149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

1. §¹

2. § E rendelet alkalmazásában

3–5. §⁶

5/A. §⁷ (1)⁸ A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó feladata ellátása érdekében

(2)¹² A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal minden év június 30. napjáig az előző évre vonatkozóan a 2. számú melléklet szerinti jelentésben elemzi az illetékességi területén a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet.

(3)¹³ A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez tájékoztatást kér

(4)¹⁵ A (3) bekezdés szerinti jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyeztető értekezletet tart. Az értekezletre meghívja a gyermekjogi képviselőt, a települési önkormányzatok, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség), a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a drogmegelőzést, illetve drogrehabilitációt végző intézmények, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatok, a gyermekvédelmi intézmények, a közoktatási intézmények, a pártfogó felügyelői szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézet, a javítóintézet, valamint a bűnmegelőzésben és az áldozatvédelemben érintett civil szervezetek képviselőit.

(5)¹⁶ Az értekezletről készített írásbeli összefoglalót a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az elhangzott javaslatokkal együtt megküldi az értekezletre meghívottaknak.

6. § (1)¹⁷ A gyámhivatalt a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 8. §-ának (1) bekezdése szerinti bíróság előtti eljárásban a gyámhivatal vezetője vagy ügyintézője jogosult képviselni.

(2)¹⁸ A gyámhivatal, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 327. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási perben is perbeli jogképességgel rendelkezik.

7. §¹⁹

7/A. §²⁰ A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül,

7/B. §²⁴ Az eljáró gyámhatóság az illetékességi területén kívül akkor végezhet eljárási cselekményt, ha a személyes, a vagyoni, a szociális, az egészségügyi, a lakás- és egyéb körülmények közvetlen megismerésétől jobb, illetve gyorsabb eredmény várható, mint a jogsegély alkalmazásától.

8. § (1) A gyámhatóság – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja.

(2)²⁵ A gyámhatóság hivatalból

(3)²⁶ Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.

(4)²⁷ A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy önállóan is megindíthatja.

(5)²⁸ A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

(6)–(7)²⁹

8/A. §³¹ A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be.

8/B. §³² (1)–(2)³³

(3) A gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni.

(4)³⁴ Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást kizárólag az apaság, illetve az anyaság megállapítása iránt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig lehet felfüggeszteni.

8/C. §³⁶ (1) Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.

(2) A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítja az ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe való betekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre.

8/D. §³⁸ A gyámhatóság – ha technikai felkészültsége lehetővé teszi – a megkeresést elektronikus levél útján küldi meg a másik hatóság, szerv vagy személy részére. A gyámhatóság a megkeresést kinyomtatva elhelyezi az iratanyagban vagy arról hivatalos feljegyzést készít.

9. § (1)³⁹ A gyámhatóság a Gyvt. 130. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján részletes környezettanulmányt (helyzetértékelést) készít, illetve ennek készítésére felkérhet más személyt vagy szervet, így különösen a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.

(2)⁴⁰ A gyámhivatal környezettanulmány (helyzetértékelés) elkészítésére

(3)⁴¹ A környezettanulmány (helyzetértékelés) során felvett jegyzőkönyv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmazza

10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője.

(2)⁴²

(3)⁴³ A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben – a Ptk. 4:156. § (1) bekezdése alapján – meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani.

(4)⁴⁴ A jogorvoslati kérelmet a Gyvt. 128. § (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt.

(5)⁴⁵ A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn

(6)⁴⁶ A gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és a törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén – más szerv megkeresésére – a gyámhatóság a meghallgatás során gyakorolja a törvényes képviselőnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogait.

11. § (1)⁴⁷ A gyámhatósági eljárásban a meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel jár, illetve a meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik. A gyámhatósági eljárásban a cselekvőképtelen ügyfél személyes nyilatkozattételre – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (2a) bekezdés szerinti módon – akkor hívható fel, ha az a saját érdekét szolgálja és a nyilatkozatától várható bizonyíték más módon nem pótolható.

(2) A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt. 132. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg.

(3)⁴⁸ A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,

(4)⁵⁰ Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha

(5)⁵¹ A (4) bekezdésben foglaltakat a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy meghallgatására megfelelően alkalmazni kell.

(6)⁵² A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll.

(7)⁵³ A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja. A meghallgatásra indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén, a számára szolgáltatást biztosító nevelési-oktatási intézményben vagy egészségügyi intézményben kerül sor.

12. § (1)⁵⁵ Ismeretlen az a személy, akinek a Gyvt. 5. §-ának t) pontjában meghatározott személyazonosító adatai (a továbbiakban: személyazonosító adat) nem vagy csak részben állnak rendelkezésre, és ezek alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv (a továbbiakban: központi szerv) által, illetőleg a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatai szerint nem beazonosítható.

(2)⁵⁶ Az ismeretlen helyen való távollét megállapítását

(3)⁵⁹ A meghallgatandó személyt ismeretlen helyen tartózkodónak kell tekinteni, ha

(4)⁶² Az ügyfél személyének és tartózkodási helyének felderítése céljából a gyámhatóság megkeresheti a központi szervet, valamint – amennyiben szükséges – a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát.

(5)⁶³ Azt a tényt, hogy az ügyfél ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a határozatban meg kell állapítani. A határozatot közölni kell

(6)⁶⁴

12/A. §⁶⁵ Ha a meghallgatandó személy ismeretlen helyen tartózkodik, a gyámhivatal a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy érdekében kérheti a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását, feltéve, hogy a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy törvényes képviselőjének nyilatkozata, szükség esetén egyéb információk beszerzése alapján megállapítható, hogy

13. § (1) A gyámhatóság szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti.

(2)⁶⁶ A gyámhatóság – a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében – illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége.

(3)⁶⁷ Ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

13/A. §⁶⁹ A szakértői vélemény elkészítésének határideje harminc nap.

14. §⁷⁰ (1)⁷¹ A döntés rendelkező részének a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

(2)⁷³ Ha a gyámi vagy gondnoki feladatokat olyan személy látja el, akinek ez megbízáson alapuló vagy munkaköri kötelessége, a döntés reá vonatkozóan a nevét, a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló rendelet vagy a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló rendelet szerinti nyilvántartási számát, valamint a munkáltató, a megbízó, illetve a nevelőszülői hálózat fenntartójának, működtetőjének megnevezését és székhelyét tartalmazza.

(3) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a döntést akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem állnak vagy csak részben állnak a rendelkezésére.

(4)⁷⁴

14/A. §⁷⁵

15. §⁷⁶ (1)⁷⁷ A kapcsolattartással, a családba fogadással, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásával, a nevelésbe vétellel, valamint a gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.

(2) Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.

(3)⁷⁸

15/A. §⁷⁹ Nincs helye újrafelvételi eljárásnak

16. §⁸⁰ (1)⁸¹ A végrehajtás foganatosításában – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben a meghatározott cselekmény végrehajtására vonatkozó rendelkezésekben foglaltak kivételével – a települési önkormányzat jegyzője – a gyámhivatal, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresésére – közreműködhet.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.

(3) A kapcsolattartásra vonatkozó döntés foganatosításáról – függetlenül attól, hogy a döntést a bíróság vagy a gyámhivatal hozta – a gyámhivatal gondoskodik.

(4)⁸²

17. §⁸⁴ A gyámhatósági eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.

17/A. §⁸⁵

18. § (1) Ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhivatal döntését a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével bármelyik szülő kérheti.

(2) Ha a szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők a Ptk. 4:165. § (1) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy

(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróságnak a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben hozott határozatával.

19. § (1) Ha a különélő szülők nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a gyermeket eddig nevelő szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a másik szülőt szülői felügyeleti joga gyakorlására, feltéve, hogy eljárása során megállapítja, hogy

(2) Ha a különélő szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermeket ténylegesen gondozó szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy meghalt, a gyámhivatal felhívja a szülői felügyeleti jogát gyakorló, különélő másik szülőt a gyermek gondozására.

(3) Ha a gyermek szülei együtt élnek és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt nevelő egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a másik szülő szülői felügyeleti joga pedig a Ptk. 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, a gyámhivatal haladéktalanul intézkedik a gyermek gyámság alá helyezése érdekében.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a szülők között az életközösség megszűnik, az a szülő, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, kérheti a gyámhivataltól szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítását és a gyermek számára kirendelt gyám felmentését, feltéve, hogy szülői felügyeleti joga nem szünetel a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)–c) vagy g)–i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti eljárások során a gyámhivatal minden esetben meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőt, akinek véleményét megfelelő súllyal figyelembe veszi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőtől gyermekét csak a gyermek érdekében szabad elválasztani és cselekvőképtelen kiskorú szülő esetén is törekedni kell az együttes nevelésükre.

(6) A gyámhivatal a gyámrendelés és a gyámi tevékenység felügyelete során elősegíti, hogy a tizenhatodik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét gyakorolja, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekével.

(7) A gyámhivatal az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben határozatában

(8) Ha a bíróság úgy rendelkezett, hogy a szülői felügyeletet megszüntető határozatának hatálya kihat a később született gyermekre is, a gyámhivatal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a gyermek másik szülője tudja-e a jövőben gyakorolni szülői felügyeleti jogát. Ha a másik szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlása akadályozott, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a gyermek nevelésbe vételének vagy örökbefogadásának feltételei fennállnak-e.

20. § (1) Ha a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való vitájuk miatt terjesztenek elő kérelmet a gyámhivatalnál, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a szülő szülői felügyeleti jogát a vita tárgyát képező kérdésben.

(2) A gyámhivatal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel összefüggő eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására és a gyermek érdekének érvényesítésére törekszik.

(3) A gyámhivatal a kérelem előterjesztését követően személyesen meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket és a vita eldöntése céljából

(4) A közvetítői eljárás kérelemre vagy hivatalból történő igénybevétele esetén a 30/A–30/D. §-t kell alkalmazni.

21. § (1) A gyámhivatal a gyermek családi és utónevének megállapítása érdekében, ha

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés

(3) A gyámhivatal a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a szülői felügyeleti jogát egyedül gyakorló szülőt, ha a szülő az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét – a felhívás közlésétől számított harminc napon belül – nem határozta meg. Ha a meghallgatás

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása rendezett, a gyámhivatal a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a másik szülőt is, és véleményének figyelembevételével dönt, ha a másik szülő szülői felügyeleti joga szünetel és

22. § (1) A szülők lakóhelyének és a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek (a továbbiakban együtt: a szülők lakóhelye) elhagyásával kapcsolatos eljárás a tizenhatodik életévét betöltött gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy a gyermeket személyesen gondozó és nevelő, vagy a gyermek személyes gondozását és nevelését vállalni szándékozó személy kérelmére indul.

(2) A gyámhivatal a szülők lakóhelye elhagyásának Ptk. 4:152. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyása során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

(4) Ha a gyámhivatal a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyja, egyúttal tájékoztatja a szülőket, hogy a jóváhagyás – a személyes gondozás és nevelés kivételével – a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.

(5) Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülők lakóhelyét már jóváhagyás nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre, szükség esetén felhívja a gyermek kiadására azt a személyt, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ugyanígy jár el a gyámhivatal abban az esetben is, ha a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyta, de azt követően a feltételek megváltozása miatt a jóváhagyását visszavonja.

(6) A gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel a szülők lakóhelye elhagyásának jóváhagyásáról szóló határozat rendelkező részét.

23. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelöléséről.

(2) A gyámhivatal a gyermek tartózkodási helyének a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti kijelölése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, gondozása, nevelése és tartása a kérelemben megjelölt helyen, a megjelölt személy közreműködésével miképpen biztosítható.

(3) Ha a különélő szülő nem ért egyet a gyermek tartózkodási helyének a szülői felügyeleti jogát gyakorló másik szülő lakóhelyén kívül történő kijelölésével, kérelmére a gyámhivatal eljárása során megvizsgálja, hogy kapcsolattartási jogát milyen módon tudja gyakorolni. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg tájékoztatja a különélő szülőt arról, hogy bírósághoz fordulhat a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása érdekében.

(4) A gyámhivatal indokolt esetben pert indít a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt.

24. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermek

(2) A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő a kérelméhez csatolja azokat az okiratokat, így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, a szülő jövedelemigazolását, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A környezettanulmány beszerzéséről a szülő kérelmére a gyámhivatal gondoskodik. Ha a szülő még nem kezdte meg külföldön a munkavégzést, a gyámhivatal a jövedelemigazolás helyett elfogadhatja a szülő nyilatkozatát a várható jövedelméről.

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

(4) Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

(5) A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal

25. § (1) A gyermek állampolgárságának megváltoztatása kérdésében a szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését.

(2) A gyermek állampolgárságát megváltoztatni kívánó, külföldön letelepedett szülő a kérelméhez csatolja

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy

26. § (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről.

(3) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(4) Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá – szükség esetén – a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.

26/A. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a Ptk. 4:159. §-a alapján korlátozhatja, valamint a vagyoni ügyekben való képviselet jogát egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja vagy megvonhatja.

(2) Ha a Ptk. 4:155. § (2) bekezdése alapján felmerül a vagyonkezelő gyám kirendelésének szükségessége, a gyámhivatal megvizsgálja a vagyont juttató személy javaslatát. Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen jogosult, vagy vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes legyen.

(3) A szülői felügyeleti jogát gyakorló egyik szülő kérelmére a gyámhivatal a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közül kijelölheti azt a szülőt, aki a gyermek vagyonának kezelője, feltéve, hogy azt a gyermek érdeke indokolja.

(4) A (3) bekezdés szerint indult eljárás során a gyámhivatal a szülőket lehetőség szerint tárgyalás keretében hallgatja meg. A gyermek érdekében a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a szülő

(5) Ha a gyámhivatalnak a gyermekjóléti szolgálat jelzése, a gyermek hozzátartozójának vagy más személynek a bejelentése alapján tudomására jut, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülők gyermekük vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik, a gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona. A gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.

(6) A gyámhivatal

(7) Ha a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő kérelmére eljárás indul a gyermek vagyoni ügyében, a szülő kérelméhez csatolja a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági határozatot. A gyámhivatal a szülő nyilatkozata és a bíróságnak a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló határozata alapján tisztázza, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására, vagy a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására melyik szülőt jogosította fel.

26/B. § (1) A gyámhivatal – kérelmére – dönt a szülőnek a Ptk. 2:15. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatainak jóváhagyásáról.

(2) A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés d) pontja] a (3) bekezdésben meghatározott értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása.

(3) A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés e) pontja] abban az esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(4) A gyámhivatal a (2) és a (3) bekezdésben foglalt esetben akkor hagyja jóvá a szülő jognyilatkozatát, ha a gyermek vagyonáról való jognyilatkozat megtétele a gyermek érdekében áll.

(5) A gyámhivatal a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása esetén [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja] a Ptk. 4:159. § a) és c) pontja szerinti esetben rendeli el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezését.

(6) A gyámhivatal a Ptk. 2:15. § (1) bekezdésében felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges – jogszabályban előírt – egyéb feltételeket nem pótolja.

26/C. § (1) Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a gyámhivatal előtt teszi, az erről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek és a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását a lakóhely változásának bejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal.

(2) A szülő lakóhelyének megváltozása esetén a gyámhivatal a gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessé vált gyámhivatalnak.

27. §⁸⁷ (1) A kapcsolattartás célja, hogy

(2)⁸⁸ A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.

(3)⁸⁹ A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

(4)⁹⁰ Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.

(4a)⁹¹ A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

(4b)⁹² A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a – szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító – gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.

(4c)⁹³ A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást. A felülvizsgálat eredményeként – ha a kapcsolattartásra jogosult és a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra kötelezett között nem jött létre egyezség – a gyámhivatal dönt a gyermek érdekében

(5)⁹⁴ Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

(6)⁹⁵ A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel, és – különösen, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van – a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

(7)⁹⁶

28. § (1)⁹⁷ A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(2)⁹⁸ A kapcsolattartás gyámhatósági rendezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.

(3)⁹⁹ A kapcsolattartás gyámhatósági rendezése iránt kérelemmel élhet – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – a volt mostohaszülő, a volt – Ptk. 4:199. § (2) bekezdése szerinti – nevelőszülő, a volt családbafogadó gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

(4)¹⁰⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Ptk. 4:133. § (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.

(4a)¹⁰¹ Örökbefogadás esetén a kapcsolattartás rendezése során a gyámhivatal vizsgálja a Ptk. 4:133. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását. A Ptk. 4:133. § (4) bekezdése szerinti esetben a vér szerinti szülő akkor jogosítható fel a kapcsolattartásra, ha az a gyermek érdekében áll.

(5)¹⁰² A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.

29. §¹⁰³ (1) A gyámhivatal vita esetében – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével – bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. 4:181. § (1) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a szülői felügyeleti jogot egyezségük vagy a bíróság döntése alapján miként gyakorolják, és hogy a különélő szülő jogosult-e kapcsolattartásra.

(3) A gyámhivatal – kérelemre – akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.

(4) A gyámhivatal a Ptk. 4:178. § (4) bekezdése szerinti döntése során azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartás a gyermek fejlődését és családba való beilleszkedését nem veszélyezteti-e, és az a gyermek érdekében áll-e.

(5) A gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és a visszavitelkor a gyermek átvételében részt vehet

29/A. §¹⁰⁴ (1) A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban tárgyalás megtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségével törekszik rendezni. Az egyezségben rendelkezni kell

(2) A gyámhivatalnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3) Az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja és határozatba foglalja, ha az megfelel a gyermek érdekének, véleményének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31–33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről.

(4) Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(5) Egyezség hiányában a gyámhivatal – a kapcsolattartás céljának megfelelően – a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt.

(6) A kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(7) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.

(8) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.

(9) A gyámhivatal nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírhatja, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi.

30. §¹⁰⁶ (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.

(2) A kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett kérelmére a gyámhivatal akkor kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a neki felróhatóan keletkezett költségek viselésére, ha a kérelmező megfelelően igazolja költségeit és azt, hogy azok a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggésben keletkeztek. A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a Ptk. 4:183. § (1) bekezdése szerinti kártérítés lehetőségéről.

(3) A kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett, igazolt költségek megtérítése a végrehajtási eljárás során is kérhető.

(4) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

(5) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével és a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdés b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(6) Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

30/A. §¹⁰⁸ (1) A kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban – az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel – a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) rendelkezései szerinti közvetítői eljárás folytatható le. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően működik közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

(2) A gyámhatósági eljárásban alkalmazott közvetítői eljárás lehet

(3)¹⁰⁹ A gyermekvédelmi közvetítői eljárás és a kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás során a felek választása alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy a közvetítői névjegyzékbe (a továbbiakban együtt: névjegyzékek) felvett közvetítő nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára. A támogatott közvetítői eljárás és a kötelező támogatott közvetítői eljárás során a felek lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítője nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára.

(4) A névjegyzékek a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében is megtekinthetők.

(5) A közvetítő

(6) Gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy támogatott közvetítői eljárást a szülők vagy a kapcsolattartásra a 28. § (1)–(4a) bekezdése szerint jogosult más személyek vehetnek igénybe. A gyámhivatal kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét kizárólag a szülők számára rendelheti el.

(7) A közvetítői eljárás helyszíne

(8) A felek szabadon döntenek és döntésüknek megfelelően a gyámhivatal előtt nyilatkoznak arról, hogy

(9) Ha a felek a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem nyilatkoznak, a gyámhivatal kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el és kiválasztja a közvetítőt.

30/B. §¹¹⁰ (1) Ha a szülők vagy a kapcsolattartásra a 28. § (1)–(4a) bekezdése szerint jogosult más személyek a 29/A. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben nem tudnak egyezségre jutni, vagy a kapcsolattartás végrehajtása során keletkezik vita a felek között, a gyámhivatal

(2) A gyámhivatal tájékoztatja a feleket

(3) A kiválasztott közvetítőt a gyámhivatal kéri fel a közvetítői tevékenység ellátására. A közvetítő a felkérés elfogadásáról vagy annak elutasításáról a gyámhivatal és a felek felé nyilatkozik.

(4) A közvetítői eljárás lefolytatása érdekében a gyámhivatal az előtte folyamatban lévő gyámhatósági eljárást felfüggeszti és – a fél kérelmére vagy a közvetítő jelzése alapján – a közvetítői eljárás befejeződésekor, de legkésőbb két hónap, vagy – a 30/C. § c) pont cb) alpontja szerinti esetben – négy hónap múlva folytatja.

(5) A közvetítő a felkérés elfogadásáról szóló nyilatkozatában a felkérés elfogadásától számított tizenöt napon belül a feleket meghívja az első közvetítői megbeszélésre.

(6) A közvetítő annak érdekében, hogy a gyermek az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson

30/C. §¹¹¹ A közvetítő írásban jelzi a gyámhivatal részére

30/D. §¹¹² (1) Ha a felek között megállapodás vagy részmegállapodás jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja.

(2) A közvetítő külön megállapodásba foglalja a felek közötti megegyezésnek azt a részét, amely nem tárgya a folyamatban lévő gyámhatósági eljárásnak.

(3) A közvetítő a gyámhatósági eljárás tárgya alá tartozó megállapodást, részmegállapodást – a feleknek a gyámhatósági eljárásban a döntés meghozatalára irányuló kérelmével együtt – nyolc napon belül megküldi a gyámhivatalnak.

(4) A gyámhivatal a felek kérelmére – szükség esetén tárgyalás megtartásával – a megállapodást, részmegállapodást, mint a felek közötti egyezséget, részegyezséget jóváhagyja. Részmegállapodás esetén a fennmaradt kérdésekről a gyámhivatal döntést hoz.

(5) Ha a megállapodás, részmegállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a gyámhatósági eljárás során nem köt egyezséget, a gyámhivatal kötelezi a közvetítői eljárás díjának megfizetésére.

(6) A gyámhivatal kérelemre akkor biztosít a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti költségmentességet a támogatott közvetítői eljárást vagy kötelező támogatott közvetítői eljárást igénybe vevő félnek, ha az a közvetítői eljárással összefüggő együttműködési kötelezettségének eleget tett, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

30/E. §¹¹⁴ (1) A kapcsolattartás szabályozása során figyelemmel kell lenni a gyermek családi kapcsolatainak ápolásához való jogára, a gyermek véleményére, mindenekfelett álló érdekére, a gyermekjóléti alapellátás, gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okára, a kapcsolattartásra jogosult magatartására, körülményeire.

(2)¹¹⁵ A kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a szülő a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll. A szülő kapcsolattartási jogának szüneteltetését kell elrendelni abban az esetben, ha a szülő a gyermeket súlyosan bántalmazta.

30/F. §¹¹⁶ (1) Ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal kérelemre dönt a kapcsolattartásról, feltéve, hogy az nem tartozik bírósági hatáskörbe.

(2) A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermeket a kapcsolattartásra jogosult személy bántalmazta vagy elhanyagolta.

(3) Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

30/G. §¹¹⁷ (1)¹¹⁸ Ha a gyermek ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezéséről nem a gyámhivatal döntött, illetve, ha a gyámhivatal döntésének meghozatalakor nem állt rendelkezésre elegendő adat a kapcsolattartás rendezésére, a gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezéstől számított tizenöt napon belül hivatalból dönt a gyermek szüleivel való kapcsolattartásáról.

(2) Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal – lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően –

(3) Ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére a szülő súlyosan bántalmazó magatartása miatt került sor, a gyámhivatal a gyermek érdekében szünetelteti a kapcsolattartást az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, illetőleg a nevelésbe vételről történő döntés jogerőre emelkedéséig.

30/H. §¹²⁴ (1)¹²⁵ A nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg – a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve – a gyámhivatal

(1a)¹³⁰ Ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették, a gyámhivatal csak a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben jogosítja fel a szülőt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra.

(2)¹³¹ A gyámhivatal a kapcsolattartás szabályozására vonatkozó határozatában dönt a gyermeknek a gondozási helyéről legfeljebb két napra történő eltávozása és a két napnál hosszabb szabadsága gyermekvédelmi gyám által történő engedélyezésének lehetővé tételéről vagy annak a gyermek érdekében történő mellőzéséről.

(3)¹³² A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyermekvédelmi gyámja – a gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri – biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a 28. § (1) és (3) bekezdésében felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa. A gyermekvédelmi gyám köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyermekvédelmi gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.

(4)¹³³ A szülők egymással, illetve a nevelésbe vett gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében a gyámhivatal kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el. A szülő kérelmére vagy a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére sor kerülhet gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételére is.

30/I. §¹³⁴ Az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére – a gyermekvédelmi gyám egyetértésével – a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható.

31. § (1)¹³⁵ A gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére irányuló kérelmet elutasítja, ha a kapcsolattartásra jogosult a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette, illetőleg a szülő szülői kötelességeit – a tartási kötelezettség kivételével – önhibájából tartósan nem teljesítette, illetve elhanyagolta, és magatartásán nem változtatott, valamint a 30/E. § (2) bekezdése szerinti esetben.

(2)¹³⁶ A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében – kérelemre – korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek, felróható magatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem a bíróság vagy a gyámhivatal döntésének megfelelően él kapcsolattartási jogával, vagy ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget.

(3)¹³⁷ A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal a kapcsolattartás már megállapított formájának, gyakoriságának vagy időtartamának megváltoztatásáról dönthet, valamint felügyelt kapcsolattartást rendelhet el.

(4)¹³⁸ A gyámhivatal – kérelemre – meghatározott időre a kapcsolattartási jog szüneteltetését rendeli el, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél. A szünetelés leghosszabb időtartama 6 hónap, különösen súlyos visszaélés esetén 1 év.

(5)¹³⁹ A gyámhivatal a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot – kérelemre – megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e felróható magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyezteti.

32. §¹⁴¹ (1) A kapcsolattartás megváltoztatása során a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának és helyének megváltoztatásáról külön-külön vagy együttesen is dönthet.

(2) Ha a kapcsolattartás megváltoztatására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak, a gyámhivatal a határozatban megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

(3) A gyámhivatal kérelemre a kapcsolattartás megváltoztatására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, vagy a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.

(4) Nem számít a kapcsolattartás megváltoztatásának, ha a gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás során – a kapcsolattartás gyakorlásának elősegítése érdekében – a kapcsolattartás érdemét nem befolyásoló módon dönt a feleknek a 33. § (5) bekezdés c) pontja szerinti, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozó kérelméről.

32/A. §¹⁴²

33. §¹⁴³ (1)¹⁴⁴ A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem benyújtásának

(2)¹⁴⁶ A gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást.

(3)¹⁴⁷ A kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelemnek a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett általi visszavonása jogvesztő hatályú.

(4)¹⁴⁸ Ha a gyámhivatal az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A gyámhivatal a végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet

(5)¹⁴⁹ Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel

(6)¹⁵² Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések meghozatalára a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított

(7)¹⁵³ Ha az első év lejártakor végrehajtás iránti eljárás van folyamatban, a határidő meghosszabbodik a végrehajtás iránti eljárás befejeződéséig.

(8)¹⁵⁴ Ha a kapcsolattartásra kötelezett neki felróhatóan akadályozza a gyermeknek a kapcsolattartásra jogosulttal való kapcsolata kialakítását, fenntartását, a gyermeket bizonyíthatóan, a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a (4) és az (5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

33/A. §¹⁵⁵

33/B. §¹⁵⁶ (1)¹⁵⁷ Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

(2)¹⁵⁸

(3) Az eljárás felfüggesztésére

(4) A gyámhivatal a végrehajtási eljárást, amennyiben az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás sikerrel zárul, végzéssel megszünteti.

34. § (1) A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő.

(2)¹⁶¹ A házasságkötéshez szükséges előzetes engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell

35. § (1)¹⁶⁴ A gyámhivatal a határozathozatal előtt meghallgatja a házasulókat, a kiskorú házasuló törvényes képviselőjét, valamint a házasulandó felek leendő közös lakóhelyén környezettanulmányt készít.

(2) A meghallgatásnak ki kell terjednie azokra a körülményekre is, amelyek az engedély megadását indokolják, továbbá arra is, hogy nem áll-e fenn házassági akadály.

(3)¹⁶⁵ A gyámhivatal a kiskorú házasságkötésének engedélyezésére irányuló eljárásban húsz napon belül hoz döntést, ha a házasulandó feleknek nem kell részt venniük a családvédelmi szolgálat tanácsadásán.

36. § (1)¹⁶⁶ A gyámhivatal a házasságkötésre vonatkozó előzetes engedélyt akkor adja meg, ha

(2) Önmagában az a tény, hogy a kiskorú várandós – az egyéb körülmények gondos vizsgálata és mérlegelése nélkül – nem alapozza meg a házasságkötés engedélyezését.

(3)¹⁶⁷ A házasságkötési engedély a gyámhivatali határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapig hatályos.

(4)¹⁶⁸ A házasságkötés engedélyezéséről szóló határozatot a gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

37. §¹⁶⁹ (1)¹⁷⁰ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás során a gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek örökbefogadását akkor segíti elő, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására – a gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az országos örökbefogadást elősegítő szervnek a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján – reális esély van.

(1a)¹⁷¹ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és az annak meghosszabbítása iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnál.

(1b)¹⁷² Ha a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatal észleli az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szükségességét, az iratok egyidejű megküldésével jelzi azt az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak.

(1c)¹⁷³ Az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatal döntését közli a szülővel, a gyermekvédelmi gyámmal, a gyermekvédelmi szakszolgálattal, a gyermeket gondozó intézménnyel, a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatallal és – ha az eljárás az ő kérelmére indult – a gyermekjogi képviselővel.

(2)¹⁷⁴ Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a megyeszékhelyen működő gyámhivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró XI. Kerületi Hivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Szentendrei Járási Hivatala (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) – ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per – soron kívül jár el.

(3)¹⁷⁵ Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy

(4)¹⁷⁶ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatónak nyilvánítás előtt köteles kikérni, ha az eljárás

(5)¹⁸⁰ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. A kijelölt gyámhivatal a kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt időtartamra rendeli el, amely időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni.

(6)¹⁸¹ Amennyiben az örökbefogadhatónak nyilvánított nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának előkészítése vagy örökbefogadásának engedélyezésére irányuló eljárás során telik le a szülő kapcsolattartási jogának szünetelésére megállapított időtartam, a kijelölt gyámhivatal jogosult a szülő kapcsolattartási jogát az örökbefogadási eljárás jogerős befejezéséig tovább szüneteltetni.

(7)¹⁸² A gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltér a kapcsolattartás, ha az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás során vizsgált időszakban [Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontja] a kapcsolattartásra jogosult szülő önhibájából

(8)¹⁸³ Ha az örökbefogadhatóvá nyilvánítás Ptk. 4:124. § (1) bekezdése szerinti, legfeljebb két évre szóló időtartama a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás során telik le, akkor az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatálya meghosszabbodik az eljárás jogerős befejezéséig.

(9)¹⁸⁴ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamát a Ptk. 4:124. § (2) bekezdése alapján további legfeljebb két évvel meghosszabbítja, ha a gyermek örökbefogadása nem történt meg, nincs folyamatban örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, és a gyermek örökbefogadására az (1) bekezdés szerint reális esély van.

38. § (1) Az örökbefogadás előtti eljárás lefolytatásának célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

(2)¹⁸⁵ Az örökbefogadás előtti eljárást Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő. Ha az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén rendelkezik lakóhellyel, az örökbefogadás előtti eljárás – egymás kölcsönös tájékoztatása mellett – bármelyik házasfél lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál lefolytatható.

(2a)¹⁸⁶ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, az ügyben az örökbe fogadni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el.

(2b)¹⁸⁷ Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a gyermekvédelmi szakszolgálat illetékességét a 2. § f) pontja szerinti szokásos tartózkodási hely határozza meg.

(3)¹⁸⁸ A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben – a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti kivétellel – az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

(4)¹⁸⁹ A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban tájékozatja az örökbefogadni szándékozót az örökbefogadás feltételeiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban vizsgálaton, illetve tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeiről a helyszínen győződik meg.

(5)¹⁹⁰ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmassági vizsgálaton, illetve a tanácsadáson és a felkészítő tanfolyamon nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki vagy a környezettanulmány elkészítését nem tette lehetővé, a gyermekvédelmi szakszolgálat visszavontnak tekinti az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét és nem folytatja le az alkalmassági vizsgálatot.

(6) A gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem beadásától számított 60 napon belül tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt az alkalmassági vizsgálat eredményéről.

39. §¹⁹¹ (1)¹⁹² Ha az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, a gyermekvédelmi szakszolgálat – az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett – az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében az (1b) bekezdés szerint eljáró gyámhivatalnak megküldi

(1a)¹⁹³ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatalnak az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tesz javaslatot, az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére az (1) bekezdés a)–d), valamint f) és g) pontja szerinti iratokat küldi meg a gyámhivatal számára.

(1b)¹⁹⁴ A gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) és az (1a) bekezdés szerinti iratokat az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében történő döntéshozatal érdekében megküldi, ha

(2)¹⁹⁵ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

(2a)¹⁹⁶ Ha a gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságának megállapítására tett javaslatot, a gyámhivatal

(2b)¹⁹⁸ Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdésben foglaltak alapján valószínűsíti az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, a döntés meghozatala előtt felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt az (1) bekezdés e) pontja szerinti irat becsatolására. A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy felhívásáról egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(3) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül a következőket tartalmazza:

(4)²⁰¹ Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt az egységes örökbefogadási nyilvántartásába, és – az örökbe fogadni szándékozó személy hozzájárulása esetén – hozzáférhetővé teszi az adatokat az országos örökbefogadást elősegítő szerv számára.

(5) Alkalmatlanság megállapítása esetén új eljárás a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül nem indítható.

(6)²⁰² A gyámhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozata annak jogerőre emelkedésétől számított három évig hatályos. Ha három éven belül az örökbefogadási eljárás jogerősen befejeződik, a határozat az örökbefogadás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésének napjával hatályát veszti.

(7)²⁰³ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy testvérek örökbefogadására való alkalmasságát megállapították, és a hatályvesztést megelőzően a testvér is örökbe fogadhatóvá válik, a határozat hatálya meghosszabbodik a testvér örökbefogadási eljárásának jogerős befejezéséig.

(8)²⁰⁴ A határozat hatálya – a hatályvesztést megelőzően benyújtott kérelemre és a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslatára – legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, amennyiben három éven belül nem kerül sor örökbefogadásra és azok a körülmények, amelyekre tekintettel az alkalmasságot megállapították, nem változtak. Ha a hatályvesztéskor folyamatban van az örökbefogadási eljárás, annak jogerős befejezéséig a határozat hatálya meghosszabbodik.

(9)²⁰⁵ Ha a meghosszabbított hatály lejártáig sem került sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon való részvétel kivételével – az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére meg kell ismételni.

(10)²⁰⁶ A gyermekvédelmi szakszolgálat a (3) bekezdés c) pontjában foglalt körülményekben bekövetkezett változásról értesíti az alkalmasságot megállapító gyámhivatalt.

(11)²⁰⁷ Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, a gyermekvédelmi szakszolgálat a határozat hatályának leteltét rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

39/A. §²⁰⁹ (1)²¹⁰ Ha a 39. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás – akár a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján – a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja, valamint illetékesség-változás esetén átteszi az iratokat az illetékessé vált gyámhivatalhoz.

(2)²¹¹ Az alkalmasságról szóló véleményének kialakítása érdekében, ha az alkalmasság felülvizsgálatát az örökbe fogadni szándékozó személy

(3) A gyámhivatal a felülvizsgálat eredményeként az alkalmasság fenntartásáról vagy az örökbefogadásra való alkalmatlanságról a 39. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével határoz.

(4)²¹² Ha a gyámhivatal az alkalmasságot fenntartja, az alkalmasságról szóló eredeti határozat hatálya nem változik. A gyámhivatal az alkalmasságot fenntartó határozatában ismételten dönt a 39. § (3) bekezdésének a)–b) pontjában foglaltakról.

(5)²¹³ Az alkalmasságot fenntartó határozattal az örökbe fogadni szándékozó személy eredeti nyilvántartásba vételének időpontja nem változik.

(6)²¹⁴ Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, a gyermekvédelmi szakszolgálat ezt a tényt rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt.

40. §²¹⁵ (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek törvényes képviselőjének személyesen előterjesztett, egyező kérelmére indul. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet írásban is előterjesztheti.

(2) Ha az örökbefogadandó gyermek szülője

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak miatt vagy más okból az örökbefogadandó gyermeknek nincs törvényes képviselője, a kijelölt gyámhivatal eseti gyám kirendelésével gondoskodik a törvényes képviselet ellátásáról.

(4) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.

(5) A kijelölt gyámhivatal eljárása során a Ptk. 4:121. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó életkorát, valamint az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora közötti különbséget.

41. §²¹⁶ (1)²¹⁷ A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:

(1a)²²¹ A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a 38. § (2)–(2b) bekezdése szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(1b)²²² A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a gyermek örökbefogadását elősegítő gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(2)²²³ A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:

(3)²²⁷ Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja

(3a)²²⁸ A (3) bekezdés c) pontja szerinti irat csatolásától el lehet tekinteni, ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozik a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről.

(4)²²⁹ A gyermek örökbefogadásának engedélyezéséről való döntés meghozatala érdekében – a 45. § (5) bekezdésére tekintettel – a kijelölt gyámhivatal a (3) és a (3a) bekezdésben foglaltakon túl megvizsgálja

(5)²³⁰ A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:

42. § (1)²³⁶ A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:

(2)²⁴¹ Ha az (1) bekezdés d) és f) pontja esetén a gyermekvédelmi gyám a törvényes képviselő, nyilatkozatát írásban is előterjesztheti.

(3)²⁴² Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen – tárgyalás keretében – hallgatja meg. A tárgyaláson az ügyfelek egyetértése esetén részt vehet a nyílt örökbefogadásban közreműködő örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere, és az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozhat a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről.

43. §²⁴³ (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

(3) A Ptk. 4:126. § (1) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatról a Gyár. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Ha a szülő hozzájárul gyermeke örökbefogadásához, tájékoztatni kell

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, figyelmeztetést, valamint annak tudomásulvételét a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzíti. Titkos örökbefogadás esetén a jegyzőkönyvet soron kívül meg kell küldeni az örökbefogadás engedélyezéséről határozó kijelölt gyámhivatalnak.

44. §²⁴⁵ (1) A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a kijelölt gyámhivatal a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap elteltével – ha a kijelölt gyámhivatal nem foglal állást – a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) A kijelölt gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora, egészségi károsodása vagy egyéb körülmény, így különösen a másik szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulásának hiánya miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A kijelölt gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében az országos örökbefogadást elősegítő szerv tájékoztatása válik szükségessé, megkereséséről a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekvédelmi szakszolgálat gondoskodik.

(3) Azt, hogy a gyermek a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint egészségileg károsodott, szakorvosi vélemény alapján lehet megállapítani.

(4) A titkos örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozat megtételekor a gyámhivatal tájékoztatja a szülőt az (1)–(3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a szülői felügyeleti jog megszűnéséről határozatának megküldésével fogja értesíteni.

44/A. §²⁴⁷ (1) A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal akkor állapítja meg, ha a gyermek hathetes életkorát betöltötte, és

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeleti jog megszűnését az örökbefogadást engedélyező határozatban állapítja meg.

44/B. §²⁴⁹ (1) A szülő, ha a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt

(2) A gyámhivatal a szülő nyilatkozata alapján haladéktalanul

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatali megkeresésnek a megkeresett szerv vagy személy a gyermek érdekében köteles soron kívül eleget tenni.

(4) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál megfelelően biztosított, a gyámhivatal szükség esetén felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy adja ki a gyermeket az általa meghatározott személynek. A gyámhivatal a szülő kérelmére az átadás helyét és időpontját is meghatározza.

(5) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál nem biztosított, vagy annak vizsgálata még folyamatban van, a gyámhivatal indokolt esetben a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választja, és felhívja az örökbe fogadni szándékozó szülőt, hogy a gyermeket adja ki az általa meghatározott személynek.

(6) Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem azért kívánja visszavonni, hogy a Ptk. 4:125. § (2) bekezdésében vagy 4:126. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a gyermeket saját maga vagy a gyermek más hozzátartozója nevelje, hanem más célból, így különösen, hogy más örökbe fogadni szándékozó személy általi örökbefogadást tegyen lehetővé, a gyámhivatal tájékoztatja arról, hogy az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozata visszavonásának nincs helye. A gyámhivatal ebben az esetben az örökbefogadást a feltételek fennállása esetén a gyermek érdekében engedélyezi.

(7) A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása esetén az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget, tanácsadást nyújt

45. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ A kijelölt gyámhivatal a 41. § (1)–(2) bekezdésében felsorolt iratok, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének – gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és a gyermekvédelmi gyám – kérelme alapján tizenöt napon belül, hathetesnél fiatalabb gyermek esetén nyolc napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.

(2)²⁵² Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal annak megállapítását, hogy a hathetesnél fiatalabb életkorú gyermek örökbefogadásához tett szülői hozzájáruló nyilatkozattal a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban rögzíti. Ezzel egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére családbafogadó gyámot rendel.

(2a)²⁵³ Titkos örökbefogadás esetén a 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3)²⁵⁴ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatt a családba történő beilleszkedéséről.

(4)²⁵⁵ Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a kijelölt gyámhivatal a 39/A. § (1)–(2) és (4) bekezdése alapján intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.

(5)²⁵⁶ Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről rendelkezni, azonban a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadási eljárás során környezettanulmányt végez vagy szerez be, ha

(6)²⁵⁹ Az örökbe fogadni szándékozó személy a hozzá örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek gondozásáról, tartásáról saját költségén köteles gondoskodni, azonban jogosult a gyermek után jogszabály alapján járó családtámogatási ellátások igénybevételére.

(7)²⁶⁰ Az örökbefogadási szándékkal kihelyezett gyermek a kijelölt gyámhivatal kötelező gondozási időre történő kihelyező határozatában megállapított időtartam eredményes eltelte után is az örökbefogadni szándékozó személynél maradhat az örökbefogadási eljárás befejezéséig.

(8)²⁶¹ A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekre vonatkozó igazolásokat és szakvéleményeket a gyermekvédelmi szakszolgálat útján szerzi be.

(9)²⁶² A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozási idő letelte után nyilatkoztatja az örökbefogadni szándékozó személyt az örökbefogadási szándéka fenntartásáról, illetve ismerteti a (4) bekezdés, valamint a 41. § (5) bekezdése szerinti iratok tartalmát.

(10)²⁶³ A kijelölt gyámhivatal a gyermeket ellátó nevelőszülőt vagy gyermekotthont a gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezésének tényéről és időpontjáról az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak közlése nélkül értesíti.

(11)²⁶⁴ Ha az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadás utánkövetésére közhasznú szervezetet jelölt meg, a gyámhivatal megkeresi e szervezetet az utánkövetés vállalására vonatkozó nyilatkozatának beszerzése érdekében.

(12)²⁶⁵ Ha a megkeresett közhasznú szervezet nem vállalja az utánkövetést, a gyámhivatal tájékoztatja erről az örökbe fogadni szándékozó személyt, és újabb közhasznú szervezet megjelölésének hiányában tájékoztatja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az örökbefogadás utánkövetésében való együttműködési kötelezettségéről.

46. § (1)²⁶⁶ Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza

(1a)²⁶⁹ Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozatban a vér szerinti szülők személyazonosító adatait nem lehet feltüntetni, az (1) bekezdés b) és i) pontjában foglaltaknak csak a tényét szükséges rögzíteni.

(2) A határozatban az örökbefogadó lakóhelyeként azt a helyet is fel kell tüntetni, ahol az örökbefogadó a gyermek születésekor lakott.

(3)²⁷⁰ A határozat indokolásának – a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján – tartalmaznia kell a kötelező gondozási idő eredményes leteltére vonatkozó, az örökbefogadás utánkövetése szempontjából is jelentőséggel bíró részletes megállapításokat is.

(4)²⁷¹ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező nem jogerős határozatát kizárólag az örökbefogadó szülővel és az örökbefogadott gyermek törvényes képviselőjével, továbbá nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel, illetve a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjével közli.

(5)²⁷² A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli

(6)²⁷³ Az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal külön határozatban rendelkezik az örökbefogadáshoz kapcsolódó egyéb kérdésekről, így különösen

(7)²⁷⁶ Titkos örökbefogadás esetén a gyermek vér szerinti szüleinek adataira való utalást az (1) és (6) bekezdés szerinti határozatok nem tartalmazhatnak.

47. § (1) Az örökbefogadás hatályát nem érinti, ha az engedélyező határozat az örökbefogadott nagykorúvá válását követően válik jogerőssé.

(2)²⁷⁷ Ha az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelmet a kijelölt gyámhivatal nem utasította el, az örökbefogadást a nagykorúság elérése előtti napon a kijelölt gyámhivatal jogerős határozatának hiányában is engedélyezettnek kell tekinteni, ha

(3)²⁸⁰ A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását és az örökbefogadás jogkövetkezményeinek beálltát a kijelölt gyámhivatal határozattal állapítja meg.

47/A. §²⁸² (1) Az örökbefogadás utánkövetésének elrendelésével a gyámhivatal a gyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésének figyelemmel kísérését és az örökbefogadó család tanácsadással történő segítését biztosítja.

(2) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során tájékozatja az örökbe fogadni szándékozó személyt arról, hogy az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően két hónapon belül, majd – a rokoni és házastársi örökbefogadás kivételével – egy év múlva személyes találkozásra és együttműködésre kötelezett az utánkövetést végző szervezet szakemberével.

(3) Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésekor a kijelölt gyámhivatal tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy kérelmének megfelelően az örökbefogadás utánkövetését

(4) Az utánkövetést végző szervezetet a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában kéri fel a szolgáltatás biztosítására. Ha az örökbefogadó szülő nem nevezett meg az utánkövetésre szervezetet, vagy a megnevezett közhasznú szervezetek nem vállalták az utánkövetést, a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadó szülőnek és a gyermeknek az örökbefogadást követő tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot kéri fel az utánkövetés biztosítására.

(5) Az örökbefogadás utánkövetése során az utánkövetést végző szervezet együttesen személyes találkozásra hívja fel az örökbefogadó szülőket és az örökbe fogadott gyermeket, illetve az örökbefogadó szülőt, annak házastársát vagy élettársát és az örökbe fogadott gyermeket. Az örökbefogadó szülő kérelmére az utánkövetést végző szervezet szakembere az örökbe fogadó szülő tartózkodási helyén is biztosíthatja a személyes találkozás lehetőségét. Az utánkövetést végző szervezet az utánkövetés tapasztalatairól utánkövetési jelentésben számol be a gyámhivatalnak.

(6) Ha az örökbefogadó szülő a felhívás ellenére nem lép személyes kapcsolatba az utánkövetést végző szervezettel, a szervezet ezt jelzi az utánkövetést elrendelő kijelölt gyámhivatalnak. A kijelölt gyámhivatal ismételten felhívja az örökbefogadó szülőt, szülőket az együttműködésre. Az együttműködés elmaradása esetén a kijelölt gyámhivatal tájékoztatást kér a gyermekjóléti szolgálattól az örökbe fogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

48. § (1)²⁸³ A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során

(2) Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

(3) Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell

(4)²⁹² Az örökbefogadás felbontásáról szóló határozatát a kijelölt gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást és szükség esetén az árvaellátást folyósító szervvel.

49. § (1)²⁹⁴ A külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személyre – a rokon és a szülő házastársa kivételével – az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49–51/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az örökbefogadás következtében a gyermek végleges jelleggel más országba kerül.

(2)²⁹⁵ Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy – a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módon – a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújtja be.

(3)²⁹⁶ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy szokásos tartózkodási helye olyan államban van, amely nem részese a (4) bekezdés szerinti egyezménynek, az örökbefogadásra irányuló kérelmét a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél (a továbbiakban: konzuli tisztviselő) is benyújthatja, aki azt diplomáciai futárposta útján továbbítja a miniszternek.

(4)²⁹⁷ Ha a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személynek olyan államban van a szokásos tartózkodási helye, amely állam részese a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmények (a továbbiakban: Hágai Örökbefogadási Egyezmény), örökbefogadás iránti kérelmét a szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a – Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján – kijelölt Központi Hatóságánál vagy meghatalmazott testületénél nyújtja be.

(5)²⁹⁸ A (4) bekezdés szerinti Központi Hatóság (meghatalmazott testület) az örökbefogadásra irányuló kérelmet a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott dokumentumokkal (jelentéssel) együtt továbbítja a miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak.

(6)²⁹⁹ A miniszter tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, illetve a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti Központi Hatóságot (meghatalmazott testületet) az örökbe fogadni szándékozó személynek az egységes örökbefogadási nyilvántartásba vételéről.

(7)³⁰⁰ Abban az esetben, ha az örökbefogadásra irányuló kérelem hiányos, a miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén a (4) bekezdés szerinti külföldi Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – hiánypótlásra szólítja fel az örökbe fogadni szándékozó személyt. Az örökbe fogadni szándékozó személy a hiánypótlásnak annak közlésétől számított két hónapon belül tehet eleget.

(8)³⁰¹

50. §³⁰² (1)³⁰³ A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása iránti kérelméhez csatolnia kell a hat hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:

(1a)³⁰⁴ Az (1) bekezdés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság felveszi az egységes örökbefogadási nyilvántartásba az örökbe fogadni szándékozó személy adatait.

(2)³⁰⁵ Amennyiben a kérelem benyújtásától számított 2 éven belül az örökbefogadásra nem került sor, az (1) bekezdésben foglalt eljárást meg kell ismételni. Ha az alkalmasságot igazoló szakvéleménynek és a külföldi állam előzetes elvi engedélyének időbeli hatálya a 2 évet meghaladja, az örökbe fogadni szándékozó személynek csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat kell újból benyújtania.

(3)³⁰⁶ Ha az örökbe fogadható gyermek hazai örökbefogadása iránti intézkedések nem vezettek eredményre, és van az egységes örökbefogadási nyilvántartásban olyan külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermekkel várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is.

(4)³⁰⁷ Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén az ügyben eljáró külföldi Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt

(5)³⁰⁹ Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes kijelölt gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a gyermekvédelmi szakszolgálatot.

(6)³¹⁰ A miniszter az (5) bekezdés szerinti esetben haladéktalanul megküldi az illetékes kijelölt gyámhivatalnak, ha

(7)³¹¹ A személyes kapcsolatfelvételt követő nyolc napon belül a gyermekvédelmi szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a kijelölt gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát.

51. § (1)³¹² A kijelölt gyámhivatal a gyermekvédelmi szakszolgálattól érkezett iratok és vélemény megérkezését követően tizenöt napon belül

(2)³¹⁵ A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját.

(3)³¹⁶ Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő harminc napon belül szakmai véleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a kijelölt gyámhivatalnak.

(4)³¹⁷ Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül

(4a)³¹⁸ A kijelölt gyámhivatal indokolt esetben, különösen, ha a megküldött utánkövetési jelentésekben foglaltak szerint a gyermek fejlődése vagy a szülő-gyermek kapcsolat alakulása nem felel meg teljes mértékben a gyermek érdekének, az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt éven belül további utánkövetési jelentés bekérésével figyelemmel kíséri az örökbefogadás alakulását.

(5)³¹⁹ A kijelölt gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről.

51/A. §³²⁰ (1)³²¹ Ha a külföldi állampolgárságú örökbefogadó magyar állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(2) A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(3) A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(4) A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.

51/B. §³²³ (1) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a 38–39/A. §-t kell alkalmazni.

(2) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy által történő belföldi örökbefogadás engedélyezésére a 40–43. §-t és a 45–47/A. §-t kell alkalmazni.

52. § (1)³²⁴ A kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadására irányuló kérelem elbírálása előtt – feltéve, hogy az örökbe fogadni kívánt gyermek szokásos tartózkodási helye nem a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes államok valamelyikében van – a gyermek személyes jogának figyelembevételével

(2)³²⁶ Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek állampolgárságának megjelölését, valamint a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresését a gyermek születésének hazai anyakönyvezése érdekében.

(3) A külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadási ügyében egyebekben az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

(4)³²⁷ Ha a magyar állampolgárságú örökbefogadó külföldi állampolgárságú gyermeket fogadott örökbe külföldön, az örökbefogadó vagy az örökbefogadott kérheti a kijelölt gyámhivataltól a külföldi hatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jóváhagyását. A kérelmet a korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott önállóan is előterjesztheti.

(5)³²⁸ A jóváhagyás iránti kérelemhez az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot és a gyermek születését igazoló okmányt felülhitelesítéssel és hiteles magyar fordítással ellátva kell csatolni.

(6)³²⁹ A kijelölt gyámhivatal az eljárás során az előterjesztett kérelem, a becsatolt dokumentumok és szükség esetén a felek meghallgatása alapján húsz napon belül dönt.

(7)³³⁰ A kijelölt gyámhivatal akkor hagyja jóvá az örökbefogadást engedélyező külföldi határozatot, ha az örökbefogadás nem tartozik a Hágai Örökbefogadási Egyezmény hatálya alá, a jóváhagyás kérelmezésekor az örökbefogadott kiskorú és az örökbefogadás a magyar jogban meghatározott feltételeknek is megfelel.

52/A. §³³¹ (1)³³² Ha a magyar állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján, annak valamely részes államában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket kíván örökbe fogadni, örökbefogadás iránti kérelmét a miniszternek mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságnak nyújtja be.

(2)³³³ A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság elkészíti a Hágai Örökbefogadási Egyezményben meghatározott jelentést és megküldi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóságához vagy meghatalmazott testületéhez. Az eljárásra egyebekben a Hágai Örökbefogadási Egyezményben foglaltak az irányadók.

52/B. §³³⁴ (1)³³⁵ A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbefogadás engedélyezését követően kiadja a Hágai Örökbefogadási Egyezmény 23. Cikkében meghatározott igazolást.

(2)³³⁶ A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság annak érdekében, hogy a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más állam megkeresésére tájékoztatást tudjon adni a külföldi állampolgárságú gyermeknek a magyarországi örökbefogadását követő helyzetéről, megkeresi az örökbefogadó állandó lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot. A gyermekvédelmi szakszolgálat jelentést készít az örökbefogadott gyermek életkörülményeiről, helyzetéről. A jelentés elkészítésére első alkalommal az örökbefogadást követő 2 hónapon belül, majd az örökbefogadástól számított 1 év elteltével kerül sor.

(3)³³⁷ A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében – a kijelölt gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában megjelölt időtartamnak és gyakoriságnak megfelelően, az 51. § (4) és (4a) bekezdésében foglaltak alapján – utánkövetési jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől).

(4)³³⁸ Ha a Hágai Örökbefogadási Egyezményben részes más államtól érkezik jelentés az örökbefogadott gyermek helyzetéről, azt a miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság haladéktalanul továbbítja a Magyarországon lefolytatott örökbefogadási eljárásban döntést hozó gyámhivatalnak és az eljárásban részt vett gyermekvédelmi szakszolgálatnak.

53. §³⁴⁰ (1)³⁴¹ A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében meghatározott, a származásával kapcsolatos tényekről.

(2)³⁴² A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében meghatározott vér szerinti hozzátartozóinak adatairól.

(3)³⁴³ A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Ptk. 4:136. §-ában meghatározott egészségügyi adatokról.

(4) A származás megismerésével kapcsolatos eljárás megindítására vonatkozó kérelem személyesen, az örökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhivatalnál terjeszthető elő. A származás megismerésével kapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhivatal tájékoztatja a kérelmezőt, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Írásbeli megkeresés esetén a gyámhivatal a kérelem személyes előterjesztésének szükségességéről és a kérhető adatok köréről írásban tájékoztatást nyújt.

(5) A gyámhivatal, ha nem állnak rendelkezésre nála a kérelemmel érintett örökbefogadásra vonatkozó adatok, megkeresi az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvvezetőt az örökbefogadást engedélyező határozat másolatának megküldése érdekében. Ezt követően intézkedik az 53/A–53/C. §-ban meghatározott szervek megkeresése és személyek meghallgatása iránt.

(6) A gyámhivatal a származás megismerésére vonatkozó tájékoztatást személyes meghallgatás keretében adja meg, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Ha az ügyfél számára aránytalan nehézséggel járna a személyes megjelenés, kérelmére a gyámhivatal írásban ad tájékoztatást.

53/A. §³⁴⁵ Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tények megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér meghallgatása nélkül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére. A tájékoztatás megadásához a gyámhivatal szükség esetén megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt.

53/B. §³⁴⁶ (1) A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatainak megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal – a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér felkutatása érdekében – megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt azzal, hogy a nyilvántartásukban, illetve irataik között van-e adat az örökbefogadott gyermek szülőjére, testvérére, féltestvérére vonatkozóan. Indokolt esetben több területi gyermekvédelmi szakszolgálat is megkereshető.

(2) A gyámhivatal az 53. § (5) bekezdése és az (1) bekezdés szerint beszerzett adatok alapján

(3) A vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja

(4) A testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a testvért, féltestvért. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában nem adható tájékoztatás a kért adatokról.

(5)³⁴⁸ A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a kért adatokról, feltéve, hogy azt a Ptk. 4:135. § (4) bekezdése nem zárja ki a kért adatok közlését. Ebben az esetben a gyámhivatal elutasítja a tájékoztatás megadását.

53/C. §³⁴⁹ (1) Ha a vér szerinti szülő egészségügyi adatainak megismerésére irányuló kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak, a gyámhivatal – a vér szerinti szülő személyének és adatainak tisztázását követően – megkeresi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a kért adatok közlése iránt.

(2) A gyámhivatal az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól beszerzett adatok alapján – a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül – tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól.

(3) A gyámhivatal elutasítja az egészségügyi adatokról való tájékoztatás iránti kérelmet, ha a kérelem alapján nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak.

54. §³⁵⁰ (1)³⁵¹ Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, a gyámhivatal az anyát tájékoztatja arról, hogy

(2)³⁵² Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le.

(3)³⁵³ Az apai elismerő nyilatkozat felvétele előtt – ha erre nem a gyámhivatal, illetve az anyakönyvvezető megkeresése alapján kerül sor – a gyermek születési anyakönyvi kivonatának adattartalma alapján tisztázni kell a gyermek családi jogállásának kérdését.

(4)³⁵⁴ A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását kérheti

(5)³⁵⁵

55. § (1) Az anya – gyermeke családi jogállásának rendezése érdekében történő – meghallgatásakor jegyzőkönyvbe kell foglalni mindazokat az adatokat, amelyek a későbbiekben az apaság megállapítása iránti per megindításához, vagy a képzelt személy apaként történő bejegyzéséhez szükségesek.

(2) Az apaként megnevezett férfit a gyámhivatal meghallgatja és, ha az apaság tényét nem vitatja, felhívja őt az apai elismerő nyilatkozat megtételére, majd nyilatkozatát jegyzőkönyvben rögzíti.

(3)³⁵⁶ Ha az anya korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a meghallgatásán – a Gyvt. 128. § (1a) bekezdése kivételével – a törvényes képviselője is jelen van. A gyámhivatal a korlátozottan cselekvőképes kiskorú férfit a törvényes képviselője jelenlétében hallgatja meg.

(4)³⁵⁷ A gyámhivatal a törvényes képviselő jelenlétében hallgatja meg a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott anyát és apaként megnevezett férfit.

(5)³⁵⁸ A gyámhivatal a meghallgatás során tájékoztatja az anyát és az apaként megnevezett férfit, hogy az apasági vélelem megtámadására ad alapot, ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni.

(2)³⁵⁹ Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhivatal jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést.

(3)³⁶⁰ Az anyát és a gyermek törvényes képviselőjét, feltéve, hogy nem az anya a törvényes képviselő, a tizennegyedik életévét betöltött gyermeket és az apaként megnevezett férfit lehetőség szerint együtt kell meghallgatni.

(4)³⁶¹ A gyámhivatal a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállását, és tájékoztatást ad arról, hogy

(5)³⁶² Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek tekintetében kerül sor, a gyámhivatal tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy nyilatkozatával kérheti a vér szerinti apa családi nevének viselését vagy az addig viselt családi nevének továbbviselését. Nyilatkozat hiányában a gyámhivatal tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy névviselését az apaság vélelme nem érinti.

(6)³⁶³ A hajadon családi állapot közokirattal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

(7)³⁶⁴ Ha a (6) bekezdésben meghatározott módon a hajadon családi állapot nem állapítható meg, az anya a gyámhivatal előtt nyilatkozik hajadon családi állapotáról. A gyámhivatal a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja.

57. § (1)³⁶⁵ A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez a Ptk. 4:101. § (4) bekezdése szerint szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti.

(2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges

(3)³⁶⁶ Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti.

(5)³⁶⁷ A gyámhivatal abban az esetben pótolja a hiányzó hozzájárulást, ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válása a gyermek érdekével nem ellentétes.

58. § (1)³⁶⁸ Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Ptk. 4:102. § (1) bekezdése] eseti gyám kirendelése iránt megkeresi az illetékes gyámhivatalt.

(2)³⁶⁹ Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak az 57. §-ban meghatározottak szerint pótolnia kell, vagy ha a magzatnak, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat haladéktalanul az illetékes gyámhivatalhoz teszi át.

59. § (1)³⁷⁰ Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját.

(2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni.

(4)³⁷¹ Ha a születendő gyermek anyja cselekvőképtelen kiskorú, korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy, a gyámhivatal a magzat részére – az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére – gyámot rendel (Ptk. 2:3. §-a). A gyám kirendelése – kérelemre vagy hivatalból – akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.

60. §³⁷³ (1) A gyámhivatal az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú gyermek részére az anya kérelmére képzelt személyt állapít meg apaként, feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.

(2) A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a gyámhivataltól, hogy számára képzelt személyt állapítsanak meg apaként, feltéve hogy nincs olyan személy, akit apának kell tekinteni.

(3) A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a gyámhivataltól a korábban bejegyezett képzelt apa nevének és adatainak törlését, valamint nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e a képzelt apa családi nevét.

61. §³⁷⁴ (1) A képzelt apa adatainak megállapítására irányuló eljárásban az anya kérelméről és a gyermek névviselésére vonatkozó döntéséről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A gyámhivatal lehetőség szerint az anyával egyetértésben állapítja meg a képzelt személy

(2) Az anya kérheti, hogy a képzelt személy családi neve

(3) Ha az anya azért nem hallgatható meg, mert ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a meghallgatáson a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, a gyámhivatal nem állapít meg képzelt apát a gyermek részére, és a gyermek az anya családi nevét viseli tovább.

(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban, és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

(5) Ha a gyermek családi jogállása egyéves korában még mindig rendezetlen, a gyámhivatal megkeresi az anyát, és ismételten tájékoztatja a családi jogállás rendezésének lehetőségeiről.

61/A. §³⁷⁵ A gyámhivatal

61/B. §³⁷⁶ A gyámhivatal a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy.

62. § (1)³⁷⁷ Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.

(2)³⁷⁸

(3)³⁷⁹ Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és – a Ptk. 4:151. §-ában meghatározott intézkedések során – megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.

63. § (1) A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja

(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.

(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(4) Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.

(5) Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.

64. §³⁸⁰ (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni. Az eseti gyám kirendelését a szülő, a gyermek gyámja és a tizennegyedik életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával a gyám is jogosult.

(3) A Ptk. 4:105. § (2) bekezdése és 4:117. § (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt és annak okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához vagy a kiskorú gyermeknek a perben az anya pertársaként való részvételéhez történő hozzájárulását megelőzően vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

(5) A gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti pert indít, ha az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály, különösen az örökbefogadási szabályok megkerülése céljából tették.

64/A. §³⁸² (1) A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya a Gyvt. 128. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – abból a célból, hogy a gyermek részére kiállított iratok ne az ő lakóhelyére kerüljenek kézbesítésre – kérelmezheti a gyámhivatalnál születendő gyermeke lakóhelyének az övétől eltérő megállapítását.

(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú válsághelyzetben lévő várandós anya a törvényes képviselőjével együtt jogosult a kérelem előterjesztésére. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya a kérelmét törvényes képviselője nélkül is előterjesztheti, ha a törvényes képviselő eljárásban történő részvétele az ő vagy a születendő gyermek érdekét veszélyeztetné.

(3) A gyámhivatal tájékoztatást ad a válsághelyzetben lévő várandós anya számára az őt, illetve a születendő gyermeket megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, azok elérhetőségéről, a gyermek családi jogállása rendezésére irányuló eljárásról és az örökbefogadási eljárásról.

(4) A gyámhivatal a születendő gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét állapítja meg.

(5) A gyámhivatal soron kívül, egyszerűsített határozatot hoz, amely tartalmazza

(6) A születendő gyermek lakóhelyét megállapító gyámhivatali határozat a jogerőre emelkedéstől számított kilenc hónapig hatályos.

(7) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

64/B. §³⁸³ (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyám vagy az örökbe fogadó szülő kérheti a gyámhivataltól a gyermek iratainak kiadását.

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám kérelmére felhívja a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot a gyermek iratainak kiadására, rendelkezik annak módjáról és határozatban megállapítja a gyermek lakóhelyét a törvényes képviselő lakóhelyével megegyezően.

(3) Az örökbefogadási ügyben eljáró gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére dönt a gyermek iratainak az örökbe fogadni szándékozó személy részére történő kiadásáról.

(4) A gyámhivatal határozatát közli a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.

65. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

(1a)³⁹⁰ A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

(2)³⁹¹ Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

(4)³⁹² Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat

(6)³⁹⁴ A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

(7)³⁹⁵ A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

(8)³⁹⁶ Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.

(9)³⁹⁷ A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

65/A. §³⁹⁸ Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja

65/B. §⁴⁰¹ A települési önkormányzat jegyzője a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. §-a szerinti egységes szociális nyilvántartás adatai alapján meggyőződik

65/C. §⁴⁰² A Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti esetben a települési önkormányzat jegyzője

66. § (1)⁴⁰⁴ A Gyvt. 19. § (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásban élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket, valamint a házastárs és az élettárs gyermekeit.

(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

(3)⁴⁰⁵ A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek – kivéve, ha a gyám a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Ptk. 4:238. § (1) bekezdése].

66/A. §⁴⁰⁶ (1)⁴⁰⁷

(2) A rendszeres kedvezmény első alkalommal történő megállapításakor – erre irányuló kérelem esetén – a határozat egy példányát meg kell küldeni a kérelemben megjelölt, a gyermek étkeztetését biztosító intézmény számára.

(2a)⁴⁰⁸ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő, a rendszeres kedvezményről hozott döntésnek a Ket. 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja – a 67/A. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel – a kérelem benyújtásának napja.

(4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

(5) A rendszeres kedvezményre való jogosultság – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(6) Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

67. §⁴⁰⁹ (1) Ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság felülvizsgálatára [Gyvt. 20. § (3) bek.] a korábbi jogosultság időtartamának megszűnését megelőző három hónapban kerül sor, és a felülvizsgálat eredményeként a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre való jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, a gyermek rendszeres kedvezményre való jogosultságát – a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a felülvizsgálattal egyidejűleg a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól ismételten meg kell állapítani.

(2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

67/A. §⁴¹⁰ (1) Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére

(2) A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal 130. § (4) bekezdés a) pontja szerint megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családbafogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára.

(3) Ha a családbafogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családbafogadó gyámot figyelmeztetni kell.

(4) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak,

68. §⁴¹² (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni.

(2) A jegyző a 4. számú melléklet szerinti adatlapon

(3)⁴¹³ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatok alapján

(4)⁴¹⁴ A Magyar Államkincstár az Igazgatóság által továbbított, (2) bekezdés szerinti adatokat – településsoros bontásban –, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig továbbítja az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. részére az Erzsébet-utalványok előállítása érdekében.

(5)–(6)⁴¹⁵

(7)⁴¹⁶ Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.

(8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő haladéktalan kézbesítéséről – igazolható módon – a jegyző postai úton, személyes átadás vagy hatósági kézbesítő útján gondoskodik.

(9)⁴¹⁷ Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft., illetve a települési önkormányzat az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő közvetlen kézbesítéséről harmadik féllel kötött megállapodás alapján is gondoskodhat.

(10) A jegyző

(11) A pótigény benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása az igénylés tekintetében jogvesztő azzal, hogy ez a jegyzőnek a természetbeni támogatás nyújtására előírt kötelezettségét nem érinti.

(12) A pótigény teljesítésére irányadó határidők a (3)–(7) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.

(13)⁴¹⁸ Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. az Erzsébet-utalványt térítésmentesen – az utalvány ellenértékének a Magyar Államkincstár részére történő visszatérítése mellett – visszaváltja, ha az utalványt nem lehet kézbesíteni, mert

(14)⁴¹⁹ A jegyző a (13) bekezdés szerint visszaváltással érintett Erzsébet-utalványt – ideértve a (9) bekezdés szerinti megállapodás alapján megkísérelt közvetlen kézbesítés meghiúsulását követően a települési önkormányzatnál letétbe helyezett utalványt is –

(15) A visszaváltási adatközlés keretében a jegyző megjelöli az Erzsébet-utalványok tömb szerinti darabszámát, és az érintett tömb(ök) sorszámát. A visszaváltott utalványok ellenértékéről a jegyző az Igazgatóságot a visszaváltási adatközlés teljesítésével egyidejűleg elektronikus úton is tájékoztatja.

(16)⁴²⁰ Az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. a (13) bekezdés szerint átvett Erzsébet-utalványok ellenértékét a Magyar Államkincstár részére

(17) A Magyar Államkincstár a (16) bekezdés szerinti határidők lejártát követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a Minisztériumot a visszaváltott utalványok ellenértékéről.

68/A. §⁴²²

68/B. §⁴²³ (1)–(2)⁴²⁴

(3)⁴²⁵ A tárgyhónapra esedékes pénzbeli ellátás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.

(4)⁴²⁶

(5)⁴²⁷ A pénzbeli ellátás ismételt megállapítása során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás, ellátás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.

68/C. §⁴²⁸

68/D. §⁴²⁹ (1)⁴³⁰ A települési önkormányzat jegyzője az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10-éig értesíti az Igazgatóságot a pénzbeli ellátás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.

(2)⁴³¹ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik az 5. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(3)⁴³² A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak.

(4)⁴³³ Az (1)–(3) bekezdés szerint igényelt pénzbeli ellátással az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.

68/E. §⁴³⁴ (1)⁴³⁵ A Gyvt. 20/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell döntést hozni.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 6. számú melléklet szerinti adatlapon

(3)⁴³⁷ Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár rendelkezik a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4)⁴³⁸ A Magyar Államkincstár az összesített adatokat tájékoztatás céljából – megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton megküldi a Minisztériumnak.

(5)⁴³⁹

68/F. §⁴⁴¹ (1)⁴⁴² A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatás mellett óvodáztatási támogatást folyósít.

(2)⁴⁴³ Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő vagy a gyermek részére kirendelt családbafogadó gyám igényelheti.

(3)⁴⁴⁴ Az óvodáztatási támogatás iránti 11. számú melléklet szerinti kérelmet a szülő, a családbafogadó gyám a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál terjesztheti elő.

(3a)⁴⁴⁵ Az óvodáztatási támogatás iránti kérelemhez, ha azt a családbafogadó gyám igényeli, csatolni kell a gyámrendelés tárgyában hozott gyámhatósági döntést.

(4)⁴⁴⁶ Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a beérkezését követő 21 napon belül kell elbírálni.

(5)⁴⁴⁷ Lakcímváltozás esetén az óvodáztatási támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül átteszi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.

68/G. §⁴⁴⁸ (1)⁴⁴⁹ Az első alkalommal pénzben nyújtandó óvodáztatási támogatásra való jogosultság [Gyvt. 20/C. § (4) bek.] megállapításához a jegyző beszerzi a 14. számú melléklet szerinti óvodai igazolást. A jegyző az óvodai igazolás kiállítása iránti megkeresésében tájékoztatja az óvodát az óvodáztatási támogatás iránti kérelem benyújtásának napjáról.

(2) Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása szempontjából rendszeres óvodába járásnak minősül, ha

(3)⁴⁵¹

(4)⁴⁵² A gyermek Gyvt. 67/A. §-a szerinti halmozottan hátrányos helyzetének

(5)⁴⁵³ A települési önkormányzat jegyzője határozatában megállapítja a Gyvt. 20/C. §-a szerinti óvodáztatási támogatásra való jogosultságot, egyidejűleg rendelkezik a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdése szerinti első alkalommal járó támogatás folyósításáról.

68/H. §⁴⁵⁴ (1)⁴⁵⁵ Ha az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást a Gyvt. 20/C. § (9) bekezdése alapján természetben kell nyújtani, a települési önkormányzat jegyzője a 68/G. § szerint jár el, azzal, hogy az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatának meghozatalával egyidejűleg intézkedik az első alkalommal járó óvodáztatási támogatásnak a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belüli természetben történő nyújtásáról.

(2)–(3)⁴⁵⁶

(4) A települési önkormányzat jegyzője az első alkalommal természetben nyújtandó óvodáztatási támogatást a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével biztosítja.

(5) A természetben nyújtott óvodáztatási támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése, formája különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása.

68/I. §⁴⁵⁷ (1)⁴⁵⁸ Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban [68/G. § (5) bek., 68/H. § (1) bek.] tájékoztatni kell a szülőt, a családbafogadó gyámot a további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (5) bek.] folyósításának időpontjairól és feltételeiről.

(2)⁴⁵⁹ A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozata [68/G. § (5) bek., 68/H. § (1) bek.] egy példányát megküldi az óvodának, egyidejűleg felhívja az óvodát, hogy

68/J. §⁴⁶⁰ (1)⁴⁶¹ A további óvodáztatási támogatás [Gyvt. 20/C. § (5) bek.] igénylése iránt nem kell külön kérelmet előterjeszteni.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a további óvodáztatási támogatás folyósítását megelőzően

(3) Ha a gyermek óvodát vált, a települési önkormányzat jegyzője minden érintett óvodától beszerzi a 68/I. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást.

(4)⁴⁶³ Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat során a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételei

(5)⁴⁶⁴ Ha az óvodáztatási támogatás megszüntetését követően ismételt kérelmet nyújtanak be a támogatás iránt, akkor a rendszeres óvodába járás megvalósulását a megszüntetés és a kérelem ismételt előterjesztése közötti, de legalább két hónapot magában foglaló időszakban kell vizsgálni.

68/K. §⁴⁶⁵ (1)⁴⁶⁶ A Gyvt. 20/C. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott támogatás kifizetéséhez a települési önkormányzatot előleg illeti meg.

(2)⁴⁶⁷ A települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 20/C. § (4) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 12. számú melléklet szerinti adatlapon, a Gyvt. 20/C. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás esetén a 13. számú melléklet szerinti adatlapon,

(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített előlegigényléseket

(4) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium

(5)⁴⁶⁸ A települési önkormányzat jegyzője

68/L. §⁴⁶⁹ (1)⁴⁷⁰ A települési önkormányzat jegyzője a 68/K. § alapján igényelt előleggel

(2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat

(3) Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege meghaladja a 68/K. § alapján igényelt előleg összegét, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium

(4)⁴⁷¹ Ha a tárgyhónapban kifizetett óvodáztatási támogatás összege alacsonyabb, mint a 68/K. § alapján igényelt előleg összege, a települési önkormányzat a különbözetet az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint köteles visszafizetni a központi költségvetés felé.

69. §⁴⁷² (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.

(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

(3) A kérelemben

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5)⁴⁷⁵ A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást. Az igazolás hiányában a 69/A. § b) pontja alkalmazandó.

(6)⁴⁷⁶ A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személynek a kérelem benyújtásakor igazolnia kell magyarországi lakcímét a lakcímről szóló hatósági igazolvánnyal. Ha a kérelmező lakcímét nem igazolja, a gyámhivatal a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet megkeresi az adatszolgáltatás érdekében.

69/A. §⁴⁷⁷ Ha a kérelmező kérelmében nem igazolja

70. § (1)⁴⁷⁸ A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi – behajthatatlanságáról.

(2)⁴⁷⁹ A gyermektartásdíj megelőlegezésére – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és

(3)⁴⁸¹

(4)⁴⁸² A jogosult a feltételek teljesülése esetén legfeljebb további 3 évre kérheti

(4a)⁴⁸³ A (4) bekezdés szerinti továbbfolyósítás vagy ismételt elrendelés esetén a gyermektartásdíj átmeneti behajthatatlanságát, a végrehajtás szünetelését a bírósági végrehajtó által a jogosult kérelmére kiállított azon irat is igazolja, amely tartalmazza, hogy a szünetelő végrehajtás nem folytatódott.

(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

(6)⁴⁸⁴ Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

71. § (1)⁴⁸⁵ A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

72. §⁴⁸⁶ A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.

73. §⁴⁸⁷ (1)⁴⁸⁸ A gyermektartásdíj megelőlegezéséről, továbbfolyósításáról és ismételt elrendeléséről szóló határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

(1a)⁴⁹⁶ A gyermektartásdíj megelőlegezése tárgyában hozott, az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásban rögzítendő döntésnek a Ket. 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

(2)⁴⁹⁷ A gyámhivatal a határozatát közli a kötelezett munkáltatójával, a végrehajtást foganatosító bírósággal, illetve az önálló bírósági végrehajtóval, a jogosult és a kötelezett lakcíme szerint illetékes ügyészséggel, a kötelezett lakcíme szerint illetékes jegyzővel, mint adóhatósággal (a továbbiakban: adóhatóság), valamint a megelőlegezett gyermektartásdíjat folyósító fővárosi és megyei kormányhivatallal (a 73–76. § alkalmazásában a továbbiakban: folyósító szerv).

(3)⁴⁹⁸ A Gyvt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján történő felfüggesztés esetén a gyámhivatal harminc napon belül megindítja a felülvizsgálatot annak érdekében, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének feltételei fennállnak-e. Amennyiben a megelőlegezés feltételei nem állnak fenn, úgy a megelőlegezést meg kell szüntetni.

(4)⁴⁹⁹ Amennyiben a (3) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként a megelőlegezett gyermektartásdíjat tovább kell folyósítani, úgy a továbbfolyósítással egyidejűleg a gyámhivatal rendelkezik a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj egyösszegű kifizetéséről.

(5)⁵⁰⁰ Amennyiben a bíróság a megelőlegezés időtartama alatt a tartásdíj összegét felemeli vagy leszállítja, a gyámhivatal a kötelezett, a gyermek törvényes képviselője bejelentésére, illetve hivatalból is jogosult a megelőlegezett gyermektartásdíj összegét, a bíróság jogerős határozatának megfelelően, az ítélet jogerőre emelkedésének napjától – a jogosultsági feltételek újbóli vizsgálata nélkül – felemelni, illetve csökkenteni.

(6)⁵⁰¹ A folyósító szerv a megelőlegezett gyermektartásdíjról, annak kamatáról és a folyósítással felmerült költségekről negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakcíme szerinti adóhatóságot a hátralékos összeg adók módjára történő behajtása végett.

(7)⁵⁰² A gyámhivatal a kötelezett által a Gyvt. 24. § (8) bekezdése szerint megtérítendő összeg tekintetében tudomására jutott változásokról – a folyósító szerv közreműködésével – haladéktalanul tájékoztatja az adóhatóságot.

73/A. §⁵⁰³ A gyámhivatal a Gyvt. 24. § (9) bekezdése szerinti méltányossági eljárás keretében hozott döntését megküldi a folyósító szerv részére, amely arról tájékoztatja az adóhatóságot.

74. § (1)⁵⁰⁴ A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat december hónap kivételével a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. § (7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is. A december hónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításáról december 30-áig kell gondoskodni.

(2)⁵⁰⁵ A gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíjjal kapcsolatban hozott valamennyi határozatát közli a 73. § (2) bekezdésében felsoroltakkal.

(3)⁵⁰⁶ Amennyiben a gyermektartásdíj megelőlegezésének időtartama alatt a gyámhivatal illetékessége megváltozik, a jogosult új lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal a megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításához szükséges intézkedéseket az illetékességváltozásról szóló határozatban foglalt időponttól kezdődően végzi el.

(4)⁵⁰⁷

75. § (1) Amennyiben a jogosult a gyermektartásdíj előlegezésének ideje alatt rendszeresen vagy alkalomszerűen kétszeres tartásdíjat vett fel, az erre az időszakra eső előlegezett tartásdíjat köteles az államnak visszafizetni.

(2) A kötelezett, illetve a jogosult az előlegezés ideje alatt az (1) bekezdés szerint közvetlenül adott, illetve kapott tartásdíjat az előlegezés elrendelése előtt keletkezett hátralékba nem számíthatja be.

(3)⁵⁰⁸ A folyósító szerv az (1) bekezdés szerinti jogosulatlanul felvett és visszafizetett összeget, valamint a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdése szerint megtérített összeget köteles visszafizetni a központi költségvetésnek.

76. §⁵⁰⁹ (1) A megelőlegezett gyermektartásdíj folyósítása érdekében a gyámhivatal minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(2) A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Magyar Államkincstár részére.

(3)⁵¹⁰ A Magyar Államkincstár minden hónap 25-éig, december hónapban 20-áig gondoskodik az igényelt összegnek a folyósító szerv részére történő átutalásáról, egyidejűleg az országosan összesített létszám- és kifizetési adatokat megyénként, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Minisztérium részére.

(4) A megelőlegezett gyermektartásdíj jogosultak részére történő folyósításáról a folyósító szerv a 74. § (1) bekezdésében foglalt időpontig gondoskodik.

77. §⁵¹¹ (1) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás iránti kérelmét a 15. számú melléklet szerinti formanyomtatványon terjeszti elő.

(2) Az otthonteremtési támogatás iránti kérelemhez kapcsolódó, 16. számú melléklet szerinti pénzfelhasználási tervben – az otthonteremtési támogatás legfeljebb 10%-ának mértékéig – feltüntethetőek a Gyvt. 25. § (5) bekezdésében foglaltakhoz kapcsolódó járulékos költségek, így különösen a visszterhes vagyonátruházási illeték, az eljárási illeték, a hitelbírálati díj, a közjegyzői díj és az ügyvédi költség.

78. §⁵¹² (1) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének megállapítása érdekében beszerzi

(2) A gyámhivatal szükség esetén környezettanulmányt szerez be, és a fiatal felnőtt utógondozójától javaslatot kér az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról.

(3)⁵¹⁴ A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor – amennyiben a kérelmező nem áll utógondozás alatt – a (2) bekezdésben foglaltak érdekében a fiatal felnőtt részére a lakcíme szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki a Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése szerinti időtartamra.

(4) A Gyvt. 25. §-ának (5) bekezdése tekintetében lakás, családi ház, tanya lakhatóvá tételének minősül minden olyan külső és belső építészeti munka, melynek elvégzése nyomán a lakhatatlan ingatlan beköltözhető, lakható állapotba kerül. Lakhatóvá tételnek minősül továbbá a fűtés korszerűsítése (fűtőtest, vízmelegítő, kazán vásárlása).

79. § (1)⁵¹⁵ A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl

(2)⁵¹⁹ Az otthonteremtési támogatásról hozott, az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő döntésnek a Ket. 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.

80. § (1)⁵²⁰ A gyámhivatal – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével és szükség szerint környezettanulmány elkészítését követően elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását és – ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el – megállapítja az utógondozás megszűnését.

(1a)⁵²¹ Ha az otthonteremtési támogatás felhasználásának engedélyezése kizárólag ingatlanvásárlás céljára történt, akkor a gyámhivatal az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, illetve az elidegenítési tilalom bejegyzéséről szóló jogerős földhivatali döntésről történő tudomásszerzés alapján a fiatal felnőtt külön elszámolása nélkül hivatalból állapítja meg az otthonteremtési támogatás felhasználását és – ha az utógondozást a Gyvt. 92. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak miatt rendelték el – az utógondozás megszűnését.

(2) A gyámhivatal az elidegenítési tilalom időtartamának letelte előtt is hozzájárulhat az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlan elidegenítéséhez (a tilalom feloldásához), ha azt a fiatal felnőtt megváltozott életkörülményei (pl: házasságkötés) indokolják.

(3)⁵²² A korábbi, elidegenítési tilalommal terhelt ingatlan vételárának felhasználásával megszerzett új ingatlan esetén a gyámhivatal – az előzőleg előírt időtartam lejártáig – bejegyezteti az elidegenítési tilalmat az új ingatlanra.

(4)⁵²³ A gyámhivatal hozzájárulása szükséges a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás zárolásának megszüntetéséhez és a támogatás futamidő letelte előtti felhasználásához. A gyámhivatal a hozzájárulást a támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén adhatja meg.

81. §⁵²⁴ (1) A gyámhivatal értesítése alapján az otthonteremtési támogatást folyósító fővárosi és megyei kormányhivatal (e § alkalmazásában: folyósító szerv) a határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjáig intézkedik az otthonteremtési támogatás összegének, részösszegének kifizetése iránt.

(2) Az otthonteremtési támogatás finanszírozására szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat tekintetében az otthonteremtési támogatással kapcsolatos feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint lebonyolító szerv látja el. A lebonyolító szervet az utalványozás joga megilleti.

(3) A gyámhivatal a jogerősen megállapított otthonteremtési támogatás kifizetése érdekében minden hónap 10-éig értesíti a folyósító szervet a jogosultak folyósításhoz szükséges adatairól és a kifizetés havi összegéről.

(4) A folyósító szerv a beérkezett adatokat feldolgozza és az összesítést követően a létszám- és kifizetési összeg adatokat minden hónap 15-éig, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Minisztérium részére.

(5) A Minisztérium minden hónap 25-éig a folyósító szerv rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdés szerinti összeget.

82. § (1)⁵²⁵ A Gyvt. 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy, valamint a gyermekjóléti szolgálat akkor kezdeményezi a gyámhivatal hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi intézkedést, ha az alapellátás nem vezet eredményre, vagy attól eredmény nem várható.

(2)⁵²⁶ A Gyvt. 17. §-ában meghatározott szerv vagy személy köteles hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. Az eljárást akkor is kezdeményezni kell, ha a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít.

(3)⁵²⁷ A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú esetében az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a pártfogó felügyelő is kezdeményezheti.

(4)⁵²⁸

(5)⁵²⁹ A gyámhivatal – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása kivételével – a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedést tesz, ha

(6)⁵³¹ A szülő nem tekinthető együttműködőnek, ha megfelelő segítség és figyelmeztetés ellenére

(7)⁵³² A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni

83. § (1)⁵³⁴

(2) A gyámhivatal az általa folytatott eljárás során

(3)⁵³⁶ A gyámhivatal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetéséről.

(4)⁵³⁷ A (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a gyámhivatal az általa addig alkalmazott gyermekvédelmi intézkedést megszünteti.

83/A. § (1) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani

(2) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetének fennállását

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti környezettanulmány elvégzésére a települési önkormányzat jegyzője felkérheti a gyermekjóléti szolgálatot.

(4) A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza, hogy a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására a Gyvt. 67/A. § (1) bekezdésében foglalt mely ok alapján került sor.

(5) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet megállapító határozatához – annak a szülő, családbafogadó gyám vagy a nagykorúvá vált gyermek részére történő közlésekor – tájékoztatót mellékel a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzethez kapcsolódó jogosultságokról.

(6) A települési önkormányzat jegyzője a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozatát, a határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül tájékoztatásul megküldi annak a bölcsődének, nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménynek, ahol a gyermek bölcsődei ellátásban részesül, vagy amellyel a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) óvodai, tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

84. §⁵⁴¹ (1)⁵⁴² A gyámhivatal a Gyvt. 17. §-ának (1)–(2) bekezdésében és a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdésében foglalt szervek, személyek jelzése, kezdeményezése, javaslata alapján köteles a védelembe vétel iránti eljárást hivatalból lefolytatni.

(2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során

(3)⁵⁴⁴ Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a gyámhivatal megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat tizenöt napon belül történő megtételére.

(4)⁵⁴⁵ A tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes gyámhivataltól a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.

85. §⁵⁴⁶ (1)⁵⁴⁷ A gyámhivatal – a 91/K. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – a védelembe vétel iránti kérelmet elutasítja, illetve a hivatalból indított eljárást megszünteti, ha a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn.

(2)⁵⁴⁸ Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője, illetve családbafogadó gyámja nyilatkozatban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést és ennek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal az (1) bekezdésben foglalt döntésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

(3)⁵⁴⁹ Ha a gyermek veszélyeztetettsége fennáll és az az alapellátás önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg – de a gyermeket nem kell a családból kiemelni –, a gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi.

86. § (1)⁵⁵⁰ A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart.

(2)⁵⁵¹ A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt, illetve gyámját – ide nem értve a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek gyámját – a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.

(3)⁵⁵² A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl

(4)⁵⁵³ Az eljárás során a gyermeket és a szülőt, illetve családbafogadó gyámját nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. A nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre.

87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza

88. § (1)⁵⁵⁹ Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a gyámhivatallal közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a családgondozás eredményéről.

(1a)⁵⁶⁰ A családgondozó indokolt esetben javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére, mellőzésére, fenntartására vagy megszüntetésére.

(2)⁵⁶¹ A családgondozó tisztsége megszűnik

(3)⁵⁶³ A gyámhivatal a családgondozót felmenti, ha

(4)⁵⁶⁵ Ha a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a gyámhivatal tisztségéből elmozdítja.

(5) A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.

89. § (1)⁵⁶⁶ A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell – a szülővel és a gyermekkel együttműködve – elkészítenie.

(2)⁵⁶⁷ Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. Ha a gyámhivatal elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a feladatokat erre tekintettel kell meghatározni.

(3)⁵⁶⁸ A tervet a családgondozó ismerteti a szülővel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a gyámhivatalnak.

90. §⁵⁶⁹ (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás

(2)⁵⁷¹ A pártfogó felügyelő a védelembe vétel felülvizsgálatának kezdeményezésével egyidejűleg közli a gyámhivatallal a fiatalkorú pártfogó felügyeletét elrendelő határozatot.

(3)⁵⁷² Ha elrendelték a fiatalkorú pártfogó felügyeletét, a védelembe vétel felülvizsgálata során a gyámhivatal

(4)⁵⁷³ A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, azzal, hogy a tárgyaláson – ha a felülvizsgálatot a pártfogó felügyelő kezdeményezte – a pártfogó felügyelő, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelő is meghallgatható.

(5) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell:

91. § (1)⁵⁷⁵ A gyámhivatal határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben.

(2)⁵⁷⁶ A védelembe vétel megszűnik a gyermek nagykorúvá válásával, kivéve a védelembe vétel nagykorúvá válást követő meghosszabbodásának a Gyvt. 69. § (3) bekezdése szerinti esetét.

(3)⁵⁷⁷ Ha a védelembe vétel fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejűleg megkeresi az illetékessé vált gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(4)⁵⁷⁸ Ha a védelembe vétel fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az illetékessé vált gyámhivatal a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 90. § (5) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel.

91/A. §⁵⁸⁰ (1)⁵⁸¹ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha

(2)⁵⁸³ A gyámhivatal az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a tárgyalást megelőzően megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gyám személyére.

(3) A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára.

(4)⁵⁸⁴ Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követően tíz napon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a Gyvt. 68/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott személyeket és megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelendő eseti gyám személyéről.

(5)⁵⁸⁵ A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának és módjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a tárgyaláson meghallgatott személyek véleményére, továbbá a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására.

(6)⁵⁸⁶ A gyámhivatal a Gyvt. 68/C. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel eseti gyámul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a gyámhivatal – nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó – ügyintézőjét rendeli ki. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gyámul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot.

(7)⁵⁸⁷ Az eseti gyámot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg, indokolt és számlával igazolt kiadásainak költségét azonban az őt kirendelő gyámhivatal megtéríti. A költségtérítés mértéke havonta nem haladhatja meg az adott gyermek után járó családi pótlék összegének 10%-át. A költségtérítés összege nem vonható le a családi pótlék összegéből.

91/B. §⁵⁸⁸ (1) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2)⁵⁹⁶ A határozatban a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának kezdő időpontjaként a döntést követő második hónap első napját, befejező időpontjaként a határozatban szereplő időtartamnak megfelelő hónap utolsó napját kell megjelölni. Az így meghatározott időtartam a Gyvt. 68/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozat elleni fellebbezést elbíráló határozatban rendelkezni kell a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának új kezdő és befejező időpontjáról.

(4)⁵⁹⁷ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

(5)⁵⁹⁸ A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása során a gyámhivatal és a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen a folyósított családi pótlék összegéről és a családi pótlékot folyósító szervről.

(6)⁵⁹⁹ A fővárosi és megyei kormányhivatal az átutalást követően legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik a családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak az eseti gyám felé történő kifizetéséről.

(7)⁶⁰⁰ A kirendelt eseti gyám folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról. A családi pótlék felhasználható különösen

91/C. §⁶⁰¹ (1)⁶⁰² A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát felülvizsgálja

(2)⁶⁰⁵ A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során kikéri a családgondozó és a kirendelt eseti gyám véleményét.

(3) A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell

(4)⁶⁰⁸ Ha a felülvizsgálat során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának megváltoztatásáról vagy a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről születik döntés, a gyámhivatal a jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

91/D. §⁶⁰⁹ (1)⁶¹⁰ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszűnéséről vagy megszüntetéséről határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg szükség szerint – indokolt esetben felülvizsgálat keretében – dönt a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

(2)⁶¹¹ A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozatot a jogerőre emelkedést követő nyolc napon belül közli a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal.

(3)⁶¹²

(4)⁶¹³ Ha a gyámhivatal illetékessége a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása alatt megszűnik, a gyámhivatal haladéktalanul

(5)⁶¹⁷ A gyámhivatal az eseti gyámot az elszámolás elfogadását követően határozatával felmenti, és határozatát közli az illetékessé vált gyámhivatallal. Az illetékessé vált gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét a 91/C. §-ban foglaltak szerint felülvizsgálja.

(6)⁶¹⁸ Illetékességváltozás esetén a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal első alkalommal az illetékességváltozásról szóló értesítés kézhezvételét követő második hónapra járó családi pótlékot utalja az illetékessé vált kormányhivatal családtámogatási folyószámlájára. Eddig az időpontig a korábban illetékes gyámhivatal gondoskodik az illetékessége szerinti családtámogatási folyószámlára utalt családi pótléknak és a korábbi eseti gyám elszámolása eredményeként esetlegesen visszafizetett összegnek az újonnan kirendelt eseti gyám felé történő kifizetéséről.

(7)⁶¹⁹ Az újonnan kirendelt eseti gyám a (6) bekezdés szerint részére kifizetett összegről az őt kirendelő gyámhivatalnak számol el.

(8)⁶²⁰ Az eseti gyám az adott hónapban részére kifizetett családi pótlék felhasználásáról a következő hónap ötödik napjáig számol el az őt kirendelő gyámhivatalnak. A gyámhivatal elfogadja az eseti gyám elszámolását, ha az a pénzfelhasználási tervnek és a valóságnak megfelel.

(9)⁶²¹ Ha a gyámhivatal azt állapítja meg, hogy az eseti gyám elszámolása a valóságnak nem felel meg, vagy a családi pótléknak a pénzfelhasználási tervben foglaltaktól eltérő felhasználása miatt a gyermeket vagy családját kár érte, az eseti gyámot határozatával haladéktalanul felmenti és gondoskodik a gyermek, fiatal felnőtt számára új eseti gyám kirendeléséről.

(10)⁶²² A gyámhivatal az eseti gyámot a részére utolsó alkalommal kifizetett családi pótlékkal történt elszámolás elfogadását követően menti fel.

91/E. §⁶²⁴

91/F. §⁶²⁶ Ha a nevelési-oktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, hogy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a gyámhivatal

91/G. §⁶²⁷ (1)⁶²⁸ A nevelési-oktatási intézmény igazgatója a mulasztás igazolására előírt határidő lejártát követően haladéktalanul jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak, ha a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény igazgatója megküldi a gyámhivatalnak a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.

(2)⁶²⁹ A gyámhivatal a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti jelzése alapján, a jelzés beérkezését követő 8 napon belül

(3)⁶³¹ A gyámhivatal már fennálló védelembe vétel esetén a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő jogerős döntéséről értesíti a családgondozót, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket.

91/H. §⁶³² (1)⁶³³ A gyámhivatal az iskoláztatási támogatás szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata során tájékoztatást kér a nevelési-oktatási intézmény igazgatójától arról, hogy

(2) Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja

(3) A Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az utolsó felülvizsgálattól számított egy hónapot az utolsó felülvizsgálattal érintett időszak utolsó napját követő naptól kell számítani.

(4)⁶³⁴ A gyámhivatal a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatáról – védelembe vett gyermek esetén – tájékoztatja a kirendelt családgondozót.

91/I. §⁶³⁵ Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét legalább az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható.

91/J. §⁶³⁶ (1)⁶³⁷ Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése során a gyámhivatal és a családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az adategyeztetést elektronikus úton folytatja le.

(2)⁶³⁸ Ha a gyámhivatal illetékessége az iskoláztatási támogatás szüneteltetése alatt szűnik meg, a gyámhivatal

91/K. § (1) A gyámhivatal a nyomozó hatóságnak a bűncselekmény vagy a szabálysértési hatóságnak az elzárással is sújtható szabálysértés elkövetéséről tájékoztató, a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti jelzését követően megkeresi

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti megkeresésében felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy haladéktalanul küldje meg a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet IV. számú adatlap szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt.

(3) A környezettanulmány és a kockázatértékelés elkészítése, valamint a megelőző pártfogás végrehajtása érdekében a megelőző pártfogó felügyelőként kijelölhető személy, a megelőző pártfogó felügyelő – a Gyvt. 135. § (1) és (4) bekezdése alapján – a gyermekjóléti szolgálatnál betekinthet a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokba.

(4) A gyámhivatal a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárást

(5) A 85. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem szüntethető meg a Gyvt. 68/D. § (1) bekezdése szerinti védelembe vételi eljárás, és a gyermek védelembe vételét, valamint ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogását el kell rendelni, ha a pártfogó felügyelői szolgálat kockázatértékelése a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének

(6) Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének foka közepes, és a szülő vagy más törvényes képviselő kérelme, a gyermekjóléti szolgálat javaslata, valamint az eset összes körülményének figyelembevételével valószínűsíthető a családgondozás eredményessége, a gyámhivatal dönt a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetéséről és a megelőző pártfogás elrendelésének mellőzéséről. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

(7) Ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének foka alacsony, a gyámhivatal dönt a védelembe vétel iránti eljárás és a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetéséről. A gyámhivatal indokolt esetben ezzel egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

91/L. § (1) A gyámhivatal a megelőző pártfogás iránti eljárás során tárgyalást tart.

(2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a megelőző pártfogás okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez.

(3) A tárgyalásról értesíteni kell a 86. § (3) bekezdésében meghatározott személyeket. A pártfogó felügyelői szolgálat által megelőző pártfogó felügyelőként kijelölhető személy a tárgyaláson a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének

(4) A gyámhivatal a pártfogó felügyelői szolgálatnak a tárgyalásról való értesítésével egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot, hogy küldje meg a pártfogó felügyelői szolgálat részére a gyermekjóléti alapellátás során felvett azon adatlapokat, amelyek még nem állnak a pártfogó felügyelői szolgálat rendelkezésére.

91/M. § (1) A megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban, valamint – ha a határozattal a védelembe vétel elrendelésére is sor kerül – a 87. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

(2) A gyámhivatal az eset összes körülményének és a megelőző pártfogó felügyelőként kijelölhető személy javaslatának figyelembevételével úgy határozza meg a megelőző pártfogó felügyelővel történő személyes találkozás gyakoriságát, hogy arra havonta legalább egy alkalommal sor kerüljön.

91/N. § (1) A kirendelt családgondozót a megelőző pártfogás elrendeléséről, mellőzéséről, fenntartásáról, megszüntetéséről vagy megszűnéséről és a megelőző pártfogó felügyelő személyéről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni.

(2) A kirendelt családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közvetlenül tart kapcsolatot egymással.

(3) A megelőző pártfogás fennállása alatt a kirendelt családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő – a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjának szükség szerinti bevonásával – esetmegbeszélést tarthat az eredményes megelőző pártfogás és védelembe vétel érdekében.

91/O. § (1) A gyámhivatal a védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás keretében folytatja le a megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárást.

(2) A megelőző pártfogás felülvizsgálata iránti eljárás

(3) A felülvizsgálat iránti eljárás során a 91/L. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A megelőző pártfogás felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban a 14. §-ban foglaltakon kívül rendelkezni kell

91/P. § (1) A megelőző pártfogás mellőzése esetén a gyámhivatal a döntését a gyermek védelembe vételétől függetlenül a döntés jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével a Gyvt. 68/D. § (5) bekezdésének megfelelően hivatalból felülvizsgálja.

(2) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálata során a gyámhivatal

(3) A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálata eredményeként a gyámhivatal dönt

91/Q. § A gyámhivatal határozattal szünteti meg a megelőző pártfogást a Gyvt. 69. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint határozatot hoz a megelőző pártfogás Gyvt. 69. § (6) bekezdése szerinti megszűnéséről.

91/R. § Ha a megelőző pártfogás fennállása alatt a gyámhivatal illetékessége megszűnik, a gyámhivatal az ügyben keletkezett iratokat átteszi az illetékessé vált gyámhivatalhoz. Az illetékessé vált gyámhivatal a megelőző pártfogás szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményéről a 91/O. § (4) bekezdésében foglaltak szerint dönt. Az illetékessé vált gyámhivatal szükség esetén megkeresi az illetékessé vált pártfogó felügyelői szolgálatot új megelőző pártfogó felügyelő kijelölése érdekében.

91/S. §⁶⁴²

91/T. §⁶⁴³

91/U. §⁶⁴⁴

92. §⁶⁴⁵ (1) A családbafogadás iránti eljárás során a gyámhivatal