1995. évi CXXV. törvény
1995. évi CXXV. törvény
a nemzetbiztonsági szolgálatokról1
Az Országgyűlés a Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működéséről a következő törvényt alkotja:
A nemzetbiztonsági szolgálatok
szervezete és jogállása
1. §2 Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:
a) az Információs Hivatal,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint
d) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).
2. § (1)3 Az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására a nemzetbiztonsági szolgálatok – a kormányzati irányítási döntéseknek megfelelően – helyi, területi szerveket hozhatnak létre.
A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai
3. §4
4. § Az Információs Hivatal
a)5 megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat;
b) felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról;
d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket;
e) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében és megelőzésében;
f) ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
g)6 ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, valamint objektumai műveleti védelmének feladatait, illetve elvégzi személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.
h)7 végzi a minősített adatok védelmére használt rejtjelző eljárások, algoritmusok, valamint az országhatáron kívül rejtjelzésre használt eszközök kriptográfiai bevizsgálását és minősítését, továbbá rejtjelkulcsot állít elő;
i)8 saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését;
j)9 elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést.
5. §10 Az Alkotmányvédelmi Hivatal
a) felderíti és elhárítja a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;
b)11 felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
c)12
d) felderíti és elhárítja a Magyarország gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet;
e) ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét;
f)13 ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének feladatait, illetve elvégzi – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint az Információs Hivatal hatáskörébe tartozó személyek kivételével – a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
g)14 végzi a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező, továbbá a menekültkénti elismerését kérő, illetőleg a magyar állampolgárságért folyamodó, valamint – az állami függetlenség és a törvényes rend védelméhez kötődően – a vízumkérelmet benyújtott személyek ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat;
h)15 a nyomozás elrendeléséig végzi
ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
hb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)
bűncselekmények felderítését;
i)16
j)17 információkat szerez
ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),
jb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)
bűncselekményekre vonatkozóan;
k) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
l) közreműködik a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében.
m)18 a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését.
n)19 elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést,
o)20 végzi az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény szerint kártyakibocsátás engedélyezését kérők ellenőrzését és az ezzel kapcsolatos feladatokat.
6. §21 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat
a) felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket;
b) felderíti és elhárítja a külföldi titkosszolgálatoknak Magyarország szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét;
c)22 megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat;
d) működési területén felderíti és elhárítja Magyarország törvényes rendjének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket;
e)23 feladatkörét érintően információkat gyűjt a válságkörzetekről, illetve a Magyar Honvédség műveleti területen lévő alakulatait és azok állományát veszélyeztető törekvésekről és tevékenységekről, valamint részt vesz a Magyar Honvédség műveleti területen alkalmazott erőinek nemzetbiztonsági védelmében, felkészítésében és támogatásában;
f)24 biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, működteti Magyarország katonai felderítő rendszerét;
g) információkat gyűjt a honvédelmi érdeket veszélyeztető kiber-tevékenységről és szervezetekről, biztosítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Honvéd Vezérkar információvédelmi tervező munkájához szükséges információkat;
h) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetekről, felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteinél a külföldi hatalmak, személyek vagy szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit;
i) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, jogellenes fegyverkereskedelemről, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot és a Magyar Honvédség biztonságát veszélyeztető szervezett bűnözésről, ezen belül kiemelten a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről;
j) közreműködik a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák, valamint a haditechnikai eszközök és szolgáltatások jogellenes forgalmának felderítésében, megelőzésében, megakadályozásában és legális forgalmának ellenőrzésében;
k) ellátja az illetékességi körébe tartozó, a kormányzati tevékenység szempontjából fontos katonai szervek és létesítmények (intézmények), valamint a kormányzati és katonai vezetési objektumok biztonsági védelmét;
l)25 működési területén a nyomozás elrendeléséig végzi
la) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
lb) az emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), a külföldre szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §)
bűncselekmények felderítését;
m)26 működési területén felderíti
ma) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti terrorcselekményt (1978. évi IV. törvény 261. §),
mb) a terrorcselekményt (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztását (Btk. 317. §) és a terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §);
n)27 működési területén információkat szerez
na) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §), a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §), a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés (1978. évi IV. törvény 263/B. §),
nb) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §), a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §)
bűncselekményekre vonatkozóan, felderíti továbbá mindazon bűncselekményeket, amelyek veszélyeztetik a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség törvényes feladatainak végrehajtását;
o) ellátja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség szervezeteiben folytatott hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő nemzetbiztonsági feladatokat;
p) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet megkeresésére elvégzi a hatáskörébe tartozó gazdálkodó szervezetek cégellenőrzését;
q)28 elvégzi a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti előzetes minősítést, beszerzési eljáráshoz kötődő minősítést, valamint saját minősített beszerzései tekintetében elvégezheti a szükséges kiegészítő ellenőrzést.
r)29 ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait;
s)30 a hatáskörébe tartozó állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat.
7. §31
8. §32 (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel és módszereivel – írásbeli megkeresésre – szolgáltatást végez a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre feljogosított szervek titkos információgyűjtő, valamint titkos adatszerző tevékenységéhez,
b) törvény által titkos információgyűjtésre, valamint titkos adatszerzésre feljogosított szervek igényei alapján biztosítja az e tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat,
c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére,
d) ellátja a biztonsági okmányok védelmével összefüggő hatósági felügyeletet,
e) szakértői, illetve – külön jogszabály rendelkezései szerint – igazságügyi szakértői tevékenységet végez,
f)33 ellátja az objektumai műveleti védelmének és személyi állománya, valamint a hatáskörébe tartozó más személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésének feladatait.
g)34 elvégezheti a saját minősített beszerzései tekintetében a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kiegészítő ellenőrzést,
h)35 törvény által titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult szervek erre vonatkozó megkeresésére – az adatkezelő megjelölésével – segítséget nyújthat a titkos adatszerzésre, titkos információgyűjtésre jogosult adatkezelő szervtől történő, az adatkérő által jogszerűen kezelhető adat igényléséhez.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató szervezet, az 54. § (1) bekezdésében meghatározott eszközöket és módszereket – az e) pont kivételével – saját kezdeményezésre csak az (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében alkalmazhatja.
(4)36 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az 54. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint – a 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével – az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit saját kezdeményezésre nem alkalmazhatja.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által teljesített szolgáltatások – az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott igazságügyi szakértői tevékenységet kivéve – térítésmentesek.
(6) A titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervek és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat közötti együttműködés rendjét a Kormány határozza meg.
(7) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megkeresések teljesítésekor – a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végzett határon átnyúló megfigyelés kivételével – kizárólag Magyarország területén tevékenykedhet.
9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok
a) végzik a feladataik teljesítéséhez szükséges technikai rendszerek, eszközök beszerzését, kutatását, fejlesztését és az eszközök alkalmazásával kapcsolatos szakmai felkészítést, mindezek érdekében együttműködhetnek egymással és más szervekkel;
b)37 ellátják a rendkívüli állapottal, a szükségállapottal, a megelőző védelmi helyzettel, a terrorveszélyhelyzettel, a váratlan támadással és a veszélyhelyzettel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;
c)38 ellátják e törvény keretei között a Kormány, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat;
d)39
e) gondoskodnak a hivatásos állományú munkatársak és a közalkalmazottak szakirányú képzéséről.
A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése
10. §40 (1) A Kormány
a) az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter
[az a)–c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
(2)–(3)41
11. § (1) A miniszter
a) előkészíti a nemzetbiztonsági szolgálatok működésével, feladataival és hatásköreivel kapcsolatos jogszabályok, valamint egyéb kormányzati döntések tervezeteit, illetőleg részt vesz azok előkészítésében;
b) biztosítja a Magyarország érdekeinek érvényesítésével és védelmével kapcsolatos nemzetbiztonsági feladatok végrehajtását;
c)42 rendeletek és normatív utasítások által szabályozza a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét és működését;43
d) kapcsolatot tart fenn a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi együttműködésének elősegítése érdekében.
(2) A miniszter irányító jogkörében
a) törvényen, kormányrendeleten vagy egyéb kormányzati döntésen alapuló feladatok végrehajtására a nemzetbiztonsági szolgálatok részére feladatot határoz meg, illetve utasítást ad;
b) félévente írásban meghatározza a főigazgatók számára a szolgálatok időszerű feladatait; írásban ad utasítást a Kormány tagjaitól érkezett információs igények teljesítésére;
c) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatát és az állománytáblát;
d) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésére;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének, valamint a költségvetési szerv felügyeletéért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait;
f) a nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodása tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez;
g) ellenőrzi a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes és rendeltetésszerű működését, feladataik végrehajtását;
h) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
i) a főigazgatók előterjesztésére jóváhagyja a nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kapcsolataira vonatkozó javaslatokat;
j) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a főigazgatók kinevezésére és felmentésére;
k) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgatók felett, kinevezi és felmenti helyetteseiket, felettük gyakorolja a munkáltatói jogokat;
l) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a tábornoki kinevezésekre;
m) a főigazgatók javaslatára kinevezi az ezredeseket;
n) jóváhagyja a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba javasolt személyek kinevezését és az ilyen beosztásban lévő személyek felmentését;
o) intézkedik a főigazgatókat, helyetteseiket érintő belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzések elvégzéséről;
p) gyakorolja a törvényben, kormányrendeletben vagy kormányhatározatban számára biztosított külön jogokat.
(3) A miniszter az irányító jogkörében adott utasításával a főigazgatók hatáskörébe tartozó ügyet nem vonhat el, hatáskörük gyakorlását nem akadályozhatja.
(4) A miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatok részére egyedi utasítást a főigazgatók útján adhat, a hatósági jogkör alapján eljáró nemzetbiztonsági szolgálatoknak a döntés tartalmára vonatkozó utasítást nem adhat.
(5) A miniszter kivizsgálja a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ez a határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(6)44 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tekintetében, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal tekintetében irányítja az állami szervektől származó, az ország nemzetbiztonságára vonatkozó információk elemzését, értékelését, valamint az e tárgyú kormányzati döntéselőkészítést támogató munkát.
(7)45 Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési ellenőrzését a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
11/A. §46 (1)47 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter az Alkotmányvédelmi Hivatal, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter az Információs Hivatal, a honvédelemért felelős miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tekintetében ellátja a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat alapján kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont feladatait.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter a lekérdezés jogszerűségének ellenőrzése, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben (a továbbiakban: Vízuminformációs Rendszer) végzett betekintés céljából történő hozzáférésekről adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartásban foglalt adatokat a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint lehet felhasználni és azokat az ott meghatározott időszak elteltével törölni kell.
(4) Az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a betekintés céljából történő hozzáférés pontos célját, beleértve a konkrét ügyben érintett – 45. § (2) bekezdés szerinti bűncselekmény – megnevezését is,
b) a betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló kezdeményezés szerinti ügy ügyiratszámát,
c) a hozzáférés dátumát és pontos időpontját,
d) a sürgős eljárásra történő utalást,
e) a betekintés céljából történő hozzáféréshez szükséges, a kezdeményezésben szereplő adatokat,
f) a megtekintett adatok típusát,
g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter által a keresés végrehajtására felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot, valamint
h)48 az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személy részére a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódot.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter – a betekintés céljából történő hozzáférés követhetősége céljából – a hozzáférési jogosultság időtartama alatt nyilvántartást köteles vezetni a keresés végrehajtására felhatalmazott és a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére felhatalmazott személyek nevéről és azonosító kódjáról.
12. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok élén főigazgatók állnak, akiket a miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevez ki, és ment fel.
(2)49 A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójára vonatkozó előterjesztést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg.
12/A. §50
13. § (1)51 A főigazgatók e törvény, a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezetik a nemzetbiztonsági szolglatokat.
(2)52 A Magyar Honvédség vezérkari főnöke a honvédelmi törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információ átadását – alá- és fölérendeltség hiányában is – közvetlenül igényelheti a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójától, aki azt haladéktalanul köteles teljesíteni. A szakmai kapcsolattartás és az információszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter állapítja meg.
(3) A főigazgató
a) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat törvényes, rendeltetésszerű és szakszerű működéséért, a nemzetbiztonsági szolgálat feladatainak végrehajtásáért;
b) a vezetése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat részére utasítást adhat ki;
c) felelős a nemzetbiztonsági szolgálat önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
d) a miniszter jóváhagyásával meghatározza a titkos információgyűjtés belső eljárási és engedélyezési szabályait;
e) meghatározza az adatkezelés belső eljárási szabályait;
f) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, valamint egyéb belső rendelkezések elkészítéséről, azok összhangjának megteremtéséről és érvényesítéséről;
g) javaslatot tesz a miniszternek a főigazgató-helyettes kinevezésére és felmentésére, illetve a tábornoki és ezredesi kinevezésekre;
h) jóváhagyásra felterjeszti a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásokba történő kinevezést és felmentést;
i) a nemzetbiztonsági szolgálat személyi állománya tekintetében – jogszabályban meghatározott kivételekkel – gyakorolja a munkáltatói jogokat;
j) a nemzetbiztonsági szolgálat tevékenységéről szükség szerint, de évente legalább egyszer a miniszter útján jelentést tesz a Kormánynak.
(4)53 Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése
14. § (1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet.
(2) A miniszter a Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja.
(3) A Kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos határozatairól a Bizottságot a miniszter útján tájékoztatja.
(4) A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
b)54 tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az 56. §-ban és az 59. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos a 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetőleg a 27. § (4) bekezdésben meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyűjtésre jogosult egyéb szervezetek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyűlésnek;
h) kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal;
i)55 dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról,
j)56 állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról.
(5) A Bizottság – ha ellenőrzési jogkörének gyakorlása szempontjából szükséges – a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársát szakértői tevékenységre kérheti fel az illetékes főigazgató egyidejű értesítésével.
14/A. §57 (1) Ha a Bizottság a 14. § (4) bekezdés e) pontja szerinti ténymegállapító vizsgálatot folytat le, a Bizottság a ténymegállapító vizsgálattal összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a ténymegállapító vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: közreműködésre kötelezett).
(2) A közreműködésre kötelezettet
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
b) megjelenési kötelezettség, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3) Az adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének – a 16. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – nem akadálya, ha annak tárgya minősített adat vagy ilyen adatot tartalmazó egyéb információ. A Bizottság az ilyen adatot vagy információt zártan kezeli, és zárt ülésen tárgyalja.
(4) A közreműködési kötelezettségről a Bizottság a döntését a Kormány nemzetbiztonsági szolgálatot irányító vagy korábban irányító tagja, vagy az ezen ügyekben átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a nemzetbiztonsági szolgálat állományához tartozó vagy korábban tartozó személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok több mint felének a szavazatával, más személyek esetében a jelen lévő bizottsági tagok kétharmadának a szavazatával hozza meg.
14/B. §58 (1) A közreműködésre kötelezettet a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége Bizottság ülésén történő teljesítésére határidő megjelölésével a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke idézi meg.
(2) A Bizottság az idézést postai úton kézbesíti. A kézbesítésre a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) Katonát [Btk. 127. § (1) bekezdése] az elöljárója útján kell idézni.
(4) Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett személy a meghallgatást megelőzően legalább nyolc nappal megkapja.
(5) Az idézésben a Bizottság elnöke megjelöli, hogy a Bizottság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenési, az adatszolgáltatási, illetve a nyilatkozattételi kötelezettsége elmulasztásának következményeire.
(6) Adatszolgáltatási vagy nyilatkozattételi kötelezettsége írásban történő teljesítésére a Bizottság döntése alapján a Bizottság elnöke határnap tűzésével hívja fel a közreműködésre kötelezetett. A közreműködésre kötelezett felhívására a (2)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
15. § (1) A Bizottság megkapja a nemzetbiztonsági szolgálatok által készített – a nemzetbiztonság szempontjából fontos – általános értékelő, valamint a Kormány számára készített jelentéseket.
(2) A Bizottság jogosult a nemzetbiztonsági szolgálatok nem egyedi ügyekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseibe betekinteni.
(3)59 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok országgyűlési képviselőre, nemzetiségi szószólóra vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozójára vonatkozóan információgyűjtő tevékenységet kezdenek (folytatnak), e tényről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. Az ügyben érintett képviselő e tevékenységről nem kaphat tájékoztatást.
16. § (1) A Bizottság által folytatott parlamenti ellenőrzés során a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatási kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem terjed ki azon információk szolgáltatására, amelyek átadása konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetné.
(2) A Bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálata során tagjai kétharmadának egyetértésével kötelezheti a minisztert és a főigazgatót a titkos információgyűjtés során belföldön alkalmazott módszerre vonatkozó olyan adatok szolgáltatására, amelyek ismerete a jogellenesség megítélése szempontjából elengedhetetlen. Az így megismert adat kizárólag a Bizottság eljárása során használható fel.
17. § (1)60 Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Honvédelmi Bizottság) folyamatosan ellenőrzi a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladatainak megvalósulását, ennek keretén belül
a) a miniszter – legalább évente egyszer – tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről;
b)61 a miniszter tájékoztatja a Honvédelmi Bizottságot a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal kapcsolatos kormányhatározatokról;
c)62 a Honvédelmi Bizottság kinevezésük előtt meghallgatja a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatói tisztségére jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal.
(2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(3) A Honvédelmi Bizottság tagjai megbizatásuk teljes időtartama alatt nemzetbiztonsági védelemben részesülnek.
18. § (1) A Bizottság ülései az ellenőrzési jogkör gyakorlása, a Honvédelmi Bizottság ülései a 17. §-ban meghatározott jogkör gyakorlása során zártak.
(2)63 A Bizottság és a Honvédelmi Bizottság tagjait az e minőségükben birtokukba jutott minősített adatot tartalmazó információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely a bizottsági tagság megszűnését követően is fennáll.
(3) A Bizottság e törvényben szabályozott parlamenti ellenőrzési eljárása nem érint más, jogszabályban meghatározott bírósági vagy egyéb eljárást.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok jogszerű működésével kapcsolatos panaszra vagy bejelentésre a Bizottság válaszát úgy fogalmazza meg, hogy abból a nemzetbiztonsági szolgálatok titkos információgyűjtő tevékenységére ne lehessen következtetéseket levonni.
19. §64 (1) A Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték az e törvényben meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzést.
(2) Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi a képviselőcsoport vezetője által a Bizottságba jelölt képviselő nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(3)65
(4) A Bizottság tagjának jelölt képviselő tekintetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, a 68. § (5) bekezdésében foglaltak szerint.
(5) Kockázati tényező felmerülése esetén az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója tájékoztatja az érintett képviselőt és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert.
(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzését követően a képviselőcsoport vezetője ajánlást készít, amely annyi jelöltet tartalmaz, ahány tag ajánlására jogosult a képviselőcsoport.
(7) Ha az ajánlásban megnevezett képviselő tekintetében kockázati tényező áll fenn, amelyről az érintett képviselő és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter tájékoztatást kapott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter a kockázati tényezőről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az érintett képviselőcsoport vezetőjét.
(8) Amennyiben az érintett képviselőcsoport vezetője a megalakult Bizottságba történő jelölést a tájékoztatást követően is fenntartja, a jelölés további érvényessége tekintetében az Országgyűlés elnöke – a Bizottság elnöke és az érintett képviselőcsoport vezetője véleményét megismerve – dönt.
(9) Ha a Bizottság megalakítására még nem került sor és az érintett képviselőcsoport vezetője a jelölést a (7) bekezdés szerinti tájékoztatás ellenére fenntartja, az ily módon jelölt képviselő a Bizottság elnökének, valamint a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztásáig a Bizottság tagjául nem választható meg. A Bizottság elnökének és a Honvédelmi Bizottság elnökének megválasztását követően, az utóbb megválasztott bizottsági elnök megválasztásától számított nyolc napon belül a jelölés érvényességéről a (8) bekezdés szerint kell dönteni.
(10) Ha a Bizottság elnökének jelölt képviselő tekintetében áll fenn kockázati tényező, a jelölés érvényességéről az Országgyűlés elnöke dönt.
19/A. §66 (1) A 14. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott panasz kivizsgálása során a Bizottság betekinthet a nemzetbiztonsági ellenőrzés irataiba, tájékoztatást kérhet a minisztertől és a biztonsági szakvéleményt kiállító nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a panaszost meghallgathatja.
(2) A vizsgálat alapján a Bizottság
a) az alaptalan panaszt elutasítja,
b) a panasznak helyt ad és
ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi, vagy
bb) a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadására vonatkozó döntés hatályon kívül helyezése mellett a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját felülvizsgálati eljárás elrendelésére kötelezi.
(3) A Bizottság a (2) bekezdés szerinti döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.
(4) A Bizottság 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatásban foglaltakat megvizsgálja, ennek során írásban vagy személyes meghallgatás keretében tájékoztatást kérhet az alapvető jogok biztosától, a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójától, valamint a felülvizsgálati eljárás alá vont személyt meghallgathatja.
(5) A Bizottság a 14. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott tájékoztatással kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az irányító minisztert, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint az alapvető jogok biztosának eljárását kezdeményező személyt.
Az Országgyűlés Külügyi bizottsága tagjaira vonatkozó különös szabályok67
19/B. §68 A Külügyi bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.
A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya
20. § (1)69 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya kormánytisztviselőkből,hivatásos szolgálati viszonyban álló személyekből és közalkalmazottakból áll.
(2)70 A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat személyi állománya az (1) bekezdésben foglaltakon túl önkéntes tartalékos katonákból áll. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos és önkéntes tartalékos állományú tagjai a Magyar Honvédség állományába tartoznak. Szolgálati viszonyukra a hivatásos és önkéntes tartalékos katonák szolgálati viszonyára vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(3)71 A miniszter jogosult munkavégzés céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az irányítási feladatok ellátását segítő szervezethez vezényelni.72
21. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati jogviszonya határozatlan időtartamra létesített különleges szolgálati jogviszony, amelyben a szolgálat függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.
(2) Hivatásos szolgálati jogviszony azzal a cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgárral létesíthető, aki rendelkezik a szolgálati beosztásához előírt iskolai végzettségi és szakképesítési, egészségügyi, pszichológiai és fizikai alkalmassági feltételekkel, megfelel a miniszter által meghatározott további követelményeknek, valamint hozzájárul a szolgálati jogviszony létesítése és fenntartása céljából lefolytatandó biztonsági ellenőrzéshez és az ellenőrzés kockázati tényezőt nem tár fel.
(3) A szolgálatra való alkalmasság a szolgálati jogviszony létesítésekor és annak fennállása idején is ellenőrizhető.
22. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja
a)73
b) állampolgári jogait az e törvényben és a szolgálati jogviszonyra vonatkozó külön törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja;
c)
d)74 civil szervezetbe történő belépési szándékát köteles előzetesen a főigazgatónak bejelenteni, a főigazgató a tagsági viszonyt megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti (összeférhetetlenség);
e) nem folytathat olyan tevékenységet, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan, vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné;75
f) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet; az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor kell megtagadni, ha a jogviszony létesítése a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben szerzett információkkal való visszaélésre adhat alkalmat, illetve, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja köteles
a) esküt tenni,
b) a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni,
c) elöljárója utasításának a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni,
d) Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit minden törvényes eszközzel érvényesíteni és – ha kell, élete árán is – megvédeni.
23. § (1) A közalkalmazottak a nemzetbiztonsági szolgálatoknál olyan feladatköröket látnak el, amelyekben – a különös követelményeket támasztó – hivatásos szolgálati jogviszony létesítése nem szükséges.
(2)76 A nemzetbiztonsági szolgálatoknál kormánytisztviselői, illetve közalkalmazotti jogviszony azon személyekkel létesíthető, akik megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt alkalmazási feltételeknek, továbbá a jogviszony létrehozásával vagy fenntartásával összefüggésben lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.
(3) A hivatásos szolgálati beosztás közalkalmazotti munkakörré, illetőleg a közalkalmazotti munkakör hivatásos szolgálati beosztássá átminősíthető. Az átminősítettek jogviszonyára a külön törvényben meghatározott rendelkezések vonatkoznak.
24. §77 A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a nemzetbiztonsági szolgálatokra és azok tevékenységére vonatkozó, tudomásukra jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, amely magába foglalja az minősített adat megőrzését és védelmét is. A titoktartási kötelezettség alól a miniszter és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói adhatnak felmentést. A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományát a titoktartási kötelezettség az alkalmazás megszűnése után is terheli.
25. §78
A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei
26. § A nemzetbiztonsági szolgálatok belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításkiadás rendjét úgy kell meghatározni, hogy az egyéni felelősség mindig megállapítható legyen.
27. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait, kivéve, ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el.
(2) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a kapott utasítás végrehajtását az (1) bekezdésben foglaltak alapján megtagadja, e tényről jelentést tesz a főigazgatónak. A főigazgató a jelentést haladéktalanul köteles továbbítani a miniszternek és a Bizottságnak.
(3) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja jogellenes tevékenységre kap utasítást, köteles e tényre felhívni az utasítást adó figyelmét, az utasítás végrehajtását – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg.
(4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok tagja a szolgálatok jogellenes működését észleli, észrevételéről írásban jelentést tehet a miniszternek. A miniszter köteles a bejelentést kivizsgálni, valamint a vizsgálat elrendeléséről és annak eredményéről a Bizottságot és a bejelentőt tájékoztatni.
28. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik teljesítése érdekében együttműködnek egymással.
(2) Az állami szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok egymás munkáját kölcsönösen segítik. Az együttműködés részletes szabályait – a törvényi előírások keretei között – külön megállapodások rögzítik.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása során együttműködhetnek természetes személyekkel, jogi személyekkel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel. Az együttműködés részletes szabályait – a törvényi előírások keretei között – külön megállapodások rögzíthetik.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi megállapodások és kötelezettségvállalások alapján együttműködhetnek külföldi titkosszolgálatokkal.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adóelszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valutafelhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzítik.
29. § (1) A Kormány tagjai feladatkörükben – e törvény keretei között – írásban kérhetik a minisztertől információs igények megjelölését a nemzetbiztonsági szolgálatok részére. A kérést indokolni kell és jelezni, hogy az információt más forrásból nem lehet beszerezni.
(2) Az állami szervek kötelesek a 11. § (6) bekezdésében meghatározott tevékenységhez szükséges információkról – a Kormány által meghatározottak szerint – térítésmentesen adatszolgáltatást teljesíteni.
30. § (1)79 Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, ha azt a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kezdeményezik, a nemzetbiztonság szempontjából különleges fontosságú állami szervek és a tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, a központi energiaellátó és hírközlési rendszereket üzemeltető, a nemzetközileg ellenőrzött termékeket és technológiákat előállító és felhasználó, valamint a hadiipari kutatással foglalkozó üzemek és intézmények a nemzetbiztonsági szolgálat – alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelő – munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, illetve munkajogviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítenek.
(2) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatok – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhetnek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél.
(3)80 A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.
(4)81 A foglalkoztatás nemzetbiztonsági jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálatok és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.
A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések
31. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok nyomozóhatósági jogkört nem gyakorolhatnak.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a 32–36. §-ban meghatározott intézkedéseket a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve az ilyen bűncselekmények elkövetőjének elfogása érdekében alkalmazhatja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása során a személyes szabadsághoz, a magánlakás, a magántitok és a levéltitok sérthetetlenségéhez, a személyes adatok védelméhez, a közérdekű adatok nyilvánosságához, valamint a birtokvédelemhez fűződő jogokat e törvényben foglaltak szerint korlátozhatják.
(4) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(5) Az intézkedés során kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell sérülés okozását.
(6) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani.
33. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja bilincset alkalmazhat a 32. §-ban szabályozott esetben a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy
a) önkárosításának megakadályozására;
b) támadásának megakadályozására;
c) szökésének megakadályozására;
d) ellenszegülésének megtörésére.
34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg.82
35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet.
(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül.
36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – lőfegyvert használhat
a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására;
b)83 a népirtás (Btk. 142. §), az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a rombolás (Btk. 257. §), a kémkedés (Btk. 261. §), a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §) és a közveszély okozása (Btk. 322. §) bűncselekmények megakadályozására vagy megszakítására;
c)84 a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatnak személy elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén;
d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.
(2) A lőfegyverhasználatot meg kell előznie
a) a jogellenes tevékenység abbahagyására irányuló felszólításnak;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(3) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy egészben teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő és a késedelem a hivatásos állomány tagját vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.
(4) A lőfegyverhasználat során kerülni kell az élet kioltását.
(5) A lőfegyverhasználatot, illetőleg a figyelmeztető lövés leadását – annak következményeitől függetlenül – az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
(6) Lőfegyver – a jogos védelem és a végszükség kivételével – nem használható láthatóan terhes nővel és gyermekkorúval szemben.
37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32–36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett – akadályoztatása esetén hozzátartozója – panasszal élhet.
(2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő.
(3) A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt.
(4) A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.
(5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni.
(6)85 A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti.
A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése
38. §86 A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében
a) személyes adatot, különleges adatot és bűnügyi személyes adatot, valamint
b) közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot
(az a)–b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: adat) kezelnek.
39. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatot szereznek be
a) az érintett önkéntes, illetve e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatásával;
b) nyílt forrásból;
c) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatásából;
d) titkos információgyűjtéssel.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az adatkezelés során kötelesek az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges, ugyanakkor az érintett személyiségi jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(3)87 A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges adatokat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzést végrehajtó nemzetbiztonsági szolgálattal közölni.
40. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – bármely adatkezelési rendszerből – az adatkérés céljának megjelölésével – adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérést hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíteni kell. Az adattovábbítás tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok az állami szervek, a pénzintézetek, a biztosítóintézetek és a távközlési szolgáltatást végző szervezetek által kezelt nyilvántartások adatait térítés nélkül kérhetik, illetve vehetik igénybe. Egyéb adatkezelő szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésével kapcsolatos költségeit utólag érvényesítheti.
(3)88 A nemzetbiztonsági szolgálatok a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából – jogszabályban meghatározott módon – személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak.
41. § (1)89 A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Rendőrség nyilvántartásaiban, az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartó rendszerekben írásban – az intézkedés céljának megjelölésével – jelzések elhelyezését rendelhetik el.
(2) A jelzésben a nemzetbiztonsági szolgálatok adatváltozást, illetve az érintett személyre vonatkozó megkeresés esetében értesítés adását, továbbá a határforgalomra vonatkozóan – írásban – az érintett feltartóztatását is kérhetik. Az érintett szerv a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésében foglalt intézkedést teljesíti.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok haladéktalanul kötelesek intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.
41/A. §90 (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok – az (1) bekezdésben meghatározott esetben – kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését.
42. § (1)91
(2) Az az adatkezelő szerv, amely a nemzetbiztonsági szolgálatok részére az általa kezelt nyilvántartásokból adatszolgáltatást teljesített, adatbetekintést biztosított, illetőleg nyilvántartásában a nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére jelzést helyezett el, mindezek tényéről, tartalmáról, valamint a megtett intézkedésekről az érintettet, illetőleg más személyt vagy szervezetet nem tájékoztathat.
(3) A hatósági jogkörrel nem rendelkező adatkezelő szerv vagy intézmény vezetője az adatbetekintés, illetve az adatszolgáltatás elrendelése ellen – halasztó hatállyal nem bíró – panasszal fordulhat a miniszterhez.
43. §92 A nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel, kivéve, ha az adat
a) bűncselekményi törvényi tényállás megvalósítására utal, és átadását törvény lehetővé teszi, vagy
b) más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, és az adatátvevő maga is jogosult az adat átvételére.
44. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok e törvény alapján feladataik ellátása érdekében egymástól adatot kérnek, illetve egymásnak adatot szolgáltatni kötelesek.
(2)93 A Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a bíróság, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási szervek a konkrét cél megjelölésével – a rájuk vonatkozó törvényben meghatározott feladataik ellátására, az ott meghatározott körben – a nemzetbiztonsági szolgálatoktól adatok igénylésére jogosultak.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok adatközlése nem eredményezheti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő személy (adatforrás) felfedését. A titkos információgyűjtő módszer és forrás védelme érdekében az átadott adat felhasználására vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói korlátokat határozhatnak meg.
(4) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek az átvett adatoknak az e törvényben, illetve az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerinti kezeléséért, kötelesek az átvett adatokat, azok felhasználását nyilvántartani és kérésre a nemzetbiztonsági szolgálat számára arról tájékoztatást adni.
45. § (1)94 A nemzetbiztonsági szolgálatok nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi adatkezelő részére személyes adatokat továbbíthatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között.
(2)95 Az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a Vízuminformációs Rendszerhez az e törvény szerinti hatáskörét érintő bűncselekmény megelőzése, felderítése – ideértve az Információs Hivatalnak a 4. § c) pontja szerinti feladatkörét is –, illetve e cselekményekkel összefüggő információszerzés céljából, meghatározott egyedi ügyben, betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti kezdeményezést a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterhez, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez, illetve a honvédelemért felelős miniszterhez kell megtenni.
(3)96 A (2) bekezdés szerinti betekintés céljából történő hozzáférést írásban vagy elektronikus úton abban az esetben lehet kezdeményezni, ha
a) a kezdeményező rendelkezésére álló adatok alapján alaposan feltehető, hogy a betekintés céljából történő hozzáférés útján megismerhető adat nélkül a (2) bekezdésben meghatározott valamely bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzés érdemben nem biztosítható;
b) a betekintés céljából történő hozzáférésre a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények körébe tartozó valamely bűncselekmény megelőzésére, felderítésére vagy az e cselekményekkel összefüggő információszerzésre irányuló egyedi eljárásban van szükség.
(4)97 A Vízuminformációs Rendszerhez betekintés céljából történő hozzáférésre irányuló, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter útján történő adatszolgáltatási kezdeményezésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel igazolására vonatkozó adatok,
b) az eljáró hatóság megnevezése, az egyedi ügy ügyiratszáma, a kezdeményezésre jogosult neve és a VIS nemzeti központi hatóság által biztosított azonosító kódja,
c) a kezdeményezés alapjául szolgáló bűncselekmény minősítése, továbbá
d) a kezdeményezéssel igényelt adat megnevezése és minden egyes igényelt adat tekintetében az arra vonatkozó indokolás, hogy fennáll a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel.
(5)98 A kezdeményezésben a lekérdezésre szolgáló alábbi adatok alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatok megismeréséhez meg kell jelölni az alábbi adatkörök közül azt, amelyre a betekintés útján való hozzáférés történik:
a) családi név, születéskori családi név (korábbi családi név); utónevek; nem; születési idő, hely és ország,
b) jelenlegi állampolgárság és a születéskori állampolgárság,
c) az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja,
d) fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama,
e) az utazás célja,
f) az érkezés és az indulás tervezett időpontja,
g) az első belépés szerinti tervezett határ vagy tranzitútvonal,
h) lakóhely,
i) ujjnyomatok,
j) a vízum típusa és a vízumbélyeg száma,
k) a meghívólevelet kibocsátó, illetve a tartózkodás ideje alatt a megélhetési költségeket fedező személy adatai.
(6)99 A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését megelőzően vizsgálni köteles.
(7)100 Kivételesen sürgős esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére vonatkozó szóbeli kezdeményezését is teljesítheti. Ebben az esetben a (2)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését és a kezdeményezés indokoltságát a kezdeményezés teljesítését követően, a sürgősség indokoltságával együtt kell vizsgálni.
(8)101 A kezdeményezés alapján hozzáféréssel a Vízuminformációs Rendszerből nem vehető át és nem továbbítható adat, ha a (2)–(5) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. Ha a kezdeményezés alapján a 2008/633/IB tanácsi határozat szerinti, kijelölt nemzeti központi hozzáférési pont hozzáféréssel a kezdeményezést teljesíti és a hozzáférés a Vízuminformációs Rendszerben találatot eredményez, a kérelmező nemzetbiztonsági szolgálat részére a kezdeményezésben igényelt adatokon túlmenően továbbíthatók:
a) a vízumkérdőívről származó egyéb adat,
b) a fénykép, és
c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.
(9)102 A betekintés céljából történő hozzáférés kezdeményezésére csak az a személy jogosult, akinek a feladatköre alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója erre felhatalmazást adott, és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesítette. A (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító kódot az értesítést követően a VIS nemzeti központi hatóság bocsátja a kezdeményezésre jogosult személy rendelkezésére. Vissza kell vonni a felhatalmazását annak – és erről a VIS nemzeti központi hatóságot értesíteni kell –, akinek a felhatalmazás alapjául szolgáló feladatköre megszűnt.
46. § A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyes adatok továbbításáról nyilvántartást vezetnek, amely tartalmazza
a) az adatigénylési kérelmet;
b) az adatkérő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás idejét;
d) az adatszolgáltatást tartalmazó iratok és egyéb dokumentumok másodpéldányát.
47. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok – konkrét feladataik teljesítése érdekében, ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei a másik adatkezelő részéről is biztosítottak – adatkezelési rendszereiket egymás és más állami adatkezelő szervek adatkezelési rendszerével összekapcsolhatják.
(2) Az összekapcsolást a konkrét nemzetbiztonsági feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, az összekapcsolás során keletkezett adatállományt az eljárás befejezését követően törölni kell.
48. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatokról, és a 46. §-ban meghatározott adattovábbítási nyilvántartásból az érintett kérelmére történő tájékoztatást, a személyes adatainak törlését, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat által kezelt közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója – nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelme érdekében – megtagadhatja.103
(2)104 A nemzetbiztonsági szolgálatok az érintettektől érkező kéréseket nyilvántartják, a kérelmekről, elbírálásuk módjáról, az elutasítás indokairól évente tájékoztatják a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
(3)105 A nemzetbiztonsági szolgálatok minősített adataival kapcsolatban az érintettnek – a minősített adat védelméről szóló törvényben biztosított – adatbetekintési jogát a főigazgató nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja.
49. § (1) A főigazgatók gondoskodnak az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás, törlés és megsemmisülés megelőzéséről, illetőleg az illetéktelen hozzáférést megakadályozó védelemről (adatbiztonság).
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok kötelesek rendszeresen ellenőrizni az általuk kezelt személyes adatok helyességét. A valóságnak meg nem felelő adatokat helyesbíteni kell, az adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen vagy becslésen alapuló adatoktól.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a hatósági feladatkörükhöz kapcsolódó adatokat az egyéb adatoktól elkülönítetten kezelik.
50. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik
a) a biztonsági okmányok adatait az érvényesség lejártától számított 10 évig;
b) a rejtjeltevékenység felügyelete és irányítása során kiadott dokumentumokat az érvényesség lejártától számított 10 évig;
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzési és védelmi feladatok ellátása során keletkezett adatokat a beosztás, illetve a tisztség megszűnésétől számított 20 évig;
d) az a)–c) pontokban fel nem sorolt feladatkörben gyűjtött személyes adatokat az adatgyűjtés megszüntetésétől számított 70 évig.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) az (1) bekezdésben meghatározott határidő letelt;
b) bíróság az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte;
c) az adat kezelése jogellenes;
d) a 60. § (2) bekezdésében meghatározott esetben;
e) az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen.
(3) A törlési kötelezettség – a (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott esetek kivételével – nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyagok védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári megőrzésre kell átadni.
51. § (1)106 A miniszter, illetve a főigazgatók hozzájárulásával hozhatók nyilvánosságra – a minősített adatokon túlmenően – a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) objektumaival és személyi állományával,
b) eszközbeszerzéseivel és egyéb szerződéseivel,
c) biztonsági ellenőrzési és védelmi feladataival
kapcsolatos adatok.
(2)107 Az (1) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére vonatkozó kérelem elutasításáról, az elutasítás indokairól a nemzetbiztonsági szolgálatok évente értesítik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.
52. §108
Titkos információgyűjtés
53. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a 4–9. §-okban foglalt feladataik teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathatnak; ez nem terjed ki a 4. § h) pontjában és a 8. § (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott feladatok ellátására.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtés speciális eszközeit és módszereit csak akkor használhatják, ha az e törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők meg.
Külső engedélyhez nem kötött
titkos információgyűjtés
54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok
a) felvilágosítást kérhetnek;
b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek;
c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;
d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak;
e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak;
f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel;
g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn;
h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik;
i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik;
j)109 hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek.
(2)110 Rendvédelmi szerv és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.
55. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész előzetes jóváhagyásával a nyomozás megtagadásának vagy megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személlyel, ha az érintett személlyel történő együttműködéshez fűződő nemzetbiztonsági érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.
(2) Nem köthető megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot nem illeti meg.
(4)111 A megállapodás létrejötte esetén a nemzetbiztonsági szolgálatok megtérítik azt a kárt, amely az elkövetőt a polgári jog szerint terheli. A kártérítési igény tekintetében az államot az igazságügyért felelős miniszter képviseli.
Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
56. §112 A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján
a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik,
b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
c) postai küldeményt, valamint beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik,
d) elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
e) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik, továbbá felhasználhatják.
57. § (1)113 Az 56. §-ban meghatározott titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztést az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a
Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és – a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feladat ellátása tekintetében – a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója nyújthat be.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a titkos információgyűjtés helyét, az érintett vagy érintettek nevét vagy körét, illetőleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatokat;
b) a titkos információgyűjtés megnevezését és szükségességének indokolását;
c) a tevékenység kezdetét és végét napban meghatározva;
d) az 59. §-ban meghatározott engedély iránti előterjesztés esetén annak indokolását, hogy adott ügyben arra a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez feltétlenül szükség volt.
58. § (1)114 Az 5. § b), d), h)–j), valamint a 6. § d), i), l)–n) pontjaiban meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést a Fővárosi Törvényszék elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi.
(2)115 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó nemzetbiztonsági feladatok ellátása során az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtést az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi.
(3)116 A bíró, illetve az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: engedélyező) az előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül határozatot hoz. Az előterjesztésnek helyt ad, vagy azt megalapozatlansága esetén elutasítja. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.117
(4)118 Az engedélyező a titkos információgyűjtést e törvény eltérő rendelkezése hiányában esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezi. Ezt a határidőt az engedélyező indokolt esetben – a főigazgatók előterjesztése alapján – e törvény eltérő rendelkezése hiányában további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(5) A bíró a határidő meghosszabbítására vonatkozó döntése kialakításánál megismerheti az adott ügyben általa engedélyezett titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat.
(6) Az engedélyező eljárásáról, illetve a titkos információgyűjtés tényéről az érintettet nem tájékoztatja.
Kivételes engedélyezés
59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a külső engedély iránti előterjesztést a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kötelesek engedélyezésükkel egyidejűleg benyújtani.
(3) Ugyanabban az ügyben – kivéve, ha a nemzetbiztonságot közvetlenül veszélyeztető új tény merül fel – csak egyszer rendelhető el az (1) bekezdésben meghatározott kivételes engedélyezés alapján titkos információgyűjtés.
A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés megszüntetése
60. § (1) A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az engedélyben meghatározott célját elérte;
b) a további alkalmazásától eredmény nem várható;
c) a határideje meghosszabbítás nélkül lejárt.
d) a titkos információgyűjtés bármely okból törvénysértő.
(2)119 Az 59. § (1) bekezdésében meghatározott kivételes eljárás esetén a titkos információgyűjtést akkor is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a titkos információgyűjtés folytatását az engedélyező nem engedélyezi. Ebben az esetben a titkos információgyűjtés során nyert adatokat – a minősített adatok megsemmisítésére vonatkozó jogszabályi előírások szerint – haladéktalanul meg kell semmisíteni.
A titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre vonatkozó egyéb szabályok120
61. §121 (1) Ha a titkos információgyűjtésre, illetve a titkos adatszerzésre a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kerül sor, a titkos információgyűjtéshez, illetve a titkos adatszerzéshez szükséges engedély beszerzése az alkalmazást megrendelő szerv feladata. Az alkalmazás jogszerűségéért a megrendelő szerv, a végrehajtásért a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felel.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata keretében alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eredményeként megszerzett valamennyi adatot kizárólag a megrendelő szerv számára továbbítja, a továbbított adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nyilvántartásából törölni kell.
(3) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltató feladataival kapcsolatosan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a megrendelő szervezet írásbeli megkeresését a szükséges engedéllyel,
b) a megkeresésben megjelölt személyek azonosításához szükséges személyes adatokat,
c) az adott ügyben alkalmazott titkos információgyűjtés, illetve titkos adatszerzés eszközeinek és módszereinek leírását, valamint
d) a megrendelő szervezet részére továbbított adathordozók jegyzékét.
(4) A közölt adatok hitelességéért az adatszolgáltató, a felhasználásáért, illetve az erre alapozott intézkedések megtételéért vagy elmulasztásáért a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést megrendelő szerv a felelős.
(5) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a szolgáltatói feladata ellátásához kapcsolódóan a (3) bekezdésben meghatározottakon túl személyes adatokat nem tárolhat.
62. §122 A nemzetbiztonsági szolgálattal együttműködő természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek e tevékenységükkel kapcsolatban a miniszter vagy a főigazgató engedélye nélkül adatokat nem hozhatnak nyilvánosságra.
A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok
63. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésükben az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásaik fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethetnek. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.
(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.
(3)123 A nemzetbiztonsági szolgálatok által az együttműködő magánszemély részére kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(4)124 A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának e jogviszonyával összefüggő külszolgálata alapján kifizetett jövedelemből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. A magánszemélynek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetőleg a magánszemély részére igazolást kiadnia.
(5)125 A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő, e célra beszerzett és használt vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják.
(6)126 A nemzetbiztonsági szolgálatok titkosszolgálati tevékenységéhez, valamint a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő vagyon értékesítésből származó bevétel a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális bevétele, amelyet az e tevékenységhez szükséges ingatlan és egyéb eszközök vételére, felújítására, felszerelésére, illetve bővítésére használhatnak fel.
64. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében – a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.
(2) A fedőintézmény létrehozása és fenntartása a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek.
(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a nemzetbiztonsági szolgálatokat illeti.
(4)127 Az államháztartásról szóló törvény128 rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.
65. §129 A nemzetbiztonsági szolgálatok a 63. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.
66. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési kiadásai felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés – a 11. § (2) bekezdésének f) pontját kivéve – nem végezhető.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.
A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai
67. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által nyújtott nemzetbiztonsági védelem (a továbbiakban: védelem) célja az 1. számú mellékletben meghatározott személyek tevékenysége ellen irányuló, valamint ezen személyek tevékenységéhez kötődő védett információk jogellenes megszerzését célzó – ezáltal Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető – leplezett törekvések felderítése és elhárítása.
(2) A védelem ellátása során a nemzetbiztonsági szolgálatok a védendő személyt érintően csak írásbeli beleegyezésével alkalmazhatják a titkos és nyílt információgyűjtés eszközeit és módszereit.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeresen tájékoztatják a védendő személyt a védelem során tett biztonsági intézkedésekről és az intézkedések által érintett személyek köréről.
68. §130 (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok által végzett nemzetbiztonsági ellenőrzés célja annak vizsgálata, hogy az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges, valamint – amennyiben indokolt – a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételekkel összefüggésben, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatosan nemzetbiztonsági kockázat áll fenn, ha olyan körülmény áll fenn, ami miatt
a) nem alkalmas a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony törvényes, illetéktelen befolyástól mentes ellátására, vagy ha
b) személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdeket.
69. §131 (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyeket a 74. § i) pontja határozza meg.
(2) A 74. § i) pont in) és io) alpontjában meghatározott körben a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket, tisztségeket és beosztásokat (a továbbiakban együtt: munkakör)
a) kormányzati irányítás alatt álló szervek esetében az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter, – a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben,
b) kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében a foglalkoztató szervezet vezetője a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben, ha ennek kiadására nem jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter jóváhagyásával munkáltatói intézkedésben, írásban
határozza meg.
70. §132 (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létrehozatalát megelőző ellenőrzését a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy kezdeményezi. Bíró és az igazságügyi szervnél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott nemzetbiztonsági ellenőrzését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. Ügyészségi szolgálati viszonyban álló személy esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzést a legfőbb ügyész kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére a 74. § i) pontjának
a) if) és ig) alpontjában megjelölt személy esetén a köztársasági elnök,
b) ie), il), im), it) és iv) alpontjában megjelölt személy, valamint az iu) alpontjában megjelölt személyek közül az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozó tábornok és tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) ib) és id) alpontjában megjelölt személy esetén a miniszterelnök,
d) ia), ic), ih) és ii) alpontjában megjelölt személy esetén a tevékenység szerinti irányító miniszter,
e) ij) alpontjában megjelölt személy esetén az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter,
f) ik) alpontjában foglalt esetben az állomány szerint illetékes főigazgató,
g) iu) alpontjában megjelölt személyek esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka
jogosult.
(3) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet vezetője kezdeményezi azon nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzését, aki esetében az (1)–(2) bekezdés alapján nem állapítható meg a kezdeményezésére egyébként jogosult személy.
(4) Nem kell kezdeményezni
a) a köztársasági elnök,
b) a miniszterelnök,
c) az alkotmánybírák,
d) az Országgyűlés elnöke,
e) a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) a legfőbb ügyész,
g) az alapvető jogok biztosa és helyettesei,
h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,
i) az Európai Parlament Magyarországon megválasztott képviselője és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az országgyűlési képviselő, valamint
j) a nemzetiségi szószóló
nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(5) Nem kell kezdeményezni továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzést a 74. § i) pontjában meghatározott olyan személlyel kapcsolatban, aki számára törvény a minősített adat megismerését vagy felhasználását nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása nélkül is biztosítja.
71. §133 (1) Nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – csak a nemzetbiztonsági ellenőrzést követően, abban az esetben hozható létre, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot nem állapított meg.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően is létrehozható, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítésére jogosult személyt vagy testületet irányító vagy felügyelő személy vagy szerv,
b) a 70. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott személy esetén az Országgyűlés elnöke,
c) a 70. § § (2) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott személy esetében a miniszterelnök,
d) a 70. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személy esetében az állomány szerint illetékes főigazgató által vezetett nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter,
e) bíró, igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója feletti kinevezési jogkört gyakorló bírósági vezető, ennek hiányában az Országos Bírósági Hivatal elnöke,
f) ügyészségi szolgálati viszonyban álló személyek esetében a legfőbb ügyész
azt jóváhagyta.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott irányító vagy felügyelő személy vagy szerv hiányában a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítésére jogosult személy vagy testület dönt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását megelőzően történő létrehozásáról.
(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony csak akkor hozható létre, illetve tartható fenn, ha annak létrehozását vagy fenntartását a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott szerv, személy vagy testület jóváhagyta.
(5) Az (2)–(4) bekezdésben meghatározott esetben a kezdeményezésre jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létrehozásáról, illetve fenntartásáról értesíti a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nem adja ki a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatok megismeréséhez szükséges biztonsági tanúsítványt.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása134
71/A. §135 (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes, az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő, írásbeli hozzájárulásával végezhető el. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre, illetve nem tartható fenn.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezését megelőzően a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőívet (a továbbiakban: biztonsági kérdőív) tölt ki.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt, illetve nemzetbiztonsági ellenőrzése során a biztonsági kérdőívben megadott adatai közül a lényeges adatok, tények vagy körülmények megváltozásáról nyomban, de legkésőbb a változás tudomására jutását követő 15 napon belül írásban tájékoztatja a kezdeményezésre jogosultat, aki azt haladéktalanul továbbítja a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek, valamint a lényeges adatban, tényben vagy körülményben bekövetkező változás bejelentésének, a bejelentésben foglaltaknak a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat részére történő továbbításának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kitöltött biztonsági kérdőív megküldésével írásban kéri fel a nemzetbiztonsági szolgálatot.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig köteles kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.
71/B. §136 (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzést az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendeli el. A nemzetbiztonsági ellenőrzést az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, mely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejének meghosszabbításáról az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, arról a kezdeményezőt, valamint a kezdeményező útján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt 8 napon belül írásban értesíti.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során a kockázati tényezők vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minősített adat védelméhez fűződő és más biztonsági követelményekkel.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvető jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni.
(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat az ellenőrzött személlyel konzultálhat, az ellenőrzött személlyel kapcsolatban álló személyeket hallgathat meg, a biztonsági kérdőívben feltüntetett adatokat nyilvántartások, adatkezelési rendszerek és adatállományok, valamint a korábbi ellenőrzések adataival vetheti össze, továbbá e törvényben meghatározottak szerint titkos információgyűjtést folytathat.
71/C. §137 (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés során megszerzett információk és adatok alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt készít, amely tartalmazza
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nevét, anyja nevét, születési helyét, idejét,
b) a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdő időpontját,
c) a nemzetbiztonsági kockázat hiányának megállapítását vagy a nemzetbiztonsági kockázat megállapítását és megállapításának indokait, valamint
d) a jogorvoslati jogosultságról történő tájékoztatást.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálat a biztonsági szakvéleményben megjelöli azokat a minősített adatokat, amelyekről a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy nem tájékoztatható.
(3) A biztonsági szakvéleményben foglalt megállapításokért a felelősség a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot terheli.
(4) Ha a rendőrségről szóló törvényben meghatározott szerv védett állományába tartozó, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg, de az észlelt kockázatra utaló körülmény jellege azt indokolja, a nemzetbiztonsági szolgálat értesíti a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet megállapításairól.
(5) A biztonsági szakvéleményt az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezőnek megküldi. A kezdeményező a biztonsági szakvéleményt a Nemzeti Biztonsági Felügyelethez továbbítja, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek feladatai ellátásához nemzetközi kötelezettségvállalás alapján biztonsági ellenőrzéssel védendő adatokat szükséges megismernie.
(6) A nemzetbiztonsági ellenőrzés befejezéséről, valamint a biztonsági szakvéleményben foglaltakról – a bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények és a (2) bekezdésben foglalt minősített adatok kivételével – a kezdeményező nyolc napon belül tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(7) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítást követő 5 évig érvényes.
(8) A kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idején belül lefolytatott új nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült biztonsági szakvélemény kiállításával a korábbi biztonsági szakvélemény érvényét veszti.
71/D. §138 (1) Érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony fennállása alatt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához címzett, indokolt kérelmében kezdeményezheti felülvizsgálati eljárás elrendelését.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az országgyűlési képviselő, valamint a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá nem tartozó szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kérelmére elrendeli, egyéb esetben elrendelheti az (1) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálati eljárást a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül.
(3) A kérelem alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásban a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyt betöltő személy a kitöltött biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának küldi meg.
(4) A felülvizsgálati eljárás befejezéséről a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a 71/C. § (5)–(6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja az érintett személyt.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése139
72. §140 (1) Ha huzamosabb idejű külföldi tartózkodás, betegség vagy egyéb – a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálaton kívül álló – külső tényező a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy eredményes ellenőrzését aránytalanul megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, a nemzetbiztonsági ellenőrzést az akadály megszűnéséig szüneteltetni kell.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szüneteléséről az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határoz, és arról a kezdeményezőt, valamint – amennyiben az a szünetelés okára figyelemmel lehetséges – az érintettet a kezdeményező útján 8 napon belül írásban értesíti.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelése az elrendelés alapjául szolgáló körülmény fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig tarthat. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésére okot adó körülmény megszűnik, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója – a kezdeményező és a kezdeményező útján az érintett egyidejű értesítése mellett – a nemzetbiztonsági ellenőrzés folytatásáról határoz. Ha a szünetelési határidő lejártakor a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását akadályozó körülmények továbbra is fennállnak, az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzés szünetelésének időtartama a nemzetbiztonsági ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetése141
72/A. §142 (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya megszűnt, a kezdeményező, annak bekövetkezésétől vagy a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíti a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzést megszünteti, ha
a) a kezdeményező a megszüntetésre okot adó körülményről tájékoztatja vagy
b) a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezését a nemzetbiztonsági szolgálat saját hatáskörben észleli.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a nemzetbiztonsági ellenőrzés megszüntetéséről 8 napon belül írásban értesíti a kezdeményezőt, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyt.
Felülvizsgálati eljárás143
72/B. §144 (1) A nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatja
a) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyának fennállása alatt,
b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba történő jelölését megelőzően vagy
c) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személyt, ha a 71. § (2) és (3) bekezdése szerint a jogviszony létrehozását, illetve fenntartását jóváhagyták.
(2) Felülvizsgálati eljárás akkor folytatható le, ha
a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma, így a munkakör ellátásával kapcsolatos feladatok, jogok és kötelezettségek, a munkavégzési körülmények jellege lényegesen megváltozik vagy a megváltozott munkakör befolyástól mentes ellátásához fokozott nemzetbiztonsági érdek fűződik, továbbá amennyiben a megváltozott tartalmú munkakört betöltő személy fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek,
b) az érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személyt nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyba jelölik,
c) a 71/D. § alapján a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy ezt kéri,
d) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos változás-bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta vagy a bejelentett változás jellege ezt indokolja,
e) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személlyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülményről, így különösen az alábbiakról szerez tudomást:
ea) az ellenőrzött személy vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója ellen indult büntetőeljárás vagy elzárással büntethető szabálysértés miatt indult szabálysértési eljárás,
eb) az ellenőrzött személynek vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójának a külföldi személyekkel, szervezetekkel, külföldi érdekeltségeivel kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett lényeges változás,
ec) idegen állampolgárság, külföldi útlevél megszerzése,
ed) kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggőség, alkoholfogyasztással összefüggő magatartászavarok,
ee) az igazolható jövedelemhez képest jelentős mértékű eladósodottság, pénzügyi kötelezettségek teljesítésének jelentős mértékű elmulasztása, jelentős mértékű, ismeretlen eredetű vagyongyarapodás, az igazolható jövedelemből nem fedezhető életvitel,
ef) a minősített adatok kezelésére, a biztonságtechnológiai rendszerek használatára vonatkozó szabályok, a munkakör betöltésével kapcsolatos biztonsági előírások megsértése.
(3) A nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosult a (2) bekezdés a), b) és e) pontja alapján kezdeményezheti a felülvizsgálati eljárás elrendelését a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójánál. A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezett felülvizsgálati eljárás esetén, a kezdeményezést megelőzően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy biztonsági kérdőívet tölt ki, amelyet a kezdeményező a kezdeményezéshez csatol.
(4) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója
a) a kezdeményezésre jogosult kezdeményezése alapján elrendeli,
b) a (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjában foglaltakról való tudomásszerzés esetén elrendelheti a felülvizsgálati eljárást, továbbá
c) a (2) bekezdés c) pontja alapján a 71/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről.
(5) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján elrendelt felülvizsgálati eljárásról az ellenőrzött személyt kizárólag a felülvizsgálati eljárás befejezését követően kell tájékoztatni.
(6) A felülvizsgálati eljárást az elrendeléstől számított 60 napon belül kell lefolytatni, amely határidő egy esetben 30 nappal meghosszabbítható. A felülvizsgálati eljárásra a 71/B. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) A felülvizsgálati eljárás alapján a nemzetbiztonsági szolgálat biztonsági szakvéleményt állít ki, amelyet megküld a kezdeményezőnek. A kezdeményező a 71/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt.
(8) Ha a nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálati eljárás során nemzetbiztonsági kockázatot állapít meg, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony nem hozható létre vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni, kivéve, ha a 71. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott személy, szerv vagy testület a jogviszony létrehozását vagy fenntartását jóváhagyta.
(9) A felülvizsgálati eljárás eredményeként kiadott kockázatmentes biztonsági szakvélemény a kiállítástól számított 5 évig érvényes.
(10) A felülvizsgálati eljárás nem folytatható le a 71/A. § (5) bekezdésben foglaltak szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés időtartam alatt.
Az alapvető jogok biztosának a felülvizsgálati eljárással kapcsolatos jogköre145
72/C. §146 (1) A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti az alapvető jogok biztosától a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében.
(2) Az alapvető jogok biztosa az (1) bekezdés szerinti beadvány alapján vizsgálatot folytathat a felülvizsgálati eljárás elrendelésével és lefolytatásával összefüggésben.
(3) Az alapvető jogok biztosa hivatalból vizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében a felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében.
(4) A felülvizsgálati eljárás irataiba az alapvető jogok biztosa törvényben foglaltak szerint betekinthet.
(5) Az alapvető jogok biztosának vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére.
(6) Ha az alapvető jogok biztosa a felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a jogsértés a kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére.
(7) Ha az alapvető jogok biztosa az irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről a Bizottságot tájékoztatja.
Jogorvoslat a nemzetbiztonsági ellenőrzés során147
72/D. §148 (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy
a) a biztonsági szakvéleményben szereplő, általa valótlannak tartott megállapításokkal,
b) a biztonsági szakvéleményben megállapított kockázati tényezővel, valamint
c) az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárás elrendelésének elutasításáról szóló döntéssel
szemben – a kézhezvételétől számított 15 napon belül – panasszal élhet a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a miniszternél.
(2) Az előterjesztett panasznak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony 71. § (4) bekezdése, illetve a 72/B. § (8) bekezdése alapján történő megszüntetésére nincs halasztó hatálya.
(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója az (1) bekezdésben meghatározott panaszban foglaltakkal egyetért,
a) a biztonsági szakvéleményt visszavonja és új biztonsági szakvéleményt bocsát ki,
b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak esetén az elrendeli a felülvizsgálati eljárás lefolytatását.
(4) Ha a panaszban foglaltakkal a főigazgató nem ért egyet, azt a benyújtástól számított 8 napon belül, állásfoglalásával együtt felterjeszti a miniszternek, egyben döntéséről tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére jogosultat.
(5) A kezdeményezésre jogosult haladéktalanul tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt a főigazgató döntéséről. A tájékoztatás megtörténtét jegyzőkönyvben vagy más hitelt érdemlő módon rögzíteni kell. A döntést tartalmazó okiratban a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálat által megjelölt minősített adatokról a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy nem tájékoztatható.
(6) A miniszter a panaszt a beérkezésétől számított 30 nap alatt kivizsgálja, ez a határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.
(7) A miniszter
a) az alaptalan panaszt elutasítja vagy
b) a panasznak helyt ad és
ba) a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi,
bb) megállapítja a nemzetbiztonsági kockázat hiányát, vagy
bc) a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy által kezdeményezett és elutasított felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját.
(8) A miniszter a (7) bekezdés szerinti döntéséről írásban tájékoztatja a panaszost és a nemzetbiztonsági ellenőrzésre jogosult nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatóját, valamint a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója útján a kezdeményezésére jogosultat.
(9) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a miniszter döntésével szemben, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal élhet a Bizottságnál.
(10) Ha nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy jogviszonyát a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján a 71. § (4) bekezdése vagy a 72/B. § (8) bekezdése alapján szüntették meg, a megszüntetésről szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy kezdeményezheti a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a Bizottság 19/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti panaszt elutasító döntésének felülvizsgálatát.
(11) A (10) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálat kezdeményezésének joga azt a hivatásos szolgálati viszonyban állót is megilleti, akit a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény alapján beosztás alóli felmentésével egyidejűleg rendelkezési állományba helyeztek.
(12) A bíróság e § szerinti eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el. A perben csak olyan bíró járhat el, akinek e törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
(13) A bíróság a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerűségét vizsgálja, jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerűségére.
(14) Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.
Záró rendelkezések
73. §149 Ha a nemzetbiztonsági szolgálatoknál létszámleépítésre kerül sor, nem alkalmazhatók a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatására vonatkozó szabályai.
Értelmező rendelkezések
74. § E törvény alkalmazásában
a)150 nemzetbiztonsági érdek: Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme, ennek keretén belül
aa) az ország függetlensége és területi épsége elleni támadó szándékú törekvések felderítése,
ab) az ország politikai, gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felfedése és elhárítása,
ac) a kormányzati döntésekhez szükséges, külföldre vonatkozó, illetve külföldi eredetű információk megszerzése,
ad) az ország az alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének, a többpárti rendszeren alapuló képviseleti demokráciának és a törvényes intézmények működésének jogellenes eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvések felderítése és elhárítása, valamint
ae) a terrorcselekmények, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, valamint a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák illegális forgalmának felderítése és megakadályozása;
b) állami szerv: a minisztériumok, a központi államigazgatási szervek, az ügyészség, a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek;
c)
d) lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívüli minden egyéb helyiség vagy terület;
e) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
f)151 cégellenőrzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által végzett ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy a gazdálkodó szervezet minősített adat felhasználásával járó közreműködése jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot;
g)152 foglalkoztatási jogviszony: a bírói szolgálati jogviszony, az igazságügyi szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati viszony, a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya, a közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a munkajogviszony és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
h)153
i)154 nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy:
ia) a nagykövet és az önálló külképviseletet irányító főkonzul;
ib)155 a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszterelnöki megbízott;
ic) a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a miniszteri biztos;
id)156 az autonóm államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, a központi hivatal, a kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője és vezetőhelyettese;
ie) az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szerveinek, illetve azok önálló szervezeti egységeinek vezetői és helyetteseik;
if) a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatal önálló szervezeti egységének a vezetője;
ig) a Honvéd Vezérkar főnöke;
ih)157 a rendvédelmi szerv országos parancsnoka és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és főigazgató-helyettese, a rendőrfőkapitány, a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője;
ii) a tábornok és a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett;
ij) az állami vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottságának tagja;
ik) a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, valamint a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya;
il) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságába és a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságába, illetve – amennyiben feladata ellátásához „bizalmas” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia – az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottságba, illetve eseti bizottságba jelölt személy, illetve tag;
im) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága, a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága, valamint – amennyiben feladata ellátásához „Bizalmas!” vagy ennél magasabb minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia – az Országgyűlés által létrehozott vizsgálóbizottság, illetve eseti bizottság eljárásában közreműködő szakértő;
in) aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot kezelő szervvel foglalkoztatási jogviszonyban vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszonyban áll és e jogviszonyával összefüggésben fokozottan ki van téve jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek;
io)158 aki foglalkoztatási jogviszony vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezésein alapuló szerződéses jogviszony alapján a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos” minősítésű adat megismerésére vagy felhasználására jogosult;
ip)159 a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott, a minősített adatot kezelő szervvel közreműködő természetes személy, akinek feladata ellátásához „Bizalmas!”, „Titkos!” vagy „Szigorúan titkos!” minősítési szintű minősített adatot szükséges felhasználnia;
ir) az e törvény szerinti titkos információgyűjtést engedélyező bíró;
is) az 55. §-ban meghatározott kijelölt ügyész;
it) a Független Rendészeti Panasztestület tagja;
iu) az Országgyűlési Őrség személyi állománya;
iv)160 a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja.
75. § (1)161
(2)162
(3) Ahol jogszabály a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében felügyelő minisztert említ, azon a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító illetékes minisztert kell érteni.
Hatálybalépés
76. § (1) E törvény a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak kivételével a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.
(2) A 25. §-ban meghatározott rendelkezés 1996. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 63. § (3) bekezdése és a 89. § (3) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 14. § (4) bekezdésének c)–e) pontjai, a 15. §, valamint a 27. § (2) és (4) bekezdései a Bizottságnak a 19. §-ban foglaltak szerint történő megalakítását követően lépnek hatályba.
(5) E törvény kihirdetését követő 90. napon lép hatályba az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 16. §-ának (2) bekezdése és 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja.
Átmeneti rendelkezések163
76/A. §164 (1) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyre vonatkozóan a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítését megelőző öt éven belül „A”, „B” vagy „C” típusú ellenőrzés lefolytatása alapján kockázatmentes biztonsági szakvélemény került kibocsátásra, az egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapítása érdekében szükséges módosításáról szóló 2013. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése a kockázatmentes biztonsági szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 90. napig mellőzhető.
(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvény hatályba lépését megelőzően, az Nbtv. 76/A. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, 2014. december 31-i határidőre tekintettel kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzést az Nbtv. 71/B. §-ban foglaltak szerint le kell folytatni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzés által érintett személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ét követően került kiállításra, a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban megkeresi a kezdeményezőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon; a kezdeményezési kötelezettség megszűnésére tekintettel is fenntartja-e kezdeményezési szándékát. Ha a kezdeményező kezdeményezésétől eláll vagy a határidő belül nem nyilatkozik, a nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelése mellőzhető.
76/B. §165 E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló 2013. évi CCXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv2. hatálybalépésekor166 folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatokra is alkalmazni kell.
76/C. §167 (1) E törvénynek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépését168 követően az Országgyűlés Külügyi bizottságába megválasztandó tagokra kell alkalmazni.
(2) A Módtv3. hatálybalépésekor169 az Országgyűlés Külügyi bizottságában fennálló tagság esetén a nemzetbiztonsági ellenőrzést 2015. február 28-ig kezdeményezi az Országgyűlés elnöke.
Felhatalmazó rendelkezések
77. § (1)170 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:
a) azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;171
b) a biztonsági okmányok körét, a biztonsági okmányvédelemre jogosult szervezet feladat- és hatáskörét, a biztonsági okmányvédelem eljárási szabályait;172
c) a titkos információgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében a titkos információgyűjtésre feljogosított szervezetek és a távközlési szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetek együttműködésének rendjét és szabályait.173
d)174
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatban megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességének, valamint egymással és más szervekkel történő együttműködésének e törvénnyel nem érintett szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének fő irányait;
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok és egyéb állami szerv tájékoztató tevékenységének rendjét, valamint a nemzetbiztonsági információk értékelésének, hasznosításának szervezeti kereteit és részletes szabályait;
d) a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét.175
(3)176
78. § (1)177 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa:
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok lakásgazdálkodása, valamint a lakáscélú munkáltatói támogatás rendjét;178
b) a szolgálati fegyver rendszeresítésének, viselésének rendjét és használatának részletes szabályait;179
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményeibe való belépés rendjét;180
d) a miniszteri elismerések adományozásának rendjét;
(1a)181 Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek esetében, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatása
a) az Alkotmányvédelmi Hivatal vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatáskörébe tartozik, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,182
b) az Információs Hivatal hatáskörébe tartozik, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter,
c) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hatáskörébe tartozik, a honvédelemért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapítsák meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkaköröket.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy utasításban megállapítsa:
a) a szolgálatra való alkalmasság különleges feltételeit, az alkalmassági feltételek ellenőrzésének szabályait;
b) a nemzetbiztonsági szolgálatok fedőintézmények létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos eljárásának általános szabályait;
c) mindazokat az eljárásokat, amelyeket a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály saját hatáskörű szabályozásként ír elő;
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok védelemre jogosult vezetőinek körét, a védelmi intézkedések részletes szabályait.
(3)183
79. §184
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés185
79/A. §186 E törvény
a)187 1–19/B. §-a,
b) 26–37. §-a,
c)188 53–72/D. §-a,
d) 74. §-a, valamint
e)189 76/A–78. §-a,
f)190 1. számú melléklete és 2. számú melléklete
az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Az Európai Unió jogának való megfelelés191
80. §192 E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a)193
b)194 a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikke [41/A. §],
c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. és 16. cikke [11/A. §, 45. §].
81. §195
82–84. §196
85. §197
86. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének első mondata a következő szövegrésszel egészül ki:
[3. § (2) Nincs helye sztrájknak]
87. §198
88. §199
89. §200
90. §201
91. §202
1. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez
A védelem alá eső tisztségek:
1. a köztársasági elnök,
2. a miniszterelnök,
3. az Országgyűlés elnöke, alelnökei,
4. az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai,
5. a Kúria elnöke és elnökhelyettesei,
6. a miniszterek,
7. a legfőbb ügyész és helyettesei,
8. az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei,
9.203 az alapvető jogok biztosa és helyettese,
10. az Országgyűlés Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Bizottságának tagjai,
11. a titkos információgyűjtést engedélyező bírók,
12. a legfőbb ügyész által az 55. § alapján kijelölt ügyész,
13. a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei,
14.204
15.205 a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese
2. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez206
|
I. Általános személyi adatok |
|
|
1. |
Családi és utóneve: |
|
2. |
Születési neve: |
|
3. |
Születési helye, év, hó, nap: |
|
4. |
Anyja neve: |
|
5. |
Személyi igazolvány száma: |
|
6. |
Elérhetőségei (telefonszáma, e-mail címe): |
|
II. Állampolgársági adatok |
|
|
1. |
Jelenlegi állampolgársága: |
|
2. |
Korábbi állampolgársága (állam, időpont megjelölése, okmány száma): |
|
3. |
Külföldi, illetve kettős állampolgárság esetén: |
|
4. |
itt-tartózkodásának kezdete: |
|
5. |
jogcíme, státusa: |
|
6. |
tartózkodási engedélyének száma, kelte, kiállító hatóság megnevezése: |
|
7. |
útlevelének száma: |
|
8. |
letelepedési, bevándorlási kérelmével foglalkozó hatóság megnevezése: |
|
9. |
honosítási, állampolgársági kérelmének benyújtási ideje, eljáró hatóság megnevezése: |
|
III. Családi állapotára, hozzátartozóira vonatkozó adatok |
|
|
1. |
Családi állapota: |
|
2. |
Jelenlegi házastársának, élettársának |
|
3. |
családi és utóneve: |
|
4. |
születési neve: |
|
5. |
születési helye, év, hó, nap: |
|
6. |
anyja neve: |
|
7. |
állampolgársága (lásd: II. 1–3. pontok): |
|
8. |
foglalkozása, munkaköre: |
|
9. |
munkahelye neve, címe: |
|
10. |
Gyermekeinek személyi adatai: |
|
11. |
családi és utóneve: |
|
12. |
születési neve: |
|
13. |
születési helye, év, hó, nap: |
|
14. |
anyja neve: |
|
15. |
állampolgársága (lásd: II. 1–3. pontok): |
|
16. |
foglalkozása, munkaköre: |
|
17. |
munkahelye neve, címe |
|
18. |
Az előzőekben fel nem sorolt, Önnel közös háztartásban élő 18 év feletti személyek adatai: |
|
19. |
családi és utóneve: |
|
20. |
születési neve: |
|
21. |
születési helye, év, hó, nap: |
|
22. |
anyja neve: |
|
23. |
állampolgársága (lásd: II. 1–3. pontok): |
|
24. |
foglalkozása, munkaköre: |
|
25. |
munkahelye neve, címe: |
|
26. |
Önnek és házastársának/élettársának külföldön élő hozzátartozói: |
|
27. |
családi és utóneve: |
|
27a. |
születési neve: |
|
27b. |
anyja születési neve: |
|
28. |
születési helye, év, hó, nap: |
|
29. |
lakcíme: |
|
30. |
foglalkozása, munkahelye: |
|
31. |
állampolgársága: |
|
32. |
rokoni foka: |
|
IV. Lakcímének, tartózkodási helyének adatai |
|
|
1. |
Lakóhelye: |
|
2. |
Tartózkodási helye: |
|
3. |
Előző lakóhelyei és tartózkodási helyei, ahol 3 hónapot meghaladó ideig tartózkodott (15 évre visszamenőleg): |
|
4. |
Amennyiben 6 hónapot meghaladó ideig külföldön tartózkodott, tüntesse fel külföldi címeit és külföldi tartózkodásának okát (15 évre visszamenőleg): |
|
V. Iskolai végzettségére vonatkozó adatai |
|
|
1. |
Középiskolai tanulmányaitól kezdve sorolja fel azokat az oktatási intézményeket, melynek tanulója, hallgatója volt (oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte): |
|
2. |
Külföldön folytatott tanulmányok esetében az oktatási intézmény neve, címe, a képzés időtartama, befejezésének időpontja; a végzettséget, képzettséget igazoló okiratok száma, kelte: |
|
3. |
Tudományos fokozata (hol szerezte, mikor, milyen témakörben): |
|
4. |
Szakmai, tudományos publikációi (cím, megjelenési hely, idő, témakör): |
|
5. |
Idegen nyelv ismerete, szintje: |
|
VI. Foglalkozásával kapcsolatos adatok |
|
|
1. |
Jelenlegi foglalkozása, beosztása, munkáltató neve, címe: |
|
2. |
Korábbi foglalkozásai, beosztásai, munkakörei – időpont megjelölésével (15 évre visszamenőleg) – munkáltatóinak megnevezése, címe: |
|
VII. Katonai adatok |
|
|
1. |
Teljesített-e katonai szolgálatot (mikor, hol, speciális katonai képzettsége): |
|
VIII. Az Ön, házas- illetve élettársa jövedelmi viszonyaival, anyagi helyzetével összefüggő adatok |
|
|
1. |
Főfoglalkozásából származó éves bruttó összjövedelme: |
|
2. |
Főfoglalkozásán kívüli éves bruttó 500 000 Ft-ot meghaladó jövedelmének forrásai: |
|
3. |
Adóhatósággal, társadalombiztosítással, pénzintézetekkel szemben fennálló tartozásai, pénzügyi kötelezettségei 5 évre visszamenőleg: |
|
4. |
Rendelkeznek-e érdekeltséggel hazai cégbíróságon bejegyzett gazdálkodó szervezetben: |
|
5. |
a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe, tevékenységi köre: |
|
6. |
Érdekeltség jellege (tulajdonos, résztulajdonos, vezető testület tagja, felügyelő bizottsági tag stb.) |
|
7. |
Van-e hivatalos kapcsolatuk külföldön bejegyzett gazdálkodó szervezettel, az együttműködés/kapcsolat jellege: |
|
8. |
a gazdálkodó szervezet megnevezése, címe: |
|
9. |
tevékenységi köre: |
|
10. |
cégbejegyzés helye. |
|
11. |
Az elmúlt 15 év során folyt-e személyük vagy vállalkozásaikkal szemben végrehajtási eljárás? („igen” válasz esetén részletezze, mikor, miért, elrendelő bíróság, hatóság megnevezése): |
|
IX. Önnek, valamint az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozója: |
|
|
1. |
Tulajdonában álló ingatlanok |
|
2. |
címe és helyrajzi száma: |
|
3. |
alapterülete: |
|
4. |
tulajdoni hányad: |
|
5. |
a szerzés ideje és jogcíme: |
|
6. |
Tulajdonában álló, egymillió Ft értéket meghaladó ingóságok |
|
7. |
gépjárművek (típus, rendszám): |
|
8. |
védett műalkotás, védett gyűjtemény (alkotó, cím, nyilvántartási szám): |
|
9. |
egyéb ingóság (megnevezés, a szerzés ideje és jogcíme): |
|
10. |
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 34. pontja szerinti értékpapírban elhelyezett megtakarításának |
|
11. |
megnevezése: |
|
12. |
sorozatszáma: |
|
13. |
összege: |
|
14. |
A Ptk. szerinti betét- vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése |
|
15. |
a hitelintézet neve: |
|
16. |
számlaszáma vagy a betétkönyv száma: |
|
17. |
összege: |
|
18. |
Belföldi vagy külföldön bejegyzett pénzintézettel szemben fennálló tartozásai |
|
19. |
a pénzintézet neve: |
|
20. |
számlaszáma: |
|
21. |
összege. |
|
22. |
Külföldről származó jövedelme |
|
23. |
jövedelem forrása: |
|
24. |
jövedelem nagysága: |
|
25. |
jövedelem jogcíme: |
|
26. |
jövedelemszerzés ideje: |
|
X. Büntető- és szabálysértési eljárások adatai |
|
|
1. |
Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 15 éven belül olyan büntetőeljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén részletezze, hogy mikor, miért, az eljáró bíróság megnevezésével, a büntetés mértékének és a mentesülés időpontjának feltüntetésével): |
|
2. |
Indult-e Ön vagy házastársa (élettársa) ellen a nyilatkozat keltétől számított 5 éven belül olyan szabálysértési vagy fegyelmi eljárás, amely büntetéssel fejeződött be („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze mikor, miért, az eljáró hatóság megnevezésével, a büntetés mértékének feltüntetésével): |
|
3. |
Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság): |
|
XI. Speciális adatok |
|
|
1. |
Hazai vagy külföldi munkavállalásakor dolgozott-e olyan munkakörben, melynek betöltése előtt biztonsági kérdőívet vagy biztonsági nyilatkozatot kellett kitöltenie („igen” válasz esetén jelölje meg a munkahelyet, beosztásának megnevezését, időpontját): |
|
2. |
Pályafutása során észlelt-e olyan körülményt, amely külföldi hírszerző szolgálat jelenlétére enged következtetni (kapcsolatépítési, beszervezési, kompromittálási kísérlet), ha igen kérjük fejtse ki részletesen: |
|
3. |
Önnel vagy közeli hozzátartozójával szemben, az elmúlt 5 évben, külföldi hatóság alkalmazott-e idegenrendészeti kiutasításra, beutazási vagy tartózkodási tilalomra irányuló intézkedést, illetve jelenleg áll-e ilyen intézkedés hatálya alatt? („igen” válasz esetén jelölje meg az intézkedést, az elrendelő hatóságot és az intézkedés időpontját!) |
|
XII. Ön, illetve házas- vagy élettársa: |
|
|
1. |
Milyen nagyságrendű magánjellegű kapcsolatot tartanak fenn külföldi állampolgárokkal? Nevezze meg a legfontosabb kapcsolataikat, maximum 15 főt: |
|
2. |
családi és utóneve: |
|
3. |
születési helye, év, hó, nap: |
|
4. |
lakcíme: |
|
5. |
foglalkozása, munkahelye: |
|
6. |
állampolgársága: |
|
7. |
kapcsolat jellege, rövid jellemzése: |
|
8. |
Tart vagy tartott-e kapcsolatot olyan személlyel, aki tudomása szerint külföldi hírszerző szolgálat vagy annak fedőszerve munkatársa vagy az volt? (Ha igen, akkor fejtse ki részletesen.) |
|
9. |
Fogyaszt-e alkoholt, ha igen milyen mértékben: |
|
10. |
szenvedett-e alkoholfüggőségben: |
|
11. |
volt-e alkoholelvonó kúrán: |
|
12. |
Alkalmilag vagy rendszeresen fogyasztott-e, forgalmazott-e, előállított-e kábítószert vagy kábító, bódító hatású drogokat, gyógyszereket, mikor, milyen mértékben, milyen fajtát: |
|
13. |
Van-e házasságon vagy élettársi közösségen kívüli partnerkapcsolata (homoszexuális is): |
|
13a. |
a partner családi és utóneve: |
|
13b. |
a partner születési neve: |
|
13c. |
a partner születési helye, éve, hónapja, napja: |
|
13d. |
a partner anyja neve: |
|
14. |
Áll, illetőleg állt-e kapcsolatban a demokratikus jogállam törvényes alapelveit tagadó vagy ilyen jellegű tevékenységet kifejtő (fasiszta, nyilas, kommunista, anarchista vagy egyéb szélsőséges) szervezettel, mozgalommal, csoporttal stb. (ha igen, akkor fejtse ki részletesen): |
|
15. |
A fentieken kívül ismert-e Ön előtt olyan körülmény (kockázati tényező), melynek jelzését a biztonsági ellenőrzés szempontjából szükségesnek tartja (pl. kompromittálásra, zsarolásra alapot adó információk): |
|
16. |
Megnevezhet referenciaszemélyeket (legfeljebb 3 főt), akik Önről tárgyilagos véleményt tudnak adni és akikkel sem rokoni, sem függőségi viszonyban nem áll: |
|
17. |
név, cím, telefon: |
|
18. |
mióta ismerik egymást: |
XIII. BIZTONSÁGI NYILATKOZAT
XIV. Házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs, közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozó nyilatkozata
3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez207
A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 28.
Az 1. § a 2011: CLXXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 2. § (1) bekezdésének f) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXI. törvény 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. §-t a 2011: CCVII. törvény 30. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § a) pontja a 2012: LXXVI. törvény 34. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § g) pontja a 2013: LXXII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § h) pontja a 2009: CLV. törvény 35. § (1) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 4. § i) pontját a 2010: CXLVII. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § j) pontját a 2011: CCVII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § nyitó szövegrésze a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § b) pontja a 2012: LXXVI. törvény 34. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § c) pontját a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § f) pontja a 2013: LXXII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § g) pontja a 2001: XXXIX. törvény 96. §-ával megállapított és a 2007: I. törvény 127. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 5. § h) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § i) pontját a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § j) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § m) pontját az 1998: LXXXV. törvény 9. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 39–40. §-át.
Az 5. § n) pontját a 2011: CCVII. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § o) pontját a 2014: LXXXIII. törvény 25. §-a iktatta be.
A 6. § a 2011: CLXXI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § c) pontja a 2014: CIX. törvény 31. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § e) pontja a 2014: CIX. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § f) pontja a 2014: CIX. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § l) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § m) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § n) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § q) pontja a 2013: XCIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § r) pontja a 2013: LXXII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § s) pontja a 2014: CIX. törvény 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. §-t a 2011: CLXXI. törvény 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § a 2010: CXLVII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés f) pontja a 2013: LXXII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés g) pontját a 2011: CCVII. törvény 21. §-a iktatta be, szövege a 2013: XCIII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés h) pontját a 2014: CIX. törvény 1. §-a iktatta be.
[A 8. § (4) bekezdésében a 2013: LXXII. törvény 23. § (1) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint az „– 71. § (8) bekezdésében foglaltak kivételével” szövegrész helyébe az „– 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével” szöveg lép, nem vezethető át. A 8. § (4) bekezdésében a 2014: CIX. törvény 30. § (2) bekezdésével elrendelt módosítás, amely szerint a „– 72. § (1) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével –” szövegrész helyébe a „– 71/B. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével –” szöveg lép, nem vezethető át.]
A 9. § b) pontja a 2016: LVII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § c) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 9. § d) pontját a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § a 2012: XCVI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (2)–(3) bekezdését a 2014: XXI. törvény 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 11. § (1) bekezdés c) pontja a 2010: CXXX. törvény 40. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/1998. (III. 6.) HM, a 11/2002. (VIII. 12.) MeHVM rendeletet, a 49/2012. (XI. 30.) BM utasítást.
A 11. § (6) bekezdése a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 11. § (7) bekezdését a 2010: LXXXVI. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2010: CXLVII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 11/A. §-t a 2010: XL. törvény 13. §-a iktatta be.
A 11/A. § (1) bekezdése a 2011: CCVII. törvény 31. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11/A. § (4) bekezdés h) pontja a 2011: CCVII. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 12/A. §-t a 2012: XCVI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXI. törvény 23. §-a.
A 13. § (1) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 40. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdés v) pontja, a 2011: CLXXI. törvény 13. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdését a 2010: CXXX. törvény 40. § (7) bekezdése iktatta be.
A 14. § (4) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 14. § (4) bekezdés i) pontját a 2014: CIX. törvény 2. §-a iktatta be.
A 14. § (4) bekezdés j) pontját a 2014: CIX. törvény 2. §-a iktatta be.
A 14/A. §-t a 2013: CCXXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 14/B. §-t a 2013: CCXXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 15. § (3) bekezdése a 2012: XXXVI. törvény 158. § (6) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CXXI. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXI. törvény 3. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXI. törvény 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 19. § a 2013: LXXII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (3) bekezdését a 2014: CIX. törvény 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19/A. §-t a 2014: CIX. törvény 3. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 19/B. §-t a 2014: CIX. törvény 4. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdése a 2011: CCVII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a 2011: CLXXI. törvény 3. § d) pontja, a 2014: CIX. törvény 30. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 20. § (3) bekezdése a 2012: CCXIV. törvény 109. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
Lásd az 1/1997. (II. 26.) TNM rendeletet.
A 22. § (1) bekezdés a) pontját a 2014: CIX. törvény 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (1) bekezdés d) pontja a 2011: CLXXV. törvény 106. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd a 2/1997. (II. 26.) TNM rendeletet.
A 23. § (2) bekezdése a 2014: CIX. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 25. §-t a 2015: XLII. törvény 368. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 30. § (1) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a 2011: CXII. törvény 88. § (3) bekezdése, a 2011: CXI. törvény 47. §-a szerint módosított szöveg.
A 30. § (4) bekezdése a 2009: CLV. törvény 43. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
Lásd az 5/1999. (X. 27.)TNM rendeletet.
A 36. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: CCXXIII. törvény 263. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: CLV. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 37. § (6) bekezdése a 2012: CCXI. törvény 24. §-a szerint módosított szöveg.
A 38. § a 2011: CCVII. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (3) bekezdése a 2013: LXXII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése az 1996. évi LXVI. törvény 39. §-ával megállapított, a 2007: LXXXII. törvény 13. § (1) bekezdésének 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
A 41/A. §-t a 2010: XL. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2012: CLXXXI. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdését a 2009: CLV. törvény 43. § (12) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 43. § a 2010: CXLVII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja, a 2011: CXLI törvény 56. §-a szerint módosított szöveg.
A 45. § eredeti szövegének megjelölését a 2010: XL. törvény 15. §-a (1) bekezdésre változtatta.
A 45. § (2) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCVII. törvény 31. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (3) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (4) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (5) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (6) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (7) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (8) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be.
A 45. § (9) bekezdését a 2010: XL. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCVII. törvény 31. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az Alkotmánybíróság 2/2014. (I. 21.) AB határozata alapján a 48. § (1) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója nem szabad belátása alapján, hanem csak akkor tagadhatja meg a tájékoztatást, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy mások jogát sértené; a bíróság felülvizsgálja a főigazgató nemzetbiztonsági érdek vagy mások jogainak sérelmére mint a megtagadási döntés feltételére való hivatkozása megalapozottságát.
A 48. § (2) bekezdése a 2011: CXII. törvény 88. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
Az 51. § (1) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
Az 51. § (2) bekezdése a 2011: CXII. törvény 88. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az 52. §-t a 2011: CXI. törvény 49. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 54. § (1) bekezdésének j) pontja a 2003: C. tövény 185. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdése a 2011: CXLI. törvény 55. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 55. § (4) bekezdésének második mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § a 2010: CXLVII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § (1) bekezdése az 1998: LXXXV. törvény 12. §-ával megállapított, a 2010: CXLVII. törvény 110. § (1) bekezdés c) pontja, a 2010: CXLVIII. törvény 103. § (1) bekezdése, a 2011: CLXXI. törvény 3. § f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (1) bekezdése a 2011: CLXXI. törvény 3. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (3) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 170. § (1) bekezdésének v) pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (4) bekezdése a 2013: LXXII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 60. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 61. §-t megelőző alcím a 2010: CXLVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § a 2010: CXLVII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 62. § a 2009: CLV. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 63. § (3) bekezdésének második mondata az 1996: LXXXIII. törvény 64. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63. § (4) bekezdését az 1997: CV. törvény 40. §-ának (16) bekezdése iktatta a szövegbe. Hatályos 1998. január 1. napjától.
A 63. § (5) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 204. §-a iktatta be.
A 63. § (6) bekezdését a 2014: XCIX. törvény 204. §-a iktatta be.
A 64. § (4) bekezdését az 1997: CXVI. törvény 63. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLV. törvény 43. § (12) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 1992: XXXVIII. törvényt.
A 65. § a 2001: XCIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 68. § a 2014: CIX. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 69. § a 2014: CIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 70. § a 2014: CIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.
A 71. § a 2014: CIX. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 71/A. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 10. §-a iktatta be.
A 71/A. §-t a 2010: CXLVII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXII. törvény 28. § a) pontja, újonnan a 2014: CIX. törvény 11. §-a iktatta be.
A 71/B. §-t a 2010: CXLVII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXII. törvény 28. § a) pontja, újonnan a 2014: CIX. törvény 12. §-a iktatta be.
A 71/C. §-t a 2010: CXLVII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXII. törvény 28. § a) pontja, újonnan a 2014: CIX. törvény 13. §-a iktatta be.
A 71/D. §-t a 2010: CXLVII. törvény 43. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: LXXII. törvény 28. § a) pontja, újonnan a 2014: CIX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 72. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 15. §-a iktatta be.
A 72. § a 2014: CIX. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 72/A. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 17. §-a iktatta be.
A 72/A. §-t a 2013: LXXII. törvény 14. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 72/B. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXII. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 72/B. §-t a 2013: LXXII. törvény 15. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 72/C. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXII. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 72/C. §-t a 2013: LXXII. törvény 16. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 72/D. §-t megelőző alcímet a 2014: CIX. törvény 23. §-a iktatta be.
A 72/D. §-t a 2013: LXXII. törvény 17. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 73. § a 2006: CIX. törvény 126. § (2) bekezdésének h) pontja, a 2009: CLV. törvény 43. § (7) bekezdése, a 2012: LXXXVI. törvény 37. §-a szerint módosított szöveg.
A 74. § a) pontja a 2011: CCVII. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § f) pontját a 2009: CLV. törvény 35. § (10) bekezdése iktatta be; alkalmazására lásd e módosító törvény 39–40. §-át.
A 74. § g) pontját a 2013: LXXII. törvény 18. §-a iktatta be, szövege a 2016: LXIV. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.
A 74. § h) pontját a 2013: LXXII. törvény 18. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: CIX. törvény 31. § e) pontja.
A 74. § i) pontját a 2013: LXXII. törvény 18. §-a iktatta be.
A 74. § i) pont ib) alpontja a 2014: CIX. törvény 30. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § i) pont id) alpontja a 2014: CIX. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § i) pont ih) alpontja a 2014: CIX. törvény 30. § (4) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § i) pont io) alpontja a 2014: CIX. törvény 30. § (4) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § i) pont ip) alpontja a 2014: CIX. törvény 30. § (4) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 74. § iv) pontját a 2013: CCXLI. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.
A 75. § (1) bekezdését a 2007: XC. törvény 20. § (5) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 75. § (2) bekezdését a 2011: CCVII. törvény 30. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 76/A. §-t megelőző alcímet a 2013: LXXII. törvény 19. §-a iktatta be.
A 76/A. §-t a 2013: LXXII. törvény 19. §-a iktatta be, szövege a 2014: CIX. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 76/B. §-t a 2013: CCXXXIX. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. január 7.
A 76/C. §-t a 2014: CIX. törvény 26. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2014. december 31.
A hatálybalépés időpontja 2014. december 31.
A 77. § (1) bekezdése a 2013: LXXII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 77. § (1) bekezdés d) pontját a 2014: CIX. törvény 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 77. § (3) bekezdését a 2011: CCVII. törvény 30. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXI. törvény 22. §-a szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/1999. (X. 27.) TNM rendeletet.
Lásd a 39/2007. (X. 10.) HM rendeletet, a 62/2012. (XII. 11.) BM rendeletet.
A 78. § (1a) bekezdését a 2012: XCVI. törvény 4. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2014: XXI. törvény 23. §-a, újonnan a 2014: CIX. törvény 27. §-a iktatta be.
Lásd a 19/2015. (IV. 10.) MvM rendeletet, a 15/2015. (IV. 10.) BM rendeletet, a 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendeletet, a 18/2015. (IV. 10.) FM rendeletet, a 2/2015. (IV. 10.) HM rendeletet, a 7/2015. (IV. 10.) IM rendeletet, az 1/2015. (IV. 10.) KKM rendeletet, a 12/2015. (IV. 10.) NGM rendeletet, a 18/2015. (IV. 10.) NFM rendeletet, az 1/2015. (XII. 7.) MK rendeletet.
A 78. § (3) bekezdését a 2014: XXI. törvény 23. §-a hatályon kívül helyezte.
A 79. §-t és az azt megelőző alcímet a 2011: CXII. törvény 88. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 79/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CCVII. törvény 29. §-a iktatta be.
A 79/A. §-t a 2011: CCVII. törvény 29. §-a iktatta be.
A 79/A. § a) pontja a 2014: CIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.
A 79/A. § c) pontja a 2013: LXXII. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 79/A. § e) pontja a 2013: LXXII. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 79/A. § f) pontját a 2013: LXXII. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A 80. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XL. törvény 16. §-a iktatta be.
A 80. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: XL. törvény 16. §-a iktatta be.
A 80. § a) pontját a 2012: CLXXXI. törvény 49. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 80. § b) pontja a 2012: CLXXXI. törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 81. §-t a 2006: VII. törvény 16. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 82–84. §-okat a 2002: I. törvény 308. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 85. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 232. pontja hatályon kívül helyezte.
A 87. §-t a 2011: LXVI. törvény 38. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 88. §-t a 2001: XL. törvény 103. § (8) bekezdésének m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 89. §-t a 2007: CLXXI. törvény 17. § (9) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 90. §-t a 2009: CLV. törvény 43. § (12) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 91. §-t a 2004: CV. törvény 209. §-ának 9. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. számú melléklet 9. pontja a 2011: CXI. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. számú melléklet 14. pontját a 2010: CLVIII. törvény 122. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2013: CXLIII. törvény 12. §-a.
Az 1. számú melléklet 15. pontját a 2011: CXII. törvény 88. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. számú melléklet a 2013: LXXII. törvény 22. §-ával megállapított, a 2014: CIX. törvény 29. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. számú mellékletet a 2013: LXXII. törvény 28. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás