Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

28/1965. (V. É. 20.) OVF–KPM együttes utasítás

28/1965. (V. É. 20.) OVF–KPM együttes utasítás

a hidak és az átereszek tervezésénél és kivitelezésénél vízügyi és hajózási érdekből irányadó előírásokról (50.882/1965. OVF)*

1965.12.11.

A vizeket (folyókat, állandó és időszakos vízfolyásokat, csatornákat) keresztező hidak és átereszek tervezésénél és kivitelezésénél vízügyi és hajózási érdekből irányadó egyes méretezési, elhelyezési és kivitelezési előírásokat – az építésügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiak szerint állapítjuk meg.

1. § (1) A hidak és átereszek tervezésénél és kivitelezésénél a víz lefolyása, a hordalék és a jég kártétel nélküli levonulása, valamint a meder és a part állagának megóvása, végül a hajózás biztosítása érdekében vízgazdálkodási, vízügyi-műszaki és hajózási szempontból az utasítás mellékleteként kiadott szabályzat előírásait kell alkalmazni.

(2) A Szabályzat előírásai az egyéb jogszabályoknak a Szabályzatban foglaltaknál nagyobb biztonságot előíró rendelkezéseit nem érintik.

2. § Az utasítás a Vízügyi Értesítőben való közzétételekor lép hatályba. A Szabályzat előírásait a folyamatban levő tervezések és kivitelezések tekintetében is alkalmazni kell.

Melléklet a 28/1965. (V. É. 20.) OVF-KPM együttes utasításhoz

Szabályzat a hidak és az átereszek tervezésénél és kivitelezésénél a vízügyi és hajózási érdekből irányadó előírásokról

I.

A Szabályzat hatálya


A Szabályzat hatálya kiterjed:

1. A vízügyi igazgatóságok kezelésében levő alábbi folyó- és csatornaszakaszokra:

 

 

 

a)

Dunavölgy

 

 

Duna:

 

 

Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr (1850–1708 fkm)

142 km

 

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest (1708–1560 fkm)

148 km

 

Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja (1560–1433 fkm)

127 km

 

Duna összesen:

417 fkm

 

Duna-ágak:

 

 

Mosoni Dunaág

 

 

Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr

122 km

 

Szentendrei Dunaág

 

 

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest

32 km

 

Soroksári Dunaág

 

 

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest

58 km

 

Dunaágak összesen:

212 km

 

Mellékfolyók:

 

 

Rába, az országhatártól Sárvárig

 

 

Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

107 km

 

Rába, Sárvártól a torkolatig

 

 

Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr

85 km

 

Marcal, Újmalomsoktól a torkolatig

 

 

Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr

22 km

 

Ipoly,

 

 

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest

151 km

 

Sió,

 

 

Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár

123 km

 

Ferenc-csatorna,

 

 

Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Baja

37 km

 

Mura,

 

 

Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely

48 km

 

Dráva,

 

 

Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság, Pécs

143 km

 

Mellékfolyók összesen:

716 km

 

Dunavölgy összesen:

1345 km

b)

Tiszavölgy

 

 

Tisza:

 

 

Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza (758–550 fkm)

208 km

 

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc (550–434 fkm)

116 km

 

Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok (434–253 fkm)

181 km

 

Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged (253–158 fkm)

95 km

 

Tisza összesen:

600 km

 

Mellékfolyók:

 

 

Túr,

 

 

Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

29 km

 

Szamos,

 

 

Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Nyíregyháza

52 km

 

Bodrog,

 

 

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

50 km

 

Hernád,

 

 

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

119 km

 

Sajó,

 

 

Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Miskolc

132 km

 

Zagyva, Jobbágyitól Jászfelsőszentgyörgyig

 

 

Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, Budapest

41 km

 

Zagyva,

 

 

Jászfelsőszentgyörgytől a torkolatig

 

 

Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok

83 km

 

Berettyó,

 

 

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Debrecen

77 km

 

Hortobágy–Berettyó csatorna, Túrkevétől a torkolatig

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

25 km

 

Sebes-Körös,

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

59 km

 

Fekete-Körös,

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

22 km

 

Fehér-Körös,

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

10 km

 

Kettős-Körös,

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

37 km

 

Hármas-Körös,

 

 

Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula

91 km

 

Maros,

 

 

Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged

50 km

 

Mellékfolyók összesen:

877 km

 

Tiszavölgy összesen:

1477 km

2. Az 1. pontban nem említett kisebb vízfolyásokra:
3. A belvízcsatornákra (vízlevezetési célból mesterségesen létrehozott medrekre), amelyeket a belvízvédekezésre vonatkozó jogszabályok sorolnak fel.
4. Az öntözőcsatornákra (rendszerint töltésekkel rendelkező, mesterségesen létrehozott medrekre), akár állami, akár társulati vagy üzemi kezelésben vannak.

II.
Az eljárás szabályozása

A) Általános előírások
1. A Szabályzat szempontjából a 2,0 m-nél nagyobb nyílású műtárgyak hidak, a 2,0 m – és ennél kisebb nyílásúak pedig átereszek.
2. A hidak és átereszek (a továbbiakban: műtárgyak) létesítése, továbbá minden olyan átépítés, illetőleg korábban már jóváhagyott tervének módosítása előtt, amely a műtárgy elrendezését vízügyi szempontból bármilyen mértékben megváltoztatja, meg kell szerezni az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulását (1964. IV. tv. 31. §)
3. Az átfolyási szelvényt, illetve az áramlási viszonyokat nem befolyásoló műtárgy átalakítások (pl. felszerkezet szélesítése, cseréje stb.) esetén a hídfenntartó szerv és a vízügyi igazgatóság mérlegelni tartozik a vízügyi igények jobb kielégítésének lehetőségét.
4. A Szabályzatban nem érintett kérdések tekintetében a műtárgyak szervezésére és építésére az érvényben levő közúti és vasúti hídszabályzatok rendelkezései irányadók.
B) Az I/1. pont hatálya alá tartozó folyók és csatornák esetében
1. Tervező a tervezés megkezdése előtt átnézeti helyszínrajzon (1:25 000 – 1:50 000) közli az illetékes vízügyi igazgatósággal a híd helyét, javasolt nyílásbeosztását és felkéri a hidrológiai adatok szolgáltatására.
2. A vízügyi igazgatóság – ha rendelkezik a hidrológiai adatokkal – a megkereséstől számított 14 napon belül megadja a mértékadó árvízszintet a hozzátartozó vízhozammal, a legnagyobb hajózási vízszintet és a megkívánt nyílásbeosztást, nyilatkozik a híd helyére, közli az esetleges folyamszabályozási tervet és kapcsolódó beruházásként megjelöli a híd alatti és feletti mederszakasz szükséges szabályozási munkáit. Ha a hidrológiai adatokkal nem rendelkezik, 8 napon belül közli, hogy hidrológiai és hidraulikai számítást kell-e készíteni.
3. A tervező a vízügyi igazgatóságtól kapott adatok, illetőleg a szükség szerint általa elkészített, vagy a vízügyi igazgatóságtól (esetleg más szakszervtől) megrendelés útján beszerzett hidrológiai – hidraulikai számítás alapján kidolgozza a híd vonalas vázlattervét és azt, valamint az említett számításokat részletes szakvélemény adása végett megküldi a vízügyi igazgatóságnak.
4. A vízügyi igazgatóság a vázlattervet és mellékleteit vízügyi szempontból felülbírálja, részletes szakvéleményét 21 napon belül megadja, és azt egyidejűleg az OVF-hoz is felterjeszti. Ha az OVF 14 napon belül nem tesz észrevételt, az I. fokú vízügyi hatóság szakvéleménye alapján a híd tervei elkészíthetők.
5. A jövőben megvalósuló, illetve teljes kiépítésre kerülő víziutak (pl. Keleti öntöző- és hajózó főcsatorna) vonatkozásában a 2., 3. és 4. pontok szerinti véleményadásra az OVF illetékes.
C) Az I/2–4. pontok hatálya alá tartozó kisebb vízfolyások és csatornák esetében
1. A tervezés megkezdése előtt a tervező az illetékes vízügyi igazgatósággal közli a műtárgy helyét olyan helyszínrajz (1:25 000 – 1:50 000) csatolásával, amely feltünteti az út vagy vasút tengelyét, szelvényezését, valamint a műtárgyak szelvényszámát és felkéri a mértékadó vízhozam és esetleges egyéb rendelkezésre álló adatok közlésére.
2. A vízügyi igazgatóság 21 napon belül közli a tervezővel a tervezendő műtárgy szelvényében a tervezés alapjául szolgáló mértékadó vízhozamot és esetleges egyéb adatokat, egyidejűleg nyilatkozik arra, hogy – a vízfolyás vagy csatorna jellegére, környezetére és a létesítendő műtárgyra tekintettel – a 3. a)–g) pontok alatt előírt adatok közül melyek szolgáltatását tartja szükségesnek. Erre vonatkozólag a vízügyi igazgatóság szükség szerint a tervező bevonásával megtartott előzetes helyszíni szemlén is nyilatkozhat.
3. A kisebb vízfolyásokat, belvíz- és öntözőcsatornákat keresztező közúti és vasúti műtárgyak építésének, az átfolyási szelvényt, vagy az áramlási viszonyokat érintő átalakításának tervezése során a területileg illetékes vízügyi igazgatóság szakvéleménye iránti kérelemhez a tervező a következő adatokat szolgáltatja:
a) Műszaki leírást, amely tartalmazza a műtárgyak szelvényét, a műtárgy javasolt nyílásméretét és a szerkezet alsó élének tervezett magasságát, a műtárgy környezetében kialakítani kívánt mederburkolat méreteit, valamint új műtárgyak építésére, illetőleg a meglévők átalakítására vagy megszüntetésére vonatkozó tervezői javaslatot.
b) Az út- vagy vasútvonal-szakasz hossz-szelvényét abban az esetben, ha új vonal épül, illetőleg ha a régi vonal helyzete magassági vagy vízszintes értelemben megváltozik. A hossz-szelvényen fel kell tüntetni az út-, vagy vasúti töltés, valamint a pálya és a terep magassági viszonyait, továbbá a műtárgyak be-, illetve kifolyási fenékszintjét (küszöbszintjét). A méretarány: hossz 1:1000, magasság 1:100.
c) Általános helyszínrajzot a híd környezetéről (1:2000, 1:2880).
d) Keresztszelvényt a tervezett műtárgy tengelyében, illetőleg meglevő híd átépítése esetén a híd tengelyében és – a vízfolyás irányát tekintve felfelé – a természetes meder keresztszelvényét is, amelyben már nincs hídhoz tartozó építmény. A híd tengelyében felvett keresztszelvényen fel kell tüntetni a tervezett híd vonalas hosszmetszetét, a hídfőket, a pilléreket és a hídszerkezet alsó élét, illetőleg átépítés esetében a meglevő hídnak ugyanezeket a jellemzőit.
e) Kisebb vízfolyást keresztező híd esetében
– a híd tengelyétől (0) felfelé két db (+100 és +300 a szelvényben) és lefelé egy db (–100 m szelvényben) keresztszelvényt, a partélektől mintegy 50–50 m távolságig.
f) Belvízcsatornát keresztező híd esetében
– a híd tengelyétől fel- és lefelé 100–100 m-re egy-egy a csatornára merőleges keresztszelvényt, a partéltől mintegy 50–50 m-ig.
g) Öntözőcsatornát keresztező híd esetében
– a műtárgy tengelyétől fel- és lefelé 50–50 m-re egy-egy, az öntözőcsatornára merőleges keresztszelvényt, a partélektől mintegy 50–50 m-ig.
4. Átereszek esetében csak a 3. a), b), és részben a d) pontok alatti adatokat köteles a tervező szolgáltatni. [A d) pont alattiakból csak egy, a tengelyben felvett keresztszelvényt.]
5. Az illetékes vízügyi igazgatóság a tervező adatszolgáltatása alapján 21 napon belül szakvéleményben köteles nyilatkozni, hogy a felsorolt műtárgyak helye és méretei megfelelnek-e. Ha nem megfelelőek, előírja a szükséges méreteket, különös tekintettel a nyílásméretekre, a szerkezet alsó élének legkisebb magasságára, a mederfenék szintjére, a vízügyi szempontból kívánatos alapozási szintre.
A szakvéleményben ki kell térni az adatszolgáltatásban nem szereplő, de vízügyi szempontból esetleg szükséges további műtárgyak helyére és méreteire, amelyek tervezéséhez megadja a vízügyi alapadatokat.
A szakvéleményben utalni kell az esetleges mederkorrekcióra és a távlati mederfejlesztés vagy nyílásméret-növelés mértékére is.
D) Egyéb eljárási szabályok
1. Az esetleges áttervezések elkerülése érdekében a vízügyi igazgatóság szakvéleménye úgy készítendő el, hogy az megbízható alapja legyen az I. fokú vízügyi hatósági állásfoglalásnak.
2. A vízügyi igazgatóság mint hatóság a helyszíni, illetve közigazgatási bejáráson vagy attól számított napon belül köteles állásfoglalását közölni az építtetővel.
3. A tervező már a tervezést megelőzően, de főleg a tervezés ideje alatt a vízügyi igazgatóságot szükség esetén keresse meg a részletek tisztázása céljából.
4. Rendkívüli esetekben (pl. elemi károk) az érintett szerveknek az eljárást - tekintet nélkül a II. fejezetben előírt határidőkre - soron kívül kell lefolytatni.
III.
Általános tervezési irányelvek
A) Az I/1. pont hatálya alá tartozó folyók és csatornák tekintetében
1. A hídat úgy kell méretezni és elhelyezését úgy kell megválasztani, hogy a víz, a hordalék és a jég levonulását, valamint a víziközlekedést ne akadályozza.
2. A híd elhelyezésére a közlekedési és vízügyi szempontból egyaránt megfelelő szelvényt kell kiválasztani. A hídtengelynek, illetve a pilléreknek a sodorvonalhoz viszonyított helyzetét az alábbiak szerint kell megtervezni:
a) A kisvízi, középvízi és árvízi sodróvonal a híd környezetében egymáshoz képest ne mutasson lényeges eltérést, a hídtengely lehetőleg merőleges legyen a sodorvonalra, a hídfők síkja és a pillérek tengelye pedig párhuzamos legyen a sodorvonallal.
b) A hídpillérek a sodorvonalba ne kerüljenek.
3. A tervezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a hídfők és a pillérek elrendezése folytán káros duzzasztások, sebességnövekedések és ezek következtében káros kimélyülések vagy partrongálódások ne állhassanak elő. A keresztszelvény legfeljebb 15%-os csökkentése, vagy legfeljebb 10%-os sebességnövekedés általában megengedhető. Ennél nagyobb arányú szelvényszűkítés vagy sebességnövekedés csak abban az esetben engedhető meg, ha a megnövekedett sebesség hatására nem következik be a mederfenék megbomlása. A megengedhető határsebesség megállapításánál szükség esetén meg kell vizsgálni a híd körüli meder talaját.
4. A hidak biztonságos alapozása érdekében a vízügyi igazgatóság szakvéleményének figyelembevételével meg kell állapítani, hogy a meder szabályozása vagy várható fejlődése során nem állhatnak-e elő olyan kimélyülések, amelyek az adott talajviszonyoknak egyébként megfelelő alapozási módtól, illetőleg alapozási szinttől való eltérést tesznek szükségessé.
5. Meg kell vizsgálni a híd feletti és alatti mederszakasz helyzetét, a víznek a híd szelvényére való megfelelő rávezetéséhez és onnan való továbbvezetéséhez esetleg szükséges szabályozási és partbiztosítási művek megtervezése céljából.
B) Az I/2–4. pontok hatálya alá tartozó kisebb vízfolyások és csatornák tekintetében
1. A kisebb vízfolyások, valamint a belvíz- és öntözőcsatornák mértékadó vízmennyiségének átvezetését megfelelő nyílásméretekkel és szelvényalakkal, nem pedig burkolat alkalmazásával kell elérni. Ha a hidraulikai számítás eredményeként a talajadottság miatt mégis burkolat szükséges, ennek hossz- és magassági méreteire a tervező esetenként tesz javaslatot.
2. A hídalapozás alsó síkjának vízügyi szempontból kívánatos, illetve még megengedhető legmagasabb helyzetét – a tervezett vagy valószínű mederfejlesztést figyelembe véve – az illetékes vízügyi szerv írja elő.
3. A tervezett műtárgy nyílásméreteit, továbbá a pillérek alakját és kiosztását úgy kell megállapítani, hogy a mederben előálló sebesség az eredeti (műtárgy nélküli) lefolyás sebességét 10%-nál nagyobb mértékben ne haladja meg, a műtárgy által okozott vízszintduzzasztás pedig kisebb vízfolyások esetén a mértékadó vízhozamhoz tartozó vízszint felett belterület, illetőleg fontos létesítmények térségében levő műtárgyaknál a 10 cm-t, mezőgazdasági és egyéb területeknél a 12 cm-t ne haladja meg. Belvízcsatornáknál a duzzasztás megengedett felső határa mindenütt 4 cm. A duzzasztásra előírt értékek csak az OVF esetenkénti engedélye alapján módosíthatók.
4. Öntözőcsatornákat keresztező műtárgyaknak a tervezett üzemvizet káros vízduzzasztás és üzemvízszintezés nélkül kell átengednie. A megengedhető duzzasztás, illetve vízszintesés mértékét egyedileg kell megállapítani.
5. A műtárgy duzzasztását a MOSZ 15202–52 R. sz. ajánlott szabvány 6. pontja szerint kell meghatározni.
IV.
A műtárgyak nyílására és szerkezetük alsó élének magasságára vonatkozó előírások
A) Az I/1. pont hatálya alá tartozó folyók és csatornák esetében
1. A nyílások méreteit és a szerkezetük alsó élét (magasságát) úgy kell meghatározni, hogy a híd a mértékadó vízszint mellett ne okozzon olyan duzzasztást, és ne idézze elő a vízsebesség olyan növekedését, ami a meder elfajulását okozhatja. Olyan folyószakaszok áthidalásánál, amelyeknél a kétoldali hullámtér együttes szélessége eléri vagy meghaladja a középvízi meder szélességét, minden esetben külön hidraulikai vizsgálatot kell végezni.
2. A hajózható folyókon építendő hidaknál a hajóútban az alábbi hídnyílás szélességeket kell biztosítani:
a) a Dunán a Dunabizottság ajánlásai szerinti méret (jelenleg 100 m)
b) a Tiszán 158-696 fkm között 70 m, 696–758 fkm között 50 m,
c) a Bodrogon 50 m,
d) a Körösökön Fekete- és Fehér-Körösön, továbbá a Sebes-Körösön a Berettyó torkolat felett 30 m,
a Sebes-Körösön a Berettyó torkolat alatt, valamint a Kettős- és Hármas-Körösön: 50 m,
e) a Maroson 30 m,
f) Sión 35 m,
g) egyéb hajózható folyókon és csatornákon általában 30 m.
3. A hajónyílás méreteit úgy kell meghatározni, hogy a 2. pontban megállapított szabadnyílás szélességek a haladási irányra merőlegesen biztosítva legyenek. A sodorvonal feletti fő hídnyíláson kívül a többi nyílás szélességét – mind a középvízi meder felett, mind a hullámtérben – a helyi adottságok figyelembevételével kell megállapítani.
4. A nem hajózható folyókon a sodorvonal feletti fő hídnyílás szélességét a helyi körülményeknek megfelelően, és legalább 20 m-ben, a Túr és a Zagyva esetében legalább 15 m-ben kell megállapítani.
5. A hídszerkezet alsó élének magasságát a következő 6–9. pontban foglalt szabályok megtartásával úgy kell megállapítani, hogy az mind a hajózási űrszelvényre vonatkozó előírásoknak, mind pedig a mértékadó árvízszint feletti, előírt biztonságnak megfeleljen, tehát a két érték közül mindig a nagyobb abszolút magasságot kell alkalmazni.
6. Hajózható folyókon és csatornákon a hajózási űrszelvényeknek a Szabályzat mellékletében megadott legnagyobb hajózási vízszint feletti előírt magassága a következő:
a Dunán és a Szentendrei Dunaágban: 9,50 m,
a Mosoni Dunaágon: Győrig (12 fkm-ig) 6,0 m; Győr felett 4,0 m,
a Soroksári Dunaágban: 8,0 m,
a Rábán: Győr (0 fkm) – Nick (67,8 fkm) között 4,0 m,
a Sión: Siófok (122,5 fkm) – mezőkomáromi vasúti híd (99,8 fkm) között 6,0 m, az ozorai közúti híd (87,1 fkm) alatt a Dunáig 5,0 m. Közben a 99,8 fkm–87,1 fkm között fokozatosan csökken az előírt űrszelvénymagasság 6,0 m-ről 5,0 m-re.
(Erre a megoldásra a Kapos nagyvizeire való tekintettel van szükség és azt jelenti, hogy magas Kapos-vízállás esetén rövidebb ideig hajózási korlátozással kell számolni.)
a Ferenc-csatornán: 5,60 m,
a Tiszán: Záhony (636 fkm) felett 5,60 m; Záhony alatt 6,40 m,
a Szamoson: 4,80 m,
a Bodrogon: 6,40 m,
a Körösökön: a Sebes-Körösön a Berettyó torkolata alatt, valamint a Kettős- és Hármas-Körösön 5,60 m,
a Hortobágy-Berettyó főcsatornán: 5,60 m,
a Maroson: 5,60 m,
a Keleti Főcsatornán: 5,60 m.
A fenti űrszelvény magasságokat a középvízi meder feletti mindegyik hídnyílásnál biztosítani kell. Ha műszaki okokból feltétlenül szükséges – a vízügyi és hajózási szervek hozzájárulásával –, egyes hídnyílások űrszelvénymagassága csak akkor csökkenthető, ha a kijelölt hajózónyílásban az űrszelvénymagasság biztosítva van. Alul íves vonalú hídszerkezetnél az esetenként megállapított hajóút széléig a fenti hajózási magasságok fokozatosan 0,50 m-rel csökkenthetők.
7. A hajózható folyókon és csatornákon épülő hidaknál a hídszerkezet alsó éle az eddig észlelt legmagasabb vízállásokból megállapítható mértékadó árvízszint felett legalább 1,5 m-re, de az 1%-os valószínűségi árvízhozamnak megfelelő vízszint felett is legalább 1,0 m-re legyen.
8. A nem hajózható folyókon, illetőleg folyószakaszokon épülő hidak szerkezeti alsó élének magasságát úgy kell meghatározni, hogy az az 1%-os valószínűségű árvízhozamnak megfelelő mértékadó vízszintnél legalább 1,0 m-rel magasabb legyen.
9. Alul íves vonalú hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel kell a mértékadó árvízszint felett lennie.
10. A Mura és Dráva folyókra a jelen Szabályzat nem állapít meg előírásokat, ezért a hídtervezéseknél az esetenkénti nemzetközi megállapodások szerint kell eljárni.
B) Az I/2–4. pontok hatálya alá tartozó kisebb vízfolyások és csatornák esetében
1. A kisebb vízfolyást keresztező műtárgyat úgy kell megtervezni, hogy az az 1%-os valószínűséggel (100 évenként egyszer) előforduló árvízhozamot a Szabályzatban előírt feltételek mellett károkozás nélkül átengedje.
Az említett vízhozam átengedésére alkalmas szelvényméret a főmeder, illetőleg az árvíz levezetésében résztvevő mellék, vagy holtágak feletti, valamint hullámtéri vagy ártéri műtárgyak szelvényméretei között megosztható, ha ezt az árvíz levonulása és egyéb vízügyi és népgazdasági szempontok lehetővé teszik.
2. A terepszintből ki nem emelkedő utakon levő műtárgyakat a 3%-os valószínűséggel (33 évenként egyszer) előforduló árvizek kártétel nélküli átengedésére kell megtervezni. Ha az utat később megemelik, további nyílások vagy műtárgyak építésével az 1%-os valószínűséggel előforduló árvizek átvezetését kell – a Szabályzatban előírtak szerint – biztosítani.
3. Azoknál a kisebb vízfolyásoknál, amelyeknek a 100 évenként egyszer előforduló legnagyobb vízhozama a 120 m3/sec-ot meghaladja, a műtárgy szerkezeti alsó éle és a mértékadó vízhozam alapján számított vízszint között legalább 1,00 m, a 80–120 m3/sec közötti vízhozamú vízfolyásoknál 0,70 m, a 80 m3/sec-nél kisebb vízhozamoknál pedig 0,50 m szabad magasságot kell biztosítani. Ezek az értékek csak különleges indokok alapján az OVF és KPM együttes engedélyével módosíthatók.
Az előzőkben előírt szabad magasságokat nem kell biztosítani olyan helyen létesített zárt szelvényű műtárgyaknál, ahol nagyobb uszadékmennyiség jelentkezése nem valószínű. Ezeknél az 1%-os valószínűségű vízhozam nyomás alatti átvezetése – a III/B/3 pontban foglaltak megtartásával – megengedhető.
4. Belvízcsatornákat keresztező műtárgyak nyílását úgy kell megtervezni, hogy azok a 4%–os valószínűséggel (25 évenként egyszer) előforduló, csapadékból származó belvizek 14 nap alatti levezetéséből adódó vízhozam átengedésére alkalmasak legyenek.
5. Belvízcsatornáknál a szerkezet alsó élének magasságát – figyelembe véve a gépi fenntartást – esetenként kell meghatározni. Általában a műtárgy környezetében kiöntésmentes legnagyobb vízszint felett 0,50 m szabad magasságnak kell maradnia.
6. Kisebb vízfolyásokon és belvízcsatornákon az alul íves vonalozású hídszerkezet legalsó pontjának is legalább 30 cm-rel kell a mértékadó vízszint felett lennie.
7. Öntözőcsatornákat keresztező műtárgyak nyílását az üzemvíz átengedésére kell tervezni.
A hídszerkezet alsó éle és a tervezett üzemvízszint között általában 50 cm szabad magasság legyen. Magasvezetésű (töltések közötti) öntözőcsatornánál elegendő, ha a hídszerkezet alsó élének magassága megegyezik a töltések koronaszintjével. Ha az öntözőcsatornán hajózás (bárkázás) folyik, vagy ilyet terveznek, az üzemvízszint felett a hajózási (bárkázási) űrszelvényt szabadon kell hagyni.

Melléklet a 28/1965. (V. É. 20.) OVF–KPM együttes utasítás mellékleteként kiadott Szabályzat IV. A/6. pontjához

Duna

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

1850

128,79

 

1848,33

127,94

Rajka vm

1846

127,04

 

1844

126,14

 

1842

125,19

 

1840

124,24

 

1838

123,34

 

1836

122,49

 

1834

121,65

 

1832

120,95

 

1830

120,25

 

1828

119,64

 

1826

119,03

 

1825,49

118,96

Dunaremete vm

1824

118,42

 

1822

117,81

 

1820

117,20

 

1818

116,60

 

1816

116,08

 

1815,90

116,04

Ásványráró vm

1814

115,78

 

1812

115,48

 

1810

115,20

 

1808

114,92

 

1806,30

114,68

Medve k. híd

1806

114,64

 

1805,43

114,56

Medve vízmérce

1804

114,32

 

1802,37

114,00

Nagybajcs vm

1802

113,96

 

1800

113,65

 

1798

113,38

 

1796

113,11

 

1794

112,84

 

1792

112,58

 

1791,30

112,53

Gönyü vm

1790

112,32

 

1788

112,15

 

1786

111,95

 

1784

111,77

 

1782

111,59

 

1780

111,41

 

1778

111,23

 

1776

111,05

 

1774

110,88

 

1772

110,72

 

1770,40

110,61

Komárom v. híd

1770

110,58

 

1768,30

110,46

Komárom vm

1768

110,44

 

1767,80

110,42

Komárom k. híd

1766

110,29

 

1764

110,14

 

1762

109,99

 

1760

109,84

 

1758

109,70

 

1756

109,56

 

1754

109,41

 

1751,80

109,26

Dunaalmás vm

1750

109,11

 

1748

109,96

 

1746

108,81

 

1744

108,66

 

1742

108,51

 

1740

108,36

 

1737,70

108,18

Lábatlan vm

1736

108,04

 

1734

107,91

 

1736

107,79

 

1730

107,67

 

1728

107,56

 

1726

107,45

 

1724

107,34

 

1722

107,23

 

1720

107,12

 

1718,50

107,00

Esztergom híd

1718

107,98

 

1716

106,81

 

1714

106,63

 

1712

106,45

 

1710

106,28

 

1708

106,12

 

1706

105,97

 

1704

105,82

 

1702

105,67

 

1700

105,52

 

1698

105,38

 

1696

105,24

 

1694,60

105,16

Nagymaros vm

1694

105,12

 

1692

105,02

 

1690

104,92

 

1688

104,82

 

1686

104,72

 

1684

104,62

 

1682

104,52

 

1680

104,42

 

1679,50

104,37

Vác vm

1678

104,32

 

1676

104,22

 

1674

104,12

 

1671,78

104,02

Felsőgöd vm

1670

103,92

 

1668

103,82

 

1666

103,72

 

1664

103,62

 

1662

103,51

 

1660

103,40

 

1658

103,30

 

1656

103,20

 

1654,50

103,12

É-i összekötő vasúti híd

1654

103,10

Újpest vm

1652

102,90

 

1651,50

102,85

Árpád-híd

1650

102,70

 

1648,80

102,58

Margit-híd

1647

102,40

Lánchíd

1646,50

102,35

Lánchíd vm

1645,30

102,20

Szabadság-híd

1644,30

102,05

Petőfi-híd

1643,10

101,90

D-i összekötő vh

1642,15

101,79

Kvassay zs. vm

1640

101,46

 

1638

101,22

 

1636,80

101,05

Budafok vm

1636

100,98

 

1634

100,80

 

1632

100,62

 

1630

100,44

 

1628

100,27

 

1626

100,10

 

1624

99,93

 

1622

99,76

 

1620

99,58

 

1618

99,40

 

1616

99,22

 

1614

99,05

 

1613,20

98,97

Ercsi vm

1612

98,88

 

1610

98,72

 

1608

98,56

 

1606

98,40

 

1604

98,24

 

1602

98,09

 

1600

97,94

 

1597,80

97,75

 

1596

97,64

Adony vm

1594

97,49

 

1592

97,34

 

1590

97,19

 

1588

97,04

 

1586

96,89

Tass vm

1584

96,74

 

1582

96,59

 

1580,60

96,47

Dunaújváros vm

1580

96,44

 

1578

96,29

 

1576

96,14

 

1574

95,99

 

1572

95,84

 

1570

95,69

 

1568

95,54

 

1566

95,40

 

1564

95,26

 

1562

95,12

 

1560,45

95,03

Dunaföldvár vm

1560

95,00

 

1558

94,88

 

1556

94,76

 

1554

94,64

 

1552

94,50

 

1550

94,40

 

1548

94,30

 

1546

94,18

 

1544

94,06

 

1542

93,94

 

1540

93,82

 

1538

93,70

Ordas vm

1536

93,56

 

1534

93,44

 

1532

93,32

 

1531,30

93,26

Paks vm

1530

93,20

 

1528

93,08

 

1526

92,96

 

1524

92,84

 

1522

92,72

 

1520

92,60

 

1518

92,48

 

1516

92,36

 

1518

92,24

 

1512

92,12

 

1510

92,98

 

1508

91,84

 

1506,70

91,75

Dombori vm

1506

91,68

 

1504

91,52

 

1502

91,36

 

1500

91,20

 

1498

91,04

 

1496

90,88

Gemenc vm

1494

90,72

 

1492

90,58

 

1490

90,44

 

1488

90,30

 

1486

90,16

 

1484

90,03

 

1482

89,91

 

1480

89,79

Baja közúti híd

1479,70

89,69

Baja vm

1478

89,67

 

1476

89,55

 

1474

89,45

 

1472

89,35

 

1470

89,25

 

1468

89,15

 

1486

89,05

 

1464

88,95

 

1462

88,85

 

1460

88,75

 

1459,0

88,74

Dunaszekcső vm

1458

88,65

 

1456

88,55

 

1454

88,44

 

1452

88,33

 

1450

88,22

 

1448

88,11

 

1446,80

88,03

Mohács vm

1446

88,00

 

1444

87,89

 

1442

87,75

 

1440

87,61

 

1438

87,47

 

1436

87,33

 

1434

87,21

 

1432

87,10

 

1425

86,57

Bezdán vm

 

 

 

Megjegyzés: A legnagyobb hajózási vízszint írott hossz-szelvénye a Duna 1958. évi hossz-szelvénye alapján készült. A megadott vízszintnél a Duna vízhozama megközelítőleg 6000 m3/sec.

Mosoni Duna

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0,25

112,84

(Duna 1794 km)

25

112,84

 

30

113,06

 

35

113,28

 

35,5

113,30

Kunsziget gazd. v. híd

40

113,50

 

45

113,72

 

48,4

113,86

Mocsér k. híd

50

113,94

 

51

113,98

 

53,8

114,10

Lichó gazd. v. h.

55

114,16

 

60

114,38

 

63

114,49

Magyarkimle k. h.

65

114,70

 

70

115,36

 

73

115,78

 

75

116,08

 

80

116,86

 

85

117,64

 

87,4

118,04

Moson k. híd

90

118,47

 

93,7

118,93

Halászi híd

95

119,35

 

100

120,23

 

101,9

120,57

Feketeerdő k. h.

105

121,26

 

110

122,42

 

115

123,62

 

116,5

124,00

 

119,5

125,08

 

120

125,32

 

122,4

126,66

Rajka közúti híd

125

128,08

 

125,5

128,30

 

 

 

 

Megjegyzés: A megadott vízszint a Mosoni Duna 1954. évi hossz-szelvénye alapján készült.

Szentendrei Dunaág

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

32

105,02

Duna 1692 fkm-nél nyílt kiágazás

0

103,25

Duna 1657 fkm-nél nyílt torkolat

Soroksári Dunaág

58

97,00

Duna 1642 fkm-nél, Kvassay zsilip

0

97,00

Duna 1586 fkm-nél, Tassi zsilip

Rába

Győri–Nicki duzzasztómű közötti folyószakasz

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

112,15

Győr

0,4

112,20

Győr k. híd vm

0,9

112,27

Győr k. híd

2

112,40

Győr v. híd

3

112,53

 

4

112,65

 

5

112,78

 

6

112,90

 

7

113,03

 

8

113,16

 

9

113,28

 

10

113,40

 

11

113,53

 

12

113,66

 

13

113,78

 

14

113,90

Rábapatona-híd

15

114,03

 

16

114,16

 

17

114,28

 

18,4

114,45

Mérges-híd

19

114,53

 

20

114,66

 

20,8

114,79

Rábacsécsény-híd vm

22

115,05

 

23

115,28

 

24

115,51

 

25

115,74

 

26

115,97

 

27

116,20

 

28

116,43

 

29

116,67

Árpás-híd vm

30

117,08

 

31

117,50

 

32

117,91

 

33

118,32

 

34

118,74

 

35

119,15

 

36

119,57

 

37

119,98

 

38

120,40

 

39

120,82

 

39,5

121,02

Marcaltó közúti híd vm

40

121,31

Marcaltő vas. híd

41

121,88

Várkesző-híd

42

122,45

 

43

123,02

 

44

123,59

 

45

124,16

 

46

124,73

 

47

125,30

 

48

125,87

 

49

126,44

 

50

127,00

 

50,9

127,52

Vág-híd vm

52

128,26

 

53

129,00

 

54

129,73

 

55

130,47

 

56

131,20

 

57

131,94

 

58

132,68

 

59

133,41

 

60

134,15

 

61

134,89

 

61,9

135,62

Rábakecskéd-híd

63

136,36

 

64

137,09

 

65,2

137,82

Nick vasúti híd

66

138,56

 

67

139,40

 

67,8

140,00

Nick duzzasztómű

 

 

 

Megjegyzés: A megadott vízszint a Rába 1958. évi hossz-szelvénye alapján készült.

Sió

fkm

Legnagyobbhajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

88,15

Sió-torkolat

2

88,31

 

3,86

88,46

Keselyűs vm

6

88,63

 

7,40

88,74

Góga vm

8

88,79

 

10

88,95

 

11,50

89,07

Borrév vm

12

89,11

 

14

89,27

 

16

89,43

 

18

89,59

 

19,82

89,74

Szekszárd vas. h.

20,34

89,81

Szekszárd k. híd

21,19

89,94

Szekszárd k. híd

22

90,07

 

24

90,35

 

25,10

90,49

 

26

90,63

 

28

90,91

 

30

91,19

 

32

91,47

 

34

91,75

 

36

92,03

 

38

92,31

 

38,47

92,37

Medina k. híd vm

40

92,61

 

42

92,93

 

43,53

93,17

Kölesd k. híd

44

93,25

 

44,50

93,33

Kölesd vm

46

93,57

 

48

93,90

 

48,49

94,00

Borjád vm

49,74

94,16

Borjád k. híd

50

94,20

 

52

94,47

 

54

94,74

 

54,32

94,78

Úzd közúti híd

56,30

95,05

 

58

95,27

 

60

95,54

 

62

95,81

 

64

96,08

 

66

96,35

 

67,70

96,58

Pálfa közúti híd vm

70

96,91

 

72

97,19

 

74

97,47

 

74,76

97,58

Simontornya közú. h.

76,01

97,75

Simontornya rajz. vm

76,58

97,84

Simontornya v. híd

78

98,06

 

80

98,37

 

80,78

98,50

Tolnanémeti k. híd

82

98,58

 

84

98,71

 

86

98,84

 

87,11

98,91

Ozora közúti híd

87,69

98,95

Ozora vm

88

99,98

 

90

99,17

 

92

99,36

 

94

99,55

 

96

99,74

 

98

99,99

 

99,83

100,10

Mezőkomárom v. híd

99,99

100,13

Mezőkomárom k. híd

102

100,34

 

104

100,56

 

106

100,77

 

108

100,98

 

110

101,19

 

112

101,40

 

114

101,61

 

114,03

101,62

Juti közúti híd

116

101,88

 

117,22

102,02

Juti vasúti híd

118

102,14

 

120,00

102,40

 

121,04

102,52

 

121,64

102,60

Siófok rajz. vm

122,03

102,66

Siófok k. híd

122,23

102,60

Siófok v. híd

122,42

102,72

Siófok zsilip

 

 

 

Megjegyzés: A megadott vízszint a Sió 1961. évi hossz-szelvénye alapján készült.

Ferenc-csatorna

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

89,70

Duna 1479 fkm-nél nyílt kiágazás

2

89,70

Baja, Deák Ferenc zsilip, felvíz

2

85,50

Baja, Deák Ferenc zsilip, alvíz

37

85,07

országhatár

TISZA

Tiszabecs–déli országhatár

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

757,25

118,80

Tiszabecs vm

755

118,48

 

750

117,67

 

745

116,85

 

740

116,04

 

735

115,23

 

730

114,42

 

725

113,60

 

720

112,79

 

718,7

112,60

Tivadar k. híd és vm

715

112,23

 

710

111,65

 

705

111,12

 

700

110,60

 

696,5

110,20

V.namény közúti híd és vm

695

110,02

 

690

109,53

 

685

109,04

 

680

108,56

 

675

108,08

 

670

107,60

 

665

107,12

 

661

106,71

Nagylónya vm

660

106,63

 

655

106,15

 

650

105,67

 

645

105,18

 

640

104,70

 

637,8

104,50

Záhony vasúti h.

636,8

104,40

Záhony közúti híd és vm

635

104,24

 

630

103,81

 

625

103,38

 

620

102,95

 

615

102,52

 

610

102,09

 

605

101,66

 

600,05

101,23

Dombrád vm

595

100,80

 

590

100,36

 

585

99,93

 

580

99,50

 

575,5

99,06

T. bercel vm

570

98,67

 

565

98,31

 

560

97,94

 

555

97,50

 

550

97,22

Tokaj közúti híd

549,25

97,17

Tokaj vasúti híd és vm

545

96,97

 

540

96,68

 

535

96,41

 

530

96,14

 

525

95,93

 

520

95,56

 

515

95,30

 

510

94,99

 

506,1

94,79

Tiszadob vm

505

94,73

 

500

94,43

 

495,5

94,18

Polgár közúti híd és vm

490

93,89

 

485

93,63

 

480

93,38

 

475

93,16

 

470

92,89

 

467,8

92,77

 

465

92,52

 

460

91,97

Tiszakeszi vm

455

91,41

 

450

90,91

 

445

90,64

 

440

90,38

Tiszadorogma vm

435

90,09

 

435,5

90,02

 

430

89,83

 

425

89,61

Tiszafüred-híd és vm

420

89,39

 

415

89,11

 

410

88,90

 

405

88,70

 

402,25

88,55

 

400

88,45

 

395

88,21

 

390

88,03

 

380

87,80

 

385

87,63

 

375

87,45

 

370

87,22

 

369

87,19

Tiszabő vm

365

87,06

 

360

86,88

 

355

86,70

 

350

86,56

 

345

86,41

 

340

86,25

Szolnok, v. híd

334,25

86,05

Szolnok közúti híd és vm

330

85,91

 

325

85,77

 

320

85,60

 

315

85,43

 

310

85,28

 

305

85,12

 

301

84,99

Martfű vm

300

84,96

 

295

84,79

 

290

84,65

 

285

84,48

 

280

84,42

 

275

84,18

 

270

84,03

 

266,9

83,91

Tiszaug-híd és vm

265

83,87

 

260

83,68

 

255

83,50

 

250

83,31

 

244,5

83,15

Csongrád vm

240

82,96

 

235

82,79

 

230

82,60

 

225

82,40

 

220

82,24

 

216,5

82,12

Mindszent vm

215

82,09

 

210

81,89

 

205

81,73

 

200

81,57

 

195

81,40

 

190,5

81,26

Algyő-híd és vm

185

81,09

 

180

80,88

 

175

80,73

 

171,1

80,61

Szeged közúti híd és vm

170

80,55

 

 

 

 

Megjegyzés: A legnagyobb hajózási vízszint írott hossz-szelvénye a Tisza 1931. évi hossz-szelvénye alapján készült.

SZAMOS

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

110,40

Tisza sodorv.

1

110,40

 

2

110,51

 

3

110,62

 

4

110,73

 

5

110,84

vm. Olcsvaapáti

6

110,96

 

7

111,07

 

8

111,18

 

9

111,29

 

10

111,40

 

11

111,52

 

12

111,63

 

13

111,74

 

14

111,85

 

15

111,97

 

16

112,08

 

17

112,19

 

18

112,30

 

18,30

112,34

vm. Nábrád

19

112,56

 

20

112,78

 

21

113,00

 

22

113,22

 

23

113,44

T.matolcs-híd

24

113,66

 

25

113,88

 

26

114,10

 

27

114,32

 

28

114,54

 

29

114,76

 

30

114,98

 

31

115,20

 

31,70

115,31

vm. Rápolt

32

115,37

 

33

115,56

 

34

115,75

 

35

115,94

 

36

116,13

 

37

116,32

 

38

116,51

 

39

116,70

 

40

116,89

 

41

117,08

 

42

117,27

 

43

117,46

 

44

117,65

 

45

117,84

 

46

118,03

 

47

118,22

 

48

118,41

 

49

118,60

 

49,5

118,71

Csenger közúti híd

50

118,78

 

51

119,11

 

52

119,44

 

53

119,76

 

 

 

 

Megjegyzés: A legnagyobb hajózási vízszint írott hossz-szelvénye az 1943. évi Szamos hossz-szelvény alapján készült.

BODROG

fkm

Legnagyobb hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0–28

97,22

 

29

97,23

 

30

97,25

 

31

97,28

 

32

97,31

 

33

97,40

 

33,5

97,42

Bodroghalászi vasúti híd

34

97,45

 

35

97,51

 

36

97,60

 

36,9

97,67

Sárospataki közúti híd és vm

38

97,74

 

39

97,79

 

40

97,82

 

41

97,88

 

42

97,91

 

43

97,94

 

44

97,97

 

45

98,00

 

46

98,04

 

46,2

98,05

Alsóberecki közúti híd

47

98,07

 

47,7

98,09

Felsőberecki vm

48

98,10

 

49

98,14

 

49,5

98,16

 

 

 

 

Megjegyzés: A legnagyobb hajózási vízszint írott hossz-szelvénye az 1960. évi Bodrog hossz-szelvény alapján készült.

KELETI FŐCSATORNA

A csatorna teljes kiépítése után érvényes legnagyobb üzemvízmagasságok tájékoztató értékei:

 

Tiszai kiágazás-Tiszavasvári zsilip között (0–5 fkm)

94,50 m. A. f.

 

Tiszavasvári zsilip (alvíz)-Balmazújvárosi zsilip (felvíz) között (5–45 fkm)

93,70 m. A. f.

 

Balmazújvárosi zsilip alvíz (45 fkm)

93,10 m. A. f.

 

Bakonszegi zsilip felvíz (98 fkm)

92,50 m. A. f.

 

 

 

Megjegyzés: A nyílt kiágazás miatt a 0–5 fkm között a csatornában a tiszai vízállások érvényesülnek. Ezen a szakaszon a csatorna létesítésével egyidejűleg épített 2 híd szerkezeti alsó élmagassága 100,50 m. A. f.

Maros

fkm

Legnagyobb
hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

80,75

Maros-torkolat

20

84,03

Makó vízmérce

 

 

 

Megjegyzés: A Maros folyó hossz-szelvénye nem áll rendelkezésünkre, ezért a legnagyobb hajózási vízszintet csak a fenti két szelvényben adtuk meg.

Hármas-Körös

fkm

Legnagyobb
hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

 

 

 

0

81,37

 

2

81,38

 

4

81,39

 

5,75

81,40

Bökényi duzzasztó

8

81,40

 

10

81,41

 

12

81,41

 

14

81,42

 

16

81,42

 

18

81,44

 

19,5

81,45

Kunszt.márton vm

20

81,45

 

22

81,47

 

22,2

81,47

Kunszt.márton vas. h.

24

81,49

 

26

81,50

 

28

81,52

 

30

81,55

 

32

81,57

 

34

81,60

 

36

81,63

Öcsöd közúti híd

38

81,68

 

40

81,72

 

42

81,80

 

44

81,85

 

46

81,90

 

47

81,92

Békésszentandrási duzzasztómű

47

82,93

B.szentandr. duzz.

48

82,97

 

50

83,03

 

52

83,09

 

53,4

83,12

Szarvasi vasúti híd

54

83,15

 

56

83,20

 

58

83,30

 

60

83,37

 

61,3

83,40

Hortobágy–Ber. tork.-a

62

83,42

 

64

83,48

 

66

83,53

 

68

83,60

 

70

83,67

 

72

83,72

 

72,4

83,74

Endrőd közúti híd

74

83,80

 

75,4

83,86

Gyoma vasúti híd

76

83,90

 

78

83,98

 

78,5

84,00

vm Gyoma közúti híd

80

84,10

 

82

84,19

 

84

84,28

 

86

84,36

 

88

84,43

 

90

84,52

 

 

 

 

Megjegyzés: A legnagyobb hajózási vízszint írott hossz-szelvényét a Hármas-Körös 1961. évi hosszszelvénye alapján készítettük el.

Kettős-Körös

Hármas-
Körös
folytatás

Kettős-
Körös

Legnagyobb
hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

fkm

91

0

84,55

Sebes-Körös torkolat

92

1

84,67

 

94

3

84,81

 

96

5

84,96

 

98

7

85,11

Kőröstarcsai közúti híd, vm

100

9

85,26

 

102

11

85,40

 

103,5

12,5

85,52

Mezőberényi közúti híd

104

13,0

85,55

 

105,8

14,8

85,68

Hosszúfoki csat. tork. zsilip, vm

106

15

85,70

 

108

17

85,84

 

110

19

85,99

 

112

21

86,14

 

114

23

86,28

 

1142

23,2

86,30

Békési közúti híd, vm

Sebes-Körös

fkm

Legnagyobb
hajózási vízszint
m. A. f. (Orsz.)

Megjegyzés

0

84,55

Hármas-Körös 91 fkm

2

84,58

 

4

84,61

 

6

84,65

 

8

84,69

 

10

84,73

 

10,8

84,75

Kőrösladányi közúti híd, vm

12

84,78

 

14

84,82

 

15,3

84,85

Berettyó torkolat

Hortobágy–Berettyó főcsatorna

0

83,40

Hármas-Körös 61,3 fkm

0,5

83,41

Árvízkapu, vm

2

83,44

 

4

83,48

 

6

83,52

 

6,8

83,54

Mezőtúri közúti híd

7,9

83,56

Mezőtúri vasúti híd

8

83,56

 

10

83,60

 

12

83,64

 

14

83,68

 

16

83,72

 

18

83,76

 

18,6

83,77

Turkeddi közúti híd
*

Az utasítást a 2007: LXXXII. tv. 1. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte, 2008. január 1. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére