2000. évi II. törvény
2000. évi II. törvény
az önálló orvosi tevékenységről1
Az Országgyűlés felismerve, hogy az egészségügyi reform végrehajtása, a betegségek megelőzése, felismerése és gyógyítása csak a szakmáját szerető orvostársadalom aktív közreműködésével valósítható meg, figyelemmel arra, hogy a gyógyítás közügy, amelyben az elsődleges felelősség a gyógyító orvost terheli, e munka elismerése, az orvostársadalom helyzetének, ezáltal a betegellátás színvonalának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1)2 E törvény hatálya a Magyarország területén egészségügyi szolgáltatás keretében nyújtott önálló orvosi tevékenységre és az e tevékenységet nyújtó orvosokra terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában
a)3 önálló orvosi tevékenység: a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) által nyújtott egészségügyi ellátás;
b) orvos: a külön jogszabály szerint vezetett alap- és működési nyilvántartásban szereplő orvosi, fogorvosi szakképesítéssel rendelkező személy;
c)4 praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a) pont szerinti orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.
2. § (1)5 A háziorvos önálló orvosi tevékenységet – akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve – csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.
(2)6 A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység – törvényben meghatározott kivétellel – csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.
(3)7 A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.
(4)8 A praxisjog jogosultjának halála esetén – egymást követő sorrendben – a praxisjog folytatására
a) a házastárs, illetőleg
b) az egyenesági leszármazó
jogosult. A b) pontban meghatározott személyek között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét.
(5)9 Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül – jogvesztés terhe mellett – nyújthatják be az egészségügyi államigazgatási szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt.
(6)10 Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:
–11 a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg
–12 a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.
(7)13 Ha a praxisjog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik.
(8)14 A praxisjog elidegenítésére irányuló jog a praxisjog jogosultját is megilleti.
(9)15 A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető.
(10)16 A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál.
2/A. §17 (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát – a praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve – az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzat
a) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal – a praxisjog megszerzése esetén – az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,
b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell.
(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni.
2/B. §18 (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,
b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,
c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat,
d) a rendelési idő meghatározása,
e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,
f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,
g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó rendelkezések,
h) a szerződés időtartama,
i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,
j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.
(2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.
(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést – indoklással – felmondja, ha
a) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,
b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.
(4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.
(5) A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.
(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.
(7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében az (1) bekezdésben foglaltakat – a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban – megfelelően alkalmazni kell.
2/C. §19 A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő
a) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,
b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.
3. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) Az e törvény hatálybalépése napján háziorvosi tevékenységet végző orvos – ideértve a munkavégzésben akadályozott háziorvost is –, amennyiben a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel és jogszabály másként nem rendelkezik, e törvény erejénél fogva, külön engedély nélkül a törvény hatálybalépésétől jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására. Nem jogosult a működtetési jogra az az orvos, aki háziorvosi tevékenységet kizárólag helyettesítés keretében végez. Az e bekezdés alapján működtetési jogot szerző háziorvos működtetési jogának elidegenítéséhez előzetesen be kell szerezni a működtetési jog megszerzését tanúsító hatósági bizonyítványt.
(3)20 Azokra az orvosokra, akik e törvény hatálybalépésének napján, bár területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 hozzájuk bejelentkezett betegre kiterjedő érvénnyel látnak el az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott, az 1. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott körbe tartozó orvosi tevékenységet, az e törvényben foglaltakat azzal a megszorítással kell alkalmazni, hogy
– a működtetési jogra való jogosultságukat e törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül igazolják a Magyar Orvosi Kamaránál, továbbá
– működtetési joguk szorosan személyhez kapcsolódó: az nem idegeníthető el és nem folytatható.
(4) A működtetési jognak a (2) vagy a (3) bekezdés alapján a törvény erejénél fogva történő megszerzése és az ezt tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása illetékmentes. E rendelkezés nem vonatkozik a működtetési jog további ingyenes, illetve ellenérték fejében történő megszerzésére.
(5)21 A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012. január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.
(6)22 Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével – illetékmentesen – praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.
(7) Felhatalmazást kap
a)23 a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,24
b)25 az egészségügyért felelős miniszter, hogy a működtetési jog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat26
rendeletben meghatározza.
(8)27 Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni.
(9)28 Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy
aa) a praxisjog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a praxisjog átengedésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa,29
ab) a praxiskezelőt kijelölje,30
ac) a praxiskezelő által nyújtott kamatmentes visszatérítendő támogatásra, valamint a praxiskezelő által szedett díjra vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa,31
b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a praxisjog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza.
A kihirdetés napja: 2000. február 11. A törvényt az Országgyűlés a 2000. február 4-i ülésnapján fogadta el.
Az 1. § (1) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 2001: CVII. törvény 25. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (2) bekezdés c) pontja a 2011: CLXXVI. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a 2003: XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése m) pontjával megállapított, a 2011: CLXXVI. törvény 67. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2003: XLIII. törvény 33. § (3) bekezdése m) pontjával megállapított, a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (3) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (4) bekezdés nyitó és záró szövegrésze a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (5) bekezdése a 2009: LVI. törvény 218. §-a, a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdés első franciabekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (6) bekezdés második franciabekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (7) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (8) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (9) bekezdése a 2011: CLXXVI. törvény 67. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (10) bekezdését a 2004: CXXXV. törvény 108. §-a iktatta be, szövege a 2011: CLXXVI. törvény 67. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 2/A. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2/B. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2/C. §-t a 2011: CLXXVI. törvény 65. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 80. § (1) bekezdésének t) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. § (5) bekezdését a 2001: CVII. törvény 25. § (3) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXVI. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (6) bekezdését a 2009: LVI. törvény 219. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2011: CLXXVI. törvény 66. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (7) bekezdésének a) pontja a 2009: LVI. törvény 219. §-a szerint módosított szöveg.
A 3. § (7) bekezdésének b) pontja a 2006: CIX. törvény 170. § (6) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Lásd a 4/2000. (II.25.) EüM rendeletet.
A 3. § (8) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (9) bekezdését a 2011: CLXXVI. törvény 66. § (2) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás