1998. évi LXXXIV. törvény
1998. évi LXXXIV. törvény
a családok támogatásáról1
Az Országgyűlés a gyermekeket vállaló és nevelő családok jólétéért és jól-létéért, valamint a magyar népesedéspolitikai célok megvalósításáért érzett felelősségétől vezérelve, az Alaptörvényben és a családok védelméről szóló törvényben foglaltak érvényre juttatása érdekében a következő törvényt alkotja:2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §3 E törvény célja, hogy a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermeknevelés támogatása és a magyar nemzet népesedéspolitikai céljainak megvalósítása érdekében meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat.
A törvény hatálya
2. §4 E törvény hatálya – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – kiterjed
a) a Magyarország területén élő
aa) magyar állampolgárra,
ab) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, oltalmazottként vagy hontalanként elismert személyekre,
ac) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ad) – az anyasági támogatás kivételével – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletekben (a továbbiakban: uniós rendeletek) meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
ae) – az anyasági támogatás kivételével – a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra,
af) összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárra, feltéve, hogy a munkavállalást számára hat hónapot meghaladó időtartamra, de a vállalaton belül áthelyezett személy esetén legalább kilenc hónapra engedélyezték;
b) a 29. § (4) bekezdése, valamint a 35. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében a nem Magyarország területén élő, tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő magyar állampolgárra, illetve vele együtt élő házastársára, élettársára;
c) az anyasági támogatás tekintetében a b) pontban foglaltakon túl a nem Magyarország területén élő, külföldön született,
ca) a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv által anyakönyvezett, magyar állampolgárságú gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, vagy
cb) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvánnyal” rendelkező gyermek vér szerinti anyjára, örökbefogadó szülőjére vagy gyámjára, feltéve, hogy a gyermek lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.
Alapelvek
3. § (1)5 A családnak mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar társadalom alapvető egységének a sokoldalú segítése, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítása az állam egyik legfontosabb feladata.
(2)6 A gyermek gondozásához, neveléséhez nyújtott ellátás célja a gyermek egészséges, harmonikus fejlődésének, testi, szellemi, erkölcsi gyarapodásának kiteljesítése.
(3) A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát – jövedelmi helyzettől függetlenül – a gyermeket nevelő szülőt illetik meg.
(4) A többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokra nehezülő terhek ellensúlyozása céljából, továbbá esélyegyenlőségük elősegítése érdekében a családtámogatási rendszer egyes elemei differenciáltak.
Értelmező rendelkezések
4. § E törvény alkalmazásában
a) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;
b)7 intézetben született újszülött: az az újszülött, akinek születését az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 61. § (3) bekezdése szerint jelentik be az illetékes anyakönyvvezetőnek;
c)8
d)9 kereső tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;
e) szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) szabályozott ápolást-gondozást, rehabilitációt, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény;
f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:
fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
fb)10 az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;
g)11 nevelőszülő: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság végleges határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet;
h)12
i)13 jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét;
j) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem;
k)14 saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Családtámogatási ellátási formák
5. § A családtámogatási ellátások a következők:
a)15 családi pótlék
aa) nevelési ellátás (7. §),
ab) iskoláztatási támogatás (8. §);
b) gyermekgondozási támogatás
ba)16 gyermekgondozást segítő ellátás (20. §),
bb) gyermeknevelési támogatás (23. §);
c) anyasági támogatás (29. §).
CSALÁDI PÓTLÉK
6. § (1)18 A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. A családi pótlékra jogosult személy az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozatával, indokolás nélkül lemondhat a számára megállapított családi pótlék vagy a családi pótlék általa meghatározott részének folyósításáról. A lemondó nyilatkozat a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.
(2)19 A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.
Nevelési ellátás
7. § (1)20 Nevelési ellátásra jogosult
a)21 a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b)22 a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
c)23 a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
d)24 a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
(2) Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
(3)25 Nevelési ellátásra jogosult – a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig – az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti személy
a) a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
b) azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
c)26 az a) és b) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
Iskoláztatási támogatás
8. § (1)27 Iskoláztatási támogatásra jogosult
a)28 a 7. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
aa) a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
ab)29 a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti; továbbá
b)30 a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló,
ba) tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára,
bb)31 a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a tizennyolcadik életévét betölti.
(2)32 A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
(3)33 Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c)34 aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e)35 aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel nem él egy háztartásban, vagy
f)36 ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
(3a)37 Amennyiben a (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3) bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra.
(4) Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.
(5)38 A tanulói jogviszony és a hallgatói jogviszony egyidejű fennállása esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony középfokú iskolával vagy szakképző intézménnyel áll fenn. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából az egyidejűleg tanulói jogviszonnyal és hallgatói jogviszonnyal is rendelkező gyermek a 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt jogcímen vehető figyelembe.
A családi pótlékra vonatkozó közös szabályok
9. § (1)39 Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – csak egy jogosultat illet meg.
(2) Azután a gyermek (személy) után, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
(3) Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
(4)40 Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.
10. § (1) A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
(2)41 A kizárólag az ellátás megnevezésében – a tankötelezettség kezdetével vagy megszűnésével összefüggésben – bekövetkező, a családi pótlék összegét és az arra való jogosultság fennállását nem érintő változásokról hozott döntést nem kell határozatba foglalni.
11. § (1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 12 200 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
g)42 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 20 300 forint,
j)43 a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.
(2)44 A köznevelési intézményben vagy a szakképző intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1) bekezdés g)–i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.
(3)45 A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.
(4)46 Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:152. § (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani.
12. § (1) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,
a) aki az igénylő háztartásában él, és
aa)47 akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
ab)48 aki köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőoktatási szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
ac)49 aki a családi pótlékra – a 8. § (3) bekezdés e) pontja szerinti eset kivételével – saját jogán jogosult; vagy
b)50 aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.
(2)51 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából, valamint az (1) bekezdés, a 20. és a 23. § alkalmazása során saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
a) aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
b)52 akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
c)53 aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a Gyvt. VI/D. Fejezetében meghatározott átmeneti gondozásban részesül.
(3) A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa
a)54 köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
b) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
c)55 megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
d)56 nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs,
e)57 időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
f) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
13. §58 A gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, továbbá a szociális intézményben, a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlékot jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kell felhasználni.
14. §59 Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével – a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A szüneteltetés a 12. § (1) bekezdése szerinti számítást nem érinti.
Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével, valamint a tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések60
15. §61 (1)62 Ha az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett, a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettségét megszegi, vagy a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény vezetője
a) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre,
b) az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.
(1a)63 A nevelési-oktatási intézmény és a szakképző intézmény vezetője az (1) bekezdésben foglalt felhívásokat tájékoztatásul megküldi a gyámhatóság részére is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettséget olyan gyermek szegi meg, illetve a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében olyan gyermek mulaszt igazolatlanul,
a) akit nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, vagy
b) aki gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el.
(3)64 A családtámogatási ügyben eljáró hatóság a gyámhatóság kezdeményezésére megszünteti a családi pótlék szüneteltetését, ha
a) a Gyvt. 68/A. § (2) bekezdés szerinti felülvizsgálattal érintett időszakban
aa) a gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma nem haladta meg a három napot, vagy
ab) a gyermek (személy) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma nem haladta meg az ötöt; vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetek valamelyike következett be.
A bűncselekmény elkövetéséért elítélt gyermekre (személyre) tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggő rendelkezések65
16. § Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermeket (személyt) a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre (személyre) tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság – az ítéletet hozó bíróság központi családtámogatási szervnek megküldött tájékoztatása alapján, a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át – szünetelteti.
17. §66
18. §67
GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK
19. §68 A gyermeket nevelő szülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel – havi rendszerességgel járó – gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult. A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.
Gyermekgondozást segítő ellátás69
20. § (1)70 Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4) bekezdésében meghatározott esetben –, valamint a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – a saját háztartásában nevelt
a)71 gyermek 3. életévének betöltéséig,
b)72 ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c)73 tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
(2)74 Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az (1) bekezdés alkalmazása során a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.
20/A. §75 (1)76 A 20. §-ban megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha
a) a gyermek az első életévét betöltötte,
b) a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
c)77 a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
d)78 a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
(2) A gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetértő nyilatkozatát – kérelemre – a gyámhatóság pótolhatja.
(3)79 Ha a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a (2) bekezdés alapján a gyámhatóság nem pótolja, a visszavonás a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát megszünteti. Az ellátást az egyetértés visszavonását tartalmazó nyilatkozatnak az igényelbíráló szervhez történő benyújtását követő hónap utolsó napjától kell megszüntetni.
(4)80 A nagyszülő részére a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha
a) ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
b)81 a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.
(5)82 A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
(6)83 Ha a szülő a gyermek után gyermekápolási táppénzt vesz igénybe, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.
20/B. §84 (1)85 A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő – a (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével –, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti életkort már betöltötte.
(2)86 Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(2a)87 Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra az örökbe fogadni szándékozó személy
a) házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén,
b) ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan saját háztartásában nevelte, vagy
c) ha a gyermek után a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. §-a szerinti örökbefogadói díjban részesül vagy részesült.
(3)88 Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
21. §89 (1)90 A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.
(2)91 A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
21/A. §92 (1)93 A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
(2)94 A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozást segítő ellátás a nagyszülőnek, ha – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben helyezik el.
21/B. §95 A 20/B–21/A. §-ok alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.
22. §96 A családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva – a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b)97 megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.
Gyermeknevelési támogatás
23. §98 (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.
(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
24. §99 A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
A gyermekgondozási támogatási formák
közös szabályai
25. § (1) A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Megállapodás hiányában a támogatást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.
(2)100 Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást – ide nem értve a (3) bekezdés szerinti esetet – csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
(2a)101 Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet megállapítani azzal, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság megállapítása esetén a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(3)102 Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy a (2a) és e bekezdés, valamint a 26. § (2) bekezdése alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.
26. § (1)103 A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
(2)104 A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki
a)105 az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve
aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,
ab)106 a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat és gyermekgondozási díjat, az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összegét, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását,
ac) a gyermeknevelési támogatás esetében a gyermekek otthongondozási díját;
b)107 olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el, kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;
c)108
d)109 letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt.
(2)110
28. § (1)111 Amennyiben a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
(2)112 Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.
ANYASÁGI TÁMOGATÁS
29. § (1)113 Anyasági támogatásra jogosult
a) a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt;
b) az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában;
c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – véglegessé vált határozat alapján – a gondozásába kerül.
(2) Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.
(3)114 E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – Magyarország területén várandósgondozáson vett részt.
(4)115 A 2. § a) pont aa) alpontja alapján anyasági támogatásra az a személy is jogosult, aki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatot (a továbbiakban: tartós külszolgálat), vagy más jogszabály szerint tartós külföldi szolgálatot teljesít, ide értve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársat, élettársat.
30. § Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.
31. §116 Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.
32. §117 (1) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
(2) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
33. § (1) Nem jár anyasági támogatás, ha
a) a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához;
b)118 a megszületett gyermek a gyámhatóság végleges határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
(2)119 Az anyasági támogatás – a szülést követő hat hónapon belül benyújtott igény esetén – megilleti a jogosultat, ha
a) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták;
b) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.
A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
Az igényelbírálás szabályai
34. § (1)120 Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén – feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik. Egyéb esetekben a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2)121
(3)122 Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók.
(4)123 A 2. § c) pont ca) alpontjában meghatározott személy által anyasági támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem esetén, ha a gyermek külföldön történt születésének hazai anyakönyvezése még nem történt meg, a családtámogatási eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
35. §124 (1)125 A családtámogatási ellátás (a továbbiakban: ellátás) iránti kérelmet elbíráló szerv
a)126 a családtámogatási ügyben eljáró hatóság,
b)127 a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely (az a) és b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: igényelbíráló szerv).
(2)128
(3)129 Az ellátás szünetel
a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem
aa) az Európai Unió tagállama,
ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,
ac) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, vagy
b)130 az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak.
(4)131 Amennyiben az uniós rendeletek alapján a magyar állam a családi ellátások vonatkozásában a különbözet kifizetésére kötelezett, a kifizetést az éves költségvetésről szóló törvény családi pótlék előirányzatának terhére kell teljesíteni.
35/A. §132 A Külszoltv. hatálya alá tartozó személy részére a külszolgálatra tekintettel az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után bármilyen jogcímen járó ellátás, díj vagy támogatás megállapításáról valamint megszűnéséről a külpolitikáért felelős miniszter adatot szolgáltat a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére.
36. §133 A családtámogatási ellátással kapcsolatos eljárásban a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható.
36/A. §134 (1) A családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére adatot szolgáltat
a)135 a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti szerv a köznevelési intézmény tanulója tanulói jogviszonyának,
b)136 a szakképzési államigazgatási szerv a szakképző intézmény tanulója tanulói jogviszonyának, és
c)137 a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói jogviszonyának
fennállásáról, szüneteléséről és megszűnéséről.
(2) Az adatok átadásának módjáról a központi családtámogatási szerv és az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatásra köteles szerv egymással megállapodást köt.
(3)138 Jogszabályban meghatározott módon kell igazolni a tanulmányok köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben történő folytatását
a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,
b) a családtámogatási ügyben eljáró hatóság hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, de az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem érintett gyermek, illetve tanuló esetében.
37. § (1)139 A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
(2)140 A családtámogatási ellátásokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell folyósítani.
(3)141
(4)142
(4a)143
(5)144
(6)145
(7)146
(8)147
(9)148
38. § (1)149 Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított öt éven belül járó összeget ki kell fizetni.
(2) A jogosult halála esetén – az anyasági támogatás kivételével – az esedékes és fel nem vett ellátás azt a személyt illeti meg, aki az elhalálozást követően az ellátásra jogosító gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik.
(2a)150 A családi pótlékra saját jogon jogosult személy halála esetén az elhalálozás hónapjára járó ellátást a vele közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozó, ennek hiányában az elhunyt tartására annak elhalálozásakor jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, ennek hiányában az elhunyt örököse veheti fel, a halál napjától számított – az örökös esetében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított – egy éven belül.
(3) Az esedékessé vált és fel nem vett ellátást – az anyasági támogatás kivételével – az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.
39. § Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.
40. § Az ellátás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.
Jogalap nélkül igénybe vett ellátás
41. § (1) Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki
a) arra nem jogosult, vagy
b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
(2)151 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték.
(3)152 A (2) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint öt év telt el.
(4) Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha
a)153 az ellátásban részesülő tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette;
b)154 az ellátásban részesülő a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna.
(4a)155 Ha a szülők egyike jogalap nélkül vett fel a gyermekük után járó gyermekgondozási támogatást vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának minősülő ellátást, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek – a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel – megállapított gyermekgondozási támogatás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást – felróhatóságra tekintet nélkül – az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.
(5) Az igényelbíráló szerv, illetve az egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye és az ellátást a (2) bekezdés alapján visszakövetelni nem lehet.
(6)156 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért vagy felvételéért az igényelbíráló vagy egyéb szervet és az ellátásban részesülőt is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni vagy visszafizetni. Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, akkor a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, visszafizetésre kötelezni.
(7)157 Ha az ellátás jogalap nélküli megállapításáért, felvételéért az igényelbíráló szervet és az egyéb szervet is felelősség terheli, úgy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
42. § (1)158 A jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás visszafizetéséről, az igényelbíráló szerv vagy az egyéb szerv részére előírt megtérítési kötelezettségről határozatban kell rendelkezni.
(2)159 Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított öt éven belül érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás a bíróság jogerős ügydöntő határozata szerint bűncselekmény, úgy a követelés öt éven túl is érvényesíthető mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
43. § (1)160 A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére kötelező határozatot az ellátás jogosulatlan igénybevételét megállapító szerv hozza meg.
(2)161 A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha a jogalap nélkül felvett ellátási formából már nem történik folyósítás, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.
(3)162 A levonást végleges visszafizetésre kötelező határozat alapján lehet megkezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét az ellátást igénybe vevő keresetéből is le lehet vonni.
(3a)163 A keresetből történő levonás érvényesítése során a kincstári számfejtési körbe tartozók esetében a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.
(4)164 Ha a fizetésre kötelezett szerv, személy a fizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a központi családtámogatási szerv megteszi a követelés végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
(5)165 A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha
a) annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti,
b) a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és
c) a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.
(6)166 A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban.
(6a)167 Az (5) és (6) bekezdés alapján benyújtott méltányossági kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(7)168 A jogalap nélkül kifizetett és végleges határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegére a magánszemély kérelme alapján a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból részletfizetést engedélyezhet vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) adhat.
(8)169 Fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(9)170 A központi családtámogatási szerv vezetője a fizetési kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti és a tartozás – annak járulékaival együtt – egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.
Jogorvoslat
44. §171 (1)172
(2) A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyekben a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van, kivéve, ha a kereseti kérelem kizárólag a határozatban megállapított ellátási összegen felüli többletigényre irányul.
(3)173
ADATVÉDELEM
45. § (1)174 Az igényelbíráló szerv – ideértve a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során –, valamint a központi családtámogatási szerv természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és ellenőrzése céljából – TAJ számon – tart nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:
a)175 a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek, továbbá a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának természetes személyazonosító adatai;
b)176 a jogosult állampolgárságára, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállására vonatkozó adat;
c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adat;
d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyára vonatkozó adat;
e)177 a jogosult, a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetőleg tartózkodási helyére vonatkozó adat;
f)178 a jogosult fizetési számlaszámára vonatkozó adat;
g)179 a jogosult, a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának, továbbá a nagykorú gyermek jövedelmére vonatkozó adat;
h) az ellátásra jogosító gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára vonatkozó adat;
i)180 a magasabb összegű családi pótlékban részesülő, 18. életévét betöltött jogosult munkaképesség-csökkenése, illetve egészségkárosodása mértékére vonatkozó adat;
j)181 a 2. § c) pont cb) alpontjában meghatározott személy nevére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján kiadott „Magyar igazolvány” sorszámára vonatkozó adat.
(2a)182 A (2) bekezdés h) pontja szerinti adatkör tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3)183 Az igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek – a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével – jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelésre jogosult szerv csak az adott támogatás elbírálásához szükséges adatokat kezelheti.
(5)184 Az igényelbíráló szerv, valamint a központi családtámogatási szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási és jogszabályon alapuló egyéb kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult adóazonosító jelét.
46. § Ha törvény másként nem rendelkezik, a 45. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján vezetett nyilvántartásból a családtámogatási ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
47. §185 (1) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban szereplő adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetve azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(2) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szerveknek a nyilvántartásban szereplő adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adniuk, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
48. §186 (1)187 A családtámogatási igazgatási eljárás során a központi családtámogatási szerv a 45. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az egészségbiztosítási szervtől, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából.
(2)188 A központi családtámogatási szerv megkeresésére az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít nyilvántartásából az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiban részesülő személyekről.
(3)189 Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából a központi családtámogatási szerv az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, továbbá az egészségbiztosítási szerv megkeresésére a 45. § szerinti nyilvántartásból TAJ-számon csoportos adatszolgáltatást teljesít a gyermekgondozási támogatásban részesülő személyekről.
49. §190 (1)191 A központi családtámogatási szerv ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.
(2)192 A családtámogatási ügyben eljáró hatóság – családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv – a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.
49/A. §193 Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, az igényelbíráló szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
49/B. §194 (1)195 A központi családtámogatási szerv a családtámogatási ellátásokkal és a fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatosan egységes szociális nyilvántartást vezet. A központi családtámogatási szerv az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve ha e korlátozás alól a szakmai irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.
(2)196 A családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
(3)197 A fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatban eljáró hatóságok, valamint a fogyatékossági ellátásokkal összefüggő nyilvántartás vezetésére a Kormány által kijelölt szerv a fogyatékossági ellátások megállapítása, folyósítása és a jogosultság ellenőrzése céljából a támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig az egységes szociális nyilvántartás keretében jogosult kezelni a fogyatékossági ellátásban részesülő személy
a) természetes személyazonosító adatát,
b) társadalombiztosítási azonosító jelét, és
c) ellátásának jogcímére és összegére vonatkozó adatokat.
49/C. §198 (1) Az egységes szociális nyilvántartás a családtámogatási ellátás jogcíme és összege adatkör, valamint a fogyatékossági ellátás jogcíme és összege adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) Az egységes szociális nyilvántartásból
a) a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Gyvt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások feltételeinek meghatározása érdekében, valamint az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges adatokat,
d) a Diákhitel Központ Zrt. a célzott kamattámogatás megállapításához és a Diákhitel Központ Zrt. célzott kamattámogatás megállapításával összefüggő döntésével szemben benyújtott kifogás elbírálására jogosult szerv a kifogás elbírálásához szükséges adatokat,
e) a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt. szerint a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
f) a menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény szerint a hatáskörébe tartozó támogatások jogosultsági feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat,
g)199 a nevelési-oktatási intézmény a feladatkörébe tartozó támogatások, kedvezmények megállapításához szükséges adatokat,
h)200 a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények ellenőrzése céljából a központi családtámogatási szerv által kibocsátott, az utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványon szereplő személyekre vonatkozóan az ellenőrzéshez szükséges adatokat,
közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.
(3)201 A központi családtámogatási szerv a 49/B. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 49/B. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a Kormány által kijelölt szerv és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.
49/D. §202 Az egységes szociális nyilvántartást vezető szerv a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § p) pontjában és 20. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
50. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó 9., 16–18. §-okat 1999. október 1-jétől kell alkalmazni.
(2)203 A gyermekgondozási segélyt 2016. január 1-jétől gyermekgondozást segítő ellátásként kell továbbfolyósítani, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.
(3)204
(4)205
(5)206
(6)207
(7)208
(8)209
50/A. §210 Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvénnyel megállapított 29. § (1) bekezdés b) pontja szerinti anyasági támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket – ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak – a 2019. december 31-ét követően véglegessé vált határozatban engedélyezett örökbefogadások esetén kell alkalmazni.
50/B. §211 (1) Az állam – a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a központi költségvetés terhére a hitelintézettől igényelt, 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között megkötött hitelszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott babaváró támogatással nyújtott kölcsönre.
(2) Az állami kezességvállalás mértéke a babaváró támogatással nyújtott kölcsön tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.
(3) A babaváró támogatással nyújtott kölcsön biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem jogosult.
50/C. §212
50/C. §213 Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIV. törvénnyel megállapított 25. § (2) és (3) bekezdésében és 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltakat a 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került első gyermek esetében, továbbá azon 2013. december 31-ét követően született vagy a szülő, gyám háztartásába került második vagy további gyermek esetében kell alkalmazni, akinek a szülője, gyámja a háztartásában 2014. január 1-jét megelőzően született vagy háztartásba került, a 20. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti életkorú gyermeket nevel.
50/D. §214 E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését215 követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
50/E. §216 A 7. § (2) bekezdése alapján járó, 2021. július 1-jén – a 2021. június 30-án hatályos 14. § alapján – szünetelő nevelési ellátást kérelemre, 2021. július 1-jei időponttól újra folyósítani kell.
51. § Felhatalmazást kap
a) a Kormány arra, hogy a családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával és a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével, megtérítésével, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos, továbbá a hatáskör átadásból adódó végrehajtási szabályokat rendeletben szabályozza;217
b)218 a családpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
ba)219 – az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek körét, valamint az erről szóló igazolások kiadásának rendjét,220
bb) a családtámogatási ellátások igényléséhez szükséges formanyomtatványok tartalmát;
c)221 a Kormány arra, hogy a 2. § a) pont ac)–af) alpontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg;
d)222 a Kormány, hogy a családtámogatási ügyben eljáró hatóságot és a központi családtámogatási szervet rendeletben kijelölje;
e)223 a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a babaváró támogatással nyújtott kölcsönhöz kapcsolódó állami kezességvállalás részletes szabályait.
52. §224
Az Európai Unió jogának való megfelelés225
53. §226 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,
c)227 a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont,
d)228 a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint 12. cikk (2) bekezdés b) pont,
e)229 a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
f)230 a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
g)231 a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
53/A. §232
54. §233 Ez a törvény
a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;
b) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A törvényt az Országgyűlés az 1998. december 22-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. december 24.
A preambulum a 2015: CCXXIII. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § a 2015: CCXXIII. törvény 47. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a 2017: CLXXVIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 48. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdése a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának aa) alpontja szerint módosított szöveg.
A 4. § b) pontját a 2007: CXXI. törvény 82. § (1) bekezdése b) pontjának ba) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: CXVI. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § c) pontját a 2012: CXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § d) pontja a 2016: LXIV. törvény 39. §-ával megállapított, a 2018: CXV. törvény 31. §-a, a 2018: CXXV. törvény 310. §-a, a 2019: CIX. törvény 99. §-a, a 2020: CLII. törvény 22. §-a, a 2021: XCIX. törvény 224. §-a szerint módosított szöveg.
A 4. § f) pont fb) alpontja a 2012: CXVIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § g) pontja a 2012: XCIII. törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja, a 2013: CCV. törvény 67. §-a, a 2015: CCXXIII. törvény 59. § b) pontja, a 2017: L. törvény 165. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § h) pontját a 2013: CCV. törvény 68. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § i) pontja a 2004: XXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § k) pontját a 2001: XII. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a) pontja a 2010: LXVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.
Az 5. § b) pont ba) alpontja a 2015: CCXXIII. törvény 58. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A II. Fejezet (6–15. §) a 2010: LXVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg. E módosító törvény 11. § (3) bekezdése alapján annak a jogosultnak, akinek 2010. október 31-én családi pótlékot folyósítanak, az ellátást – a feltételek fennállása esetén – iskoláztatási támogatásként kell továbbfolyósítani.
A 6. § (1) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 49. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a 2012: XCIII. törvény 48. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 7. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 66. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés a) pontja a 2014: XCIX. törvény 258. §-ával megállapított, a 2016: CLXVII. törvény 38. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CXCI. törvény 160. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 160. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (1) bekezdés d) pontját a 2016: CX. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. § (3) bekezdését a 2013: XXVII. törvény 83. §-a iktatta be.
A 7. § (3) bekezdés c) pontját a 2016: CLXVII. törvény 33. §-a iktatta be.
A 8. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 67. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2012: XCIII. törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2019: CXII. törvény 35. §-a szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 50. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja a 2021: LIII. törvény 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 34. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXXIII. törvény 58. § c) pontja, a 2021: LIII. törvény 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés c) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 58. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés e) pontja a 2010: CLXXI. törvény 83. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdés f) pontja a 2010: CLXXI. törvény 84. § a) pontja, a 2012: XCIII. törvény 48. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 89. § (4) bekezdését.
A 8. § (3a) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 67. § (2) bekezdése iktatta be.
A 8. § (5) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 50. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (1) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 68. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. § (4) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 68. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CLXVII. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (1) bekezdésével megállapított, a 2017: L. törvény 165. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés g) pontja a 2018: CXIX. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdés j) pontja a 2018: CXIX. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 69. §-ával megállapított, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § e) pontja, a 2021: LIII. törvény 18. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdése a 2019: CX. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja a 2013: CCV. törvény 68. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 2010: CLXXI. törvény 70. §-ával megállapított, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § e) pontja, a 2019: CXXVI. törvény 74. § a) pontja, a 2021: LIII. törvény 18. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 2010: CLXXI. törvény 83. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (1) bekezdés b) pontja a 2012: XCIII. törvény 48. § (2) bekezdés a) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 59. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdése a 2010: CLXXI. törvény 83. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: CXIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés c) pontja a 2017: CLXXVIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés a) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 58. § e) pontja, a 2021: LIII. törvény 18. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés c) pontja a 2011: CXCI. törvény 162. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés d) pontja a 2011: CLXVII. törvény 73. §-ával megállapított, a 2016: CLXIV. törvény 12. §-a szerint módosított szöveg.
A 12. § (3) bekezdés e) pontja a 2011: CXCI. törvény 168. §-a szerint módosított szöveg.
A 13. § a 2016: CX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § a 2021: LIII. törvény 18. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. §-t megelőző alcím címe a 2014: XCIX. törvény 259. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a 2014: XCIX. törvény – a 2015: VIII. törvény 22. § (2) bekezdése szerint módosított – 259. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (1) bekezdése a 2019: CX. törvény 40. § (2) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2021: LIII. törvény 18. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1a) bekezdését a 2019: CX. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: LIII. törvény 18. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az „A bűncselekmény elkövetéséért elítélt gyermekre (személyre) tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggő rendelkezések” alcímet (16. §) a 2020: LXXIV. törvény 4. §-a iktatta be.
A 17. §-t a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. §-t a 2002: XXXIII. törvény 10. § (6) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § második mondatát a 2001: XII. törvény 4. §-a iktatta be, szövege a 2005: CXXVI. törvény 5. §-a, a 2013: CCV. törvény 68. § d) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. §-t megelőző alcím a 2015: CCXXIII. törvény 58. § i) pontjával megállapított szöveg.
A 20. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése, nyitó szövegrésze a 2005: CXXVI. törvény 6. §-ával megállapított, a 2010: LXVI. törvény 4. §-a, a 2013: CCV. törvény 68. § e) pontja, a 2014: XCIX. törvény 261. § (1) bekezdés 1. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXI. törvény 72. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § új b) pontját a 2002: XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti b) pont jelölését c) pontra változtatva.
A 20. § eredeti b) pontjának jelölését c) pontra változtatta a 2002: XXXIII. törvény 7. § (1) bekezdése.
A 20. § (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva.
A 20/A. §-t a 2001: XII. törvény 5. §-a iktatta a szövegbe.
A 20/A. § (1) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 18. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 58. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (1) bekezdés d) pontja a 2015: CCXXIII. törvény 58. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (3) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2010: CLXXI. törvény 73. §-ával megállapított, a 2013: CCXXIV. törvény 25. §-a szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (5) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/A. § (6) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/B. §-t a 2010: CLXXI. törvény 74. §-a iktatta be.
A 20/B. § (1) bekezdése a 2018: CXVII. törvény 77. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20/B. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 20/B. § (2a) bekezdését a 2018: CXVII. törvény 77. § (2) bekezdése iktatta be.
A 20/B. § (3) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § a 2010: CLXXI. törvény 75. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 19. §-ával megállapított, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. §-t a 2001: XII. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2010: CLXXI. törvény 76. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. § (1) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 20. §-ával megállapított, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § n) pontja, a 2018: CXIX. törvény 21. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/A. § (2) bekezdése a 2012: CXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 21/B. §-t a 2013: CCV. törvény 65. §-a iktatta be.
A 22. § a 2005: CXXVI. törvény 9. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének a) pontja, a 2015: VI. törvény 17. § (3) bekezdés c) pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § h) pontja, a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § b) pontja a 2012: CXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § a 2015: CCXXIII. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a 2010: CLXXI. törvény 77. §-ával megállapított, a 2018: CXIX. törvény 21. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 2013: CCXXIV. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2a) bekezdését a 2016: CLXVII. törvény 35. §-a iktatta be.
A 25. § (3) bekezdését a 2013: CCXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CCXXIII. törvény 58. § p) pontja, a 2018: CXIX. törvény 21. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2002: XXXIII. törvény 8. §-a. A 26. § (1) bekezdése a 2018: CXIX. törvény 21. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (2) bekezdését a 2002: XXXIII. törvény 8. §-a iktatta be, szövege a 2018: CXIX. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés a) pontja a 2018: CXVII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a) pont ab) alpontja a 2018: CXVII. törvény 82. §-a szerint módosított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: CXIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdésének c) pontját a 2005: CXXVI. törvény 29. § a) pontjának ad) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdés d) pontja a 2017: CXCVII. törvény 103. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezte a 2004: XXVI. törvény 94. § (3) bekezdése b) pontjának bb) alpontja.
A 28. § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatta a 2005: CXXVI. törvény 11. §-a.
A 28. § (2) bekezdését a 2005: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének számozását (1) bekezdésre változtatva. A 28. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 58. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a 2018: CXVII. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 79. §-a iktatta be, szövege a 2011: CCI. törvény 173. § d) pontja, a 2014: XCIX. törvény 261. § (1) bekezdés 3. pontja, a 2015: CCXXIII. törvény 58. § q) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § (4) bekezdését a 2017: XLV. törvény 7. §-a iktatta be, szövege a 2017: CLXXVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a 2002: XXXIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a 2018: CXVII. törvény 80. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 165. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg. E módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (1) bekezdése a 2019: CXVI. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 166. § b) pontja újból hatályon kívül helyezte.
A 34. § (3) bekezdését a 2005: LXXXIII. törvény 105. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: VI. törvény 17. § (4) bekezdése, újonnan a 2015: CLXXXVI. törvény 63. §-a iktatta be. Ez utóbbi módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
A 34. § (4) bekezdését a 2017: CLXXVIII. törvény 23. §-a iktatta be.
A 35. § a 2000: CXIII. törvény 226. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 73. § (1) bekezdésével megállapított, nyitó szövegrésze a 2017: L. törvény 165. § d) pontjával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés b) pontjával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdés b) pontja a 2017: L. törvény 165. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (2) bekezdését a 2007: CXXI. törvény 82. § (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (3) bekezdését a 2004: XXVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XCII. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdés b) pontja a 2017: CLXXVIII. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2010: XCII. törvény 12. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 35/A. §-t a 2017: CLXXVIII. törvény 25. §-a iktatta be.
A 36. §-t a 2009: LXXIX. törvény 54. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: L. törvény 164. § (3) bekezdése iktatta be.
A 36/A. §-t a 2009: LXXIX. törvény 46. §-a iktatta be, szövege a 2019: CXII. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 36/A. § (1) bekezdés a) pontja a 2021: LIII. törvény 18. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 36/A. § (1) bekezdés b) pontja a 2021: LIII. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 36/A. § (1) bekezdés c) pontja a 2021: LIII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 36/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2021: LIII. törvény 18. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2016: CLXVII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a 2016: LXVII. törvény 169. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 170. §-a hatályon kívül helyezte.
A 37. § (4) bekezdését a 2016: LXVII. törvény 170. §-a hatályon kívül helyezte.
A 37. § (4a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 54. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 37. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 37. § (6) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 47. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 37. § (7) bekezdését a 2010: CLXXI. törvény 80. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 37. § (8) bekezdését a 2011: CXCI. törvény 166. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 37. § (9) bekezdését a 2012: CXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
A 38. § (1) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés e) és g) pontja, a 2018: CXIX. törvény 21. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (2a) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 55. §-a iktatta be.
A 41. § (2) bekezdése a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés h) pontja, a 2010: CLXXI. törvény 83. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (3) bekezdése a 2004: CXXXVI. törvény 72. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontja, a 2018: CXIX. törvény 21. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4) bekezdésének a) pontja a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4) bekezdésének b) pontja a 2005: CXXVI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjának ad) alpontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (4a) bekezdését a 2016: CLXVII. törvény 37. §-a iktatta be.
A 41. § (6) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 75. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (7) bekezdése a 2007: CXXI. törvény 75. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító törvény 81. § (20)–(21) bekezdését.
A 42. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 164. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 104. §-a, a 2018: CXIX. törvény 21. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (2) bekezdése a 2015: CCXXIII. törvény 56. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 165. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (3a) bekezdését a 2018: CXIX. törvény 20. § (1) bekezdése iktatta be.
A 43. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 164. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (5) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2018: CXIX. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (6) bekezdését a 2007: CXXI. törvény 76. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés e) pontja, a 2017: L. törvény 165. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (6a) bekezdését a 2019: CXXVI. törvény 72. §-a iktatta be.
A 43. § (7) bekezdését a 2018: CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43. § (8) bekezdését a 2018: CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 43. § (9) bekezdését a 2018: CXIX. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.
A 44. § a 2017: L. törvény 164. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdését a 2019: CX. törvény 40. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 44. § (3) bekezdését a 2018: CXIX. törvény 22. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 45. § (1) bekezdése a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 8. alpontja és a 2004: CXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdésének f) pontja, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének i) pontja, a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése, a 2009: LXXIX. törvény 54. § (4) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 51. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 45. § (2) bekezdésének b) pontja a 2004: XXVI. törvény 94. § (4) bekezdése b) pontjának bc) alpontja szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés f) pontja a 2013: CCXXIV. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (2) bekezdés g) pontja a 2009: XXIX. törvény 17. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 45. § (2) bekezdésének i) pontját a 2007: CXXI. törvény 78. §-a iktatta be.
A 45. § (2) bekezdés j) pontját a 2017: CLXXVIII. törvény 26. §-a iktatta be.
A 45. § (2a) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 36. §-a iktatta be.
A 45. § (3) bekezdését a 2000: CXIII. törvény 281. §-a (2) bekezdésének b) 8. pontja módosította.
A 45. § (5) bekezdését a 2009: LXXIX. törvény 49. §-a iktatta be, szövege a 2010: XXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése, a 2018: CXIX. törvény 21. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § a 2017: XLIV. törvény 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § a 2007: CXXI. törvény 79. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdése a 2019: CXXVI. törvény 74. § b) pontja és 75. §-a szerint módosított szöveg.
A 48. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § a 2004: CXXXVI. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (2) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
A 49/A. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 158. § (1) bekezdése iktatta be.
A 49/B. §-t a 2015: VI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 49/B. § (1) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
A 49/B. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
A 49/B. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
A 49/C. §-t a 2015: VI. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 49/C. § (2) bekezdés g) pontját a 2017: CLXXVIII. törvény 27. §-a iktatta be.
A 49/C. § (2) bekezdés h) pontját a 2019: CXXVI. törvény 73. §-a iktatta be.
A 49/C. § (3) bekezdése a 2016: CIV. törvény 49. § (7) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
A 49/D. §-t a 2019: CV. törvény 29. §-a iktatta be, szövege a 2022: XXI. törvény 118. §-a szerint módosított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CCXXIII. törvény 57. §-a iktatta be.
Az 50. § (3) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 59. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (4) bekezdését a 2015: CCXXIII. törvény 59. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (5) bekezdését újból a 2018: CXIX. törvény 22. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (6) bekezdését újonnan a 2015: CCXXIII. törvény 59. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (7) bekezdését újonnan a 2015: CCXXIII. törvény 59. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (8) bekezdését a 2006: CXVII. törvény 39. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja hatályon kívül helyezte.
Az 50/A. §-t újonnan a 2018: CXVII. törvény 81. §-a iktatta be.
Az 50/B. §-t újonnan a 2019: XXXII. törvény 2. §-a iktatta be.
Az 50/C. §-t a 2013: CCV. törvény 66. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CCXXIII. törvény 59. § e) pontja.
Az újabb 50/C. §-t a 2013: CCXXIV. törvény 23. §-a iktatta be.
Az 50/D. §-t a 2017: L. törvény 164. § (7) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. május 26.
Az 50/E. §-t a 2021: LIII. törvény 17. §-a iktatta be.
Az 51. § b) pontja a 2004: XXVI. törvény 18. §-ával, bevezető szövegrésze a 2004: CXX. törvény 3. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének l) pontja, a 2010: CLXXI. törvény 84. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § b) pontjának ba) alpontja a 2004: CXX. törvény 3. §-ával megállapított, a 2006: CXVII. törvény 39. § (7) bekezdésének m) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendeletet.
Az 51. § c) pontját a 2001: LXX. törvény 37. §-a iktatta be, szövege a 2007: I. törvény 117. § (2) bekezdésével megállapított, a 2017: CLXXVIII. törvény 28. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 51. § d) pontját a 2016: CIV. törvény 49. § (6) bekezdése iktatta be.
Az 51. § e) pontját a 2019: XXXII. törvény 3. §-a iktatta be.
Az 52. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 389. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2014: XCIX. törvény 260. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: LXVII. törvény 170. §-a.
Az 53. § előtti alcímet a 2007: I. törvény 117. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 53. §-t a 2004: CXL. törvény 189. § 16. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2007: I. törvény 117. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 53. § c) pontját a 2011: CV. törvény 50. §-a iktatta be.
Az 53. § d) pontját a 2013: XCIII. törvény 45. §-a iktatta be.
Az 53. § e) pontját a 2016: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be.
Az 53. § f) pontját a 2016: XXXIX. törvény 14. §-a iktatta be.
Az 53. § g) pontját a 2017: CXLIII. törvény 11. §-a iktatta be.
Az 53/A. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 158. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2017: XLIV. törvény 19. § (3) bekezdése.
Az 54. §-t a 2017: XLIV. törvény 19. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás