2007. évi CLII. törvény
2007. évi CLII. törvény
egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről1
1. §2 (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be (a továbbiakban együtt: kötelezett), az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).
(2) Nem köteles e törvény rendelkezései szerint vagyonnyilatkozatot tenni az, aki külön jogszabály alapján vagyonnyilatkozat tételére egyébként kötelezett.
Értelmező rendelkezések
2. §3 E törvény alkalmazásában
a)4 közszolgálatban álló személy:
1.5 a rendvédelmi szerv, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
2. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája,
3. aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
4.6 aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban áll,
5. aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,
6. az igazságügyi alkalmazott, valamint
7.7 a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai kivételével a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja (a továbbiakban: a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai);
b) hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
3. §8 (1) Vagyonnyilatkozat tételére kötelezett az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult
a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,
b) közbeszerzési eljárás során,
c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,
d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámoltatás során.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki
a)9 közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,
b)10 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetői beosztást, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó tábornoki vagy ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be,
c)11 politikai tanácsadó és főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,
d)12 vezetői munkakört betöltő köztisztviselő vagy kormánytisztviselő,
e)13 jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső köztisztviselői vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be,
f)14 ügyész vagy
g)15 közjegyző,
h)16 bírósági végrehajtó.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett
a) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatóságának, felügyelőbizottságának elnöke és tagja,
b) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának és ellenőrző bizottságának tagja,
c) a többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja,
d)17 az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítvány kezelő szervének vagy szervezetének tagja, illetve egyéb tisztségviselője, továbbá
e) az a közszolgálatban nem álló személy, aki – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult
ea)18 az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,
eb)19 feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál,
ec) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy
ed) állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során.
3/A. §20 Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének – a 3/B. §-ban foglaltak szerint – egy jogviszonyhoz kapcsolódóan köteles eleget tenni, és a vagyonnyilatkozat tétel megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzésre köteles személyt köteles teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni.
3/B. §21 Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének azon jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni.
3/C. §22 Ha egy személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének egy jogviszony alapján eleget tett, majd olyan jogviszonyt létesít, amely alapján – a korábbi jogviszonyhoz képest – gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, úgy ez utóbbi jogviszony alapján keletkező vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését és a 3/A. §-nak megfelelő nyilatkozat átadását követően a korábbi jogviszony kapcsán tett vagyonnyilatkozatát az annak őrzésért felelős személy visszaadja.
4. §23 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
a)24 a 3. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott közszolgálatban álló személyek esetében – ide nem értve a közjegyzőt, a bírósági végrehajtót és az ügyészt – az őket ilyen minőségében alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában,
b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetben a gazdálkodó szervezet létesítő okiratában,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a közalapítvány alapszabályában,
d)25 a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet szervezeti és működési szabályzatában
fel kell tüntetni.
A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége
5. §26 (1)27 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett
a)28 a 6. § (2) bekezdés kivételével a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően,
b)29 a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő tizenöt napon belül,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha törvény eltérően nem rendelkezik,
ca) a 3. § (1) bekezdés b) pontjában a 3. § (2) bekezdés a) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontjában meghatározott személy esetében évenként,
cb) a 3. § (1) bekezdés c)–e) pontjában és a 3. § (3) bekezdés e) pont eb)–ed) alpontjaiban meghatározott személy esetében kétévenként,
cc) a 3. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott, a c) pont ca)–cb) alpontok hatálya alá nem tartozó személy esetében ötévenként
köteles eleget tenni.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni.
(3) Nem kell az (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy beosztásának, munka- vagy feladatkörének megváltozása, továbbá jogviszonyának megszűnése és egyidejűleg új jogviszony létesítése esetén, ha a korábbi és az új jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget alapoz meg.
(4) Nem kell az (1) bekezdés b) pontja szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, hogy az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel érintett jogviszony létrehozása
6. §30 (1) Közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszonyt – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállása esetén – a vagyonnyilatkozat teljesítéséig és a 9. § szerinti tilalom fennállása alatt nem lehet létrehozni.
(2)31 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, beosztást, vagy feladatkört betöltő kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a kinevezését, megbízását vagy vele más szerződéses jogviszony létesítését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
A vagyonnyilatkozat őrzése
7. §32 A vagyonnyilatkozat őrzéséért
a)33 közszolgálatban álló személy, valamint a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, közjegyző esetében a területi közjegyzői kamara elnöksége, bírósági végrehajtó esetében a kinevezésre jogosult,
b) a 3. § (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti kötelezett esetében a gazdálkodó szervezet tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam nevében gyakorló személy vagy szervezet,
c) a 3. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettek esetében az állami támogatási előirányzat kezelője – helyi önkormányzat esetében a jegyző, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szerv, területfejlesztési tanács esetében annak hivatali szervezete –, vagy ha e szerv nem azonos az állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat felhasználásának szakmai lebonyolításáért felelős szervvel, akkor ez utóbbi,
d) a Magyar Nemzeti alkalmazottai vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank elnöke
felelős (a továbbiakban együtt: őrzésért felelős).
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
8. §34 (1) Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A valós tartalom megállapítására a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a 13. § alapján jogosult.
(2) A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
(3) A vagyonnyilatkozat tartalmazza
a) a kötelezett nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, valamint a munkáltatójára vonatkozó adatokat,
b) a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozójának nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
c) a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.
(4)35 Az őrzésért felelős köteles a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról és esedékességének időpontjáról az esedékességet – vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget keletkeztető jogviszony, beosztás létesítése, munka- vagy feladatkör betöltése kivételével – legalább 30 nappal, az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozat esetén 15 nappal megelőzően tájékoztatni.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza
a) az e törvény melléklete szerinti nyomtatványt,
b) a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges írásbeli útmutatást,
c) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei
9. §36 (1)37 Annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
(2) Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerint arra kötelezett tagadja meg, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva szűnik meg. Erről az őrzésért felelős a megtagadás bekövetkezésétől számított három munkanapon belül értesíti a kötelezettet.
10. §38 (1) Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell tekinteni, kivéve, ha a kötelezett a kötelezettségének önhibáján kívül nem tudott eleget tenni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel megtagadásának kell tekinteni.
A vagyonnyilatkozat-tétel formai követelményei
11. §39 (1) Vagyonnyilatkozatot két példányban az e törvény mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni.
(2) A vagyonnyilatkozatot elektronikus úton is ki lehet tölteni.
(3) A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el.
(4) A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli.
(5) A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
(6) A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős szabályzatban állapítja meg.
12. §40 (1)41 Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.
(2) Az 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a kötelezett az őrzésért továbbiakban felelőst tájékoztatja arról, hogy érvényes vagyonnyilatkozatot tett. Az őrzésért továbbiakban felelős az őrzésért korábban felelősnél a vagyonnyilatkozat átadását kezdeményezi, aki a kezdeményezésnek haladéktalanul eleget tesz.
(3)42 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése esetén az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat – jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnése időpontjában – általa őrzött példányát, továbbá a kötelezett által az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján tett vagyonnyilatkozatot a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított három évig őrzi.
13. §43 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14. § rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
A vagyongyarapodási vizsgálat
14. §44 (1) Az őrzésért felelős személy ellenőrzési eljárást folytathat le
a) a kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnésétől számított egy éven belül, illetve
b) ha a kötelezett vagyoni helyzetére vonatkozó valamely bejelentés szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a nyilatkozattételi-kötelezettségét megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzési eljárás lefolytatása esetén az őrzésért felelős a kötelezettet meghallgatja. Nem lehet meghallgatást sem kezdeményezni, ha a bejelentő névtelen, illetve, ha a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényre, körülményre utal, amelyet az őrzésért felelős már korábbi meghallgatás során tisztázott. Meghallgatásra – a kötelezett kérelme alapján – érdekképviseleti szerv képviselőjének vagy a kötelezett által megbízott más személynek a jelenlétében, jegyzőkönyvvezetés mellett kerülhet sor.
(3) A meghallgatásra vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős személy vagy szerv szabályzatban, az érdekképviselettel egyeztetve állapítja meg.
(4)45 Az őrzésért felelős – a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével – az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatok tartalmából alaposan feltehető, hogy a kötelezett vagyongyarapodása a nyilatkozattételi kötelezettséget megalapozó jogviszonyából, illetve az őrzésért felelős által ismert egyéb törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható,
b) a kötelezett az 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az előírt határidőben nem tett eleget, vagy
c) a meghallgatási eljárás során a (2) bekezdés szerinti meghallgatást követően, a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően.
(5) Az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat megküldésével az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának vizsgálatát kezdeményezheti akkor is, ha a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
(6)46 Az állami adóhatóság az őrzésért felelős (4) bekezdés szerinti kezdeményezésére soron kívül, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott vagyongyarapodási vizsgálatot folytat le.
15. §47 (1)48 Az állami adóhatóság a vagyongyarapodási vizsgálat alapján lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozatában – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben, az adózás rendjéről szóló törvényben és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottakon túl – megállapítja, hogy milyen összegű jövedelem fedezi a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó törvényesen megszerzett jövedelmét meghaladó mértékű vagyongyarapodást, illetve életvitelre fordított kiadásokat.
(2) Az állami adóhatóság a jogerős határozat megküldésével, valamint a vagyonnyilatkozatok visszaküldésével értesíti az őrzésért felelőst.
(3)49 Ha a kötelezett a jogerős határozat (1) bekezdés szerinti megállapítása ellen közigazgatási pert indított, erről az őrzésért felelőst a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíti. Az állami adóhatóság a per jogerős befejezéséről az eljárást lezáró határozat megküldésével az őrzésért felelőst értesíti.
16. §50 (1)51 Ha a 15. § (1) bekezdése szerint az állami adóhatóság által megállapított összeg meghaladja a vagyonnyilatkozat-tétel évét megelőző naptári évben a vagyonnyilatkozat-tétel évének első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege húszszorosát, az állami adóhatóság vagyongyarapodási vizsgálata alapján hozott jogerős határozatának, illetve – ha közigazgatási perben megtámadták – a bíróság határozatának az őrzésért felelős általi kézhezvételétől számított második hónap első napján
a) a 3. § (3) bekezdése szerinti kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya vagy megbízatása e törvény erejénél fogva megszűnik, amely tényről az őrzésért felelős három munkanapon belül értesíti a kötelezettet,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kötelezett esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni.
(2)52 Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kötelezett bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
(3) Az a kötelezett, akinek jogviszonya az (1) bekezdésben meghatározottak szerint szűnt meg, három évig az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.
17–20. §53
21. §54
22–24. §55
25. §56
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 1–17. §-a, 18. § (1)–(5) bekezdése, 19–25. §-a, valamint melléklete 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3)–(6)57
(7) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 17–20. §-a, 22–25. §-a, 26. § (3)–(6) bekezdése, a 17. §-t és a 25. §-t megelőző alcímek.
(8) 2008. július 1-jén hatályát veszti e törvény 21. §-a.
(9)58 A bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XCIX. törvény hatálybalépésének59 időpontjában már szolgálatban lévő bírósági végrehajtó első alkalommal 2013. december 31-éig tesz vagyonnyilatkozatot.
Melléklet a 2007. évi CLII. törvényhez60
ÉS VAGYONI VISZONYAIRA VONATKOZÓ ADATOK
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
A pénzkövetelés jogcíme |
A kötelezett neve, lakcíme |
A követelés összege |
A szerződés (követelés) |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
Tevékenység |
Jövedelem |
||
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
|
Ft |
|
|
A pénzkövetelés jogcíme |
A kötelezett neve, lakcíme |
A követelés összege |
A szerződés (követelés) |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitel megnevezése |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A hitelező neve, lakcíme |
A tartozás összege |
A tartozás |
|
|
kelte |
lejárati ideje |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A törvényt az Országgyűlés a 2007. november 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2007. december 6.
Az 1. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 2. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 2. § a) pontja a 2008: CIX. törvény 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § a) pont 1. alpontja a 2011: CXLI. törvény 74. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a) pont 4. alpontja a 2016: LXIV. törvény 69. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a) pont 7. alpontja a 2011: CCVIII. törvény 71. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 3. § (2) bekezdés új a) pontját a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a (2) bekezdés eredeti a)–f) pontjának számozását b)–g) pontra változtatta.
A 3. § (2) bekezdés eredeti a) pontjának megjelölését b) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése, szövege a 2012: CCV. törvény 270. §-a, a 2015: XLII. törvény 366. § (21) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés eredeti b) pontjának számozását c) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése.
A 3. § (2) bekezdés eredeti c) pontjának számozását d) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése. A 3. § (2) bekezdés d) pontja a 2014: LXXXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés eredeti d) pontjának számozását e) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése. A 3. § (2) bekezdés e) pontja a 2014: LXXXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (2) bekezdés eredeti e) pontjának számozását f) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése.
A 3. § (2) bekezdés eredeti f) pontjának számozását g) pontra változtatta a 2010: XLIII. törvény 79. § (1) bekezdése.
A 3. § (2) bekezdés h) pontját a 2013: XCIX. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § (3) bekezdés d) pontja a 2009: LVI. törvény 108. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja a 2009: LVI. törvény 111. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3. § (3) bekezdés e) pont eb) alpontja a 2009: LVI. törvény 111. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 3/A. §-t a 2010: CLX. törvény 13. §-a iktatta be.
A 3/B. §-t a 2010: CLX. törvény 14. §-a iktatta be.
A 3/C. §-t a 2010: CLX. törvény 15. §-a iktatta be.
A 4. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 4. § a) pontja a 2013: XCIX. törvény 28. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § d) pontját a 2009: LVI. törvény 108. § (8) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az 5. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
Az 5. § (1) bekezdése a 2010: XLIII. törvény 79. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a 2010: LII. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontját a 2010: XLIII. törvény 91. § (5) bekezdése alapján azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre 2010. május 29. napját követően szűnt meg.
A 6. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 6. § (2) bekezdése a 2010: LII. törvény 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a 2011: CCVIII. törvény 71. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § a) pontja a 2013: XCIX. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 8. § (4) bekezdése a 2010: XLIII. törvény 79. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 91. § (5) bekezdése alapján azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre 2010. május 29. napját követően szűnt meg.
A 9. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 9. § (1) bekezdése a 2016: LXIV. törvény 70. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 11. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 12. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 12. § (1) bekezdése a 2010: XLIII. törvény 79. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 91. § (5) bekezdése alapján azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre 2010. május 29. napját követően szűnt meg.
A 12. § (3) bekezdését a 2009: LVI. törvény 108. § (10) bekezdése iktatta be, szövege a 2010: XLIII. törvény 79. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 91. § (5) bekezdése alapján azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre 2010. május 29. napját követően szűnt meg.
A 13. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 14. § a 2010: XLIII. törvény 79. § (6) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 91. § (5) bekezdése alapján azokra a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekre kell alkalmazni, akiknek a kötelezettséget megalapozó jogviszonya, beosztása, munka- vagy feladatköre 2010. május 29. napját követően szűnt meg.
A 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 2017: CLIX. törvény 162. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (6) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 162. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 15. § (1) bekezdése a 2017: CLIX. törvény 162. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 313. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § e törvény 26. § (2) bekezdése alapján 2008. január 1-jén lépett hatályba.
A 16. § (1) bekezdése a 2017: L. törvény 313. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2009: LVI. törvény 108. § (12) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 17–20. § és a 17. § alcíme e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 21. § e törvény 26. § (8) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 22–24. § e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 25. § és alcíme e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § (3)–(6) bekezdése e törvény 26. § (7) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 26. § (9) bekezdését a 2013: XCIX. törvény 28. § (3) bekezdése iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2013. június 29.
A Melléklet a 2014: XV. törvény 67. §-a szerint módosított szöveg.
Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Minden, a kötelezettel egy háztartásban élő hozzátartozóra külön ki kell tölteni!
A kívánt rész aláhúzandó!
Minden esetben a jövedelem közterhekkel csökkentett összegét kell bevallani.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
Tag, kültag, beltag, tulajdonos, részvényes.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás