2007. évi LXXXVI. törvény

1. § E törvény célja

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

(2) Az atomerőműre e törvény rendelkezéseit az atomenergiáról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(3) A hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelésre e törvény rendelkezéseit a távhőszolgáltatásról szóló törvény különös szabályaival összhangban kell alkalmazni.

3. § E törvény alkalmazásában

4. § (1)⁵³ Villamos energiát termelni 50 MW vagy azt meghaladó névleges teljesítőképességű erőműben termelői működési engedély, 0,5 MW vagy annál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőműben kiserőművi összevont engedély birtokában lehet.

(2)⁵⁴ A termelő – az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján –

(3) A felhasználók részére közvetlenül értékesítő termelőt – a villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély kérelmezésére vonatkozó kötelezettség kivételével – úgy kell tekinteni, mint a felhasználók részére közvetlenül értékesítő villamosenergia-kereskedőt.

(4) A külön jogszabály alapján átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-termelés esetén a termelő csak a külön jogszabályban meghatározott módon számított önfogyasztással csökkentett, saját maga által termelt villamos energiát értékesítheti a kötelező átvételi rendszerben.

4/A. §⁵⁵ A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

5. § (1) A termelői engedélyes a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt rendszerszintű szolgáltatások biztosításához szükséges erőművi teljesítőképességét köteles felajánlani, azt valamint a villamosenergia-termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal különösen akkor minősíti indokolatlan visszatartásnak a termelői engedélyes eljárását, ha

(2) Nem minősül a termelés indokolatlan visszatartásának, ha az erőmű azért nem üzemel, mert a piaci ár termelésének fajlagos változó költségére nem nyújtana fedezetet.

(3)⁵⁷ Az átviteli rendszerirányító a legkisebb költség elvének figyelembevételével bármikor igényelheti bármely üzemeltetésre alkalmas termelő berendezés hálózatra kapcsolását, amennyiben annak indítási és üzemeltetési költségeit vállalja. A költségek vállalása esetén az igény teljesítése nem tagadható meg.

(4)⁵⁸ A Hivatal az indokolatlan visszatartás megállapítása esetén a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhatja, valamint határozatban meghatározza az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét.

(5)⁵⁹ A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

6. § (1)⁶⁰ Az 50 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű, nem megújuló energiaforrásból termelő erőmű üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint köteles energiaforrás-készletet tartani.

(2)–(3)⁶¹

6/A. §⁶² (1) A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából eredetigazolást állít ki, és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról.

(2) Amennyiben az eredetigazolás kiállítására a kötelező átvételi rendszerben való részvételi jogosultság ellenőrzése céljából kerül sor, úgy a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

(2)⁶³ A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

(3)⁶⁴

(4)⁶⁵ A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(5)⁶⁶ Megújuló energiaforrást hasznosító új termelő kapacitások létesítése során a hálózati engedélyesek külön jogszabályban és a Hivatal határozatában meghatározott feltételek szerint és mértékben kötelesek viselni a közcélú hálózat műszaki átalakításából (különösen hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítéséből) származó azon költségeket, amelyek az elosztó és átviteli hálózatra való csatlakozás műszaki feltételeit megteremtik. Ezen költségeknek a hálózati engedélyeseket terhelő részét a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során indokolt mértékben figyelembe veszi.

8. § (1)⁶⁷ A Hivatal – az átviteli rendszerirányító közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására pályázatot írhat ki, amennyiben Magyarországon a piaci folyamatok eredményeként rendelkezésre álló villamos energia mennyisége hosszú távon előreláthatóan nem képes kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, továbbá ez a környezetvédelmi célkitűzések, illetve az új, energiafelhasználás szempontjából hatékonyabb technológiák felhasználásának támogatása érdekében szükséges.

(2)⁶⁸ A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot csak abban az esetben írhatja ki, ha az engedélyezési eljárás, befektetői kezdeményezés során létesülő termelő kapacitások, illetve megvalósuló keresletoldali szabályozási intézkedések várhatóan nem teszik lehetővé a villamosenergia-igények kielégítését.

(3)⁶⁹ A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat kiírásakor figyelembe veszi az átviteli rendszerirányító által a 16. § b) pontja alapján szolgáltatott adatokat, valamint a benyújtott, erőmű elvi engedélyezésére, létesítésére, teljesítményének növelésére, bővítésére vonatkozó engedély, illetőleg villamosenergia-termelésre vonatkozó működési engedély iránti kérelmeket és a keresletoldali szabályozási intézkedések várható hatását.

(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott pályázat során köteles figyelembe venni a 78. §-ban meghatározott szempontokat.

(5)⁷⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott pályázati kiírásról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(6)⁷¹ A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázók által követendő eljárásokról, továbbá a pályázat értékelési szempontjairól.

(7) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

9. §⁷³ (1)⁷⁴ A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználását.

(2)⁷⁵ A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.

10. § (1)⁷⁶ A 9. §-ban meghatározott kötelező átvételi rendszer részletes szabályainak kialakítása során a Kormány az alábbiakat veszi figyelembe:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevétele mellett a villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi rendszeren keresztül nem segíthető elő

(3) A szélerőművek, szélerőműparkok által termelt villamos energia kötelező átvételének szabályait az (1) bekezdés sérelme nélkül, elkülönítetten, a rendszerszintű szolgáltatások korlátozott technikai lehetőségeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(4)⁸³ Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelői kötelesek az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata szerinti mérlegköri szerződést megkötni, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozni. Ezt a mérlegkört az átviteli rendszerirányító egyenlíti ki.

11. §⁸⁴ (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a 171. § (3)–(4) bekezdéseivel összhangban – Ft/kWh egységben kell megállapítani.

(3)⁸⁵ Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát, az átvétel feltételeit és módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát a jogszabályban meghatározott feltételek szerint a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát – a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban – energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel legfeljebb az adott beruházásnak az adott átvételi ár melletti megtérülési idejére biztosítható.

(5) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségének, valamint a kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.

(6)⁸⁶ Az (5) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének, illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint átállási költségtámogatást.

11/A. §⁸⁷ A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a 11. § (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít.

12. § (1)⁸⁸ A termelő kérelmére a Hivatal igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával előállított villamos energia és hasznos hő mennyiségét, valamint a kapcsoltan termelt energia előállításához felhasznált elsődleges energiaforrást.

(2)⁸⁹ Amennyiben a 11. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében értékesítő a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat együttesen felhasználó termelő nem a külön jogszabályban meghatározott elszámolást alkalmazza, akkor a piaci ár és a kötelező átvételi ár különbségéből adódó árbevétel-többletet köteles visszafizetni, és a Hivatal jogosult vele szemben a 96. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni.

(3) A Hivatal évente jelentést készít a megújuló és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. A Hivatal a jelentést a honlapján közzéteszi.

13. § (1)⁹⁰ Minden villamosenergia-kereskedő (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

(2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.

14. §⁹³ Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás) keretében az átviteli rendszerirányító feladata

15. §⁹⁴ Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

16. §⁹⁵ Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban

17. § (1)¹⁰⁷ Az átviteli rendszerirányító

(2)¹¹² Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében az átviteli rendszerirányító a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén szervezett és koordinált átviteli szűkületkezelési eljárások, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról az átviteli rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

18. § Az átviteli rendszerirányító legalább félévente köteles a Hivatal és a miniszter részére a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását bemutató állapotjelentést küldeni.

19. § (1)¹¹³ Az átviteli rendszerirányító köteles a szerződések teljesítésének számlázása és a 16. §-ban meghatározott feladatok ellátása érdekében az ellátási szabályzatokban meghatározott képességű, országosan egységes műszaki követelmények szerint elszámolási mérőrendszert és adatforgalmi-kommunikációs rendszert üzemeltetni.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles elvégezni a villamos energia átviteli és elosztó hálózatokon keresztül történő továbbításának az üzemi szabályzatban meghatározott mennyiségi elszámolásait.

20. § (1) A rendszerhasználók kötelesek az átviteli rendszerirányítótól igénybe venni és megtéríteni a villamos energia vásárlásához kapcsolódó, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott rendszerszintű szolgáltatásokat.

(2)¹¹⁴ Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő, villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be.

(3) A rendszerszintű szolgáltatások biztosításához és az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

21. § (1)¹¹⁵ Az átviteli rendszerirányító a 16. §-ban foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében – a számára egyértelműen megadott, tetszőleges számú elszámolási pont által meghatározott, mérlegkörök rendszerén alapuló – elszámolási rendszert működtet. Ennek részletes szabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2)¹¹⁶ A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli rendszerirányító irányába a mérlegkörfelelős képviseli.

(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles önálló mérlegkört alapítani. Az e mérlegkör által az átviteli rendszerirányító részére bejelentett, kiegyenlített és az átviteli rendszerirányító által visszaigazolt ügyletek végrehajtása csak a 36. § szerint korlátozható.

(4) Minden elszámolási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott elszámolási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. A kereskedelmi szabályzatban meghatározott határkeresztező kapacitásra vonatkozó jog gyakorlásának feltétele a mérlegkörhöz való csatlakozás.

(5)¹¹⁷ A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az üzletszabályzatában meghatározottak szerint.

(6)¹¹⁸ A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi biztosítékokkal.

(7)¹¹⁹ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes.

22. §¹²⁰ Az átviteli rendszerirányítónak a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer működtetése érdekében folytatott tevékenysége során befolyt pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat a rendszer működtetésétől eltérő célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni. Az átviteli rendszerirányító ezen tevékenység ellátása során a tevékenységgel összefüggő indokolt költségeit érvényesítheti. Az átviteli rendszerirányító e tevékenysége nem irányulhat kereskedelmi haszonszerzésre.

23. §¹²¹ Az átviteli rendszerirányító feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

24. § (1) A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek

(2)¹²⁴ Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr.-ben, valamint a Hivatal által jóváhagyott és az engedélyes által nyilvánosságra hozott belső kiválasztási szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső kiválasztási szabályzatát honlapján közzéteszi.

(3)¹²⁵ Az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat, illetőleg hálózatrészek üzemének irányítását – az átviteli rendszerirányítóval együttműködve – az elosztó hálózati engedélyes végzi.

(4)¹²⁶ Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi.

25. §¹²⁷ (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.

(2) A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.

(3) Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének energiapolitikai követelményeit.

(4) Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá. Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles – az elosztóval történt egyeztetést követően – az eltérést írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak eredményét tartalmazó emlékeztetőt.

(5) A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel. Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót a terv kiegészítésére, amennyiben a hálózatfejlesztési tervből hiányzó, de a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervben szereplő fejlesztésekre fedezetet nyújt a 838/2010/EU rendelet mellékletének A. rész 4. pontja alapján meghatározott veszteségért történő ellentételezés, és e fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében indokoltak. Ha a hálózatfejlesztési terv jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.

(6) A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a hálózatfejlesztési terv végrehajtását.

(7) Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak be kell jelenteni.

25/A. §¹²⁸ A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr.-ben foglaltak szerint történik.

26. § (1) Amennyiben az engedélyesek nem tesznek eleget a 25. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeiknek, a Hivatal – az átviteli rendszerirányító, valamint az érintett elosztó hálózati engedélyes közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint – az átviteli, valamint az átvitelt befolyásoló elosztó hálózatok fejlesztésére pályázatot írhat ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(3) A hálózati engedélyesek kötelesek tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és kötelesek a hálózat fejlesztőjével együttműködni.

26/A. §¹²⁹ (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal – amennyiben az érintett beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt – köteles az érintett beruházás megvalósítására a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.

(2) A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:

(3) A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.

(5) A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges.

27. § (1) Az átviteli rendszerirányító és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználói igény kielégítésének műszaki, gazdasági feltételeiről tájékoztatást adni, és a legkedvezőbb vételezési vagy betáplálási mód meghatározásában a rendszerhasználóval együttműködni.

(2) A hálózati engedélyesek az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatják.

(3)¹³⁰ A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási pontot kijelölni.

(3a)¹³¹ Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását

(3b)¹³² Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.

(4)¹³³ A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)–(3) bekezdésben meghatározott jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására.

(5)¹³⁴ A külön Hivatal határozatában előírt feltételek szerint megvalósuló csatlakozás esetén a rendszerhasználó megfizeti a Hivatal határozatában meghatározott csatlakozási díjat.

28. § Az összekötő berendezéssel csatlakoztatott felhasználók ellátásának biztonsága érdekében az összekötő berendezés üzemeltetésére és az üzemzavar elhárítására az elosztó hálózati engedélyesek az összekötő berendezés üzemeltetőjének kezdeményezésére kötelesek az üzletszabályzatban meghatározott feltételek szerint szerződést kötni.

29. §¹³⁵ (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata

(2) Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények kielégítésére.

(3) Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.

30. § Az elosztó hálózati engedélyes a jelen törvényben meghatározott feladatait, különösen a hálózatokhoz történő csatlakozás és a hozzáférés biztosítását átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani.

31. § Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó hálózatok üzemével kapcsolatban különösen

32. § (1)¹⁴⁰ Az elosztó hálózati engedélyes köteles az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő vagy kereskedő számára hozzáférhető módon, nyilvánosan beszerezni.

(2) Az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésének feltételeit a pályázat kiírását megelőzően, külön jogszabályban meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(3)¹⁴¹ Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe.

(4)¹⁴² Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek.

33. §¹⁴³ Az elosztó feladatainak részletes szabályait a működési engedély és a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

33/A. §¹⁴⁴ (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:

(2) A jegyző határozatában

33/B. §¹⁴⁵ A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.

34. § (1) A külön jogszabályban közvilágításra kötelezett, továbbá ezen kötelezettséget átvállaló (a továbbiakban együtt: közvilágításra kötelezett) személy jogosult közvilágítási berendezést, az elosztó hálózat tartószerkezetén és létesítményeiben elhelyezni és üzemben tartani. Az elosztó hálózati engedélyesek kötelesek ezt tűrni és a közvilágításra kötelezettel együttműködni. Az elosztói engedélyes az e rendelkezés szerinti tűrésért és együttműködésért a közvilágítási elosztási díjon felül külön ellenszolgáltatásra nem jogosult.

(2)¹⁴⁶ A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett költségeire.

(3)¹⁴⁷ A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni.

(4) A közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett között létrejött szerződésben kell rendezni. Az elosztó hálózati engedélyes a szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a közvilágításra kötelezett melyik kereskedelmi engedélyestől vásárolja a villamos energiát.

(5)¹⁴⁸ Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül – a felek eltérő megállapodása hiányában – az elosztó más tevékenységet nem végezhet.

(5a)¹⁴⁹ Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése.

(6) A (4) bekezdés szerinti szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

35. § (1) A hálózati engedélyesek üzemeltetésében álló átviteli és elosztó hálózatot a hálózati engedélyesek a 142. § szerint megállapított rendszerhasználati díjak ellenében, szerződéskötési kötelezettség terhe mellett bocsátják rendelkezésre villamosenergia-továbbítás céljából a rendszerhasználók részére.

(2) Az átviteli és elosztó hálózathoz való hozzáférés feltételeinek biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, a hozzáférés feltételei nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és a szolgáltatás előírt minőségét. A (3) bekezdés szerinti előny biztosítása nem jelenti az egyenlő bánásmód elvének megsértését.

(3) A hálózati engedélyesek, külön jogszabályban foglalt feltételek szerint, a hálózatok üzemeltetése, és a hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során előnyben részesítik a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket.

(4)¹⁵¹ Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

(5)¹⁵² Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

(6)¹⁵³ A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok műszaki követelményrendszerére figyelemmel.

36. § (1) Az átviteli rendszerirányító az átviteli és az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint tagadhatja meg, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, szüneteltetheti. A korlátozásra, csökkentésre vagy szüneteltetésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

(2)¹⁵⁶ Az elosztó hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózathoz való hozzáférést objektív, átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint megtagadhatja, illetve a már lekötött szállításokat korlátozhatja, csökkentheti, vagy szüneteltetheti. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, és szünetelésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi esetekben:

(3) Az elosztó hálózati engedélyesek az elosztó hálózat üzemét az átviteli rendszerirányító utasítása, illetve előzetes hozzájárulása alapján korlátozhatják, szüneteltethetik a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott eljárásrend alapján.

(4) A hálózati engedélyesek kötelesek a hozzáférés előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetésének kezdő időpontjáról és várható időtartamáról az érintett felhasználókat és engedélyeseket a külön jogszabályban meghatározott módon előzetesen, írásban értesíteni.

(5) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásáról, a már lekötött szállítások korlátozását, csökkentését, vagy a (4) bekezdés szerinti esetektől eltérő szüneteltetését jelentő döntésekről az érintetteket az ellátási szabályzatokban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni kell.

(6) A villamosenergia-értékesítési szerződéseket az átviteli rendszerirányító (1) bekezdésben meghatározott döntésének megfelelően lehet teljesíteni.

(7) Az átviteli és az elosztó hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, illetve az átvitel és az elosztás korlátozásának, szüneteltetésének részletes szabályait a villamosenergia-ellátási szabályzatok határozzák meg.

(8)¹⁶⁰ A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja, hogy a megtagadás (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételei fennálltak-e. Amennyiben a Hivatal a megtagadás feltételeinek hiányát állapítja meg, az érintett hálózati engedélyest határozatban kötelezi az átviteli vagy elosztó hálózathoz való hozzáférés biztosítására.

37. § (1)¹⁶¹ A beruházó új rendszerösszekötő vezeték létesítése esetén a 36. §-ban meghatározott szabályok alkalmazása alól való mentesítés érdekében kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz. A Hivatal a mentességet a 714/2009/EK rendelet 17. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén határozott időre az új rendszerösszekötő vezeték egészére vagy annak egy részére engedélyezheti.

(2)¹⁶² A 714/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül különösen abban az esetben, ha a kérelmező olyan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, amelynek valamely tagját a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosította.

38. § (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani.

(2) A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult.

(3) Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével

39. § (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül

(2) A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint be kell jelentenie.

(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.

(5) A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni, akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.

39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles

(2) A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A magánvezeték engedélyese által

(3) A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr.-ben meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott felhasználókra és vételezőkre.

(4) A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.

39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A vételező a fenti szándékát köteles a magánvezeték üzemeltetőjével a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint megfelelő időben közölni.

39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati engedélyessel együttműködni.

39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)–(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.

(2) A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.

(3) A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő – 66/A. § (2)–(4) bekezdése szerinti – kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.

39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr.-ben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával – a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett – közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(2) A Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)–(5) bekezdésében és a 39/A. § (1)–(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. § (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.

39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §–39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

40. § (1)¹⁶⁵ A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott módon a mérések hiteles elvégzéséről

(2) Az 5 MW-ot nem meghaladó teljesítőképességű erőmű esetén az (1) bekezdésben meghatározott mérések elvégzése az elosztó hálózati engedélyes feladata.

(3) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek elvégzik a mérőberendezések leolvasását, az elosztó hálózati engedélyesek továbbítják a mérési adatokat az átviteli rendszerirányítónak.

(4)¹⁶⁷ A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás esetén – a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább éves gyakorisággal, egyéb esetben a Vhr.-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási időszakot nem állapíthat meg.

(5)¹⁶⁸ A (3) bekezdésben meghatározott mérési adatokat – természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint – az érintett rendszerhasználó részére külön díjfizetés nélkül hozzáférhetővé kell tenni.

(6)¹⁶⁹ A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási égésidő szorzataként végzi.

(7)¹⁷⁰ Amennyiben az elosztó vagy a közvilágításra kötelezett a közvilágítási célra vételezett villamos energia elszámolását fogyasztásmérés adatai alapján kívánja elvégezni, az elosztó köteles a közvilágításra kötelezett teljes területén a leolvasásokat azonos napon elvégezni, a fogyasztási adatokat összegezni és az összegzett adatokat továbbítani, illetve a rendszerhasználati díjakat az összegzett adatok alapján számlázni.

41. § (1)¹⁷¹ A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni a felhasználók és az erőművek átviteli vagy elosztó hálózathoz történő csatlakozásához – azon belül a méréshez – szükséges, az üzemi és az elosztói szabályzatokban meghatározott csatlakozó-, kapcsoló- és átalakítóberendezés, valamint az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról, kivéve a felhasználó tulajdonában álló kapcsolóberendezés beépített elemeit.

(2) A berendezések felszerelésének, hitelesítésének és karbantartásának költségei erőmű esetén a termelőt, illetve az üzemeltetőt, felhasználó esetén az átviteli rendszerirányítót vagy az elosztó hálózati engedélyeseket terhelik.

(3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

(4)¹⁷² Az elosztó az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének kivételével.

42. §¹⁷³ A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn.

43. §¹⁷⁴ (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlázás alapjául szolgáló mérési adatok – beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró mérőállását – gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben, valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati engedélyesnek elszámolási időszakonként a Vhr.-ben meghatározott módon biztosítani kell a mérőállások különbségének és az elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.

(2) A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó, részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli és a felhasználó hálózathasználati szerződésében a rendszerhasználati díjak fizetőjeként a villamosenergia-kereskedő van feltüntetve.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.

44. §¹⁷⁵ Ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról.

45. §¹⁷⁶

46. § (1) A villamosenergia-kereskedelmi engedélyes (a továbbiakban: villamosenergia-kereskedő) a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult kereskedelemre.

(2)¹⁷⁸ Amennyiben jelen törvény ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az egyetemes szolgáltatói engedélyest (a továbbiakban: egyetemes szolgáltató) a jelen törvényben és a külön jogszabályban a villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

47. § (1)¹⁷⁹ A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.

(2)¹⁸⁰ Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.

(3)¹⁸¹ A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedő köteles

(4)¹⁸² Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.

(5)¹⁸³ Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. § (2) bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos ügyintézést is.

(6) A villamosenergia-kereskedő ellátja az e törvény alapján védendő fogyasztókkal kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(7)¹⁸⁴ A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:

(7a)¹⁸⁵ A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy – a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén – elektronikus úton történik, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.

(8) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

(9)¹⁸⁶ Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(10)¹⁸⁷ Az elosztó a (7) és a (9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.

47/A. §¹⁸⁸ (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell közölni.

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

47/B. §¹⁹⁰ (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.

(2) A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.

(3) A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és – amennyiben a felhasználó megbízásából az új villamosenergia-kereskedő jár el – az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni

(4) A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pont szerinti értesítést az új villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.

(6) A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr.-ben meghatározottak szerint a kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés hatálybalépésének időpontját.

47/C. §¹⁹¹ (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr.-ben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.

(2) A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr.-ben valamint a kereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr.-ben meghatározott kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségeit.

(3) A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel villamosenergia-vásárlási szerződést köt, akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a villamosenergia-kereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.

(4) Amennyiben a felhasználó a (3) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes – a 47/B–47/C. § szerinti határidők betartása esetén – nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.

48. §¹⁹² Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén. E bekezdés alkalmazásában jogosult felhasználónak az olyan, az 50. § (3) bekezdése szerinti felhasználót kell tekinteni, aki (amely) az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyében meghatározott szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely tekintetében igényli az egyetemes szolgáltatást.

49. §¹⁹³ Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-vásárlási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése.

50. § (1) Az egyetemes szolgáltató – a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3)¹⁹⁴ A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4)¹⁹⁵ A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény – az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén – közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5)¹⁹⁶ Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.

50/A. §¹⁹⁷ (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

51. § (1)¹⁹⁸ Abban az esetben, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére villamos energiát értékesítő engedélyes gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy az engedélyes által nyújtott villamosenergia-ellátás fenntartásához szükséges villamos energia beszerzése ellehetetlenül, illetve amennyiben a Hivatal az engedélyes engedélyét a 96. § (1) bekezdés c)–d) pontjai alapján visszavonta, és ezáltal az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamos energiával történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának biztosítására a Hivatal végső menedékest jelöl ki.

(2) A végső menedékest a Hivatal az ezen tevékenység ellátására önkéntes kötelezettséget vállaló egyetemes szolgáltatók és kereskedők közül jelöli ki. Amennyiben végső menedékes szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató vagy kereskedő kötelezettséget nem vállal, úgy a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre bármelyik egyetemes szolgáltatót, illetve kereskedőt kijelölni.

(3) A végső menedékesre vonatkozó részletes rendelkezéseket, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány – a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban – rendeletben szabályozza.

(4) A végső menedékes engedélyes tevékenységére, eltérő rendelkezés hiányában az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

52. § (1) A végső menedékes jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a villamos energiát értékesítő engedélyesek esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)¹⁹⁹ A villamos energiát értékesítő engedélyes gazdálkodó szervezet a csődeljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a villamos energiát értékesítő engedélyes adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon túlmenően értesíti a Hivatalt.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések (különösen a villamosenergia-beszerzési szerződések) tekintetében. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a villamos energiát értékesítő engedélyes adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerint nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. § szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti az engedélyessel jogviszonyban álló egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók villamosenergia-ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és villamos energia rendelkezésre állását.

(7) A villamos energiát értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött villamosenergia-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

53. §²⁰¹ (1)²⁰² A szervezett villamosenergia-piacon

(2)²⁰³ A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.

(3) A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésére, megváltoztatására, kivezetésére a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései irányadók.

(4) A szervezett villamosenergia-piacon végezhető származékos ügyletekre, továbbá más energiahordózónak, az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb terméktípusnak vagy vagyoni értékű jognak a szervezett villamosenergia-piacra történő bevezetésére, valamint az azokkal való kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket – az e törvényben meghatározottakkal összhangban – külön jogszabály tartalmazza.

(5) Külön jogszabály meghatározott mértékű és feltételek szerinti értékesítési kötelezettséget írhat elő a szervezett villamosenergia-piacon.

54. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – egyetlen részvényes tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 25%-át.

(2)²⁰⁴ Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra nem kell alkalmazni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés számítása során a részvényes tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

55. §²⁰⁵ (1) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a kereskedelmi szabályzat hatálya alá tartozik, köteles annak rendelkezéseit betartani, és az ügyletek teljesítése és elszámolása során köteles az átviteli rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit külön jogszabály és a kereskedelmi szabályzat határozzák meg.

(2) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a kereskedelmi szabályzat rendelkezéseivel összhangban köteles elkészíteni a szervezett villamosenergia-piacon folyó kereskedés szabályait tartalmazó szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá, elkészítésének, közzétételének szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzat rendelkezései a szervezett villamosenergia-piacon történő részvétel tekintetében és a kereskedés során kötelezően alkalmazandók. A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa a biztonságos és átlátható kereskedést, valamint segítse elő a regionális villamosenergia-piacok kialakítását és összekapcsolását. Amennyiben a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes jogosult a kereskedés időleges felfüggesztésére. A felfüggesztés részletes szabályait – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – a szervezett villamosenergia-piaci szabályzat tartalmazza.

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat külön jogszabály és a működési engedély tartalmazza.

(5)²⁰⁶ A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy 74. § (1) bekezdés a)–b) és d)–f) pontja szerint, valamint a harmadik személy a 74. § (1) bekezdés g) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat

56. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett vételezési módhoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási és hálózathasználati szerződés alapján az átviteli és az elosztó hálózathoz hozzáférni.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, villamosenergia-értékesítési szerződés alapján

56/A. §²⁰⁸ (1) Az engedélyes köteles a Hivatal által a 72. § rendelkezései szerint jóváhagyott üzletszabályzatot – a mindenkor hatályos, egységes szerkezetbe fogalt szöveggel – az ügyfélszolgálatán, illetve a honlapján a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, villamosenergia-kereskedőtől.

(3) A villamos energia felhasználók részére történő értékesítéséhez kapcsolódóan a felhasználókat tájékoztatni kell az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A Hivatal honlapján folyamatos tájékoztatást nyújt a felhasználók részére a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról. A tájékoztatás módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

(5)²⁰⁹ Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.

57. §²¹¹ (1)²¹² Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2)²¹³ Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4)²¹⁴ A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:

(5)²¹⁵ Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – a Hivatal jár el.

(6)²¹⁶ A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – az engedélyeshez fordulni.

58. § (1)²¹⁷ A hálózati engedélyes a külön jogszabályban és az üzletszabályzatában meghatározott feltételek és eljárás szerint írásban hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződést köt a rendszerhasználóval.

(2)²¹⁸ A hálózathasználatra vonatkozóan a hálózati engedélyest engedélye hatályával egyező tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. Az engedély meghosszabbítása esetén a hálózathasználati szerződés tartama egyező mértékben a törvény erejénél fogva meghosszabbodik.

(3) A hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A hálózati engedélyes az átviteli és az elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor a 27. §-ban meghatározottak szerint jár el.

59. § (1) A felhasználók villamosenergia-vételezésének elszámolási mérését az ellátási szabályzatokban meghatározottak szerint a hálózati engedélyesek végzik.

(2) A rendszerhasználati díjfizetési kötelezettséget – a kötelezettel való megállapodás, vagy jelen törvény alapján, a jogosult elosztói, vagy átviteli rendszerirányítói engedélyes egyidejű tájékoztatása mellett – harmadik személy is átvállalhatja.

(3) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:

(4) A hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

(4a)²²¹ Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő ellenőrzését vagy cseréjét.

(5) A hálózati engedélyes köteles a felhasználó részére

(6) A hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés érvénytelensége, illetve a szerződések vonatkozásában fennálló felelősség tekintetében, amennyiben jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A szavatossági igények körében azonban a hálózati engedélyest terheli annak bizonyítása, hogy az előírt minőségű és biztonságos energia ellátás érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.

(7)²²² A felek – a szerződés teljesítése során – kötelesek egymást megfelelően tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általuk tervezett változtatásokat is.

(8)²²³

60. § (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.

(2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jogok a felhasználási hellyel együtt átruházhatók, vagy a hálózati engedélyes által visszavásárolhatók.

(3)²²⁴ A hálózathasználati szerződésből eredő igények két év alatt évülnek el.

61. § (1)²²⁵ A felhasználó a külön jogszabályban és a vele szerződő engedélyes üzletszabályzatában meghatározott feltételek szerint villamosenergia-kereskedővel, termelővel, illetve a villamos energia határon keresztül történő beszállítása útján, valamint a szervezett villamosenergia-piacon írásban villamos energia vásárlási szerződést köthet.

(2)²²⁶

(3) A villamosenergia-kereskedő a vele szerződő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak díjmentesen biztosítja a mérlegköri tagságot.

62. § (1)²²⁷ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell tartalmaznia:

(1a)²³⁹ Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)–m) pontja szerinti – lényeges tartalmi elemeknek minősülő – feltételeket kell tartalmaznia.

(2) Az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

(3)²⁴² Az árváltozás felhasználóknak történő bejelentésére a 143/A. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak irányadók az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal szemben, akkor is, ha nem egyetemes szolgáltatótól, hanem villamosenergia-kereskedőtől vásárolnak villamos energiát.

(4)²⁴³ Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4a)²⁴⁴ Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg.

(4b)²⁴⁵ A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.

(4c)²⁴⁶ Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza.

(5)–(6)²⁴⁷

(7)²⁴⁸ A felek a villamosenergia-vásárlási szerződés teljesítése során kötelesek egymást minden lényeges körülményről megfelelő időben és módon tájékoztatni, beleértve a szerződés lényeges tartalmát érintő, 3 hónapon belül általa tervezett változtatásokat is.

(8) A villamosenergia-vásárlási szerződésre – amennyiben a jelen törvény és a termékfelelősségre vonatkozó külön törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a Ptk. rendelkezései irányadók. A szavatossági igények körében a bizonyítás az engedélyest terheli.

63. § (1)²⁴⁹ A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére.

(2) A kereskedő és az elosztó hálózati engedélyes az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.

(3)²⁵⁰ A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.

63/A. §²⁵² (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.

(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.

(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.

(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.

(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.

(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.

(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.

(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

64. § (1)²⁵³ A védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó hálózati engedélyesek által nyújtott külön jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg:

(3)²⁵⁴ A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)²⁵⁵ A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.

(5)²⁵⁶ A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne.

(6)²⁵⁷ Az a fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)–(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7)²⁵⁸ Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8)²⁵⁹ Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.

65. §²⁶⁰ (1) Az elosztó hálózati engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a fogyasztó a kedvezmények melyik körére [64. § (2) és (4)–(5) bekezdés] jogosult, és ezek közül mely kedvezmények igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására – a 64. § (3) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel – a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a védendő fogyasztó kérelmére igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt a fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint a 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód, vagy kedvezmény illeti meg, és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló – a (2) bekezdésben, valamint 64. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott – iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5)²⁶¹ A nyilvántartásban kizárólag az érintett fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfélazonosítója, a 64. § (3) illetve (4) bekezdésére történő utalás, a (2), (4)–(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, valamint a fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelhetnek.

(6)²⁶² A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó minden év március 31-ig köteles a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában – szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás alapján – nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 64. § (2), illetve (4)–(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.

66. §²⁶⁴ (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia továbbadása szempontjából a 66. § (2)–(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.

(3) Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. § (2) bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.

(4) A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (4) bekezdés szempontjából

(6) Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint felhasználóvá válnak. A kereskedelmi engedéllyel is rendelkező magánvezeték engedélyese köteles a vételezőket a Vhr.-ben meghatározott szabályok szerint a kereskedelmi engedély megszerzéséről, valamint annak joghatásáról értesíteni.

(7) A továbbadó felhasználó az (5) bekezdés a) pontja szerinti beszerzési átlagáron felül számlájában elkülönítve érvényesítheti az általa fizetett átlagos rendszerhasználati díjat (közvetített szolgáltatás díjaként), a 147. § szerinti pénzeszközöket és az adókat, valamint – a magánvezeték hálózati veszteségének költségét is beleértve – a magánvezeték üzemeltetési költségeinek az összes továbbadott villamosenergia-mennyiséggel elosztott értékét.

66/A. §²⁶⁵ (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

(2) A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:

(3) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(4) A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

67. § Az átviteli rendszerirányító az engedélyesekkel és reprezentatív érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozza

68. § Az engedélyesek, valamint a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nem engedélyköteles erőművek üzemeltetői jelen törvény és az annak felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályok, valamint a Hivatal által jóváhagyott villamosenergia-ellátási szabályzatok rendelkezései szerint együttműködnek.

69. §²⁶⁸ Az elosztók az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal egyeztetve kidolgozzák az elosztó hálózat működésére vonatkozó elosztói szabályzatot.

70. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat az ellátás biztonságának és minőségi követelményeinek, az egyenlő bánásmód, az átviteli és elosztó hálózathoz való szabad hozzáférés, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével kell kidolgozni.

(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőiből – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyeztetés eljárási szabályai a villamosenergia-ellátási szabályzatok részét képezik.

(4) A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal hagyja jóvá, valamint a jóváhagyást feltételhez kötheti, vagy megtagadhatja.

(5)²⁶⁹

(6)²⁷⁰ A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatot határozattal hivatalból módosíthatja, ha a szabályzat akadályozza a hatékony versenyt, az árszabályozásra vonatkozó rendelkezések érvényesülését, vagy indokolatlan megkülönböztetések alkalmazását teszi lehetővé.

(7)²⁷¹ A villamosenergia-ellátási szabályzatokat és azok módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt az elkészítésükért felelős engedélyesek a honlapjukon – mindenkor hatályos egységes szerkezetbe foglalt szöveggel – közzéteszik.

(8) A villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

71. § Az engedélyesek egymásnak és az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat és információt, az ott meghatározott módon és időben szolgáltatják a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetése érdekében.

72. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese, valamint – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a villamosenergia-kereskedő és a termelői engedélyes üzletszabályzatot dolgoz ki.

(1a)²⁷² Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.

(2) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit.

(3)²⁷³ A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, az engedélyes által kidolgozott üzletszabályzatot a fogyasztóvédelmi hatóság előzetes véleményének kikérését követően a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos érdeket sért.

(4)²⁷⁴ A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége esetén határozattal hivatalból kötelezheti az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében.

(4a)²⁷⁵ Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(5)²⁷⁶ A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól a jelen törvény szerint engedélyköteles termelőt és villamosenergia-kereskedőt, amennyiben kizárólag engedélyesnek, vagy egy felhasználónak értékesít villamos energiát, és a felhasználóval, vagy az engedélyessel kötött szerződés megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(6) Az üzletszabályzat készítése alól mentesített engedélyes az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő esetben villamos energiát csak abban az esetben értékesíthet, amennyiben az általa benyújtott üzletszabályzatot az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyja.

(7) Az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, a kötelező rendelkezéseket és a felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat, az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit külön jogszabály szabályozza.

73. § (1) Az üzletszabályzat általános szerződési feltételei lehetővé tehetik a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések (2) bekezdés szerinti egyoldalú módosítását.

(2)²⁷⁷ Az átviteli rendszerirányító, az elosztói engedélyes, az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat érintően a villamosenergia-kereskedő a hálózathasználati szerződést vagy a villamosenergia-értékesítési szerződést csak az alábbi esetekben jogosult a Hivatal előzetes hozzájárulását követően egyoldalúan módosítani:

(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.

(4)²⁷⁹ Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5)²⁸⁰ A (4) bekezdés szerinti esetben a felhasználó jogosult – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint felmondani.

(6)²⁸¹ Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint.

(7)²⁸² Nem kell alkalmazni a (4) bekezdésben foglalt értesítési határidőt az általános szerződési feltételek azon módosítására, amely új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy a módosítással kizárólag valamely díj csökken.

(8)²⁸³ Az üzletszabályzat módosításának részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.

(9)²⁸⁴ A (4)–(8) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.

74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:

(2)²⁹¹

(3)²⁹² A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek hatályát nem érinti.

75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.

(2)²⁹³

(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha

(4)²⁹⁵ A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel – atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel – korábban lehet meghosszabbítani.

76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.

77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.

78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:

79. §²⁹⁸ Magyarország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Get.) alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.

80. § (1)²⁹⁹ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképesség kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.

(3)³⁰⁰ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély közlését követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.

(4)³⁰¹ A 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.

(5)³⁰² A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.

(7) Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt az engedélyben előírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidő lejár, a kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történő visszavonás esetén az engedélyes kártérítési, illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben nem támaszthat.

(8)³⁰³ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.

(9)³⁰⁴ A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti engedélyeket egy engedélyben adja ki.

80/A. §³⁰⁶ (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége

(2) Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével, névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos

(3) Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott – a kérelem benyújtásakor hatályos – előzetes, elvi hozzájárulást tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(4) Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési eljárások lefolytatása alól.

(5) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr.-ben meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban – figyelemmel a kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési engedélyekre – ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó hatásokra.

(6) Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.

(7) Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások – az engedély megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest – az elvi engedélyt megalapozó adatok tekintetében módosultak.

(8) Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján kerül sor.

81. § (1)³⁰⁸ Az 50 MW, és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet kell benyújtani, a létesítés csak az engedély közlését követően kezdhető meg.

(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

(3)³⁰⁹ Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig hatályos. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további három évre meghosszabbíthatja.

(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.

(5)³¹⁰ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.

(6)³¹¹ Az (5) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki.

82. § (1)³¹³ Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, névleges teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés szüneteltetésére, megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)³¹⁴ Ha a kiserőmű bővítése, névleges teljesítőképességének növelése esetén az erőművi névleges teljesítőképesség a bővítést, illetve a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot a bővítésre, a névleges teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivatalhoz engedély iránti kérelmet benyújtani.

(3)³¹⁵ Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.

(4)³¹⁶ A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélymódosítást és a Tszt. szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki.

83. § (1)³¹⁸ A termelői engedélyes a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni és értékesíteni.

(2)³¹⁹ A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott időtartamra szól, és meghosszabbítható.

(3)³²⁰ Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.

(4)³²¹ A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt egy engedélyben adja ki.

84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.

(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

85. § (1)³²²

(2)³²³

(3)³²⁴

(4)³²⁵ A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott jogszabályokban, illetőleg a magánvezeték létesítési engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.

86. § (1)³²⁶

(2)³²⁷ A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.

(3)³²⁸ A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.

(4)³²⁹ A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak.

(5)³³⁰ A Hivatal a közvetlen vezetéket a 159. § (1) bekezdés 9. pontjában, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,

(6)³³³ A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet határozza meg.

87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.

(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.

(3)³³⁴ Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli rendszerirányítóra vagy az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(4)³³⁵ Az átviteli rendszerirányító és az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedéllyel történik. Az engedély tartalmát, attól függően, hogy átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltető részére kerül kiadásra, az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerüzemeltetőre e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott rendelkezések alapján a Hivatal állapítja meg. Az engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni.

88. § (1)³³⁶

(2) Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(3)³³⁷ Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kap az az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott ténylegesen és jogszerűen villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeknek, valamint a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, és Magyarország területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.

(4)³⁴¹

89. §³⁴² (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

(2)³⁴³ Szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt részvénytársaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.

(2a)³⁴⁴ A szervezett villamosenergia-piaci működési engedély kiadását a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően akkor is megtagadja, ha a kérelmező nem teljesíti az 55. § (5) bekezdésében előírt szabályokat.

(3)³⁴⁵ A szervezett villamosenergia-piaci tevékenység fióktelep formájában történő végzése esetén a működési engedély kiadását a Hivatal – (2a) bekezdésben meghatározottakon túlmenően megtagadhatja, ha

(4) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes fizikai energiakereskedelemmel összefüggő feladatait, jogait és kötelezettségeit külön jogszabály, valamint annak keretei között a működési engedély és a kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(5)³⁴⁷

90. § (1)³⁴⁸ Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy Magyarország teljes területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2)³⁴⁹ A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.

(3)³⁵⁰

(4)³⁵¹ Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított Magyarország teljes területén, a Hivatal – az (1) bekezdésre figyelemmel – kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.

91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.

(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.

(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.

92. § (1)³⁵² Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

(3)³⁵³ Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti hozzájáruló határozatát

(4)³⁵⁵ Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerződés nem köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a.

93. §³⁵⁶ (1)³⁵⁷ A szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének, szavazati jogának vagy közvetlen és közvetett befolyásának aránya eléri vagy meghaladja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 61. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A Hivatal köteles a bejelentés tudomásulvételét a bejelentést, információ kérés esetén pedig a Hivatal által kért információk megérkezését követő naptól számított negyven napon belül visszaigazolni. A szavazati jogra, a közvetett befolyásra, a befolyásszerzésre, azok mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a Tpt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Bármely villamosenergia-ipari vállalkozásban a szavazatok 25%-át, 50%-át vagy 75%-át meghaladó szavazati jog vagy befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges.

(2a)³⁵⁸ Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem mentesül.

(3)³⁵⁹ Az (1)–(2a) bekezdésében meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari vállalkozások és a Get. hatálya alá tartozó földgázipari vállalkozások közötti befolyásszerzésre is.

(4)³⁶⁰ Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:

(5)³⁶³ Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban, illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezést.

(6)³⁶⁴ A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett.

94. §³⁶⁵ (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége Vhr.-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.

(2) Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes tájékoztatását a kiszervezés

(4) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott alapvető eszközöknek és vagyoni értékű jogoknak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés).

(5) Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel való rendelkezés

95. §³⁶⁶ (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.

(2)³⁶⁷ A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdés c) pontja szerinti követelményeknek.

(2a)³⁶⁸ A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak.

(3)³⁶⁹ A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.

96. § (1)³⁷⁰ A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 714/2009/EK rendeletben, az Európai Bizottság által a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatában, vagy a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén

(2)³⁷³ A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével és a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból egy épületen belül létesített magánvezetéken villamos energiát továbbadó felhasználóval szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(3)³⁷⁴ A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3a)³⁷⁵ A Hivatal az átviteli hálózat tulajdonosával szemben az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban és uniós jogi aktusokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.

97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.

98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:

(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.

(1a)³⁷⁶ A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben

(1b)³⁷⁷ Az átviteli rendszerüzemeltető (1a) bekezdés szerinti kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat tulajdonosát a 104. § (2)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a 87. § (4) bekezdésben meghatározott engedély kiadásával az átviteli rendszerüzemeltetőt feladatai ellátására.

(2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.

100. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

(4) A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.

(5) A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.

101. § (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.

(3) A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.

(4) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá – a függetlenség biztosítása érdekében – a 102/A. § (3) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1) és (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

102. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.

(2) Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt

(3) A (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító eladósodási szintjét érintő határozatot meghozni.

(4) Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv előkészítésével kapcsolatos döntések.

(5) A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell a 102/A. § (2)–(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a 102/B. § (1)–(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.

(6) A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.

102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról, munkafeltételeiről – ideértve a díjazását is –, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.

(2) Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel

(3) Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy jogorvoslati jogosultságait.

(4) Az operatív irányítást ellátó személyek

(5) Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.

(6) Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(7) Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését.

102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat munkaviszonyban – az átviteli rendszerirányító kivételével – a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.

(2) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.

(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell

(4)³⁸⁰ Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Tilos a munkaerő-kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás között.

102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.

(2) Az átviteli rendszerirányító – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – nem vehet igénybe szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.

(3) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak – így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek – meg kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.

(4) Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.

(5) Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében, valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól.

(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.

102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító a felügyelőbizottsága határozatainak sérelme nélkül jogosult dönteni

(2) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.

(3) Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el. Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt kérjen.

(6) Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.

102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési program végrehajtásának ellenőrzését – a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül – a felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.

(2) A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.

(3) A megfelelési ellenőr jogi személy vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. § (3) bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését, valamint a 102/B. § (1) és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiányát állapítja meg.

(5) A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.

(6) A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.

103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

(2) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:

(3)³⁸² Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a kereskedő felett az irányítást Magyarország nevében, törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.

(4) Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7) bekezdés szerinti személyeket munkaviszonyuk alatt és munkaviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyukban álló egyéb személyeket 1 évig a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.

(4a)³⁸³ Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(5) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §–102/E. § és 104. § nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában

(7) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki – az irányított villamosenergia-ipari vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve – éves átlagban nettó villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított vállalkozásokon keresztül végzi.

104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

(1a)³⁸⁵ Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel – az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt.

(2) Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.

(4) Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.

(5) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat tulajdonosának jogi személyiség, szervezet és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:

(6) Az átviteli rendszerüzemeltetőre az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy átviteli rendszerirányító alatt az átviteli rendszerüzemeltetőt kell érteni, kivéve a 99. § (1a) és (1b) bekezdés, valamint a 102. §–102/E. § rendelkezéseit.

(7) Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően a 102. §–102/E. § nem alkalmazható.

105. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent. A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.

(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.

(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.

(6)³⁸⁶ A 66. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetőjére.

105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.

(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.

(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak.

106. §³⁸⁸

107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez

(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik egyedül vagy más piaci szereplővel közösen piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, valamint a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) E fejezet alkalmazásában:

108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatásos és fenntartható verseny kialakulásának elősegítéséhez és a felhasználói érdekek védelméhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő.

109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4)³⁹¹ A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.

110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

(2)³⁹² Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról.

111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal megszabott időközönként megtartandó nyilvános aukció megtartását írhatja elő. Az aukció gyakoriságát és az értékesítésre kerülő kapacitás, illetve energia mennyiségét a Hivatal határozza meg. A Hivatal előírhatja továbbá a szervezett villamosenergia-piacon keresztül történő értékesítést.

(2)³⁹³ A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint adott esetben a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.

(5)³⁹⁴ A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.

112. §³⁹⁵ (1) A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(2) A 107–111. §-ban és a 107. § (4) bekezdése szerinti külön jogszabályban foglaltak alkalmazásáról a Hivatal a versenyhatósággal együttműködve a piacelemzés elvégzését legalább 2 hónappal megelőzően minden alkalommal módszertani útmutatót ad ki. Ha az ismételt piacelemzés elvvégzésére a 109. § (3) bekezdése szerinti kérelem alapján kerül sor, a Hivatal a módszertani útmutatót indokolt esetben a piacelemzés megkezdésével egyidejűleg is kiadhatja.

113. § (1)–(2)³⁹⁶

(3)³⁹⁷ A bíróságnak a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

114. § (1)³⁹⁸ A keresetlevelet a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.

(2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg

115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:

116. § (1)⁴⁰¹ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges.

(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.

(3)⁴⁰² Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni

117. § (1)⁴⁰⁵

(2)⁴⁰⁶ A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje két hónap.

(3)⁴⁰⁷ Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.

(4)⁴⁰⁸ A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.

(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.

(6)⁴⁰⁹ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(7)⁴¹⁰ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik.

117/A. §⁴¹¹ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is.

118. §⁴¹² A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, a területfejlesztésért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.

119. §⁴¹³ (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha

(2) Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.

(3) A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat része.

(4) Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén – a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján – a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati engedélyes részére értékesíteni.

120. §⁴¹⁴ Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon – az e törvény szerinti kivételekkel – a Hatóság építési engedélye alapján építhető.

121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

(3)⁴¹⁶ Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése céljából

122. § (1)⁴¹⁷ A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelmet nyújthat be.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

123. §⁴¹⁸ (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant.

(2) Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

(4) A kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos – az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja szerint bejegyzendő – jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(5) A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.

124. §⁴¹⁹ (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

125. § (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)⁴²⁰

126. § (1)⁴²¹ A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)⁴²²

(3) A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.

127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.

128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2)⁴²³ A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti.

129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.

(2)⁴²⁴ A Hatóság az építési engedély hatályát a hálózati engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.

(3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

130. §⁴²⁵

131. § (1)⁴²⁶ Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.

(2)⁴²⁷ A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes vagy az építtető szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.

(3)⁴²⁸

132. §⁴²⁹ (1)⁴³⁰ Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság előmunkálati- és vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Az építtető vagy a termelői vezeték engedélyese az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és vezetékjogi engedély alapján a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2)⁴³¹ Az (1) bekezdésben említett vezetékek kivételével az építtető, illetve a termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.

133. § (1) A közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.

(2)⁴³² Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatósághoz 90 napon belül üzemeltetési engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

(3) Az üzemeltető a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.

134. §⁴³³ A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatósághoz használatbavételi engedély iránti kérelmet köteles benyújtani.

135. § (1)⁴³⁴ Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek.

(2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.

136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2)⁴³⁵ A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor.

(3) A 121. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.

137. §⁴³⁶ A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a csatlakozó berendezés, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.

138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.

(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.

139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:

(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.

140. § (1)⁴⁴⁰ A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.

(2)⁴⁴¹ A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal határozatban állapítja meg. A villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3)⁴⁴² Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-kereskedő köteles a villamosenergia-vásárlási szerződéshez kapcsolódó díjtételt külön és a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat a számlán egyértelműen – egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – legalább két összevont tételben külön feltüntetni.

(4)⁴⁴³

(5)⁴⁴⁴ Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.

141. § (1)–(2)⁴⁴⁵

(3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(4)⁴⁴⁶ A hatósági árat – a 142. § (2)–(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.

(5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(6)⁴⁴⁷ A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(7) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(8)⁴⁴⁸ A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(9)⁴⁴⁹ E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (3)–(3a) bekezdése szerinti ára.

142. §⁴⁵⁰ (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók

(2) A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A rendszerhasználati díjak adott naptári évre érvényes mértékét és alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát, az abban megállapított rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek január 1-jei hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi közzé.

(4) A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.

(5) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

(6) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.

142/A. §⁴⁵¹ (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében, éves ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség-felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(2) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani. A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában állapítja meg.

(3) A hálózati engedélyesek a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – alkalmazni és a honlapjukon közzétenni.

(4) A Hivatal a 142. § (2) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a következő 4 éves árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.

(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

(6) A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetésmentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

142/B. §⁴⁵³ (1) A miniszter rendeletben állapítja meg

(2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti rendelet megalkotása során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét is.

(3) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.

(4) Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül.

(5) Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének – a 142/A. § (2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében – az elosztók között megosztott, 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott része árengedménynek minősül. A megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A rendszerszintű szolgáltatás keretében az átviteli rendszerirányító által lekötött kapacitások, valamint a rendszerszintű szolgáltatás szempontjából annak elválaszthatatlan részét képező, igénybevett villamos energia számviteli szempontból a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 40. pontja szerinti közvetített szolgáltatásnak minősül.

143. §⁴⁵⁴ (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani.

(2)⁴⁵⁵ Az egyetemes szolgáltatás árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, valamint összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze.

(3)⁴⁵⁶ Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat, a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit – a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3a)⁴⁵⁷ Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz. rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá.

(4)⁴⁵⁸

(5) A kihirdetett egyetemes szolgáltatói árakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.

(6)⁴⁵⁹ Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.

143/A. §⁴⁶⁰ (1) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteire vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal készíti elő. A Hivatal előkészítő tevékenysége során kikéri az érintett engedélyesek véleményét.

(2)⁴⁶¹ A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató a kihirdetést követő 3 munkanapon belül a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(3)⁴⁶² Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie.

(4) Az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó előírások teljesülését a Hivatal ellenőrzi.

(5) Az engedélyesek kötelesek a 143. § (1)–(2) bekezdésével összhangban a Hivatal 143. § (3) bekezdés szerinti előkészítő tevékenységének elősegítése érdekében az általuk alkalmazandó egyetemes szolgáltatási árakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani.

(6) Az egyetemes szolgáltató köteles

144. § (1)⁴⁶³ A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg.

(2)⁴⁶⁴ A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.

(3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.

(4)⁴⁶⁵ A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.

(5)⁴⁶⁶ A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés

(6) A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.

144/A. §⁴⁶⁷ Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű csatlakozásának hatásait.

145. §⁴⁶⁸ A 142–144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal

145/A. §⁴⁷⁰ A 170. § (2) bekezdésnek a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény 17. §-ával megállapított 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a Hivatal által a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LV. törvény hatálybalépését megelőzően utoljára jóváhagyott árakat kell alkalmazni a Hivatal határozatában meghatározott időponttól.

146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelező átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplőkre történő szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.

147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket

(3)⁴⁷³ Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó alapjába az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.

(4)⁴⁷⁴ A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.

(5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.

148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját

(2)⁴⁷⁵ A 147. § (1) bekezdése szerint megfizetendő pénzeszközök mértékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a külön törvény Ft/kWh egységben állapítja meg.⁴⁷⁶

(3) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.

(4)⁴⁷⁷ A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerint megfizetendő pénzeszköz mértéke 1,20 Ft/kWh.

149. §⁴⁷⁸

150. § (1)⁴⁸¹ A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban előírt ideig megőrizni, továbbá abban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.

(2) Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja.

(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.

151. § (1)⁴⁸² Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-kereskedő engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(1a)⁴⁸³ A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt foglalkoztató hálózati engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél foglalkoztatott személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét, valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.

(1b)⁴⁸⁴ Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.

(2)⁴⁸⁵ A hálózati engedélyes, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a megfelelési ellenőr (a továbbiakban együtt: adatkezelő) a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszűnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetősége megszűnt.

(3)⁴⁸⁶ A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1)–(1b) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.

(4)⁴⁸⁷ Az (1)–(1b) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak

(5)⁴⁹¹ Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)–c) és f)–h) pontjában meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)–c), valamint e)–h) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

152. §⁴⁹² (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni e törvényben valamint a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.

(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.

153. §⁴⁹³ (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

(2) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny információknak a titkosságát, amelyekhez e törvény szerinti engedélyesi tevékenysége során hozzájut, továbbá megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos – üzleti szempontból előnyös – információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.

154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttműködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.

155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet.

(2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja.

(2a)⁴⁹⁴ A Hivatal az üzleti titoknak minősülő adatot a 162–162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja.

(3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(4) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan – adatokat köteles honlapján közzétenni.

156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.

157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.

158. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.

(2) A Hivatal tevékenységének célja

159. §⁵⁰¹ (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:

(2) A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai körében meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait.

(3) A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:

(4) A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:

(5) A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:

(6) A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:

160. §⁵⁰⁵ (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást folytat le az alábbi esetekben:

(2) A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést, amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy nem felel meg a 102–102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt, rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.

(3)⁵⁰⁶ A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet – az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett – az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(4) Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet, amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé.

(5)⁵⁰⁷ Amennyiben a Hivatal az (1) bekezdés a) pontja alapján a 104. §-ban meghatározott szétválasztási szabályoknak való megfelelést tanúsította, és a 104. § (6) bekezdése figyelembevételével átviteli rendszerüzemeltetésre vonatkozó működési engedélyt ad ki, azt követően az átviteli rendszerirányítónak a 102. §–102/E. §-ban foglalt szétválasztási szabályoknak való megfelelés tanúsítása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

161. § (1)⁵⁰⁸ A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint működésével összefüggő kiadásokat és működését saját bevételeiből fedezi.

(2) A Hivatal bevételét képezik a

(3)⁵¹⁰ A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

(4) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5)⁵¹¹ Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(6)–(7)⁵¹²

162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében együttműködik.

(2)⁵¹³ A 110–111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját tartalmazó véleményét figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.

162/A. §⁵¹⁵ (1) A Hivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a szervezett villamosenergia-piac prudens működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete, valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében együttműködik. A Hivatal és a Felügyelet az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszik.

(2) A Hivatal és a Felügyelet az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, vlamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

162/B. §⁵¹⁷ (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal együttműködik a határon keresztül történő villamos energia ki- és beszállítást végző engedélyesek, valamint a villamosenergia-kereskedők vonatkozásában fennálló hatósági feladataik ellátása érdekében. A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt közzéteszi.

(2) Az együttműködés keretében a Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kölcsönösen adatszolgáltatást nyújt egymásnak az (1) bekezdésben meghatározott engedélyesek által határon keresztül ki- és beszállított, valamint belföldön vásárolt és értékesített villamos energia mennyiségéről.

(3) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.

163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.

(2)⁵¹⁸ A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan – a két hatóság együttműködését érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3)⁵¹⁹ A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel,

(4) A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.

164. § (1)⁵²² A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet.

(2)⁵²³ A nemzetközi együttműködés során a külföldi szabályozó hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi szabályozó hatóságoknak az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő adatokat:

(3)⁵²⁴ A Hivatal az Európai Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.

(4)⁵²⁵ A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat, információkat kérhet.

165. §⁵²⁶ (1)⁵²⁷ A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag Magyarország határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:

(2) Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.

(3) A Hivatal az Ügynökség minden – a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti – kötelező erejű határozatát végrehajtja.

(4) A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és az Ügynökséggel

(5) A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi célokra irányulhat:

165/A. §⁵²⁸ (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).

(2) A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.

(3) Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles végrehajtani.

(4) Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2 hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4 hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal határozatával szemben.

(5) A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani.

166. § (1)⁵²⁹ A Hivatal elnökét és elnökhelyetteseit – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.⁵³⁰ A kinevezés időtartama hat év, ami egy alkalommal azonos időtartamra meghosszabbítható. Az elnök és elnökhelyettesek kinevezése időtartamának lejárta vagy megbízatása egyéb okból történő megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt.

(2)⁵³¹ Az elnök és az elnökhelyettesek tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja.

(3)⁵³² A Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik,

(4)⁵³³ Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

(5)⁵³⁴ A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettesei részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a miniszterelnök elé.

(7) A Hivatal elnöke

167. § (1)⁵³⁶ A Hivatal kormánytisztviselője a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással.

(2)⁵³⁷ A Hivatal kormánytisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3)⁵³⁸ A Hivatal kormánytisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4)⁵³⁹ A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal kormánytisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5)⁵⁴⁰ A Hivatal kormánytisztviselőire a Kttv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Kttv. 126. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Kttv. 134. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 80%-a, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-előirányzatra, valamint a személyi juttatások előirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történő jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felső mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó.

168. § (1)⁵⁴¹

(2)⁵⁴² A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.

(3)⁵⁴³ A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsődleges energiaforrás- ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni.

(4)⁵⁴⁴ A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje

(4a)⁵⁵³ Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta előtt indokolt esetben – a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően – egy alkalommal 2 hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal meghosszabbíthatja.

(5)⁵⁵⁴ A Hivatal az ügyfél kérelmére hatósági ellenőrzést folytathat le.

(6)⁵⁵⁵ Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.

(8)⁵⁵⁶

(9)⁵⁵⁷ A Hivatal köteles határozatait nyilvánosan közzétenni.

(10)⁵⁵⁸ A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatának bírósági felülvizsgálata során – a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló kormányrendelet alapján meghozott döntés, valamint a tanúsítási eljárás eredményeképpen hozott és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat kivételével – a határozatot jogosult megváltoztatni.

(11)⁵⁵⁹ A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi kérelem.

(12) A Hivatallal szemben – hatósági jogkörben hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

(13)⁵⁶⁰ A Hivatal döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.

(14)⁵⁶¹

(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.

(15a)⁵⁶² Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

(16)⁵⁶⁵ A Hivatal engedélyezési eljárásai során hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.

(17)⁵⁶⁶ A Hivatal eljárásai során az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a szerinti panaszok és közérdekű bejelentések esetében a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő három hónap.

168/A. §⁵⁶⁷ (1) A rendszerhasználati és csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárások szempontjából ügyfélnek kizárólag az érintett hálózati engedélyes tekintendő.

(2) A Hivatal rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát az érintett ügyfél a határozat közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Hivatal elleni kereset indításával.

(3) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata iránti ügyben a bíróság soron kívül jár el, azzal hogy a bíróság határozatát legkésőbb a felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 30 napig meghozza.

(4) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott hatályos díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által jogerősen, a bírósági határozat alapján új eljárásban megállapított új rendszerhasználati vagy csatlakozási díjak hatályba nem lépnek, azzal, hogy a rendszerhasználati díjak tekintetében legkésőbb addig az időpontig, amíg a Hivatal által, e törvény rendelkezései szerint, a következő naptári év vonatkozásában megállapított új rendszerhasználati díjak hatályba lépnek.

(5) A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.

(6) Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság a határozatot jogerősen részben hatályon kívül helyezi, a Hivatal a határozat bírósági felülvizsgálattal nem érintett, de számítási szempontból attól elválaszthatatlannak minősülő részét a Ket. 114. § szerint a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül jogosult módosítani.

169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot.

(2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.

(4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.

(5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott időre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja.

(6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.

(7)⁵⁶⁸ Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatalos Értesítőben történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.

(8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.

(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni: