2005. évi CLXXXIII. törvény

2005. évi CLXXXIII. törvény

a vasúti közlekedésről¹

2020.12.19.

Az Országgyűlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülő nemzetközi vasúti közlekedési rendszerbe illesztése, a vasút által végzett környezetkímélő közlekedési szolgáltatások iránti igények növekedésének elősegítése, valamint a vasúti közlekedés biztonságának növelése céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1)² A törvény hatálya

a)³ a Magyarország területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b)⁴ a Magyarország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,

c)⁵ az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra,

d)⁶ a trolibusz felsővezetékének engedélyezésére,

e)⁷ a vasúti telekalakítás tekintetében – a 4. mellékletben szereplő vasúti pályák kivételével – a Magyarország területén található országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó és azzal szomszédos ingatlanokra

terjed ki.

(2)⁸ Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz.

(3)–(4)⁹

(5)¹⁰

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §¹¹ E törvény alkalmazásában

1. Általános fogalmak:

1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság;

1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás;

1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma;

1.4.¹² keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete nagyobb, mint 184 mm, de kisebb, mint 1435 mm;

1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására;

1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv;

1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve;

1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv;

1.9. térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint;

1.10.¹³ vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. Az uniós vasúti rendszerben a vasúti jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll;

1.11.¹⁴ vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek.

1.12.¹⁵ vasúti műszaki bizottság: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelettel a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület;

1.13.¹⁶ vasúti műszaki előírás: a vasúti műszaki bizottság által a közlekedési hatóság egyetértésével javaslatként előterjesztett, jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott nemzeti szabály, nemzeti előírás vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság és a vasúti műszaki bizottság által térítés- és megkülönböztetésmentesen közzétett nemzeti ajánlás;

1.14.¹⁷ nemzeti szabály: olyan vasúti műszaki előírás, amely az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmaz;

1.15.¹⁸ nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg;

1.16.¹⁹ nemzeti ajánlás: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módját, a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait, vagy a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében, a vasúti pályára és tartozékaira, a vasúti üzemi létesítményekre és az azokhoz kapcsolódó felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületeire vonatkozó elvárt rendszerintegritási követelményeket, a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények létesítése, átalakítása vagy korszerűsítése során az elvárt szintű rendszerintegritás érdekében teljesítendő feltételeket és eljárásokat;

1.17.²⁰ a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti szabályoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.18.²¹ helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg.

2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;

2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;

2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;

2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;

2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;

2.9.²² karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;

2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;

2.10a.²³ vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény – a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve –, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;

2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;

2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy

b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;

2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;

2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;

2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;

2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;

2.17.²⁴ saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;

2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át;

2.19.²⁵ tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;

2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;

2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1–6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol

2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);

2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;

2.22.²⁶ vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;

2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;

2.24.²⁷ vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;

2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat;

2.26.²⁸ vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;

2.26.²⁹ vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni.

2.27.³⁰ a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra;

2.28.³¹ vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;

2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;

2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;

2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló – nem az országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó –, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;

3. A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak:

3.1. díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok – továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat – kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése;

3.2. elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása;

3.3. ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt – többek között a bevételt érintő – kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel;

3.4. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj;

3.5. hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat;

3.6.³² hozzáférésre jogosult:

a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság,

b) más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

c) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

d) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása;

3.7. kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata;

3.8. kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;

3.9. kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult;

3.10. keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

3.11. menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás;

3.12. nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át;

3.13. összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket;

3.14. pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége;

3.15. pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái;

3.16. túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózat-kapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;

3.17. üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.

4. Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:

4.1. átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik;

4.2.³³ elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 100 km-es vonzáskörzete – a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve – között végzett vasúti szállítási szolgáltatás;

4.3. helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése;

4.4. nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon;

4.5. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás;

4.6. országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás;

4.7. térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve;

4.8. vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is;

4.9. vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása;

4.10. vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás;

4.11. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

4.12.³⁴ vasúti pályahálózat működtetése

a) a vasúti pályahálózat fejlesztése: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint a vasúti pályahálózat építése és korszerűsítése;

b) a vasúti pályahálózat üzemeltetése: a menetvonalak elosztása, forgalomirányítás és a hálózat-hozzáférési díjak meghatározása és beszedése;

c) a vasúti pályahálózat karbantartása: a meglévő vasúti pályahálózat állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;

d) a vasúti pályahálózat felújítása: a meglévő vasúti pályahálózaton belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét;

e) a vasúti pályahálózat korszerűsítése: a vasúti pályahálózaton belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét;

f) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá

g) az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások nyújtása;

4.13. vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása;

4.14. vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés;

4.15. vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás;

4.16.³⁵

4.17. vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás;

4.18. városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.

5. Vasúti szervezetek:

5.1. döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek;

5.2.³⁶ vertikálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amelynek esetében:

a) a pályahálózat-működtető egy olyan vállalkozás irányítása alatt áll, amely egyben a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaságot is irányít;

b) a pályahálózat-működtető egy vagy több olyan vállalkozó vasúti társaság irányítása alatt áll, amely a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújt;

c) a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaság a pályahálózat-működtető irányítása alatt áll; vagy

d) a vállalkozás különálló részlegekből áll, magában foglal egy pályahálózat-működtetőt és egy vagy több, saját jogi személyiséggel nem rendelkező részleget, amelyek vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújtanak.

5.3.³⁷

5.4.³⁸ kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt;

5.5.³⁹

5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg;

5.7.⁴⁰ pályahálózat-működtető: olyan szervezet vagy társaság, amely egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetését, karbantartását és felújítását biztosítja, valamint részt vesz annak fejlesztésében.

5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet;

5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is;

5.10.⁴¹ vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt;

5.11.⁴² vagyonműködtető: legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társaság, mellyel az állam az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonműködtetési tevékenység érdekében vagyonműködtetési szerződést kötött;

6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak:

6.1.⁴³ Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy azok részeire vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza;

6.2.⁴⁴ kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását;

6.3.⁴⁵

6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek – a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések –, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy – az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében – ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható;

6.5.⁴⁶

6.6.⁴⁷ Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét.

7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak:

7.1. biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés;

7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét;

7.3.⁴⁸ közös biztonsági célok: azok a minimális biztonsági szintek, amelyeket az uniós vasúti rendszer egészén és – amennyiben lehetséges – annak különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszeren, a nagysebességű vasúti rendszeren, a hosszú vasúti alagutakban vagy a kizárólag árufuvarozásra használt vonalakon) meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel – beleértve az alvállalkozók személyzetét is – a vasúti átjárók használóival és más személyekkel, valamint a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel vagy a kitűzött biztonsági szint fejez ki;

7.4.⁴⁹ közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítására és más, biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó értékelési eljárást meghatározó előírások összessége, amely a következőkre terjed ki:

a) a kockázatelemzési és -értékelési módszerek,

b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek,

c) a közlekedési hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerek,

d) a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek;

e) a biztonsági célok megvalósításának nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; és

f) minden olyan módszer, amely a biztonságirányítási rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára vonatkozik;

7.5.⁵⁰ könnyű vasút: olyan városi vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2011 alapján) C-III vagy C-IV törésbiztonsággal rendelkezik, és járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a könnyű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személyszállítási vagy árufuvarozási forgalomban;

7.6.⁵¹ berakodó: az a vállalkozás, amely a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, valamint a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja;

7.7.⁵² kirakodó: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról eltávolító vállalkozás, vagy a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsiról vagy a konténerből kirakodó vállalkozás, vagy az árukat tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből, battériás kocsiból vagy MEG-konténerből, valamint ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy pedig ömlesztettáru-konténerből kirakó vállalkozás;

7.8.⁵³ töltő: az a vállalkozás, amely az árut tartányba – beleértve a tartálykocsit, vagy leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal vagy tankkonténerrel rendelkező kocsit –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, vagy battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti;

7.9.⁵⁴ lefejtő: az a vállalkozás, amely az árut tartányból – beleértve a tartálykocsit, leszerelhető tartánnyal rendelkező kocsit, mobil tartányt és tankkonténert –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti;

7.10.⁵⁵ ajánlatkérő: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely alrendszerek tervezését, kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg;

7.11.⁵⁶ a tevékenység jellege: a tevékenységnek kizárólag a személyszállítással – a nagysebességű szolgáltatásokkal vagy azok nélkül –, az árufuvarozással – a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatásokkal vagy azok nélkül – vagy a tolatási szolgáltatásokkal jellemezhető típusa;

7.12.⁵⁷ a tevékenység mértéke: a tevékenységnek az utasszámmal vagy árumennyiséggel és a vasúti társaság becsült, a vasúti ágazatban dolgozó munkavállalók számában kifejezett méretével jellemezhető mértéke;

7.13.⁵⁸ szolgáltatási terület: az egységes biztonsági tanúsítvány szempontjából egy vagy több pályahálózat, amelyeken a vállalkozó vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet szándékozik folytatni.

8. A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak:

8.1. éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő;

8.2. mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket – beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket – vezetni;

8.3. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;

8.4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie;

8.5. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez;

8.6. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja;

8.7. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése;

8.8. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős;

8.9. vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához;

8.10. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő.

9. Egyéb fogalmak:

9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat;

9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút;

9.2a.⁵⁹ függővasút: olyan, személyszállításra vagy teherszállításra alkalmas közlekedési eszköz, amelynél a talajszint felett elhelyezett tartószerkezetre rögzített pályán személyeket vagy árukat szállító önjáró járműegységek függeszkedve mozognak;

9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése;

9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását;

9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését;

9.6.⁶⁰ az átadás-átvétel fordulónapja: az eszközök rendeltetésszerű használatba vételének napja. A rendeltetésszerű használatba vétel napja a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás dátuma, ideértve a rész műszaki átadás-átvételeket is.

9.6.⁶¹ trolibusz felsővezetéke: a trolibusz elektromos energiaellátását és forgalmának szabályozását biztosító közlekedési célú rendszer, különösen a munkavezetéket, föld- és légtápkábeleket, összekötő kábeleket, jelző- és biztosítóberendezéseket;

9.7.⁶² veszélyhelyzet: kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény.

10.⁶³ A különleges kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatos fogalmak:

10.1. hajtány: olyan, három- vagy többkerekű különleges könnyűszerkezetű kötöttpályás jármű, amelyet pályafelügyeleti, vagy turisztikai célra használnak és gépi vagy emberi erővel hajtanak meg;

10.2. keskeny nyomtávolságú különleges kötöttpályás társaság: keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton legalább az alábbi tevékenységek egyikét végző szervezet:

a) a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózat működtetése,

b) személyszállítási szolgáltatás turisztikai, vagy közszolgáltatási célból való nyújtása,

c) áruszállítás végzése vagy árufuvarozási szolgáltatás nyújtása;

10.3. különleges kötöttpálya: a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer működéséhez szükséges szerkezet és földterület, valamint az azt hordozó és fő mozgásirányát meghatározó tartószerkezet;

10.4. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer: a keskeny nyomtávolságú vasút, a múzeumvasút, és a turisztikai hajtány;

10.5. különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység: a különleges kötött pályán a különleges kötöttpálya üzemeltetője vagy a tevékenység végzésére jogosult által díj ellenében végzett személyszállítás, vagy árufuvarozás, valamint kedvtelési vagy turisztikai célú közlekedési tevékenység, továbbá a saját maga részére végzett áruszállítás;

10.6. különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetése: a különleges kötött pálya, valamint annak működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete;

10.7. különleges kötöttpálya-hálózat működtetése: a keskeny nyomtávolságú és a múzeumvasút esetében

a) a pályahálózat üzemeltetése (ide értve a vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenységeket is) létesítése, felújítása, fejlesztése,

b) a pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítása és az ahhoz szükséges tevékenységek,

c) a pályahálózat megszüntetése, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, továbbá

d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése;

10.8. különleges kötöttpálya üzemeltetője: az a természetes személy vagy szervezet, aki, vagy amely a különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetését végzi;

10.9. különleges kötöttpályás üzemvezető: az a természetes személy, aki a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat szerinti szabályos és biztonságos üzemeltetéséért, karbantartásáért, felülvizsgálatáért, valamint veszélyhelyzet esetén az utasok kimentéért felelős;

10.10. múzeumvasút: a területén muzeális jellegű vasúti pályahálózatot működtető és muzeális jellegű vasúti járművekkel személyszállítási szolgáltatást nyújtó múzeum, muzeális intézmény, egyesület vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti társaság;

10.11. turisztikai hajtány: olyan hajtány amely elsődleges rendeltetése szerint turisztikai célok kiszolgálására készült és ezen cél szerint üzemeltetik (turisztikai kézi- vagy gépi hajtány, turisztikai sínbicikli, lábhajtány);

10.12. turisztikai kézi- vagy gépi hajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa kézi vagy gépi erővel hajt meg;

10.13. turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.

ÁLLAMI FELADATOK

3. §⁶⁴ (1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

(2) Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység.

(3)⁶⁵ A vasúti telekalakítási eljárás és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátása közérdekű és közcélú tevékenység.

3/A. §⁶⁶ A Kormány feladata:

a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció jóváhagyása,

b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről,

c) a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása,

d) az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint

e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

3/B. §⁶⁷ (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

(2) A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző gazdasági társaság működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket.

(3) A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében – figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre – nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről.

(4)⁶⁸ A miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető vertikálisan integrált vállalkozás egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett – indokoltnak elismert – költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.

(5) A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot.

(6)⁶⁹ A miniszter korlátozhatja a nem az Európai Unió tagja harmadik ország vonatkozásában a vasúti pályahálózathoz való hozzáférési jogot a harmadik országból, illetve annak irányába olyan hálózatokon végzett szolgáltatások esetében, amelyek nyomtávolsága eltér a pályahálózat-működtető által működtetett vasúti hálózat általánosan alkalmazott nyomtávolságától, ha versenytorzulás jelentkezik az állam és az adott harmadik ország közötti, határokon átnyúló vasúti közlekedésben. A miniszter a korlátozás bevezetésére vonatkozó határozattervezetet benyújtja a Bizottságnak, és konzultál a többi tagállammal.

(7)⁷⁰ A miniszter látja el – az általa kijelölt szervezet útján – a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerszintű együttműködésének átfogó ellenőrzését, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítását. A kijelölt szervezet számára – a jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.

(8)⁷¹ Országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.

A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia⁷²

3/C. §⁷³ (1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.

(2) A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapul-vételével történjen.

(3) A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.

(4) Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti.

(5) A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSÁNAK SZERVEZETE

4. §⁷⁴ (1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el.

(2) A közlekedési igazgatási szervezet részei:

a) a vasúti igazgatási szerv,

b) a közlekedési hatóság.

(3) A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv.

(4)⁷⁵ Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzeti biztonsági hatóság és az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentő hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(5)⁷⁶ A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a VPSZ-től, a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, továbbá a vállalkozó vasúti társaságoktól függetlenül működik és rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik.

(7)⁷⁷ Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a közlekedési hatóság a megfelelőségértékelő szervezetektől, az ajánlatkérőtől és bármely, közszolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől függetlenül működik.

A települési önkormányzatok önként vállalt feladatai⁷⁸

5. §⁷⁹ (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

a) a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése,

b) az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,

c) városi és helyi vasúti társaság alapítása.

(2)⁸⁰ Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény 14. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településszerkezeti tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára.

5/A–5/B. §⁸¹

II. Fejezet

A VASÚTI TEVÉKENYSÉGEK VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY

6. §⁸² (1) E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít.

(2) A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki.

(3) A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély.

(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A működési engedély határozatlan időtartamra szól.

7. §⁸³ (1) Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít.

(2)⁸⁴ Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot – továbbá ha a vasúti tevékenységet vasút-villamossal végzik, az országos vasúti pályahálózat azon részét – amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.

(3) A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

8. §⁸⁵ (1) A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen

a) az üzleti jó hírnévvel,

b)⁸⁶ országos működési engedély, valamint a vasúti személyszállítási tevékenység vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével történő végzése esetén – a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a pénzügyi teljesítőképességgel,

c) a szakmai alkalmassággal,

d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal

kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3)⁸⁷ Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező, továbbá a vasúti személyszállítási tevékenységet vasút-villamossal országos vasúti pályahálózat igénybevételével végző vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét csak a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

8/A. §⁸⁸

9. §⁸⁹ (1) Üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban: vezető) büntetett előéletű.

(2)–(4)⁹⁰

9/A. §⁹¹ (1)⁹² A vasúti társaság a működési engedély iránti kérelmet jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása vagy a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennállásának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő a vasúti társaságnak a működési engedély iránti kérelmet jóváhagyó határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül benyújtott kérelmére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott esetekben egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Ha a vasúti társaság e meghosszabbított határidő lejártáig sem kezdi meg a működési engedélyben szereplő tevékenységet, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt felfüggeszti.

(2) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezését követően legfeljebb nyolc napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, ideértve különösen a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A tájékoztatást követő tíz napon belül a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles kérelmezni működési engedélyének módosítását.

(3) A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más vasúti társasággal vagy kiszolgáló létesítmény üzemeltetővel való egyesülése esetén.

(4) A vasúti társaság tevékenysége jelentős mértékű megváltoztatását megelőzően köteles a működési engedély módosítását kérelmezni. A tevékenység jelentős mértékű megváltoztatásának minősül, ha tevékenységét más vállalkozó vasúti tevékenységgel bővíti, vagy korábbi tevékenységével felhagy és helyette más vasúti tevékenységet kíván folytatni – ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet.

(5) A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, ha működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja.

9/B. §⁹³ (1) Ha a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság

a) nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét,

b) a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy

c) e tevékenységét szünetelteti

a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti.

(2) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt a vasúti társaság indokolt kérelmére felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető.

(4) A felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásának akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.

(5) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja

a) a vasúti társaság kérelmére,

b) ha a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el,

c) ha a vasúti társaság a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételnek a 9/C. § (2) bekezdése szerint nem felel meg, valamint

d) ha az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.

9/C. §⁹⁴ (1) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére, annak átszervezése idejére legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra – a (2) bekezdésben meghatározottak alapján – ideiglenes működési engedély adható, ha a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Ha a vasúti társaság pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint tizenkettő, de több mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedélyt adhat ki. Ha a vasúti társaság tevékenységére vonatkozóan a pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedély kiadása nélkül az engedélyt visszavonja.

(3)⁹⁵ Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy egységes biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4) Ha a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-tagállamban a kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.

9/D. §⁹⁶ A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség) az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.

9/E. §⁹⁷ A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi.

(2) Az éves felügyeleti díj mértéke:

a) országos vállalkozó vasúti társaság esetén 1 363 000 forint,

b) elővárosi, vállalkozó vasúti társaság esetén 136 000 forint,

c) térségi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint,

d) helyi, városi, vállalkozó vasúti társaság esetén 14 000 forint.

Bejelentéssel végezhető vasúti tevékenységek⁹⁸

9/F. §⁹⁹ (1) A működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentés mellett végezhető.

(2) A működési engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos, a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv – a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint – vizsgálja.

(3)¹⁰⁰ Ha a vasúti igazgatási szerv megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerint vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a kárfedezeti képességgel kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, de legfeljebb hat hónapra a tevékenység folytatását megtiltja. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatásának megtiltását megszünteti. Ha a vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja, a vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és a közhiteles nyilvántartásból a vasúti társaságot vagy a pályahálózat-működtetőt törli.

MŰSZAKI ENGEDÉLY

10. §¹⁰¹ (1) Műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges

1. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények és az azokhoz kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületei – ideértve a trolibusz felsővezetékét is –

1.1. tekintetében feltétfüzet alkalmazásához,

1.2. engedélyezési feltételeinek előzetes vizsgálatához (elvi építési engedély),

1.3. építéséhez,

1.4. átalakításához, korszerűsítéséhez,

1.5. használatbavételéhez,

1.6. ideiglenes használatbavételéhez,

1.7. fennmaradásához,

1.8. megszüntetéséhez, bontásához,

1.9. üzemszünetéhez,

1.10. tekintetében az építési engedélyben foglaltaktól való eltéréshez;

2. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti jármű

2.1. forgalomba hozatalához,

2.2. típusának engedélyezéséhez,

2.3. elvi előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.4. előzetes típusa engedélyezéséhez,

2.5. üzembe helyezéséhez,

2.6. átalakításához,

2.7. honosításához,

2.8. különleges menete engedélyezéséhez;

3. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények forgalomba hozatalához és üzemben tartásához, valamint átalakításához;

4. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez; valamint

5. az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá nem tartozó, a vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései – a futómű, a fék, a kocsiszekrény és a vonatbefolyásoló berendezés – javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság – az (1) bekezdés 1. és 2. pontja esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, az (1) bekezdés 3–5. pontja esetén e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint – adja ki.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti jogszabály nem zárja ki, az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában felsorolt engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe illesztése teljesíti az elvárt szintű rendszerintegritást. E feltétel teljesülését a közlekedési hatóság egyedi kockázatértékelési alapú rendszerintegritási vizsgálat során értékeli. Nincs szükség egyedi kockázatértékelési alapú vizsgálatra azon szempontok tekintetében, amelyekre vonatkozóan a kérelmező a (2) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy a 2. § 1. pont 1.16. alpontja szerinti nemzeti ajánlásokban meghatározott előírásoknak megfelelően járt el.

(4) Jogszabály a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülésének igazolására megfelelőségértékelő szervezet által kiállított tanúsítványt írhat elő.

III. Fejezet¹⁰²

A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE

A vasúti pályahálózat működtetése

11. § (1) Az országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát – a 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák kivételével – a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) A 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák működtetését olyan gazdasági társaság is végezheti, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

(3) Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat – amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része – működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.

(4) Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.

(5) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető pályahálózat-működtetőt illeti, aki köteles hálózat-hozzáférési díjból keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.

(6) Az országos pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos jelentőségű vasútvonalak optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.

(7) Az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonába lévő vagy irányítása alá tartozó pályahálózat-működtető a díjképzési és a vasúti pályakapacitás-elosztási keretek betartásán túl felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

(8)¹⁰³ A pályahálózat-működtető felel az általa működtetett vasúti pályahálózat működtetéséért, üzemeltetésért, ezen belül a karbantartásáért és a felújításáért, valamint pályaműködtetési szerződésben vagy a fejlesztés finanszírozását biztosító támogatási szerződésben meghatározott feltételek szerinti fejlesztésért.

(9)¹⁰⁴ A pályahálózat-működtető – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (6) bekezdésének figyelembevételével – kiszervezheti egyes feladatait másik szervezethez, amennyiben az nem vállalkozó vasúti társaság, nem irányít vállalkozó vasúti társaságot, illetve azt nem ellenőrzi vállalkozó vasúti társaság, feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség és nem sérül az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága.

(10)¹⁰⁵ Amennyiben a pályahálózat-működtető a (9) bekezdés szerint kiszervezi egyes feladatait, a kiszervezett feladatok vonatkozásában is megtartja az e feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is a pályahálózat-működtetőt terheli a kiszervezett feladatok ellátásáért.

11/A. §¹⁰⁶ (1)¹⁰⁷ A pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők a pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátása során megkülönböztetéstől mentes módon és pártatlanul kötelesek eljárni. Ennek biztosítása érdekében – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – ugyanazon személyek nem lehetnek egyidejűleg:

a) pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

b) a pályahálózat-működtetőnél az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek és egyben valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;

c) ha a pályahálózat-működtetőnél felügyelőbizottság működik, úgy a pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság felügyelőbizottságának tagjai;

d) vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotó olyan felügyelőbizottság tagjai, amely a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorol, továbbá ezen pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai.

(1a)¹⁰⁸ Olyan pályahálózat-működtető esetében, amelynél a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a VPSZ látja el, az (1) bekezdés c) és d) pontjait nem kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált vállalkozások esetében a pályahálózat-működtető igazgatóságának tagjai és az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyek nem részesülhetnek teljesítményalapú díjazásban a vertikálisan integrált vállalkozás más jogi személyétől, és nem kaphatnak olyan juttatásokat, amelyek vállalkozó vasúti társaság pénzügyi teljesítményéhez kapcsolódnak.

(3) Ha a vertikálisan integrált vállalkozáson belüli szervezetek közös információs rendszereket használnak, az alapvető feladatokhoz kapcsolódó üzleti titkokhoz való hozzáférést a pályahálózat-működtető erre felhatalmazott személyzetére kell korlátozni. Érzékeny információk nem adhatók át a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó más szervezetnek.

(4) A vertikálisan integrált vállalkozás keretében működő pályahálózat-működtető abban az esetben tekinthető független pályahálózat-működtetőnek, amennyiben megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek.

11/B. §¹⁰⁹ (1) A pályahálózat-működtető a forgalomirányítási és a karbantartás-tervezési feladatait pártatlanul, átlátható és megkülönböztetésmentes módon köteles ellátni, amelynek érdekében biztosítja, hogy a forgalomirányítási és karbantartás-tervezési feladatokkal kapcsolatos döntésekért felelős személyekkel kapcsolatban ne álljon fenn a 11/A. §-ban meghatározott összeférhetetlenség.

(2) A pályahálózat-működtető a forgalomirányítás terén biztosítja, hogy a vállalkozó vasúti társaságokat érintő hálózati üzemzavar esetén a vállalkozó vasúti társaságok kellő időben és teljeskörűen hozzáférhessenek minden releváns információhoz.

(3) Amennyiben a pályahálózat-működtető hálózati üzemzavar esetén, az ezzel összefüggő adatokon és információkon felül további hozzáférést biztosít a forgalomirányítási eljárásokhoz, ezt a vállalkozó vasúti társaságok számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell lehetővé tennie.

(4) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon ütemezi a karbantartási munkákat.

(5) A pályahálózat-működtető konzultál a kapacitásigénylőkkel a vasúti infrastruktúra nagyobb karbantartási, illetve felújítási munkáinak hosszú távú tervezéséről, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapacitásigénylők által a tárgyban felvetett aggályokat.

11/C. §¹¹⁰ (1) A pályahálózat-működtető biztosítja pénzügyi-gazdasági tevékenysége átláthatóságát.

(2)¹¹¹ A pályahálózat-működtető a pályahálózat-működtetői tevékenységéből származó bevételeket – beleértve a költségvetésből, illetve európai uniós forrásból nyújtott támogatást is – kizárólag a pályaműködtetési tevékenység finanszírozására használhatja fel, ideértve adósságszolgálatának teljesítését is, azonban – a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Ptk.-ban meghatározott szabályok szerint osztalékot fizethet a tulajdonosainak.

(2a)¹¹² A vertikálisan integrált vállalkozáson belül valamely vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorló vállalkozás részére a pályahálózat-működtető a (2) bekezdés szerinti osztalékot nem fizethet.

(3) A pályahálózat-működtetők sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt vállalkozó vasúti társaságoknak.

(4) Vállalkozó vasúti társaságok sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthatnak kölcsönt pályahálózat-működtetőknek.

(5) Vertikálisan integrált vállalkozáson belül jogi személyek csak piaci kamattal és az érintett szervezet egyéni kockázati profiljának megfelelő feltételek mellett nyújthatnak, folyósíthatnak és törleszthetnek egymásnak kölcsönt.

(6) Vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó jogi személy csak szerződéses alapon nyújthat szolgáltatást a pályahálózat-működtetőnek, a szolgáltatásért fizetett díjat pedig vagy piaci áron vagy olyan áron kell megállapítani, amely tükrözi az előállítási költségeket és egy észszerű mértékű haszonkulcsot.

(7) A pályahálózat-működtető tartozásait egyértelműen el kell választani a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek tartozásaitól. Ezeket a tartozásokat külön kell törleszteni.

(8) A pályahálózat-működtető és a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyéb jogi személyek könyvelését oly módon kell vezetni, amely biztosítja a pénzügyi-gazdasági átláthatósággal kapcsolatos követelmények teljesítését, és lehetővé teszi a vállalkozáson belül elkülönítetten vezetett számviteli nyilvántartást.

(9) A vertikálisan integrált vállalkozásokon belül a pályahálózat-működtetőnek részletes nyilvántartást kell vezetnie a vállalkozáshoz tartozó más jogi személyekhez fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatairól.

11/D. §¹¹³ (1) Az országos vasúti pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaságok és a kapacitásfoglalásra jogosultak legalább évente egyszeri gyakorisággal koordinációs tevékenységet folytatnak, amely koordinációs tevékenységben a vasúti igazgatási szerv megfigyelőként jogosult részt venni.

(2) A koordinációnak ki kell kiterjednie:

a) a pályahálózat-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igényekre;

b) a vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint az e szerződésben meghatározott teljesítményösztönzők tartalmára és végrehajtására;

c) a hálózati üzletszabályzat tartalmára és alkalmazására;

d) az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdéseire;

e) minden olyan egyéb kérdésre, amely a vasúti pályahálózathoz való hozzáférésnek, a vasúti pályahálózat használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik.

(3) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott felekkel konzultálva koordinációs iránymutatásokat dolgoz ki és tesz közzé honlapján.

(4) A pályahálózat-működtetőnek koordinációs tevékenységéről évente legalább egy ízben összefoglaló dokumentumot kell honlapján közzétennie.

(5) A koordinációban való részvétel nem érinti sem a vállalkozó vasúti társaságok, sem a kapacitásfoglalásra jogosultak azon jogát, hogy a pályavasúti szolgáltatásokkal összefüggésben jogorvoslati kérelemmel forduljanak a vasúti igazgatási szervhez.

(6) A koordinációban való részvétel nem érinti a vasúti igazgatási szerv XIV. Fejezetben meghatározott hatáskörét.

11/E. §¹¹⁴ Az országos pályahálózat-működtetők

a) az uniós vasúti pályahálózat fejlesztése,

b) az egységes európai vasúti térség kialakításának, pályaműködtetési szolgáltatások egységes rendszere kialakításának és fenntartásának támogatása,

c) a teljesítmény nyomon követése és mutatókkal történő értékelése,

d) a fejlesztési és szolgáltatási tapasztalatok megosztása,

e) a piac működésének nyomon követése,

f) a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése,

g) a több hálózatra kiterjedő kapacitáselosztással és díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés kialakítása

érdekében együttműködnek.

11/F. §¹¹⁵ A pályahálózat-működtetők alapvető feladatai körébe tartozik a menetvonalak elosztásával kapcsolatos döntéshozatal, ideértve az egyes menetvonalak meghatározását, rendelkezésre állásuknak vizsgálatát és elosztásukat, továbbá a hálózat-hozzáférési díjakkal kapcsolatos döntéshozatal, ideértve a díjak meghatározását és beszedését is, összhangban a díjszabási és kapacitáselosztási rendszerrel.

A pályahálózat-működtető üzleti terve

12. § (1) A 3/C. §-ban meghatározott stratégia, valamint a 29/A. §-ban meghatározott finanszírozás – különösen az azokban biztosított állami támogatás mértékének – figyelembevételével a pályahálózat-működtető az adott üzleti évre szóló beruházási és pénzügyi programot tartalmazó üzleti tervet készít.

(2) Az üzleti terv elősegíti a pályahálózat optimális és hatékony használatát, rendelkezésre bocsátásának és fejlesztésének biztosítását, lehetővé teszi a pénzügyi egyensúly elérését, és biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.

(3) A pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetének a pályahálózathoz való hozzáféréssel, a pályahálózat használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részeit – az üzleti terv elfogadására összehívott közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzően – a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A beérkezett vélemények alapján a pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.

(5) Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz.

13. § (1) A pályahálózat-működtető a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – visszaigazolás küldése céljából – legkésőbb az üzleti terv elfogadásától számított egy hónapig kezeli.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A pályahálózat-működtető legalább két hónapig köteles közétenni a tervezeteket.

IV. Fejezet¹¹⁶

A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

A kiszolgáló létesítményekre vonatkozó alapvető szabályok

14. § (1) Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet

a) pályahálózat-működtető,

b) vállalkozó vasúti társaság,

c)¹¹⁷ olyan gazdálkodó szervezet, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak,

d)¹¹⁸ természetes személy

e)¹¹⁹

(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a járulékos szolgáltatásokat, mint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés biztosítását és a kiszolgáló létesítményekkel nyújtott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető jogosult és köteles nyújtani, a kiegészítő szolgáltatásokat és a mellékszolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújthatja.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a 2. melléklet 2–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(3a)¹²⁰ A vasúti műszaki vizsgálati központok üzemeltetői a 2. melléklet 4. Mellékszolgáltatások pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(4)¹²¹ Ha a (3) vagy a (3a) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető, vagy a pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői e tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.

(7) A kiszolgáló létesítmény használati díjait a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője részére kell megfizetni. A díjakat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésének finanszírozására használja fel.

(8)¹²² A vasúti műszaki vizsgálati központ vonatkozásában a IX. Fejezet szerinti a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabályaitól jogszabályban eltérő rendelkezés állapítható meg.

15. § (1) E § alkalmazásában gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság az a vállalkozó vasúti társaság, amely egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjeként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott gazdasági erőfölényben van legalább egy olyan vasúti áru- vagy személyszállítási piacon, amely piac szereplői az adott kiszolgáló létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik.

(2) Ha a 2. melléklet 2. pont a)–d), g) és i) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője egy erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor a vállalkozó vasúti társaság gazdasági társaságot vagy a vállalkozó vasúti társaságon belül külön szervezeti egységet hoz létre a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, amelynek független működését biztosítani kell olyan módon, hogy

a) vezetője a vállalkozó vasúti társaság vezető tisztségviselőjének közvetlen irányítása alá tartozik, és a b) pont szerinti ügykörben nem utasítható, és

b) szervezeti egység tekintetében külön szervezeti és működési szabályzatot kell készíteni, amelyet a vállalkozó vasúti társaság legfőbb döntéshozó szerve hagy jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban a szolgáltatások nyújtásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaság számára a létesítményekhez a létesítményen belül található vasúti pályahálózathoz, valamint az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítva legyen.

(3) Ha a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor

a) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaságnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetése tekintetében a vállalkozó vasúti tevékenységétől elkülönítve,

b) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a vasúti tevékenységét a más, e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységétől elkülönítve,

a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell vezetnie számviteli nyilvántartásait.

(4) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény – vagy ha egy vagy több szolgáltatás nyújtása a vasúti kiszolgáló létesítmény egy részén is lehetséges, akkor a vasúti létesítmény ezen részének – üzemeltetését a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa bérbeadás vagy lízing céljára meghirdeti, ha

a) a kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és

b) legalább két vállalkozó vasúti társaság a szolgáltatások igénybevétele iránt ajánlatot tett a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa részére és csatolták az igény megalapozottságát bizonyító okiratokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott bérletre vagy lízingbevételre ajánlattal kapcsolatban a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét nem terheli szerződéskötési és birtokbaadási kötelezettség.

(6) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a kiszolgáló létesítmény használata folyamatban lévő átalakítás miatt nem lehetséges.

V. Fejezet

A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

16. §¹²³

17. §¹²⁴

VI. Fejezet

SAJÁT CÉLÚ VASÚTI TEVÉKENYSÉG

18. §¹²⁵

VII. Fejezet¹²⁶

VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők függetlenségének általános alapelvei

19. § (1) Az irányítás, az adminisztráció és az üzemeltetési, gazdasági és könyvelési ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok gazdasági társaságokként működnek, ennek megfelelően független státusszal és elsősorban a magyar államtól elkülönített vagyonnal, továbbá a költségvetéstől eltérő üzleti tervvel és pénzügyi-számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek.

(2) A pályahálózat-működtető az e törvény által kialakított díjképzés és kapacitáselosztási keretek és további feltételek betartása mellett felelős saját működési rendszeréért, üzemeltetési feltételei biztosításáért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

A vállalkozó vasúti társaságok kereskedelmi elvek alapján történő működtetése

20. § (1) Annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon, a vállalkozó vasúti társaságok tevékenységeiket a piaci viszonyok szerint végzik, és e tevékenységeiket vezető testületeik hatáskörében kezelhetik.

(2) A vállalkozó vasúti társaságokat a gazdasági társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, az állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a megkötött közszolgáltatási szerződéseikre is.

(3) A vállalkozó vasúti társaságok meghatározzák saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. A tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése. A tervekben fel kell tüntetni a fenti célok elérésének eszközeit is.

(4) A Kormány által elfogadott általános közlekedéspolitika alapján, figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket, beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon

a) alakíthatják ki belső szervezetüket az alapvető funkciók függetlensége, a hálózat-hozzáférési díjak kialakítására, megállapítására és beszedésére, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül,

b) szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát,

c) hozhatnak döntést a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,

d) terjeszthetik ki piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,

e) indíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit.

(6) A (3) bekezdésben foglaltak mellett a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok tulajdonosai számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy előírják azt, hogy – a magántulajdonban lévő részvénytársaságok részvényesei számára a Ptk. szerint biztosított előjoghoz hasonlóan – előzetes jóváhagyásuk szükséges a jelentős üzleti döntésekhez. E § rendelkezései nem sérthetik a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése tekintetében biztosított hatásköröket.

Számviteli elkülönítés

21. § (1)¹²⁷ Az országos működési engedéllyel rendelkező vertikálisan integrált vállalkozás a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint elkülönítve vezeti számviteli nyilvántartásait, valamint külön mérleget és eredménykimutatást készít és tesz közzé az alábbi tevékenységei tekintetében:

a) a vasúti pályahálózat működtetése,

b) a vasúti személyszállítás,

c) a vasúti árufuvarozás,

d) a vontatás.

(2)¹²⁸ A vasúti pályahálózat működtetése és a vertikálisan integrált vállalkozás egyéb tevékenységei között a keresztfinanszírozás tilalma érvényesül.

(3)¹²⁹ A vertikálisan integrált vállalkozás a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente – a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározott módon – igazolni köteles.

(4) A személyszállítási szolgáltatások, a vasúti vontatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett állami pénzeszközöket, mint közszolgáltatásért kapott összegeket elkülönítve, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével összhangban kell kimutatni az elszámolásokban, és azok nem használhatóak fel más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott különböző tevékenységi területek könyvelését úgy kell végezni, hogy az nyomon követhetővé tegye a keresztfinanszírozás tilalmának betartását, valamint a hálózat-hozzáférési díjakból származó jövedelmek és az egyéb üzleti tevékenységekből származó bevételek felhasználását.

Vállalkozó vasúti szolgáltatások

22. § Vállalkozó vasúti szolgáltatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatás, a vasúti árufuvarozási szolgáltatás és a vontatási szolgáltatás.

Vasúti árufuvarozási szolgáltatás

23. § (1) A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) A vasúti árufuvarozás részletes feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

Vontatási szolgáltatás

24. § A kizárólag vontatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság saját eszközeivel vagy szerződés útján biztosított vontató járművekkel nyújthat vontatási szolgáltatást más vállalkozó vasúti társaságoknak.

Országos vasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint vontatási szolgáltatás

24/A. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság – a XII. Fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult.

(2) Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.

VIII. Fejezet¹³⁰

VASÚTI ÁGAZATI SZERZŐDÉSEK

A magyar állam és a vasúti társaságok közötti szerződések

25. § (1)¹³¹ A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében – a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal – vagyonműködtetési szerződést köt.

(1a)¹³² A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül.

(2) A magyar állam az országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére szerződést (a továbbiakban: pályahálózat-működtetési szerződés) köt.

(3) A magyar állam a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben a (2) bekezdésben meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkeivel összhangban – a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezetátalakításra egyedi támogatást nyújthat.

(4) A pályahálózat-működtetővel a (2) és a (3) bekezdés szerinti szerződéseket – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében a miniszter köti meg.

(5) Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

Vagyonkezelési szerződés

26. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére

a) pályahálózat-működtető,

b)¹³³ a vertikálisan integrált vállalkozás,

c) központi költségvetési szerv vagy

d) az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő.]

a vagyonkezelési szerződést – a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.

(2)¹³⁴

(3)¹³⁵ A magyar állam nevében – e törvényben foglalt kivétellel – az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(4) Az állam tulajdonába kerülő és a már állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelem tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(5) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

27. § (1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.

(2) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

(3) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályahálózat-működtető a Kormány egyedi döntése vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett országos pályahálózat-működtető és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkezik.

A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés

28. § (1) Az állam nevében a miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).

(2) A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy

a) a szokásos üzleti feltételek mellett, ötéves időszakon belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtető eredménykimutatásában a hálózat-hozzáférési díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény, a magánforrásokból származó vissza nem térítendő támogatás és az állami finanszírozás – ideértve az állami előlegfizetéseket is – legalább egyensúlyban legyen a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadásokkal, beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait is,

b) a pályahálózat-működtetőt – a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása mellett – a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze,

c) azok a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfeleljenek.

(3) A pályaműködtetési szerződést naptári évenként – a benne foglaltak teljesítésének értékelésével – felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(4) A felek a szerződés teljes időtartamára szóló érvénnyel előzetesen megállapodnak a szerződés feltételeiben és a pályahálózat-működtető számára finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.

(5) A pályaműködtetési szerződésben kell meghatározni az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:

a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,

b) közlekedéspolitikai célú beruházások,

c) környezetvédelmi fejlesztés,

d) kutatás-fejlesztés.

(6) A pályaműködtetési szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a költségvetési támogatás mértékét,

b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,

c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,

d) a támogatás felhasználásának célját,

e) az (1) bekezdés szerint megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját,

f) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

g) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint

h) a 3. mellékletben meghatározott feltételeket.

29. § (1) A pályahálózat-működtető üzleti tervének összhangban kell lennie a pályaműködtetési szerződéssel.

(2) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végleges tervezetét a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a megkötését követő harminc napon belül a pályahálózat-működtető a honlapján közzéteszi.

(5) A pályahálózat-működtető a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről nyilvántartást készít, amely alapján felmérhető az ezen eszközök javításához vagy cseréjéhez szükséges finanszírozás nagysága. A nyilvántartásban rögzíteni kell a pályahálózat felújítására és korszerűsítésére fordított kiadások részleteit is.

29/A. § A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek – az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének tiszteletben tartásával – a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. E beruházásokat a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is finanszírozzák. Az ilyen finanszírozás esetén a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

Határforgalmi egyezmények

29/B. § (1) A határforgalmi egyezmények nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

(2) A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése, valamint a módosítás vagy az új határforgalmi egyezmény aláírása előtt a miniszter – az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül – értesíti a Bizottságot.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti értesítés Bizottsághoz történő érkezését követő két hónapon belül a Bizottság arról értesíti Magyarországot, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik az érintett harmadik országokkal folyamatban lévő uniós tárgyalások céljait, vagy azok előreláthatóan az uniós joggal összeegyeztethetetlen megállapodáshoz vezetnek, akkor a tárgyalásokat haladéktalanul be kell fejezni.

(4) A miniszter a tárgyalásokról, azok eredményéről az egyes tárgyalási szakaszokat követően tájékoztatja a Bizottságot. A miniszter felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelők útján vegyen részt a tárgyalásokon.

(5) Ha a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza Magyarországot, hogy ideiglenesen harmadik országokkal új vagy felülvizsgált határforgalmi egyezményeket alkalmazzon vagy ilyen megállapodásokat kössön, akkor a határforgalmi egyezménynek összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyezteti az Unió közlekedéspolitikája tárgyát és célját.

Az EUROFIMA finanszírozás

29/C. § (1) A magyar állam kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, ha a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2) Az állami kezességért fizetendő, az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.

IX. Fejezet

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA

NEMZETI SZABÁLYOK, NEMZETI ELŐÍRÁSOK ÉS NEMZETI AJÁNLÁSOK¹³⁶

30. § (1) A nemzeti szabályok és a nemzeti előírások

a) jogszabályban,

b) a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a közlekedési hatóság által közzétett vasúti műszaki előírásokban

kerülnek meghatározásra.

(2) A vasútbiztonságot érintően a Bizottságnak és az Ügynökségnek bejelentett nemzeti szabályoknak meg kell felelniük az alábbi együttes feltételeknek:

a) a következő tárgykörök valamelyikére vonatkoznak

aa) a meglévő nemzeti biztonsági célokra és biztonsági módszerekre vonatkozó szabályok;

ab) a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszereinek követelményeire és biztonsági tanúsítására vonatkozó szabályok;

ac) a vasúti hálózatra vonatkozó közös üzemeltetési szabályok, amelyek még nem tartoznak az átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá, beleértve a forgalomirányító és jelző-rendszerre vonatkozó szabályokat is;

ad) a kiegészítő belső üzemeltetési szabályokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályok, amelyeket a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok határoznak meg;

ae) a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok, ideértve a felvételi követelményeket, az orvosi alkalmasságot, a szakképzést és engedélyezést, amennyiben azokat nem szabályozzák az átjárhatósági műszaki előírások;

af) a balesetek és a váratlan események kivizsgálására vonatkozó szabályok;

b) megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak, különös tekintettel az ÁME-kre, a közös biztonsági célokra és a közös biztonsági módszerekre; és

c) nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti árufuvarozás és személyszállítás burkolt korlátozásához.

(3) A vasútbiztonságot érintően abban az esetben fogadható el új nemzeti szabály:

a) ha bizonyos meglévő biztonsági módszerekre vonatkozó szabályokra nem terjed ki a közös biztonsági módszerek hatálya;

b) ha a vasúti hálózatra vonatkozó üzemeltetési szabályok még nem tartoznak az ÁME-k hatálya alá;

c) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően;

d) ha egy korábban már bejelentett szabályt felül kell vizsgálni; vagy

e) ha a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok – ideértve a felvételi követelményeket, a fizikai és pszichológiai alkalmasságot és a szakképzést – még nem tartoznak az ÁME-k sem a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá.

(4) A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására vonatkozóan a Bizottság és az Ügynökség részére bejelentett nemzeti szabály és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja a következő esetekre vonatkozhat:

a) olyan esetre, amelynél az ÁME-k nem térnek ki vagy nem térnek ki maradéktalanul az alapvető követelményeknek megfelelő aspektusokra, beleértve a nyitott kérdéseket is,

b) olyan esetre, amelynél egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülés bejelentése megtörtént,

c) olyan különleges esetre, amelynél a vonatkozó ÁME-ben nem szereplő műszaki szabályok alkalmazása válik szükségessé,

d) olyan esetre, amelynél olyan meglévő rendszerek meghatározására alkalmazott nemzeti szabály alkalmazása válik szükségessé, amelynek célja, hogy értékelje a járműnek a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét,

e) az ÁME-k hatályán kívül eső hálózatok és járművek esetére,

f) olyan esetre, amelynél sürgős ideiglenes megelőző intézkedésekre van szükség, különösen balesetet követően.

(5) A (4) bekezdésben foglalt eseteken túl a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módjára vonatkozó új nemzeti szabályt a következő esetben lehet meghatározni:

a) ha egy ÁME nem felel meg maradéktalanul az alapvető követelményeknek, vagy

b) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően.

(6) A (7)–(8) bekezdésben meghatározott eset kivételével

a) új nemzeti szabály bevezetése esetén,

b) a nemzeti szabály módosításakor,

c) az ÁME alkalmazása alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásával egy időben, vagy

d) ha az érintett ÁME közzététele vagy felülvizsgálata nyomán a nemzeti szabályt hatályon kívül kell helyezni

a közlekedési hatóság a nemzeti szabály vagy annak hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezés tervezetét – vasúti műszaki bizottság által kiadott vasúti műszaki előírás esetében a közlekedési hatóság 80. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vizsgálatát követően – az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti bevezetésének vagy hatályon kívül helyezésének indokait.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közlekedési hatóság a már kihirdetett nemzeti szabályt küldi meg az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti a bevezetésének indokait.

(8) Ha a vasút-villamosra vonatkozóan nincs hatályban átjárhatósági műszaki előírás, a rá vonatkozó nemzeti szabályokat úgy kell megalkotni, hogy biztosítsák a vasút-villamosnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelését.

(9) A helyi jellegű szabályt és korlátozást megállapító, az infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetésre került nemzeti szabály esetében a (6)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10) Ha az Ügynökség az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata után a kihirdetett nemzeti szabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését kéri, a közlekedési hatóság haladéktalanul intézkedik a nemzeti szabály módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.

(11) Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata során az Ügynökség és a Bizottság által elfogadott és ezt követően kihirdetett új nemzeti szabályt a közlekedési hatóság az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek.

(12) A jogszabályokban – valamint az uniós vasúti rendszer részét képező vasúti pályahálózatot működtető vagy azon közlekedő vasúti társaság esetén az egyéb nemzeti szabályokban – meghatározott keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg. A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(13) A bejelentett nemzeti szabályokra nem vonatkozik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értesítési eljárás.

30/A. § (1) A vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti jármű tervezésének, gyártásának, átalakításának, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeknek részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(2) A vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezése, vizsgálata, alkalmazhatósága, üzemeltetése, karbantartása vonatkozó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(4) A vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokról, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésének, összeállításának, megfékezettségének, a kötelezően elvégzendő vizsgálatoknak a szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti vasúti műszaki előírásokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője biztonságirányítási rendszerébe illeszkedő szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg. A hálózati forgalmi szabályzatokat a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságnak megküldi.

(6) A vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket a vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(7) Az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK¹³⁷

31. § (1)¹³⁸ A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek.

(1a)¹³⁹ A karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, a fejlesztési közreműködők, a karbantartási szolgáltatók, az üzembentartók, a szolgáltatók, az ajánlatkérők, a fuvarozók, a feladók, a címzettek, a berakodók, a kirakodók, a töltők és a lefejtők

a) egymással és más szereplőkkel együttműködve intézkedéseket tesznek a tevékenységük során feltárt kockázatok kezelésére,

b) biztosítják, hogy az általuk szállított alrendszerek, tartozékok és berendezések, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az előírt követelményeknek és használati feltételeknek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető biztonságosan tudja üzemeltetni azokat.

(1b)¹⁴⁰ A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők

a) egymással és más szereplőkkel együttműködve megteszik a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket,

b) a biztonságirányítási rendszereikben figyelembe veszik a vasúti piaci szereplők és a harmadik felek tevékenységével összefüggő kockázatokat,

c) szerződésben állapodnak meg az (1a) bekezdésben megjelölt vasúti piaci szereplőkkel, hogy azok kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre, és

d) gondoskodnak arról, hogy az alvállalkozóik kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre a közös biztonsági módszerek alkalmazása révén.

(1c)¹⁴¹ Ha a vállalkozó vasúti társaság, a pályahálózat-működtető, vagy az (1a) bekezdésben említett valamely szereplő a műszaki berendezéseknek – beleértve azok szerkezeti alrendszereit is – a hiányosságával, nem megfelelő kivitelezésével vagy üzemzavarával összefüggésben biztonsági kockázatot észlel, vagy ilyen kockázatról kap tájékoztatást, a hatáskörén belül:

a) megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket az észlelt biztonsági kockázat kezelésére,

b) e kockázatokról értesíti a többi érintett felet annak érdekében, hogy azok megtehessenek minden olyan korrekciós intézkedést, amely a vasúti rendszer biztonsági teljesítményének folyamatos fenntartásához szükséges.

(1d)¹⁴² Ha az (1a) bekezdésben meghatározott szervezetek részéről az (1a)–(1c) bekezdésekben meghatározott kockázatelemzés elvégzése vagy kockázatkezelési intézkedés végrehajtása szükséges, ezeket a kijelölő hatóság engedélyével rendelkező kockázatértékelő szervezet értékeli. A kockázatkezelési intézkedés csak a kockázatértékelő szervezet jóváhagyása után hajtható végre.

(1e)¹⁴³ A vasúti járműveknek a vállalkozó vasúti társaságok közötti cseréje esetén minden érintett megosztja a többi érintettel a működés biztonsága szempontjából lényeges információkat, így különösen az érintett jármű állapotára és üzemi előzményeire, a nyomonkövethetőség céljából a karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek nyomonkövethetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozóan.

(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében

a)¹⁴⁴ a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a veszélyhelyzet esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,

b) a vasúti pályahálózat működtetője – a veszélyhelyzet megszűnéséig – jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az adott pályaszakaszra kiadott menetvonalak visszavonására, a közúti átjárót érintő lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett,

c) a vasút területét igénybe vevő, illetve a vasút területén tartózkodó személyeknek az ott érvényben lévő biztonsági rendelkezéseket és szabályokat meg kell tartaniuk.

(3)¹⁴⁵ A pályahálózat-működtető a vasúti közlekedés műszaki hiba vagy baleset miatti zavara esetén köteles minden szükséges intézkedést megtenni a zavar előtti állapot visszaállítása érdekében. E célból vészhelyzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben felsorolja a zavar esetén értesítendő szerveket. A határokon átnyúló közlekedést potenciálisan befolyásoló zavar esetén a pályahálózat-működtetőnek minden lényeges információt meg kell osztania azokkal a pályahálózat-működtetőkkel, amelyek hálózatát és közlekedését az adott zavar érintheti. Az érintett pályahálózat-működtetőknek együtt kell működniük a határokon átnyúló forgalom helyreállítása céljából.

(4) A vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték, légijármű leszálló-pálya, illetve egyéb építmény (pl. közvilágítás, reklám, közúti jelzőlámpák) létesítéséhez, átalakításához vagy megszüntetéséhez, a terep szintjét megváltoztató földmunka és fásítás, illetve bányászati tevékenység végzéséhez – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulása is szükséges.

(5) A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör betöltésére a jogszabály által előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt köteles alkalmazni.

(6)¹⁴⁶ A bejelentett szervezet részt vesz a Bizottság által létrehozott bejelentett szervezetek ágazati csoportjában. A pálya menti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tekintetében bejelentett szervezet ezen kívül részt vesz az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében említett munkacsoport tevékenységében és követi a munkacsoport tevékenysége nyomán kidolgozott iránymutatásokat.

(7)¹⁴⁷ A bejelentett szervezet az Ügynökség részre megküldi az alrendszerek EK-hitelesítési tanúsítványait, valamint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-megfelelőségi tanúsítványait és EK-alkalmazhatósági tanúsítványait.

(8)¹⁴⁸ A vasúti társaság, valamint a fejlesztési közreműködő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) valamint a GSM-R fejlesztő az ÁME hatálybalépését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ÁME-vel érintetten megvalósuló és előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről.

BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

32. § (1)¹⁴⁹ A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.

(2)¹⁵⁰ A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.

(3)¹⁵¹ A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről – külön jogszabályban meghatározottak szerint – évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.

BIZTONSÁGI SZERVEZET¹⁵²

32/A. §¹⁵³ (1) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.

(2) Az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság a biztonsági szervezetet maga működteti.

(3)¹⁵⁴ A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.

(4) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,

a)¹⁵⁵ azt pályahálózat működtető vasúti társaság és vertikálisan integrált vállalkozás esetében a vasútbiztonsági engedélyben,

b)¹⁵⁶ egyéb esetben az egységes biztonsági tanúsítványban

hagyja jóvá a közlekedési hatóság.

(5) Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer létrehozására nem kötelezett vasúti társaságban működik, a vasúti társaság e tevékenységére vonatkozó belső szabályzatát a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(6)¹⁵⁷ A közlekedési hatóság – a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából – tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és egységes biztonsági tanúsítványokról, valamint a jóváhagyott szabályzatokról.

(7) A biztonsági szervezet gondoskodik a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentéséről, valamint a szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá – a biztonságirányítási rendszerben foglalt kötelezettségekkel összhangban – az üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn.

(8) A biztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.

EGYSÉGES BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY¹⁵⁸

33. §¹⁵⁹ (1) A belföldön bejegyzett vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által – jogszabályban meghatározottak szerint – kiállított egységes biztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. Az egységes biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vállalkozó vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a rendeltetés szerinti szolgáltatási területén képes biztosítani a biztonságos működést.

(2) A vállalkozó vasúti társaság az egységes biztonsági tanúsítvány iránti kérelmében feltünteti a vasúti tevékenysége jellegét és mértékét, amelyekre az egységes biztonsági tanúsítvány vonatkozik, valamint a rendeltetés szerinti szolgáltatási területet.

(3) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állítja ki, a kérelmet, valamint a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(4) Ha a szolgáltatási terület Magyarország területére korlátozódik, a vállalkozó vasúti társaság kérelmére az egységes biztonsági tanúsítványt kiadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(4a)¹⁶⁰ Ha a szolgáltatási terület a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló kormányrendelet szerinti, az uniós vasúti rendszerbe nem tartozó elemre is kiterjed, e szolgáltatási terület vonatkozásában az egységes biztonsági tanúsítvány kiadása iránti eljárást – a vállalkozó vasúti társaság kérelmére – a közlekedési hatóság folytatja le és a (3) bekezdésben meghatározott egységes biztonsági tanúsítványtól eltérő, önálló egységes biztonsági tanúsítványt ad ki.

(5) A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítványon feltünteti, hogy milyen jellegű és mértékű vasúti tevékenységekre, valamint mely szolgáltatási területre vonatkozik. Az egységes biztonsági tanúsítvány a vasúti társaság tulajdonában lévő mellékvágányokra is kiterjedhet, amennyiben azok a biztonságirányítási rendszer hatálya alá tartoznak.

(6)¹⁶¹ Ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik az Ügynökség által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és – a (4a) bekezdésben foglalt eset kivételével – ki kívánja terjeszteni az abban foglalt szolgáltatási területet, vagy ha már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és az abban foglalt szolgáltatási területet ki kívánja terjeszteni egy másik Európai Uniós tagállamra, a további szolgáltatási területre vonatkozó dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be az Ügynökségnek.

(7)¹⁶² A (4a) bekezdésben foglalt eset kivételével, ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és Magyarországon belül ki kívánja terjeszteni a szolgáltatási területét, a további szolgáltatási területre vonatkozó, (3) bekezdés szerinti dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be a közlekedési hatóságnak.

34. §¹⁶³ (1)¹⁶⁴ Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.

(2) A vasútbiztonsági engedély a következő részekből áll:

a) vasútbiztonsági engedély a jogosult biztonságirányítási rendszerének elfogadásáról,

b) vasútbiztonsági engedély a vasúti pályahálózat működtetője által az adott vasúti pályahálózat, illetve a forgalomirányító és jelzőrendszer biztonságos tervezéséhez, karbantartásához és üzemeltetéséhez szükséges sajátos követelmények teljesítése érdekében tett intézkedéseinek elfogadásáról.

(3)¹⁶⁵

35. §¹⁶⁶ (1)¹⁶⁷ A jogosultnak a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre és a pályahálózat-működtető belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.

(2)¹⁶⁸ Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély öt évig hatályos. Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatály lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén az egységes biztonsági tanúsítvány, a pályahálózat lényeges elemei – a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok – változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.

(2a)¹⁶⁹ A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében lényeges megváltozásnak minősül, ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.

(2b)¹⁷⁰ A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység mértéke tekintetében jelentős megváltozásnak minősül, ha a változás mértéke egy üzleti éven belül meghaladja

a) a társaság által üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, de legalább az 5 darabot, vagy

b) a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak létszámának 10%-át, de legalább az 5 főt.

(3)¹⁷¹ Ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak, a jogosultnak új egységes biztonsági tanúsítványt és vasútbiztonsági engedélyt kell kérelmeznie.

(4)¹⁷² A jogosult haladéktalanul tájékoztatja a közlekedési hatóságot az – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járművek bevezetésére kerül sor.

(5)¹⁷³ A közlekedési hatóság évente ellenőrzi, hogy – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e. Az ellenőrzésért felügyeleti díjat kell fizetni.

(5a)¹⁷⁴ Az éves felügyeleti díj mértéke:

a)¹⁷⁵ pályahálózat-működtető, valamint vertikálisan integrált vállalkozás vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén

aa) 200 km üzemeltetett vasúti hálózatig: 1 016 000 forint,

ab) 200 km feletti üzemeltetett vasúti hálózatnál: 1 845 000 forint,

b)¹⁷⁶ vállalkozó vasúti társaság, valamint vertikálisan integrált vállalkozás vállalkozó vasúti tevékenységet végző szervezeti egysége esetén, a vállalkozó vasúti tevékenységenként külön-külön

ba) 1–50 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 601 000 forint,

bb) 51–100 darab vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 782 000 forint,

bc) 100 darab feletti vasúti járművet üzembentartó vasúti társaság esetén 1 024 000 forint;

c)¹⁷⁷ saját célú vasutak egységes biztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén külön-külön 421 000 forint,

d)¹⁷⁸

e)¹⁷⁹

f)¹⁸⁰ a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzembentartó vasúti társaságok egységes biztonsági tanúsítványa esetén a b)–f) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a.

(6)¹⁸¹ Ha az egységes biztonsági tanúsítványt a közlekedési hatóság állította ki, és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, visszavonja az egységes biztonsági tanúsítványt vagy a vasútbiztonsági engedélyt. A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.

(6a)¹⁸² Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állította ki és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egységes biztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély korlátozására, visszavonására, vagy felfüggesztésére kerül sor.

(7)¹⁸³ A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat véglegessé válásától számított két héten belül tájékoztatja az Ügynökséget az általa kiállított egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiállításának időpontjára, az egységes biztonsági tanúsítvány szolgáltatási területére és érvényességére, a vasútbiztonsági engedély hatályára, valamint az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély visszavonása esetén a döntése indokolására.

(8)¹⁸⁴ Az egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni

a)¹⁸⁵ a helyi, városi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi, városi vasúti társaságra vonatkozó egységes biztonsági tanúsítvánnyal,

b) az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó, kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi és elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti társasággal, valamint

c) a kizárólag a tulajdonosa által árutovábbításra használt sajátcélú vasúti pályahálózatokra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel

kapcsolatos szabályokat.

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGÖ MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI¹⁸⁶

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása¹⁸⁷

36. §¹⁸⁸ (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakörök betöltése hatósági alapvizsgához (a továbbiakban: alapvizsga) kötött. Alapvizsga a külön jogszabályban meghatározott alapképzés elvégzése esetén tehető.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles külön jogszabályban meghatározott időközönként időszakos oktatáson részt venni és időszakos hatósági vizsgát tenni.

(3)¹⁸⁹ Az alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. Alapképzés, illetve időszakos oktatás végzésére a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet és vasúti társaság jogosult, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: vasútszakmai oktató). Vasútszakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(4)–(6)¹⁹⁰

(7)¹⁹¹ Az alapvizsga és az időszakos vizsga lebonyolítását a Kormány által a vasúti vizsgaközpont kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt vasúti vizsgaközpont, az alapképzés és az időszakos oktatás szakmai irányítását, valamint a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzését, továbbá a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzését és továbbképzését a Kormány által a vasúti képzési módszertani központ kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt vasúti képzési módszertani központ végzi.

(8) Az alapképzést és az időszakos oktatást a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(9)¹⁹² Az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a vasúti vizsgaközpont, mint tanúsító szerv a külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő, a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékébe felvett és közlekedési hatóság által kinevezett vizsgabiztosok bevonásával szervezi és végzi. A közlekedési hatóság eljárása során a vizsgák eredménye alapján adja ki a hatósági bizonyítványokat.

(10)¹⁹³ Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben kijelölt felügyeleti szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a vizsgaközpont e törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységének jogszerűségét.

(11)¹⁹⁴ A felügyeleti szerv az ellenőrzés során a vizsgaközpont e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeire vonatkozó adatbázisaiba betekinthet, az ott tárolt adatokról, listákról másolatot vagy feljegyzést készíthet. Az így tudomására jutott személyes adatokat a felügyeleti szerv a hatósági ellenőrzési eljárás lezárását követő egy év elteltével törli, kivéve, ha az ellenőrzés alapján hatósági eljárás indult, ilyen esetben az adatokat az eljárás befejezéséig kezeli, ideértve a közigazgatási per jogerős eldöntését is.

(12)¹⁹⁵ Ha a felügyeleti szerv a lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a vizsgaközpont nem a jogszabályoknak megfelelően végzi a tevékenységet és figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye, a felügyeleti szerv bírságot szab ki. A bírság mértéke 10 millió forintig terjedhet, amely az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

36/A. §¹⁹⁶ (1)¹⁹⁷ Az alapvizsga és az időszakos vizsga megszerzéséhez előírt képesítéshez szükséges képzést és vizsgáztatást végző személy és szervezet köteles biztosítani, hogy a képzés és a vizsgáztatás lehetősége valamennyi érintett számára az egyenlő bánásmód követelményei szerint rendelkezésre álljon, amelyet a közlekedési hatóság ellenőriz.

(2)¹⁹⁸ Ha a vasúti járművezető képzésének költségeit a vasúti társaság tanulmányi szerződés keretében fedezte, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésére tekintettel e költség részben vagy egészében történő megtérítésére válik kötelezetté, e kötelezettség teljesítéséért a munkavállalót vasúti járművezetőként foglalkoztató új munkáltató a költségeket fedező korábbi munkáltatóval szemben készfizető kezesként felel, ha az új munkaviszony létesítésére olyan időpontban kerül sor, amikor a tanulmányi szerződés szerint a korábbi munkáltatónál töltendő időszak még nem telt el.

A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA¹⁹⁹

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága²⁰⁰

36/B. §²⁰¹ (1) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakörök betöltése egészségi alkalmassághoz kötött.

(2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló köteles a külön jogszabályban meghatározott esetekben előzetes, időszakos, rendkívüli és záró egészségi alkalmassági vizsgálatokon részt venni.

(3) Az egészségi alkalmasság megállapítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt hatóság vagy hatóságok végzik.

(4)²⁰² A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.

(5) Ha a Kormány nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet jelöl ki a (3) bekezdés szerinti feladat ellátására, e szervezet tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

A vasúti járművezetői engedély²⁰³

36/C. §²⁰⁴ (1) Vasúti jármű vezetése a közlekedési hatóság által kiállított vasúti járművezetői engedélyhez (a továbbiakban: engedély) kötött tevékenység. Engedélyt az kaphat, aki 20. életévét betöltötte, valamint teljesíti az alapvető oktatásra és vizsgára, az egészségi alkalmasságra és az általános szakmai készségekre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott feltételeket. Az engedély jogosultja a járművezető.

(2) Az országos vasúti pályahálózaton vasúti jármű vezetésére jogosító – a külön jogszabályban meghatározott formában kiadott – engedély valamennyi EGT-állam területén hatályos.

(3) Az engedéllyel szemben támasztott tartalmi követelményeket és az engedély megszerzésének és hatályának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4)²⁰⁵ A járművezetőnek – amennyiben nem a vasúti járművezetői engedélyről és tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerinti meghatalmazott útján jár el – az engedély iránti kérelmet személyesen kell előterjesztenie.

(5)²⁰⁶ Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltételt, az engedélyt felfüggeszti, és erről értesíti a Bizottságot. A felfüggesztésről szóló határozat azonnal végrehajtható.

(6)²⁰⁷ Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy egy másik EGT-tagállamban működő hatóság által kiállított engedélyben foglalt feltételeket a járművezető nem teljesíti, megkeresi a kibocsátó hatóságot további ellenőrzés elvégzésére vagy az engedély felfüggesztésére irányuló javaslattal. A közlekedési hatóság egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot és az egyéb illetékes hatóságokat a megkeresésről. A közlekedési hatóság a más EGT-tagállamban illetékes hatóság határozatáról szóló értesítésig megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek.

(7)²⁰⁸ Ha másik EGT-tagállam hatósága megkeresi a közlekedési hatóságot, hogy valamely járművezető nem teljesíti az engedélyben foglalt feltételeket, négy héten belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatáról értesíti a megkereső hatóságot, valamint a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

A vasúti járművezetői tanúsítvány²⁰⁹

36/D. §²¹⁰ (1) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vasúti közlekedés lebonyolításában részt vevő vasúti járművezetőnek a használt vasúti pályahálózat és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a foglalkoztató vasúti társaság által kiállított vasúti járművezetői tanúsítvánnyal (a továbbiakban: tanúsítvány) kell rendelkeznie.

(2) A tanúsítványban külön-külön kell megjelölni a járművezető által önálló munkavégzés keretében használt infrastruktúrát, amelyen vezetni jogosult, és a vasúti járművet, amelyet vezetni jogosult. A tanúsítvány az abban meghatározott infrastruktúrákon és járműveken hatályos.

(3) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4)²¹¹ Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendeletben a tanúsítványra vonatkozóan meghatározott valamely feltételt, megkeresi a tanúsítványt kiállító munkáltatót további ellenőrzés elvégzésére vagy a tanúsítvány felfüggesztésére irányuló javaslattal. A tanúsítványt kiállító szerv négy héten belül tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ellenőrzés eredményéről és az intézkedéseiről. A tanúsítványt kiállító munkáltató jelentéséig a közlekedési hatóság megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek, és erről értesíti a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

(5)²¹² A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

36/E. §²¹³ (1) Tanúsítványt vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező járművezető szerezhet, ha:

a)²¹⁴ rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vasúti pálya és vasúti pályahálózat ismerettel, szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat tekintetében, és

b) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett járműre vonatkozóan.

(2) A foglalkoztató vasúti társaság biztonságirányítási rendszere részeként meghatározza

a) a tanúsítványok kiadása vagy megújítása, meghosszabbítása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása vagy elvesztése alkalmával követendő eljárást,

b)²¹⁵ a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó indoklással ellátott munkáltatói döntés meghozatalára vonatkozó eljárást, valamint

c) a vasúti járművezetők biztonságirányítási rendszerre vonatkozó képzésének szabályait.

(3) A vasúti társaság biztosítja és ellenőrzi, hogy az alkalmazásában álló vasúti járművezetők engedélyei és tanúsítványai hatályosak legyenek, ennek érdekében belső ellenőrzési rendszert működtet.

36/F. §²¹⁶ (1) A tanúsítvány hatályban tartásához annak birtokosa a tanúsítvány megszerzésére vonatkozó követelményekkel azonos ismeretanyagból a vasúti társaság biztonság-irányítási rendszerében meghatározott rendszerességgel, de legalább háromévente, illetve több mint egyéves távollét esetén időszakos vizsgára kötelezett.

(2) A járművezetőként történő foglalkoztatás megszűnésekor a tanúsítvány hatályát veszti. Ebben az esetben a járművezető jogosult a tanúsítvány hiteles másolatára, valamint a képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, melyeket az új foglalkoztató vasúti társaság a tanúsítvány kiadása során figyelembe vesz.

A mozdonyvezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata²¹⁷

36/G. §²¹⁸ (1) A miniszter legfeljebb öt évente – a független szakértők bevonásával – értékeli a szakmai ismeretek és kompetenciák megszerzésére és értékelésére szolgáló eljárások, valamint az engedélyek és tanúsítványok kiadására létrehozott rendszert. Ez az értékelés nem terjed ki a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszere alá tartozó tevékenységekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés eredményét a miniszter az érintett hatóságok és szervezetek tudomására hozza és megteszi a szükséges intézkedéseket.

36/H. §²¹⁹

A VASÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HOZATALA, ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET²²⁰

36/I. §²²¹ (1)²²² A vasúti jármű csak azt követően hozható forgalomba, hogy az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság a forgalombahozatali járműengedélyt megadta.

(1a)²²³ A kérelmező a forgalombahozatali járműengedélyre vonatkozó kérelmében meghatározza a jármű alkalmazási területét. A kérelem tartalmazza annak igazolását, hogy sor került a jármű és az alkalmazási terület hálózata közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére. Ha a műszaki összeegyeztethetőséget igazoló dokumentumok megszerzéséhez próbaüzemre van szükség, a közlekedési hatóság ideiglenes engedélyt állít ki a kérelmező részére a járműnek a hálózaton gyakorlati ellenőrzés céljából való használata tekintetében. A közlekedési hatóság intézkedéseket hoz a próbaüzemek végrehajtásának biztosítására.

(1b)²²⁴ A kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(1c)²²⁵ Ha a vasúti jármű alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a forgalombahozatali járműengedély megadása iránti eljárást a kérelmező kérelmére a közlekedési hatóság folytatja le.

(1d)²²⁶ Azon meglévő járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén, amelyek már rendelkeznek forgalombahozatali járműengedéllyel, új forgalombahozatali járműengedélyre van szükség, ha:

a) olyan mértékű változás következik be az ÁME-kben és a nemzeti szabályokban a vasúti jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékeiben, hogy kívül esnek az ÁME-kben vagy a nemzeti szabályokban meghatározott elfogadható tartományon;

b) a tervezett munkálatok negatív hatással lehetnek az érintett jármű általános biztonsági szintjére; vagy

c) a vonatkozó ÁME-k megkövetelik azt.

(1e)²²⁷ Ha a kérelmező egy már engedélyezett jármű alkalmazási területét ki kívánja terjeszteni, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania az Ügynökségnek, amely az eljárási szabályokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1f)²²⁸ Ha a kérelmező részére a (8) bekezdésnek megfelelően már kiállítottak járműengedélyt, és az adott tagállamon belül ki kívánja terjeszteni az alkalmazási területet, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania a közlekedési hatóságnak, amely az eljárásokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1g)²²⁹ Ha a kérelmező a vasúti járműre vonatkozó forgalombahozatali engedélyt kapott, a vasúti jármű első használatát megelőzően a közlekedési hatóság az üzembentartó kérésére a forgalombahozatali engedélyre vonatkozó adatokat a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejegyzi.

(1h)²³⁰ A vasúti járművek forgalomba hozatala, üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos és rendkívüli vizsgálatáról, hatósági járműnyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasúti járművek üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.

(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint időszakos vizsgálatra bocsátja.

(3)²³¹ A közlekedési hatóság a forgalomba hozatal, valamint az üzembe helyezés előtti vizsgálatában a közlekedési hatóság által kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a vasúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(4)²³² A forgalomba hozatal, az üzembe helyezés vagy a pályahálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell karbantartásért felelős szervezettel. A karbantartásért felelős szervezetet a közlekedési hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba veszi.

(5) Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz

a)²³³ EGT-tagállamban hatályos típusengedéllyel, forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel nem rendelkező,

b) pályaszámmal nem rendelkező történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vagy

c) egyedi kialakítású

vasúti jármű országos vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez.

(6)²³⁴ A közlekedési hatóság évente – felügyeleti díj ellenében – ellenőrzi, hogy

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek,

b) a vasútüzemi célt szolgáló tartály vagy kazán megfelelőségértékelését, az időszakos és soron kívüli vizsgálatát, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyeletét ellátó vizsgáló szervezetek,

c) a vasúti járművek időszakos vizsgálatát végző szervezet, valamint

d) a vasúti alrendszerek, rendszerelemek karbantartásáért felelős szervezetek

műszaki hatósági engedélye kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e.

(7)²³⁵ Az éves felügyeleti díj mértéke

a) a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek

aa) járműgyártása, főjavítás végzése esetén 967 000 forint,

ab) fővizsgák végzése esetén 725 000 forint,

ac) közlekedés biztonságával összefüggő részegységek gyártása, javítása esetén 484 000 forint,

b) az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott szervezetek esetén 727 000 forint.

TÍPUSENGEDÉLY²³⁶

36/J. § (1) A járművek típusengedélye iránti kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(2) Ha a vasúti járműtípus alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a kérelmező kérelmére a típusengedély megadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(3) Ha az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság forgalombahozatali járműengedélyt állít ki, ezzel egyidejűleg – a kérelmező kérésére – járműtípus-engedélyt is kiállít, amely a járműnek ugyanarra az alkalmazási területére vonatkozik.

(4) Ha változás következik be az ÁME-k vagy a nemzeti szabályok azon rendelkezéseiben, amelyek alapján a járműtípus-engedélyt kiállították, az adott ÁME vagy nemzeti szabály határozza meg, hogy a már kiállított járműtípus-engedély hatályban marad, vagy azt meg kell újítani. Ha az engedélyt meg kell újítani, az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés a módosított szabályokra korlátozódik.

(5) A közlekedési hatóság gondoskodik az általa kiállított járműtípus-engedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48. cikkében említett engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában történő nyilvántartásba vételéről.

(6) A valamely engedélyezett járműtípusnak megfelelő jármű vagy járműsorozat számára az adott típusnak való megfelelőséget igazoló, a kérelmező által benyújtott nyilatkozat alapján az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság további ellenőrzések nélkül kiállítja a forgalombahozatali járműengedélyt.

X. Fejezet

AZ INTEGRÁLT VASÚTI TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

37. §²³⁷

XI. Fejezet

A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A VASÚTI PÁLYA TULAJDONJOGA

38. §²³⁸ (1)²³⁹ Az országos törzshálózati vasúti pályákkal és azok tartozékaival történő rendelkezésre, a vagyonkezelésére, vagyonműködtetésére, használatára, a hasznosítás részletes feltételeire, tulajdonjogának átruházására – a 4. mellékletben meghatározott vasútvonalak kivételével – a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonal.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok a magyar állam tulajdonában és az MH Katonai Közlekedési Központ üzemeltetésében állnak.

39. §²⁴⁰ (1) A Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. (a továbbiakban: FHÉV Zrt.) vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára a fertővidéki helyi érdekü vasuti engedélyezése tárgyában hozott 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott – meghosszabbított – engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A FHÉV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

40. §²⁴¹ (1) A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GYSEV Zrt.) működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A GYSEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

41. §²⁴² (1) Az országos vasúti mellékvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat az állam többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaság tulajdonában állhat.

(2) A 38–40. §, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – bármely természetes vagy jogi személy tulajdonában állhat.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatot az állam többségi tulajdonába tartozó pályahálózat-működtető működtetheti.

A vasúti telekalakítás szabályai²⁴³

42. § A vasúti telekalakítási eljárás

a) a vasúti telekalakítás engedélyezésére, és

b) a vasúti telekalakítási engedély véglegessé válását követően a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a vasúti telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére

irányul.

42/A. § A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglalt keretek között a vasúti telekalakítási eljárást kezdeményező kérelmére a vasúti telekalakítás érdekében az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból adatleválogatást végezhet, amelynek eredményét elektronikus dokumentumként adja át a kérelmezőnek.

42/B. § (1) A vasúti telekalakítási eljárás során e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A vasúti telekalakítási eljárás lefolytatása során nem kell alkalmazni

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait,

b) törvény szerint vagy annak alapján hozott valamely településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat, illetve településrendezési eszköz rendelkezéseit,

c) a településkép védelméről szóló törvény vagy annak felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendelet előírásait.

42/C. § (1) A vasúti telekalakítás következtében önálló helyrajzi számon létrejövő, a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó ingatlant az ingatlan-nyilvántartásban kivett vasúti pálya megnevezéssel kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés szerint létrejövő ingatlan tekintetében az érintett ingatlanra bejegyzett azon jogok és feljegyzett tények, amelyek az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, változatlan tartalommal fennmaradnak.

(3) Azok a jogok vagy tények, amelyek az érintett ingatlan vonatkozásában az országos jelentőségű vasútvonal természetbeni területe tekintetében kerültek bejegyzésre vagy feljegyzésre az ingatlan-nyilvántartásban a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakult visszamaradó ingatlan tulajdoni lapjáról törlésre kerülnek, míg az egyéb jogok és tények változatlan tartalommal fennmaradnak a visszamaradó ingatlan tulajdoni lapján.

42/D. § (1) Amennyiben az érintett ingatlan az állam és más személy osztatlan közös tulajdonában áll, a vasúti telekalakításról – közös tulajdon megszüntetése útján, illetve, amennyiben indokolt a szomszédos ingatlan bevonásával – az ingatlanok tulajdonosai megállapodhatnak. A megállapodásban rendezni kell a vasúti közlekedéshez szükséges, a visszamaradó ingatlant, illetve az újonnan kialakuló további ingatlant érintő vezetékjogi, szolgalmi jogi, használati jogi kérdéseket, valamint rendezni kell az ingatlan-nyilvántartás szerint az érintett ingatlanon fennálló egyéb jogok és tények kérdését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján lefolytatásra kerülő vasúti telekalakítási eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA

43. §²⁴⁴ (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, elektronikus hírközlési hálózati elemeket – beleértve a GSM-R hálózati elemeket is –, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. A legfeljebb 1000 V – fogaskerekű vasút esetében legfeljebb 1500 V – vontatási üzemfeszültséggel villamosított vasúti pálya pályahálózat-működtetőjét megilleti ezen jogosultság az erősáramú vezetékek és az ehhez tartozó tartószerkezet elhelyezése, javítása és karbantartásának elvégzése során is. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2)²⁴⁵ A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

(3)²⁴⁶ A trolibusz felsővezetékével szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója – a trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel – tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő felsővezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(4)²⁴⁷ A trolibusz felsővezetéket üzemeltető – az ingatlan tulajdonosának és használójának kártalanítása mellett – jogosult a felsővezetéken és a felsővezeték közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá felsővezeték nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy felsővezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdeke, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

43/A. §²⁴⁸ (1) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő vasúti üzemi létesítmény idegen ingatlanon történő létesítésére használati jog birtokában jogosult.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását kérheti a vasúti közlekedési hatóságtól. A közlekedési hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a vasúti közlekedés fejlesztése, üzemeltetése érdekében szükséges és az megállapodás hiányában más módon nem biztosítható.

(4) A használati joggal érintett területként a vasúti üzemi létesítmény által ténylegesen elfoglalt területének jogszabály szerinti védősávval, biztonsági övezettel megnövelt területét kell kijelölni.

(5) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati jog alapján a vasúti üzemi létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a használati joggal érintett ingatlanra beléphet.

(6) A használati jog gyakorlása során a pályahálózat működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel, az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az ingatlan tulajdonosának vagy használójának köteles megtéríteni. Az okozott kár megtérítésére a 85/J. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanon a használati joggal terhelt ingatlant, a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén pedig a használati jog jogosultját kell érteni.

(7) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A használati jog a véglegessé vált határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(8) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori pályahálózat-működtetőt illeti meg, a pályahálózat-működtető névváltozása, jogutódlás vagy a pályahálózat-működtető személyében bekövetkezett változás esetén a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

(9) A használati jog – a (10) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati joggal terhelt ingatlanon a vasúti üzemi létesítményt a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő az azt követő 30 napon belül köteles a vasúti közlekedési hatóságnak bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a vasúti közlekedési hatóság határozatban állapítja meg.

(10) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély hatályát a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő által a hatály lejárta előtt legalább 60 nappal benyújtott kérelem alapján, jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(11) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

(12) Amennyiben már meglévő vasúti üzemi létesítmény vasúti telekalakítással kialakuló visszamaradó ingatlanon, illetve vasúti telekalakítással újonnan kialakuló ingatlanon helyezkedik el, a használati jog alapítására, gyakorlására, valamint megszüntetésére az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

Vasút-létesítési jog²⁴⁹

44. §²⁵⁰ (1) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül

a) a létesítést, felújítást és fejlesztést a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő,

b) a GSM-R rendszerhálózat létesítését az a) pontban meghatározottakon kívül a GSM-R fejlesztő is végezheti (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építtető).

(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett pályahálózat-működtető közreműködik. A pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő, valamint a GSM-R fejlesztő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.

(3)²⁵¹ A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. mint építtető az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(3a)²⁵² A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági eljárásokban, saját nevére megszerzi vagy megszerezteti az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, a régészeti feltárást és a közműkiváltást vagy -fejlesztést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési és egyéb szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építés ideje alatt a műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja az átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

(4)²⁵³ A vasúti társaság a tulajdonosi jogkörében, vagyonkezelésében vagy vagyonműködtetésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a beruházás végleges döntés alapján történő használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(5)²⁵⁴ Az e §-ban valamint a 44/A. §-ban szabályozott vagyonkezelői, vagyonműködtetési jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére irányuló eljárások mentesek az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

(6) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell azon önkormányzati fejlesztésekre is, amelyek során fejlesztési közreműködő jár el.

(7)²⁵⁵ Ha a pályahálózat-működtető az általa fejlesztett vasúti pályahálózaton – beleértve az annak elhelyezésére szolgáló földterületet is – és az ahhoz kapcsolódó vasúti üzemi létesítményeken építtetőként létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és az állam javára, a tevékenysége fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(8)²⁵⁶ A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. bonyolítóként történő bevonásával – a (7) bekezdés szerinti feladatkörében jár el a Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztése, kivitelezése és finanszírozása kapcsán született Egyezmény kihirdetéséről szóló 2016. évi XXIV. törvény alapján megvalósuló beruházás megvalósítása során.

44/A. §²⁵⁷ (1)²⁵⁸ A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt, kisajátított vagy egyéb jogcímen megszerzett földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére.

(2)²⁵⁹ A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység alapján megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, ellenérték nélkül, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(3) A nem állami tulajdonban álló, e § szerinti eljárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálybalépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során – a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján – a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.

(4)²⁶⁰ A 44. § (3) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása során

a) a vasúti pályahálózat vagyonkezelője használatában álló állami vagyonon végzett,

b) a NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett,

c) nem állami tulajdonban álló ingatlanon végzett

vasúti pályahálózathoz kapcsolódó – állami tulajdont keletkeztető – értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adja át. A NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, közvetlenül a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek.

(5) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában vagy saját tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett – azaz az érintett eszköz az ingatlan-nyilvántartás vagy a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint nincs állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében – a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló törvény szerint el kell végezni.

(6)²⁶¹ A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások átadás-átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül. A települési önkormányzatok és az állami tulajdonú víziközmű szolgáltató társaságok ingatlanain végzett beruházás esetén a tulajdonos részére történő átadás ellenérték nélkül, történik.

(6a)²⁶² Az állami beruházás érdekében a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózattal kapcsolatban végzett beruházás keretében létrehozott és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, közvetlenül a városi, elővárosi vagy helyi vasút pályahálózat tulajdonosának tulajdonába kerülnek, amelyről az építtető és a tulajdonos megállapodást köt.

(7) Az állami tulajdonú, de a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjétől eltérő vagyonkezelő vagyonkezelésében álló ingatlanon, állami beruházás keretében, a vagyonkezelő érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások közvetlen átadás-átvételéről a vagyonkezelő köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.

(8)²⁶³ A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás végleges döntés alapján történő használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(9) Az e §-ban foglaltak végrehajtása során az érintettek kötelesek kölcsönösen együttműködni.

(10)²⁶⁴ A többségi állami tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében megvalósuló értéknövelő beruházások az érintett gazdálkodó szervezet tulajdonaként jönnek létre az országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai kivételével.

(11)²⁶⁵ Ha a többségi tulajdonú állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság érdekében végzett beruházásban érintett eszközöket hordozó ingatlanok tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartás szerint nem rendezett, úgy azok rendezését a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a gazdasági társaságnak a fejlesztési közreműködővel együttműködve el kell végeznie.

(12)²⁶⁶ A helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, továbbá a helyi vasúti pályahálózat működéséhez szükséges létesítmények az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonában jönnek létre.

(13)²⁶⁷ A (10) és (12) bekezdés szerinti vagyonelemeknek az önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet részére történő ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadásáról a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. az átadás-átvételt követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (10) és a (12) bekezdés szerinti eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(14)²⁶⁸ A vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséről annak tulajdonosa vagy vagyonkezelője gondoskodik.

(15)²⁶⁹ A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység során megszerzett, és az (1) bekezdés alapján vagyonkezelésében álló, vasúti pályahálózatnak nem minősülő ingatlanon a NIF Zrt. vagyonkezelői joga megszűnik e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.

45. §²⁷⁰ (1) Az országos jelentőségű vasútvonalak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.

(2) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(3)²⁷¹ A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjével – egyeztetett határidőt – ami harminc napnál nem rövidebb – határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. Az építtető és az üzemeltető a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül a közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni, amely megállapodásnak ki kell terjednie a közműkiváltás vagy fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékének meghatározására is.

(4)²⁷² A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a tulajdonosnak, vagy annak jogutódjának – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – megfizetni, vagy a fejlesztési közreműködő által létrehozott közművet annak rendeltetésszerű használatbavételét – így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását vagy üzembe helyezését – követően, e törvény erejénél fogva, ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe – az állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe – kerülnek.

(5)²⁷³ A közmű ingyenesen, könyv szerinti értéken akkor adható át a tulajdonosnak – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci költségét. Amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a fejlesztési közreműködő és a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással tételesen elszámolni, valamint megállapodást kötni.

(6)²⁷⁴ A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.

(7)²⁷⁵ A törzshálózati vasutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges és a közcélú hálózat részét nem képező közművek üzemeltetéséről – a csatlakozási ponttól – a pályavasút üzemeltetője köteles gondoskodni.

(8)²⁷⁶ Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasúti infrastruktúra beruházások esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

46. §²⁷⁷ (1)²⁷⁸ A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.), mint GSM-R fejlesztők a magyar állam és a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és európai uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el – a fejlesztési közreműködő mellett – a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszerhálózat előkészítéseként teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.

(3)²⁷⁹ A létesített – a magyar állam vagy a GYSEV Zrt. tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező – GSM-R rendszerhálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszerhálózat és tartozékai a beruházásnak a – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulásakor a vasúti pályahálózat tulajdonosának, vagyonkezelőjének, vagy vagyonműködtetőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a GSM-R fejlesztő nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történő kivezetésével egyidejűleg.

(4) A fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszerhálózat-létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője és működtetője köteles együttműködni.

(5)²⁸⁰

(6)²⁸¹ A többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére történő GSM-R rendszerhálózat és tartozékai vagyonátadása során a 44/A. § (10), (12) és (13), valamint a 45. § (4), (5) és (8) bekezdése alkalmazandó.

47–48. §²⁸²

XII. Fejezet²⁸³

NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

49. § (1) A pályahálózat-működtető 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásait a kapacitásigénylők díj ellenében, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett vehetik igénybe. Ez a jogosultság magában foglalja a kiszolgáló létesítményekhez vezető vasúti pályahálózathoz, valamint minden olyan vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférést is, amelyek több végfelhasználót szolgálnak ki vagy képesek kiszolgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a kapacitásigénylők által történő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor. Kivételt képez a 2. melléklet 1. pont e) alpontjában meghatározott felsővezetéki rendszer használata nem villamos meghajtású vasúti jármű közlekedtetése esetén.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett, díj ellenében nyújtják valamennyi kapacitásigénylő számára a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásokat, beleértve a létesítményben lévő vasúti pályahálózathoz való hozzáférést is.

(4) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szolgáltatások valamelyikét kiegészítő szolgáltatásként, díj ellenében nyújtja az azt igénylő kapacitásigénylő részére, akkor ezt egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett végzi.

(5)²⁸⁴ A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője – ha ez nem mond ellent hazai vagy uniós jogforrás tartalmának, vagy az Európai Bizottság valamely jóváhagyó határozatának – dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani. Az állami tulajdonban álló vasúti műszaki vizsgálati központ, mint különleges kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles szolgáltatásait valamennyi kapacitásigénylő számára felajánlani és az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.

50. § A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

51. § (1) A transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.

(2) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából – a vasúti pálya tulajdonosának és üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül – a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.

(3) A pályahálózat-működtető nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani

a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott – nem átjárható – helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz,

b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,

c) a saját célú vasúti pályahálózathoz,

d) az iparvágányhoz,

e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.

51/A. §²⁸⁵ (1) A pályahálózat-működtető megkülönböztetésmentes módon, írásban szerződést köthet a vállalkozó vasúti társasággal a pályahálózat meghatározott részein a vállalkozó vasúti társaság részére történő előnyök nyújtására vonatkozóan. Az előnyök fajtái:

a) alacsonyabb költségek és

b) jobb teljesítmény.

(2) A pályahálózat-működtető minden további vállalkozó vasúti társasággal – annak kezdeményezésére – is köteles a pályahálózatnak a szerződés hatálya alá tartozó részére vonatkozóan ugyanolyan feltételekkel szerződést kötni, mint amilyen feltételekkel az (1) bekezdés szerinti szerződést megkötötték.

(3) A vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében nyomon követi az (1) bekezdés szerinti szerződés végrehajtását, és amennyiben megállapítja, hogy a szerződés

a) új szereplőnek a vasúti piacra lépését akadályozza vagy

b) a vasúti piac felosztására vezet,

a szerződésben részes feleket kötelezi a szerződés megszüntetésére.

A vasúti pályahálózat-kapacitáshoz fűződő jogok elosztása

52. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását – közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a pályahálózat-működtető osztja el.

(2) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást harmadik személyre nem ruházhatja át és azzal nem kereskedhet. Nem minősül átruházásnak, ha a hozzáférésre jogosult a kapacitást kapacitásfoglalásra jogosult kijelölése alapján használja.

(3)²⁸⁶ A (2) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző magatartást tanúsító hozzáférésre jogosult számára a jogsértést megállapító határozat véglegessé válásától számított 3 évig vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.

(4) Az adott pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában legfeljebb egy üzemi menetrend érvényességi időszakára adható a kapacitásigénylőnek.

(5) A pályahálózat-működtetőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tájékoztassa a kapacitásigénylőket a már elosztott pályahálózat-kapacitásról.

(6) A kapacitáselosztás folyamatának lehetővé kell tennie a pályahálózat-működtető számára a rendelkezésre álló pályahálózat-kapacitás értékesítését és lehető leghatékonyabb kihasználását.

A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának alapelvei

53. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során

a) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával kell eljárni,

b) a kapacitáselosztási szabályok kialakítása során figyelembe kell venni a vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra vagy vegyes használatra szolgáló vasúti pályák vagy pályaszakaszok eltérő rendeltetését.

(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása során lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni, törekedve a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. A túlterhelt és szakosított pályahálózatra vonatkozó esetek kivételével a vasúti pályahálózat-kapacitás valamennyi vasúti tevékenység végzése céljából használható.

(3) Az elosztás során a vasúti pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában

a) előre, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakra vonatkozóan vagy

b) eseti igénybejelentés alapján

biztosítható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamra vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitási igénybejelentések alapján tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan üzemi menetrendet kell készíteni.

(5) Az üzemi menetrend kialakításánál az egyes igénybejelentések teljesítése érdekében megfelelő vasúti pályahálózat-kapacitást kell biztosítani.

A kapacitásfoglalásra jogosult jogai és kötelezettségei

54. § (1) Vasúti pályahálózati kapacitást – díj ellenében – bármely kapacitásigénylő igényelhet.

(2) A pályahálózat-működtető köteles a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat a kapacitásfoglalásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szolgáltatások rendelkezésre bocsátására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(4) A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződés jön létre (a továbbiakban: keretszerződés). A keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal azoknak a feltételeknek és eljárásrendeknek a betartására, amelyeket a pályahálózat-működtető a 2. melléklet 1. pontjában foglalt szolgáltatásokra vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzat részeként közzétesz. A keretszerződés pályahálózat-működtetővel történő megkötése előfeltétele a kapacitásigény benyújtásának.

55. § (1) A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja.

(2) A kapacitásfoglalásra jogosult – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltak szerint igényelheti a vasúti pályahálózat-kapacitást azzal, hogy ahol e törvény hozzáférésre jogosultat említ, azon e § alkalmazásában kapacitásfoglalásra jogosultat kell érteni.

(3) A keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal arra, hogy kijelöli a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználása céljából az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférésre jogosultat, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződést köt. Ha a hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető közötti szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre az (5) bekezdés szerinti határidőig, a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti, és az erre vonatkozó feltételek szerint járhat el.

(4) Ha a szerződő felek a keretszerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A vasúti igazgatási szerv az előzetes hozzájárulási kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül döntést hoz. A szerződés egy példányát a pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5) A (4) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határidejét a vasúti pályahálózat-működtető állapítja meg. A határidő legfeljebb harminc nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A határidőre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat a Hálózati Üzletszabályzat részeként közzé kell tenni.

(6) A kapacitásfoglalásra jogosult számára kiutalt kapacitásnak a hozzáférésre jogosult általi felhasználása után elszámolandó hálózat-hozzáférési díjat és a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott fizetési kötelezettségeket a pályahálózat-működtető a kapacitásfoglalásra jogosult által kijelölt hozzáférésre jogosulttal számolja el.

Egyablakos ügyintézés

56. § (1) A kapacitásigénylő – egyablakos ügyintézés keretében – több vasúti pályahálózat-működtető vasúti pályahálózatára kiterjedő kapacitást is igényelhet a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetőnél, a menetvonalon érintett pályahálózat-működtetők által létrehozott közös szervnél vagy a nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ-nél, amely a kapacitásigénylő nevében az érintett pályahálózat-működtetőnél eljár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem érinti a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltakat.

(3) A pályahálózat-működtetők együttműködnek az Unió területén belül működő pályahálózat-működtetőkkel az Unió területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több hálózatra kiterjedő pályahálózat-kapacitás hatékony kialakításában és elosztásában, beleértve a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó keretmegállapodások alapján történő együttműködést is. A pályahálózat-működtetők részt vesznek a pályahálózat-kapacitás kialakításában és az elosztási eljárásokban. A pályahálózat-működtetők a több hálózatra kiterjedő menetvonalakat ezen eljárások szerint szervezik.

Hálózat-hozzáférési szerződés

57. § (1) Ha a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott követelményeknek, úgy a pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre jogosulttal – a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazó – szerződést kötni.

(2) A pályahálózat-működtetőnek az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése során hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételeket kell alkalmaznia.

58. § (1) A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint a 2. melléklet 1–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a pályahálózat-működtetőnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül, amelyre a Ptk. szabályai az irányadóak.

(3) A pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles a vasúti pályahálózat-kapacitásnak, valamint a 2. melléklet 1–4. pontjában meghatározott szolgáltatások igénybevételének – a Hálózati Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően számított hálózat-hozzáférési díj ellenében történő – biztosítására vonatkozóan ajánlatot tenni.

(4)²⁸⁷ Ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a pályahálózat-működtető ajánlatát, a felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állására vonatkozóan az ajánlatnak megfelelő szerződés jön létre. A kapacitásigény benyújtásának előfeltétele a hálózat-hozzáférési szerződés. Ha a szerződő felek a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A hálózat-hozzáférési szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A vasúti igazgatási szerv az előzetes hozzájárulási kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül döntést hoz. A döntés meghozatala során a vasúti igazgatási szerv figyelembe veszi különösen, hogy a Hálózati Üzletszabályzattól a kérelemben foglaltak szerinti eltérés nem sérti-e a nyílt hozzáférés díj ellenében történő, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett való biztosítását. A hálózat-hozzáférési szerződés egy példányát a pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül elektronikus úton – ideértve az elektronikus levelet (e-mail) is – megküldeni.

(5) Ha a pályahálózat-működtető a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi kötelezettségének a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a pályahálózat-működtető a 61. § (2) bekezdése szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

Vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó keretmegállapodás

59. § (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a pályahálózat-működtető, nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ és a kapacitásigénylő a következő éves üzemi menetrend időbeli hatályát meghaladó időszakra vonatkozó keretmegállapodást köthetnek az EUMSZ 101., 102 és 106. cikkének sérelme nélkül. A keretmegállapodást kötött kapacitásigénylő a keretmegállapodásban rögzített feltételek szerint jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás igénylésére. A keretmegállapodás nem zárhatja ki harmadik személy jogosultaknak a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférését.

(2) A keretmegállapodás létrejöttéhez a vasúti igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a keretmegállapodás az e törvényben, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A keretmegállapodás tartalmazza a kapacitásigénylő által igényelt és a pályahálózat-működtető, vagy nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás jellemzőit.

60. § (1) A keretmegállapodás a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel ötéves időtartamra köthető, és az eredeti időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbítható, indokolt esetben azonban a keretmegállapodás hatálya rövidebb vagy hosszabb időtartamban is meghatározható. A keretmegállapodás öt évnél hosszabb időtartamra kereskedelmi szerződések, különleges beruházások vagy kockázatok által indokolt esetben köthető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a szakosított pályahálózatot használó, jelentős és hosszú távú befektetéseket igénylő szolgáltatás esetében – a kapacitásigénylő kellő indokolása esetén – a keretmegállapodás 15 évre köthető meg. Az időtartam csak kivételes esetekben, elsősorban nagyléptékű, hosszú távú beruházások esetében haladhatja meg a 15 évet és különösen akkor, ha a beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat a többéves amortizációs tervvel együtt szerződésbe foglalták. A kapacitásigénylő ebben az esetben megkövetelheti a számára a keretmegállapodás alatt biztosítandó kapacitásmutatók részletes meghatározását, ideértve a menetvonalak kihasználtságát, mennyiségét és minőségét.

(3) A keretmegállapodást a pályahálózat-működtető, vagy – nem független pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja – ideértve a rögzített kapacitás mértékének korlátozását is –, ha:

a) a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja, és

b) a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.

(4) A keretmegállapodás megszüntetésének és a (3) bekezdés szerinti módosításának esetére a keretmegállapodásban a kapacitásigénylő részére arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.

(5) Az üzleti titok sérelme nélkül az egyes keretmegállapodásokban lekötött kapacitások adatait a pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzat mellékleteként közzé teszi.

Összehangolási eljárás

61. § (1) A vasúti pályahálózat valamely szakaszára vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközése esetén a pályahálózat-működtető az érintett igényeket bejelentő kapacitásigénylők között egyeztetést kezdeményez, és összehangolási eljárás keretében egyezség létrehozását kísérli meg. Az egyezség létrehozása érdekében a pályahálózat-működtető az érintett kapacitásigénylők részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti pályahálózat-kapacitás igénybevételére tehet javaslatot és az érintett felek jogosultak a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő elteltét követően is módosítani.

(2) Ha az összehangolási eljárás tíz munkanapon belül nem vezet eredményre, a pályahálózat-működtető – a kapacitáselosztás elvei alapján, szakosított és túlterhelt pályahálózatokra vonatkozó szabályokra is figyelemmel – dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett kapacitásigénylők részére az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.

(3) Ha a pályahálózat-működtető az 58. § (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételi kötelezettségének a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy a kapacitásigénylő a pályahálózat-működtetőnek a (2) bekezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a kapacitásigénylő a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

Túlterhelt pályahálózat

62. § Ha a pályahálózat-kapacitás iránti igények a kért menetvonalak összehangolása és a kapacitásigénylőkkel folytatott konzultációk után nem elégíthetőek ki a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mértékben, a pályahálózat-működtető haladéktalanul köteles a kérdéses pályahálózatot vagy annak egy részét túlterheltnek minősíteni. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha egy pályahálózaton vagy annak egy részén – a kapacitásigények benyújtásától számítva – legfeljebb az érintett üzemi menetrend által érintett menetrendi időszakon belül kapacitáshiány lép fel.

63. § (1) A túlterhelt vasúti pályahálózaton a kapacitás elosztására vonatkozó eljárást a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet írja elő. Az eljárásban – elsősorban a pályahálózat-működtető túlterheltté minősítésnek a megszüntetésére irányuló kapacitás igénye, a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a vasúti árutovábbítás, különösen a nemzetközi árutovábbítás fejlesztése, a vasúti közlekedés folyamatos és kiegyensúlyozott működése vagy egyéb közlekedéspolitikai célok teljesítése érdekében – meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységeknek előnyben részesítését írhatja elő.

(2) Túlterhelt pályahálózat esetén a pályahálózat-működtető kapacitáselemzést végez, kivéve ha a kapacitásbővítési terv megvalósítása már folyamatban van.

Kapacitáselemzés, kapacitásbővítési terv

64. § (1) A pályahálózat-működtető a pályahálózat vagy annak egy része túlterheltté nyilvánítását követő hat hónapon belül kapacitáselemzést készít.

(2) A pályahálózat-működtető a kapacitáselemzésben meghatározza a pályahálózat-kapacitás igények teljesítésének korlátait, valamint javaslatokat dolgoz ki a korlátok megszüntetésére. A kapacitáselemzés meghatározza a túlterheltség okait, valamint a túlterheltség enyhítésére irányuló rövid és középtávú intézkedéseket.

(3) A kapacitáselemzés elvégzését követő hat hónapon belül a pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon és tartalommal kapacitásbővítési tervet készít.

(4) A pályahálózat-működtető – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem jogosult a 67/C. § (1) bekezdésében meghatározott díjat felszámítani, ha

a) nem készít kapacitásbővítési tervet vagy

b) nem halad ütemterv szerint a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedések megvalósításával.

(5) A pályahálózat-működtető a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, a vasúti igazgatási szerv jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja a 67/C. § (1) bekezdésében meghatározott díjat, ha

a) a kapacitásbővítési terv a pályahálózat-működtető érdekkörén kívül eső ok miatt nem valósítható meg, vagy

b) a kapacitásbővítési terv a rendelkezésre álló lehetőségek miatt gazdaságilag vagy pénzügyileg nem valósítható meg.

Szakosított pályahálózat

65. § (1) A pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott keretek között a Hálózati Üzletszabályzatban – megfelelő alternatív vasútvonal biztosítása esetén – az érdekelt felekkel történő egyeztetési eljárást követően egyes pályahálózatokat vagy azok egy részét meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységek részére kijelölhet (szakosított pályahálózat kijelölése).

(2) A szakosított pályahálózaton a pályahálózat-működtető a pályahálózat-kapacitás elosztása során – az EUMSZ 101., 102. és 106. cikkének sérelme nélkül – elsőbbségben részesíti az (1) bekezdés szerinti vállalkozó vasúti tevékenységeket.

(3) A fel nem használt kapacitásra az (1) bekezdésen kívüli vasúti közlekedési tevékenység végzésére is lehet kapacitást igényelni.

Pályafenntartási munkák céljára igénybe vehető vasúti pályakapacitás

66. § (1) A pályafenntartási munkák elvégzéséhez szükséges pályakapacitási igényeket a menetrend-készítési folyamat során kell benyújtani.

(2) A pályahálózat-működtető figyelembe veszi a rendszeres pályafenntartási munkákra fenntartott pályahálózat-kapacitásnak a kapacitásigénylőkre gyakorolt hatását.

(3) A pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott időn belül értesíti az érdekelt feleket, ha a nem tervszerű pályafenntartási munkák következtében a pályakapacitás nem vehető igénybe.

(4) A pályafenntartási munkák elvégzéséhez szükséges pályakapacitás igényekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

A kiszolgáló létesítmény kapacitásának elosztása

67. § (1) A kiszolgáló létesítmények kapacitását a létesítményt üzemeltető pályahálózat-működtető, ha a létesítményt nem pályahálózat-működtető üzemelteti, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője osztja el.

(2) A kapacitásigénylőnek a kiszolgáló létesítményben nyújtott, a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásaihoz való hozzáférés, valamint azok nyújtása iránti kérelem tárgyában a vasúti igazgatási szerv által meghatározott – legfeljebb tizenöt napos – határidőben határozni kell. A kérelem csak abban az esetben utasítható el, ha működőképes alternatívák lehetővé teszik, hogy az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatást ugyanazon vagy egy alternatív menetvonalon, gazdaságilag elfogadható feltételek mellett üzemeltessék. Ez nem kötelezi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét arra, hogy erőforrásokra vagy infrastruktúrára irányuló beruházásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kapacitásigénylő valamennyi kérelmét teljesíteni tudja.

(3) Ha a kapacitásigénylő kérelme a 15. § (2) bekezdésében meghatározott kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférésre vagy a 15. § (2) bekezdésében meghatározott kiszolgáló létesítményben történő szolgáltatásnyújtásra irányul, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője minden elutasító határozatot írásban megindokol és megjelöli a működőképes alternatívákat.

(4) Ha a 2. melléklet 2. pontjában említett valamely kiszolgáló létesítmény üzemeltetője összeütközést észlel a különböző kérelmek között, meg kell kísérelnie az összes kérelem lehetőség szerinti összeegyeztetését. Ha nem áll rendelkezésre működőképes alternatíva és nem elégíthető ki az érintett létesítményre benyújtott kapacitáskérelmek mindegyike az igazolt szükségletek alapján, a kapacitásigénylő kérelmet nyújthat be a vasúti igazgatási szervhez. A vasúti igazgatási szerv a kérelmet megvizsgálja, és adott esetben határozatot hoz annak érdekében, hogy a kapacitás megfelelő részét a kérelmet benyújtó kapacitásigénylő kapja meg.

(5) Ha a 2. melléklet 2. pontjában említett valamely kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és a hozzáférésre jogosult az adott infrastruktúrához való hozzáférés iránti indokolt igényét benyújtotta a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője számára, a tulajdonos a kiszolgáló létesítményt részben vagy egészben történő üzemeltetés céljára, bérbe- vagy lízingbe-adásra meghirdeti. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a létesítmény hozzáférésre jogosult általi használatát folyamatban lévő átalakítási munkálatok akadályozzák, mentesül a kötelező meghirdetés alól.

(6) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

Hálózat hozzáférési díjak képzésének rendszere

67/A. § (1) A hálózat-hozzáférési díjak díjképzési rendszere

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások díjképzési elveiből,

b) díjképzési elvek alóli kivételekből,

c) a biztosítható kedvezményekből,

d) a kiegyenlítő juttatásokból

áll.

(2) A pályahálózat-működtető a megállapított díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal összhangban megállapítja és beszedi a pályahálózat használatáért fizetendő díjat.

Díjképzési elvek

67/B. § (1) A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy

a) a 67/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjképzési rendszer – a 67/G. § (2) bekezdésében meghatározott díjmódosítás kivételével – a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonos elveken alapuljon,

b) a díjképzési rendszer alkalmazása egyenértékű és hátrányos megkülönböztetéstől mentes díjakat eredményezzen a hasonló vasúti szolgáltatási piacon azonos jellegű vasúti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságok számára,

c) a fizetett vagy elszámolt hálózat-hozzáférési díjak megfeleljenek az adott menetrendi évre vonatkozó hálózati üzletszabályzatban közzétett díjképzési rendszer szabályainak.

(2) A 67/C. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 67/E. §-ban és 67/G. §-ban meghatározott kivételekkel a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásért, valamint a 2. melléklet 2. pontja szerinti, a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférést biztosító pályahálózat használatáért fizetendő díjak nem haladhatják meg a vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költségeket.

67/C. § (1) A vasúti pályahálózat hatékony kihasználásának elősegítése érdekében a 67/B. § (2) bekezdésében rögzített díjak a csúcsidőszakban fellépő kapacitáshiány esetén módosíthatóak a túlterhelt pályahálózat egyértelműen azonosítható részei vonatkozásában úgy, hogy tartalmazhatnak kapacitáshiányt tükröző díjat.

(2) A 67/B. § (2) bekezdésében rögzített díjak az adott vonat közlekedtetése által okozott környezeti hatások költségének megfelelő mértékben módosíthatóak a környezeti hatás nagyságának megfelelő mértékben. Ha a meghatározott módosítások figyelembe veszik a zajhatások csökkentésének költségeit, úgy a módosításoknak támogatni kell a vasúti járművek elérhető leggazdaságosabb, alacsony zajszintű féktechnológiával történő utólagos felszerelését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, módosított díj mindaddig alkalmazható, ameddig az a pályahálózat-működtető összbevételében növekedést nem eredményez. Ha a díj a pályahálózat-működtető összbevételében növekedést eredményez, csak akkor tartható fenn, ha a közúti árufuvarozás esetén is alkalmaznak a környezeti hatások költségeit magában foglaló díjat.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott, módosított díj a pályahálózat-működtetőnél többletbevételt eredményez, azt a vasúti pályahálózat állapotának javítására kell fordítani.

(5) A pályahálózat-működtető a (2) bekezdésben meghatározott díjak vonatkozásában köteles azokat az adatokat 5 évig megőrizni, amelyekből a környezeti hatások költségeit magában foglaló díjak eredete és azok alkalmazása ellenőrizhető. A miniszter a Bizottság kérésére ezeket az adatokat a Bizottság részére megküldi.

(6) A díjak aránytalan ingadozásainak elkerülése érdekében a 2. mellékletben meghatározott vasúti szolgáltatásokra és meghatározott időszakra, de legfeljebb egy menetrendi évre, a 67/B. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak átlagolhatóak a szokásos vonatszám és időszak alapján. A hálózat-hozzáférési díjak mértékének ebben az esetben is arányban kell lenniük a különböző szolgáltatások költségeivel.

67/D. § (1) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásért fizetendő díj nem haladhatja meg a pályahálózat használatának és a szolgáltatás nyújtásának ésszerű nyereséggel megnövelt költségét.

(2) Ha a 2. melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott kiegészítő- és mellékszolgáltatásokat csak egy szolgáltató kínálja, az e szolgáltatásokért felszámított díjak nem haladhatják meg a szolgáltatás nyújtásának ésszerű nyereséggel megnövelt költségét.

(3) A vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetekben felszámíthatók díjak a pályahálózat-fenntartás céljára felhasznált kapacitásra is. E díjak nem haladhatják meg a pályahálózat-működtető fenntartási munkákból származó nettó bevételveszteségét.

(4) A 2. melléklet 2–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtetőnek megküldi

a) a díjakkal kapcsolatos, a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat és az adatszolgáltatás határidejét, amelyeket a hálózati üzletszabályzatnak tartalmaznia kell vagy

b) olyan honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak esetében a díj ésszerű nyereségtartalmát a vasúti igazgatási szerv a vasúti közlekedési piac felügyeletére irányuló eljárás keretében vizsgálja.

Kivételek a díjképzési elvek alól

67/E. § (1) Ha a vasúti szolgáltatások piaca lehetővé teszi és a hálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetőnek összes indokolt költségét és ráfordítását, a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatások díja legfeljebb az összes indokolt költségre és ráfordításra fedezetet nyújtó mértékig olyan általános felárral növelhető, amely figyelembe veszi

a) a vállalkozó vasúti társaságok termelékenységének növekedését,

b) a vasúti pályahálózat hatékony használatának a követelményét,

c) a vasúti piaci szegmensek optimális versenyképességének a követelményét, valamint

d) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felárak mértéke nem zárhatja ki, hogy a pályahálózatot olyan piaci szegmensek használják, amelyek legalább a vasúti szolgáltatás nyújtása következtében közvetlenül felmerült költségeket, továbbá a piac által megengedett megtérülési arányt fedezni tudják.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott felárak alkalmazását megelőzően a pályahálózat-működtető – a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározott eljárásban – értékeli a felárak hatásait az egyes piaci szegmensek vonatkozásában.

(4) A pályahálózat-működtető által meghatározott piaci szegmensek között legalább a következő három szegmensnek szerepelnie kell: vasúti teherszállítás, közszolgálati szerződés keretében végzett személyszállítás, valamint egyéb személyszállítás. A pályahálózat-működtető ezen túlmenően a szállított áruk vagy személyek szerint további piaci szegmenseket különböztethet meg.

(5) A hálózati üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a piaci szegmensek listáját, amelyet legalább ötévente felül kell vizsgálni. A listát a vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

67/F. § (1) A hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében az egyes pályahálózat-működtetők pályahálózata egyenlő feltételek melletti használatáért kiszabott díjai átlagos és határértékeinek összehasonlíthatóaknak kell lenni. Az egy piaci szegmensen belüli, a hozzáférésre jogosultak számára nyújtott azonos szolgáltatások ugyanazon díjképzés alá esnek.

(2) A pályahálózat-működtető – az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a Hálózati Üzletszabályzat mellékletében teszi közzé, hogy díjazási rendszere megfelel az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

67/G. § (1) A normál nyomtávtól eltérő nyomtávú hálózatot üzemeltető nem EGT-tagállamba irányuló vagy ilyen országokból érkező vasúti árufuvarozási szolgáltatások tekintetében a pályahálózat-működtető a szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült költségek teljes megtérülése érdekében magasabb díjakat is meghatározhat.

(2) A meglévő vasúti pályahálózat meghatározott szakaszán végzett beruházások, valamint új vasúti pályaszakasz létesítése esetén a pályahálózat-működtető által készített hosszú távú költségterv alapján magasabb díj érvényesíthető az adott vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a beruházás a vasúti pályahálózat jobb kihasználását eredményezi, vagy a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosultak közül legalább az egyik számára eredményjavulást okoz és a beruházás a magasabb díj alkalmazása nélkül nem valósulhatna meg. Az alkalmazott magasabb díj mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni a beruházással kapcsolatos kockázatok megosztására vonatkozó megállapodásokat is.

(3) A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló 2009. július 22-i 2009/561/EK bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2009/561/EK bizottsági határozat) meghatározott ERTMS vasúti folyosók esetében különböző hálózat-hozzáférési díjakat kell alkalmazni a vonatoknak a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló, 2008. április 23-i 2008/386/EK bizottsági határozatban meghatározott ETCS fedélzeti berendezéssel, továbbá annak továbbfejlesztett változataival való felszerelésére ösztönzés érdekében. A különböző díjak alkalmazása nem idézhet elő átfogó változást a pályahálózat-működtető bevételében.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott díjakat nem kell alkalmazni a 2009/561/EK bizottsági határozatban meghatározott olyan vasútvonalakra, amelyeken kizárólag ETCS rendszerrel felszerelt vonatok képesek közlekedni.

Kedvezmények

67/H. § (1) A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatóak olyan módon, hogy azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt.

(2) A pályahálózat-működtető kedvezményeket csak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat meghatározott szakaszaira nyújthat olyan módon, hogy hasonló szolgáltatásokra hasonló kedvezményeknek kell vonatkozniuk.

(3) Az általános kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a pályahálózat-működtető által elért tényleges adminisztrációs költségmegtakarítás mértékét. A kedvezmény mértékének meghatározásakor nem lehet figyelembe venni a felszámított díjba már egyébként beépített költségmegtakarítást.

(4) A pályahálózat-működtető egyedi kedvezményeket nyújthat a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokon a forgalom növelése érdekében vagy meghatározott vasúti pályaszakaszokon új vasúti szolgáltatások fejlesztésére időszakos jelleggel.

Kifizetetlen környezeti, baleseti és infrastruktúra-költségeket kiegyenlítő rendszerek

67/I. § (1) A vasúti pályahálózat használata esetén a vasúti közlekedési tevékenységtől eltérő közlekedési módok által okozott és igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti, infrastrukturális költségek kiegyenlítése céljából, meghatározott időszakra a pályahálózat-működtetőnek kiegyenlítő juttatás adható, ha a versengő szállítási módok költségei meghaladják az ezzel egyenértékű vasúti költségeket.

(2) A pályahálózat-működtető a kiegyenlítő juttatás mértékével megegyező mértékben csökkenti a hálózat-hozzáférési díjait.

(3) Ha a kizárólagos jogokat élvező vállalkozó vasúti társaság – kiegyenlítő juttatás miatt – csökkentett összegű hálózat-hozzáférési díjat fizet, akkor a saját szolgáltatási díjait ezzel megegyező mértékben csökkenti.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítő juttatásnak meg kell felelnie az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének.

A Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum

67/J. § (1) A pályahálózat-működtető a díjszabási rendszer elemei meghatározásának módját az e törvény, valamint a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendelet alapján kiadott Díjképzési Módszertanban rögzíti.

(2) A Díjképzési Módszertant évente felül kell vizsgálni, és a legjobb nemzetközi gyakorlat alapján – szükség szerint – módosítani kell.

(3) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat a Díjszámítási Dokumentumban rögzíti. A pályahálózat-működtető a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjakat a Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé.

Teljesítményösztönző rendszer

67/K. § (1) A hálózat-hozzáférési díjképzés rendszere a teljesítményösztönző rendszerrel együtt a vasúti pályahálózat zavarainak, késéseinek minimalizálására és a vasúti pályahálózat teljesítményének javítására ösztönzi a kapacitásigénylőt és a pályahálózat-működtetőt.

(2) A teljesítményösztönző rendszert a pályahálózat-működtető vagy – nem független pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ határozza meg.

(3) A teljesítményösztönző rendszer e §-ban, valamint a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben meghatározott alapelvei az országos jelentőségű vasútvonalak egészére vonatkozóan azonosak.

(4) A teljesítményösztönző rendszerből következő elszámolások kizárólag a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult között történik.

(5) A teljesítményösztönző rendszerben meghatározottak egységesen és hátrányos megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mind a kapacitásigénylőre, mind a pályahálózat-működtetőre.

(6) A teljesítményösztönző rendszer alapelveit és a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

Foglalási díj

67/L. § (1)²⁸⁸ A hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződésben – vertikálisan integrált vállalkozás esetében az általa működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a belső megállapodás alapján – a pályahálózat-működtető foglalásidíj-fizetési kötelezettséget állapíthat meg, amelynek célja a kapacitás hatékony kihasználása.

(2) A foglalási díjat a pályahálózat-működtető köteles kiszabni azon hozzáférésre jogosultak esetében, amelyek rendszeresen nem használják ki a nekik odaítélt menetvonalakat vagy azok egy részét.

(3) A lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett kapacitásért a hozzáférésre jogosult vasúti társaság a menetvonalért fizetendő alapszolgáltatás díjának a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott mértékű hányadát fizeti. A teljesítményösztönző rendszerben meghatározott egyéb szolgáltatások vonatkozásában a lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett szolgáltatásokért a hozzáférésre jogosult a szolgáltatásért fizetendő díj teljesítményösztönző rendszerben meghatározott mértékű hányadát fizeti.

(4) A pályahálózat-működtető a hálózati üzletszabályzatban közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek alapján megállapítható a kihasználás elmulasztása. A feltételek hálózati üzletszabályzatban való meglétét és azt, hogy az hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, a vasúti igazgatási szerv ellenőrzi.

A több hálózatra kiterjedő díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés

67/M. § (1) Az EGT-tagállamok területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több pályahálózatot igénybe vevő vasúti szolgáltatások nyújtásához szükséges hatékony díjképzési rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a pályahálózat-működtetők együttműködnek, és együttesen koordinálják vagy végzik a díjképzést. Nem független pályahálózat-működtető esetén a díjképzést a VPSZ koordinálja és végzi.

(2) A pályahálózat-működtetők kiemelt feladata a nemzetközi vasúti szolgáltatások optimális versenyképességének és a hálózatok hatékony kihasználásának biztosítása. Ennek érdekében megfelelő eljárásokat alakíthatnak ki az e törvényben meghatározott szabályok alapján.

(3) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében a pályahálózat-működtetők – nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ – az Unió területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több hálózatra kiterjedő forgalom tekintetében együttműködnek a felárak lehetővé tétele és a teljesítményösztönző rendszerek hatékony alkalmazása érdekében.

A hálózat-hozzáférési díjak ellenőrzése

67/N. § (1) A hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak alkalmazásának feltételeit – különösen a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak fenntartásával és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket – a vasúti igazgatási szerv ellenőrizheti. A pályahálózat-működtető és a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani és a vasúti igazgatási szerv számára az ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatást teljesíteni.

(2) A pályahálózat-működtetőnek és a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a hozzáférésre jogosult ilyen irányú kérése esetén a hozzáférésre jogosult felé igazolnia kell, hogy a hozzáférésre jogosultnak ténylegesen kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj megfelel a hálózati üzletszabályzatban rögzített módszernek, szabályoknak és adott esetben a díjtáblázatoknak.

A hálózati üzletszabályzat

67/O. § (1) A pályahálózat-működtető

a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit,

b) a díjképzési rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit,

c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve az összehangolási eljárást szabályozó elveket és az eljárás részletes szabályait,

d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket,

e) a pályahálózat-működtető hálózatához kapcsolódó kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés és az azokon belüli szolgáltatásnyújtás feltételeivel kapcsolatos, a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeltben meghatározott információkat vagy olyan honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek,

f) a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatos megállapodásokat

a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően magyar és angol nyelven Hálózati Üzletszabályzatban hozzáférhetővé teszi.

(2) A pályahálózat-működtető az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatot az éves menetvonaligények benyújtási határidejének lejárata előtt legalább négy hónappal közzéteszi, és a közzétételt megelőzően az érdekelt felek részére lehetőséget biztosít az egyeztetésre. A hálózati üzletszabályzat tervezetét – annak közzétételét megelőző harminc nappal a honlapján nyilvánosságra hozza. A pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervet a Hálózati Üzletszabályzat tervezetére vonatkozóan beérkezett észrevételekről és az egyeztetéssel kapcsolatos minden körülményről haladéktalanul tájékoztatja. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat összeállítására vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból a jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.

(3) A Hálózati Üzletszabályzat készítője köteles a Hálózati Üzletszabályzatot honlapján – mindenkor hatályos szövegével – közzétenni, valamint a szabályzat kiadásának költségeit meg nem haladó összegű ellenérték fejében nyomtatott formában rendelkezésre bocsátani.

(4) A Hálózati Üzletszabályzat készítője gondoskodik arról, hogy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő információk naprakészek legyenek és köteles a Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani. A Hálózati Üzletszabályzat tervezetét (módosítás esetén a Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét) a közzétételt megelőzően a vasúti igazgatási szerv részére meg kell küldeni.

(5) A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzatot hivatalból megvizsgálja, és ha annak tartalma ellentétes az e törvényben, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakkal, annak módosítását hivatalból elrendeli.

(6) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője nem azonos a kiszolgáló létesítményhez kapcsolódó vasúti pályahálózat pályahálózat-működtetőjével, akkor a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető rendelkezésére bocsátja azokat a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeletben meghatározott naprakész információkat, amelyeket az (1) bekezdés e) pontja alapján a Hálózati Üzletszabályzatnak tartalmaznia kell, vagy azon honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában, naprakész állapotban térítésmentesen hozzáférhetőek.

A nem független pályahálózat-működtetőre és az általa működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

67/P. § (1) Ha a vasúti pályahálózatot nem független pályahálózat-működtető működteti, akkor az alapvető feladatok ellátása tekintetében az 52–56. §-t, az 59–66. §-t, valamint a 67/A–67/O. §-t az 67/P–67/V. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott feladatokat a nem független pályahálózat-működtető helyett a VPSZ látja el.

(3) A VPSZ által ellátott feladatok a következők:

a) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása, beleértve mind az egyes menetvonalak meghatározását, mind azok rendelkezésre állásának felmérését, mind pedig azok elosztását,

b) nem független pályahálózat-működtető esetén a nem független pályahálózat-működtető által működtetett vasúti pályahálózathoz történő hozzáférése költségeinek a meghatározása,

c) a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítása, illetőleg a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározása, valamint a díjak beszedése, amely szolgáltatás nem minősül adóköteles tevékenységnek,

d) a nem független pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozása.

(4) A nem független pályahálózat-működtető – a VPSZ (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében – a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint köteles

a) az általa működtetett vasúti pályahálózat forgalmi és műszaki jellemzőire vonatkozó adatokat, valamint a pályahálózat kapacitásának meghatározásához szükséges egyéb iratot, információt, továbbá

b) a vasúti pályahálózat működtetésére, valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó költség-, ráfordítás- és eredménykimutatásait

a VPSZ rendelkezésére bocsátani.

67/Q. § A nem független pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának tartalmaznia kell az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére vonatkozó részletes szabályokat is.

A kapacitáselosztás folyamata

67/R. § (1) A kapacitásigénylő a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a VPSZ részére jelenti be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül, amelyre a Ptk. szabályai az irányadóak.

(3) A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően meghatározza

a) a kapacitásigénylő rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá

b) a hálózat-hozzáférési díjak összegét,

és erről a nem független pályahálózat-működtetőt és a kapacitásigénylőt tizenöt napon belül értesíti.

(4)²⁸⁹ A nem független pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a kapacitásigénylővel szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződő felek a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A döntés meghozatala során a vasúti igazgatási szerv figyelembe veszi különösen, hogy a Hálózati Üzletszabályzattól a kérelemben foglaltak szerinti eltérés nem sérti-e a nyílt hozzáférés díj ellenében történő, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett való biztosítását. A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére elektronikus úton – ideértve az elektronikus levelet (e-mail) is – és a VPSZ részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5) A nem független pályahálózat-működtető számára az összehangolási eljárással kapcsolatos feladatokat a VPSZ látja el.

(6) Ha a nem független pályahálózat-működtető a VPSZ-nek a (3) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

A vertikálisan integrált vállalkozás hozzáférése az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz²⁹⁰

67/S. § (1)²⁹¹ A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság a vasúti pályahálózat-kapacitási igényét, valamint a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó tervét a VPSZ-nek bejelenti.

(2)²⁹² A VPSZ a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően – a vertikálisan integrált vállalkozásnak megküldött értesítésben – meghatározza

a)²⁹³ a vertikálisan integrált vállalkozás rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá

b)²⁹⁴ a vertikálisan integrált vállalkozás által történő igénybevételnek a – Hálózati Üzletszabályzat hálózat-hozzáférési díjszabási rendelkezéseinek megfelelően számított – belső hálózat-hozzáférési díját.

(3)²⁹⁵ Ha a vertikálisan integrált vállalkozás a VPSZ-nek a (2) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

67/T. § (1)²⁹⁶ A vertikálisan integrált vállalkozásnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 21. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti – a VPSZ által kidolgozott, és a vasúti igazgatási szerv által jóváhagyott – belső megállapodás alapján kerül sor.

(2)²⁹⁷ A vertikálisan integrált vállalkozásnak a 67/S. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott belső hálózat-hozzáférési díjat a 21. §-ban foglaltaknak megfelelően kell a vállalkozó vasúti tevékenységet és a vasúti pályahálózat működtetését végző szervezeti egységei között elszámolni.

A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet

67/U. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam.

(2)²⁹⁸ A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.

(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet és vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társasággal és annak kapcsolt vállalkozásával jogviszonyt – az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével – csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával létesíthet.

67/V. § (1) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója

a)²⁹⁹ a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá

d) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

(2) A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója

a)³⁰⁰ a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, nem létesíthet,

b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet,

d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.

(3) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A VPSZ a nem független pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után – a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel – kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a nem független vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott hányadának megfelelő összegű megbízási díjra jogosult a nem független pályahálózat-működtetőtől. A nem független pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a nem független vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(6) A 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.

Üzleti titok védelme

67/W. § A pályahálózat-működtető és a VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a pályahálózat-működtető e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

XIII. Fejezet

MUNKAVÁLLALÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

68. § (1)³⁰¹ A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállaló az lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési és egészségügyi alkalmassági követelményeknek megfelel. A vasúti járművezetői tevékenység önálló végzésének további előfeltétele a külön jogszabályban előírt járművezetői gyakorlat más vasúti járművezető felügyelete mellett történő megszerzése.

(2)³⁰²

(3) A közforgalmú vasúti társaság munkavállalója formaruha viselésére kötelezhető.

(4)³⁰³ A vasutas biztosítottak az elkülönült vasútegészségügyi szervezeten (Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok) és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.

(5)³⁰⁴ Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.

AZ UTAZÓ VASÚTI MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI³⁰⁵

68/A. §³⁰⁶ (1)³⁰⁷ A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók esetében.

(2)³⁰⁸ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az országhatárokon átnyúló helyi és térségi vasúti személyszállítás és az országhatár 15 kilométeres körzetét át nem lépő, országhatárokon átnyúló vasúti árutovábbítás, valamint Magyarország és a szomszédos ország határállomásai közötti szolgáltatás tekintetében.

(3)³⁰⁹ Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni továbbá azon vonatok tekintetében sem, amelyek Magyarország területéről indulnak, a szomszédos ország területén keresztülhaladnak, majd Magyarország területére érkeznek vissza, amennyiben a másik ország infrastruktúráját megállás nélkül használják.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 68/B. § (1) bekezdését, a 68/F. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének első mondatát, (3)–(4) bekezdéseit, valamint a 68/G. § rendelkezéseit az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a 68/F. § (2) bekezdésének első mondata esetében a vezetési idő hossza – függetlenül az éjszakai időben eltöltött munkaórák számától – a napi munkaidőn belül nem haladhatja meg a tíz órát.

(5) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalónak nem minősülő vasúti járművezető esetében a kollektív szerződés kimondhatja, hogy a vezetési időbe beletartozik az a kiindulási-, közbenső és fordulóállomási várakozási idő is, amikor a vasúti járművezető köteles a vasúti járművön tartózkodni, viszont nem tartozik bele a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének időtartama, valamint a munkaközi szünet.

Napi pihenőidő³¹⁰

68/B. §³¹¹ (1) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló esetében a lakóhelyi napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább tizenkét óra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakóhelyi napi pihenőidő hossza hétnapos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli legfeljebb kilenc órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a tizenkét óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz kell hozzáadni. A tíz vagy annál kevesebb órára csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé.

68/C. §³¹² (1) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza huszonnégy órás időszakonként megszakítás nélkül legalább nyolc óra.

(2) A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt követő következő napi pihenőidőnek lakóhelyi napi pihenőidőnek kell lennie. Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy kettő lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt kell egy lakóhelyi napi pihenőidőnek követnie. Ebben az esetben azonban a második lakóhelyen kívüli napi pihenőidő megfelelő kompenzálásának módját és mértékét a kollektív szerződésben rögzíteni kell.

(3) A munkáltató a lakóhelyen kívüli pihenőidejét töltő utazó munkavállaló részére megfelelő kényelemmel ellátott szálláshelyet biztosít.

Munkaközi szünetek³¹³

68/D. §³¹⁴ (1) Ha az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző vonatkísérő napi munkaideje a hat órát meghaladja, a vonatkísérő részére – a munkavégzés megszakításával – legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló részére a munkaközi szünet eltöltésére olyan körülményeket kell biztosítani, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse magát.

Heti pihenőidő³¹⁵

68/E. §³¹⁶ (1)³¹⁷ Az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállalók heti pihenőidejére az Mt. 105–106. §-a a (2)–(3) bekezdésekben írt eltérésekkel alkalmazandó.

(2) A 68/A. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalónak egy naptári évben legalább 24 alkalommal megszakítás nélküli 60 órás pihenőidőt kell biztosítani, amelybe legalább 12 alkalommal a szombatnak és a vasárnapnak is bele kell esnie.

(3)³¹⁸

A vasúti járművezetőre vonatkozó rendelkezések³¹⁹

68/F. §³²⁰ (1)³²¹ Vasúti jármű csak vasúti társasággal vagy a vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezettel fennálló munkaviszony keretében vezethető.

(2)³²² Az Mt. 108. § (2) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve a vezetési idő hossza a teljesített napi (beosztás szerinti rendes- vagy rendkívüli) munkaidőn belül nem haladhatja meg a kilenc órát. Aki éjszakai időben legalább három órán keresztül dolgozik, vezetési ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. Kéthetes időszakonként a vezetési idő hossza legfeljebb nyolcvan óra lehet.

(3) A vasúti járművezető köteles a munkáltatójával fennálló munkaviszonyán kívüli munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltendő vezetési idejét a munkáltatóval a munkáltató által előírt gyakorisággal, ennek hiányában havonta írásban közölni. A munkáltató a vasúti járművezető nyilatkozata figyelembevételével állapítja meg a vasúti járművezető vezetési idejét.

(4) A (2) és (3) bekezdés szempontjából vezetési időnek minősül a külön jogszabályban meghatározott vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben töltött munkaidő is.

(5) Ha a vasúti járművezető napi munkaideje meghaladja a nyolc órát, a vasúti járművezető részére – a munkavégzés megszakításával – legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(6) Ha a vasúti járművezető munkaidejének hossza eléri a hat órát, de nem haladja meg a nyolc órát, a munkaközi szünetnek legalább harminc perc időtartamúnak kell lennie.

(7) A vasúti járművezető részére biztosított munkaközi szünet egy részének a munkaidő harmadik és hatodik órája közé kell esnie.

68/G. §³²³ (1)³²⁴ A munkáltató az Mt. 134. §-ában foglaltakon túl köteles a vasúti járművezető vezetési idejét feltüntető nyilvántartást vezetni, és a munkaidővel kapcsolatos adatokat az ellenőrzésre jogosult hatóság rendelkezésére bocsátani.

(2) A munkáltató köteles a nyilvántartást az adatok bejegyzésének napjától számított legalább három évig megőrizni.

68/H. §³²⁵

68/I. §³²⁶

XIV. Fejezet

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS IGAZGATÁSA

A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV FELADATAI³²⁷

69. §³²⁸ A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

1. működési engedély és ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély, ideiglenes működési engedély feltételei fennállásának ellenőrzése,

2. a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés bejelentés tudomásulvételéről szóló értesítés,

3. nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, valamint a tudomásul vett bejelentésekkel rendelkező vasúti társaságokról,

4. a Bizottság felkérésére együttműködés a 2012/34/EU irányelv III. melléklete módosítása előkészítésében,

5. a vasúti közlekedési piac felügyelete,

6. a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,

7. döntés a 79/B. § (1) bekezdése szerinti jogvitás ügyekben,

8. a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételei meglétének ellenőrzése,

9. annak ellenőrzése, hogy a hálózati üzletszabályzat nem tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy nem ruházza-e fel a pályahálózat-működtetőt olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehetne használni a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre,

10. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,

11. a Bizottság felkérésére részvétel a Bizottságnak a vasúti piac nyomon követésére vonatkozó feladatában,

12. a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint a piaci szegmensek listájának ellenőrzése,

13. a Bizottság felkérésére részvétel a Bizottságnak a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott késési kategóriák és alkategóriák módosításaira vonatkozó feladatában,

14. a 67/L. § szerinti foglalási díj tekintetében a feltételek és a hátrányos megkülönböztetés ellenőrzése,

15. az 59. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,

16. a 60. § (2) bekezdése szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,

17. a 64. § (5) bekezdése szerint a díj további felszámításának jóváhagyása,

18.³²⁹

19.³³⁰ a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetésének vizsgálata,

20. a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében a személyszállítási törvényben meghatározott pénzügyi ellentételezési kötelezettség megállapítása,

21. a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése,

22. a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályahálózat-működtető között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,

23.³³¹ vertikálisan integrált vállalkozás 67/T. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, valamint annak megsértése esetén mérlegelési jogkörben bírság alkalmazása,

24. a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a pályahálózat-működtető, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ kérelme alapján döntés nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,

25. a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatának jóváhagyása,

26. külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,

27. a miniszter részére a vasúti közlekedési alágazatra vonatkozó, a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,

28. a 85/B. § (3) bekezdésében és 85/E. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása,

29. a keretszerződésben, illetve a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól történő eltéréshez való hozzájárulásra irányuló kérelemről való döntés,

30. mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

A vasúti igazgatási szerv vezetője³³²

70. §³³³ (1) A vasúti igazgatási szerv vezetőjét – a miniszter javaslatára–a miniszterelnök öt évre nevezi ki. A vasúti igazgatási szerv vezetője egy alkalommal ismételten kinevezhető.

(2)³³⁴ A vasúti igazgatási szerv vezetője tisztségére nem kell pályázatot kiírni. A vasúti igazgatási szerv vezetőjének olyan személy nevezhető ki, aki a kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglalt követelményeken túl

a) legalább hároméves vasúti vagy egyéb hálózati iparági területen szerzett gyakorlattal rendelkezik vagy

b) legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban.

71. §³³⁵ (1)³³⁶ A vasúti igazgatási szerv vezetőjét a miniszterelnök menti fel.

(2) A vasúti igazgatási szerv vezetőjének felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor.

72. §³³⁷ A vasúti igazgatási szerv vezetője gyakorolja a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört.

A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője³³⁸

73. §³³⁹ (1)³⁴⁰ A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője részére nem engedélyezhető további munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése vasúti társasággal.

(2)³⁴¹ A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3)³⁴² A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4)³⁴³ A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5)³⁴⁴ A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor.

74. §³⁴⁵ (1)³⁴⁶ A 73. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője nem vehet részt döntés előkészítésében és meghozatalában az olyan vállalkozásokat érintő esetekben, amelyekkel az eljárás megkezdését megelőző egy év során kapcsolatban állt.

(2)³⁴⁷ A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezésekor, valamint évente nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a 73. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesüléséről.

75. §³⁴⁸ A vasúti igazgatási szerv feladatkörében eljáró kormánytisztviselő ezen jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, amelynek mértékére a munka törvénykönyvéről szóló törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A vasúti igazgatási szerv eljárására vonatkozó közös szabályok³⁴⁹

76. §³⁵⁰ (1) A 69. § 1. és 2. pontja szerinti eljárásban a kérelmet a vasúti igazgatási szerv által erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A vasúti igazgatási szerv országos illetékességgel jár el. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 45 nap.

(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4)³⁵¹

(5)³⁵² A vasúti igazgatási szerv a 9/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásában az eljárást felfüggeszti, ha a vasúti igazgatási szerv adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan az eljárásban döntés nem hozható.

77. §³⁵³ (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a működési engedélyben meghatározott, valamint a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2)³⁵⁴ A vasúti igazgatási szerv a feladatai ellátásához szükséges információk és adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet, a pályahálózat-működtetőket, a VPSZ-t, a kapacitásfoglalásra jogosultakat, a vállalkozó vasúti társaságokat, a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőit, a fejlesztési közreműködőket, valamint a közlekedésszervezőt.

(3) A (2) bekezdés szerinti információkat a vasúti igazgatási szerv által meghatározott – egy hónapnál nem hosszabb – ésszerű határidőn belül a vasúti igazgatási szerv rendelkezésére kell bocsátani. Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő kivételes esetben – kérelemre – legfeljebb két héttel meghosszabbítható.

(4) A vasúti igazgatási szerv jogosult az adatszolgáltatás nem teljesítése esetén a piacfelügyeleti eljárás keretében alkalmazható intézkedéseket – beleértve a bírság kivetését is – alkalmazni. Az információ magába foglal minden olyan adatot, amelyet a vasúti igazgatási szerv jogorvoslati feladata és a vasúti szolgáltatások piacán zajló verseny figyelemmel kísérésére vonatkozó feladat keretében kér. Ebbe a statisztikai és a nyomonkövetéshez szükséges adatok is beletartoznak, kivéve a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött egyedi adatokat.

(5) Ha valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően nyújtja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(6)³⁵⁵ A vasúti igazgatási szerv által kezelt adatokat – a minősített adatok kivételével – a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

78. §³⁵⁶ (1)³⁵⁷

(2)³⁵⁸

(3)³⁵⁹ A vasúti igazgatási szerv közhírré teszi a 69. § 1., 5., 7., 14. 17., 19., 21. és 25. pontja szerinti eljárásokban hozott határozatairól szóló közleményt azzal, hogy a közhírré tétel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A közhírré tett közlemény nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen – indokoltan – üzleti titoknak minősített adatokat.

A vasúti igazgatási szerv ellenőrzési tevékenysége³⁶⁰

79. §³⁶¹ (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a pályahálózat-működtetőknél, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjénél vagy a vállalkozó vasúti társaságoknál ellenőrzéseket végezni annak vizsgálata érdekében, hogy azok megfelelnek-e a 21. §-ban megállapított, a számviteli elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseknek. E tekintetben a vasúti igazgatási szerv jogosult az előírásoknak való megfelelés vizsgálatához szükséges tájékoztatás adására kötelezni a pályahálózat-működtetőt, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét, továbbá minden olyan vállalkozást vagy gazdasági társaságot, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el. A vasúti igazgatási szerv felhívására a pályahálózat-működtető, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője, továbbá minden olyan vállalkozás vagy gazdasági társaság, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el, rendelkezésre bocsátja a számviteli elkülönítésnek és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályairól szóló rendeletben meghatározott számviteli adatokat. Az állami támogatással kapcsolatos kérdésekért felelős hatóság meglévő hatásköreinek sérelme nélkül, a vasúti igazgatási szerv ezekből a beszámolókból is következtetéseket vonhat le az állami támogatásokra vonatkozóan, és ezekről jelentést tesz az illetékes hatóságoknak.

(2) A vasúti igazgatási szerv ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, valamint a vasúti igazgatási szerv vezetője által meghatározott egyéb adatokat. Az ellenőrzési tervben nem kell megjeleníteni a folyamatos ellenőrzési feladatot.

(3) A vasúti igazgatási szerv az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a vasúti igazgatási szerv vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat.

(4) Az ellenőrzési tervet és jelentést a vasúti igazgatási szerv a honlapján közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

A vasúti igazgatási szerv együttműködése a külföldi hatóságokkal³⁶²

79/A. §³⁶³ (1)³⁶⁴ A vasúti igazgatási szerv információt cserélhet a más EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetekkel, a Bizottsággal és az Ügynökséggel a tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek. E célból részt vehet az igazgatási szervek 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hálózatában.

(2) A vasúti igazgatási szerv részt vehet az EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetek olyan együttműködésében, amelynek célja, hogy közös elveket és gyakorlatokat dolgozzanak ki a feladataik ellátása és döntéseik meghozatalára vonatkozóan.

(3) A vasúti igazgatási szerv részt vehet olyan tevékenységben, amelynek célja, hogy az igazgatási szervezetek felülvizsgálják az együttműködő pályahálózat-működtetők olyan határozatait és gyakorlatait, amelyek a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek felelnek meg, vagy más módon elősegítik a nemzetközi vasúti árufuvarozást.

(4) Nemzetközi menetvonallal kapcsolatos hozzáférési vagy díjképzési ügyekre vonatkozó panasz vagy hivatalból indult eljárás esetén, valamint a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci verseny ellenőrzése keretében a vasúti igazgatási szerv konzultációt folytat valamennyi olyan EGT-tagállam igazgatási szervezetével, amelyen a szóban forgó nemzetközi menetvonal keresztülhalad, illetve – adott esetben – a Bizottsággal, és határozatának meghozatala előtt ezektől az igazgatási szervezetektől megkéri az összes szükséges információt.

Jogvitás eljárás³⁶⁵

79/B. §³⁶⁶ (1) A kapacitásfoglalásra jogosult, a hozzáférésre jogosult vagy a nem független pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti, ha álláspontja szerint:

a) a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

b) a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ megsértette a Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,

c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

d) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés elintézése során eljárási szabálysértés történt vagy annak eredménye jogszabálysértő, vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

e) a Díjképzési Módszertan ellentétes az e törvényben, vagy a hálózat-hozzáférési díjképzési rendszerek kereteiről, a díjak képzésének, alkalmazásának, a díjképzési elvek alóli kivételek kezeléséről, a biztosítható kedvezmények, valamint a kiegyenlítő juttatások nyújtásának alapvető szabályairól, a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltakkal,

f) a Díjszámítási Dokumentum vagy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő díjak, kedvezmények és felárak nem az e törvényben vagy a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra, vagy a Hálózati Üzletszabályzatban nem a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjak szerepelnek,

g) valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően vagy a Hálózati Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra,

h)³⁶⁷ a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének döntése, az általa alkalmazott díjak ellentétesek a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

i) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 67/O. § (6) bekezdése szerinti információkat határidőre nem szolgáltatta vagy nem megfelelően szolgáltatta a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ részére,

j)³⁶⁸ a pályahálózat-működtetőnek a forgalomirányítással kapcsolatos valamely döntése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

k)³⁶⁹ a pályahálózat-működtetőnek a vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkáinak tervezésével kapcsolatos valamely döntése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével, e törvényben, a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben vagy a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal, vagy

l)³⁷⁰ a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ esetében a 11. § (8)–(9) bekezdésben, a 11/A.–11/C. §-okban, vagy a pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglalt valamely kötelezettség nem teljesül.

(2)³⁷¹ Az (1) bekezdés a), b) és d)–l) pontja szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A c) pont szerinti kérelmet az üzemi menetrendtervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(3) A kérelemben meg kell jelölni

a) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét,

b) az ügy tárgyát,

c) az eljárásra okot adó esemény időpontját, illetőleg az eseményről való tudomásszerzés időpontját,

d) a kért intézkedéseket, azok indokolásával együtt.

(4) A kérelemhez a kérelmező csatolja a rendelkezésére álló, az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, nyilatkozatot arról, hogy ugyanazon ügyben polgári peres eljárás nincs folyamatban, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(5) Ha a kérelem előterjesztését megelőzően az előterjesztett ügyben polgári pert indítottak, a vasúti igazgatási szerv az eljárást megszünteti.

(6) Ha a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárást kérelmeztek, ugyanabban az ügyben utóbb közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni.

79/C. §³⁷² (1) A jogvitás eljárást kérelmező ügyfél a kérelemben bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2) Ha a vasúti igazgatási szerv a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére kell értékelni.

(3) A vasúti igazgatási szerv indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet, valamint a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőjét adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti. Ha valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően nyújtja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(4) Ha az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a vasúti igazgatási szerv bírságot alkalmazhat vele szemben.

79/D. §³⁷³ (1) A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában

a) elutasítja az alaptalan kérelmet és dönt az eljárással kapcsolatos költségek viseléséről vagy

b) megállapítja a jogsértés megtörténtét, és

ba) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére,

bb) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,

bc) módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,

bd) a 79/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjképzési Módszertan módosítását, és a módosított Díjképzési Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

be) a 79/B. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

bf) a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,

bg) a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint bírságot szab ki.

(2) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.

(3) Ha a vasúti igazgatási szerv az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: versenyhatóság) jelezni.

(4) Ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog- vagy érdeksérelem következne be vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, a vasúti igazgatási szerv a folyamatban lévő ügyben – kérelemre vagy hivatalból – elrendelt ideiglenes intézkedésként

a) megállapíthatja a vasúti pályahálózat-kapacitás – a hozzáférésre jogosult ügyfél részére történő – biztosításának feltételeit,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás tanúsítását.

A vasúti piac felügyelete³⁷⁴

79/E. §³⁷⁵ (1) A vasúti igazgatási szerv – a versenyhatóság hatáskörének sérelme nélkül – a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében hatósági jogkörében piacfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.

(2) A vasúti igazgatási szerv a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.

(3) A vasúti igazgatási szerv a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során hivatalból is ellenőrizheti a 79/B. § (1) bekezdésében meghatározottakat, valamint ellenőrzi, hogy a hálózati üzletszabályzat tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy felruházza-e a pályahálózat-működtetőt vagy a VPSZ-t olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehet használni a kapacitásfoglalásra jogosultakkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre.

(4)³⁷⁶ A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt vehet igénybe. A szakértőre a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

(5) A vasúti igazgatási szerv felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.

79/F. §³⁷⁷ (1) Ha a vasúti igazgatási szerv a piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésével, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, a 85/E. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével, a számviteli elkülönítéssel, valamint a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, külön jogszabályban, a vasúti igazgatási szerv határozatában, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott valamely kötelezettség megsértését, akkor

a)³⁷⁸

b) a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak alapján bírságot szab ki,

c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítja,

d) a jogsértő magatartás folytatását megtiltja.

(1a)³⁷⁹

(2) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – ha az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt.

(3) A vasúti igazgatási szerv biztosítja, hogy a pályahálózat-működtető által megállapított hálózat-hozzáférési díjak megfeleljenek a Hálózati Üzletszabályzat díjképzési elvekkel és díjakkal foglalkozó szakasz rendelkezéseinek, és hátrányos megkülönböztetéstől mentesek legyenek. A hálózat-hozzáférési díjak mértékéről szóló tárgyalások csak a vasúti igazgatási szerv képviselőinek jelenlétében folyhatnak. A vasúti igazgatási szerv a tárgyalás folytatását megtilthatja, ha a tárgyalás bármely vasúti társaságra nézve hátrányos megkülönböztetésre vezet.

(4) A vasúti igazgatási szerv legalább kétévente egyeztetést folytat a vasúti áru- és személyszállítási szolgáltatások igénybevevőinek képviselőivel, hogy figyelembe vegye a vasúti piacra vonatkozó álláspontjukat.

(5) A vasúti igazgatási szerv szorosan együttműködik a közlekedési hatósággal. E hatóságok közösen keretet alakítanak ki az információk megosztásához és az együttműködéshez, amelynek célja a vasúti piacon a versenyre vagy a biztonságra gyakorolt káros hatások megelőzése. Ennek a keretnek magában kell foglalnia egy eljárást, amelynek révén a vasúti igazgatási szerv ajánlásokkal látja el a közlekedési hatóságot az olyan kérdések tekintetében, amelyek érinthetik a versenyt a vasúti piacon, valamint amelynek révén a közlekedési hatóság ajánlásokkal látja el az vasúti igazgatási szervet az olyan kérdések tekintetében, amelyek befolyásolhatják a biztonságot. Az egyes hatóságok saját hatáskörbe tartozó területen belüli függetlenségének sérelme nélkül az érintett hatóság határozatainak meghozatala előtt megvizsgál minden ajánlást. Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy eltér ezektől az ajánlásoktól, indokolnia kell az ajánlástól való eltérést.

(6)³⁸⁰ A vasúti igazgatási szerv részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységért az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj 0,4%-a. Előző évi fizetett hálózat-hozzáférési díj vagy hálózat-hozzáférési díj hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban ténylegesen fizetett hálózat-hozzáférési díjak alapján kell megfizetni.

Együttműködés a versenyhatósággal³⁸¹

79/G. §³⁸² (1) A vasúti igazgatási szerv és a versenyhatóság a vasúti közlekedési piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, valamint az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

a) a 79/B. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti jogvitás ügy,

b) a vasúti közlekedési piac felügyelete,

c)³⁸³ vertikálisan integrált vállalkozás belső megállapodásának jóváhagyása,

d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, valamint a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete

során.

(2) A vasúti igazgatási szerv és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek és az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.

(3) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.

(4) A vasúti igazgatási szerv, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG FELADATAI

A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

80. §³⁸⁴ (1)³⁸⁵ közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a műszaki engedély kiadása,

b) ha a vállalkozó vasúti társaság szolgáltatási területe Magyarország területére korlátozódik, és a vállalkozó vasúti társaság a közlekedési hatóság eljárását kérelmezte, az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiállítása, meghosszabbítása, módosítása, visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése és felügyelete,

c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések munkavállalók, vállalkozó vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők, oktatók, vizsgabiztosok és képzőszervek által történő betartásának rendszeres ellenőrzése, a képzési tevékenység folytatására irányuló bejelentések nyilvántartásba vétele, az alapképzés és az időszakos oktatás rendszeres ellenőrzése, az alapvizsga és az időszakos vizsga alapján a hatósági igazolás kiállítása, továbbá annak rendszeres ellenőrzése, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenységet végző munkavállaló a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

d) a vasúti pálya, a vasúti üzemi létesítmények, a vasúti járművek, a vasúti forgalom lebonyolításának, valamint a vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése és felügyelete abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben és a hálózati, a forgalmi és a biztonsági szabályzatokban foglaltaknak, továbbá a járművek vagy járműtípusok az alapvető követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzése és felügyelete,

e) a vasúti járművek és a vasúti járműre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,

f) a vasúti járművek, valamint a vasúti pályák nyilvántartásának vezetése,

g) a biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése, a nemzeti szabályok érvényesítése és érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, a nem jogszabályban kihirdetett nemzeti szabályok kiadását megelőző vizsgálata,

h) a (2) bekezdés szerinti éves jelentés elkészítése,

i) az egységes biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető útmutató készítése,

j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal döntéshozatali kritériumaik uniós szintű harmonizálása érdekében, elsősorban az Ügynökség által létrehozott hálózaton belül,

k) az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése és felügyelete, amely nem érinti a munkaügyi hatóságnak a rá irányadó jogszabályban foglalt ellenőrzési hatáskörét,

l) a vasúti járművezetői engedélyek kiállítása, megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata,

m) az egészségi alkalmasság megállapítása, valamint a vizsgáló szervezet 36/B. § szerinti tevékenységének ellenőrzése,

n) a képzést és vizsgáztatást, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának vezetése,

o) a hálózati forgalmi és a biztonsági szabályzatok jóváhagyása,

p) együttműködés az Ügynökséggel a forgalombahozatali járműengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke (5) bekezdésének megfelelően, vagy jármű-típusengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően történő kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (5) bekezdése szerinti egységes biztonsági tanúsítványok kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, az ÁME-k kidolgozásában és felülvizsgálatában, valamint az Ügynökségnek a vasútbiztonság uniós szintű fejlesztésének nyomon követésével kapcsolatos munkájában,

q) a transzeurópai hagyományos és nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokkal összefüggő hatósági engedélyezési, ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátása,

r) a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti szabályozás mint nemzeti referenciadokumentum (a továbbiakban: nemzeti referenciadokumentum) jóváhagyása, valamint a nemzeti referenciadokumentum módosításának a jóváhagyása,

s) a vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítása,

t) a vasúti járművezetők munkaidejére, vezetési idejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának vasúti közlekedésbiztonsági szempontból történő ellenőrzése és felügyelete,

u) a vasúti műszaki bizottság bevonásával az éves biztonsági tervek kidolgozása és közzététele,

v) mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörébe utal.

(2)³⁸⁶ A közlekedési hatóság minden év szeptember 30-áig a vasútbiztonsági hatósági feladat- és hatáskörében végzett tevékenységéről készített éves jelentését megküldi az Ügynökségnek, és azt egyidejűleg honlapján is közzéteszi.

(3)³⁸⁷ A vasúti közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kérelem szóban nem terjeszthető elő. A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani. A hatóság a vasúti járművek forgalomba hozatali engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott, a nemzeti vasúti jármű-nyilvántartásba történő adatfelvételi eljárásokon kívül írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban részt vevőkkel. A vasúti infrastruktúra engedélyezési eljárásaiban a nagy terjedelmű tervek, dokumentumok benyújtása az elektronikus formán túl legalább egy példányban papíralapon is kötelező.

(4)³⁸⁸ Az ügyfél a közlekedési hatóság felhívására köteles a szakértői vizsgálatokban közreműködni.

(5)³⁸⁹ A közlekedési hatóság a biztonsági hatósági feladatai végrehajtása során bármikor kérheti a pályahálózat-működtető, vállalkozó vasúti társaságok vagy más minősített testületek műszaki-technikai segítségnyújtását.

(5)³⁹⁰

(6)³⁹¹ A közlekedési hatóság az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott eljárásában az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.

80/A. §³⁹² (1) A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül a vasúti pálya vagy vasúti létesítmény építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett, vagy a vasúti pálya, vagy a vasúti létesítménnyel szomszédos, továbbá a megvalósult vasúti pálya, vagy vasúti létesítmény környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, vagy az ezen ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(1a)³⁹³ A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos másodfokú eljárásában nem lehet ügyfél az, aki vagy amely az elsőfokú eljárásban nem tett nyilatkozatot vagy nem nyújtott be kérelmet.

(2)³⁹⁴ A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos – a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó – részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja ki. A közlekedési hatóság eljárásaiban két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.

(3)³⁹⁵ A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, és az ellenőrzési eljárásokban két hónap. A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások ügyintézési határideje négy hónap. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje huszonegy nap.

(3a)³⁹⁶ A 80. § (1) bekezdés l) pontja szerinti járművezetői engedély kiadásának ügyintézési határideje az összes szükséges dokumentum beérkezésének napjától számított egy hónapot nem haladhatja meg.

(3b)³⁹⁷ A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások tekintetében a közlekedési hatóság a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a dokumentáció hiánytalan vagy hiánypótlás keretében – határidő tűzésével – felhívja a kérelmezőt a megfelelő kiegészítő információk benyújtására.

(3c)³⁹⁸ Az ügyintézési határidő azt a napot követő napon kezdődik, amikor a kérelmező a döntés meghozatalához szükséges valamennyi lényeges információt a közlekedési hatóság rendelkezésre bocsátja. A közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ügyfeleket és az érdekelteket az eljárás megindításáról.

(4)³⁹⁹ A vasúti közlekedési hatóság által meghozott elsőfokú hatósági döntések végrehajtása esetén – a pénzfizetési kötelezettséget megállapító hatósági döntések kivételével – a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokon eljárt hatóság.

(5) A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet – közigazgatási szerv kivételével – nem kérhet fel.

(6) A 80. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásokban a kérelmet és mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani.

80/B. §⁴⁰⁰ (1) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés n) és l) pontja szerinti személyekről a következő adattartalommal vezet nyilvántartást:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakhely, elektronikus levelezési cím.

(2) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a vasúti közlekedés biztonsága érdekében nyilvántartja.

(3) A közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat addig az időpontig tartja nyilván, amíg a képzésre és vizsgáztatásra, valamint az egészségi alkalmasság vizsgálatára és véleményezésére való jogosultsága fennáll.

(4) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(5) A közlekedési hatóság az általa kezelt adatokat a külföldi hatóságok – különösen az Európai Unió Bizottsága és annak szervei, a más EGT-tagállamokban működő vasútbiztonsági hatóságok, valamint a más EGT-tagállamokban működő balesetvizsgáló szervezetek – megkeresése esetén továbbíthatja.

80/C. §⁴⁰¹ (1)⁴⁰² A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés m) pontja, továbbá a 81. § (2) bekezdése, (4) bekezdése, (8) bekezdésének a)–d) pontja, (9) bekezdésének a) pontja, valamint (10) bekezdésének a) pontja alapján hozott elsőfokú határozatát közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása érdekében azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2) A 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eljárásokban hozott elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az eljárásban nem vett részt.

(3)⁴⁰³

(4)⁴⁰⁴ A hatóság a 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen az eljárás megindításától számított nyolc napon belül értesíti.

(5)⁴⁰⁵ A kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánított, vagy jogszabályban közérdekűnek minősített vasúti pálya kialakításával kapcsolatos műszaki engedély – a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel – azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

(6)⁴⁰⁶

80/D. §⁴⁰⁷ (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőn túl – kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a vasúti közlekedési szakértői tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát – az igazságügyi szakértő kivételével – a közlekedési hatóságnak vagy – a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szakértői tevékenységet folytatni kívánó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértői tevékenység időtartama alatt folytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedéllyel rendelkező vasúti közlekedési szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a vasúti közlekedési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6)⁴⁰⁸ A (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatokat a közlekedési hatóság, vagy a kamara a vasúti közlekedési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.

(7) Ha hatósági eljárásban vasúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.

80/E. §⁴⁰⁹ (1)⁴¹⁰

(2)⁴¹¹

(3)⁴¹² A vasúti közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárással, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal kapcsolatos eljárásokkal összefüggő döntésével, valamint a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő vasúti munkavállalók elsőfokú időszakos, soron kívüli és záró, valamint az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata tekintetében hozott döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

(3a)⁴¹³ Az ügyfél a vasúti közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvány, a vasúti jármű forgalombahozatali, valamint a helyhez kötött berendezések használatbavételi engedélyezési eljárásai esetén, a döntés közlésétől számított egy hónapon belül kérheti annak felülvizsgálatát. A közlekedési hatóság két hónapon belül dönt a kérelemről, amelynek keretében megerősítheti vagy megváltoztathatja döntését. Ha a közlekedési hatóság az ügyfél kérelme alapján az elutasító döntését megerősítette, az ügyfél a döntés ellen fellebbezéssel élhet.

(4)⁴¹⁴ A döntést helybenhagyó vagy megváltoztató másodfokú döntést a kérelem megérkezését követő naptól számított két hónapon belül kell meghozni.

(5)⁴¹⁵

(6)⁴¹⁶ A közlekedési hatóságon belül a megfelelőségértékelő szervezet kijelölési és bejelentési eljárása során nem dönthet a kijelölésről és a bejelentésről az, aki a megfelelőségértékelő szervezet értékelését végezte.

80/F. §⁴¹⁷ (1) A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásában hozott döntésével szemben perindításra az az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél jogosult, aki a közlekedési hatóság eljárásában részt vett.

(2) A közlekedési hatóság műszaki engedélyezési eljárásaiban hozott határozatát a bíróság nem változtathatja meg.

A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI ÜGYNÖKSÉGÉVEL⁴¹⁸

80/G. § (1) A közlekedési hatóság az Ügynökséggel az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikke szerinti együttműködési megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás lehet egyedi vagy keretmegállapodás.

(3) Az együttműködési megállapodás tartalmazza a célok teljesítéséhez szükséges feladatok és feltételek részletes leírását, az alkalmazandó határidőket, valamint a kérelmezők által fizetendő díjak felosztásának módját.

(4) A kérelmezőre háruló adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében az együttműködési megállapodás egyedi együttműködési rendelkezéseket is tartalmazhat azokra a pályahálózatokra, amelyeknél földrajzi vagy történelmi okokból speciális szakértelemre van szükség.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti pályahálózatok el vannak zárva az országos vasúti pályahálózattól, az együttműködési megállapodás lehetővé teheti az Ügynökség feladatainak a közlekedési hatóságra való átruházását, amennyiben ez a források hatékony és arányos kiosztásához szükséges.

A hatósági ellenőrzés, igazgatási bírság

81. §⁴¹⁹ (1)⁴²⁰ A közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, az engedélyben előírt üzemeltetési feltételek betartását, valamint a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,

a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére illetve az üzemben tartót az engedélyben előírt üzemeltetési feltételek betartására kötelezi és

b) az üzemben tartóval szemben bírságot szab ki.

(2)⁴²¹ Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását, vagy a vasúti személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el.

(3)⁴²² A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek vagy a vasúti járműre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata, üzemeltetése esetén

a) az üzembentartóval szemben bírságot szab ki, és

b) a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edény átalakítását, vagy a (4) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendeli el.

(4) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya, vasúti jármű, illetve nyomástartó edény lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(5) A műszaki engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.

(6) Az utazó vasúti munkavállalók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezheti.

(7) Ha a közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzésére és vizsgáztatására vonatkozó rendelkezések megsértését állapítja meg,

a)⁴²³ a képzési tevékenységet vagy az időszakos oktatásra vonatkozó regisztrációt

aa) teljes egészében, vagy

ab) egyes munkakörökre vonatkozóan, vagy

ac) egyes képzési helyek vonatkozásában

felfüggesztheti, megtilthatja vagy visszavonhatja,

b) a képzőszervezettel vagy a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki, és

c) a vizsgabiztost és a vasútszakmai oktatót a tevékenységétől meghatározott időre eltilthatja.

(8)⁴²⁴ A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértése esetén:

a) a közlekedési hatóság által kiállított engedélyt felfüggeszti, erről az érintett vasúti járművezetőt és a foglalkoztató vasúti társaságot haladéktalanul értesíti, egyúttal meghatározza az engedély visszaszerzése érdekében követendő eljárást,

b) másik EGT-állam illetékes hatósága által kiadott engedély esetén a kiállító hatósághoz címzett indokolt kérelmében további ellenőrzés elvégzését, vagy az engedély felfüggesztését kezdeményezi,

c) tanúsítvány esetén a kiállító szervhez címzett indokolt kérelmében további ellenőrzés elvégzését, vagy a tanúsítvány felfüggesztését kezdeményezi, és a kiállító szerv válaszáig megtilthatja az érintett járművezető nemzeti vasúti rendszereken történő munkavégzését,

d) felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének leállítására, a vasúti járművezetőt a további munkavégzéstől eltiltja, ha az érintett vasúti járművezető további munkavégzése a vasúti közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti,

e) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, a d) pontban nem említett munkavállaló ilyen munkakörében történő további munkavégzését megtiltja, továbbá

f) a munkáltatóval szemben bírságot szabhat ki,

g) a 2007/59/EK irányelv 29. cikk (5) bekezdése szerinti eljárást lefolytatja, ha úgy véli, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága által hozott határozat az a)–d) pontokban rögzített feltételeknek nem felel meg.

(9)⁴²⁵ Ha a közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvánnyal vagy vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés megsértését állapítja meg,

a)⁴²⁶ a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő tanúsítvány) vagy vasútbiztonsági engedély hiányában, illetve az abban előírt feltételektől eltérően végzett vasúti közlekedési tevékenység végzését megtiltja, és

b) a vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.

(10) Ha a közlekedési hatóság veszélyes áru vasúti fuvarozására vonatkozó jogszabályi előírás megsértését állapítja meg,

a) elrendeli a környezetszennyezés, illetve egyéb veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság költségére, és

b) a veszélyes áru feladójával, illetve a veszélyes árut fuvarozó vasúti társasággal szemben bírságot szabhat ki.

(11)⁴²⁷ A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával és a vasúti forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) ha az ellenőrzés alá vont vasúti jármű a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban az össztömegre, a tengelyterhelésre és a méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, vagy a vasúti közlekedés biztonsága érdekében egyébként indokolt, felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének leállítására,

c) bírságot szabhat ki.

(12)⁴²⁸ A közlekedési hatóság ellenőrzése során a vasúti jármű vezetője a vasúti járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a vasúti jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a vasúti járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(13)⁴²⁹ A közlekedési hatóság az ellenőrzés alá vont vasúti jármű túlterhelésének gyanúja esetén elrendelheti a vasúti jármű ellenőrző mérlegelését, és ennek érdekében – amennyiben szükséges menetvonal igénylésével is – a vasúti járművet (járműszerelvényt) a legközelebbi, a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett vasúti járműmérleghez irányíttathatja. A túlterhelés tényének megállapítása esetén a mérlegelés költségét az ellenőrzés alá vont vasúti társaság viseli.

(14)⁴³⁰ A közlekedési hatóság az e § alapján mérlegelési jogkörben hozott döntése során figyelembe veszi:

a) a jogsértés súlyát, a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt hatását,

b) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát,

c) a jogsértő magatartás felróhatóságát,

d) a korábbi jogsértő magatartást, valamint

e) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartást, illetőleg a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a közlekedési hatóság eljárását megelőző, attól független tevékenységet.

(15)⁴³¹ Az e § szerinti bírság (a továbbiakban: vasúti bírság) a cselekmény elkövetésétől számított három éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A vasúti bírság ismételten is kiszabható.

(16)⁴³² Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(16a)⁴³³ Ha a jogsértés

a) a vasúti pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 50 millió forintig,

b) vasúti járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

c)⁴³⁴ egységes biztonsági tanúsítvány és engedély vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig,

e) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 3 millió forintig

terjedhet jogsértésenként.

(17)⁴³⁵ A közlekedési hatóság a VPSZ-t a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos tevékenységének ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre⁴³⁶

81/A. §⁴³⁷ (1)⁴³⁸ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a veszélyes áruk vasúton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése;

b) a veszélyes áruk vasúti átrakásának, tárolásának ellenőrzése.

(2)⁴³⁹ A veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó jogszabályi előírások megsértőivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le.

(3)⁴⁴⁰ Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti intézkedést és 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz a jogsértővel szemben. A veszélyes áru vasúti szállítása esetében a jogsértő lehet a feladó, a csomagoló, a berakó, a kirakó, az átrakó, a töltő, a tároló, a fuvarozó (szállító), az üzembentartó, a karbantartásért felelős szervezet (ECM), a szállításban érintett vállalkozás vezetője, a biztonsági tanácsadó, a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság, a vonatszemélyzet, a szabálytalanságért felelős egyéb személy.

(4) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.

(5)⁴⁴¹ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot, amennyiben a közlekedési hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó szabálytalanságot is feltárt.

(6)⁴⁴² Ha az (5) bekezdés szerint a közlekedési hatóság értesítésére sor került, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról és annak eredményéről, valamint az azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot.

(7)⁴⁴³ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru vasúti szállításának ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységéről éves országos kimutatást készít.

81/B. §⁴⁴⁴ (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2)⁴⁴⁵

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.

(4)⁴⁴⁶ A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

81/C. §⁴⁴⁷ (1) A veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos rendkívüli eseményről haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján jogosult a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végző személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése érdekében készített tervekben előírtak megtételére utasítást adni.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat-működtetők, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végző személyek, szervezetek kötelesek haladéktalanul végrehajtani.

A veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárás⁴⁴⁸

81/D. §⁴⁴⁹ A veszélyes áru szállításának és a szállításhoz kapcsolódó tevékenységnek a hatósági ellenőrzése kizárólag hivatalból indul, az ügyfél saját maga hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérheti.

81/E. §⁴⁵⁰ A területi szinten hozott elsőfokú, azonnali eljárási cselekményt tartalmazó hatósági döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

ADATVÉDELEM, ADATKEZELÉS

82. § (1) A közlekedési hatóság jogosult

a)⁴⁵¹ a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b)⁴⁵² a külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő vasúti munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c)⁴⁵³ a vasúti közlekedési tevékenység végzésével összefüggésben a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d)⁴⁵⁴ a műszaki engedélyek kiadásának, valamint a 80. § (5) bekezdésében meghatározott éves jelentés alapjául szolgáló adatokat,

e)⁴⁵⁵ a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

f)⁴⁵⁶ a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek természetes személyazonosító adatait

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.

(2) A közlekedési hatóság személyes adatokat a vasúti közlekedés zavartalanságának biztosítása, a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott különleges adatokat a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg

a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a közlekedési hatósági vizsgához kötött, vagy külön jogszabályban meghatározott munkakört betölti,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

(5) A közlekedési hatóság mint adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.

(6) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv (közlekedési hatóság) a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.

(7)⁴⁵⁷ Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az előkészítő eljárást folytató szervnek és az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(8)⁴⁵⁸ A vasúti igazgatási szerv a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásával összefüggésben, az üzleti jóhírnév vizsgálata körében jogosult a működési engedélyt kérelmező szervezet, illetve a vasúti társaság ügyvezetését ellátó személy büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat kezelni.

(9)⁴⁵⁹ A vasúti vizsgaközpont a 36. § (7) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult az alapvizsgára és időszakos vizsgára jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak, valamint vizsgaeredményeinek kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)–(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(10)⁴⁶⁰ A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

83. §⁴⁶¹ A közforgalmú vasúti járművek típusengedélyezési eljárása során a közlekedési hatóság részére átadott műszaki adatok – ide nem értve a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott nemzeti vasúti jármű nyilvántartásban szereplő adatokat – megismerése iránti igényt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a bűncselekmények megelőzése érdekében az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig, de legfeljebb az érintett közforgalmú vasúti jármű üzemidejének végéig el kell utasítani, ha az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit mérlegelve – az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt.

ÜZLETI TITOK

84. § (1)⁴⁶²

(2) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.

(3)⁴⁶³ Amennyiben az eljárásban résztvevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a vasúti igazgatási szerv felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a vasúti igazgatási szerv végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.

(4)⁴⁶⁴ A vasúti igazgatási szerv (3) bekezdésben foglalt végzése a közléstől számított 15 napon belül támadható meg közigazgatási perben. Ha a vasúti igazgatási szerv a döntését nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.

(5)⁴⁶⁵ Amennyiben a külföldi hatóság igényli, hogy a megkeresésére adott választ minősítse a vasúti igazgatási szerv üzleti titoknak, a vasúti igazgatási szerv megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

XIV/A. Fejezet⁴⁶⁶

A KÜLÖNLEGES KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó eltérő rendelkezések

84/A. § (1) A törvény 3–84. §-át az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)⁴⁶⁷ A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(3) A különleges kötöttpályás járművekre vonatkozóan a 36/I. § (7) bekezdését azzal eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (7) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó múzeum vagy muzeális intézmény.

2. Idegen ingatlan használata

84/B. § (1) A különleges kötöttpálya létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és az ingatlan tulajdonosa közötti szerződés szükséges.

(2) Ha a különleges kötöttpálya létesítése vasúti pályát érint, az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a pályahálózat-működtető írásbeli hozzájárulása, vagy a különleges kötött pályát üzemeltető szervezet és pályahálózat-működtető vagy az MNV Zrt. közötti szerződés is szükséges.

(3) A különleges kötöttpályával szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója tűrni köteles, hogy a különleges kötöttpálya üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett a kötöttpálya részét képező tartókötelet és gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

(4) Az ingatlan tulajdonosát és használóját az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

3. Bejelentés

84/C. § (1) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetés, személyszállítási szolgáltatás, árufuvarozás, valamint áruszállítás, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetés és személyszállítási szolgáltatás a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság részére a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal tett bejelentés mellett végezhető.

(2) A keskeny nyomtávolságú vasút által végzett pályahálózat-működtetést, személyszállítási szolgáltatást, árufuvarozást, valamint áruszállítást végző szervezetnek, továbbá a múzeumvasút által végzett pályahálózat-működtetést és személyszállítási szolgáltatást végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározott feltételeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv a bejelentési eljárás során – vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – vizsgálja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyt vagy szervezetet nyilvántartásba veszi.

(4) turisztikai hajtány működtetése a közlekedési hatóság által tudomásul vett bejelentéssel végezhető.

(5) A folyamatos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet, a tervezett kezdőnapot legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet szüneteltetni.

(6) Az időszakos üzemeltetésű különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet a tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési hatóságnál és a vasúti igazgatási szervnél, az üzemeltetési ciklus kezdőnapját megelőzően legalább 15 nappal, bejelenti. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.

(7) Az e § szerinti bejelentés alapján, a tevékenység szüneteltetés tényét a vasúti igazgatási szerv és a vasúti közlekedési hatóság a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzíti.

84/D. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyni, a tevékenység befejezésének tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően, a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak megtett bejelentést követően lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a 84/C. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásából törli a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységgel felhagyó személyt vagy szervezetet, ha valamennyi különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységével felhagy.

(3) A jelen alcím szerinti bejelentést tevő a vasúti igazgatási szervnek és a közlekedési hatóságnak rendelkezésére bocsátja az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott információkat.

(4) A közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv a (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat nyilvántartásba veszi és a tevékenység felhagyását követő 12 hónapig kezeli.

(5) A képzési rendelet szerinti alapképzés és időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot a szolgáltató köteles a közlekedési hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(6) Alapképzést, illetve időszakos oktatást a képzési rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő képzőszervezet végezhet, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja – egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja – van, aki rendelkezik a képzési rendeletben az előírt szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott különleges feltételeknek (a továbbiakban: különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktató).

(7) Különleges kötöttpályás közlekedési szakmai oktatóként az foglalkoztatható, aki büntetlen előéletű, és nem áll az e tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt.

(8) Ha a bejelentést a bejelentő a jogszabályi követelményeknek megfelelően nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság a bejelentőt ennek tényéről értesíti.

4. Műszaki engedély

84/E. § A 10. §-ban meghatározott rendelkezéseken túl műszaki engedély szükséges a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetéséhez.

5. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága, különleges kötöttpályás közlekedési szabályzatok

84/F. § (1) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszer biztonságával kapcsolatos üzemeltetői utasításokat, szabályzatokat a közlekedési hatóság hagyja jóvá miniszteri rendeletben meghatározott előírások szerint.

(2) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedési rendszert üzembiztos állapotban tartja.

(3) A különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében

a) a különleges kötöttpálya területén tartózkodó személyeknek az előírt biztonsági szabályokat meg kell tartaniuk,

b) a különleges kötöttpálya üzemeltetője veszélyhelyzet esetén figyelmezteti az érintetteket, és az utasok kimentéséről gondoskodik,

c) a múzeumvasút és a keskeny nyomközű vasút kivételével, a személyszállítást végző különleges kötöttpályás rendszer üzemeltetője a baleseti károk fedezetére felelősségbiztosítással vagy bank által igazolt pénzügyi fedezettel rendelkezik, amelynek mértéke személyenként legalább 2 millió forint.

(4) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott fedezet rendelkezésre állásáról a kötöttpálya üzemeltetője a bejelentés szabályai szerint tájékoztatja a közlekedési hatóságot az okiratok másolatának megküldésével, egyidejűleg nyilatkozva arról, hogy a benyújtott másolatok az eredetivel mindenben megegyeznek.

(5) A különleges kötöttpálya üzemeltetője a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő feladatköre ellátására legalább egy, a képzési rendeletben előírt képesítéssel és szaktudással rendelkező személyt alkalmaz.

6. A különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltésének szakmai és egészségügyi feltételei

84/G. § (1) A 36–36/F. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében a 36–36/F. §-ban meghatározott munkaköröket nem csak munkaviszonyban, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és önkéntes munkavégzés keretében is el lehet látni. Ahol a 36–36/F. § munkavállalót említenek, ott a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat és az önkéntes munkavállalókat is érteni kell.

(2) A 36–36/A. § rendelkezéseit a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott szabályozottaktól eltérően az alapvizsgáztatást és az időszakos vizsgáztatást a képzési rendeletben meghatározott esetekben a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemvezetője végzi. Tevékenységét a közlekedési hatóság ellenőrzi.

(3) A 36/B. §-ban foglaltakat a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a §-tól eltérően az egészségi alkalmasság megállapítását a kormányrendeletben meghatározott esetekben foglalkozás-egészségügyi orvos végzi.

(4)⁴⁶⁸ Az országos jelentőségű vasútvonalat magában foglaló keskeny nyomtávolságú vasút munkavállalójára, munkavégzésre irányuló egyén jogviszonyban foglalkoztatottjára és önkéntes munkavégzőjére a képzési és egészségügyi alkalmassági követelmények tekintetében a különleges kötöttpályás közlekedésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. Turisztikai hajtányra vonatkozó eltérő rendelkezések

84/H. § (1) Turisztikai hajtánnyal közlekedni – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) turisztikai hajtánypályán,

b) keskeny nyomtávú vagy múzeumvasúti pályán,

c) továbbá olyan vasúti pályán lehet, amelyen a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint üzemszünet van, valamint az üzemeltető és a pályahálózat-működtető szerződésben határozták meg a tevékenység folytatásának feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjába tartozó pályákon turisztikai hajtánnyal közlekedni csak abban az esetben lehet,

a) ha a pályán ellenirányú közlekedés nincs, és az azonos pályán egy irányban közlekedő járművek a közlekedési hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzatban meghatározott módon történő biztonságos közlekedése biztosított,

b) a pálya kialakítása – így különösen lejtviszonyai, a pálya íve, valamint a pálya állapota – lehetővé teszi a biztonságos használatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pályákon turisztikai hajtánnyal való közlekedés esetén a turisztikai hajtány üzemeltetőjének – munkaviszonyban vagy munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban – legalább egy fő, hatósági vizsgát tett turisztikai hajtány üzemvezetőt vagy vasútüzem-vezetőt alkalmaz.

(4) A turisztikai hajtánypálya miniszteri rendeletben foglaltak szerint keresztezhet közutat és magánutat.

(5) A szakmai alap- és időszakos képzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a turisztikai hajtány vezetőjére.

(6) A turisztikai hajtány üzemeltetője vagy kezelője köteles a turisztikai hajtány vezetőjét a vasúti pályán történő biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretekről igazolt módon kioktatni.

(7) Jogszabály a turisztikai hajtány éjszakai használatára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket állapíthat meg a pályára, a járműre és az alkalmazott forgalmi szabályokra vonatkozóan.

8. A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatásköre

84/I. § (1) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a 84/C. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, valamint 84/D. § (1)–(4) és (8) bekezdése szerinti bejelentések vizsgálata, hiánypótlásra felszólítás, a jogszabályszerű bejelentésre vonatkozó követelményeket nem teljesítő személy vagy szervezet tevékenységének felfüggesztése, végső soron a tevékenységtől való eltiltás,

b) a 84/C. § (1) bekezdésében felsorolt személyekről és szervezetekről nyilvántartás vezetése,

c) a 84/C. § (1) bekezdése szerinti különleges kötöttpályás tevékenységet végző személyek és szervezetek felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos, a kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának kormányrendeletben meghatározott részletes szabályoknak való folyamatos megfelelés ellenőrzése, a feltételek nem teljesítése esetén az érintett tevékenység felfüggesztése, megtiltása,

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy vagy szervezet a vasúti igazgatási szerv feladatai ellátásához szükséges adatokat, iratokat átadja, a vasúti igazgatási szerv által tisztességes módon meghatározott, ésszerű határidőn belül.

(3) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdés a), valamint c) pontja szerinti eljárásaiban hozott határozatait a honlapján közhírré teszi.

9. A közlekedési hatóság feladat- és hatásköre

84/J. § A 80. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) annak ellenőrzése, hogy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott és önkéntes munkát végző személy a jogszabályban előírt alapvizsgával és időszakos vizsgával rendelkezik-e,

b) a különleges kötöttpályás üzemi létesítmények, a turisztikai hajtányok, a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben foglaltaknak,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek műszaki-biztonsági, valamint a kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásának vezetése.

84/K. § (1) A közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekkel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője és az érintett ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett ingatlan

a) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által terület-igénybevétellel érintett,

b) a különleges kötöttpályával szomszédos, vagy

c) a megvalósult különleges kötöttpályás közlekedési rendszer környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen fekvő ingatlan.

(3) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos – a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó – részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül adja ki.

(4) Az ügyintézési határidő a közlekedési hatóságnak a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer építésével, használatbavételével, korszerűsítésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárásában, és az ellenőrzési eljárásban négy hónap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a vasúti közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti.

(5) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedésbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet – közigazgatási szerv kivételével – nem kérhet fel.

10. A hatósági ellenőrzés, bírság

84/L. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer kötött pályájának üzem- és forgalombiztos állapotát, a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A különleges kötöttpálya üzemeltetője az ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítja, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést.

(2) Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg, felhívja az üzemeltető figyelmét a jogszabálysértésre és legalább 20 napos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére. Ha a felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el vagy az üzemeltető ismételten mulasztást követ el, a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírság a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabható ki. Folyamatos cselekmény, illetve jogsértő állapot fenntartása esetén e határidő a cselekmény befejezésekor, illetve az állapot megszüntetésekor kezdődik. A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a jármű vezetője vagy kezelője a járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a jármű és tartozékai, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(5) Ha a mulasztás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemének felfüggesztése mellett az üzemeltetőt a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére kötelezi, a vizsgált jármű forgalomból való kivonását vagy a személyzet munkavégzésének felfüggesztését rendeli el és bírságot szabhat ki.

(6) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetőjével szemben a kötöttpálya engedély nélküli vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén

a) bírságot szab ki, és

b) a kötöttpálya átalakítását vagy az (5) bekezdés szerinti esetben lebontását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.

(7) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított kötöttpálya lebontását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, vagy az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bírság 2 millió forintig terjedhet.

84/M. § (1) A közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával és a különleges kötöttpályás forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót és egyéb foglalkoztatott személyt a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) felszólítja az üzemeltetőt a különleges közlekedési rendszer leállítására, ha az ellenőrzés alá vont különleges kötöttpályás közlekedési rendszer a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban előírásoknak nem felel meg vagy a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsága érdekében különösen indokolt.

(2) Az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a közlekedési hatóság bírságot szab ki.

(3) Ha a jogsértés

a) a pályahálózat vonatkozásában merül fel, a bírság 1 millió forintig,

b) járművek és gépészeti berendezések vonatkozásában merül fel, a bírság 500 ezer forintig,

c) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalókés egyéb foglalkoztatottak képzése és vizsgáztatása vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig,

d) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók és egyéb foglalkoztatottak egészségi alkalmassága vonatkozásában merül fel, a bírság 50 ezer forintig

terjedhet jogsértésenként.

84/N. § (1) A tevékenység végzését szüneteltető szervezet kivételével a 84/C. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző szervezetnek a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatosan, a kormányrendeletben meghatározott keskeny nyomtávolságú vasút és a múzeumvasút kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosítására vonatkozó részletes szabályoknak folyamatosan meg kell felelnie.

(2)⁴⁶⁹ Ha a vasúti igazgatási szerv ellenőrzése során megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezet a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételnek nem felel meg, a vasúti igazgatási szerv a megfelelés igazolásáig, legfeljebb hat hónapra megtiltja a tevékenység folytatását, és ennek tényét a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában rögzíti.

(3)⁴⁷⁰ A vasúti igazgatási szerv a tevékenység folytatását megtiltja és ennek tényét rögzíti a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezetek nyilvántartásában – továbbá, ha a szervezet felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos feltételek nem teljesítése a szervezet által végzett valamennyi tevékenységet érinti, akkor a szervezetet a nyilvántartásból törli –, ha a szervezet a feltételeknek való megfelelést a tevékenységet megtiltó határozat véglegessé válását követő hat hónapon belül nem igazolja.

11. Adatvédelem, adatkezelés

84/O. § A közlekedési hatóság jogosult

a) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatottak természetes személyazonosító adatait, valamint büntetett előéletére és ahol e törvény alapján ezt igazolni kell, arra vonatkozó különleges adatait, hogy foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll,

b) a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,

c) a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység végző személy vagy szervezet vezető tisztségviselőjének, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy természetes személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,

d) a képzést és vizsgáztatást, illetve az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek természetes személyazonosító adatait,

kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.

84/P. § (1) A közlekedési hatóság személyes adatokat a különleges kötöttpályás közlekedés zavartalanságának biztosítása, a különleges kötöttpályás közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közlekedési hatóság a különleges kötöttpályás közlekedés biztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátása érdekében kezeli.

(3) A 84/J. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg az érintett természetes személy a különleges kötött pályát üzemelteti vagy az üzemeltető szervezet vezető tisztségviselője, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.

84/Q. § (1) A közlekedési hatóság, mint adatkezelésre jogosult szerv a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül, statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltat jogszabályban erre feljogosított szerv részére.

(2)⁴⁷¹ A 84/O. §-ban meghatározott adatok a rendőrségnek, a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak és az előkészítő eljárást folytató szervnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.

(3) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

84/R. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet vezető tisztségviselői, valamint az e tevékenységek szakmai irányítását ellátó vezetőinek természetes személyazonosító adatait a tevékenység ellátásának ideje alatt kezelni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek adataiban bekövetkezett változásról különleges kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző személy és szervezet, a változást követő 8 napon belül tájékoztatja a vasúti igazgatási szervet.

XV. Fejezet⁴⁷²

EGYES VASÚTI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Az iparvágányra vonatkozó eltérő rendelkezések

85. § (1)⁴⁷³ Az iparvágányra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2)⁴⁷⁴ A kizárólag iparvágányon vasúti tevékenységet folytató integrált vasúti társaságra az (1) bekezdés mellett a 21. §-t sem kell alkalmazni.

(3) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy iparvágányon vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(4) A saját célú vasúti pályahálózatra készített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott vasúti társasági szolgálati utasítások hatálya kiterjed az iparvágányokra is.

85/A. § (1) A kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított 8 napon belül nem tiltotta meg.

(2) A kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a műszaki engedélyezési eljárásokban a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(3) Iparvágányon vasúti árufuvarozást vasúti árufuvarozási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(4) Iparvágányon vontatási szolgáltatást vasúti vontatási szolgáltatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(5) Iparvágányon vasúti személyszállítási szolgáltatás nem nyújtható, személyközlekedés csak a saját célú vasúti pályahálózat tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság előzetes jóváhagyásával.

85/B. § (1) Az egymáshoz kapcsolódó iparvágányok működtetői kötelesek egymás iparvágányaihoz megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

(2) Az iparvágányt működtető pályahálózat-működtető megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételekkel biztosítja a vasúti társaságoknak az iparvágányhoz csatlakozó kiszolgáló létesítményhez való hozzáférést, ha a kiszolgáló létesítmény kizárólag az iparvágányon keresztül közelíthető meg.

(3) Az e §-ban meghatározott kötelezettség megszegése esetén a piac felügyeletére vonatkozó feladat- és hatáskörében a vasúti igazgatási szerv jár el.

A saját célú vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/C. § (1)⁴⁷⁵ A saját célú vasúti pályahálózatra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2)⁴⁷⁶ A kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet folytató vertikálisan integrált vállalkozásra az (1) bekezdés mellett a 21. §-t sem kell alkalmazni.

(3) A 68/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy saját célú vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

85/D. § (1) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.

(2) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a külön jogszabályban meghatározott műszaki engedélyezési eljárások tekintetében a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(3) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti árufuvarozást vasúti árufuvarozási működési engedéllyel rendelkező, vontatási szolgáltatást vasúti vontatási szolgáltatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(4) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítási szolgáltatás nem végezhető, arra vasúti személyszállítási engedély nem adható ki. Saját célú vasúti pályahálózaton személyközlekedés csak a saját célú vasúti pályahálózat tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság jóváhagyásával.

85/E. § (1) Az egymáshoz kapcsolódó saját célú vasúti pályahálózatokat működtető pályahálózat-működtetők kötelesek egymás saját célú vasúti pályahálózataihoz megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

(2) Saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételekkel biztosítja a vasúti társaságoknak a saját célú pályahálózathoz csatlakozó kiszolgáló létesítményhez való hozzáférést, ha a kiszolgáló létesítmény kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton keresztül közelíthető meg.

(3) Az e §-ban meghatározott kötelezettség megszegése esetén a piac felügyeletére vonatkozó feladat- és hatáskörében a vasúti igazgatási szerv jár el.

A függővasútra vonatkozó eltérő rendelkezések⁴⁷⁷

85/F. §⁴⁷⁸ (1)⁴⁷⁹ A függővasútra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A függővasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.

A múzeumvasútra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/G. §⁴⁸⁰

A városi, a helyi és a különálló elővárosi pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/H. § (1) A városi, a helyi és a különálló elővárosi pályahálózatra, amelyen kizárólag vasúti személyszállítási szolgáltatás történik a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(3) A városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítást végző vasúti jármű vezetése esetén a 68/F. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) A városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozóan a 43. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

A felszín alatti vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/I. § (1)⁴⁸¹ Az országos, a térségi, az elővárosi, városi és helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője végleges hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant – annak felszíne alatt – felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (a továbbiakban: felszín alatti vasút-létesítési jog).

(2) A felszín alatti vasúti pálya és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.

(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként a 38–41. §-ban meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(4) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.

(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén

a) a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját,

b) városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,

c) az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a pályahálózat-működtetőt

kell érteni.

(6) A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

a) országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,

b) városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat)

rendeletben hirdeti ki.

85/J. § (1) A felszín alatti vasúti pálya létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről – a 85/I. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább harminc nappal megelőzően – írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.

(2) Ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, és ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – pénzben kell megfizetni.

(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a kisajátítási hatóság állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított negyvenöt napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.

(5) A kisajátítási hatóság eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

85/K. § (1) Ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasúti pálya létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Ha a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pálya esetén az állam, városi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasúti pálya létesült vagy létesülni fog.

85/L. § (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasúti pálya létesítője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 85/I. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasúti pálya létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított harminc napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

(5) A felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A vasút-villamosra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/M. §⁴⁸² (1) A vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság az országos vasúti pályahálózatnak a vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság működési engedélyében meghatározott részét az országos vasúti pályahálózat működtetőjével kötött szerződés alapján, a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés szabályaival összhangban, a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetővel kötött szerződés alapján használhatja.

(2) A vasút-villamos pályahálózat egyes elemei tekintetében a pályahálózat működtetéséért a pályahálózat adott részét működtető vasúti társaság a felelős. Ha a vasút-villamos pályahálózatot egy vasúti társaság működteti a pályahálózat működtetéséért ez a vasúti társaság a felelős.

(3)⁴⁸³ A vasút-villamossal végzett szolgáltatás – tekintettel annak vegyes jellegére – a vállalkozó vasúti társaság részére kiadott országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó, valamint a szolgáltatással érintett városi vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyhez kötött tevékenység. A vasút-villamossal végzett szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat működtetése országos, valamint városi vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés mellett végezhető. A pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés típusa megfelel az érintett pályahálózatra vonatkozó használatbavételi engedély típusának.

(4)⁴⁸⁴ A vasút-villamos szolgáltatással érintett

a) pályahálózatra vonatkozó műszaki engedélyek,

b) járműre vonatkozó műszaki engedélyek,

c) vasútbiztonsági engedélyek,

d) egységes vasútbiztonsági tanúsítványok,

e) vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók képzési- és vizsgakövetelményei, valamint

f) vasúti járművezető részére kiadásra kerülő hatósági bizonyítványok

megfelelnek a vasút-villamos szolgáltatásra kiadott működési engedélyekben meghatározottaknak.

(5)⁴⁸⁵ A vasút-villamos által használt vasúti pályahálózat használatbavételi engedélye iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő hatvan napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz. Használatbavételi engedély hiányában a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb kétszázhetven napig a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le.

A stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatokra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/N. § (1) A miniszter értesíti a Bizottságot a stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatoknak a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálya alól történő kivonására irányuló szándékról. Ha a Bizottság jóváhagyja a hatály alóli kivonást, a miniszter értesíti erről az adott pályahálózat-működtetőt és az igazgatási szervet.

(2) Ha bármely változás következne be a mentesített pályahálózat hosszában, a kihasználtság vagy szállítási forgalom mértékében, a pályahálózat-működtető köteles értesíteni erről a minisztert.

(3) Az e § szerinti eljárást követően nem kell alkalmazni

a) a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi és térségi vasúti pályahálózatokra,

b) a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi vasúti pályahálózatokra.

Honvédelmi saját célú vasúti pályákra és honvédelmi vasúti tevékenységre vonatkozó eltérő rendelkezések

85/O. §⁴⁸⁶ A Magyar Honvédség a honvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos vasúti tevékenysége során a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

GYSEV Zrt.-re és FHÉV Zrt.-re vonatkozó eltérő rendelkezések

85/P. § A 3/B. § (1) bekezdésétől eltérően a 4. mellékletben meghatározott országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására, valamint erre gazdasági társaság alapítására és kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket a GYSEV Zrt.-re és a FHÉV Zrt.-re nem kell alkalmazni.

A vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási rendszerére vonatkozó eltérő rendelkezések⁴⁸⁷

85/Q. § A vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási program részletes feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott állami támogatási program részletes feltételeinek megfelelő pályázóra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50/A. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékára vonatkozó kötelezettségeket nem kell alkalmazni.

XVI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

HATÁLYBALÉPÉS

86. § (1)⁴⁸⁸ Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba

a)–h)⁴⁸⁹

(2)–(4)⁴⁹⁰

(5)⁴⁹¹

(6)⁴⁹²

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK⁴⁹³

87. § (1) Az a

a) pályahálózat-működtető,

b) kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság,

c) kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság,

d)–e)⁴⁹⁴

amely a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Vtvmódtv1.) hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkezik, 2015. december 1-jéig köteles a vasúti igazgatási szerv részére bejelenteni, ha tevékenységét változatlan formában tovább kívánja folytatni.

(2) Annak a vasúti társaságnak, amely nem nyilatkozik az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a működési engedélye 2015. december 31-én hatályát veszti.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vasúti társaságnak a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor működési engedély iránti eljárása van folyamatban, az eljárás a Vtvmódtv1. erejénél fogva bejelentési eljárásra módosul, és a vasúti társaság által megfizetett működési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjat a vasúti igazgatási szerv száznyolcvan napon belül visszautalja.

(4) A 2015. december 31-én tudomásul vett bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok bejelentései hatályban maradnak.

87/A. § (1) Az a

a) kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető,

b) kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető,

c)–d)⁴⁹⁵

amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedéllyel rendelkezik, 2015. december 1-jéig köteles a közlekedési hatóság részére bejelenteni, hogy tevékenységét változatlan formában tovább kívánja folytatni.

(2) Annak a vasúti társaságnak, amely nem nyilatkozik az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a vasútbiztonsági engedélye 2015. december 31-én hatályát veszti.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vasúti társaságnak a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedély kiadása iránti eljárása van folyamatban, az eljárás a Vtvmódtv1. erejénél fogva bejelentési eljárásra módosul, és a vasúti társaság által megfizetett vasútbiztonsági engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjat a közlekedési hatóság száznyolcvan napon belül visszautalja.

87/B. § (1) Az a pályahálózat-működtető, amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkezik, 2015. október 31-ig köteles a vasúti igazgatási szerv részére a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeknek bizonyítására szolgáló, a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a 87/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott pályahálózat-működtetők esetén 500 000 forint összegű, a 87/A. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott vasúti szervezetek esetén 100 000 forint összegű bírságot szab ki.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott pályahálózat-működtetőnek a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedély kiadása iránti eljárása van folyamatban, a közlekedési hatóság a kérelmezőt hatvan napos határidővel az (1) bekezdésben meghatározott dokumentum benyújtására kötelezi. A vasútbiztonsági engedély iránti eljárás határideje a határozat közlése és a dokumentumok beérkezése közötti napokkal és a beérkezés napjával meghosszabbodik.

87/C. § Az a kizárólag vontatási tevékenységet végző vasúti társaság, amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor rendelkezik működési engedéllyel, 2015. szeptember 1-jéig igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nélkül kérheti a vasúti igazgatási szervtől, hogy működési engedélye kizárólag vontatási működési engedéllyé váljon. Ha a kérelmező nem csak a működési engedély típusát kívánja megváltoztatni, akkor az általános eljárási szabályokra vonatkozó igazgatási-szolgáltatási díjat köteles megfizetni.

87/D. § (1) A Vtvmódtv1. hatálybalépésekor már működő pályahálózat-működtetőknek – nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ-nek – a Vtvmódtv1. -nek megfelelő Díjképzési Módszertant, Díjszámítási Dokumentumot, Hálózati Üzletszabályzatot, teljesítményösztönző rendszert első ízben a 2016. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre kell elkészíteniük.

(2)⁴⁹⁶

87/E. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogelőd pályavasúti társaság) számára kiadott határozatlan idejű

a) pályahálózat-működtetésre vonatkozó működési engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb száznyolcvan napig (a továbbiakban: átmeneti működési engedély időszak),

b) a biztonsági engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb kétszáznegyven napig (a továbbiakban: átmeneti biztonsági engedély időszak)

[az a) és b) pont) a továbbiakban együtt: átmeneti engedély időszak] jogosítják a jogutód pályavasúti társaságot a vasúti pályahálózat-működtetési tevékenység végzésére.

(2) E § alkalmazásában jogutód pályavasúti társaság az a gazdasági társaság, amely

a) a jogelőd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat működtetése tekintetében jogutódnak minősül vagy

b) a miniszterrel kötött pályaműködtetési szerződés alapján a pályahálózat-működtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minősül.

(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. Az átmeneti működési engedély és átmeneti biztonsági engedély időszakában a jogelőd pályavasúti társaság és a jogutód pályavasúti társaság a működtetés feltételeinek együttesen is megfelelhet.

(4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelőd pályavasúti társaság által a Vtvmódtv1. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követő legfeljebb kétszáznegyven napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat időszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat időszak alatt köteles biztosítani.

(5) A pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás tényét, valamint az átmeneti engedély időszak és az átmeneti szabályzat időszak igénybevételét a jogutód pályavasúti társaság a vasúti közlekedési hatóságnak és vasúti igazgatási szervnek a jogutódlás időpontját követő hét napon belül köteles bejelenteni.

(6) A vasúti pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás során a jogutód pályavasúti társaság a jogelőd pályavasúti társaság jogutódja a pályahálózat-működtetési feladatok ellátásával, a pályavasúti szolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződésekben, egyéb jogviszonyokban, valamint a Hálózati Üzletszabályzat és a Díjképzési Módszertan pályaműködtetői feladataival összefüggésben.

(7) A jogelőd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvenciaengedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minősül.

87/F. §⁴⁹⁷ (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. közérdekű és közcélú tevékenysége és az azzal összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e törvény 2015. július 17-én hatályos 85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni 2015. július 18. és az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény hatálybalépése⁴⁹⁸ közötti időszakra nézve is.

(2) A vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének az e törvény 2015. július 17-ig hatályos 85/A. §-a alapján keletkezett vagyonkezelői jogával összefüggő jogok és kötelezettségek tekintetében e törvény 2015. július 17-én hatályos 85/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a 2015. július 18. és az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény hatálybalépése⁴⁹⁹ közötti időszakra nézve is.

87/G. §⁵⁰⁰ Ha a közlekedési hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

87/H. §⁵⁰¹ Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Vtvmódtv2.) hatálybalépésekor⁵⁰² folyamatban lévő eljárásokban a Vtvmódtv2. rendelkezéseit kell alkalmazni.

87/I. §⁵⁰³ (1) A 2020. június 16. napjáig kiadott vasútbiztonsági tanúsítványok az időbeni hatályuk lejártáig hatályban maradnak.

(2)⁵⁰⁴ A forgalombahozatali járműengedélyezéssel érintett vasúti járműveknek 2020. június 16. napjáig kibocsátott üzembehelyezési engedélyei, valamint minden egyéb olyan engedély, amelyet 2016. június 15. napja előtt adtak meg – a nemzetközi megállapodások, és ezen belül is különösen a RIC (Regolamento Internazionale Carrozze) és a RIV (Regolamento Internazionale Veicoli) alapján megadott engedélyeket is ideértve – továbbra is érvényben maradnak a kibocsátásuk feltételeinek megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerinti üzembehelyezési engedéllyel rendelkező járművek számára új forgalombahozatali járműengedélyt kell kiállítani annak céljából, hogy üzemelhessenek egy vagy több olyan hálózaton, amelyre még nem vonatkozik az engedélyük. Az említett további hálózatokon történő forgalomba hozatalra az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke vonatkozik.

(4) 2031. június 16. napjáig az Ügynökség általi, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkben említett előzetes engedélyezésre vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a 2016. június 15. napját megelőzően aláírt szerződésekben foglalt opciókra, még abban az esetben sem, ha azokkal 2016. június 15. napját követően élnek.

FELHATALMAZÁS

88. §⁵⁰⁵ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a vasúti közlekedési hatóság vagy hatóságok, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,⁵⁰⁶

2. a vasúti közlekedés területén a kötelező kárfedezet biztosításának részletes szabályait,⁵⁰⁷

3. a vasúti piacfelügyeleti bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság mértékére, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁰⁸

4. a vasúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,

5.⁵⁰⁹ a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és a pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,⁵¹⁰

6.⁵¹¹ a vasúti vizsgaközpont, valamint vasúti képzési módszertani központ kijelölését,⁵¹²

7. a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,⁵¹³

8. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,⁵¹⁴

9. az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,⁵¹⁵

10.⁵¹⁶ a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások és a rendszerintegritási vizsgálat lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, és üzemben tartása ellenőrzésének szabályait,⁵¹⁷

11. az országos vasúti mellékvonalak felsorolását,⁵¹⁸

12. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,⁵¹⁹

13. a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának létesítésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételének részletes szabályait,

14. a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait,

15.⁵²⁰ az értékelést végző szerv kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, valamint tevékenységére vonatkozó szabályokat,

16.⁵²¹ a működési engedélyezési eljárásnak, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentésnek, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének eljárási szabályait,

17.⁵²² a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, az általa kiszabható bírság részletszabályait,

18.⁵²³ a vasúti telekalakítás szabályait, továbbá a vasúti telekalakítási eljárást lefolytató hatóság vagy hatóságok kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,⁵²⁴

19.⁵²⁵ a vasút-villamosra alkalmazandó engedélyezési eljárások eljárásjogi szabályait,

20.⁵²⁶ a vasúti járművek

20.1. műszaki engedélyei kiadásával kapcsolatos eljárásokra,

20.2. nyilvántartásának vezetésére,

20.3. használatát megelőző ellenőrzésekre, a típusmegfelelőségi nyilatkozatokra, valamint a felügyeleti tevékenységre

vonatkozó részletes szabályokat,⁵²⁷

21.⁵²⁸ az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,⁵²⁹

22.⁵³⁰ a vasutak kölcsönös átjárhatóságának és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárások, valamint a vasúti pályahálózat nyilvántartása vezetésének részletes szabályait,⁵³¹

23.⁵³² a kockázatértékelést végző szerv kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, tevékenységére vonatkozó szabályokat, továbbá a kockázatértékelő szervezetekkel szembeni – ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, valamint a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati – követelményeket,⁵³³

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

1.⁵³⁴ a működési engedélyezési eljárás anyagi jogi szabályait, az engedély kiadásának és módosításának feltételeit, a kérelem és az engedély tartalmi elemeit, az üzleti jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság igazolásának módját, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának anyagi jogi szabályait, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentés anyagi jogi szabályait, a működési engedély kötelező felülvizsgálatának eseteit, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének anyagi jogi szabályait,⁵³⁵

2.⁵³⁶ a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentésére vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

3.⁵³⁷

4. a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,⁵³⁸

5. a hálózat-hozzáférési díjképzési rendszerek kereteit, a díjak képzésének, alkalmazásának, a díjképzési elvek alóli kivételek kezelésének, a biztosítható kedvezmények, valamint a kiegyenlítő juttatások nyújtásának alapvető szabályait, a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben;⁵³⁹

6. a Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁴⁰

7. a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁴¹

8.⁵⁴² a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó anyagi jogi, továbbá a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint az Ügynökség eljárásába bevont közlekedési hatóság nemzeti óradíját,⁵⁴³

9.⁵⁴⁴

10. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények

10.1.⁵⁴⁵ üzembe helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellenőrzésének anyagi jogi előírásait,

10.2.⁵⁴⁶ gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző személyekre (kazánbiztosok) vonatkozó képzettségi, végzettségi követelményekre, képzésükre, vizsgáztatásukra, elismerésükre, valamint nyilvántartásukra vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

10.3.⁵⁴⁷ gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait,

11.⁵⁴⁸

12.⁵⁴⁹

13.⁵⁵⁰ a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlatra vonatkozó szabályokat,⁵⁵¹

14. a vasúti járművek

14.1.⁵⁵² javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait, a tehervagonok kivételével a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó szabályokat,⁵⁵³

14.2.⁵⁵⁴ karbantartásáért felelős szervezetek feladatainak meghatározását, tanúsításának, értékelésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait, valamint a karbantartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁵⁵

14.3.⁵⁵⁶ időszakos és rendkívüli műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait,⁵⁵⁷

14.4.⁵⁵⁸ tervezése, gyártása, átalakítása, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelmények részletes szabályait,

15. a számviteli elkülönítésnek és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,⁵⁵⁹

16.⁵⁶⁰ a különleges vasutak működésének és hatósági engedélyezésének a anyagi jogi feltételeit,

17. a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁶¹

18.⁵⁶²

19. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat,⁵⁶³

20.⁵⁶⁴ a vasúti forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

21.⁵⁶⁵ a vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit tartalmazó anyagi jogi szabályokat,⁵⁶⁶

22.⁵⁶⁷ a vasúti közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,⁵⁶⁸

23.⁵⁶⁹ a vasúti járművezetői engedély és tanúsítvány kiadására, megszerzésére, és alkalmazására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,⁵⁷⁰

24.⁵⁷¹ a vasúti pálya más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben,

25. az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokat,⁵⁷²

26.⁵⁷³ a vasútépítési projektek, illetve a 44. § szerinti létesítési, felújítási, fejlesztési tevékenységek során létrejövő állami vagyon átadásával, elszámolásával, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatással, valamint építtetői feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokat,

27.⁵⁷⁴ a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének alapvető műszaki szabályait,

28.⁵⁷⁵ a hazai forgalombahozatali járműengedéllyel rendelkező vasúti vontatójárművekre szerelt sebességmérő és menetíró berendezések hitelesítésére és kalibrálására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

29.⁵⁷⁶

30. a független pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételeket,⁵⁷⁷

31. a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolását,

32.⁵⁷⁸ a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, a vasút-villamosokra alkalmazandó engedélyezési eljárásokra, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat, valamint a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

33. a nagy sebességű vasútvonalak létesítésének, üzemeltetésének részletes szabályait,

34. az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét,

35.⁵⁷⁹ a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési szabályzatának tartalmi és a formai követelményeire, valamint vasúti közlekedési hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat, valamint a különleges kötöttpályás közlekedési rendszer üzemeltetési engedélyezési szabályait,

36.⁵⁸⁰ közutaknak és magánutaknak turisztikai hajtánypálya által történő keresztezésére vonatkozó szabályokat

37.⁵⁸¹ a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó, a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzésére, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítására vonatkozó feladatokat,⁵⁸²

38.⁵⁸³ a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,⁵⁸⁴

39.⁵⁸⁵ a vasúti műszaki előírások kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére, valamint a tevékenységével összefüggő feladatokra és a közlekedési hatósággal történő együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat,

40.⁵⁸⁶ az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályait,

41.⁵⁸⁷ a vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

42.⁵⁸⁸ a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

43.⁵⁸⁹ a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket,

44.⁵⁹⁰ a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat,

45.⁵⁹¹ vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket

46.⁵⁹² a vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási program részletes feltételeit az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint a támogatási program lebonyolítását végző szervezet kijelölését

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti szakértői tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben állapítsa meg

(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy a városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben állapítsa meg.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

89. §⁵⁹³ (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)⁵⁹⁴ a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az irányelv 3. cikk 10–14. pontjai, 20–26. cikkei valamint I. melléklete kivételével;

b) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló, 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv;

c) a 88. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 88. § (2) bekezdés 2. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt; a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

d)⁵⁹⁵ a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

e)⁵⁹⁶

f) a 88. § (2) bekezdés 1–6. és 14. pontjában adott felhatalmazás alapján kiadott rendeletekkel együtt; az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

g)⁵⁹⁷ a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i 2016/2370/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

c) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

d) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet;

e) az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet;

f) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló, 2011. március 9-i 2011/155/EU bizottsági határozat;

g) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU határozat;

h)⁵⁹⁸ az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

i)⁵⁹⁹ az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j)⁶⁰⁰ a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról szóló, 2018. november 20-i (EU) 2018/1795 bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkének (3) bekezdése.

90. §⁶⁰¹

91. §⁶⁰²

1. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁶⁰³

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ELEMEI

A vasúti pályahálózat a következő elemekből áll:

A vasúti pályahálózat a következő elemekből áll – ha az a kötött pálya részét képezi –, beleértve a mellékvágányokat, azonban a vasúti javítóműhelyekben, fűtőházakban vagy mozdonyszínekben található vágányok, a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével:

1. földterület,

2. pályatest és alépítmény, különösen a töltések, bevágások, vízlevezető csatornák és árkok, falazott árkok, csőátereszek, bélésfalak, oldalrézsűk védelmére ültetett növényzet stb.; utasperonok és rakodók, ideértve a személypályaudvarok és az áruterminál területén lévőket is; sínköz és járdák; kerítésfalak, sövény, kerítések; tűzvédelmi sávok; váltófűtő berendezések; átjárók stb.; hófogó rácsok,

3. műtárgyak: hidak, csőátereszek és egyéb áthidaló szerkezetek, alagutak, fedett bevágások és egyéb aluljárók; támfalak, valamint lavina, kőomlás stb. ellen védő műtárgyak,

4. útátjárók, beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket,

5. felépítmény, különösen: sínek, vályús sínek, vezetősínek; hossz- és keresztaljak, kapcsolószerek, ágyazat, beleértve annak anyagát (pl. zúzottkő és homok); kitérők, átszelések stb.; mozdonyfordító korongok és tolópadok (kivéve a kizárólag mozdonyok számára fenntartott tolópadokat),

6. megközelítést biztosító utak az utasok és az áruszállítás számára, beleértve az érkező vagy induló utasok számára kialakított gyalogos és a közúti megközelíthetőséget is,

7. biztosító-, forgalomirányító és távközlő berendezések a nyílt pályán, állomásokon és rendező-pályaudvarokon, beleértve a jelző- és távközlő rendszerek működtetéséhez használt elektromos áram termeléséhez, átalakításához és elosztásához szükséges létesítményeket; az ilyen létesítményekhez vagy üzemekhez szolgáló épületek; vágányfékek,

8. forgalmi és biztonsági célú világítóberendezések,

9. vontatáshoz használt, elektromos áram átalakításához és továbbításához használatos üzem: alállomások, az alállomások közötti tápkábelek és csatlakozó vezetékek, felsővezetéki hosszláncok és tartóoszlopok; áramvezető sín tartóelemekkel,

10. a pályahálózat-működtető által használt épületek, ideértve a vasúti pályahálózat használati díjak beszedésére szolgáló létesítményhányadot is.

2. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁶⁰⁴

A HOZZÁFÉRÉSRE JOGOSULTAK SZÁMÁRA NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

1. Alapszolgáltatások:

a) a pályahálózat-kapacitásra vonatkozó kérelmek kezelése;

b) a biztosított kapacitás használati joga;

c) a vasúti pályahálózat, így többek között a kitérők és elágazások használata;

d) a vonatközlekedés szabályozása, ideértve a jelző- és biztosítóberendezési rendszert, a szabályozást, a közlekedésirányítást és a vonatmozgással kapcsolatos információk továbbítását és szolgáltatását;

e) a felsővezetéki rendszer használata a vontatási villamos energia biztosítása céljából, ha rendelkezésre áll;

f) olyan szolgáltatás igénybevételéhez vagy üzemeltetéséhez szükséges minden egyéb információ, amelyre kapacitást ítéltek oda.

2. Hozzáférést – ezen belül vasúti összeköttetést – kell biztosítani a következő kiszolgáló létesítményekhez, és az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz:

a) személypályaudvarok, épületeik és egyéb infrastruktúra, ideértve az utastájékoztató kijelzőket és a megfelelő menetjegykiadó épületeket is;

b) áruterminálok;

c) rendező pályaudvarok és vonat-összeállító állomás, ideértve a rendező létesítményeket is;

d) tároló vágánycsoport;

e) karbantartó létesítmények, kivéve a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított, jelentős karbantartási munkák elvégzésére alkalmas létesítmények;

f) egyéb műszaki berendezések, ideértve a tisztító- és mosóberendezéseket is;

g) vasúti tevékenységekhez kapcsolódó belvízi kikötői berendezések;

h) segélynyújtó berendezések;

i) üzemanyagtöltő berendezések és az ezekben a létesítményekben vételezett üzemanyag, amelynek díja a számlákon elkülönítve szerepel.

3. Kiegészítő szolgáltatások:

a) vontatási villamos energia, amelynek díja a számlákon a felsővezetéki rendszer használatának díjától elkülönítve szerepel, a 2009/72/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül;

b) személyszállító vonatok előfűtése;

c) egyedi szerződések a következők biztosítására:

ca) veszélyes anyagok szállításának felügyelete,

cb) különleges szerelvények közlekedtetéséhez nyújtott segítség.

4. Mellékszolgáltatások:

a) hozzáférés a távközlési hálózatokhoz;

b) kiegészítő információk szolgáltatása;

c) a gördülőállomány műszaki vizsgálata;

d) a személypályaudvarokon működő menetjegykiadás;

e) a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított karbantartó létesítményekben végzett jelentős karbantartási munkák.

3. számú melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁶⁰⁵

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI

A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésnek tartalmaznia kell:

a) azokat az infrastruktúrákat és kiszolgáló létesítményeket, amelyekre a szerződés vonatkozik, a 2. mellékletnek megfelelő szerkezetben;

b) a 2. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra, a karbantartásra, a felújításra vonatkozó feltételeket, illetve a fennálló karbantartási és felújítási lemaradások kezelésére kiutalt kifizetések vagy pénzeszközök szerkezetét;

c) megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját;

d) új infrastruktúra létrehozásának feltételeit adott esetben;

e) felhasználó-központú teljesítménycélokat, a következő elemeket tartalmazó mutatók és minőségi szempontok leírását:

ea) a vonat teljesítménye például a vonalsebesség és a megbízhatóság szempontjából és az ügyfél-elégedettség feltételeit;

eb) hálózati kapacitás leírását;

ec)⁶⁰⁶ vagyonkezelés (vagyonműködtetés) feltételeit;

ed) a tevékenységek mennyiségére vonatkozó adatokat;

ee) biztonsági szinteket; valamint

ef) környezetvédelemre vonatkozó feltételeket;

f) az esetleges karbantartási lemaradások mértékére vonatkozó kritériumokat, azon feltételeket, amelyek alapján eszközöket ki lehet vonni a működtetésből, illetve üzemeltetésből, ennek gazdasági hatásaira vonatkozó feltételeket;

g) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (1) bekezdésében említett kedvezményekre vonatkozó feltételeket, kivéve azokat, amelyek a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott szabályozó intézkedésekkel kerülnek végrehajtásra;

h) a pályahálózat-működtető minimális jelentéstételi kötelezettségeit, rendelkezést a jelentés tartalmára és gyakoriságára vonatkozóan, ideértve az évente közzéteendő információkat is;

i) a szerződés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, amelynek adott esetben összhangban kell állnia a pályahálózat-működtető koncessziójának vagy engedélyének időtartamával, valamint az állami díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal;

j) a nagyobb üzemszünetek és vészhelyzetek kezelésére vonatkozó szabályokat, ideértve a veszélyhelyzeti terveket, a szerződés idő előtti felbontását és a felhasználók megfelelő időben történő tájékoztatását is;

k) az abban az esetben meghozandó rendelkezéseket, ha bármely fél megszegi szerződéses kötelezettségeit;

l) arra vonatkozó rendelkezéseket, ha rendkívüli körülmények befolyásolják a pályaműködtetés állami finanszírozását;

m) a szerződés módosítására, újratárgyalására, vitarendezésre és idő előtti felbontására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

4. melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez⁶⁰⁷

A NEM KIZÁRÓLAGOS ÁLLAMI TULJADONBA TARTOZÓ ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI VASÚTI PÁLYÁK

8 Győr–Sopron – országhatár

9 Fertőszentmiklós – Fertőszentmiklós – országhatár

¹

A törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2005. december 29.

²

Az 1. § (1) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.

³

Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a 2011: CCI. törvény 286. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 2011: CCI. törvény 286. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵

Az 1. § (1) bekezdés c) pontját a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CIII. törvény 1. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶

Az 1. § (1) bekezdés d) pontját a 2015: CIII. törvény 25. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2017: LXIII. törvény 27. §-a iktatta be.

⁷

Az 1. § (1) bekezdés e) pontját a 2019: CXIV. törvény 19. §-a iktatta be.

⁸

Az 1. § (2) bekezdése a 2015: CIII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹

Az 1. § (3)–(4) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹⁰

Az 1. § (5) bekezdését a 2015: CIII. törvény 25. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹¹

A 2. § a 2015: CIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

¹²

A 2. § 1. pont 1.4. alpontja a 2017: LXIII. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³

A 2. § 1. pont 1.10. alpontja a 2019: CXV. törvény 42. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴

A 2. § 1. pont 1.11. alpontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXV. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

A 2. § 1. pont 1.12. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

¹⁶

A 2. § 1. pont 1.13. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

¹⁷

A 2. § 1. pont 1.14. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

¹⁸

A 2. § 1. pont 1.15. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

¹⁹

A 2. § 1. pont 1.16. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be, szövege a 2020: CXXXVII. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

²⁰

A 2. § 1. pont 1.17. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

²¹

A 2. § 1. pont 1.18. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 20. §-a iktatta be.

²²

A 2. § 2. pont 2.9. alpontja a 2017: LXIII. törvény 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

²³

A 2. § 2. pont 2.10a. alpontját a 2017: CLXXXII. törvény 31. § (1) bekezdése iktatta be.

²⁴

A 2. § 2. pont 2.17. alpontja a 2019: LXVII. törvény 109. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵

A 2. § 2. pont 2.19. alpontja a 2019: CXV. törvény 42. § 2. pontja, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

²⁶

A 2. § 2. pont 2.22. alpontja a 2019: CXIV. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷

A 2. § 2. pont 2.24. alpontja a 2019: CXIV. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸

A 2. § 2. pont 2.26. alpontját a 2017: CLXXXII. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁹

A 2. § 2. pont újabb 2.26. alpontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁰

A 2. § 2. pont 2.27. alpontját a 2018: XCVIII. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be.

³¹

A 2. § 2. pont 2.28. alpontját a 2019: CXIV. törvény 20. § (3) bekezdése iktatta be.

³²

A 2. § 3. pont 3.6. alpontja a 2018: XCVIII. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³³

A 2. § 4. pont 4.2. alpontja a 2017: LXIII. törvény 43. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴

A 2. § 4. pont 4.12. alpontja a 2018: XCVIII. törvény 35. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵

A 2. § 4. pont 4.16. alpontját a 2017: LXIII. törvény 44. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁶

A 2. § 5. pont 5.2. alpontja a 2018: XCVIII. törvény 35. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁷

A 2. § 5. pont 5.3. alpontját a 2017: LXIII. törvény 44. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁸

A 2. § 5. pont 5.4. alpontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁹

A 2. § 5. pont 5.5. alpontját a 2017: LXIII. törvény 44. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰

A 2. § 5. pont 5.7. alpontja a 2018: XCVIII. törvény 35. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴¹

A 2. § 5. pont 5.10. alpontját a 2017: CLXXXII. törvény 31. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴²

A 2. § 5. pont 5.11. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴³

A 2. § 6. pont 6.1. alpontja a 2019: CXV. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴

A 2. § 6. pont 6.2. alpontja a 2019: CXV. törvény 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵

A 2. § 6. pont 6.3. alpontját a 2019: CXV. törvény 43. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁶

A 2. § 6. pont 6.5. alpontját a 2019: LXVII. törvény 98. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 35. § a) pontja.

⁴⁷

A 2. § 6. pont 6.6. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (4) bekezdése iktatta be.

⁴⁸

A 2. § 7. pont 7.3. alpontja a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁹

A 2. § 7. pont 7.4. alpontja a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁰

A 2. § 7. pont 7.5. alpontja a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹

A 2. § 7. pont 7.6. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵²

A 2. § 7. pont 7.7. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵³

A 2. § 7. pont 7.8. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁴

A 2. § 7. pont 7.9. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁵

A 2. § 7. pont 7.10. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁶

A 2. § 7. pont 7.11. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁷

A 2. § 7. pont 7.12. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁸

A 2. § 7. pont 7.13. alpontját a 2019: CXV. törvény 23. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁹

A 2. § 9. pont 9.2a. alpontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (5) bekezdése iktatta be.

⁶⁰

A 2. § 9. pont 9.6. alpontját a 2017: CLXXXII. törvény 31. § (4) bekezdése iktatta be.

⁶¹

A 2. § 9. pont második 9.6. alpontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (6) bekezdése iktatta be.

⁶²

A 2. § 9. pont 9.7. alpontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (6) bekezdése iktatta be.

⁶³

A 2. § 10. pontját a 2017: LXIII. törvény 28. § (7) bekezdése iktatta be.

⁶⁴

A 3. § a 2015: CIII. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁵

A 3. § (3) bekezdését a 2019: CXIV. törvény 21. §-a iktatta be.

⁶⁶

A 3/A. §-t újonnan a 2015: CIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁷

A 3/B. §-t újonnan a 2015: CIII. törvény 3. § (1) bekezdése iktatta be.

⁶⁸

A 3/B. § (4) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (1) bekezdés a) pontja, a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁶⁹

A 3/B. § (6) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 36. §-a iktatta be.

⁷⁰

A 3/B. § (7) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 36. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 21. §-ával megállapított, a 2020: CXXXVII. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁷¹

A 3/B. § (8) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 36. §-a iktatta be.

⁷²

A 3/C. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷³

A 3/C. §-t a 2015: CIII. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

⁷⁴

A 4. § a 2015: CIII. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

⁷⁵

A 4. § (4) bekezdése a 2019: CXV. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁶

A 4. § (5) bekezdése a 2019: CXV. törvény 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁷⁷

A 4. § (7) bekezdését a 2019: CXV. törvény 24. § (3) bekezdése iktatta be.

⁷⁸

Az 5. §-t megelőző alcím címet a 2015: CIII. törvény 5. §-a iktatta be.

⁷⁹

Az 5. § a 2015: CIII. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁰

Az 5. § (2) bekezdése a 2018: CXXXIX. törvény 105. §-a szerint módosított szöveg.

⁸¹

Az 5/A–5/B. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (6) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

⁸²

A 6. § a 2015: CIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³

A 7. § a 2015: CIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁴

A 7. § (2) bekezdése a 2017: LXIII. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁵

A 8. § a 2015: CIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸⁶

A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XCVIII. törvény 37. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁷

A 8. § (3) bekezdése a 2017: LXIII. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

⁸⁸

A 8/A. §-t a 2009: CXLIX. törvény 105. § (1) bekezdése iktatta be, a 2015: CIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapaján hatályát vesztette.

⁸⁹

A 9. § a 2015: CIII. törvény 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁹⁰

A 9. § (2)–(4) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 122. § a) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁹¹

A 9/A. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹²

A 9/A. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁹³

A 9/B. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁴

A 9/C. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be.

⁹⁵

A 9/C. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁶

A 9/D. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXV. törvény 42. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

⁹⁷

A 9/E. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (3) bekezdése iktatta be.

⁹⁸

A 9/F. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be.

⁹⁹

A 9/F. §-t a 2015: CIII. törvény 6. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁰⁰

A 9/F. § (3) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2019: LXVII. törvény 99. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰¹

A 10. § a 2020: CXXXVII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

A III. Fejezet (11–13. §) a 2015: CIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰³

A 11. § (8) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁰⁴

A 11. § (9) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁰⁵

A 11. § (10) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 38. §-a iktatta be.

¹⁰⁶

A 11/A. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹⁰⁷

A 11/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: LXVII. törvény 109. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁰⁸

A 11/A. § (1a) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 100. §-a iktatta be.

¹⁰⁹

A 11/B. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹⁰

A 11/C. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹¹

A 11/C. § (2) bekezdése a 2019: LXVII. törvény 101. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹¹²

A 11/C. § (2a) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 101. § (2) bekezdése iktatta be.

¹¹³

A 11/D. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹⁴

A 11/E. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹⁵

A 11/F. §-t a 2018: XCVIII. törvény 39. §-a iktatta be.

¹¹⁶

A IV. Fejezet (14–15. §) a 2015: CIII. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁷

A 14. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹¹⁸

A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2018: XCVIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

¹¹⁹

A 14. § (1) bekezdés e) pontját a 2018: XCVIII. törvény 46. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁰

A 14. § (3a) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

¹²¹

A 14. § (4) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹²²

A 14. § (8) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be.

¹²³

A 16. §-t a 2015: CIII. törvény 25. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁴

A 17. §-t a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

¹²⁵

A 18. §-t a 2015: CIII. törvény 25. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²⁶

A VII. Fejezet (19–24/A. §) a 2015: CIII. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹²⁷

A 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁸

A 21. § (2) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹²⁹

A 21. § (3) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁰

A VIII. Fejezet (25–29/C. §) a 2015: CIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹³¹

A 25. § (1) bekezdése a 2016: CXLIV. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

¹³²

A 25. § (1a) bekezdését a 2016: CXLIV. törvény 28. §-a iktatta be.

¹³³

A 26. § (1) bekezdés b) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontjával megállapított szöveg.

¹³⁴

A 26. § (2) bekezdését a 2016: CXLIV. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.

¹³⁵

A 26. § (3) bekezdése a 2015: CCXXV. törvény 40. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹³⁶

A „NEMZETI SZABÁLYOK, NEMZETI ELŐÍRÁSOK ÉS NEMZETI AJÁNLÁSOK” alcím (30. §) a 2020: LXXXVI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

¹³⁷

Az „A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos jogok és kötelezettségek” alcím címe a 2019: CXV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹³⁸

A 31. § (1) bekezdésének második mondata a 2008: LXXVI. törvény 38. § (7) bekezdésének j) pontja, a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹³⁹

A 31. § (1a) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁰

A 31. § (1b) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴¹

A 31. § (1c) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁴²

A 31. § (1d) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴³

A 31. § (1e) bekezdését a 2020: LXXXVI. törvény 24. §-a iktatta be.

¹⁴⁴

A 31. § (2) bekezdés a) pontja a 2010: CLXXII. törvény 68. § (1) bekezdés h) pontja, a 2017: LXIII. törvény 43. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁵

A 31. § (3) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.

¹⁴⁶

A 31. § (6) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁷

A 31. § (7) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁴⁸

A 31. § (8) bekezdését a 2019: CXV. törvény 27. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁴⁹

A 32. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a, a 2015: CIII. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁰

A 32. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a, a 2015: CIII. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵¹

A 32. § (3) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 66. §-a, a 2015: CIII. törvény 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵²

A 32/A. §-t megelőző alcímet a 2011: XCI. törvény 44. §-a iktatta be.

¹⁵³

A 32/A. §-t a 2011: XCI. törvény 44. §-a iktatta be. E módosító törvény 57. § (1) bekezdése alapján a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

¹⁵⁴

A 32/A. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁵

A 32/A. § (4) bekezdés a) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁶

A 32/A. § (4) bekezdés b) pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁷

A 32/A. § (6) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁵⁸

Az „Egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély” alcím címe a 2019: CXV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵⁹

A 33. § a 2019: CXV. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁰

A 33. § (4a) bekezdését a 2020: CXXXVII. törvény 15. §-a iktatta be.

¹⁶¹

A 33. § (6) bekezdése a 2020: CXXXVII. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶²

A 33. § (7) bekezdése a 2020: CXXXVII. törvény 19. § c) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶³

A 34. § a 2009: XLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁴

A 34. § (1) bekezdése a 2010: CLXXII. törvény 57. § (3) bekezdésével megállapított, a 2015: CIII. törvény 25. § e) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁶⁵

A 34. § (3) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 57. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CIII. törvény 25. § f) pontja.

¹⁶⁶

A 35. § a 2009: XLVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

¹⁶⁷

A 35. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁸

A 35. § (2) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁶⁹

A 35. § (2a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2019: CXV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁰

A 35. § (2b) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁷¹

A 35. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷²

A 35. § (4) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷³

A 35. § (5) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁷⁴

A 35. § (5a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 53. § (4) bekezdése iktatta be.

¹⁷⁵

A 35. § (5a) bekezdés a) pont nyitó szövegrésze a 2015: CIII. törvény 23. § b) pontja, a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁶

A 35. § (5a) bekezdés b) pont nyitó szövegrésze a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁷

A 35. § (5a) bekezdés c) pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁷⁸

A 35. § (5a) bekezdés d) pontját a 2019: CXV. törvény 43. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁷⁹

A 35. § (5a) bekezdés e) pontját a 2017: LXIII. törvény 44. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸⁰

A 35. § (5a) bekezdés f) pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸¹

A 35. § (6) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸²

A 35. § (6a) bekezdését a 2019: CXV. törvény 29. § (3) bekezdése iktatta be.

¹⁸³

A 35. § (7) bekezdése a 2019: CXV. törvény 29. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁴

A 35. § (8) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CXV. törvény 42. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁵

A 35. § (8) bekezdés a) pontja a 2015: CIII. törvény 23. § c)–d) pontja, a 2019: CXV. törvény 42. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

¹⁸⁶

A 36. §-t megelőző cím a 2009: XLVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

¹⁸⁷

A 36. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 10. §-a iktatta be.

¹⁸⁸

A 36. § a 2009: CXLIX. törvény 105. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁸⁹

A 36. § (3) bekezdése a 2015: CLXXXVI. törvény 120. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹⁰

A 36. § (4)–(6) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 122. § b) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

¹⁹¹

A 36. § (7) bekezdése a 2019: CXV. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

¹⁹²

A 36. § (9) bekezdése a 2017: LXIII. törvény 32. §-ával megállapított szöveg. [E módosító törvény 44. § e) pontjával elrendelt módosítás, amely szerint az „elnöke” szövegrész hatályát veszti, nem vezethető át.]

¹⁹³

A 36. § (10) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 103. §-a iktatta be.

¹⁹⁴

A 36. § (11) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 103. §-a iktatta be.

¹⁹⁵

A 36. § (12) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 103. §-a iktatta be.

¹⁹⁶

A 36/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 9. §-a iktatta be.

¹⁹⁷

A 36/A. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2009: XLVI. törvény 11. §-a, szövege a 2012: CXIX. törvény 66. §-a szerint módosított szöveg.

¹⁹⁸

A 36/A. § (2) bekezdését a 2009: XLVI. törvény 11. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva.

¹⁹⁹

A 36/B. §-t megelőző címet a 2008: LXXVI. törvény 10. §-a iktatta be.

²⁰⁰

A 36/B. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁰¹

A 36/B. §-t a 2008: LXXVI. törvény 10. §-a iktatta be, szövege a 2009: XLVI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.

²⁰²

A 36/B. § (4) bekezdése a 2009: CLIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

²⁰³

A 36/C. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁰⁴

A 36/C. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²⁰⁵

A 36/C. § (4) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 54. §-a iktatta be.

²⁰⁶

A 36/C. § (5) bekezdését a 2015: CIII. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 269. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²⁰⁷

A 36/C. § (6) bekezdését a 2015: CIII. törvény 11. §-a iktatta be.

²⁰⁸

A 36/C. § (7) bekezdését a 2015: CIII. törvény 11. §-a iktatta be.

²⁰⁹

A 36/D. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹⁰

A 36/D. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹¹

A 36/D. § (4) bekezdését a 2015: CIII. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹²

A 36/D. § (5) bekezdését a 2015: CIII. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹³

A 36/E. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹⁴

A 36/E. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CLIII. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁵

A 36/E. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CLIII. törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁶

A 36/F. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be.

²¹⁷

A 36/G. §-t megelőző alcímet a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított, a 2015: CIII. törvény 23. § e) pontja szerint módosított szöveg.

²¹⁸

A 36/G. §-t a 2009: XLVI. törvény 12. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²¹⁹

A 36/H. §-t és az azt megelőző „VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA” címet a 2009: CLIII. törvény 17. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 35. § b)–c) pontja.

²²⁰

A „A VASÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HOZATALA, ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET” alcím címe a 2020: LXXXVI. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

²²¹

A 36/I. §-t és az azt megelőző címet a 2009: CLIII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2015: CIII. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²²²

A 36/I. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²²³

A 36/I. § (1a) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁴

A 36/I. § (1b) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁵

A 36/I. § (1c) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁶

A 36/I. § (1d) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁷

A 36/I. § (1e) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁸

A 36/I. § (1f) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²²⁹

A 36/I. § (1g) bekezdését a 2019: CXV. törvény 31. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁰

A 36/I. § (1h) bekezdését a 2020: LXXXVI. törvény 27. §-a iktatta be.

²³¹

A 36/I. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 12. pontja, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

²³²

A 36/I. § (4) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 13. pontja, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 4–5. pontja szerint módosított szöveg.

²³³

A 36/I. § (5) bekezdés a) pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 14. pontja, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

²³⁴

A 36/I. § (6) bekezdését a 2015: CIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁵

A 36/I. § (7) bekezdését a 2015: CIII. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be.

²³⁶

A „Típusengedély” alcímet (36/J. §) a 2019: CXV. törvény 32. §-a iktatta be.

²³⁷

A 37. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 25. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

²³⁸

A 38. § a 2015: CIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²³⁹

A 38. § (1) bekezdése a 2016: CXLIV. törvény 31. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁴⁰

A 39. § a 2015: CIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²⁴¹

A 40. § a 2015: CIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²⁴²

A 41. § a 2015: CIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

²⁴³

Az „A vasúti telekalakítás szabályai” alcímet (42–42/D. §) a 2019: CXIV. törvény 22. §-a iktatta be.

²⁴⁴

A 43. § a 2015: CIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

²⁴⁵

[A 43. § (2) bekezdésének a 2017: LXIII. törvény 43. § d) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint a „szempontjából. (4) A” szövegrész helyébe a „szempontjából. A” szöveg lép, nem vezethető át.]

²⁴⁶

A 43. § (3) bekezdését a 2017: LXIII. törvény 33. §-a iktatta be.

²⁴⁷

A 43. § újabb (4) bekezdését a 2017: LXIII. törvény 33. §-a iktatta be.

²⁴⁸

A 43/A. §-t a 2019: CXIV. törvény 23. §-a iktatta be.

²⁴⁹

A 44. §-t megelőző alcím a 2015: CIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁰

A 44. § a 2015: CIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²⁵¹

A 44. § (3) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: CXV. törvény 42. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

²⁵²

A 44. § (3a) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 34. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁵³

A 44. § (4) bekezdése a 2016: CXLIV. törvény 29. §-ával megállapított, a 2017: L. törvény 269. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁴

A 44. § (5) bekezdése a 2015: CCXXV. törvény 40. § b) pontja, a 2016: CXLIV. törvény 31. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁵⁵

A 44. § (7) bekezdését a 2017: LXIII. törvény 34. §-a iktatta be.

²⁵⁶

A 44. § (8) bekezdését a 2017: LXIII. törvény 34. §-a iktatta be.

²⁵⁷

A 44/A. §-t a 2015: CCXXV. törvény 37. §-a iktatta be.

²⁵⁸

A 44/A. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 33. §-ával megállapított szöveg.

²⁵⁹

A 44/A. § (2) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 43. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁰

A 44/A. § (4) bekezdés záró szövegrésze a 2017: CLXXXII. törvény 43. § b) és c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶¹

A 44/A. § (6) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 43. § a) és b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶²

A 44/A. § (6a) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶³

A 44/A. § (8) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § c) pontja szerint módosított szöveg.

²⁶⁴

A 44/A. § (10) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁵

A 44/A. § (11) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁶

A 44/A. § (12) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁷

A 44/A. § (13) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁸

A 44/A. § (14) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁶⁹

A 44/A. § (15) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 35. § (3) bekezdése iktatta be.

²⁷⁰

A 45. § a 2015: CIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²⁷¹

A 45. § (3) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷²

A 45. § (4) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷³

A 45. § (5) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁴

A 45. § (6) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷⁵

A 45. § (7) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷⁶

A 45. § (8) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 36. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁷⁷

A 46. § a 2015: CIII. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.

²⁷⁸

A 46. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 34. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁷⁹

A 46. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 34. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁸⁰

A 46. § (5) bekezdését a 2020: LXXXVI. törvény 35. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸¹

A 46. § (6) bekezdését a 2017: CLXXXII. törvény 37. §-a iktatta be.

²⁸²

A 47–48. §-t a 2015: CIII. törvény 25. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

²⁸³

A XII. Fejezet (49–67/W. §) a 2015: CIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁴

A 49. § (5) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁵

Az 51/A. §-t a 2019: LXVII. törvény 104. §-a iktatta be.

²⁸⁶

Az 52. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § d) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁷

Az 58. § (4) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

²⁸⁸

A 67/L. § (1) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁸⁹

A 67/R. § (4) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

²⁹⁰

Az „A vertikálisan integrált vállalkozás hozzáférése az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz” alcím címe a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹¹

[A 67/S. § (1) bekezdésének a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint „az integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe az „a vertikálisan integrált vállalkozás” szöveg lép, nem vezethető át.]

²⁹²

A 67/S. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2018: XCVIII. törvény 45. § f) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹³

A 67/S. § (2) bekezdés a) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁴

A 67/S. § (2) bekezdés b) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁵

A 67/S. § (3) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § b) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁶

A 67/T. § (1) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁷

A 67/T. § (2) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § g) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁸

A 67/U. § (2) bekezdése a 2018: V. törvény 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.

²⁹⁹

A 67/V. § (1) bekezdés a) pontja a 2016: LXIV. törvény 60. § (1) bekezdésével megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁰

A 67/V. § (2) bekezdés a) pontja a 2016: LXIV. törvény 60. § (2) bekezdésével megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰¹

A 68. § (1) bekezdése a 2008: LXXVI. törvény 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 38. § (3) bekezdése alapján a 68. § (1) bekezdésének második mondatát a vasúti járművezetői tevékenységét a 2008. december 1. napját követően megkezdő munkavállalóra kell alkalmazni.

³⁰²

A 68. § (2) bekezdését a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 51. §-át.

³⁰³

A 68. § (4) bekezdése a 2007: XLV. törvény 33. §-ával megállapított, a 2010: XCV. törvény 44. § (2) bekezdése, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁴

A 68. § (5) bekezdése a 2008: C. törvény 29. §-ával megállapított, a 2009: CLIII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

³⁰⁵

A 68/A. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁶

A 68/A. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³⁰⁷

A 68/A. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁸

A 68/A. § (2) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³⁰⁹

A 68/A. § (3) bekezdése a 2011: CCI. törvény 286. § b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁰

A 68/B. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹¹

A 68/B. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹²

A 68/C. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹³

A 68/D. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹⁴

A 68/D. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹⁵

A 68/E. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹⁶

A 68/E. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³¹⁷

A 68/E. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³¹⁸

A 68/E. § (3) bekezdését a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

³¹⁹

A 68/F. §-t megelőző alcímet a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³²⁰

A 68/F. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³²¹

A 68/F. § (1) bekezdése a 2015: CIII. törvény 25. § j) pontja szerint módosított szöveg.

³²²

A 68/F. § (2) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

³²³

A 68/G. §-t a 2008: LXXVI. törvény 25. §-a iktatta be.

³²⁴

A 68/G. § (1) bekezdése a 2012: LXXXVI. törvény 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

³²⁵

A 68/H. §-t a 2008: LXXVI. törvény 26. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³²⁶

A 68/I. §-t megelőző alcímet és a 68/I. §-t a 2011: CCI. törvény 285. § (12) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: XLI. törvény 58. § (2) bekezdése. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító törvény 51. §-át.

³²⁷

A 69. §-t megelőző cím a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontjával megállapított szöveg.

³²⁸

A 69. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte. A 69. § a 2015: CIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³²⁹

A 69. § 18. pontját a 2018: XCVIII. törvény 46. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

³³⁰

A 69. § 19. pontja a 2018: XCVIII. törvény 46. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³³¹

A 69. § 23. pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³³²

A 70. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be.

³³³

A 70. §-t a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2010: CLXXII. törvény 62. §-a iktatta be, szövege a 2015: CIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁴

A 70. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2019: CIX. törvény 110. §-a szerint módosított szöveg.

³³⁵

A 71. § a 2015: CIII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³³⁶

A 71. § (1) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁷

A 72. §-t a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CIII. törvény 18. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXIV. törvény 61. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁸

A 73. §-t megelőző alcímet a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2016: LXIV. törvény 62. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § d) pontja szerint módosított szöveg.

³³⁹

A 73. § a 2016: LXIV. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁰

A 73. § (1) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴¹

A 73. § (2) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴²

A 73. § (3) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴³

A 73. § (4) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁴

A 73. § (5) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁵

A 74. § a 2016: LXIV. törvény 62. §-ával megállapított szöveg.

³⁴⁶

A 74. § (1) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁷

A 74. § (2) bekezdése a 2019: CIX. törvény 111. § e) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁸

A 75. §-t megelőző alcím a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, a 75. § a 2017: LXIII. törvény 35. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § f) pontja szerint módosított szöveg.

³⁴⁹

A 76. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁵⁰

A 76. § a 2017: LXIII. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.

³⁵¹

A 76. § (4) bekezdését a 2020: XXX. törvény 22. §-a hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító törvény 56. §-át.

³⁵²

A 76. § (5) bekezdését a 2019: LXVII. törvény 105. §-a iktatta be.

³⁵³

A 77. §-t megelőző alcím a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette, a 77. § ugyanezen §-sal megállapított szöveg.

³⁵⁴

A 77. § (2) bekezdése a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁵⁵

A 77. § (6) bekezdését a 2017: XLIV. törvény 35. § (1) bekezdése iktatta be.

³⁵⁶

A 78. § a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁵⁷

A 78. § (1) bekezdését a 2017: L. törvény 270. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵⁸

A 78. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 270. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁵⁹

A 78. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (2) bekezdésével megállapított, a 2019: CXV. törvény 42. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁰

A 79. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁶¹

A 79. § a 2017: L. törvény 268. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁶²

A 79/A. §-t megelőző alcímet újonnan a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁶³

A 79/A. §-t újonnan a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁶⁴

A 79/A. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁵

A 79/B. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁶⁶

A 79/B. §-t újonnan a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁶⁷

A 79/B. § (1) bekezdés h) pontja a 2019: CXV. törvény 43. § c) pontja szerint módosított szöveg.

³⁶⁸

A 79/B. § (1) bekezdés j) pontját a 2019: CXV. törvény 35. §-a iktatta be.

³⁶⁹

A 79/B. § (1) bekezdés k) pontját a 2019: CXV. törvény 35. §-a iktatta be.

³⁷⁰

A 79/B. § (1) bekezdés l) pontját a 2019: CXV. törvény 35. §-a iktatta be.

³⁷¹

A 79/B. § (2) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

³⁷²

A 79/C. §-t a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷³

A 79/D. §-t a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷⁴

A 79/E. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷⁵

A 79/E. §-t a 2015: CIII. törvény 18. § (3) bekezdése iktatta be.

³⁷⁶

A 79/E. § (4) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 63. §-ával megállapított, a 2019: CIX. törvény 111. § g) pontja szerint módosított szöveg.

³⁷⁷

A 79/F. §-t a 2015: CIII. törvény 18. § (4) bekezdése iktatta be.

³⁷⁸

A 79/F. § (1) bekezdés a) pontját a 2019: LXVII. törvény 110. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

³⁷⁹

A 79/F. § (1a) bekezdését a 2017: L. törvény 268. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2019: LXVII. törvény 110. § b) pontja.

³⁸⁰

A 79/F. § (6) bekezdését a 2015: CIII. törvény 18. § (5) bekezdése iktatta be.

³⁸¹

A 79/G. §-t megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 18. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁸²

A 79/G. §-t a 2015: CIII. törvény 18. § (6) bekezdése iktatta be.

³⁸³

A 79/G. § (1) bekezdés c) pontja a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁴

A 80. § a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

³⁸⁵

A 80. § (1) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁶

A 80. § (2) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁷

A 80. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (5) bekezdésével megállapított, a 2019: CXV. törvény 42. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

³⁸⁸

A 80. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁸⁹

A 80. § (5) bekezdését a 2014: LXI. törvény 2. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁰

A 80. § újabb (5) bekezdését a 2017: L. törvény 268. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2020: LXXXVI. törvény 35. § e) pontja.

³⁹¹

A 80. § (6) bekezdését a 2020: LXXXVI. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹²

A 80/A. §-t a 2009: LVI. törvény 346. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

³⁹³

A 80/A. § (1a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 59. §-a iktatta be.

³⁹⁴

A 80/A. § (2) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

³⁹⁵

A 80/A. § (3) bekezdése a 2019: CXV. törvény 36. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

³⁹⁶

A 80/A. § (3a) bekezdését a 2017: LXIII. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

³⁹⁷

A 80/A. § (3b) bekezdését a 2019: CXV. törvény 36. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁹⁸

A 80/A. § (3c) bekezdését a 2019: CXV. törvény 36. § (7) bekezdése iktatta be.

³⁹⁹

A 80/A. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁰⁰

A 80/B. §-t a 2009: LVI. törvény 346. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: CLXXII. törvény 64. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁰¹

A 80/C. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁴⁰²

A 80/C. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰³

A 80/C. § (3) bekezdését a 2016: CXXI. törvény 47. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁴

A 80/C. § (4) bekezdése a 2020: CXXXVII. törvény 19. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁵

A 80/C. § (5) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § e) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁶

A 80/C. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 270. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁰⁷

A 80/D. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁴⁰⁸

A 80/D. § (6) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § f) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁰⁹

A 80/E. §-t a 2010: CLXXII. törvény 64. §-a iktatta be.

⁴¹⁰

A 80/E. § (1) bekezdését a 2019: CXV. törvény 43. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹¹

A 80/E. § (2) bekezdését a 2019: CXV. törvény 43. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹²

A 80/E. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (7) bekezdésével megállapított, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹³

A 80/E. § (3a) bekezdését a 2019: CXV. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁴

A 80/E. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 270. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴¹⁵

A 80/E. § (5) bekezdését a 2019: CXV. törvény 43. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴¹⁶

A 80/E. § (6) bekezdését a 2019: CXV. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴¹⁷

A 80/F. §-t a 2017: L. törvény 268. § (8) bekezdése iktatta be.

⁴¹⁸

Az „A közlekedési hatóság együttműködése az Európai Unió Vasúti Ügyökségével” alcímet (80/G. §) a 2019: CXV. törvény 38. §-a iktatta be.

⁴¹⁹

A 81. § a 2008: LXXVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁰

A 81. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²¹

A 81. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²²

A 81. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (9) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴²³

A 81. § (7) bekezdés a) pontja a 2015: CLXXXVI. törvény 120. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 205. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

⁴²⁴

A 81. § (8) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁴²⁵

A 81. § (9) bekezdése a 2009: XLVI. törvény 20. §-ával megállapított, nyitó szövegrésze a 2019: CXV. törvény 42. § 22. pontja szerint módosított szöveg.

⁴²⁶

[A 81. § (9) bekezdés a) pontjának a 2019: CXV. törvény 42. § 23. pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal (kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány)” szövegrész helyébe az „az egységes biztonsági tanúsítvánnyal” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁴²⁷

A 81. § új (11) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

⁴²⁸

A 81. § új (12) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

⁴²⁹

A 81. § új (13) bekezdését a 2009: CLIII. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (11)–(14) bekezdés számozását (14)–(17) bekezdésre változtatta.

⁴³⁰

A 81. § eredeti (11) bekezdésének számozását (14) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

⁴³¹

A 81. § eredeti (12) bekezdésének számozását (15) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

⁴³²

A 81. § eredeti (13) bekezdésének számozását (16) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a, hatályon kívül helyezte a 2011: CLXVI. törvény 84. § 41. pontja, újonnan beiktatta a 2012: CXIX. törvény 60. § (2) bekezdése.

⁴³³

A 81. § (16a) bekezdését a 2012: CXIX. törvény 60. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴³⁴

A 81. § (16a) bekezdés c) pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

⁴³⁵

A 81. § eredeti (14) bekezdésének számozását (17) bekezdésre változtatta a 2009: CLIII. törvény 22. §-a.

⁴³⁶

A 81/A. §-t megelőző alcímet a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

⁴³⁷

A 81/A. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

⁴³⁸

A 81/A. § (1) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁴³⁹

A 81/A. § (2) bekezdése a 2012: CXIX. törvény 61. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁰

A 81/A. § (3) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴¹

A 80/A. § (5) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴²

A 80/A. § (6) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁴³

A 80/A. § (7) bekezdését a 2020: LXXXVI. törvény 30. § (3) bekezdése iktatta be.

⁴⁴⁴

A 81/B. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

⁴⁴⁵

A 81/B. § (2) bekezdését a 2017: L. törvény 270. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁴⁶

A 81/B. § (4) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 119. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁴⁷

A 81/C. §-t a 2011: CXXVIII. törvény 166. §-a iktatta be.

⁴⁴⁸

A 81/D. §-t megelőző alcímet a 2017: L. törvény 268. § (10) bekezdése iktatta be.

⁴⁴⁹

A 81/D. §-t a 2017: L. törvény 268. § (10) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁰

A 81/E. §-t a 2017: L. törvény 268. § (10) bekezdése iktatta be.

⁴⁵¹

A 82. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXLIX. törvény 105. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁵²

A 82. § (1) bekezdés b) pontja a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁵³

A 82. § (1) bekezdés c) pontja a 2009: LVI. törvény 347. §-a szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁵⁴

A 82. § (1) bekezdésének d) pontját a 2008: LXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

⁴⁵⁵

A 82. § (1) bekezdésének e) pontját a 2009: XLVI. törvény 21. §-a iktatta be.

⁴⁵⁶

A 82. § (1) bekezdés f) pontját a 2012: CXIX. törvény 62. §-a iktatta be.

⁴⁵⁷

A 82. § (7) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 215. § a) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁸

A 82. § (8) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁵⁹

A 82. § (9) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: LVI. törvény 347. §-a, a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁰

A 82. § (10) bekezdését a 2008: LXXVI. törvény 33. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CLV. törvény 42. § (43) bekezdése szerint módosított szöveg.

⁴⁶¹

A 83. §-t és az azt megelőző alcímet a 2015: CIII. törvény 25. § k) pontja hatályon kívül helyezte. A 83. §-t a 2016: CXLIV. törvény 30. §-a iktatta be.

⁴⁶²

A 84. § (1) bekezdését a 2009: LVI. törvény 348. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

⁴⁶³

A 84. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁴

A 84. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 268. § (11) bekezdésével megállapított szöveg.

⁴⁶⁵

A 84. § (5) bekezdése a 2006: CIX. törvény 129. § (6) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁶

A XIV/A. fejezetet (84/A–84/R. §) a 2017: LXIII. törvény 38. §-a iktatta be.

⁴⁶⁷

A 84/A. § (2) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁶⁸

A 84/G. § (4) bekezdését a 2018: XCVIII. törvény 42. §-a iktatta be.

⁴⁶⁹

A 84/N. § (2) bekezdése a 2019: LXVII. törvény 109. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁰

A 84/N. § (3) bekezdése a 2019: LXVII. törvény 107. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷¹

A 84/Q. § (2) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 215. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷²

A XV. Fejezet (85–85/P. §) a 2015: CIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷³

A 85. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁴

[A 85. § (2) bekezdésének a 2018: XCVIII. törvény 45. § a) pontjával elrendelt módosítása, amely szerint az „integrált vasúti társaság” szövegrész helyébe a „vertikálisan integrált vállalkozás” szöveg lép, nem vezethető át.]

⁴⁷⁵

A 85/C. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁶

A 85/C. § (2) bekezdése a 2018: XCVIII. törvény 45. § i) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁷⁷

A 85/F. §-t megelőző alcím a 2017: LXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁸

A 85/F. § a 2017: LXIII. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁷⁹

A 85/F. § (1) bekezdése a 2019: CXV. törvény 42. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁰

A 85/G. §-t a 2017: LXIII. törvény 44. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁸¹

A 85/I. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 269. § g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸²

A 85/M. § a 2017: LXIII. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁸³

A 85/M. § (3) bekezdését a 2020: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

⁴⁸⁴

A 85/M. § (4) bekezdését a 2020: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

⁴⁸⁵

A 85/M. § (5) bekezdését a 2020: CXXXVII. törvény 16. §-a iktatta be.

⁴⁸⁶

A 85/O. § a 2019: CXV. törvény 42. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁷

Az „A vasúti egyes kocsi teherfuvarozás állami támogatási rendszerére vonatkozó eltérő rendelkezések” alcímet (85/Q. §) a 2020: CXXXVII. törvény 17. §-a iktatta be.

⁴⁸⁸

A 86. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja, a 2015: CIII. törvény 25. § l) pontja szerint módosított szöveg.

⁴⁸⁹

A 86. § (1) bekezdésének a)–h) pontját a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁰

A 83. § (2)–(4) bekezdését a 2015: CIII. törvény 25. § m) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹¹

A 86. § (5) bekezdését a 2006: CIX. törvény 130. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹²

A 86. § (6) bekezdését a 2010: CLXXII. törvény 68. § (2) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹³

Az „Átmeneti rendelkezések” alcíme (87–87E. §) a 2015: CIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.

⁴⁹⁴

A 87. § (1) bekezdés d)–e) pontját a 2017: LXIII. törvény 44. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁵

A 87/A. § (1) bekezdés c)–d) pontját a 2017: LXIII. törvény 44. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁶

A 87/D. § (2) bekezdését a 2019: CXV. törvény 43. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

⁴⁹⁷

A 87/F. §-t a 2015: CCXXV. törvény 38. §-a iktatta be.

⁴⁹⁸

A hatálybalépés időpontja 2015. december 24.

⁴⁹⁹

A hatálybalépés időpontja 2015. december 24.

⁵⁰⁰

A 87/G. §-t a 2016: CXXI. törvény 47. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵⁰¹

A 87/H. §-t a 2017: LXIII. törvény 41. §-a iktatta be.

⁵⁰²

A hatálybalépés időpontja 2017. június 23.

⁵⁰³

A 87/I. §-t a 2019: CXV. törvény 39. §-a iktatta be.

⁵⁰⁴

A 87/I. § (2) bekezdése a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁰⁵

A 88. § a 2015: CIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁰⁶

Lásd a 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletet, a 275/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet, a 168/2010. (V. 11.) Korm. rendeletet.

⁵⁰⁷

Lásd a 271/2007. (X. 19.) Korm. rendeletet, a 6/2010. (I. 21.) Korm. rendeletet.

⁵⁰⁸

Lásd a 8/2006. (I. 13.) Korm. rendeletet, a 269/2009. (XII. 1.) Korm. rendeletet, a 277/2014. (XI. 14.) Korm. rendeletet.

⁵⁰⁹

A 88. § (1) bekezdés 5. pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹⁰

Lásd a 333/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletet, a 268/2009. (XII. 1.) Korm. rendeletet.

⁵¹¹

A 88. § (1) bekezdés 6. pontja a 2019: CXV. törvény 42. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

⁵¹²

Lásd a 246/2019. (X. 24.) Korm. rendeletet, a 295/2020. (VI. 22.) Korm. rendeletet.

⁵¹³

Lásd a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendeletet, az 559/2020. (XII. 4.) Korm. rendeletet.

⁵¹⁴

Lásd a 14/2010. (II. 5.) Korm. rendeletet.

⁵¹⁵

Lásd az 57/2011. (IV. 12.) Korm. rendeletet.

⁵¹⁶

A 88. § (1) bekezdés 10. pontja a 2020: CXXXVII. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵¹⁷

Lásd a 289/2012. (X. 11.) Korm. rendeletet.

⁵¹⁸

Lásd a 194/2016. (VII. 13.) Korm. rendeletet.

⁵¹⁹

Lásd a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletet.

⁵²⁰

A 88. § (1) bekezdés 15. pontját a 2017: LXIII. törvény 42. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

⁵²¹

A 88. § (1) bekezdés 16. pontját a 2019: LXVII. törvény 108. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²²

A 88. § (1) bekezdés 17. pontját a 2019: LXVII. törvény 108. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²³

A 88. § (1) bekezdés 18. pontját a 2019: CXIV. törvény 24. §-a iktatta be.

⁵²⁴

Lásd a 315/2019. (XII. 18.) Korm. rendeletet.

⁵²⁵

A 88. § (1) bekezdés 19. pontját a 2019: CXV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵²⁶

A 88. § (1) bekezdés 20. pontját a 2019: CXV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁷

Lásd a 412/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁵²⁸

A 88. § (1) bekezdés 21. pontját a 2019: CXV. törvény 40. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵²⁹

Lásd a 414/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁵³⁰

A 88. § (1) bekezdés 22. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³¹

Lásd a 413/2020. (VIII. 30.) Korm. rendeletet.

⁵³²

A 88. § (1) bekezdés 23. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

⁵³³

Lásd a 390/2020. (VIII. 12.) Korm. rendeletet.

⁵³⁴

A 88. § (2) bekezdés 1. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵³⁵

Lásd a 45/2006. (VII. 11.) GKM rendeletet.

⁵³⁶

A 88. § (2) bekezdés 2. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

⁵³⁷

A 88. § (2) bekezdés 3. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵³⁸

Lásd az 55/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet.

⁵³⁹

Lásd a 83/2007. (X. 6.) GKM–PM együttes rendeletet, az 58/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet.

⁵⁴⁰

Lásd a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendeletet, az 55/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet.

⁵⁴¹

Lásd a 101/2007. (XII. 22.) GKM rendeletet, az 55/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet.

⁵⁴²

A 88. § (2) bekezdés 8. pontja a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁴³

Lásd a 43/2020. (XI. 19.) ITM rendeletet.

⁵⁴⁴

A 88. § (2) bekezdés 9. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁵

A 88. § (2) bekezdés 10.1. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁶

A 88. § (2) bekezdés 10.2. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁷

A 88. § (2) bekezdés 10.3. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁴⁸

A 88. § (2) bekezdés 11. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁴⁹

A 88. § (2) bekezdés 12. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁵⁰

A 88. § (2) bekezdés 13. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés i) pontja, a 2018: XCVIII. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵¹

Lásd a 19/2011. (V. 10.) NFM rendeletet, a 19/2020. (VI. 17.) ITM rendeletet.

⁵⁵²

A 88. § (2) bekezdés 14.1. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁵³

Lásd a 24/2016. (VII. 18.) NFM rendeletet.

⁵⁵⁴

A 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.2. alpontja a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵⁵

Lásd a 44/2020. (XI. 19.) ITM rendeletet.

⁵⁵⁶

A 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.3. alpontja a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁵⁷

Lásd a 24/2016. (VII. 18.) NFM rendeletet.

⁵⁵⁸

A 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.4. alpontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁵⁹

Lásd az 50/2007. (IV. 26.) GKM–PM együttes rendeletet.

⁵⁶⁰

A 88. § (2) bekezdés 16. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶¹

Lásd az 57/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet.

⁵⁶²

A 88. § (2) bekezdés 18. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁶³

Lásd a 16/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 17/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 18/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 19/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 20/2010. (III. 12.) KHEM rendeletet, a 78/2011. (XII. 22.) NFM rendelet, a 80/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 81/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 82/2011. (XII. 23.) NFM rendeletet, a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendeletet, a 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendeletet.

⁵⁶⁴

A 88. § (2) bekezdés 20. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁵

A 88. § (2) bekezdés 21. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁶

Lásd a 10/2008. (VI. 30.) KHEM rendeletet.

⁵⁶⁷

A 88. § (2) bekezdés 22. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁶⁸

Lásd az 51/2013. (IX. 6.) NFM rendeletet, a 62/2013. (X. 17.) NFM rendeletet.

⁵⁶⁹

A 88. § (2) bekezdés 23. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁰

Lásd a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendeletet.

⁵⁷¹

A 88. § (2) bekezdés 24. pontja a 2018: V. törvény 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷²

Lásd a 70/2012. (XII. 20.) NFM rendeletet, a 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendeletet.

⁵⁷³

A 88. § (2) bekezdés 26. pontja a 2015: CCXXV. törvény 39. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁷⁴

A 88. § (2) bekezdés 27. pontja a 2020: LXXXVI. törvény 34. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁵

A 88. § (2) bekezdés 28. pontja a 2017: CLXXXII. törvény 42. § (2) bekezdés s) pontja, a 2019: CXV. törvény 42. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

⁵⁷⁶

A 88. § (2) bekezdés 29. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 35. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁷⁷

Lásd az 56/2015. (IX. 30.) NFM rendeletet, a 11/2019. (V. 29.) ITM rendeletet.

⁵⁷⁸

A 88. § (2) bekezdés 32. pontja a 2019: CXV. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷⁹

A 88. § (2) bekezdés 35. pontját a 2017: LXIII. törvény 42. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁰

A 88. § (2) bekezdés 36. pontját a 2017: LXIII. törvény 42. § (3) bekezdése iktatta be.

⁵⁸¹

A 88. § (2) bekezdés 37. pontját a 2018: XCVIII. törvény 43. §-a iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸²

Lásd a 24/2019. (VIII. 14.) ITM rendeletet.

⁵⁸³

A 88. § (2) bekezdés 38. pontját a 2019: LXVII. törvény 108. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁴

Lásd a 46/2019. (XII. 20.) ITM rendeletet.

⁵⁸⁵

A 88. § (2) bekezdés 39. pontját a 2019: LXVII. törvény 108. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁶

A 88. § (2) bekezdés 40. pontját a 2019: CXV. törvény 40. § (4) bekezdése iktatta be, szövege a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁸⁷

A 88. § (2) bekezdés 41. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁸

A 88. § (2) bekezdés 42. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁸⁹

A 88. § (2) bekezdés 43. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁰

A 88. § (2) bekezdés 44. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁹¹

A 88. § (2) bekezdés 45. pontját a 2020: LXXXVI. törvény 33. § (5) bekezdése iktatta be.

⁵⁹²

A 88. § (2) bekezdés 46. pontját a 2020: CXXXVII. törvény 18. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹³

A 89. § a 2015: CIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹⁴

A 89. § (1) bekezdés a) pontja a 2019: CXV. törvény 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹⁵

A 89. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: CXV. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁹⁶

A 89. § (1) bekezdés e) pontját a 2019: CXV. törvény 43. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

⁵⁹⁷

A 89. § (1) bekezdés g) pontját a 2018: XCVIII. törvény 44. §-a iktatta be.

⁵⁹⁸

A 89. § (2) bekezdés h) pontját a 2017: XLIV. törvény 35. § (2) bekezdése iktatta be.

⁵⁹⁹

A 89. § (2) bekezdés i) pontját a 2019: CXV. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁰⁰

A 89. § (2) bekezdés j) pontját a 2019: CXV. törvény 41. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁰¹

A 90. §-t és a megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰²

A 91. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. § 876. pontja hatályon kívül helyezte.

⁶⁰³

Az 1. számú mellékletet a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja iktatta be.

⁶⁰⁴

A 2. számú mellékletet a 2009: CLIII. törvény 33. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2015: CIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja iktatta be.

⁶⁰⁵

A 3. számú melléklet a 2015: CIII. törvény 24. § (1) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.

⁶⁰⁶

A 3. melléklet e) pont ec) alpontja a 2016: CXLIV. törvény 31. § d) pontjával megállapított szöveg.

⁶⁰⁷

A 4. mellékletet a 2015: CIII. törvény 24. § (2) bekezdése iktatta be.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére