126/2008. (IX. 23.) FVM rendelet

a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet módosításáról¹

2008.09.26.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. § A zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g) a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: Nemzeti Stratégia): a tanácsi rendelet 103f. cikk (2) bekezdése szerint elkészített stratégia, amelyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint az FVM Értesítőben közleményben tesz közzé.”

2. § (1) Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15-éig – 2008. évben 2008. szeptember 30-áig – kell benyújtani a minisztériumhoz. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok az elismerési kérelmükkel egyidejűleg nyújthatják be működési programjukat.”

(2) Az R. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A működési programot, a részleges működési programot és annak módosítását a Nemzeti Stratégia figyelembevételével, az 5. számú mellékletben szereplő feltételeknek megfelelően, az 5/b. számú mellékletben meghatározott – az 5/c. számú mellékletben szereplő segédlet szerint kitöltött – formában, a bizottsági rendeletben előírtak figyelembevételével kell benyújtani.”

(3) Az R. 16. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A termelői szervezet a működési program tárgyévi végrehajtásáról a tárgyévet követő május 31-éig – figyelemmel a bizottsági rendeletben foglaltakra – az 5/f. számú melléklet 3–6. táblázatainak kitöltésével és szöveges értékeléssel éves jelentést nyújt be a minisztériumnak.”

3. § Az R. 23. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tanácsi rendeletben foglaltak megvalósulása érdekében a zöldség-gyümölcs termelői csoportok, illetve a termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni:]

„b) a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban).”

4. § Az R. 24. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A működési program végrehajtása során a Működési Alapból támogatható műveletek és kiadások nem kimerítő felsorolását az 5/d. számú melléklet, az elszámolható biológiai növényvédelmi eszközök és szervezetek listáját az 5/e. számú melléklet tartalmazza.”

5. § Az R. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termelői szervezetként való elismerés visszavonása esetén a visszavonás időpontját megelőző öt évben a tanácsi rendelet 103a., 103d. és 103e. cikkei alapján nyújtott támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül.”

6. § Az R. 27. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Figyelemmel a tanácsi rendelet 203a. cikkének (2) bekezdésére, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/1996/EK tanácsi rendelet 11. cikke alapján véglegesen elismert termelői értékesítő szervezeteket e rendelet hatálybalépésétől a tanácsi rendelet 125b. cikke szerint termelői szervezeteknek kell tekinteni.

(4) Figyelemmel a tanácsi rendelet 203a. cikkének (4) bekezdésére, a 2200/1996/EK tanácsi rendelet 14. cikke alapján előzetesen elismert termelői értékesítő szervezeteket e rendelet hatálybalépésétől a tanácsi rendelet 125e. cikkének megfelelő zöldség-gyümölcs termelői csoportoknak kell tekinteni.”

7. § Az R. kiegészül e rendelet 1., 1/a., 1/b., 1/c., 1/d., 1/e., és 1/f. számú mellékletében foglalt 5., 5/a., 5/b., 5/c., 5/d., 5/e., és 5/f. számú mellékletekkel.

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba azzal, hogy az R. 24. § (4) és (5) bekezdése hatályát veszti.

(2) Az R. 3. § (1) bekezdésében „a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe „a miniszter” szövegrész lép.

(3) Az R. 11. § (2) bekezdésében „a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe „a minisztériumnak” szövegrész lép.

1. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5. számú melléklet a 19/2008. (II.19.) FVM rendelethez]

1. A működési programok célkitűzéseinek megvalósításánál alkalmazható intézkedéscsoportok, illetve azok eszközei, teljesítménymutatók

Célkitűzések
1	A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása
2	A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása
3	Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében
4	A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése
5	A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése
6	Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével
7	A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata
8	A környezetbarát termelés és termék előállítás
9	Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása
10	A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése

A célkitűzések megvalósítás érdekében alkalmazható intézkedések az alábbiak:

	Célkitűzések	Intézkedések
1	A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása	Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
2	A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása	Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
3	Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében	Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység
4	A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése	Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Képzési tevékenység típusok Válságmegelőzési és -kezelési intézkedése
5	A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése	Termeléstervezésre irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Egyéb tevékenység típusok
6	Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével	Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
7	A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata	Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
8	A környezetbarát termelés és termék előállítás	Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
9	Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomonkövethetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása	Termeléstervezésre irányuló tevékenység Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység Kutatás és kísérleti termelés Képzési tevékenység típusok Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok
10	A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése	Termeléstervezésre irányuló tevékenység Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések Környezetvédelmi tevékenység típusok Egyéb tevékenység típusok

1.1. Az összes vagy több tevékenységtípusra vonatkozó követelmények

A zöldség-gyümölcs közös piacszervezés keretében a működési programok intézkedéseire igénybe vett támogatások kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a termelői szervezetek (TÉSZ) büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a szabályok betartásáról, a kifizető ügynökség pedig egyértelmű jelöléssel látja el a támogatás helyszíni ellenőrzése során bemutatott eredeti pénzügyi bizonylatokat és számlákat, amelyek így más jogcímen nem kerülhetnek befogadásra.

Az egyes intézkedésekre fordítható maximális összeget a működési alaphoz viszonyítva kell meghatározni. Az alábbiak szerinti megosztásban határozzuk meg a maximálisan egy intézkedéscsoport végrehajtására fordítható összeget, a működési alap százalékban.

Intézkedés megnevezése	Működési alapból felhasználható maximális összeg intézkedésenként (működési alap=100%)
1. Termeléstervezésre irányuló tevékenység	60%
2. Termékminőség javítására, fenntartására irányuló tevékenység	60%
3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenység, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenység	60%
4. Kutatás és kísérleti termelés	30%
5. Képzési tevékenység típusok	60%
6. Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések	30%
7. Környezetvédelmi tevékenység típusok	30%
8. Egyéb tevékenység típusok	30%

1.2. A tevékenységtípusokkal kapcsolatban igényelt konkrét információk

1.2.1. A termeléstervezésre irányuló tevékenységek

A termeléstervezés, mint intézkedés, olyan tevékenységek csoportja, amelyek az információgyűjtést, azok összesítését, elemzését, azokból következtetések levonását hivatott elősegíteni. A TÉSZ tagjainak termeléséről folyamatos, naprakész információkkal kell rendelkezni, amelyek az összegzésüket követően alkalmasak arra, hogy az értékesítés szervezése folyamán mindig a tényleges adatokra (fajta, mennyiség, minőség) tudjon a szervezet alapozni.

Az értékesítési tárgyalások alkalmával a keresett termék mennyisége és minősége, illetve annak időbeni ütemezése ismeretében és a termelői oldalról történt adatszolgáltatást összevetve tervezzék meg az adott időszaki termékstruktúrát, adjanak iránymutatást a tag termelőknek, hogy mit termeljenek és mekkora mennyiségben a piaci kereslet alapján.

Ahhoz, hogy az értékesítés szervezése hatékony legyen, a piaci változások nyomon követése elengedhetetlen. A zöldség-gyümölcs ágazatban a változásokra történő gyors reagálás nagyon nehéz, ezért itt elsősorban a több éves adatgyűjtéseken alapuló tendenciák figyelembevételét kell előtérbe helyezni.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. Tárgyi eszköz fejlesztés: a termelői szervezet tagjaival és kereskedelmi partnereivel történő kapcsolattartást és annak tervezését lehetővé tévő számítástechnikai és mobilkommunikációs eszközök és szoftverek beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje, illetve a meglévő fejlesztése;

2. Szolgáltatás fejlesztés a tagok felé: olyan szolgáltatás csoportokat kell létrehozni, melyek lehetővé teszik a gazdákkal történő szorosabb együttműködést, ennek következtében a hatékonyabb információ gyűjtést (jogi szolgáltatás, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység, üzletvezetés, egyéb tanácsadás, összetett adminisztratív szolgáltatás, egyéb irodai szolgáltatás, az ehhez szükséges, szakképzett emberi erőforrás biztosítása);

3. Külső szolgáltatások igénybevétele az eseti, nem rendszeres tevékenységek elvégzésére (pl. piac-, közvélemény-kutatás; adatfeldolgozás, Világháló-portál szolgáltatás, illetve ide sorolhatók mindazon tevékenységek amelyeket az előző pontban is felsoroltunk);

4. Saját munkavállalók képzése adott tevékenység pontosabb végrehajtásának érdekében, ami ezzel az intézkedéssel kapcsolatos (az eddigiekben felsorolt – nem teljes körű – lista alapján);

5. A termelők részéről szolgáltatott adatok valódiságának ellenőrzését is meg kell valósítani. A termelői szervezetnek szabályzatban kell rögzíteni, hogy milyen gyakorisággal, a tagok mekkora hányadánál kell ellenőrzést végrehajtani a megadott információk valódiságára vonatkozóan, mely tevékenység az elszámolható kategóriába tartozik. A lehetséges tűréshatárokat meg kell állapítani. Intézkedni szükséges a valótan adatszolgáltatásból adódó váratlan helyzetekből kialakult károk megszüntetéséről;

6. Nem tag termelők esetében is fel kell tudni mutatni egy nyilvántartást, amely azt igazolja, hogy előzetes egyeztetés alapján szállította az áruját a telephelyre, illetve azt, hogy ilyen esetben valóban nem tudtak tag termelőtől árut bekérni. (Amennyiben az értékesítés szervezett és az előre látható mennyiségek és árak meg vannak határozva, illetve ezzel szemben rendelkezésre áll a tagok betakarításáról szóló összesítés, egyértelműen megállapítható, hogy volt-e szükség külső, nem tagtól származó árura).

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az intézkedés során olyan eszközhátteret kell létrehozni (hardver, szoftver, mobilkommunikációs eszközök), amely képes a leírásban említett feladatok végrehajtásának elősegítésére. Ezek számlája, üzembe helyezési dokumentációja, tárgyi eszköz kartonja bizonyítékként elfogadhatók a tulajdoni viszonyok tisztázásánál. Amennyiben bérelt, vagy lízingelt eszközökről van szó, az ezt alátámasztó dokumentációt (szerződések, bérleti díj/lízingdíj kifizetését igazoló dokumentumok) rendelkezésre kell bocsátani az ellenőrzés során.

A nyilvántartások, a listák, az összesítések, illetve minden, a tervezéshez szükséges dokumentumot meg kell őrizni, amely alapján később ellenőrizhető a termeléstervezés intézkedés végrehajtása, ideértve a szolgáltatókkal kötött szerződéseket, az intézkedés végrehajtása érdekében alkalmazott munkavállaló összes dokumentációját, beleértve azt a nyilvántartást is, ami az intézkedés végrehajtása érdekében végzett tevékenységekről, azok időtartamáról szól.

Az eredmények tekintetében egy kimutatást kell készíteni arról, hogy az értékesített termék értéke, az értékesített mennyiség, illetve a termelésbe vont termőterület nagysága hogyan változott ahhoz az állapothoz képest, ami az intézkedés végrehajtása előtt volt jellemző.

További kérdésként merülhetnek fel az alábbiak:

A tagok termelői szervezeten keresztül értékesített termése, hány százaléka az össztermelésének?

Változott-e a nem tagi rész aránya az összes értékesítésen belül?

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása;

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

4. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása, teljes logisztika fejlesztése;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása;

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.2. Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek

A zöldség-gyümölcs termékek minőségének javítása több tényező függvénye. Termelési oldalról a felhasznált anyagok, fajták, technológiák játsszák a döntő szerepet. Ezt követi a szállítás, az osztályozás, válogatás, csomagolás, amely a szervezet feladata.

A termelői oldalon a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet:

1. szaktanácsadói szolgálat létrehozása, amelynek keretén belül konkrét információt kaphatnak a termelők fajta, technológia kérdéskörben, úgy, hogy a szaktanácsadó a termelői szervezet által tervezett termelést tartja szem előtt;

2. Minőségbiztosítási rendszerek kiépítése: akár szolgáltatón keresztül, akár saját – képzett – munkavállalóval történő rendszerépítés, rendszerfejlesztés. Ebbe beletartozik a termelők felkészítése, a szervezet telephelyének felkészítése az auditra, a dokumentációk elkészítésével együtt, a szükséges vizsgálatok elvégzése, elvégeztetése, valamint maga az audit költsége, az audit időszaka alatt felmerült egyéb költségekkel;

3. Képzések, oktatások szervezése, a minőségfejlesztéshez igazoltan kapcsolódó témákban;

4. A termesztéstechnológia fejlesztése a termelőknél. Segítség nyújtása pályázatok megírásához, agrár-környezetgazdálkodási rendszerben való részvételhez, támogatások igénylése stb.;

5. Beruházásokhoz, fejlesztésekhez kedvezményes hitellehetőség biztosítása;

6. Termelők rendszeres, váratlan, véletlenszerű ellenőrzése.

A szervezet oldaláról a termékminőség javítása az alábbi módokon történhet:

1. Megfelelő osztályozás, homogén árualap kialakítása,

2. Csomagolásfejlesztés,

3. Megfelelő jelölés, címkézés, nyomon követés,

4. Termelői szervezetek rendszeres ellenőrzése.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

Tárgyi eszköz beszerzés:

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatát lehetővé tevő tárgyi eszközök és anyagok beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

2. Az áruk szakszerű címkézését lehetővé tévő rendszerek (címkenyomtatók, címkék stb.) beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

3. A termékminőséggel, a minőségbiztosítással, a környezetgazdálkodással és nyomon követhetőséggel kapcsolatos tárgyi eszközök, könyvek, kiadványok, elemzések stb. beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje,

4. A szaktanácsadási rendszerek kiépítésével kapcsolatos tárgyi eszközök (gyors vizsgáló műszerek, gépjárművek, informatikai eszközök, szakfolyóiratok stb.) beszerzése, tartós bérlete, vagy lízingje.

Szolgáltatásfejlesztés: amennyiben az alábbi tevékenységeket saját munkavállalóval hajtják végre.

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal,

2. A minőségi áruátvételt, a minőség-ellenőrzést, a minőségbiztosítást és nyomon követhetőséget, valamint az áruminták vizsgálatát végző szakemberek személyes közreműködése,

3. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja,

4. A termékminőség javításával vagy fenntartásával foglalkozó munkatársainak személyi jellegű költségei,

5. Raktározás, tárolás, áruszállítás, rakománykezelési szolgáltatások igénybevétele.

Külső szolgáltatások igénybevétele: amennyiben az alábbi tevékenységeket, megbízói szerződéssel végzik el.

1. A termék-, a talaj-, a növény- és vízminták vizsgálatának végzése szaklaboratóriummal,

3. A minőségbiztosítási rendszerek kiépítése és rendszeres akkreditációja.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Elsődleges cél a magyar termékek minőségének javítása, mind beltartalmi értékeit tekintve, mint pedig a külső megjelenését tekintve, természetesen a környezetünk védelme mellett. Ezért a megfelelő termesztéstechnológiák bevezetése, a szaktanácsadási rendszer kialakítása, minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása, megfelelő ellenőrzési rendszer kiépítése a cél.

A szükséges dokumentáció, amellyel ellenőrizhető a tevékenység végrehajtása a mindennapi tevékenység során alkalmazott és a számviteli törvényben előírt szabályok alapján elfogadható.

A végrehajtó munkavállalók esetében viszont, hogy a munkabérük és annak közterhei elszámolhatóak legyenek, nyilvántartást szükséges vezetni a tevékenység végrehajtásával eltöltött időről és a konkrét feladatról.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

6. Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása.

1.2.3. A forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint a promóciós és kommunikációs tevékenységek

A forgalmazás tökéletesítéséhez olyan feladatok megvalósítása szükséges, mellyel megvalósítható a minél nagyobb mennyiségű, lehetőleg az összes tagi áru értékesítése. Az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzése, a szükséges munkaerő biztosítása, a szükséges szolgáltatások igénybevételével biztosítani kell ennek megvalósítását. Ehhez szükség lehet promóciós és kommunikációs tevékenységre is, mely az értékesítés volumenének növelését kell, hogy elősegítse.

Természetesen ez a tevékenység szorosan kapcsolódik az első kettő tevékenységhez. Amennyiben a tagi termelésről megfelelő és valós információk állnak rendelkezésre, ekkor válik fontossá, hogy olyan műszaki és személyzeti háttérrel rendelkezzen egy termelői szervezet, amely a rendelkezésre álló információk alapján az értékesítési csatornák felkutatásával, kapcsolataik építésével képes az árut a fogyasztókhoz eljuttatni. A munka során visszajelzés szükséges az értékesítési tapasztalatokról a termelés felé, a termelt faj, fajta, minőség, mennyiség, betakarítás időzítés, csomagolási mód tekintetében.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. Tárgyi eszköz fejlesztés: az értékesítéshez szükséges kommunikációs eszközök, a tárgyalások feltételeit megvalósító építések, gép és eszközbeszerzések.

2. Külső szolgáltatások igénybevétele: az értékesítéshez kapcsolódó személyszállítási szolgáltatások igénybevétele, szállodai, vendéglátói szolgáltatások igénybevétele, fordítás, tolmácsolás.

Egyéb az értékesítés kapcsán felmerült kiadások, melyeknél egyértelműen igazolható, hogy az értékesítést segíti elő.

A reklámozáshoz szükséges szóróanyagok, prospektusok, egyéb, a termelői szervezet tevékenységéről szóló anyag elkészítése, kiadása, terjesztése. Internetes megjelenés fejlesztése, működtetése, új csomagolóanyagok kifejlesztése (saját lógóval), akciók, kampányok, kiállítások szervezésével. Ennek igazolására a szolgáltatási szerződést, a teljesítési jegyzőkönyvet, illetve a kifizetést igazoló dokumentumot (számla + banki kivonat) kell bemutatni. Amennyiben nem egyértelműen igazolható a tevékenység (pl. egy kész prospektus felmutatásával igazolható a tevékenység) egy rövid összefoglaló elkészítése szükséges a tevékenységről, annak eredményéről.

3. Személyi feltételek: mindenképpen kell lenni olyan személynek a szervezetnél, aki végzettségénél, szakmai tapasztalatánál fogva tudja szervezni az értékesítést. Amennyiben szükséges az ő munkáját elősegítő munkatársak alkalmazására is szükség lehet. Az, hogy ők szerződéses vagy alkalmazotti munkaviszonyban vannak, a szervezet vezetőségének joga eldönteni.

A promóció és kommunikáció megvalósítására, amennyiben szükséges, külön, saját alkalmazott foglalkoztatása lehetséges, aki a folyamatos frissítésekkel foglalkozik, illetve azzal, hogy a termelői szervezet a fogyasztók mindennapjaiban, köztudatában ott legyen. Szervezési feladatokat lásson el, amelynek célja az új termékek bemutatása, a régiek reklámozása, a termékek fogyasztók általi megismertetése, különös hangsúlyt fektetve az egyedi, saját előállítású, különleges vagy új termékekre. Ezen tevékenységek során a fogyasztóktól származó visszajelzések, igények gyűjtését előtérbe kell helyezni, melyet a termelés tervezés, a termékminőség javítása során fel kell használni. Saját alkalmazott esetén nyilvántartás szükséges vezetni a végzett tevékenységről, annak végrehajtáshoz szükséges időről. Szolgáltatás igénybevétele esetén a szükséges dokumentációnak meg kell lennie.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Mindenképpen az értékesített mennyiség növekedésével igazolható a tevékenység hatásossága, ez a fő cél. Minden egyes tevékenységről feljegyzést kell készíteni: mikor kezdték el, mi a célja (termék, mennyiség vonatkozásában), mikor tervezik befejezni, mikorra várható ennek eredményének megjelenése. Csatolni kell egy, a tevékenység megkezdése előtti a termelői szervezet által meghatározott legalább fél éves időszakra vonatkozó értékesített mennyiséget igazoló dokumentumot. A tevékenység végrehajtását követően ugyanarra az időszakra vonatkozóan ismét csatolni kell az értékesített mennyiséget igazoló, aktuális dokumentumot. A változást egyértelműen meg kell határozni. Amennyiben csökkent az értékesített mennyiség, indoklásban szerepelnie kell az oknak, illetve az ezt igazoló dokumentumoknak.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

3. Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása.

1.2.4. Kutatás és kísérleti termelés

Magyarországon a rendszerváltás óta a független zöldség-gyümölcs technológiai kutatás erősen visszaesett, pedig a gyorsuló fajtaváltás és a modern technológiák adaptációja szükségessé teszi ezen kutatási-fejlesztési feladatok elvégzését. Ezen a területen a termelői szervezetek tölthetnek be úttörő szerepet.

Kutatás és kísérleti termelésben a termelői szervezetek szerepe abban van, hogy segítse tagjait az új technológiák, fajták, növényvédő szerek, megismerésében, akár egy bemutatóként szolgáló létesítmény megvalósításával. A kisebb termelők nem tudják tartani a fejlődési ütemet, a nagy termelők pedig a bizonytalan kimenet miatt nem merik az új technológiákat kipróbálni. Ezért szükséges a termelői szervezet részéről egy olyan szolgáltatás kifejlesztése, amelynek segítségével a termelők mindig a legújabb információk birtokában dolgozhatnak, csökkentve ezzel a gazdaságok közötti fejlettségi és jövedelmezőségi különbséget, valamint a szaktanácsadói tevékenység alapja lehet a kísérleti adatokból levont következtetések és tapasztalatok. A kutatási eredmények alapján ajánlásokat kell tenni a tagok felé.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

– Tárgyi eszköz beszerzés: Kutatásokhoz és kísérleti fejlesztésekhez szükséges anyagok és eszközök beszerzése, szükséges háttér megteremtése (kísérleti termesztő berendezése építése, agrometeorológiai állomások felállítása, vizsgáló laboratóriumok létrehozása);

– Szolgáltatások igénybevétele: pl. műszaki vizsgálat, elemzés biotechnológiai kutatás, fejlesztés;

– Együttműködési megállapodások létrehozása nemesítőkkel, bemutató gazdaság létrehozására;

– A gyűjtött adatok információk nyomon követhető megosztása a tagokkal, ennek eredményeinek felsorolása, következtetések levonása, ez alapján újabb feladatok meghatározása;

– Olyan személyzet foglalkoztatása, akik adott témában szakértők.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Abban az esetben, ha a szerveződés vállalkozik egy kísérleti termesztő berendezés létrehozására, annak megvalósítását igazoló összes dokumentumnak (engedélyek, tervek, műszaki leírások, szerződések, számlák, üzembe helyezési dokumentumok) rendelkezésre kell állnia az ellenőrzés során.

Külső szolgáltatás igénybevétele esetén a kapcsolódó dokumentációk (megbízási szerződés, teljesítési jegyzőkönyv, számla, illetve amit egy APEH ellenőrzés során egy ellenőr kérhet) elegendő bizonyítékok. A kutatásban részt vevő személyzet munkaviszonyának vagy szerződéses viszonyának igazolását is biztosítani kell, valamint igazolni kell hozzáértésüket, szakmai alkalmasságukat.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

1. A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség és gyümölcs, valamint a gomba termesztés szervezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése;

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása.

1.2.5. Képzési tevékenységtípusok, valamint a tanácsadó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése

Tekintettel arra, hogy Magyarországon a szakképzés színvonala nem kielégítő és nem követi a korszerű gyakorlati ismereteket, szükség van a termelői szervezetek által végzett képzési, tanácsadási és továbbképzési szolgáltatásokra, amely mind a tagok felé, mind pedig a TÉSZ alkalmazott szakemberei felé folyamatosan a legkorszerűbb ismeretanyagokat juttatja el. Ez a tevékenység az egyik kulcseleme a termékminőség javításának, a versenyképes hozamok elérésnek és a különböző jogszabályi kötelezettségeknek való hiánytalan megfelelésnek is.

A tagok részére olyan képzések, előadások szervezése, amelyek a termelési tevékenységükben, gazdálkodásukban segíti őket:

– Az áruminőséggel , a minőségbiztosítással, az árukezeléssel, nyomon követéssel kapcsolatos oktatások szervezése, meghívott vagy szervezeten belüli tanácsadók segítségével; a kutatás kísérleti termelés eredményeit, tapasztalatait referáló képzések, előadások tartása a termesztéstechnológiákról, növényvédelemről, fajról, fajtákról. Ideértve természetesen a mások által végzett kutatások eredményeinek közlését is;

– Képzések, előadások témája lehet: jogszabályi változások, adó, VPOP, munkaügy, munkavédelem, tűzvédelem, támogatások, aktuális pályázati lehetőségek, környezetvédelem, integrált és biotermesztés;

– Ezen túl a szaktanácsadási szolgáltatásokhoz is biztosítani kell a hozzáférésüket, melynek segítségével tájékozódhatnak az aktuális kutatási és kísérleti termelés eredményeiről.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

Előadások, képzések, konferenciák szervezése a tagoknak, a fent említett témákban. Másrészt a termelői szervezetek együttműködését elősegítő összejövetelek, termelői szervezet konferenciák szervezése is ezen tevékenységek közé tartozik. Az ellenőrzés során az adott képzéshez, előadáshoz tartozó terembérlet, egyéb eszközök bérlete, vásárlása, kölcsönzése, a szükséges okmányokkal igazolva elszámolható költségnek minősül. Az előadók díjazása, bemutatók megszervezése, szóróanyagok biztosítása (amit a termelői szervezet készíttet) is elszámolható a működési alapból.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az előadás, képzés szervezése során keletkezett dokumentáció (pl. terembérlet) bemutatásával, a tagoknak kiküldött meghívó egy másolatával, amely tartalmazza az előadások címét, az előadó nevét. A jelenléti ív bemutatásával, egy jegyzőkönyv felmutatásával az adott képzésről, témákról, eseményekről igazolja a rendezvény tényleges megszervezését.

Elvárt eredmény az, hogy a termelők felkészültek legyenek a napi kérdésekben. Konkrét mérő- mutatószámot nem határozunk meg ennek megvalósításának ellenőrzésére, viszont a rendezvények száma, a jelenlévők száma, az előadások témája, azok színvonala, a készített jegyzőkönyvek bizonyítják a hatékonyságot.

A fenti tanácsadási és képzési szolgáltatásokat végző munkatársak személyi jellegű költségei, valamint a megbízott vállalkozások költségei elszámolhatók.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása

1.2.6. Válságmegelőzési és -kezelési intézkedések a vonatkozó rendeletben szabályozottak szerint

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozóan a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 17–22. § alapján kell eljárni.

Célja a piaci válságok megelőzése és a kialakult kereslet-kínálati válságok kezelése.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

Tárgyi eszköz fejlesztés: minden olyan beruházás elfogadható, amely az egyes intézkedések végrehajtását segíti. Az árukivonáshoz és a be nem takarításhoz kapcsolható tárgyi eszköz beszerzésen belül a szükséges munkagépeket és szállító járműveket, az átadás eszközeit kell érteni. Ezek szükségességét egyértelműen kell igazolni. Ennek eredményeként a szervezet egy szolgáltatási rendszert alakít ki. A termelésszervezés során gyűjtött információk alapján, piaci információk alapján a szükséges intézkedés meghatározásával ezt a folyamatot a termelői szervezetnek kell koordinálnia.

Amennyiben a beruházások szükségessége nem alátámasztható (pl. kapacitás miatt) a szervezet szolgáltatóval is megvalósíthatja az intézkedésekhez kapcsolódó feladatok ellátását.

A munkavállalónak, aki a feladatot végrehajtja, nyilvántartásokkal kell igazolnia a probléma megoldásával töltött idő mennyiségét, a végzett feladat megjelölésével.

A promóció és kommunikáció, valamint a képzés tekintetében is lehet szó tárgyi eszköz beszerzésről, de ez csak megfelelő indoklással fogadható el.

Szolgáltatás igénybevételének elszámolása akkor történhet meg, ha az egyértelműen kapcsolható a válságmegelőzéshez kapcsolódó promóció és kommunikációhoz vagy képzéshez. Ezt a 3.2.3. és a 3.2.5. pontokkal összevonni nem lehet, elkülönítetten kell kezelni.

A promóció, kommunikáció során mindig a piaci egyensúly helyreállítását kell szem előtt tartani. Ehhez tartozhat a kiadványok szerkesztése, készítése, terjesztése, reklámtevékenység, fogyasztásösztönzés és egyéb tevékenységek, melyek megfelelően indokoltak. Amennyiben ezt nem szolgáltatóval végeztetjük, hanem saját alkalmazottal, a munkával eltöltött idő egyértelmű rögzítése szükséges.

A képzési tevékenység során a rendeletben meghatározott témákban kell előadásokat szervezni akár meghívott előadókkal, akár a szervezeten belül, az adott témával foglalkozó munkatársakkal!

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Válságmegelőző intézkedés alkalmazásának feltétele, hogy azt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a működési program részeként jóváhagyja.

Az elvárt eredmény mindenképpen a piaci egyensúly létrehozása, a kereslet és kínálat összehangolása.

A szükséges információk birtokában (termesztett mennyiség, keresett mennyiség) valószínűsíthető, hogy az értékesítés során ár és/vagy mennyiségi problémák lesznek, a probléma megoldására alkalmazni kell ezt az intézkedést. Rögzíteni kell a termék megnevezését, aktuális árakat, mennyiséget, ami igazolja, hogy miért van szükség az intézkedés végrehajtására. A intézkedés végrehajtása során elvégzett feladatokat, munkafolyamatokat, az intézkedéssel érintett termékeket, azok mennyiségét, minőségét, a felmerült költségeket is rögzíteni kell. Természetesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által, az ellenőrzés során kiállított dokumentációk is bizonyítékként szolgálnak.

Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés milyen hatással volt a piacra. A piaci információk segítségével az árnövekedést, a rendelt mennyiségek növekedését egyértelműen igazolni kell.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.7. Környezetvédelmi tevékenységtípusok

A Nemzeti Stratégia részét képező környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete tartalmazza a környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos alapvető szabályokat, előírásokat.

A termelői szervezet döntése szerint:

a) a működési program kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre fordítja, vagy

b) a működési program tartalmaz legalább két környezetvédelmi intézkedést, intézkedésenként legalább egy tevékenység végzendő el.

A környezetvédelmi tevékenységek, az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei intézkedésenként csoportosítva az alábbiak.

I. A termelői szervezet tagjai legalább 80%-a által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) keretein belül tett egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalás

A termelői szervezet tagjai az ÚMVP-n belül azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tesznek, ha

a) az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének (a továbbiakban: AKG) valamely célprogramján belül azonos kötelezettségvállalást tesznek, vagy

b) az AKG különböző célprogramjaihoz kapcsolódóan ugyanazt a kötelezettségvállalást teszik.

Az ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének kötelezettségvállalásait a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletét képező környezetvédelmi keretterv környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listájának 3. pontja tartalmazza. Előírásai 2009. szeptember 1-jétől alkalmazandóak, a részletes előírásokat tartalmazó jogszabály kihirdetése legkésőbb 2008. december 31-ig történik meg. Ennek alapján a támogatás 2009 tavaszán igényelhető.

Valamennyi kötelezettségvállalás esetén teljesíteni kell az alábbi általános követelményeket:

a) a célprogram előírásainak betartása, valamint a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a teljes támogatási időszak alatt (5 évig, környezetvédelmi célú földhasználat váltás célprogram esetén 10 évig) a támogatási programba bevont területen,

b) a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozóan az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikkében és III. mellékletében rögzített irányelvek, valamint a rendelet IV. mellékletében foglalt „helyes mezőgazdasági és környezeti állapot” fenntartására vonatkozó előírások betartása a gazdaság teljes területén,

c) a tápanyag-gazdálkodásra, valamint a növényvédőszer-használatra vonatkozó minimum követelményeknek a gazdaság teljes területén való betartása,

d) gazdálkodási napló vezetése a gazdaság teljes területére,

e) a program 5 éve alatt a minisztérium által szervezett két agrár-környezetgazdálkodási képzésen való részvétel.

Az AKG egyes célprogramjai, illetve az azokon belül teendő kötelezettségvállalások az alábbiak.

1. ,,Az integrált szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében”

Kötelezettségvállalások:

a) a célprogram megkezdését megelőzően valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

b) a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

c) évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) a célprogram 5 éve alatt egyszer közép mély (40–60 cm) lazítás alkalmazása;

e) a vetésváltás szabályainak betartása (az ÚMVP 9. melléklete szerint);

f) a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 60% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen;

g) a program 5 éve alatt legalább egyszer zöldtrágya növény termesztése és zöldtrágyázás megvalósítása, ami másodvetésben is történhet.

A kötelezettségvállalások során kizárólag környezetkímélő növényvédőszer-hatóanyagok alkalmazhatóak. A növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni.

A tevékenységek indoklása:

A környezetkímélő növénytermesztési gyakorlat elterjesztése okszerű tápanyag-gazdálkodással, integrált növényvédelemmel, vetésváltással, alapvető talajvédelemmel és helyes talajműveléssel a talajok, valamint a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében.

2. ,,Az integrált ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében”

Kötelezettségvállalások:

a) a célprogram megkezdését megelőzően valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

b) levélanalízis elvégzése évente;

c) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) szennyvíziszap és szennyvíziszapot tartalmazó komposzt az ültetvényben tilos felhasználni;

e) csak környezetkímélő hatóanyagok köre alkalmazható;

f) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

g) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

h) az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

i) a tőkehiány az 5%-ot ne haladja meg.

A tevékenységek indoklása:

A nemzetközi sztenderdeknek megfelelő környezetbarát/integrált (IP) termelési módszerek és eljárások széles körű elterjesztése (okszerű tápanyag gazdálkodás, integrált növényvédelem, helyes talajművelés). A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, borászat számára biztonságos, egészséges, gyümölcs és szőlő előállítása.

3. ,,Az ökológiai szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében”

Kötelezettségvállalások:

a) a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;

b) a célprogram megkezdését megelőzően valamint a célprogram ötödik évben vett talajminták alapján bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

c) a vizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

d) évente földhasználati tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

e) a célprogram 5 éve alatt egyszer közép mély (40–60 cm) lazítás alkalmazása;

f) a vetésváltás szabályainak betartása (ÚMVP mellékletében);

g) a program 5 éve alatt a vetésszerkezeten belül – fővetésű növények tekintetében – az őszi búza, szemes kukorica és napraforgó együttes részaránya legfeljebb 50% lehet, a pillangós növények részaránya legalább 10% kell hogy legyen;

h) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni.

A tevékenységek indoklása:

Az EU 2092/91/EGK és 834/2007/EK Tanácsi rendeleteiben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem) elterjesztése a fizikai és természeti környezet (talajok, vizek, biodiverzitás) állapotának javítása érdekében.

4. ,,Az ökológiai ültetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében”

Kötelezettségvállalások:

a) a 2092/91/EGK rendelet, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendelet teljes körű betartása;

b) a célprogram megkezdését megelőzően, valamint az ötödik évben vett talajminta alapján; bővített talajvizsgálat végeztetése akkreditált laboratóriumban;

c) levélanalízis elvégzése évente;

d) a talaj és levélvizsgálati eredmények alapján évente tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni/készíttetni és végrehajtani;

e) szexferomon csapdák alkalmazása 2 db/4 ha sűrűségben a rovarkártevők egyedszámának, és a várható kártétel megállapítása érdekében;

f) a növényvédelmi beavatkozásokat dokumentált előrejelzés vagy növényvédelmi megfigyelés alapján kell végezni;

g) az ültetvényben 6 db/ha sűrűségben madárodút kell elhelyezni;

h) az ültetvényben legalább 1 m²felület/ha mennyiségben a ragadozó ízeltlábúak számára megfelelő búvóhelyet, szaporodó helyet kell létesíteni, évente gondozni és öt éven át fenntartani;

i) a tőkehiány a 10%-ot ne haladja meg.

A tevékenységek indoklása:

Az európai közösség által szabályozott ökológiai eljárásoknak, az EU 2092/91/EGK és 834/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott tápanyag-utánpótlási és növényvédelemi előírásoknak megfelelő, környezetbarát termelési módszerek és eljárások széles körű elterjesztése a tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem területén. A friss fogyasztás, valamint a konzervipar, a borászat számára biztonságos, egészséges gyümölcs és szőlő előállítása.

II. A környezet- és termőhelyvédelmi feladatok elvégzése:

Talajminta vétel, annak vizsgálatának elvégzése, az eredmény alapján tápanyag-gazdálkodási terv készítése; levélanalízis elvégzése gyümölcsültetvényekben; vízminta vétel, annak vizsgálata; szaporítóanyagok vizsgálata (különös tekintettel arra, hogy már második éve vannak problémák a vírusfertőzött magokkal). Az ehhez szükséges gépek, berendezések, építmények beszerzése, bérlése, lízingje, valamint a szükséges személyi feltételek megteremtése a szervezet feladata, szükséges képzett munkaerő alkalmazásával.

III. Hulladékok kezelése:

Alapvető feltétel, hogy a nemzeti szabályozásban foglaltakon túlmenően, magasabb teljesítési szintet kell elérni ezen a téren, mellyel kapcsolatban felmerülő speciális, plusz költségek finanszírozhatók a működési alapból, mely költségek a termelői szervezetnél, illetve annak tagjánál merülnek fel.

Az intézkedésen belül olyan feladatok végrehajtása szükséges, melyek a csomagolóanyagok felhasznált mennyiségét, ezzel együtt a környezet terhelését csökkentik.

Olyan csomagolás-technológiák alkalmazása, amelyek lehetővé teszik:

a) a csomagolóanyag fizikai tulajdonságai alapján, az áru tulajdonságai alapján, kiszerelési egység alapján, illetve, hogy milyen csomagolásra van szükség (fogyasztói, szállítási) alkalmazzák a különböző anyagokat (karton, műanyag, fa a csomagolóanyagot), mely eredményezi a környezeti terhelés csökkentését, azzal, hogy felesleges anyagfelhasználás nem történik, csak a legszükségesebb,

b) az egyszer használatos / újra hasznosítható fogyasztói/szállítási csomagolást visszaforgassák, újra feldolgozzák, és azt újra felhasználják az előző pontban felsoroltak alapján,

c) eleve újrahasznosítható csomagolóanyagot állítsanak elő,

d) speciális technológiák alkalmazása (pl. biológiailag lebomló anyagok használata; olyan fa felhasználása, mely az erdőgazdaság által kivágásra ítélt alapanyagból származik, melyről hivatalos igazolás is van),

e) a felhasznált csomagoló anyag összegyűjtésének megszervezése, újrahasznosítás céljából.

A növényházak építése, felújítása során keletkező műanyag, vas, és egyéb hulladék újrahasznosításáról gondoskodni kell.

A feladatok teljesítéséhez saját tárgyi eszköz hátteret is létrehozhat a termelői szervezet, illetve köthet szerződést csomagolóanyag gyártókkal, hulladékgyűjtőkkel, fejlesztő kutató vállalkozásokkal, az újabb, biztonságosabb csomagolóanyag kifejlesztésére.

IV. Növényvédelem

A növényvédelem a nemzeti előírások alapján a környezetvédelmi kerettervben összefoglaltak szerint szabályozott. Ahhoz, hogy a növényvédelmi tevékenység támogatható legyen a működési alapból, a nemzeti szabályozásokon túl, magasabb szintű kötelezettségeket kell megvalósítani, amely esetében a speciális költségek a termelői szervezetnél, illetve annak valamely tagjánál keletkeznek. Működési alapból, csak a feladat végrehajtása során felmerülő speciális költségek támogathatók.

– Növényvédelmi tevékenységnek számít olyan tárgyi eszközök beszerzése (permetező gépek, szabályozható termesztési körülmények létrehozása pl. zárt termesztő berendezések építése/vektorháló alkalmazása stb.), melyek használatával a környezet terhelés veszélye jelentősen csökkenhet. Besorolható még olyan munkagépek, erőgépek, szállító járművek beszerzése, melyek működésükben eltérnek a többi, hasonló funkciót betöltő gépektől, mely eredményezheti a talaj, a levegő, a felszín feletti és alatti vizek, valamint a természetes környezet védelmét;

– Olyan technológiák kifejlesztése (műszaki, növényvédelmi) mellyel igazolhatóan csökken a felhasznált szermennyiség, akár műtrágya, akár növényvédőszer tekintetében;

– Amennyiben a szervestrágyázást helyezik előtérbe a termelők, és megállapodást tudnak kötni az állattartókkal a gyógyszer és vegyszermentes szerves-trágya vásárlásra, a felmerülő (igazolható) többletköltség is elszámolható környezetvédelmi tevékenységként;

– Biológiai növényvédelem alkalmazása: AZ EU 2092/1991 tanácsi rendeletében, illetve 2009. január 1-jétől a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai alapján (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem).

A biológiai növényvédelemben a termelői szervezetek és termelői csoportok igen jelentős szerepet kell, hogy vállaljanak, hiszen csak így tudják biztosítani azt a növekvő, piacképes, nyomon követhető és élelmiszerbiztonsági szempontból is kifogástalan árualapot, ami a további fejlődésükhöz szükséges. A termelői szervezetek működési programjába beépíthető tevékenységek közt ennek megfelelően az integrált- és ökológiai termesztéssel, valamint biológiai növényvédelem elterjesztésével kapcsolatos intézkedések, valamint a kutatás és adaptációs kísérletek, a termelők képzése és szaktanácsadás, az integrált- és ökológiai termékek számára külön árukezelési vonalak és infrastruktúra kiépítése, valamint ezen termékek promóciója és külön marketingje kiemelten kell, hogy szerepeljenek.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

Az intézkedés elvárt eredménye, hogy a termelői szervezet az említett tevékenységek esetében a vonatkozó rendeletekben előírt kötelezettségeken túlmutató kötelezettségeket vállaljanak és teljesítsenek. Az ellenőrzés során először is tudni kell igazolni ezt a kitételt. Ennek egy lehetséges módja lehet, hogy az intézkedés meghatározásakor a vonatkozó rendelet előírásaiból készítenek egy feljegyzést, majd meghatározzák, hogy mi az a plusz feladat, amit ezen felül fognak teljesíteni.

Az agrár-környezetvédelmi programban való részvétel egy intézkedésnek elfogadható, a fentebb említett feltételek teljesítése esetén. Annak igazolására, hogy tagjaik részt vesznek a programban, az MVH által küldött elfogadó határozat használható bizonyítékként, valamint az évente beadott támogatásigénylő nyomtatvány egy másolata szükséges annak igazolására, hogy szántóföldi zöldség termesztés esetén, adott gazdasági évben milyen kultúrát választott, és az hogyan illeszkedik a termelői szervezet értékesítési rendszerébe.

A 2. pontban szereplő szolgáltatásokról a megrendelést igazoló dokumentációt, az eredményeket, a kifizetést igazoló dokumentumokat kell bizonyítékként felmutatni. Amennyiben a termelő szervezet saját maga kívánja ezeket a szolgáltatásokat végezni, az ehhez szükséges tárgyi eszközök beszerzését igazoló számlák, bizonylatok, számviteli bizonylatok szolgálnak bizonyítékul.

A munkát végrehajtó személy esetében most is nyilvántartást kell vezetni a feladat elvégzéséhez szükséges időről, a feladat megnevezéséről. Erre csak akkor van szükség, amennyiben a munkavállaló/vállalkozó más feladat elvégzésére is kapott megbízást, ami nem kapcsolható össze a működési programban feltüntetett feladatok végrehajtásával.

A hulladékkezelés témakörön belül, nem teljes körűen felsorolt feladatok végrehajtását a szükséges tárgyi eszközök meglétével, annak bizonyítható használatban tartásával, megbízási szerződések bemutatásával lehet igazolni, illetve a létrehozott, új anyag, technológia, rendszerműködés, használat közbeni bemutatásával.

A 4. pontban felsorolt, szintén nem teljes körűen meghatározott feladatokat a tárgyi eszközök tulajdonjogának, használatának, működésének igazolásával lehet végrehajtott tevékenységként elfogadni, természetesen a kapcsolódó okiratok, dokumentációk bemutatásával.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása,

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata,

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás,

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása,

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

1.2.8. Egyéb tevékenységtípusok

Ebbe a csoportba tartoznak azok az intézkedések, melyek egyik eddig elemzett tevékenységtípusba sem sorolható, de a működési program végrehajtásában az intézkedés fontos szerepet játszik.

Az ellenőrizhető módon történő végrehajtás megvalósításának lehetséges eszközei:

1. A működési programhoz kapcsolódó jogi tevékenységek, a szervezet szabályzataival és működésével kapcsolatos jogi tanácsadás,

2. Tagsági és üzleti nyilvántartó és elszámolási adatbázisok fejlesztése és működtetése és az ehhez kapcsolódó statisztikai elemzések készítése,

3. A működési alappal kapcsolatos gazdasági, pénzügyi-számviteli tanácsadói és ellenőrzési szolgáltatások,

4. Ár- és egyéb üzleti információs szolgáltatások igénybevétele,

5. Pályázatfigyelési és tanácsadási szolgáltatások igénybevétele,

6. Banki finanszírozások,

7. Másodszintű szerveződésekben való részvételi díj,

8. Pályázatírás, adótanácsadás megszervezése.

Az intézkedés ellenőrzése, elvárt eredményei:

A felsorolt lehetséges tevékenységet végrehajtását a vállalkozói szerződésben, vagy a munkaszerződésben megfogalmazott feladatot eredményező dokumentációval igazolható, valamint a vállalkozói szerződésben szereplő munkadíj vagy a munkabér és közterheinek kifizetését igazoló okmányok bemutatásával.

A végrehajtott feladatok nyilvántartásával, elemzések készítésével (pl. megírt pályázatok száma, ebből nyertes pályázatok száma) folyamatos frissítésével az intézkedés teljesítettnek tekinthető.

A végrehajtó személy bérének, járulékainak támogathatósága tekintetében a szükséges nyilvántartás vezetése szükséges, mely igazolja a feladat végrehajtásával eltöltött időt.

Azok a célkitűzések, amelyek elérésében ez az intézkedés jelentős szerepet játszik:

2. A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása;

5. A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése;

7. A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata;

8. A környezetbarát termelés és termék előállítás;

9. Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása;

10. A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése.

2. A felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.

3. A nyomon követési és értékelési rendszerek leírása

3.1. A működési programok értékelése és a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei

A 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet alapján a termelői szervezetek jelentési kötelezettségei az alábbiak:

1. A közösségi pénzügyi támogatáshoz a működési programot egy eredeti és négy, az eredetivel megegyező másolati példányban legkésőbb annak végrehajtását megelőző év szeptember 15-éig – 2008. évben 2008. szeptember 30-áig – kell benyújtani a minisztériumhoz.

2. A termelői szervezeteknek a működési alapokhoz való közösségi hozzájárulás, tagjaik hozzájárulása és magának a termelői szervezetnek a hozzájárulása következő évre vonatkozó becsült összegét a működési programokkal vagy a következő évre vonatkozó módosítási kérelmekkel együtt legkésőbb november 15-éig be kell jelenteni a minisztériumnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentést megelőző időszak vonatkozásában a főkönyvi kivonat alapján hitelesített tényadatokat, valamint a hátralévő időszakra vonatkozó, a becslésnél figyelembe vett szempontok bemutatását.

3. A termelői szervezetek kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni:

a) tagjaiknak a tagsági jogviszony által érintett termőterületéről, termeléséről (megye, település, helyrajzi szám, összes terület, zöldség- és gyümölcstermelés területe hektárban két tizedes pontossággal, fedett és szabadföldi területek mérete hektárban, várható, illetve tényleges termésmennyiség növényfaj szerinti bontásban);

b) a megtermelt áru értékesítéséről (friss áruként belföldre és exportra történő értékesítés, tagi értékesítés, más termelői szervezeten vagy zöldség-gyümölcs termelői csoporton keresztül történő értékesítés, feldolgozás, feldolgozóiparnak történő értékesítés, betárolt áru mennyisége, árukivonás mennyisége és minősége szerinti bontásban).

A termelői szervezet a fentiekben részletezett szempontok szerinti nyilvántartásról a tárgyévet követő január 31-éig köteles a minisztériumot írásos és elektronikus formában is a rendelet 3. számú melléklet 1. táblázatának megfelelően – a minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és megküldésével – tájékoztatni.

4. A termelői szervezet minden év május 31-éig a számviteli törvény alapján készített beszámolót a rendelet 3. számú melléklet 3. táblázatában szereplő pénzügyi kimutatással és az 5/f melléklet 3–6. táblázatival együtt megküldi a minisztériumnak.

3.2. A nemzeti stratégia nyomon követése és értékelése

A termelői szervezetek működési programjában megvalósított beruházások és intézkedések nyomon követésére és értékelésére a legszemléletesebb mutató a szervezetek által értékesített termék értéke és annak részaránya a teljes tagállami zöldség-gyümölcs áruforgalomból. Ezen kívül természetesen a szervezetek vagyoni és pénzügyi helyzete, piaci és infrastrukturális fejlődése is jól nyomon követhető. A környezetvédelmi tevékenységtípusok kivételével az összes egyéb intézkedés valahol a fenti célok elérését szolgálják és hatékonyságuk is elsősorban azokban mérhetőek. Egyedileg értékelve csak a tevékenységek darabszáma mérhető, de konkrét hatásuk nem.

Bár a válság-megelőzési és kezelési tevékenységek elsősorban az időszakosan kialakuló, rövid időtartamú piaci krízisek megelőzését és kezelését szolgálják, azonnali kontroll hiányában hatásuk csak középtávon értékelhető.

1/a. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/a. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek működési programjába beépíthető
környezetvédelmi tevékenységek nemzeti kerete

Bevezetés

A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdése alapján a termelői szervezetek számára előírás, hogy

a) az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést;

b) vagy az operatív programok kiadásainak legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

A környezetvédelmi intézkedések tiszteletben tartják az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 39. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Ha egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80%-a az említett rendelkezés szerinti egy vagy több azonos agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalást tett, e kötelezettségvállalások mindegyike az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdés első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

A működési program keretében végrehajtott környezetvédelmi intézkedések általános követelményei

A működési programban szereplő környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (1) 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében foglalt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket. Tehát a működési programban csak olyan kötelezettségvállalások szerepelhetnek, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 4. és 5. cikke, valamint III. és IV. melléklete értelmében megállapított, az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben szabályozott kötelező érvényű előírásokon, valamint a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozóan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban meghatározott minimumkövetelményeken túlmutatnak.

A különböző környezetvédelmi tevékenységeket szabad kombinálni feltéve, hogy kiegészítik egymást és összeegyeztethetőek.

A termelői szervezetek és tagjaik valamennyi tevékenységét úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben szennyezze, illetve a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkenjen, védje és javítsa a talaj állapotát, továbbá járuljon hozzá a biodiverzitás fenntartásához.

A mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapota a „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartását szolgáló, nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények betartásával biztosítható.

A termőföld védelme érdekében a termelői szervezetek tagjai kötelesek a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet folytatni, hiszen a gazdálkodás során a termőföld ökológiai adottságaihoz nem igazodó, helytelen technológia megválasztásával, az ebben megnyilvánuló, rövid távú szemlélettel tartósan károsodhat a talaj termékenysége, biológiai aktivitása. Figyelmet kell fordítani az erózióval veszélyeztetett területek, a savanyú, vagy savanyosodásra hajlamos talajok művelésére, a talaj szerves anyag tartalmának és termőképességének megőrzésére, valamint a talaj tömörödésének megakadályozására. Hasonlóképpen fontos a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás a környezet minél kisebb mértékű terhelése, továbbá a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának fenntartása és a felszíni vizek szennyezésének megelőzése érdekében.

A termelői szervezetek és tagjainak tevékenységük tervezése és végzése során törekedniük kell arra, hogy biztosítsák az okszerű hulladékkezelés megvalósítását, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

Hulladékok kezelése területén az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:

– legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében;

– a veszély, illetve a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

– törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére.

Alapvető környezetvédelmi cél a vizek nitrátszennyezésének megelőzése és csökkentése oly módon, hogy egyben biztosítani lehessen a növények optimális tápanyagellátását, valamint a talajok termékenységének fenntartását is.

A termelés biztonsága, valamint a környezet és a természet károsításának elkerülése szempontjából a növényvédelem okszerű végzése nélkülözhetetlen feladat, hiszen zöldség-gyümölcs ágazat gazdasági teljesítőképességét, valamint a megtermelt javak, termékek mennyiségét és minőségét az ellehetetlenülés, illetve a megsemmisülés mértékéig veszélyeztethetik a különböző növényi károsítók (vírusok, baktériumok, gombák, állati kártevők és gyomnövények). A kártételi veszély azonban nemcsak a kultúrnövények számára jelenthet akár végzetes kockázatot, hanem védendő természeti értékeink számára is. Ugyanakkor növényvédelem megtervezése és elvégzése során a termelői szervezetnek és tagjaiknak biztosítaniuk kell az emberi egészség és a környezet védelmének prioritását, törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának elterjesztésére mind a gyümölcs és szántóföldi zöldségtermesztés, mind pedig a hajtatott termesztés során. A tevékenység során az ember egészségének, valamint a környezet és a természet védelmét kell szolgálni, ezért a növények egészségét és a növényi termékek minőségét meg kell őrizni, és az olyan veszélyeket, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel, el kell hárítani.

A termelői szervezeteknek tevékenységükből adódóan különösképpen szem előtt kell tartaniuk azt a rendelkezést, hogy tilos olyan növényt, növényi terméket forgalomba hozni, amely a jogszabályban megállapított, megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot tartalmaz. Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt követően szabad forgalomba hozni és felhasználni.

A működési programban szereplő környezetvédelmi tevékenységek támogatása

Az 1182/2007/EK tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

A tárgyieszköz-beszerzésen kívüli környezetvédelmi tevékenységek támogatása az 1698/2005/EK rendelet mellékletében az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre megállapított maximális összegekre korlátozódik. Ezek az összegek kivételes esetekben megnövelhetők, figyelembe véve az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet 57. cikkében említett nemzeti stratégiában indokolandó egyedi körülményeket.

Környezetvédelmi tevékenységek kombinálása esetén a támogatási szintet az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet 61. cikk (2) bekezdés értelmében az egyedi jövedelem-kiesés és a kombinációból eredő többletköltségek figyelembevételével kell megállapítani.

Az 1580/2007/EK Bizottsági rendelet VIII. melléklete alapján az általános termelési költségek közül az alábbiak támogathatók:

– biológiai növényvédelmi eszközök (mint például feromonok és ragadozó, parazita és parazitoid és egyéb szervezetek) specifikus költségei, akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazzák őket,

– környezetvédelmi tevékenységek specifikus költségei, beleértve a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő költségeket is; a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásainak kellőképpen megalapozottnak kell lenniük, és meg kell felelniük a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendeletben foglalt kritériumoknak,

– ökológiai, integrált, vagy kísérleti termelés specifikus költségei; kísérleti termesztés, figyelembe véve az eljárás vagy koncepció újdonságát, valamint a kockázatot;

Hasonlóképpen támogathatók azok az igazgatási és személyzeti költségek, amelyek a környezetvédelem javításával vagy magas szintjének fenntartásával kapcsolatban merülnek fel.

A környezetvédelmi intézkedések nem kimerítő listája

1. Tápanyag-gazdálkodás

1.1. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése

1.2. Komposzt felhasználása mezőgazdasági területen

1.3. Zöldtrágya használata

1.4. Évenkénti levélanalízis elvégeztetése gyümölcsültetvényekben

1.5. Savanyú talajok termőképességének megőrzése

2. Hulladékok kezelése

2.1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben előírtaknak megfelelő kötelezettségvállalások

2.1.1. Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása és az ennek érdekében végzett beruházások.

2.1.2. Az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési körfolyamatban tartása, pl. vizes ürítés, hűtött vizes betakarítás alkalmazásánál keletkező víz felhasználása, kezelése, visszaforgatása, a visszaforgatott víz minőségének ellenőrzése

2.1.3. A csomagolás, csomagolási hulladék, hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása, újrafeldolgozása.

2.1.4. A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltásának többletköltsége.

2.1.5. A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele, pl. komposztálás.

2.1.6. A hulladék energiatartalmának kinyerése (energetikai hasznosítása), pl. nyesedék energetikai célú fölhasználása.

2.1.7. Szelektív hulladékgyűjtés: gyűjtést, tárolást lehetővé tevő beruházások, valamint a szelektív hulladékkezelést vállaló szolgáltatóval kötött szerződés (pl. az ebből adódó többletfeladatok, többletköltségek).

2.1.8. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, szaktanácsadás.

3. Agrár-környezetgazdálkodás

3.1. Az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási programokban szereplő kötelezettségvállalások

– az integrált szántóföldi zöldségtermesztésre előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

– az integrált ütetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

– az ökológiai szántóföldi növénytermesztés előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

– az ökológiai ütetvény-gazdálkodásra előírt kötelezettségekkel egyenértékű kötelezettségvállalások a műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése érdekében

3.2. A műtrágya és a növényvédő szer kijuttatás mértékének csökkentése a hajtatott termesztésben az integrált termesztés előírásainak való megfelelés érdekében

3.3. Az EU 2092/1991 Tanácsi rendeletében, illetve 2009. január 1-től a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelő gazdálkodási gyakorlat előírásai (tápanyag-utánpótlás és növényvédelem)

4. Növényvédelem

4.1. A növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendeletben előírt kötelezettségeken túlmutató kötelezettségvállalások a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendeletben meghatározottakra figyelemmel

4.1.1. A minősítés műszaki minimum követelményeinél [5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 4. számú melléklete] kedvezőbb műszaki jellemzőkkel rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használata.

4.1.2. Ellenálló fajták, vagy szaporítóanyagok használata a kijuttatott növényvédő szer mennyiségének csökkentése érdekében.

4.1.3. Biológiai növényvédelmi eszközök és készítmények alkalmazása.

A különböző analízist, mérést, oktatást, szaktanácsadást, és technikai segítségnyújtást célzó intézkedések önállóan nem, hanem csak kiegészítő intézkedésként alkalmazhatóak.

1/b. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/b. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]

Termelői szervezet neve:

MŰKÖDÉSI PROGRAM TERV

A MŰKÖDÉSI PROGRAM KIVITELEZÉSE, A MŰKÖDÉSI ALAPOK,

VALAMINT AZ UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS TERVEZETT FELHASZNÁLÁSÁNAK

BEMUTATÁSÁRA

IDŐSZAK: 200..../20.....

A nyomtatvány kitöltésénél az alábbi modellt és beosztást/számozást kérjük követni:

A nyomtatvány nyolc részből áll, úgymint:

1. Általános adatok

2. A működési alap tervezett alakulása

3. A működési program célkitűzései

4. Intézkedések

5. Az intézkedések pénzügyi adatai

6. Intézkedés-összefoglalási mátrix

7. Pénzügyi összesítő

8. Nyilatkozatok és cégszerű aláírás

Kötelező mellékletek:

1. Stratégiai terv

2. Könyvvizsgálati bizonyítvány

3. A működési alaphoz való tagi hozzájárulások részletezése;

4. A működési program végrehajtásában részt vevő munkatársak funkcióinak hatásköre;

5. A tervezett beruházások műszaki tartalma és költségvetése

6. Működési alap létezéséről benyújtott bizonyíték (elkülönített számla)

Dátum:

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. Általános azonosító adatok

Termelői szervezet neve:
Székhely címe:
Telephely címe:
Levelezési címe:
Adószám:	Regisztrációs szám:
Cégjegyzékszám:	Statisztikai számjel:
Jogi forma:	Alapítás dátuma:
A működési alap számlaszáma
Tagok száma:	Alkalmazottak száma:
A működési alaphoz való (átlagos) tagi pénzügyi hozzájárulás mértéke:		%
Az első évre vonatkozó referencia időszak meghatározása		év
Az első év referencia időszakában forgalmazott tagi árú értéke		Ft
A működési program időtartama:		3 év	4 év	5 év
A működési program végrehajtásának kezdete
Módósított működési program végrehajtásának kezdete

Kapcsolattartó
Név:
Funkció:		Fax:
Telefon (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Elnök
Név:
Telefon (vezetékes):		Mobil:
E-mail:

1.2. A termelői szervezet bemutatása

1.2.1. Megalakulás, előzmények

1.2.2. Taglétszám alakulása

	Előzetes elismerés évei
	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	Elismerés benyújtásakor érvényes taglétszám (fő)
Termelő tagok száma
Nem termelő tagok száma
Taglétszám összesen

1.2.3. Termelés

Előző évek termelésének mennyiségi adatai

Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	200... év		200... év		200... év
Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	ha	to	ha	to	ha	to



Összesen:

1.2.4. Értékesítés, értékesítési partnerek

Szervezetünk az alábbi értékesítési partnerekkel állt ill. áll kapcsolatban:

Partner megnevezése	200... év (E Ft)	200... év (E Ft)	200... év (E Ft)
1. XY összesen
ebből zöldség
ebből gyümölcs
2. YX összesen
ebből zöldség
ebből gyümölcs
Mindösszesen:

Előző évek árbevételének alakulása, az értékesített termelés értéke:

Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	200... év		200... év		200... év
Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	to	E Ft	to	E Ft	to	E Ft



Összesen:

1.2.5. Meglévő eszközpark és ingatlanok

A Szervezet meglévő vagyontárgyait az alábbi táblázatokban mutatjuk be:

Saját tulajdonban lévő vagyontárgyak

Megnevezés	Bekerülési érték E Ft	Nettó érték 2008. 08. 31. E Ft
Ingatlanok

Gépek, berendezések

Szállító eszközök, járművek

Bérelt vagyontárgyak

Megnevezés	Bérleti díj (E Ft/év)	Bérleti szerződés lejáratának határideje
Ingatlanok

Gépek, berendezések

Szállító eszközök, járművek

Lízingelt vagyontárgyak

Megnevezés	Lízingdíj (E Ft/év)	Lízingszerződés lejáratának határideje
Ingatlanok

Gépek, berendezések

Szállító eszközök, járművek

Egyéb eszközháttér, technikai erőforrások

1.2.6. Humánerőforrás

	Előzetes elismerés évei
	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	200... (fő)	Elismerés benyújtásakor érvényes létszám (fő)
Alkalmazotti munkaviszonyban lévők száma (napi nyolcórás munkaviszony) (fő)
Részmunkaidőben foglalkoztatottak (napi 6 óránál kevesebb) (Fő)
Vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak száma (fő)
Alkalmi munkavállalók száma (fő)
Foglalkoztatotti létszám összesen:

1.2.7. Pénzügyi-, számviteli-, tagnyilvántartási rendszer

1.2.8. Minőségbiztosítás

1.2.9. Környezetvédelem

1.2.10. A végrehajtás éveire tervezett taglétszám, termőterület és terméshozam alakulása

Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	200... év		200... év		200... év		20... év		20... év
Zöldség-gyümölcs termék megnevezése	ha	to	ha	to	ha	to	ha	to	ha	to
Taglétszám (fő)



Összesen:

1.2.11. Egyebek

2. A MŰKÖDÉSI ALAP TERVEZETT ALAKULÁSA

Év	Értékesített termék értéke (E Ft) (ÉTÉ)	Működési hozzájárulás mértéke (%; Ft/fő/év)	A tagok által befizetett működési hozzájárulás (E Ft) “a” oszlop	A termelői szervezet által befizetett hozzájárulás (E Ft) “b” oszlop	Nemzeti támogatás (E Ft) “c” oszlop (a+b)x 0,8	Referencia időszaki ÉTÉ (E Ft) “d” oszlop	Közösségi támogatás (E Ft) “e” oszlop	Működési alap összesen (E Ft) (=a+b+c+e)
200...
20...
20...
20...
20...
Összesen:

3. A MŰKÖDÉSI PROGRAM ALAPADATAI

3.1. A működési program célkitűzései

Célkitűzés azonosítója	A nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzések a 361/2008/EK rendelet 103c. cikke alapján	Intézkedésszámok
1	A piac konkrét igényeinek és a fenntartható mezőgazdaság feltételrendszerének teljesítését célzó, fejlesztő és alkalmazott kutatásoknak az uniós szabályozásnak is megfelelő módon történő megvalósítása
2	A hazai és nemzetközi tudományos eredmények gyorsított adaptálása, környezetbarát, integrált, elsősorban biológiai módszerek bevezetésének gyorsítása.
3	Technológiai innováció az áru minőségének javítása és a hatékonyság növelése érdekében.
4	A piaci igényeknek való jobb megfelelés érdekében a zöldség- és gyümölcs-, valamint a gombatermesztés szevezése az idő- és mennyiségi szempontokra figyelemmel, illetve ennek áruvá készítése, osztályozása, csomagolása, tárolása, feldolgozása teljes logisztika fejlesztése
5	A termelői szervezetek másod- és harmadszintű együttműködésének erősítése, más tagállamok szervezeteivel való kooperáció elősegítése.
6	Különleges prémium minőség felépítése, a magyar termék jobb arculatának bemutatása érdekében a magyar zöldség-gyümölcs friss és feldolgozott termékek eladásának ösztönzésével
7	A prémium termékek, a márkázott termékek, a földrajzi árujelzők és minőségi jelek használata
8	A környezetbarát termelés és termék előállítás
9	Minőségfejlesztés és minőségtanúsítás, a nyomon követhetőséget biztosító jelölési rendszer kialakítása
10	A termékek piacain jelentkező válságok megelőzése és kezelése

3.2. Az egyes célkitűzésekhez tartozó intézkedések és tevékenységek megnevezése

Intézkedés száma	Az intézkedés neve

4/A. INTÉZKEDÉSEK

4/A 1. Intézkedés száma

Intézkedés neve:

4/A 2. Ez az intézkedés folytatása egy, az előző működési programban szereplő intézkedésnek?
O Igen, intézkedés szám:	Intézkedés címe:
O Nem. Adja meg, hogy a Nemzeti Stratégia mely pontjához kapcsolódik az intézkedés, illetve a saját stratégiai terve mely részének felel meg ez az intézkedés:

4/A 3. Az intézkedés-terv rövid összefoglalása:

4/A 4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészíti ki, illetve van összhangban vele. Ideértve a vidékfejlesztési támogatásból, finanszírozható intézkedéseket is.

4/A 5. Az intézkedés indítási dátuma:
Az intézkedés befejezési dátuma:

4/A 6. az intézkedés vezetőjének neve:
Funkció:		Fax:
Telefonszám (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Milyen időponttól kezdve:

4/A 7. Az intézkedés indítási dátumát megelőzően történnek/történtek-e kiadások, vagy tevékenységek?
O Igen	O Nem
Ha igen, kérjük ezeket az 5. fejezetben regisztrált pénzügyi adatok segítségével részletezni:

4/A 8. Az intézkedés keretében pályáztak-e és/vagy kaptak-e más pénzügyi támogatást az államtól, vagy az EU-tól?
O Igen	O Nem
Ha igen, milyen szabályozás értelmében, milyen hatóságtól és milyen összegben?

4/A 9. Indulási állapot (részletesen leírva kvantitatív, mérhető és ellenőrizhető értékekkel, a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók alapján):
A. Ha ez az intézkedés egy előző működési programban benyújtott intézkedés folytatása: Milyen konkrét eredményeket kívánnak elérni e program végéig?
1.
2.
3.
4.
5.
Fenti konkrét eredmények megfelelnek-e az előző működési programban benyújtott terveknek?
O Igen	O Nem
Ha nem felelnek meg a terveknek, vagy várhatóan nem fognak megfelelni, kérjük, adja meg ennek okát/okait!

B. Ha ez a intézkedés nem egy előző működési programban benyújtott intézkedés folytatása, vagy ha egy teljesen új működési programról van szó, írja le részletesen és konkrét adatokkal a kezdeti állapotban fennálló helyzetet:

4/A 10. Tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen módszerekkel fogják elérni a tervezett célkitűzéseket és eredményeket):

4/A 11. Eredmények (kvantitatív, mérhető, és a kezdeti állapothoz viszonyított értékekkel, a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók alapján) (a számozásnak meg kell felelnie a kezdeti helyzet leírásában használt számozásnak!):

4/A 12. Időbeosztás
Tevékenységek	Kezdési dátum	Befejezési dátum	Kivitelező
1.
2.
3.
4.
5.

4/A 13. Háttérinformáció:

4/B. VÁLSÁGMEGELŐZÉS ÉS -KEZELÉS

4/B. 1. Promóció és kommunikáció

Akcióterv: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként.

Intézke- dés sor- száma		Működési program évei
Intézke- dés sor- száma		20...		20...		20...		20...		20...
	Promóciós és kommunikációs intézkedések neve	Termék	mely feltéte- lek teljesü- lése/nem teljesü- lése esetén	Termék	mely feltéte- lek teljesü- lése/nem teljesü- lése esetén	Termék	mely feltéte- lek teljesü- lése/nem teljesü- lése esetén	Termék	mely feltéte- lek teljesü- lése/nem teljesü- lése esetén	Termék	mely feltéte- lek teljesü- lése/nem teljesü- lése esetén
	Kiadványok szerkesztése, készíttetése, terjesztése


	Reklámtevékenység


	Együttműködés a kiskereskedelemmel fogysztás ösztönzése céljából


	Egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés, amely a válságmegelőzés és -kezelés célját szolgálja.

4/B 1.1. Az intézkedés sorszáma:

Intézkedés neve:

4/B 1.2. Indokolja meg miért ezt az intézkedést választotta, melyek azok a feltételek amelyek teljesülése/nem telejesülése esetén az intézkedést alkalmazzák (pl. ár, mennyiség, minőség):

4/B 1.3. Adja meg az intézkedés részletes leírását:

4/B 1.4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészíti ki, illetve van összhangban vele?

4/B 1.5. Az intézkedés indítási dátuma:
Az intézkedés befejezési dátuma:

4/B 1.6. az intézkedés vezetőjének neve:
Funkció:		Fax:
Telefonszám (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Milyen időponttól kezdve:

4/B 1.7. Az alkalmazott tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen módszerekkel fogják elérni a tervezett célkitűzéseket és eredményeket?):

4/B 1.8. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan?

4/B 1.9. Eredmények (kvantitatív, mérhető, és a kezdeti állapothoz viszonyított értékekkel, a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók alapján) (a számozásnak meg kell felelnie a kezdeti helyzet leírásában használt számozásnak!):

4/B 1.10. Időbeosztás

Tevékenységek	Tevékenység időintervalluma	Kivitelező
1.
2.
3.
4.
5.

4/B 1.11. Háttérinformáció:

4/B 2. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében

Képzési terv: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben, mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként részletezve.

	Működési program évei
	20...		20...		20...		20...		20...
Képzés a válság- megelőzés és -kezelés érdekében	Termék	mely feltételek tel- jesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek tel- jesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek tel- jesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek tel- jesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek tel- jesülése/ nem teljesülése esetén
Kereskedelmi minőségszab- ványok és azok ellenőrzése



minőségirányí- tási rendszerek kiépítése és alkalmazása



fogyasztói igények válto- zása és az azok- nak megfelelő termék-előállítás



a piaci viszonyokat figyelembe vevő termelés- tervezés

4/B 2.1. Intézkedés sorszáma:

Intézkedés neve:

4/B 2.2. Indokolja meg miért ezt az intézkedést választotta!

4/B 2.3. Adja meg az intézkedés részletes leírását, külön megjelölve a résztvevők körét, a képzés várható időtartamát.

4/B 2.4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészíti ki, illetve van összhangban vele?

4/B 2.5. Az intézkedés indítási dátuma:
Az intézkedés befejezési dátuma:

4/B 2.6. az intézkedés vezetőjének neve:
Funkció:		Fax:
Telefonszám (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Milyen időponttól kezdve:

4/B 2.7. Az alkalmazott tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen módszerekkel fogják elérni a tervezett célkitűzéseket és eredményeket?):

4/B 2.8. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan?

4/B 2.9. Eredmények (a képzésen tanultak várható hasznosulásának mértékét, továbbá a tanultak alkalmazásától várható eredmények):

4/B 2.10. Időbeosztás
Tevékenységek	Tevékenység időintervalluma	Kivitelező
1.
2.
3.
4.
5.

4/B 2.11. Háttérinformáció:

4/B. 3. Piacról való árukivonás-ingyenes szétosztás

4/B 3.1. Intézkedés sorszáma:

Intézkedés neve:

4/B 3.2. Indokolja meg miért ezt az intézkedést választotta!

4/B 3.3. Adja meg az intézkedés részletes leírását, külön megjelölve a résztvevők körét

4/B 3.4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészíti ki, illetve van összhangban vele?

4/B 3.5. Az intézkedés indítási dátuma:
Az intézkedés befejezési dátuma:

4/B 3.6. az intézkedés vezetőjének neve:
Funkció:		Fax:
Telefonszám (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Milyen időponttól kezdve:

4/B 3.7. Az alkalmazott tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen módszerekkel fogják elérni a tervezett célkitűzéseket és eredményeket?):

4/B 3.8. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan (A bizottsági rendelet X. mellékletének figyelembevételével)?

4/B 3.9. Eredmények:

4/B 3.10. Időbeosztás:
Tevékenységek	Tevékenység időintervalluma	Kivitelező
1.
2.
3.
4.
5.

4/B 3.11. Háttérinformáció:

4/B. 4. Be nem takarítás intézkedés alkalmazása: Jelölje be a táblázatban, hogy a működési program időszaka alatt, melyik évben, mely intézkedést tervezi végrehajtani, termékenként részletezve

Intéz- kedés sorszáma		Működési program évei
Intéz- kedés sorszáma		20...		20...		20...		20...		20...
	Be nem takarítási intézkedések	Termék	mely feltételek teljesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek teljesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek teljesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek teljesülése/ nem teljesülése esetén	Termék	mely feltételek teljesülése/ nem teljesülése esetén
	Denaturálás



	Talajba történő bedolgozás



	Egyéb

4/B 4.1. Intézkedés sorszáma:

Intézkedés neve:

4/B 4.2. Indokolja meg miért ezt az intézkedést választotta!

4/B 3. Adja meg az intézkedés részletes leírását, külön megjelölve az esetlegesen részt vevő termékek körét [19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 4. számú melléklete szerint].

4/B 4.4. Ez az intézkedés mely más intézkedést egészít ki, illetve van összhangban vele?

4/B 4.5. Az intézkedés indítási dátuma:
Az intézkedés befejezési dátuma:

4/B 4.6. az intézkedés vezetőjének neve:
Funkció:		Fax:
Telefonszám (vezetékes):		Mobil:
E-mail:
Milyen időponttól kezdve:

4/B 4.7. Az alkalmazott tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek (milyen módszerekkel fogják elérni a tervezett célkitűzéseket és eredményeket?

4/B 4.8. Milyen költségek merülnek fel az előző pontban felsorolt tevékenységekhez, munkálatokhoz, munkamódszerekhez kapcsolódóan?

4/B 4.9. Eredmények

4/B 4.10. Időbeosztás
Tevékenységek	Befejezési dátum	Kivitelező
1.
2.
3.
4.
5.

4/B 4.11. Háttérinformáció:

Összefoglaló táblázat a válságmegelőzés és -kezelés célkitűzés keretén belül tervezett intézkedésekről,
éves bontásban

A 4/B 3 és 4/B 4 pontok alapján kell kitölteni ezt a táblázatot!

20...-es év	Értékesített termék mennyisége összesen (a)	Intézkedéssel érintett termékek mennyisége (b)	% összes (=b/a)	100 kg-ként kifizetendő kártérítés (c) Ft	Az intézkedés költségvetése ((=b/100)*c)
Termékek	kg	kg	%	Ft	Ft





				Összesen	Ft

20...-es év	Értékesített termék mennyisége összesen (a)	Intézkedéssel érintett termékek mennyisége (b)	% összes (=b/a)	100 kg-ként kifizetendő kártérítés (c) Ft	Az intézkedés költségvetése ((=b/100)*c)
Termékek	kg	kg	%	Ft	Ft





				Összesen	Ft

20...-es év	Értékesített termék mennyisége összesen (a)	Intézkedéssel érintett termékek mennyisége (b)	% összes (=b/a)	100 kg-ként kifizetendő kártérítés (c) Ft	Az intézkedés költségvetése ((=b/100)*c)
Termékek	kg	kg	%	Ft	Ft





				Összesen	Ft

20...-es év	Értékesített termék mennyisége összesen (a)	Intézkedéssel érintett termékek mennyisége (b)	% összes (=b/a)	100 kg-ként kifizetendő kártérítés (c) Ft	Az intézkedés költségvetése ((=b/100)*c)
Termékek	kg	kg	%	Ft	Ft





				Összesen	Ft

20...-es év	Értékesített termék mennyisége összesen (a)	Intézkedéssel érintett termékek mennyisége (b)	% összes (=b/a)	100 kg-ként kifizetendő kártérítés (c) Ft	Az intézkedés költségvetése ((=b/100)*c)
Termékek	kg	kg	%	Ft	Ft





				Összesen	Ft

5. AZ INTÉZKEDÉSEK PÉNZÜGYI ADATAI

5.1. Alkalmazottak költségei

No.	Tevékenységek	Munkatársak (csak szakképzettek)		Órák A	Órabér Ft B	Összes költség Ft (A x B)
No.	Tevékenységek	száma	a funkció neve a hatáskör alapján	Órák A	Órabér Ft B	Összes költség Ft (A x B)
1.
2.
3.
4.
5.
Összesen						Ft
Ha egy munkatársat több működési körben is kívánnak alkalmazni, köteles az illető által ledolgozott órákat elosztani az adott tevékenységek között. Az alábiakban részletezze – megvalósítandó tevékenységenként –, hogy az adott munkatárs az intézkedés keretein belül milyen konkrét tevékenységeket fog kivitelezni. A részletezésen belül egyértelműen utaljon a 4.10/4.11. pontokban megadott adatokra:
1.
2.
3.
4.
5.
Az intézkedésbe felvett munkatársak funkcióinak hatáskörét részletező mellékletet kötelező az intézkedéshez, vagy a teljes működési programhoz csatolni. Itt jelezze, hogy a igénylési nyomtatványban hol található meg ez a melléklet:

5.2. Az intézkedés keretein belüli beruházások költségei:

Sorszám	Tevékenységek/munkálatok	Leírás	Megvétel éve	Vásárlási érték (E Ft)	Kihasználási százalék a projekten belül
1.
2.
3.
4.
5.
Összesen				Ft
Ha egy beruházást több működési körben is kívánnak használni, köteles a beruházás felhasználási százalékát elosztani az adott tevékenységek között. Az alábbiakban részletezze – megvalósítandó tevékenységenként –, hogy az adott beruházásnak milyen konkrét használata lesz az intézkedés keretein belül. A részletezésen belül egyértelműen utaljon a 4.10/4.11. pontokban megadott adatokra. Adja meg továbbá, az ingóság tulajdonjogi helyzetét, valamint a felhasználási helyszínt!
1.
2.
3.
4.
5.
Köteles a fentiekben részletezett beruházások pénzügyi részleteit (pl. árajánlatok formájában) a igénylési nyomtatványhoz csatolni. Itt jelezze, hogy a nyomtatványban hol található meg ez a pénzügyi részletezés.

5.3. Külső szolgáltatások költségei

No	Tevékenységek	Leírás	Költségek
1.
2.
3.
4.
5.
Összesen			Ft
Amennyiben az intézkedés végrehajtásához külső szolgáltatás igénybevételére van szükség (pl. piackutatás), azokat is külön-külön meg kell jelölni. Minden egyes külső szolgáltatást (név szerint) külön költségvetési egységként kell kezelni! Ha a külső szolgáltatást ellátó cég több tevékenységet is kivitelez az intézkedés részére, akkor ezeket is külön költségvetési egységként kell feltüntetni. Alábbiakban külső szolgáltatásonként részletezze, hogy ez milyen konkrét tevékenységet fog végrehajtani az intézkedésen belül a szervezetnek. Továbbá, indokolja meg azon döntését, hogy a szolgáltatást nem saját szervezeten belül oldják meg, más szóval, miért nem tekintik az adott szolgáltatást a termelői szervezet fő tevékenységei közé tartozónak.
Tevékenységek részletezése:
1.
2.
3.
4.
5.
Köteles a fentiekben részletezett külső szolgáltatások pénzügyi adatait (pl. árajánlatok, szerződések formájában) az igénylési nyomtatványhoz csatolni. Itt jelezze, hogy a nyomtatványban hol található meg ez a pénzügyi részletezés.

5.4. Egyéb költségek

No	Tevékenységek	Leírás	Költség Ft
1.
2.
3.
4.
5.
Összesen			Ft
1.
2.
3.
4.
5.
Köteles a fentiekben részletezett egyéb költségek pénzügyi adatait (pl. árajánlatok formájában) a igénylési nyomtatványhoz csatolni. Itt jelezze, hogy a nyomtatványban hol található meg ez a pénzügyi részletezés!

5.5. Az intézkedés költségvetés összegzése főbb költségcsoportonként

Alkalmazottak költségei	Ft
Beruházások költsége	Ft
Külső szolgáltatások költsége	Ft
Egyéb költségek	Ft
Összesen	Ft

6. INTÉZKEDÉS-ÖSSZEFOGLALÁSI MÁTRIX

	Intézkedés-tevékenységek	Kezdeti állapot	A munkafolyamat, a munkálatok és munkamódszerek megváltozása	Eredmények és Teljesítmény Indikátorok
1
2
3
4
5

7. PÉNZÜGYI ÖSSZESÍTŐ

7.1. Pénzügyi áttekintés

A Intézkedésszám	B Intézkedésenként igényelt támogatás	C Az igénylő saját hozzájárulása	D Intézkedésköltségek

1.
2.
3.
4.
Részösszeg
KÖRNYEZETVÉDELEM
Részösszeg
VÁLSÁGKEZELÉS
A működési alapból származó kártérítés ellenében a piacról kivonásra és be nem takarításra kerülő termékek mennyiségeinek becsült értéke. (3.1.)
Részösszeg
Egy összegben (részletezés nélkül) az általános költségekre (a B és C oszlopok rész-összegének 2%-a, maximálisan 180 000 €). Ennek az összegnek 50%-a támogatás (B oszlop), a fennmaradó 50%-ot saját hozzájárulásból kell fedezni (C oszlop).
Összesen

7.2. A teljes működési program pénzügyi áttekintése

Működési program évei	Igényelt támogatás		Az igénylő saját hozzájárulása	Saját forrás	Intézkedésköltségek összesen
Működési program évei	nemzeti támogatás (E Ft)	közösségi támogatás (E Ft)	a tagok által befizetett és a termelői szervezet által befizetett hj (E Ft)	Saját forrás	Intézkedésköltségek összesen




Összesen:

7.3. A teljes program pénzügyi áttekintése évekre és intézkedésekre bontva:

Célkitűzés azonosítója	Célkitűzés/intézkedés megnevezése	20...	20...	20...	20...	20...	Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
1.	A termelés megtervezése	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


2.	A termékek minőségének javítása	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)					Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


3.	A termékek kereskedelmi értékének növelése	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)					Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


4.	A friss vagy feldolgozott termék promóciója	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)					Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


5.	Környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)					Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


6.	A válságmegelőzés és -kezelés	Az intézkedéssel kapcsolatban felmerült, adott évre vonatkozó összes kiadás (E Ft)					Összesen kiadás adott intézkedésre vonatkozóan (E Ft)
Kapcsolódó intézkedés megnevezése


Működési alap	Összesen kiadás adott évre vonatkozóan (E Ft)
Működési alap	Összesen bevétel adott évre vonatkozóan (E Ft)

Amennyiben szükséges az egyes intézkedések további pénzügyi részletezése évenkénti bontásban.

8. NYILATKOZATOK ÉS CÉGSZERŰ ALÁÍRÁS

Alulírott, a termelői szervezet nevében kijelenti az alábbiakat:

– Hogy a termelői szervezet vezetősége és tagsága nevében egyetért a benyújtott tervvel.

– Hogy figyelembe vette az 1234/2007 EK Rendelet, valamint az esetleges módosító rendeletek tartalmát és ezeknek eleget tesz.

– Vállalja, hogy kötelezi magát alávetni minden a támogatások törvényes felhasználásával kapcsolatos tagállami és uniós ellenőrzésnek.

– Kijelenti, hogy a szervezet és annak tagjai nem részesültek sem közvetlenül, sem közvetve kettős közösségi vagy nemzeti finanszírozásban.

– Kijelenti, hogy közvetve vagy közvetlenül nem vett és nem vesz igénybe támogatást az Agrár-vidékfejlesztési Operatív Program, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében finanszírozott intézkedésekből a Működési Programban szereplő beruházások megvalósításához.

– Kijelenti, hogy képes elősegíteni az 1234/2007/EK tanácsi rendelet szerinti környezetbarát eljárások alkalmazását, biztosítani a tagok által megtermelt áru tárolását, csomagolását és értékesítését, továbbá tevékenységük megfelelő kereskedelmi és költségvetési ügyvitelét.

– Hogy a nyomtatványt a valóságnak megfelelően töltötte ki.

Elnök neve és aláírása:

............................................................... ...............................................................

Hely és dátum: .............................................................................................................................

P. H.

MELLÉKLETEK:

1. számú melléklet

Stratégiai terv

2. számú melléklet

Könyvvizsgálati bizonyítvány

3. számú melléklet

A működési alaphoz való tagi hozzájárulások részletezése

4. számú melléklet

A működési program végrehajtásában részt vevő munkatársak funkcióinak hatásköre

5. számú melléklet

A tervezett beruházások műszaki tartalma és költségterve

6. számú melléklet

A működési alap létezéséről benyújtott bizonyíték (elkülönített számla)

1/c. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/c. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]

SEGÉDLET
a működési program összeállításához

Fogalommeghatározások:

1. intézkedés: az 1580/2007/EK rendelet 21. cikk f) bekezdés alapján a Nemzeti stratégiában meghatározott intézkedések;

2. tevékenység: a Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzésekhez hozzájáruló, adott működési célkitűzés megvalósítására irányuló, meghatározott tevékenység vagy eszköz, melyeket „Az elfogadott működési programok alapján támogatható műveletek és kiadások felsorolása (TEOR szerint)” című lista figyelembevételével kell meghatározni.

1. Általános adatok

A működési program készítése során mindig az aktuális, érvényben lévő adatokat kell feltüntetni. Ezeket az adatokat a későbbi módosítások nem érintik.

1.1. Általános azonosító adatok:

A működési alap számlaszáma: a könyvelésben elkülönítetten kell szerepeltetni a működési alap összegét. Ennek a résznek a számlaszámát kell beírni.

Taglétszám: a működési program benyújtásának időpontjában, a termelő és nem termelő tagok összesen.

A működési alaphoz való tagi pénzügyi hozzájárulás mértéke: az alapszabályban meghatározott százalékos mértéket kell feltüntetni. Abban az esetben, ha konkrét összeg van meghatározva, akkor azt kell beírni, a mértékegység megadásával (Ft/fő/év).

A referencia időszak meghatározása: a működési program végrehajtását megelőző teljes év.

Első működési program esetén: a végrehajtást megelőző teljes év, január 1.–augusztus 31-ig a tényadatokat kell figyelembe venni, szeptember 1-jétől december 31-ig pedig a tervezett adatokkal kell számolni. A működési program első évének január 31-ig kell a könyvvizsgáló által hitelesített tervadatokat igazoló nyilvántartást beadni.

Működési program módosítsa esetén a működési program módosítás beadásának időpontját megelőző hónap utolsó napja.

A referencia időszakban forgalmazott tagi áru értéke: az előző pontban meghatározott időszak alatt értékesített tagi áru értéke, melyet bizonylatokkal alátámasztanak. Az értékesített termék értékére vonatkozó minimumfeltétel szempontjából az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt elszenvedett, igazolt árbevétel-kiesés mértéke figyelembe vehető.

A működési program időtartama: minimum három maximum öt év lehet, annak figyelembevételével, hogy az elfogadott működési programmal egységes szerkezetbe foglalva kérheti a miniszter által jóváhagyott működési program és az abban szereplő intézkedések, illetve a működési alap év közben történő, illetve a következő évre vonatkozó módosítását.

A működési program végrehajtásának kezdete: konkrét dátumot kell meghatározni. Azonban figyelembe kell venni az időpont meghatározásánál, hogy a miniszter a döntést legkésőbb a beadás évében, december 15-ig hozza meg. Vagyis az elismert időszak leghamarabb a beadást követő január 1-jén kezdődhet.

A módosított működési program végrehajtásának kezdete: a módosított program beadását követő harminc napon belül dönt a miniszter annak jóváhagyásáról, a kezdeti dátumot ehhez mérten kell meghatározni.

Kapcsolattartó: mindenképpen olyan személy legyen, aki a működési program összeállításában részt vett.

1.2. A termelői szervezet bemutatása:

1.2.1. Megalakulás, előzmények: Össze kell foglalni annak okát, amiért ez a termelői csoport létrejött, illetve azt, hogy hogyan jutottak el az elismertetésig. Ez idő alatt röviden foglalja össze, milyen feladatokat hajtottak végre annak érdekében, hogy az előzetes elismerésből elismerés legyen.

1.2.2. Taglétszám alakulása: az előzetes elismerés évei alatt hogyan változott a termelői csoport taglétszáma. A december 31-i állapotot kell ismertetni, az a mérleg jegyzett tőkéjéből visszaellenőrizhető.

1.2.3. Termelés: az előzetes elismerés időszaka alatt, hogyan alakult a termelői csoport tagjai által termelt áruk mennyisége, illetve a termőfelület nagysága (ha). Célszerű fajonként feltüntetni az értékeket. Mivel a TCS-nak jelentési kötelezettsége volt minden évet követő január 31-ig az FVM felé ezen adatok tekintetében, rendelkezésre állnak az ehhez a ponthoz szükséges adatok. Amennyiben szükséges a táblázat további évekre vonatkozó oszlopokkal kiegészíthető.

1.2.4. Értékesítés, értékesítési partnerek: az elismerés alá tartozó termékek értékesített értékét kell vevőpartnerenként részletezni. Évente/félévente a működési támogatás igénylésénél elkészített analitikai nyilvántartás segítséget nyújt a partnerek maradéktalan felsorolásában. A táblázatban lévő példa alapján kérjük az adatokat megadni, éves bontásban.

Az előző évek árbevételének alakulása, az értékesített termelés értékének meghatározása szintén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak benyújtott jelentésekből pontosan megadható. A tagi értékesített termék értékét kérjük itt feltüntetni.

1.2.5. Meglévő eszközpark és ingatlanok: a tulajdonukban lévő tárgyi eszközök felsorolásánál bekerülési értékként azt az összeget kell szerepeltetni, amennyiért vásárolták azt, nettó értékként pedig a tárgyév 08.31-i könyv szerinti értékét kell feltüntetni. Az egyéb eszközháttér, technikai erőforrásokhoz azokat az egyéb, a tulajdonukban lévő eszközöket kell sorolni, amelyek a táblázatban lévő egyik csoportba sem sorolhatók, de fontosnak ítélik annak megemlítését.

Bérelt és lízingelt tárgyi eszközökre vonatkozó kimutatást értelemszerűen kell kitölteni.

1.2.6. Humánerőforrás: ismertesse összefoglaló adatok segítségével, hogy évente hogyan változott az alkalmazotti létszám. Ezen túlmenően, a működési program beadásának évében foglalkoztatott létszámot tüntesse fel, feltüntetve a betöltött munkakört és a munkakör leírását.

Az adatok meghatározása: főállású alkalmazotti munkaviszonyban lévő átlagos statisztikai létszáma (napi 8 óra), részmunkaidősök (6 óránál kevesebb) átlagos statisztikai létszáma, alkalmi munkavállalók éves létszáma, vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak száma.

1.2.7. Pénzügyi, számviteli, tagnyilvántartási rendszer:

Pénzügyi, számviteli rendszer: mutassák be, hogy működési alaphoz tartozó kiadásokat, bevételeket hogyan kezelik, hogyan követik nyomon. Szükséges bemutatni, hogy a tagok által befizetett összeg, a támogatási összegeket hogyan tartják nyilván, illetve ennek felhasználását hogyan dokumentálják.

Ezen túlmenően a tagi áru és a nem tagi áru kifizetésének metodikáját mutassák be, attól kezdve, hogy a termelő leadja az áruját, addig, amíg a TÉSZ ezt kifizeti, belefoglalva a működési hozzájárulás levonását is. Amennyiben működik közös inputanyag beszerzés, annak a taggal való elszámolását hogyan hajtják végre.

Ugyanezt a folyamatot kérjük ismertetni a nem tag termelők esetében is.

A tagnyilvántartási rendszer működése: hogyan tartják nyilván a ki- és belépőket, az aktuális nyilvántartás milyen rendszerben működik, milyen gyakran frissítik azt. A termelési adatok gyűjtését hogyan hajtják végre, azt hogyan tartják nyilván, és milyen módon tudják felhasználni az értékesítés szervezéséhez.

1.2.8. Minőségbiztosítás: az előzetes elismerés időszaka alatt végrehajtott, ilyen jellegű tevékenységek. Milyen minőségbiztosítási rendszert építettek ki, milyen termékekre, hány termelővel, mekkora területen. Ezek az évek alatt hogyan változtak.

1.2.9. Környezetvédelem: a Környezetvédelmi Kerettervben felsorolt témákban milyen jellegű feladatokat hajtottak végre.

1.2.11. Egyebek: egyéb fontosnak ítélt információk közlése: pl. egyesülések, beolvadások, másodszintű szerveződésekben való részvétel (részvényjegyzés mértéke, alakulás időpontja, a szerveződés előnyei, hátrányai); termelőknek nyújtott egyéb szolgáltatások részletezése, tervezett szolgáltatáscsoportok ismertetése.

2. A működési alap tervezett alakulása

A működési program éveire lebontva határozzák meg, hogy a működési alap hogyan tevődik össze, lebontva tagi hozzájárulásra és/vagy termelői szervezet hozzájárulása + Közösségi támogatás + Nemzeti támogatás, valamint a tervezett ÉTÉ-t.

A nemzeti támogatás tervezhető a táblázatban megadottak szerint, de a kifizetés az éves költségvetés és a bizottság évenkénti jóváhagyásától függ.

A „d” oszlopban szereplő érték megegyezik a tárgyévet megelőző év ÉTÉ-vel. „e” oszlop legfeljebb a „d” oszlop 4,6%-a, de nem több, mint az „a” oszlop és „b” oszlop összege.

3. A működési program alapadatai

3.1. A működési program tartalma

A program célkitűzései, szem előtt tartva a termeléssel és az elárusítóhelyekkel kapcsolatos kilátásokat, magyarázat arról, hogy hogyan járul hozzá a program a nemzeti stratégiához és annak megerősítése, hogy összhangban van a nemzeti stratégiával, beleértve a tevékenységek közti egyensúlyát is. A célkitűzések leírásának hivatkoznia kell a nemzeti stratégiában megfogalmazott célkitűzésekre és mérhető célokat kell megjelölnie, hogy könnyebb legyen a program végrehajtásában fokozatosan elért haladás nyomon követése.

A táblázat segítségével adja meg, hogy melyik intézkedés, melyik az 1234/2007/EK rendeletben, illetve annak módosításaiban, illetve az ezekkel összhangban lévő Nemzeti Stratégiában meghatározott célkitűzésnek és szempontnak felel meg. A termelői szervezet működési programjában a célkitűzések közül kettőnek vagy többnek meg kell felelnie.

Egy célkitűzéshez több intézkedés is társítható, amelyek mindegyikét az intézkedésszámok oszlopban fel kell tüntetni.

A megadott táblázatban felsorolásra került, hogy a termelői szervezeteknek, milyen célkitűzések közül választhatnak (min. 2). Ezek mellé a szervezetnek olyan intézkedéseket kell társítania (intézkedésszámok oszlop), amelyek ezen célkitűzések megvalósulását szolgálják. Ebben a táblázatban ezeket az intézkedéseket egységesen, sorszámmal jelölni kell.

Ezeket az egységesen jelölt, sorszámozott intézkedéseket a 3.2 részben kell kifejteni, mégpedig úgy, hogy a táblázat első oszlopában, az előző pontban szereplő táblázat utolsó oszlopában szereplő számozást fel kell tüntetni. Az intézkedés neve oszlopban pedig meg kell határozni a tevékenységet, egy röviden, tömören megfogalmazott megnevezéssel.

4/A Intézkedések

A 3.2. pontban meghatározott intézkedéseket külön-külön, egyenként a 4-es pontban kell részletezni. (Először az 1. számú intézkedést részletezi a 4/A 1–4/A 13. pontokon keresztül, majd a 2. számú intézkedést stb.)

A környezetvédelmi célkitűzés tekintetében legalább kettő intézkedést kell alkalmazni, vagy a működési program összes kiadásának legalább 10%-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

Környezetvédelmi intézkedésnek minősül, ha tagjaik legalább 80%-a ugyanabban a célprogramban kötelezettségvállalást tett.

4/A 1. Intézkedés száma: 3.2. pontban meghatározott, az intézkedéshez tartozó sorszám.

Intézkedés neve: Az előbbiekben említett sorszámhoz kapcsolódó intézkedés megnevezése.

4/A 2. Amennyiben adott intézkedésen belül már hajtottak végre valamilyen tevékenységet, egy előző működési programban, annak az intézkedésnek a számát és a címét meg kell adni.

Ha nem folytattak még ilyen tevékenységet, meg kell magyarázni, hogy a Nemzeti Stratégia mely pontjához kapcsolódik ez az intézkedés, illetve a csoport saját stratégiai tervéhez hogyan kapcsolódik (ami a működési program mellékletét kell, hogy képezze).

4/A 3. Az intézkedési terv rövid összefoglalása: foglalja össze, hogy adott intézkedésre miért van szükség (adatokkal alátámasztva), és azt milyen módon kívánja végrehajtani (előkészületek, konkrét feladatok).

4/A 4. Részletezze, hogy mely másik intézkedéshez kapcsolható a nevezett intézkedés, illetve más forrásokból, támogatásokból megvalósított intézkedésekkel összhangban van-e ez az intézkedés?!

4/A 5. Az intézkedés indításának dátuma: az az időpont, amikor az intézkedés végrehajtását elkezdik, illetve az ahhoz kapcsolódó előzetes intézkedések kezdésének dátuma.

A befejezés dátuma: Amikor az intézkedés-tervben vázolt összes feladatot végrehajtottak, az intézkedéssel elért eredmények számszerűsítettek és ellenőrizhetőek.

4/A 6. Az intézkedés vezetőjének neve: az a személy, aki az intézkedés-tervben leírt folyamatot koordinálja, és a feladat végrehajtásáért felelős. Meg kell adni minden elérhetőségét, illetve azt, hogy mikortól az intézkedés felelőse (esetleges felelősségátadás, -átruházás miatt, személycsere miatt).

4/A 7. Az indítási dátumát megelőzően történtek/történnek-e kiadások vagy tevékenységek? Amennyiben igen, a működési program 5. pontja szerint kell azt részletezni.

4/A 8. Az intézkedés keretén belül pályáztak-e és/vagy kaptak-e más pénzügyi támogatást az államtól, vagy az EU-tól? Amennyiben igen, tüntesse fel annak jogcímét, azonosító számát, mely hatóságtól kapta, illetve mekkora összeget kapott. Amennyiben tárgyi eszközről van szó, illetve ingó, ingatlanról, terheli-e azt jelzálog, és ha igen meddig.

4/A 9. Indulási állapot:

A. Abban az esetben ha ez az intézkedés már az előző működési programban is szerepelt és ez annak a folytatása: azt kell bemutatni, hogy a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók szerint jelenleg a szerveződés milyen helyzetben van, az intézkedések végrehajtásával milyen eredményeket kívánnak elérni, az előző működési programban tervezett kötelezettségeket tudják-e teljesíteni. Amennyiben nem sikerült a tervet megvalósítani, annak mi az oka? A Nemzeti Stratégia mellékletét képező mutatókat lehet csak alkalmazni, az egységes értelmezés miatt.

B. Ha egy teljesen új intézkedésről van szó: a jelenlegi helyzetet kell vázolni a megadott mutatók segítségével.

4/A 10–4.11. A munkafolyamatok: konkrétan kell leírni, az intézkedés során milyen munkafázisok lesznek, azokat milyen módon fogják végrehajtani, és logikailag hogyan lesz a részmunkákból egy folyamat.

4/A 12. Eredmények: a Nemzeti Stratégiában meghatározott mutatók segítségével, illetve a 4. pontban megállapított kiindulási mutatók segítségével, hogy az adott intézkedés milyen eredményeket hozott.

4/A 13. Időbeosztás: Egy intézkedésen belül a tevékenységek listaszerű felsorolása mellett határozza meg annak kezdési, illetve befejezési dátumát, illetve a résztevékenység kivitelezőjét. A kezdési és befejezési határidő a 4.5 pontban jelzett kezdési és befejezési időpontokon belül kell, hogy legyen.

4/A 14. Háttérinformáció: minden egyéb információ megjelölése ami a végrehajtás során szükséges lehet.

4/B. Válságmegelőzés és -kezelés

Valamennyi válságkezelő intézkedés alkalmazásásnak feltétele, hogy azt a minisztérium a működési program részeként jóváhagyja.

Mindegyik táblázat esetében további sorokkel lehet bővíteni a táblázatot.

4/B 1. Promóció és kommunikáció:

Akcióterv: a táblázatban meghatározott intézkedések közül válassza ki, hogy a működési program ideje alatt melyik évben, melyik intézkedést akarja alkalmazni a piacon jelentkező válság megelőzésére, illetve kezelésére.

Az intézkedés sorszámnak meg kell egyeznie a 3.1, illetve a 3.2 pontban lévő táblázatokban szereplő sorszámokkal!

A lehetséges intézkedéseken belül meg kell határozni, hogy melyik az a termék, amelyiknél azt alkalmazná (minden terméket külön sorban kell feltüntetni), és meg kell határozni, hogy mely feltételek teljesülése/nem teljesülése esetén hajtják végre az intézkedést. Például adott termék esetében ha az értékesítési ár Ű forint alá süllyed, vagy a tag termelők által beszállított árumennyiség adott termékből meghalad egy, az adatgyűjtés eredményeként meghatározott limitet stb.

A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett promóciónak és kommunikációnak keresletnövekedést és a fogyasztásbővülést kell szolgálnia!

4/B 1.1. az intézkedés sorszáma: a 3.1; 3.2; illetve a 4/B 1. táblázatban szereplő sorszám (meg kell egyezniük); az intézkedés neve: 3.2 és a 4/B 1. táblázatban lévő megnevezést kell alkalmazni.

4/B 1.2. 4/B 1. táblázatban felsorolás szintjén megjelölte, hogy mely feltételek teljesülése, illetve nem teljesülése esetén alkalmazza ezeket az intézkedéseket. Ebben a pontban kell bővebben kifejteni, hogy ezeket a feltételeket hogyan határozzák meg, ezeknek a feltételeknek a nem teljesülése mely célkitűzés megvalósítását veszélyezteti. A feltételek által szabott határértékeket mire hivatkozva, milyen adatok alapján határozzák meg.

4/B 1.3. Egyértelműen nevezze meg, hogy az intézkedésen belül milyen feladatot akar végrehajtani: pl. várhatóan az iparimeggy értékesítéssel gondjai lesznek a tésznek, mert az általuk meghatározott minimum 50 Ft/kg-kénti árat, előzetes egyeztetések szerint egyik feldolgozó sem hajlandó megadni. Ezért a meggyszezon előtt már elkezdik szervezni a fogyasztásösztönzést, a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítéssel, úgy hogy erről előzetesen egyeztetnek a kiskereskedelmi láncokkal; illetve az ehhez kapcsolódó előzetes reklám (10 000 szórólap legyártása).

4/B 1.4. Van-e olyan egyéb intézkedés, amihez a jelen intézkedés kapcsolódik, illetve annak elengedhetelen része, amivel összhangban van? Meg kell vizsgálni hogy a 3.2. táblázatban lévő többi intézkedéshez hogyan kapcsolódik ez az intézkedés, van-e valamelyikre közvetlen vagy közvetett hatással.

4/B 1.5. A tevékenység időintervalluma: előző évek adatai, tapasztalatai szerint, pl. meggy esetében meghatározható, hogy mikor kezdődik a betakarítás, az értékesítési problémák ehhez viszonyítva mikor kezdődnek, illetve az intézkedés jellegéből is adódik a kezdési időpont (pl. a reklámtevékenységet a betakarítás előtt el kell kezdeni stb.). A befejezés dátuma az az időpont amikor az intézkedés eredménye számokkal kimutatható.

4/B 1.6. Intézkedés vezetője az a személy, aki az intézkedést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lebonyolítja.

4/B 1.7. A 4/B 1., illetve 4/B 1.3 pontban szereplő intézkedésenként, a meghatározott termékhez és feltétel teljesüléshez igazodva, határozza meg, hogy az intézkedést milyen munkafeladatokra bontja, milyen részfeladatokat határoz meg annak érdekében, hogy az intézkedés végrehajtása sikeres legyen.

4/B 1.8. A 4/B 1.7. pontban meghatározott részfeladatonként milyen költségek merülhetnek fel. A melléklet TEÁOR szerinti csoportosítás szerint határozza meg a költségnemeket!

4/B 1.9. Meg kell tervezni milyen eredményeket szeretnének elérni adott intézkedés végrehajtásával. Az itt szerepeltetni kívánt, tervezett eredményeket úgy kell bemutatni, hogy az ebben a pontban értelmezhető – melléklet szerinti kiindulási mutatók közül – mutatók kiindulási állapothoz viszonyított változását tüntetik fel.

4/B 1.10. Tevékenységek a 4/B 1.7 szerint kerüljön meghatározásra. Azok kezdési és befejezési dátuma pedig a 4/B 1.5 pontban szereplő dátumok közötti időintervallumba essen. Kivitelező: egyrész a 4/B 1.6 pontban feltüntetett személy, aki felelős az intézkedés végrehajtásáért, másrészt azok a személyek akik a résztevékenységek végrehajtásában részt vesznek, amit dokumentáltan igazolni tudnak (az intézkedés végrehajtásával töltött időt dokumentálni kell). 4/B 1.1: egyéb adott intézkedéssel kapcsolatos, a működési program támogathatósága szempontjából fontosnak ítélt információkat itt kell feltüntetni.

4/B 2. Képzés a válságmegelőzés és -kezelés érdekében részt ugyanúgy kell kitölteni, mint a 4/B 1. pontot, az elvek ugyanazok.

4/B 3. Piacról való kivonás – ingyenes szétosztás:

A kivont terméknek meg kell felelnie a termékek osztályozására vonatkozó szabályoknak, a forgalmazási minőségi szabványoknak, kivéve a kiszerelésre és a termékek jelölésére vonatkozó rendelkezéseket. A termékeket mérettől függetlenül, ömlesztve lehet kivonni a piacról, feltéve, hogy betartják az áruosztályra vonatkozó minimumkövetelményeket, különösen a minőség és méret tekintetében. A vonatkozó előírásokban miniatűr termékként meghatározott termékeknek azonban meg kell felelniük az alkalmazandó forgalmazási előírásoknak, beleértve a termékek kiszerelésére és megjelölésére vonatkozó előírásokat. Ha egy adott termékre nem léteznek ilyen forgalmazási előírások, a piacról kivont termékeknek az 1580/2007/EK rendelet IX. mellékletében meghatározott minimális követelményeknek kell megfelelniük. A piacról kivont áruk, illetve azok rendeltetése ne járjon káros környezeti hatásokkal, sem negatív növény-egészségügyi következményekkel.

A piacról kivont árut az alábbiak szerint lehet felhasználni:

Ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek.

Ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

A piacról kivont áru mértéke nem lehet több az összes értékesített mennyiség 5%-ánál.

A részletező részt a 4/B 1. ponthoz hasonlóan kell kitölteni.

4/B 4. Be nem takarítás intézkedés alkalmazása:

A be nem takarításra ott kerül sor, ahol a rendes termelési ciklus alatt az érintett területről nem származik kereskedelmi termelés. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése azonban nem tekinthető be nem takarításnak. A be nem takarítás a rendes művelési gyakorlatot kiegészítő és attól eltérő gyakorlat.

Denaturálás: komposztálást vagy más biológiai lebontást jelent. A komposztálás meghatározása a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdése szerint a növények a talaj tápanyag-szolgáló képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály [23/2003. (XII. 29.) FVM rendelet] előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.

A részletező részt a 4/B 1. ponthoz hasonlóan kell kitölteni.

Összefoglaló táblázat a válságmegelőzés és -kezelés célkitűzés keretén belül tervezett intézkedésekről, éves bontásban, a 4/B 3–4/B 4. pontok alapján.

Az alábbi táblázatban adja meg az adott évben a működési alapból származó kártérítés ellenében a válságmegelőzési és -kezelési intézkedés keretein belül a piacról kivonásra, illetve be nem takarításra kerülő termékek mennyiségeinek becsült értékét. Valamekkora mennyiséget mindenképpen szerepeltetni javasolt a hatékony és gyors alkalmazás érdekében. Amennyiben ezt az összeget nem használják fel, mert nem lesz rá szükség, programmódosítással át lehet csoportosítani más intézkedésekhez.

A termék megnevezésénél azt a fajt kell megnevezni, amely esetében a válságkezelést alkalmazni kívánják. Az értékesített termék mennyisége összesen oszlopban mindig a referencia időszak összes értékesített mennyiségét kell feltüntetni, és nem csak azt amelyik a termék megnevezésénél szerepel.

Alkalmazott intézkedés megnevezése: A 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet alapján az alábbi inézkedések alkalmazhatók:

Válságmegelőzés és -kezelési eszközök	Intézkedések
Piacról való árukivonása	ingyenes szétosztás
Be nem takarítás intézkedés alkalmazása	Denaturálás
	Talajba történő bedolgozás
	Egyéb, a termelői szervezet által megfelelően indokolt és a minisztérium által a működési program részeként jóváhagyott intézkedés

Intézkedéssel érintett termékek mennyisége: a megnevezett termék esetében, mekkora az a becsült mennyiség, amelyet az intézkedések érinteni fognak.

% összes: A „b” oszlopban lévő mennyiséget kell elosztani az „a” oszlopban szereplő mennyiséggel, majd a kapott értéket kell szorozni százzal.

100 kg-ként kifizetendő kártárítés mértéke: Figyelembe véve az 1580/2007/EK rendelet X. mellékletét, illetve a X. mellékletben fel nem sorolt termékek esetében a támogatás legnagyobb mértékét a minisztérium az Agrárgazdasági Kutató Intézet bevonásával állapítja meg, figyelembe véve a termelői árak és az 1580/2007/EK rendelet X. mellékletében felsorolt támogatási szint átlagos arányát.

Az intézkedés költségvetése: az intézkedéssel érintett termékek mennyisége oszlopban (b) lévő érték osztva százzal, szorozva a 100 kg-ként fizetendő kártérítés mértékével (c).

A válságmegelőzés és -kezelés érdekében végzett intézkedések alkalmazásának indokait és részletes leírását a felmerülő költségtípusokat, a közvetíteni kívánt főbb üzenettípusokat, továbbá az alkalmazásuktól várható eredményeket tartalmaznia kell a működési programnak.

5. Pénzügyi adatok

5.1. Alkalmazottak költségei: adott, a 4.10. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódóan külön-külön határozza meg, hogy hány fő munkavállalóra van szükség annak végrehajtására. Nekik mekkora lesz a hatáskörük és a felelősségük. Néhány szóban kell ezt összefoglalni, lehetőleg úgy hogy az adott munkavállalók munkaköri leírásában egyértelmű utalás legyen az intézkedésre vonatkozóan, azért hogy később egyértelműen behatárolható legyen a működési program végrehajtásában betöltött szerepe. Az alkalmazottak költségeinek elszámolásakor egyértelműen kell bizonyítani, hogy adott tevékenységet a működési program és azon belül is adott intézkedés végrehajtása érdekében végezte. Ezért előzetesen kalkulálni kell egy költséget, ami a munkavállaló költségét fedezi (órára és órabérre bontva). Ezt minden tevékenységi körre meg kell határozni, amelynek végrehajtásának finanszírozásához támogatást kívánnak igénybe venni. Amennyiben egy munkavállaló több intézkedésben is részt vesz, meg kell határozni, hogy melyik intézkedés során milyen feladatkört bíznak rá, meghatározva az erre szánt időt is.

A munkavállalók munkaköri leírását csatolni kell a kérelemhez. Azt hogy ez hol található meg a programban, oldalszám/mellékletszám szerint kell megjelölni.

5.2. Az intézkedés keretein belüli beruházások költésegei: a 4.10. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódóan külön-külön határozza meg, hogy milyen típusú, jellegű beruházásokra van szükség (leírás oszlopban). E mellett tüntesse fel, hogy ezt konkrétan melyik évben valósítja meg, a beruházás nettó értéke mennyi. A kihasználási százalék a projekten belül oszlopot, annak megfelelően kell kitölteni, hogy adott beruházás hány intézkedésen belül alkalmazható. Ha csak egy intézkedésen belül, akkor ez az érték 100%, ha kettő intézkedésen belül, akkor 50%. Amennyiben az egyik intézkedéshez jobban köthető a beruházás, mint a másikhoz, azt a százalékarányban meg kell jeleníteni (pl. 70–30%).

Részletezni kell azt is, hogy adott beruházás, hogyan fogja segíteni a 4.10. pontban felsorolt tevékenységek megvalósulását. Mivel egy-egy beruházás megvalósításához műszaki leírást kell csatolni, itt kell feltünteni, hogy az a programon belül hol található (oldalszám, mellékletszám).

5.3. Amennyiben az intézkedés végrehajtásához külső szolgáltatás igénybevételére van szükség (pl. piackutatás), azokat is külön-külön meg kell jelölni. Minden egyes külső szolgáltatást (név szerint) külön költségvetési egységként kell kezelni! Ha a külső szolgáltatást ellátó cég több tevékenységet is kivitelez az intézkedés részére, akkor ezeket is külön költségvetési egységként kell feltüntetni. Alábbiakban külső szolgáltatásonként részletezze, hogy ez milyen konkrét tevékenységet fog végrehajtani az intézkedésen belül a szervezetnek. Továbbá, indokolja meg azon döntését, hogy a szolgáltatást nem saját szervezeten belül oldják meg, más szóval, miért nem tekintik az adott szolgáltatást a termelői szervezet fő tevékenységei közé tartozónak.

5.4. Egyéb költségek: Az „egyéb költségek” kategória, csak néhány, korlátozott számú esetben jöhet szóba. Az alábbiakban részletezze, alapos indoklással, hogy miért tartoznak ezek a költségek az 1580/2007/EK rendelet VIII. melléklete alá.

5.5. Az intézkedések költségvetése összesen: Az egy intézkedéshez (3.2. pont táblázata szerint) tartozó összes kiadás megjelenítése, az 5. pont alpontjaiban részletezett kategóriák szerint. Az egyes alpontokban szereplő táblázatok összesen sorában szereplő összeg kerüljön az 5.5. pontban szereplő táblázat részletező soraiba.

5.6. Évenkénti bontásban is szerepeltetni kell a kiadásokat, a megadott táblázat kitöltésével.

6. Intézkedés-összefoglalási mátrix

Foglalják össze, hogy egy-egy intézkedés végrehajtása során a kezdeti állapothoz képest mi változott, és a változást mutatók segítségével igazolják.

Az intézkedés tevékenységek oszlopban a 3.2 táblázatban szereplő megnevezéseket kell feltüntetni. Minden intézkedés külön bemutatása során a 4/A 9. pontban részletezték az indulási állapotra jellemző adatokat, mutatókat. Ezeket összefoglalva, a mátrix második, kezdeti állapot oszlopába kell beírni. Adott intézkedés jellemzésének 4/A10. vagy a 4/B intézkedések közül a 7. pontjában szereplő adatok összefoglalásával kell a tevékenységek, munkálatok és munkamódszerek oszlopot kitölteni.

Eredmények oszlopban pedig a 4/A11 vagy a 4/B intézkedéseken belül a 9 alpontban részletezett tervek összefoglalását kell beírni.

7. Pénzügyi összesítő

7.1. Pénzügyi áttekintés: az 5. pont összefoglaló táblázatát kell elkészíteni.

Az intézkedésszám a 3.2 táblázatban szereplő sorszámot és megnevezést jelenti. A megadott forma szerint a környezetvédelemre és a válságkezelésre tervezett összegeket külön kell bontani, ezeknél a tételeknél külön részösszeget kell szerepeltetni. A „D” oszlopban szereplő intézkedésköltségek összege meg kell hogy egyezzen az 5.5. pont összesen sorban szereplő értékével. Ezt intézkedésenként külön-külön fel kell tüntetni. A „C” oszlop tartalmazza az igénylő saját hozzájárulását, ami nem más, mint a 2-es pontban szereplő „a” és „b” oszlop együttes összege.

A „B” oszlopban szereplő értékeknek meg kell egyeznie a 2-es pontban található „c” és „e” oszlop összegével.

Az általános költségekre vonatkozó leírás a program tervben megtalálható.

Az összesen sort a részösszegek összeadásával kapják meg.

7.2. A teljes működési program pénzügyi áttekintése.

Ebben a táblázatban évekre összesítve kell feltüntetni a pénzügyi adatokat.

Első oszlopban tüntesse fel, hogy melyik évről van szó.

A következő oszlopban az igényelt támogatás oszlopban külön a nemzeti és külön a közösségi támogatás összegét kell, évekre összesítve feltüntetni. Ügyeljen rá, hogy a 2-es pontban szereplő adatokkal egyezzenek meg az itt beírt adatok. Az igénylő hozzájárulásainál is a 2-es pontban szereplő adatokra oda kell figyelni. A saját forrás oszlopban azokat a saját hozzájárulásokat kell megemlíteni, amelyet a termelői szervezet önerejéből kíván finanszírozni.

Intézkedésköltségek összesen: az 5.5. pontban, összesen sorban szereplő intézkedésenkénti adatok évenkénti összegzését kell ide beírni. A 7.1. táblázat „D” oszlopának összesen sorában lévő adattal is meg kell egyeznie ennek az adatnak.

7.3. A teljes program pénzügyi áttekintése évekre és intézkedésekre bontva: (Célkitűzések kérdés még)

A választható célkitűzéseket a táblázat 2. oszlopában soroltuk fel. Minden célkitűzés alá fel kell sorolni a megvalósítani kívánt intézkedést, és évenként megadni, hogy adott tevékenységre mekkora összeget kívánnak fordítani. Majd a sor végén összesen is szerepeltetni kell a kiadásokat. Az 5.5. pontban intézkedésenként, évekre bontva szerepel az intézkedéshez kapcsolódó összes költség. Amennyiben ezt az intézkedést több évben is alkalmazni kívánják, akkor az évenkénti összesen adatok összeadott értéke egyezzen meg az e táblázat, adott intézkedéshez tartozó sor utolsó cellájában szereplő összeggel.

Az utolsó két sorban szereplő adatok egyezzenek meg 7.2 táblázat intézkedésköltségek összesen oszlop összesen sorával, illetve a 2. pontban szereplő táblázat Működési alap összesen oszlop összesen sorával.

1/d. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/d. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]

Az elfogadott működési programok alapján támogatható műveletek és kiadások felsorolása (TEÁOR szerint)

TARTALOMJEGYZÉK

Nem támogatható tevékenységek

Az elszámolható költségek meghatározása

01.30 Növényi szaporítóanyag termesztése

01.61 Növénytermesztési szolgáltatás

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

10.82 Édességek gyártása

14.12 Munkaruházat gyártása

15.20 Lábbeligyártás

16.10 Fűrészáru gyártás

16.24 Tároló fatermék gyártása

17.12 Papírgyártás

17.21 Papír csomagolóeszköz gyártása

17.22 Háztartási, egészségügyi papírtermékek gyártása

17.23 Irodai papíráru gyártása

17.29 Egyéb papír-, kartontermék gyártása

18.12 Nyomás (kivéve: napilap)

18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység

18.14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20 Egyéb sokszorosítás

20.15 Műtrágy, nitrogénvegyület gyártása

20.20 Mezőgazdasági vegyi termékek gyártása

22.21 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

22.22 Műanyag csomagoló eszköz gyártása

22.23. Műanyag építőanyag gyártása

22.29. Egyéb műanyag termékek gyártása

23.11 Síküveggyártás

23.12. Síküveg továbbfeldolgozása

23.13 Öblösüveggyártás

23.19 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása

23.42 Egészségügyi kerámia gyártása

23.43. Kerámia szigetelő gyártása

23.44 Műszaki kerámia gyártása

23.5 Cement-, mész-, gipszgyártás

23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

24.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

24.2 Acélcsőgyártás

25.1 Fémszerkezet, -épületelem gyártása

25.11 Fémszerkezet gyártása

25.12 Fém épületelem gyártása

25.21 Központi fűtési kazán, radiátor gyártása

25.29 Fémtartály gyártása

26.20 Számítógép, perifériás egység gyártása

26.51 Mérőműszergyártás

27.11 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

27.12 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

27.32 Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

27.33 Szerelvény gyártása

27.40 Villamos világítóeszköz gyártása

27.90 Egyéb villamos berendezés gyártása

28.14 Csap, szelep gyártása

28.15 Csapágy, erőátviteli elem gyártása

28.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

28.23 Irodagép gyártás (kivéve: számítógép és perifériái)

28.25 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

28.29 M.n.s. egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

28.30 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

28.93 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

29.10 Közúti gépjármű gyártása

29.20 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

29.31 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

29.32 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

31.01 Irodabútor gyártása

32.91 Seprű-, kefegyártás

33.20 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

38.11 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése

38.12 Veszélyes hulladék gyűjtése

38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.22 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.32 Hulladék újrahasznosítása

39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

41.10 Épületépítési projekt szervezése

41.20 Lakó- és nem lakó épület építése

42.11 Út, autópálya építése

42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

43.11 Bontás

43.12 Építési terület előkészítése

43.13 Talajmintavétel, próbafúrás

43.21 Villanyszerelés

43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.31 Vakolás

43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése

43.33 Padló-, falburkolás

43.34 Festés, üvegezés

43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

45.19 Egyéb gépjármű-kereskedelem

45.31 Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem

45.32 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

46.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme

46.15 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme

46.16 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme

46.18 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

46.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

46.31. Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

46.47 Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

46.51 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme

46.65 Irodabútor-nagykereskedelem

46.66 Egyéb irodagép, -berendezés nagykereskedelme

46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

46.73 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

46.74 Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

46.75 Vegyi áru nagykereskedelme

46.76 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

46.90 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

47.53 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme

47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

47.71 Ruházat kiskereskedelem

47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme

47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

49.20 Vasúti áruszállítás

49.31 Városi, elővárosi, várostérségi szárazföldi személyszállítás

49.32 Taxi személyszállítás

49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

49.41. Közúti áruszállítás

50.40 Belvízi áruszállítás

51.10. Légi személyszállítás

51.21 Légi áruszállítás

52.10 Raktározás, tárolás

52.21 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.22 Vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.23 Légi szállítást kiegészítő szolgáltatás

52.24 Rakománykezelés

52.29 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

53.10 Postai tevékenység (egyetemes kötelezettséggel)

53.20 Egyéb postai, futárpostai tevékenység

55.10 Szállodai szolgáltatás

56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás

56.21 Rendezvényi étkeztetés

56.29 Egyéb vendéglátás

58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

58.19 Egyéb kiadói tevékenység

58.29 Egyéb szoftverkiadás

62.01 Számítógépes programozás

62.02 Információ-technológiai szaktanácsadás

62.03 Számítógép-üzemeltetés

62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

63.12 Világháló-portál szolgáltatás

63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

64.19 Egyéb monetáris közvetítés

64.91 Pénzügyi lízing

64.92 Egyéb hitelnyújtás

64.99 M.n.s egyéb pénzügyi közvetítés

68.31 Ingatlanügynöki tevékenység

69.10 Jogi tevékenység

69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

70.10 Üzletvezetés

70.21 PR, kommunikáció

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.11 Építészmérnöki tevékenység

71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés

72.11 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

73.11 Reklámügynöki tevékenység

73.12 Médiareklám

73.20 Piac-, közvélemény-kutatás

74.30 Fordítás, tolmácsolás

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

77.32 Építőipari gép kölcsönzése

77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

77.34 Vízi szállítóeszköz kölcsönzése
kereskedelmi hajó

77.35 Légi szállítóeszköz kölcsönzése

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77.40 Immateriális javak kölcsönzése

78.10 Munkaközvetítés

78.20 Munkaerőkölcsönzés

78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás

79.11 Utazásközvetítés

80.20 Biztonsági rendszer szolgáltatás

81.10 Építményüzemeltetés

81.21 Általános épülettakarítás

81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás

81.30 Zöldterület-kezelés

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.20 Telefoninformáció

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.91 Követelésbehajtás

82.92 Csomagolás

82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

85.32 Szakmai középfokú oktatás

85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

85.5 Egyéb oktatás

85.59 M.n.s. egyéb oktatás

94.11 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

94.12 Szakmai érdekképviselet

95.11 Számítógép, -periféria javítása

95.12 Kommunikációs eszköz javítása

95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása

Nem támogatható tevékenységek:

A működési program részeként elismerhető költségnemek összeállításánál a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerét (TEÁOR 08) vettük alapul. A tételenkénti magyarázó részekben szereplő, elszámolható konkrét tevékenységek körét szűkítettük, a szerint, hogy azok ténylegesen csak a működési programokban szereplő tevékenységi körök és intézkedések megvalósítását szolgálhassák. Ez a lista önállóan tartalmazza az összes elszámolható kiadást, az alábbi, az 1580/2007 EK rendelet VIII. melléklet szerinti, a nem támogatható műveletek figyelembevételével:

1. Általános termelési költségek, különösen: növényvédelmi szerek, beleértve az integrált növényvédelmi szereket, műtrágyát és egyéb inputanyagokat; kiszerelési, tárolási és csomagolási költségek (még új folyamatok részeként sem), csomagolóanyagok költsége, árubegyűjtési vagy szállítási költségek (belső vagy külső); működési költségek (különösen az elektromos áram, az üzemanyag és a karbantartás), kivéve az alábbiakat:²

– minőségjavító intézkedések specifikus költségei; az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos költségek semmi esetben sem támogathatók;

– ökológiai növényvédelmi eszközök (mint például feromonok és ragadozók) specifikus költségei, akár ökológiai, akár integrált, akár hagyományos termelés keretein belül alkalmazzák őket;

– környezetvédelmi tevékenységek specifikus költségei, beleértve a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő költségeket is; a csomagolás környezetgazdálkodási vonatkozásainak kellőképpen megalapozottnak kell lenniük, és meg kell felelniük a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.) II. mellékletében foglalt kritériumoknak;

– ökológiai, integrált vagy kísérleti termelés specifikus költségei;

– az e rendelet II. címében említett előírások, a növény-egészségügyi szabályok és a megengedett maradványértékszint betartását biztosító felügyelet közvetlen költségei.

Specifikus költségek alatt a hagyományos költségek és a ténylegesen felmerült költségek különbségeként számított kiegészítő költségek értendők.

Minden egyes fent említett, specifikus költségként elismerhető kategória esetében a hagyományos költségekhez képest jelentkező többletköltségek kiszámítása tanulmányok készítésével történhet.

2. Igazgatási és személyzeti költségek, kivéve a működési alapok és a működési programok végrehajtási költségeit, amelyekbe beletartoznak az alábbiak:

a) A működési alaphoz vagy a működési programhoz specifikusan kapcsolódó általános költségek, beleértve a kezelési és személyzeti költségeket, a jelentések és értékelő tanulmányok költségét, valamint a számlák vezetésének és kezelésének költségeit, amelyekre a jóváhagyott működési alap 2%-ának megfelelő szabványos átalányösszeget fizetnek, legfeljebb 180 000 EUR nagyságrendben.

Ez a 2%-os érték 1% közösségi támogatásból és 1%, a termelői szervezettől származó támogatásból áll.

Termelői szervezetek elismert társulásának esetében a szabványos átalányösszeget fel lehet szorozni a társulásban tag termelői szervezetek számával, legfeljebb 1 250 000 EUR összegig.

b) Személyzeti költségek (beleértve a bérekhez és a fizetésekhez kapcsolódó közterheket is abban az esetben, ha azokat a termelői szervezet viseli), amelyek a következő intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel:

(i) a minőség, illetve a környezetvédelem javítása vagy magas szintjének fenntartása;

(ii) a forgalmazási szint javítása.

Ezen intézkedések végrehajtása természeténél fogva magában foglalja képzett személyzet alkalmazását. Ha ilyen esetekben a termelői szervezet saját alkalmazottait vagy termelő tagjait alkalmazza, a végzett munka idejét dokumentálni kell.

c) Termelői szervezetek egyesülésének vagy felvásárlásának jogi és igazgatási költségei, valamint a transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezetek transznacionális társulásának létrehozásához kapcsolódó jogi és igazgatási költségek; a termelői szervezet megbízásából ezzel kapcsolatosan készített megvalósíthatósági tanulmányok és javaslatok.

3. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli jövedelmi és ártámogatások.

4. Válságmegelőzésen és -kezelésen kívüli biztosítási költségek.

5. A működési program kezdete előtt végrehajtott, a 75. cikkben említetteken kívüli művelethez felvett kölcsön törlesztése.

6. Beépítetlen földterület vásárlása (amely az érintett művelet teljes támogatható költségének több mint 10%-át teszi ki; a környezet megóvását szolgáló kivételes és kellően indokolt esetekben ez a korlát feljebb tolható), kivéve ha a vásárlás a működési programban szereplő beruházás végrehajtásához szükséges.

7. Konferenciák és képzési programok költségei – kivéve ha a működési programhoz kötődnek – beleértve a napidíjakat, a közlekedési és a szállásköltségeket (szükség esetén átalánydíjas alapon).

8. A termelői szervezet tagjai által a Közösségen kívül megtermelt mennyiségekkel kapcsolatos műveletek, illetve költségek.

9. Olyan műveletek, amelyek a termelői szervezet egyéb gazdasági tevékenységeit illetően torzíthatják a versenyt.

10. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző hét évben vásárolt, használt berendezés.

11. A termelői szervezet forgalmazási vagy elosztási tevékenységeiben felhasználandó szállítójárművekbe történő beruházás, kivéve a hűtött tárolást vagy az ellenőrzött atmoszférájú szállítást szolgáló kiegészítő berendezés.

12. Bérlés, kivéve ha ezt gazdasági szempontból a vásárlás alternatívájaként a tagállamok számára kielégítően indokolják.

13. Bérlemények működési költségei.

14. Lízingszerződésekkel kapcsolatos kiadások (adók, kamatok, biztosítási díjak stb.) és működési költségek, kivéve magát a lízingdíjat a lízingtárgy nettó piaci értékéig és az 1974/2006/EK bizottsági rendelet [1] 55. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított feltételekkel.

15. Az egyéni kereskedelmi jelzésekkel vagy földrajzi utalásokat tartalmazó jelzésekkel kapcsolatos promóció, kivéve:

– termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalatok márkaneve és védjegye;

– általános promóció és a minőséget igazoló címkék promóciója. Földrajzi nevek csak abban az esetben engedélyezhetők:

a) ha az 510/2006/EK [2] tanácsi rendelet hatályába tartozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésről vagy földrajzi jelzésről van szó, vagy

b) ha – valamennyi olyan esetben, amikor az a) pont rendelkezése nem alkalmazható – ezek a földrajzi nevek másodlagosak a fő mondanivaló mellett.

A reklámanyagon fel kell tüntetni az Európai Közösség emblémáját (csak vizuális média esetében) és szerepeltetni kell a következő feliratot: „Az Európai Közösség támogatásával finanszírozott kampány”.

16. Az e felsorolásban nem támogathatóként említett műveletekkel vagy kiadásokkal kapcsolatos alvállalkozói vagy kiszervezési szerződések.

17. HÉA, kivéve a vissza nem téríthető HÉA-t, az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint.

18. Tartozásokra felszámított kamat, kivéve a hozzájárulást nem nem visszatérítendő közvetlen támogatásként nyújtják.

19. Közösségi vagy nemzeti támogatás igénybevételével az előző tíz évben vásárolt ingatlan.

20. Részvényvásárlás, ha a befektetés pénzügyi célú, kivéve ha a befektetés közvetlenül hozzájárul a működési program céljainak megvalósításához.

21. A termelői szervezeten vagy tagjain kívüli személynél felmerült költségek.

22. A nem a termelői szervezet, termelői szervezetek társulása és az 52. cikk (7) bekezdése szerinti leányvállalat vagy ezek tagjai tulajdonán elvégzett beruházás vagy hasonló tevékenység.

23. A termelői szervezet által a Közösségen kívülre kiszervezett intézkedések.

Az elszámolható költségek meghatározása:

01.30 Növényi szaporítóanyag termesztése:

Csak abban az esetben számolható el, ha igazolható a szaporítóanyag minőségjavító hatása. Az (akár tanúsított) micéliummal, vetőmaggal és nem évelő növényekkel kapcsolatos költségek semmiképpen NEM számolhatók el.

01.61 Növénytermesztési szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik a díjazásos vagy szerződéses alapon végzett mezőgazdasági tevékenység

– permetezés, beleértve a permetezést légi úton is,

– gyümölcsfa-, szőlőmetszés,

– betakarítás,

– a mezőgazdasággal kapcsolatos kártevőírtás, beleértve a nyulak elleni védekezést is.

A mezőgazdasági terület gondozása, ápolás ökológiájának megóvása annak érdekében, hogy hosszú távon megfelelő termőképességet biztosítson

– a mezőgazdasági gép, berendezés kölcsönzése kezelőszemélyzettel együtt.

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a gyümölcs- és zöldséglé gyártása

– a friss gyümölcsből és zöldségből nyert koncentrátum gyártása

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a főként gyümölcsöt vagy zöldséget tartalmazó ételek gyártása, a fagyasztott és konzerv készételek kivételével

– gyümölcs, dió és zöldség tartósítása fagyasztással, szárítással, olajban, illetve ecetben tartósítva, konzerválással stb.

– a gyümölcs- és zöldségkészítmények gyártása

– a dió pörkölése

– a diós ételek és tészták gyártása

– a zöldségből vagy gyümölcsből készült, romlandó, előkészített ételek, úgymint: saláták (vegyes, csomagolt); hámozott, összevágott zöldségek;

10.82 Édességek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a gyümölcs, a dió, a gyümölcshéj és más növények, növényi részek tartósítása cukorban (kandírozás)

14.12 Munkaruházat gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a férfi- és női ipari és más foglalkozáshoz kötött munkaruházat gyártása

Ebbe nem tartozik bele a védőruházat és a ruházat javításának gyártása.

15.20 Lábbeligyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a mindenféle rendeltetésű lábbeli gyártása, bármilyen anyagból, bármilyen technológiával, beleértve az öntést is,

– a lábbeli részeinek: felsőrész és darabjai, külső talp és talpbélés, sarok stb. gyártása

– a lábszár- és bokavédő és a hasonló cikkek gyártása

16.10 Fűrészáru gyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a fa fűrészelése, gyalulás és egyéb gépi megmunkálás

– a fa felvágása, hántolása és faragása

16.24 Tároló fatermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik, amennyiben minőségjavító vagy környezetvédelmi intézkedés részét képezi a tevékenység

– csomagolóláda, doboz, rekesz és hasonló csomagolóeszközök gyártása fából

– a rakodólap, a keretezett szállítótálca és az egyéb fa raklap gyártása

17.12 Papírgyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a papír és karton továbbfeldolgozása

– a papír és karton mázolása, bevonása és impregnálása

– a papírral vagy kartonnal társított papír és fólia gyártása

17.21 Papír csomagolóeszköz gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a hullámpapír és a hullámlemez gyártása

– hullámpapír, illetve papírlemez csomagolóeszköz gyártása

– az összehajtogatható karton csomagolóeszköz gyártása

– a tömör lemezből készülő csomagoló/tároló eszköz gyártása

– az egyéb papír és papírlemez csomagoló/tároló eszköz gyártása

– az irodai iratgyűjtődoboz, dosszié és hasonló cikkek gyártása

17.22 Háztartási, egészségügyi papírtermékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a cellulózvatta és a papírból, illetve cellulózvattából készült háztartási és személyes higiéniai termék gyártása:

= tisztítókendő

= zsebkendő, törölköző, szalvétapapírból

= WC-papír

= pohár, tányér és tálca

17.23 Irodai papíráru gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a felhasználásra kész nyomó- és írópapír gyártása

– a felhasználásra kész számítógépes nyomtatópapír gyártása

– a felhasználásra kész önátírópapír gyártása

– a boríték levelezőlap gyártása

– oktatási, kereskedelmi és irodai papíráru gyártása (jegyzetfüzet, notesz, iratrendező dosszié, regiszter, üzleti könyv, üzleti nyomtatványok stb.), amennyiben nem a nyomtatott információ határozza meg a termék jellegét/rendeltetését.

– a különféle papíráru-féleségekből összeállított doboz, tasak, táska és levélpapírkészlet gyártás

17.29 Egyéb papír-, kartontermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a címkék gyártása, nyomva vagy nyomat nélkül

18.12 Nyomás (kivéve: napilap)

Ebbe a szakágazatba tartozik

– hirdetési katalógus, prospektus és egyéb nyomtatott reklám, határidő napló, naptár, és egyéb kereskedelmi nyomtatvány

– a címke, nyomtatott jelölés nyomtatása

– nyomtatás közvetlenül műanyagra, üvegre, fémre, fára, kerámiára

18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik

– az adatbeviteli tevékenység, betűszedés, szedés, fényszedés, a nyomást megelőző adatbevitel szkenneléssel és optikai karakterfelismeréssel, az elektronikus tördelés

– az adatállományok előkészítése különféle médiák (nyomtatás papírra, CD-ROM-ra, internetre) alkalmazása céljára

18.14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a kötészet, montírozás/kasírozás és a nyomás utáni más kisegítő tevékenységek pl. brosúrák kötése, és befejező szolgáltatásai, úgymint hajtogatás, vágás és körülvágás, összeállítás, drótfűzés, cérnafűzés, ragasztókötés, vágás és borítófektetés/-készítés, ragasztás, kollacionálás, fércelés, aranyozás, spirálozás és a műanyag drótfűzés

– nyomtatott papír és karton kötése és befejező szolgáltatásai, úgymint hajtogatás, domborított nyomás, átfúrás, lyukasztás, perforálás, domborítás, ragasztás, enyvezés, laminálás

– CD-ROM-készítés befejező szolgáltatásai

– az ügyfél egyedi igényeihez kapcsolódó postázás befejező szolgáltatásai, úgymint boríték elkészítése, címzése

– egyéb befejező szolgáltatások, mint kivágás, benyomás vagy fólia nyomás, Braille-írás másolása

18.20 Egyéb sokszorosítás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– adatot tartalmazó lemez vagy szalag sokszorosítása az eredeti példány alapján

20.15 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a műtrágyák gyártása

= egyedi és a komplex nitrogén-, foszfor- és káliműtrágyák

= karbamid, természetes nyersfoszfát és a természetes nyerskálium sói

Ebben az esetben igazolni kell a tevékenység minőségjavító hatását, és/vagy környezetvédelmi jelentőségét.

20.20 Mezőgazdasági vegyi termékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– rovarölő, a rágcsálók elleni, a gombaölő és a gyomirtó szerek gyártása

– a csírázást gátló és a növények növekedését szabályozó szerek gyártása

– a növény- és talajfertőtlenítő szerek gyártása

– az egyéb, máshova nem sorolt mezőgazdasági célú vegyi termék gyártása

Ebben az esetben igazolni kell a tevékenység minőségjavító hatását, és/vagy környezetvédelmi jelentőségét.

22.21 Műanyag lap, lemez, fólia, cső, profil gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a műanyag félkész termékek gyártása

– műanyag lap, lemez, tömb, film, fólia, szalag stb.

– a műanyag késztermék gyártása

– műanyag cső, tömlő és szerelvényeik

22.22 Műanyag csomagoló eszköz gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a műanyag csomagolóeszköz gyártása

műanyag zacskó, zsák, tartály, doboz, láda, ballon, palack stb.

22.23. Műanyag építőanyag gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a műanyag építőanyag gyártása

= műanyag ajtó, ablak és tokja, redőny, napellenző, szegélyléc

= műanyag tartály és tároló

= műanyag padló-, fal-, mennyezetburkolat, tekercsben, lapban stb.

= műanyag szaniteráru: kád, zuhanyzó, mosdó, WC-csésze, WC-tartály stb.

– a rugalmas műanyag padlóburkolat gyártása

– a műkő gyártása műanyagból

22.29 Egyéb műanyag termékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a műanyag asztali konyhai és toalettcikkek gyártása

– az egyéb műanyag cikkek gyártása

= a műanyag fejvédő, szigetelési szerelvény, alkatrész világítástechnikai szerelvényhez, irodai és iskolai cikk, ruházat cikk szélragasztással, bútorszerelvény, erőátviteli és szállítószalag, öntapadó szalag, tapéta, cipőipari lábbeli részek.

23.11 Síküveggyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a síküveg gyártás, beleértve a drótüveget, valamint a színes és festett síküveget

23.12 Síküveg továbbfeldolgozása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– az edzett és a rétegzett síküveg gyártása

– az üvegtükör gyártása

– a többfalú szigetelőüveg gyártása

23.13 Öblösüveggyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– az üveg- vagy kristálypalack és egyéb tárolóeszköz gyártása

23.19 Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a laboratóriumi, higiéniai üvegáru gyártása

– az üveg szigetelő és szerelvényeinek gyártása

– az üveg lámpabúra, világítótestek üvegrészeinek gyártása

23.42 Egészségügyi kerámia gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a kerámia szaniterfelszerelés gyártása: kád, mosdó, WC kagyló

23.43 Kerámia szigetelő gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a kerámia villamos szigetelő és szigetelőszerelvény gyártása

23.44 Műszaki kerámia gyártása

– a laboratóriumi, kémiai kerámiatermékek gyártása

23.5 Cement-, mész-, gipszgyártás

23.6 Beton-, gipsz-, cementtermék gyártása

24.1 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

24.2 Acélcsőgyártás

25.1 Fémszerkezet, -épületelem gyártása

25.11 Fémszerkezet gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– az építőipari fémszerkezetek, vázak és alkatrészeik gyártása

25.12 Fém épületelem gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– fémajtó, -ablak, ezek keretei, fémárnyékolók, kapu stb. gyártása

– az épület fémpadlózatát alkotó csatlakozások gyártása

25.21 Központi fűtési kazán, radiátor gyártása

25.29 Fémtartály gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

– tárolási célú, normál esetben rögzített fémtartályok gyártása

– a sűrített vagy cseppfolyósított gáz tárolására szolgáló tartály gyártása fémből

26.20 Számítógép, perifériás egység gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik

a rendelet szerint

26.51 Mérőműszergyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a meteorológiai műszer gyártása

– a földmérő eszközök gyártása

– a nedvességmérő gyártása

– az égés- és tűzjelző készülékek gyártása

– a fogyasztásmérő gyártása (pl. víz, gáz, villany)

– az áramlásmérő és számláló készülék gyártása

– a globális helymeghatározó rendszer eszközeinek gyártása

– a környezetet ellenőrző, automatikusan felügyelő készülék gyártása

– a laboratóriumi analitikai készülék gyártása

– a laboratóriumi tömegmérő eszköz, analitikai mérleg, és különféle mérő, ellenőrző stb. berendezés gyártása

27.11 Villamos motor, áramfejlesztő gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik minden fajta villanymotor és transzformátor (AC, DC és ACDC) gyártása.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a villanymotor (kivéve indítómotor belső égésű motorokhoz) gyártása

– a villamos energiát elosztó transzformátor gyártása

– a hegesztőtranszformátor gyártása

– a fénycsőelőtét gyártása (azaz transzformátor)

– az alállomási elosztótranszformátor gyártása

– az energiaátvitel és -elosztás feszültségszabályozó készülékeinek gyártása

– a generátor (kivéve a váltakozó áramú akkumulátortöltő generátor belső égésű motorokhoz) gyártása

– a motort és generátort tartalmazó gépcsoport (kivéve a turbinagenerátor egység) gyártása

– armatúratekercselés gyártási folyamat részeként

27.12 Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a hálózati megszakító gyártása

– a zavarszűrő gyártása (az egyenletes feszültség elosztásához)

– villamos energia elosztásához vezérlőtáblák gyártása

– a villamos jelfogó (relé) gyártása

a kapcsolószekrény csatornáinak, vezetékeinek gyártása

a villamos olvadóbiztosító gyártása

az energetikai kapcsolóberendezések gyártása

az energetikai kapcsolók gyártása (kivéve nyomógombos, rúgós, szolenoidos billenőkapcsoló)

a természeti erőforrással működtetett generátor gépcsoport gyártása

27.32 Egyéb elektronikus, villamos vezeték, kábel gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

az áram vezetésére alkalmazott szigetelt vezeték és kábel gyártása acélból, rézből, alumíniumból

27.33 Szerelvény gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– gyűjtősín, vezetősín gyártása (kivéve a kapcsolószekrényekét)

– a földelési hibamegszakító gyártása

– a világítási foglalatok gyártása

– a túlfeszültség-levezető és villámhárító (tekercs) gyártása

– a kapcsoló gyártása elektromos vezetékhez (pl. nyomógombos, billenő-, forgatókapcsoló)

– a villamos csatlakozódugók és csatlakozóaljzatok (konnektor) gyártása

– a villamos huzalozás dobozainak gyártása (pl. elágazó-, kivezető-, közbülső, kapcsolódoboz)

– a védőcsövek és szerelvények gyártása

– az energiaátviteli tartóoszlopok és távvezeték-szerelvény gyártása

– műanyag, áramot nem vezető huzalozási szerelvény gyártása, beleértve a műanyag elosztódobozt, előlapot és hasonlókat, a távvezeték-építés műanyag vezetékszerelvényeit és a doboztetőket

27.40 Villamos világítóeszköz gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a kisülési („neon-”), az izzólámpa, a fénycső, az ultraibolya, az infravörös stb. lámpaszerkezet és fényforrásaik gyártása

– a mennyezeti világítás lámpaszerelvényeinek gyártása

– az asztali lámpa (azaz világítótest) gyártása

– a villamos rovarcsapda gyártása

– a lámpások (laternák) gyártása (pl. elemlámpa, karbid-, gáz-, benzin-, petróleumlámpás)

27.90 Egyéb villamos berendezés gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az akkumulátortöltő gyártása (forgóalkatrész nélkül)

– a villamos ajtónyitó és -záró gyártása

– a villamos csengő gyártása

– a szigetelt vezetékből készült hosszabbítózsinór gyártása

– az elektromos vezetékkészletek gyártása szigetelt huzalból csatlakozóval

– a szünetmentes tápegység (UPS) gyártása

– a zavarszűrő gyártása (kivéve az egyenletes feszültség elosztásához)

– a készülékhez tartozó, a hosszabbítóval ellátott és más villamosvezeték-összeállítás gyártása szigetelt vezetékkel és csatlakozóval

– villamos ellenállás, kondenzátor és hasonlók gyártása

– elektromágneses tengelykapcsoló (kuplung) és fék gyártása

– az elektromos hegesztő- és forrasztóberendezés gyártása, beleértve a kézi forrasztópákát is

28.14 Csap, szelep gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az ipari fémszerelvények (csapok, szelepek) gyártása a szabályozó- és szívószeleppel együtt

– a nem hidraulikus, pneumatikus alkalmazású szelepek gyártása

– az egészségügyi csapok és szelepek gyártása

– a fűtési csapok és szelepek gyártása

28.15 Csapágy, erőátviteli elem gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– golyós és görgős csapágyak és részeik gyártása

– a mechanikai erőátvivő készülékek gyártása:

erőátviteli tengely, lánc, bütykös tengely, könyökös áttétmű és egyéb forgattyúk, csapágyház és siklócsapágy

– fogaskerék, fogaskerékmű, fogaskerékház és egyéb sebességváltó gyártása

– tengelykapcsoló és hajtást kapcsoló gyártása

– lendkerék és szíjtárcsa gyártása

– a lánctagos erőátviteli szerkezet gyártása

– az erőátviteli lánc gyártása

28.22 Emelő-, anyagmozgató gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a kézi működtetésű és a gépi hajtású emelő-, szállító-, rakodó-, betöltő- és ürítőgépek gyártása:

csigasor, csörlő, emelőszerkezet, csigatárcsa, függőleges tengelyű csörlő

daru, portáldaru, mozgatható emelőkeret, daruval szerelt teherszállító eszköz és hasonlók

önjáró vagy vontatott üzemi szállítóeszköz, targoncaemelő- és anyagmozgató szerkezettel felszerelve vagy anélkül (a kézitargoncával és csillével együtt)

speciálisan emelő-, szállító-, betöltő- vagy ürítőműveletre tervezett mechanikai manipulátor és ipari robot

– felvonó, mozgólépcső, mozgójárda gyártása

– emelő-, anyagmozgató gépekben alkalmazott speciális alkatrészek gyártása

28.23 Irodagép gyártás (kivéve: számítógép és perifériái)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a számológép gyártása

– összeadógép, pénztárgép gyártása

– elektronikus és nem elektronikus kalkulátor gyártása

– az írógép gyártása

– a gyorsírás gépeinek gyártása

– a ceruzahegyező gép gyártása

– a fűzőgép, iratfűzést eltávolító készülék gyártása

– a lyukasztógép gyártása

– a fotomásológép gyártása

– az irodagép festékpatronjának (toner) gyártása

– fehér- és feketejelöléses irodai tábla gyártása

– a diktafon gyártása

– a fénymásológép gyártása

28.25 Nem háztartási hűtő, légállapot-szabályozó gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– ipari hűtő-, fagyasztókészülék, -berendezés gyártása, részegységeikkel, alkatrészeikkel együtt

– légkondicionáló berendezés (beleértve a járművekét is) gyártása

– a nem háztartási szellőzőberendezés (ventilátor) gyártása

– a hőcserélő gyártása

– a levegő- vagy gázcseppfolyósítás berendezésének gyártása

– mennyezeti, homlokzati szellőzőkészülék gyártása (oromzati, tetőventilátor stb.)

28.29 M.n.s. egyéb általános rendeltetésű gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a súlymérő berendezés gyártása (kivéve: az érzékeny laboratóriumi precíziós mérlegeket):

kereskedelmi, sík rakfelületű és hídmérlegek, folytonos anyagfolyamok súlymérő berendezése, súlykészlet

– a folyadékszűrő vagy -tisztító gép és készülék gyártása:

– a folyadékot, port kilövellő, porlasztó- vagy szórókészülékek gyártása:

tűzoltó készülék,

– a csomagoló- és pántológépek gyártása:

töltő-, záró-, pecsételő-, kapszulázó-, tablettázó- és címkézőgépek stb.

– palacktisztító, -szárító gépek, az italgyártás levegőztető berendezéseinek gyártása

– az árukiadó automata gyártása

a hűtőtornyok és hasonló berendezések gyártása, amelyek hűtik a körfolyamatban keringetett vizet

28.30 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– mezőgazdasági traktor gyártása

– az egytengelyes „gyalogjáró” kerti traktor gyártása

– kaszálógép, fűnyíró gép gyártása,

– önrakodó, önürítő szerkezettel felszerelt mezőgazdasági pótkocsi és nyergesvontató-pótkocsi gyártása

– a mezőgazdasági talajművelő gyártása:

– mezőgazdasági szóró-, permetezőgép, -berendezés gyártása

– egyéb mezőgazdasági gépek gyártása:

gyümölcs- stb. tisztító, -válogató, -osztályozó gép stb.

28.93 Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a mezőgazdasági szárító gyártása

– az egyéb különféle élelmiszerek feldolgozási folyamataiban felhasznált gép, berendezés gyártása:

gyümölcs- és dió- és zöldségfeldolgozó

a szűrés, tisztítás berendezései

az élelmiszerek, italok ipari előkészítését, feldolgozását végző egyéb gép, berendezés

29.10 Közúti gépjármű gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a tehergépjárművek gyártása:

zárt felépítményű tehergépjárművek, kamionok, nyergesvontatók stb.

29.20 Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gépjármű-karosszéria (beleértve a vezetőfülkét) gyártása

– felszerelés gyártása a gépjármű bármely típusához, pótkocsihoz, nyerges pótkocsihoz

– pótkocsi, nyerges pótkocsi gyártása

29.31 Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gépjármű villamos egységeinek, készülékeinek gyártása, mint pl. indítómotor-generátor (egyenáramú, váltakozó áramú), gyújtógyertya, gyújtótekercs, gépi hajtású ablak- és ajtórendszer, feszültségszabályozó stb. gyártása, műszerfal szerelése vásárolt készülékekkel, áramszabályozó stb.

– a járművek kábelegységeinek, huzalozott termékeinek és hasonló kábelkészleteinek vagy összeállításainak gyártása

29.32 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a közúti gépjárművek különféle részegységeinek és szerelvényeinek gyártása:

fékberendezés, sebességváltó, tengely, kerék, lengéscsillapító, hűtő, kipufogó dobja és csöve, katalizátor, tengelykapcsoló, kormánymű, -oszlop és -kerék

– a gépjármű-karosszéria részegységeinek és szerelvényeinek gyártása:

biztonsági öv, légzsák, ajtó, lökhárító

– az autóülés gyártása

31.01 Irodabútor gyártása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– szék és ülőbútor gyártása irodák, műhelyek, részére

– speciális, üzleti bútorok (pult, kirakat, polc stb.) gyártása

– irodabútor gyártása

– a laboratóriumi pad, hokedli, ülőbútor és más laboratóriumi bútor (pl. szekrény, asztal) gyártása

32.91 Seprű-, kefegyártás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– seprű és kefe gyártása, beleértve a géppel hajtott kefe alkatrészeit is, kézi működtetésű padlókefélő eszköz, nyélre erősített törlőruha és tollseprű, seprű, nyélre erősített felmosóruha stb. gyártása

33.20 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– ipari gép és ipari üzem felszerelése, üzembe helyezése

– ipari folyamatirányító berendezés összeállítása

– egyéb ipari berendezés üzembe helyezése, mint pl.

a kereskedelmi berendezések

a számítógép központi egységei

– a nagyméretű gép és berendezés szétszerelése

– a géplakatos tevékenység

– a gép helyszíni összeszerelése

a központi számítógép (nagy gép) és hasonló, nem személyi számítógép installálása

37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a szennyvízrendszerek és szennyvízkezelő berendezések működtetése

– az ipari vagy kommunális tevékenység során egy vagy több fogyasztóhelyen keletkezett szennyvíz, valamint a csapadékvíz gyűjtése és szállítása szennycsatorna-hálózaton, szennyvíztartályokban, illetve egyéb módon (szippantós autó)

– az emésztőgödör, a szikkasztó, a lefolyó és a szennyvízakna tisztítása, ürítése, mozgó vécé ürítése, tisztítása

– a szennyvíz (az ipari vagy kommunális tevékenységből származó szennyvíz, úszómedencéből származó víz stb.) kezelése fizikai, kémiai és biológiai eljárásokkal, mint pl. hígítás, rácsszemét kiemelése, szűrés, ülepítés stb.

– szennyvízcsatorna tisztítása, fenntartása, zárt csapadékvíz-csatorna tisztítása, fenntartása, a szennyvíz és zárt csapadékvíz-csatornák dugulásának megszüntetése

38.11 Nem veszélyes hulladékok gyűjtése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a nem veszélyes szilárd hulladékok összegyűjtése egy településen belül, úgymint a a gazdasági szervezeteknél képződött olyan vegyes, de nem veszélyes szilárd hulladékok összegyűjtése, amelyek újrahasznosítható anyagokat is tartalmazhatnak, pl. szemetesládákkal, kerekes gyűjtőedényekkel (kukákkal), konténerekkel stb.

– az újrafelhasználható anyagok összegyűjtése

– a szemét összegyűjtése nyilvános helyeken felállított szemétgyűjtőkből

– az építési és bontási hulladékok összegyűjtése

– a maradványok és törmelékek, növényrész, szőr, kőtörmelék összegyűjtése és elszállítása

38.12 Veszélyes hulladék gyűjtése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a veszélyes hulladékok összegyűjtése, mint pl.

a szállítások során és a garázsokban keletkező használt olaj

a biológiai veszélyes hulladék

használt akkumulátor, elem stb.

– a veszélyeshulladék-átrakodó állomások üzemeltetése

38.21 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

Ebbe a szakágazatba tartozik a szilárd vagy nem szilárd nem veszélyes hulladék kezelése és ártalmatlanítása:

– a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását ellátó lerakóhelyek üzemeltetése

– a nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása égetéssel vagy egyéb módszerekkel, azzal együtt vagy anélkül, hogy eredményeként keletkezik-e elektromos energia, gőz, komposzt, biogáz, alternatív üzemanyag, hamu vagy egyéb, a termelés során keletkező, további felhasználásra alkalmas melléktermék

– a szerves hulladék kezelése, ártalmatlanítása

38.22 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a veszélyes hulladékok kezelését végző berendezések üzemeltetése

– a mérgező élő vagy elhullott állatok és más fertőzött hulladékok kezelése és ártalmatlanítása

– a veszélyes hulladékok égetése

– a használt termékek ártalmatlanítása, pl. a hűtőszekrényekből származó káros anyagok esetében

38.32 Hulladék újrahasznosítása

Szintén idetartoznak a hulladék újrahasznosítás következő formái:

(1) nem veszélyes hulladékokból (háztartási, ipari hulladékok) az újrahasznosítható anyagok kiválogatása és osztályozása; vagy

(2) az újrahasznosítható, de összekevert anyagok, mint pl. papír, műanyag, használt palackok, fémek szétválogatása különböző kategóriákba.

A mechanikai vagy kémiai átalakítás eljárásai például:

– a műanyag- vagy gumihulladék feldolgozása (tisztítás, olvasztás, darálás, aprítás útján), granulátumok előállítása érdekében,

– az üveghulladékok zúzása, tisztítása és válogatása,

– egyéb hulladékok, pl. bontási hulladékok zúzása, tisztítása és válogatása másodlagos nyersanyag előállítása céljából,

– egyéb élelmiszer-, ital- és dohányárukból és visszamaradt anyagokból származó hulladékok feldolgozása másodlagos nyersanyag előállítása céljából.

39.00 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– talajnak, talajvíznek szennyeződésmentesítése a szennyezés helyén vagy máshol pl. mechanikai, kémiai vagy biológiai módszerrel

– fertőzött, szennyezett épületek, bányaterületek, ipari telephelyek, területek szennyeződésmentesítése ideértve a nukleáris telephelyeket és területeket is

– felszíni víz tisztítása, szennyeződés eltávolítása véletlenül bekövetkezett szennyezés esetén pl. a szennyező anyagok összegyűjtésével vagy vegyi anyagok felhasználásával

41.10 Épületépítési projekt szervezése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a későbbi eladásra szánt épület vagy egyéb építmény építésével kapcsolatos építési projekt szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával

41.20 Lakó- és nem lakó épület építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– bármilyen típusú nem lakóépület építése, mint:

ipari épület, gyár, összeszerelő üzem, műhely

raktár

– az épület szerkezetének helyszíni összeszerelése és felállítása

– a meglévő épület felújítása és renoválása

42.11 Út, autópálya építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az utcák, utak, autópályák, hidak és alagutak felszíni munkái, úgymint:

út aszfaltozása

42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az alábbi célú egyéb építmények építése, fenntartása:

vízszállító fővezeték, vezeték

öntözőrendszer (csatorna)

tározó

– az alábbi építmények építése:

szennyvízcsatorna-rendszer (beleérve a javítást is)

szennyvíztározó telep

szivattyúállomás

– a víztermelő kút fúrása

43.11 Bontás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– épületek, egyéb szerkezetek bontása

43.12 Építési terület előkészítése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az építési terület megtisztítása

– a talajmozgatás: földkitermelés, feltöltés, az építési terület szintbe hozása és egyengetése, árokásás, szikla eltávolítása (robbantással is) stb.

– az építési terület lecsapolása

– a mezőgazdasági terület lecsapolása

– a termőterület építőipari jellegű földmunkái (pl. drénezés, teraszok kialakítása, rizsföldek előkészítése)

43.13 Talajmintavétel, próbafúrás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– próbafúrás és a talajmintavétel építési, geofizikai, geológiai és hasonló célokra

43.21 Villanyszerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik valamennyi épületen és egyéb építményen a következő elektromos rendszerek felszerelése és helyszíni szerelése:

elektromos vezeték és csatlakozó, mérőóra

számítógép-hálózat és kábeltelevízió vezetékei, a száloptikás vezetékekkel együtt

világítási rendszer

tűzjelző

betörés elleni riasztórendszer

az elektromos eszközök és háztartási felszerelések csatlakoztatása, a padlófűtéssel együtt

43.22 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az épületen és egyéb építményen a következők szerelése:

fűtőrendszer (elektromos, gáz és olaj)

kazán

nem elektromos napkollektor

csővezeték és egészségügyi (szaniter) felszerelés

ventilátor, hűtő- vagy légkondicionáló eszköz és csövei

gázvezeték-szerelvény

gőzcső

esőztető tűzoltórendszer

kerti locsolórendszer

– a csővezeték szerelése

– az épületben lévő szennyvízcsatorna tisztítása, dugulásának elhárítása

43.29 Egyéb épületgépészeti szerelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a következők felszerelése épületen és egyéb építményen:

felvonó, mozgólépcső, mozgójárda

automata és forgóajtó

irányjelző világító sáv

43.31 Vakolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az épületek és építmények belső és külső vakolása, stukkók készítése, beleértve a rögzítőhálók felszerelését is

43.32 Épületasztalos-szerkezet szerelése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a fából vagy egyéb anyagból készült nyílászáró (pl. ajtó, ablak, ajtó- és ablaktok stb., automata és forgóajtó kivételével)

– beépített bútor, konyha, lépcső, üzleti berendezés, a laboratóriumi berendezés bútorainak felszerelése és hasonlók beszerelése

– a belsőtéri befejező munkák, például lambériázás a mennyezeten és falon stb.

43.33 Padló-, falburkolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az épületen és egyéb építményen a következő anyagok lerakása, felrakása, felerősítése vagy felszerelése:

kerámiából, betonból vagy faragott kőből készült fal- és padlóburkoló lap, külső homlokzat (díszkerámia, kő, tégla stb.)

parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, fából készült falburkolat

szőnyegpadló és linóleum padlóburkolat (beleértve a gumiból vagy műanyagból készülteket is)

mozaikpadló, márványból, gránitból vagy palából készült padló- és falburkolat, belső díszítő

tapétázás

43.34 Festés, üvegezés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az épületek belső és külső festése, kerítések, rácsok, nyílászárók festése

– az egyéb építmények festése

– az üvegezés, tükörburkolat felszerelése stb., üvegbevonat, tükörfal és egyéb üvegtermék felszerelése, ablaküvegezés

43.39 Egyéb befejező építés m.n.s.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az új épület első, nem elkülönült takarítása az építkezés befejezésekor

– az egyéb, máshová nem sorolt befejező építés

43.91 Tetőfedés, tetőszerkezet-építés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a tetőszerkezet-építés

– a tetőfedés, eső- és ereszcsatorna létesítése

43.99 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a különböző építmények létrehozásánál alkalmazott szaképítési tevékenység, ami valamilyen szempontból azonos szakértelmet vagy speciális berendezést igényel:

alapok építése, beleértve a cölöpverést is

dohosság elleni és vízszigetelési munka

épület páramentesítése

aknamélyítés, -süllyesztés

acélszerkezetek felállítása

acélhajlítás

falazás, kőlerakás

állványozás, állványon munkafelület kialakítása és elbontása, kivéve az állvány és munkafelületének kölcsönzését

kéménykészítés és ipari kemence kivitelezése

különleges szakértelmet igénylő munka, úgymint műszaki alpinista technika és a kapcsolódó szerkezet alkalmazása pl. magas szerkezeten végzett munkához

45.19 Egyéb gépjármű-kereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az alábbi új és használt gépjárművek nagy- és kiskereskedelme:

tehergépjármű, pótkocsi, nyerges vontató

45.31 Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések nagykereskedelme, úgymint:

gépjármű gumiabroncs és gumibelső

gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás, elektromos alkatrészek stb.

45.32 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gépjármű-alkatrészek, -tartozékok, -felszerelések kiskereskedelme, úgymint:

gumiabroncs és gumibelső

gyújtógyertyák, akkumulátorok, járművilágítás

46.11 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a mezőgazdasági nyersanyagok ügynöki nagykereskedelme

46.12 Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő-, fűtő- és üzemanyagok ügynöki nagykereskedelme

– a műtrágyák, agrokémiai termékek ügynöki nagykereskedelme

46.13 Fa-, építési anyag ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a fa- és építőanyag ügynöki nagykereskedelme

46.15 Bútor, háztartási áru, fémáru ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a bútor, háztartási cikkek (pl. üveg- és porcelánáru, evőeszköz, háztartási edények) ügynöki nagykereskedelme

46.16 Textil, ruházat, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– ruházati cikk (pl. férfi-, női, fiú-, lányka felső- és alsóruházat, öltözékkiegészítők) ügynöki nagykereskedelme

– a lábbeli ügynöki nagykereskedelme

46.18 Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a máshová nem sorolt termékcsoportok ügynöki nagykereskedelme, úgymint:

tisztítószer

papír, írószer, nyomtatvány, könyv, újság, folyóirat

hulladék ügynöki nagykereskedelme

46.19 Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem.

46.31 Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a friss zöldség és gyümölcs nagykereskedelme

– a tartósított zöldség és gyümölcs nagykereskedelme

46.47 Bútor, szőnyeg, világítóberendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a szőnyegek nagykereskedelme

a világítóberendezések (pl. villamos és nem villamos világítóeszköz, karácsonyfaégő, izzólámpa) nagykereskedelme

46.51 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a számítógépek és számítógép-perifériák nagykereskedelme

– a szoftverek nagykereskedelme

46.65 Irodabútor-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a 31.01 szakágazat (Irodabútor gyártása) keretében előállított árucikkek nagykereskedelme

46.66 Egyéb irodagép, -berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az irodagép és -berendezés (pl. írógép, fénymásoló, számológép stb.) nagykereskedelme

46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a szállító eszközök nagykereskedelme, kivéve a gépjárművek, motorkerékpárok és kerékpárok nagykereskedelmét

– az ipari felhasználású huzal, kapcsoló és más villamos szerelési cikk nagykereskedelme

– az egyéb elektromos eszközök (pl. villanymotorok, transzformátorok) nagykereskedelme

– a professzionális elektromos gépek, berendezések nagykereskedelme

– az emelőgépek nagykereskedelme

– az egyéb, máshova nem sorolt ipari (kivéve a bányászati, építőipari és textilipari), kereskedelmi, navigációs és más szolgáltatási célú gép nagykereskedelme

– mérőeszköz és mérőberendezés nagykereskedelme

– az egyéb speciális és általános célú gép, berendezés nagykereskedelme

46.73 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a nyersfa (kérges fa) nagykereskedelme

– a fafeldolgozás elsődleges termékeinek nagykereskedelme

– az építőanyag nagykereskedelme:

homok, kavics, cserép, tégla, csempe, ajtó és más nyílászáró szerkezet stb.

– a tapéta és padlóburkolók (kivéve a szőnyeg, lásd: 46.47) nagykereskedelme

– a síküveg nagykereskedelme

– a szaniteráruk nagykereskedelme:

fürdőkád, mosdókagyló, WC-kagyló és egyéb szaniterkerámiák

– előre gyártott épületek nagykereskedelme

46.74 Fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a vas- és fémáru (pl. zár, lakat, vasalás, fémveret, huzal, drót, kábel, fémrács, sodronyfonat, szegáru, csavaráru, rugó, lánc, szivattyú) nagykereskedelme

– a szerelvények és tartozékok nagykereskedelme

– vízmelegítő (bojler) nagykereskedelme

– vízvezeték, fűtési berendezés és szerelési kellékeinek nagykereskedelme (pl. radiátor, cső, fitting, csap, műanyag- és gumi csatlakozó)

– a szaniteráru szerelési kellékeinek nagykereskedelme:

cső, szerelvény, csap, T-elem, csatlakozó, gumitömlő stb.

– a kéziszerszámok (pl. kalapács, fűrész, csavarhúzó) és egyéb kéziszerszámok nagykereskedelme

46.75 Vegyi áru nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme

46.76 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a műanyag-alapanyag nagykereskedelme

– a kartonpapír, papírlemez nagykereskedelme

46.90 Vegyestermékkörű nagykereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az áruk széles körének szakosodás nélküli nagykereskedelme

47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a friss zöldség, gyümölcs szakosodott kiskereskedelme

– a konyhakész és tartósított zöldség és gyümölcs szakosodott kiskereskedelme

47.41 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik

– a számítógépek kiskereskedelme

– a számítógép-perifériák kiskereskedelme

– a nem egyedi szoftvertermékek szakosodott kiskereskedelme

47.52 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a vasáru (pl. zár, lakat, kulcs, huzal, drót, csavar), szerszám (pl. mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és egyéb szerszám) kiskereskedelme

– a festék, lakk kiskereskedelme

– a síküveg (pl. úsztatott üveg, hajlított, megmunkált üveg, biztonság üveg, szigetelő üveg, üvegtükör) kiskereskedelme

– az építőanyag (pl. tégla, faáru, nyílászáró, vízvezeték- és fűtési berendezés és felszerelés) kiskereskedelme

– a szaniter termékek (pl. fürdőkád, zuhanyzótálca, mosdókagyló, mosogató) kiskereskedelme,

– a barkácsanyag és barkácsfelszerelés (pl. láncfűrész, fa- és fémmegmunkáló barkácsgép) kiskereskedelme

– a működési elvtől függetlenül mindenfajta fűnyíró kiskereskedelme

– a parafa padlólap kiskereskedelme

47.53 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– szőnyegek kiskereskedelme

– függönyök és drapériák kiskereskedelme,

– a tapéták és padlóburkolók (pl. szőnyegpadló, linóleum és műanyag padlóburkoló) szakosodott kiskereskedelme

47.54 Villamos háztartási készülék kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az elektromos háztartási gép és készülék (pl. hűtő- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, és egyéb hasonló típusú háztartási gép, elektromos vízmelegítő és víztároló, elektromos főző- és fűtőkészülék) szakosodott kiskereskedelme

47.59 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a világítástechnikai termék, világítóberendezés és alkatrészei (pl. világítóeszköz, asztali és álló lámpák, kerti lámpák) kiskereskedelme

– elektromos biztonsági berendezések pl. mechanikus vagy elektronikus zárak, zárszerkezetek, széfek kiskereskedelme, de beépítés, karbantartás vagy falügyelet nélkül

– egyéb, máshova nem sorolt háztartási cikkek és felszerelések szakosodott kiskereskedelme

47.71 Ruházat kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a ruházati cikk (férfi-, női, fiú- és lányka) szakosodott kiskereskedelme

– a ruházati kiegészítők (pl. kesztyű stb.) szakosodott kiskereskedelme

47.72 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a lábbeli (pl. bőr-, gumi-, textil-, műanyag, vízálló lábbeli, sportcipő, cipőkellék) kiskereskedelme

– a bőráru (beleértve a nyergesáru) szakosodott kiskereskedelme

47.76 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a vágott virág, a dísznövény és szaporítóanyagai (pl. palánta, virághagyma, gumó, dugvány, oltvány) szakosodott kereskedelme

– a műtrágya szakosodott kereskedelme

47.78 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– ajándéktárgy, emléktárgy, kézművesáru, kegytárgy (kivéve a régiség, lásd: 47.79) szakosodott kiskereskedelme

– művészeti galériák kereskedelmi tevékenysége, a műalkotások szakosodott kiskereskedelme

– tisztítószerek szakosodott kiskereskedelme,

49.20 Vasúti áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– áruszállítás a fő-, és mellékvonalakon, helyi érdekű áruszállító vasúti pályán

49.31 Városi, elővárosi, várostérségi szárazföldi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– szárazföldi személyszállítás városi, elővárosi, várostérségi közlekedési rendszereken; ez történhet különböző szárazföldi szállítási eszközzel, úgymint autóbusz, villamos, villamoskocsi, trolibusz, földalatti, magasvasút stb., a szállítás menetrendje általában rögzített, a fel- és leszállás meghatározott megállóhelyeken történik

– a repülőtér, illetve a vasútállomás és a város közötti járat

49.32 Taxi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– személyszállítás a taxival

– a személygépjármű bérbeadása vezetővel együtt

49.39 M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az egyéb közúti személyszállítás

menetrendszerű távolsági autóbusszal

charterjárat, kiránduló és más alkalmi személyszállítás bérelt autóbusszal

repülőtéri ingajárat

– a munkavállalókat szállító busz működtetése

49.41. Közúti áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a közúti teherszállítás minden fajtája

= a konténeres áruszállítás

= az áru szállítása hűtőkocsival

= a gépjárműszállítás

– a teherszállító jármű bérbeadása vezetővel együtt

50.40 Belvízi áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– áruszállítás folyón, csatornán, tavon és egyéb belvízi úton, a kikötőn belül is

– a hajó bérbeadása legénységgel belvízi áruszállításra

51.10 Légi személyszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az utasok légi szállítása menetrendszerű, előírt úton közlekedő légi járattal

– az utasok szállítása charter rendszerű légi járattal

– a légi szállítóeszköz bérbeadása legénységgel személyszállításra

51.21 Légi áruszállítás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az áruszállítás menetrendszerű, előírt úton közlekedő légi járattal

– a nem menetrendszerű légi áruszállítás

– a légi szállítóeszköz bérbeadása legénységgel áruszállításra.

52.10 Raktározás, tárolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a tárolóhely és raktár üzemeltetése árufajtától függetlenül:

általános kereskedelmi raktár, hűtőház, tárolótartály stb.

– az áruk tárolása szabad kereskedelmi övezetben

– a gyorsfagyasztás

52.21 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a személy, áru szárazföldi szállításához kapcsolódó tevékenység:

– parkoló üzemeltetése, parkolási díj beszedése

52.22 Vízi szállítást kiegészítő szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– személy szállításához kapcsolódó tevékenység

= átrakodó és hajómentő tevékenység

52.23 Légi szállítást kiegészítő szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– személy vagy áru légi szállításához kapcsolódó tevékenység:

terminál (légikikötő stb.) üzemeltetése

légikikötői, légi útvonali és forgalomirányítási tevékenység

légi közlekedést segítő földi szolgáltatás

52.24 Rakománykezelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a fuvarozott áruk be- és kirakodása a szállítás módjától függetlenül

– a rakodás

– az áruszállító vasúti kocsi be- és kirakodása

52.29 Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az áru szállítmányozása

– a vasúti, közúti vagy légi szállítás megszervezése és/vagy végrehajtása

– az egyedi vagy csoportos küldemény megszervezése (beleértve az áru felvételét és átadását, valamint a csoportosítását gyűjtőszállításhoz)

– szállítási dokumentum és fuvarlevél kiállítása, megszerzése

– a vámügynöki tevékenység

– légi fuvarozási ügynök tevékenysége

– hajó és repülőgép férőhely ügynöki értékesítése

– az árukezelő művelet, például áruk csomagolása ideiglenes ládákba, azzal a kizárólagos céllal, hogy azt a szállítás időtartamára megvédjék, az ideiglenes csomagolás eltávolítása, mintavételezés, az áruk mérlegelése stb.

53.10 Postai tevékenység (egyetemes kötelezettséggel)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– levélposta, levélszerű kisebb küldemények és csomagok (belföldi vagy nemzetközi) felvétele, szortírozása, szállítása és kikézbesítése egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel végzett postai szolgáltatások keretében; a szállítás történhet egy vagy akár többféle szállítási mód igénybevételével, saját tulajdonú szállítóeszközzel vagy akár tömegközlekedés használatával is

– a levelek és csomagok begyűjtése postaládából vagy postahivatalból

53.20 Egyéb postai, futárpostai tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– levelek, levélszerű kisebb küldemények és csomagok felvétele, szortírozása, szállítása és kikézbesítése (belföldi vagy nemzetközi), ha azt nem egyetemes kötelezettség keretében végzik; a szállítás történhet egy- vagy többféle szállítási mód igénybevételével, saját tulajdonú szállítóeszközzel vagy akár tömegközlekedés használatával is

– a levél, csomagküldemény kézbesítése, háztól házig vitele

– a vásárolt áruk helyi kézbesítése (házhozszállítás)

55.10 Szállodai szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik az elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára, tipikusan napi vagy heti időtartamra a látogatók számára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Idetartoznak a bútorozott, néhány esetben teakonyhával felszerelt vendégszobák és lakosztályok. A vendégek részére további szolgáltatások nyújthatók: pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, uszoda, edzőterem, pihenési, szórakozási szabadidős lehetőségek, konferencia- és rendezvénylétesítmények.

Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:

– szálloda

– konferenciaszálloda

– panzió

56.10 Éttermi, mozgó vendéglátás

Ez a szakágazat magában foglalja a fogyasztók kiszolgálását étellel úgy, hogy felszolgálják nekik, mialatt ők ülnek vagy a fogyasztók kiszolgálják saját magukat a kitett ételekből (svédasztal) vagy elfogyasztják a kész ételt az adott helyiségben vagy elviszik onnan vagy akár kiszállíttatják. Idetartozik még az ételek elkészítése és felszolgálása azonnali közvetlen fogyasztásra motoros vagy nem motoros járműből vagy élelmiszer-szállító kocsiból.

Ebbe a szakágazatba tartozó szolgáltatás helye:

– az étterem

56.21 Rendezvényi étkeztetés

Ebbe a szakágazatba tartozik a fogyasztóval kötött szerződéses megegyezésen alapuló vendéglátó tevékenység ellátása, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalommal.

56.29 Egyéb vendéglátás

Ebbe a szakágazatba tartozik a konyhaüzem ételszolgáltatása, azaz a fogyasztóval kötött szerződéses megegyezésen alapuló ételszolgáltatás, meghatározott időszakban.

58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

Ebbe a szakágazatba tartozik az olyan folyóiratok és egyéb időszaki kiadványok kiadása, amelyek kevesebb mint négyszer jelennek meg egy héten. Ilyen információkat kiadhatnak nyomtatott vagy elektronikus formában, beleértve az internetes megjelentetést is. Ebbe a szakágazatba tartoznak a rádió- és televízióműsor-újságok kiadása is.

58.19 Egyéb kiadói tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a következő termékek kiadása (beleértve az on-line kiadást):

katalógus

üdvözlőlap

formanyomtatvány

plakát

reklám-, hirdetési anyag

egyéb nyomtatott anyag

– statisztikák és más információk on-line megjelentetése

58.29 Egyéb szoftverkiadás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a nem egyedi megrendelésre készült (készregyártott) szoftver kiadása, beleértve a program fordítását vagy rendszerhez illesztését speciális piaci igényhez saját számlás alapon:

= operációs rendszer

= üzleti vagy egyéb felhasználói szoftverek

62.01 Számítógépes programozás

Ebbe a szakágazatba tartozik a szoftverek írása, módosítása, tesztelése, ezek támogató szolgáltatása.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– programnyelvek struktúrájának és tartalmának tervezése és/vagy megírása, amelyek szükségesek a következők megalkotásához, megvalósításához:

rendszerszoftver (beleértve a korszerűsítést, javítást)

szoftveralkalmazás (beleértve a korszerűsítést, javítást)

adatbázisok

weboldalak tervezése és programozása

– szoftver adaptációja, azaz meglevő alkalmazás módosítása és konfigurálása, hogy az funkcionálisan illeszkedjék a megrendelő információs rendszerének környezetébe, a nem egyedi szoftver fordítása vagy rendszerhez illesztése speciális piaci igényekhez díjazásért vagy szerződéses alapon

62.02 Információ-technológiai szaktanácsadás

Ebbe a szakágazatba tartozik az olyan számítógépes rendszer tervezése, amely integrálja a hardvert, a szoftvert és egyéb információtechnológiát, valamint az erre vonatkozó tanácsadás. A szolgáltatás magában foglalhatja a kapcsolódó felhasználói oktatást.

62.03 Számítógép-üzemeltetés

Ebbe a szakágazatba tartozik az ügyfél számítógéprendszerének és/vagy adatfeldolgozó berendezésének helyszíni irányítása, üzemeltetése, valamint az ezeket segítő szolgáltatás.

62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartoznak a máshova nem sorolt információ-technológiai és számítástechnikai tevékenységek:

– a számítógép összeomlás utáni helyreállítása

– a személyi számítógép installálása (felállítása)

– a szoftvertelepítés (installáció)

63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik

– az infrastruktúra kiépítése a tárhelyet biztosító (hosting), adatfeldolgozó és kapcsolódó egyéb hálózati szolgáltatáshoz

– a speciális tárhely szolgáltatás, mint:

web hosting,

on-line adat- vagy tartalomletöltési (streaming) szolgáltatás

felhasználói tárhelyszolgáltatás,

– egyéb felhasználói szolgáltatás

– általános időmegosztásos szolgáltatás a központi számítógéptől a felhasználók felé

– az adatfeldolgozás:

az ügyféltől kapott adatok teljes feldolgozása

jelentések összeállítása az ügyfél adataiból

adatrögzítés

63.12 Világháló-portál szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik a világhálón megjelenő kereső oldalak működtetése, amely könnyen kereshető formában létrehozza, karbantartja az internetcímeket és a tartalmat kezelő kiterjedt adatbázisokat.

Ebbe a szakágazatba tartozik az olyan egyéb internetes portálként működő weboldal szolgáltatás, amely – mint például egy médiaoldal – a tartalmat időszakonként frissíti.

63.99 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartoznak a máshova nem sorolt információs tevékenységek, mint például:

– a számítógép alapú telefonos információszolgáltatás

– az információkeresés díjazásos vagy szerződéses alapon

– a sajtófigyelés

64.19 Egyéb monetáris közvetítés

Ebbe a szakágazatba tartozik a betétek és vagy a betétjellegű források gyűjtése, a hitel- vagy kölcsönnyújtás, egyéb monetáris közvetítés. A hitelnyújtás különböző formákban történhet: kölcsönként, jelzáloghitelként, hitelkártyához kapcsolódóan stb.

A fenti tevékenységeket általában a jegybankon kívüli monetáris intézmények végzik, úgymint:

– bankok

– szakosított hitelintézetek

– takarékszövetkezetek

– hitelszövetkezetek

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a postazsírói és posta-takarékbanki és pénzutalvánnyal kapcsolatos tevékenység

– a lakástakarék pénztárak, amelyek lakáshitel nyújtására szakosodtak és betétet is gyűjtenek

– pénzrendelés

64.91 Pénzügyi lízing

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az a lízing, amelyben a szerződésben kikötött időtartam közelítőleg az eszköz várható élettartamához igazodik, s a lízingbevevő jogosult a használatból eredő minden haszon szedésére, és viselnie kell a tulajdonból eredő összes kockázatot és terheket; az eszköz tulajdonjoga a futamidő végén lehet átruházható vagy nem átruházható; az ilyen típusú lízingek az összes vagy gyakorlatilag az összes költséget – beleértve a kamatot is – fedezik

64.92 Egyéb hitelnyújtás

Ebbe a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények hitelnyújtásával összefüggő pénzügyi közvetítés (ilyen pl. a kockázati tőkebefektető cég, az „ágazatspecifikus” bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.

A szolgáltatások típusai a következők lehetnek:

– nemzetközi kereskedelem finanszírozása

– hosszú távú ágazati finanszírozás bank által

– bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés

64.99 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az egyéb pénzügyi közvetítés, elsődlegesen olyan forráselosztással, amely nem hitelnyújtásra alapozott:

= faktoring: a követelések üzletszerű megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása

= csereügylet (swap) lejegyzése, opció és egyéb fedezeti megállapodás (hedging)

= sajátszámlás befektetés értékpapírba vagy más pénzügyi eszközbe, ilyen pl. a részvény, a kötvény, a váltó stb.

68.31 Ingatlanügynöki tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik az ingatlanügynökségek ingatlan-adásvétellel és -bérbeadással kapcsolatos tevékenysége:

– a közvetítő tevékenység ingatlan vételében, eladásában, bérbeadásában díjazásért vagy szerződéses alapon

– ingatlan-adásvételhez és -bérbeadáshoz kapcsolódó tanácsadás és ingatlanérték-becslés

– az ingatlanvagyon-kezelő tevékenysége

69.10 Jogi tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az egyik fél érdekének egy másik féllel szembeni jogi képviselete és védelme akár bíróság vagy más igazságügyi szerv előtt, akár egyéb jogi eljárásban az érintett szakmai kamarai tag által vagy annak felügyelete alatt:

tanácsadás és képviselet polgári ügyekben

tanácsadás és képviselet büntetőügyekben

tanácsadás és képviselet munkajogi vitákkal kapcsolatban

– az általános jogi konzultáció és tanácsadás, jogi dokumentumok elkészítése:

cégbejegyzéssel, társasági szerződéssel és cégalapítással kapcsolatban

szabadalmi és szerzői jogokkal kapcsolatban

közokirat, végrendelet, meghatalmazás elkészítése, letét kezelése

aukcióval kapcsolatos jogi szolgáltatás

– az egyéb közjegyzői, bírósági végrehajtói, választott-, vizsgáló- és döntőbírói tevékenység

69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az üzleti vagy egyéb tranzakciók, ügyletek, bizonylatok nyilvántartása

– a pénzügyi, számviteli beszámolók elkészítése vagy vizsgálata

– a beszámolók ellenőrzése, könyvvizsgálata és hitelesítése

– a könyvelés

– az egyéb számviteli szolgáltatások

– a személyi- és társasági jövedelemadó- és más bevallás készítése

– adótanácsadás, az ügyfelek (nem jogi) képviselete az adóhatóság előtt

– fizetésképtelenséggel, csőddel és felszámolással kapcsolatos szolgáltatás

– a bérszámfejtés

70.10 Üzletvezetés

Idetartozik ugyanazon gazdasági szervezet gazdasági egységei feletti felügyeleti és irányító tevékenység; pl. üzletvezetés; a szervezetre vonatkozó stratégiai vagy szervezeti tervezés és döntéshozó szerep; a hozzájuk tartozó egységek operatív ellenőrzése és a mindennapi működés irányítása.

Ez a szakágazat tartalmazza:

– a központi iroda tevékenységét

– az adminisztrációs iroda tevékenységét

– a testületi iroda tevékenységét

– a területi és regionális iroda tevékenységét

70.21 PR, kommunikáció

Ebbe a szakágazatba tartozik az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára a PR (public relation) és kommunikáció területén nyújtott tanácsadás, útmutatás és operatív segítségnyújtás, beleértve a lobbizást.

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Ebbe a szakágazatba tartozik az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanácsadás, útmutatás és közreműködő segítségnyújtás a vezetést érintő kérdésekben, mint pl. társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat áttervezése, a vezetés korszerűsítése, költségcsökkentés és más pénzügyi kérdések, marketingpolitika, humánerőforrás-politika kialakítása, gyakorlati alkalmazása és tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése, termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése.

Az üzletviteli szolgáltatás tartalmazhat tanácsadást, útmutatást, és operatív segítségnyújtást az üzleti és közszolgálati tevékenységhez:

– számviteli rendszer módszere, folyamata, költségelszámolási program és költségvetés-ellenőrzési eljárás tervezése

– üzletviteli és közszolgálati tanácsadás és segítségnyújtás a tervezést, szervezést, hatékonyságot és ellenőrzést, irányítást, a vezetői információs rendszert stb. érintő területeken

71.11 Építészmérnöki tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az építészmérnöki tanácsadás:

az épülettervezés, tervrajzkészítés

a várostervezés, tájépítés-tervezés

71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a mérnöki tervezés (gépek, anyagok, eszközök, struktúrák, folyamatok és rendszerek mérnöki tervezése a fizika törvényeinek és alapelveinek alkalmazásával) és a mérnöki tanácsadás az alábbiakra vonatkozóan:

gépek, ipari folyamatok, ipari üzemek

építőmérnöki, vízügyi mérnöki, közlekedésmérnöki együttműködési projektek

vízgazdálkodási projektek

elektromérnöki és villamosmérnöki, bányamérnöki, vegyészmérnöki, gépészmérnöki, ipari és rendszermérnöki, biztonsági mérnöki tevékenységhez kapcsolódó projekt

telekommunikációs és adatátviteli infrastrukturális projektek kidolgozása és megvalósítása

– légkondicionáló, hűtő-, szennyvíz- és légszennyezés-ellenőrzési, hulladékgazdálkodási, akusztikai stb. mérnöki tevékenységet felhasználó projekt kidolgozása

– geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, előrejelzés

– geodézia:

földmérés, határ- és telekkimérés

vízrajzi felmérés

földfelszín alatti felmérés

térképészeti és térinformációs tevékenység

71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés

Ebbe a szakágazatba tartozik valamennyi anyag- és terméktípus fizikai, kémiai és egyéb analitikai vizsgálata, mint például:

akusztikai és rezgésvizsgálat

ásványok stb. összetételének és tisztaságának vizsgálata

élelmiszer-higiéniai vizsgálat, beleértve az élelmiszerekkel kapcsolatos állatorvosi vizsgálatot és ellenőrzést

anyagok fizikai és minőségi tulajdonságának, mint pl. szilárdság, vastagság, tartósság, radióaktivitás vizsgálata

minősítési és biztonsági vizsgálat

komplett gépek, motorkerékpárok, gépjárművek, elektromos berendezések teljes körű minőségi vizsgálata stb.

hegesztések, illesztékek, csatlakozások radiógrafikus vizsgálata

hibavizsgálat

környezeti mutatók mérése és vizsgálata: levegő- és vízszennyezettség stb.

– a termékek – pl. fogyasztási javak, repülőgépek, nyomástartó edények, nukleáris üzem, berendezés stb. – tanúsítása, hitelesítése

– a gépjárművek időszakos közlekedésbiztonsági vizsgálata

– modell-, makettkísérlet (pl. légijármű-, hajó-, duzzasztóműmakett) tesztelése

– a rendőrségi laboratóriumi tevékenység

72.11 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

Ebbe a szakágazatba tartozik a biotechnológiai kutatás, fejlesztés az alábbi területen:

– a DNS/RNS génállomány (genomika), gyógyszerészeti genetika, génvizsgálatok, génmanipuláció, DNS/RNS-felfejtés/szintetizálás/felerősítés, génképletmásolás és az érzéken túli technológiák használata

– fehérjék és egyéb molekulák: fehérjék és peptidek (a nagy molekulájú hormonok is idetartoznak) felfejtése, szintetizálása, manipulálása, nagy molekulájú gyógyszerek célba juttatási módszere fejlesztése; (fehérjekutatás), proteinek elkülönítése és megtisztítása, sejtreceptorok beazonosítása és jelölése

– sejt- és szövetkultúrák és azok manipulációja (beleértve a szövetállományokat és a bioorvosi tevékenységet), sejtegyesítés, vakcinák/immunrendszer stimulálók, embriómanipuláció

– a biotechnológiai folyamat eljárásai: erjesztés, biofeldolgozás, biolúgozás, biopépesítés, biofehérítés, színtelenítés, biokéntelenítés, bioszűrés és fitoremediáció (szennyeződésmentesítés növényekkel) bioreaktorok segítségével

– gén- és RNS-vektorok: génterápia, vírusvektorok

– bioinformatika: gén- és fehérjeláncokra vonatkozó adatbázisok összeállítása, összetett folyamatok modellezése, beleértve a rendszerbiológiát

– nanobiotechnológia: a nano/mikroelőállítás eszközeinek és folyamatainak alkalmazása olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek alkalmasak a biorendszerek elemzésére, a gyógyszerek célba juttatására és diagnosztikai célokra stb.

73.11 Reklámügynöki tevékenység

Ez a szakágazat felöleli a hirdetési szolgáltatás teljes skáláját (saját megvalósítással, illetve alvállalkozó bevonásával) beleértve a tanácsadást, a kreatív szolgáltatást, hirdetési anyagok előállítását és vételét.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– hirdetési kampány tervezése és megvalósítása:

hirdetések tervezése és elhelyezése újságban, folyóiratban, rádióban, televízióban, interneten és egyéb médiában

szabadtéri hirdetés tervezése és elhelyezése, így pl. hirdetőtábla, falfelület, faliújság és állvány, kirakatrendezés, bemutatóterem tervezése, hirdetések elhelyezése autókon, buszokon stb.

hirdetési anyagok és minták terjesztése vagy kézbesítése

standok és egyéb bemutatók, illetve hirdetési helyek készítése

marketingkampány szervezése és lebonyolítása, illetve a vevőkör megcélzására irányuló egyéb hirdetési szolgáltatás:

termékpromóció (termékbevezetés)

értékesítési helyi marketing (point-of-sale)

levélben továbbított hirdetés

marketingtanácsadás

73.12 Médiareklám

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a médiareklám különböző médiafajták hirdetési idejének és helyének értékesítése vagy viszonteladása

73.20 Piac-, közvélemény-kutatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a termék piaci lehetőségeinek, elfogadhatóságának, felhasználóbarát voltának vizsgálata, illetve a fogyasztók vásárlási szokásainak felmérése az értékesítés elősegítése és új termék fejlesztése érdekében, beleértve az eredmények statisztikai elemzését

– a közvélemény-kutatás politikai, gazdasági és társadalmi kérdésekben és az eredmények statisztikai elemzése (nem elkülönülten)

74.30 Fordítás, tolmácsolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a fordítás és tolmácsolás

74.90 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Ebbe a szakágazatba az általában üzleti ügyfelek számára nyújtott szolgáltatások széles köre tartozik. Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyek gyakorlásához magas szintű szakmai, tudományos, illetve műszaki ismeretre van szükség, a folyó napi, általában rövid időtartamú szokványos üzleti tevékenység azonban nem tartozik ide.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az üzleti ügynöki tevékenység, mint pl. kis- és közepes méretű vállalkozások vételének és eladásának lebonyolítása, beleértve a szakértői tevékenységet, kivéve az ingatlanügynöki szolgáltatást

– a szabadalmakkal kapcsolatos ügynöki tevékenység (szabadalmak vételének és eladásának intézése)

– a becsüsi tevékenység (régiség, ékszer stb.), kivéve az ingatlannal és biztosítással kapcsolatos értékbecslést

– a számla, okmány felülvizsgálata, ellenőrzése és fuvarozási díjtételre vonatkozó információ szolgáltatása

– az időjárás-előrejelzés (meteorológia)

– a biztonsági tanácsadás

– a mezőgazdasági tanácsadás (agronómusi, agrárközgazdászi tevékenység)

– a környezetvédelmi tanácsadás

– az egyéb műszaki tanácsadás

– az egyéb, nem műszaki, nem építészmérnöki, nem üzletviteli tanácsadás

– építési költségvetés készítése, ellenőrzése

77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a következő típusú járművek kölcsönzése és operatív lízingje:

teherautó, pótkocsi, nyerges vontató és egyéb 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjármű

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási gép és berendezés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül

a 28.30 szakágazat által előállított termékek kölcsönzése, mint pl. mezőgazdasági traktor stb.

77.32 Építőipari gép kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az építőipari gép és berendezés kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzése és operatív lízingje:

teherautóra szerelt emelődaru

az állvány és emelvény, felállítás és lebontás nélkül

77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az irodagép és -felszerelés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül:

= számítógép és számítástechnikai eszköz, periféria

= másológép, írógép és szövegszerkesztő berendezés

= könyvelőgép és -berendezés, pénztárgép, elektromos számológép stb.

= irodabútor

77.34 Vízi szállítóeszköz kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a vízi szállítóeszköz kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül:

= kereskedelmi hajó

77.35 Légi szállítóeszköz kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a légi szállítóeszköz, kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül:

repülőgépek

hőlégballonok

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az egyéb, alapvetően a termelésben tárgyi eszközként használt gép, berendezés kölcsönzése és operatív lízingje kezelőszemélyzet nélkül:

motor és turbina

szerszámgép

mérő- és ellenőrző berendezés

egyéb tudományos, üzleti és ipari gép, berendezés

Ebbe a szakágazatba tartozik még:

– a konténer kölcsönzése

– a raklap kölcsönzése

77.40 Immateriális javak kölcsönzése

Ebbe a szakágazatba tartozik az immateriális vagyontárgyak (szellemi, tulajdon és hasonló javak, a szerzői jogdíjban részesülő javak kivételével) használatának átengedése a tulajdonosnak fizetett szabadalmi, illetve licensz díj ellenében. E vagyontárgyak használata különböző módon valósulhat meg, mint pl. reprodukálásra, sokszorosításra adott engedély, a vagyontárgy felhasználása újabb folyamatokban, eljárásokban vagy termék előállításában, vállalkozás működtetése franchise-szerződés alapján stb. A vagyoni eszközt nem feltétlenül az aktuális tulajdonos alkotta.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az immateriális javak lízingje (kivéve szerzői jogvédelemben részesülő alkotásokat pl. szoftver)

– a szabadalmi díj, illetve licensz díj ellenében a következő vagyoni eszközök használatának átengedése:

szabadalom

védjegy vagy szolgáltatásmárka, márkajelzés

márkanév, fantázianév

franchise-szerződés

egyéb immateriális javak

78.10 Munkaközvetítés

Ebbe a szakágazatba tartoznak az álláskínálatok listázásával, a betöltendő állások nyilvántartásával, valamint az álláskeresők tájékoztatásával, irányításával vagy közvetítésével összefüggő tevékenységek, amennyiben a tájékoztatott és kiközvetített egyének nem alkalmazottai a munkaközvetítő irodának.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a munkaerő keresése, kiválasztása és közvetítése, beleértve a vezetők közvetítését és felkutatását is,

– az internetes munkaerő-közvetítés.

78.20 Munkaerőkölcsönzés

Ebbe a szakágazatba tartozik a helyettesítő munkaerő rendelkezésre bocsátása határozott időre vagy időszaki helyettesítésre üzleti vállalkozás számára, amennyiben a kiközvetített egyének az időszaki munkaerő-közvetítő szolgáltató egység alkalmazásában állnak. Az idesorolt ügynökségek nem gyakorolnak közvetlen felügyeletet alkalmazottaik felett az ügyfél munkahelyén.

78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás

Ebbe a szakágazatba tartozik a humánerőforrás-gazdálkodással összefüggő, az üzleti vállalkozások számára nyújtott szolgáltatás. Ezen tevékenységek a humánerőforrás-gazdálkodás és -menedzsment feladatainak széles körére specializálódtak. A szolgáltatást végző képviseli a munkaerőt kereső nyilvántartott munkáltatót a munkavállalóval kapcsolatos bérezési, adózási, valamint egyéb pénzügyi és személyzeti ügyekben, azonban nem felelős az alkalmazottak irányításáért és felügyeletéért.

A humánerőforrás-ellátás jellemzően hosszú időre vagy állandó alkalmazásra történik, és számos emberi erőforrással, személymenedzseléssel kapcsolatos szolgáltatással párosul.

79.11 Utazásközvetítés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az utazásközvetítői tevékenységet, elsősorban út, utazás, szállítás, szálláshely-szolgáltatás stb. értékesítését egy csomagban a nagyközönség és üzleti ügyfelek számára, nagy- vagy kiskereskedelmi alapon.

80.20 Biztonsági rendszer szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az elektronikus biztonsági riasztórendszerek közvetlen és távfelügyelete, mint pl. betörés- és tűzriasztás, beleértve a telepítést és karbantartást is, ha nem elkülönülten végzik

– a mechanikus vagy elektronikus zárszerkezetek, páncélszekrények és páncéltermek felszerelése, javítása, átépítése és beállítása a későbbi megfigyeléssel, távfelügyelettel összefüggésben

Az ezen tevékenységet folytató szervezetek biztonsági rendszerek, mechanikus vagy elektronikus zárszerkezetek, páncélszekrények és páncéltermek eladásával is foglalkozhatnak.

81.10 Építményüzemeltetés

Ebbe a szakágazatba tartoznak az ügyfél létesítményein belül végzett összetett kombinált kisegítő szolgáltatások. Magában foglalja a létesítményben elvégzendő általános belső takarítását, a kisebb javítást, a karbantartást, a szemételszállítást, őrző és biztonsági szolgáltatást, postázást, recepciós tevékenységet, mosodai és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat. Ezeket a tevékenységeket olyan személyzet végzi, aki nincs bevonva az ügyfél üzleti tevékenységébe, nem visel azért felelősséget.

Idetartozik a különleges létesítmények (pl. katonai támaszpont, börtön) építményüzemeltetése, kivéve a számítógép-üzemeltetést.

81.21 Általános épülettakarítás

Ebbe a szakágazatba tartozik az összes épülettípus általános (nem speciális) takarítása, mint pl.

irodák

házak

üzletek

– intézmények és egyéb üzleti és szakmai helyiségek

általános (nem speciális) takarítása.

Ezek főleg belső takarítási tevékenységek, de magukban foglalhatják a hozzájuk tartozó külső épületrészek, mint pl. ablakok és átjárók, függőfolyosók takarítását is.

81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás

Ebbe a szakágazatba tartoznak a következő tevékenységek:

– minden épülettípus általános külső takarítása, beleértve irodákat, gyárakat, boltokat, intézményeket, valamint egyéb üzleti és szakmai helyiségek- speciális épülettakarító tevékenységek, mint például ablaktisztítás, kéménytisztítás, tűzhely, kályha, kazán, szemétégető, bojler, szellőzőcső, elszívóegységek tisztítása

– ipari gépek, berendezések tisztítása

– m.n.s. egyéb épület-, ipari takarító tevékenység

81.30 Zöldterület-kezelés

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az alábbiak telepítése, gondozása, fenntartása:

– ipari és kereskedelmi épületeknél

= növényzet:

– épületeknél (tetőkertek, homlokzati növényzet, télikert)

= zaj, szél, erózió, vakítás elleni védő-, takarónövényzet

82.11 Összetett adminisztratív szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartoznak a mások számára végzett, összetett napi irodai adminisztrációs szolgáltatások, mint pl. recepció, pénzügyi tervezés, számlázás és bizonylatolás, személyi és levelezési szolgáltatások stb. díjazásért vagy szerződéses alapon.

82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartoznak a különböző másolási, dokumentum készítési és a speciális irodai ellátó tevékenységek. A dokumentummásolás, -nyomtatás itt csak a kissorozatú nyomtatást foglalja magában.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a dokumentum-előkészítés

– dokumentumszerkesztés vagy korrektúra

– gépelés, szövegszerkesztés

– a titkársági tevékenységek

– a dokumentumok átírása és egyéb titkársági munkák

– a levél vagy összefoglaló írása

– a postaláda bérbeadása és egyéb postai és levelezési szolgáltatás (a közvetlen levélhirdetés kivételével)

– sokszorosítás, fénymásolás

– másolatkészítés

– tervrajzmásolás

– az egyéb dokumentummásolási tevékenységek, kivéve az olyan nyomtatási szolgáltatásokat, mint pl. az ofszetnyomás, gyorsnyomtatás, digitális nyomtatás, nyomatok (prepress) készítése

82.20 Telefoninformáció

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– beérkező hívások központja, ügyfél hívásainak fogadása kezelő személlyel, automatikus hívástovábbítással, számítógépes telefonos integráció segítségével, párbeszédes fogadórendszer vagy hasonló eljárások rendelésfelvételre, termékinformáció adása, vásárlói reklamációk kezelése

– kimenő hívások központja, ami hasonló módszereket használ a potenciális ügyfeleknek javak vagy szolgáltatások értékesítéséhez, piackutatáshoz, közvélemény-kutatáshoz és más hasonló ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokhoz

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

Ebbe a szakágazatba tartozik a rendezvények szervezése, reklámozása és/vagy menedzselése, mint pl. üzleti és kereskedelmi bemutatók, értekezletek, kongresszusok, konferenciák és találkozók, függetlenül attól, hogy a rendezvény színhelyéül szolgáló létesítményt a szervezők üzemeltetik vagy nem.

82.91 Követelésbehajtás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a fizetendő követelések összegyűjtése (az adósság megvásárlása nélkül) és utalványozása az ügyfelek számára, mint pl. számla, csekk, szerződés vagy pénz vagy egyéb követelés gyűjtése, kezelése, pénz átutalása

– a magánszemélyek hitelminősítésével és foglalkoztatás történetével, valamint a vállalkozások hitelminősítésével összefüggő jelentés összeállítása, illetve információszolgáltatás pénzintézetek, kiskereskedők és mások számára, akiknek szükségük van e személyek vagy cégek hitelképességének vizsgálatára

82.92 Csomagolás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a gyártástól, kereskedelemtől elkülönült csomagolás, díjazásért vagy szerződéses alapon, akár automatizált az eljárás, akár nem:

= szilárd anyagok csomagolása (csomagolás, fóliába, hólyagfóliába stb.)

82.99 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az élő, jogi eljárásokról helyszíni, szószerinti jegyzőkönyv és gyorsírásos feljegyzés készítése és azután a rögzített anyagok leírása, mint pl.

= bírósági jegyzőkönyvkészítés vagy gyorsírás

= nyilvános gyorsíró-szolgáltatás

– vonalkód-szolgáltatás

– sávkód cégjelzésnyomtató szolgáltatás, cégjelzéskódolás

– levél-előrendező szolgáltatás

– visszaszerzés/adósságbehajtás (repossession)

– parkolóóraérem-gyűjtő szolgáltatás

– hűségprogramok adminisztrációja

– az egyéb, jellemzően üzletvitelt kiegészítő tevékenységek, amennyiben nincsenek máshová besorolva

85.32 Szakmai középfokú oktatás

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– a felsőszintű oktatás (lásd: 85.4) alatt lévő minden szakmai képzés

– a hivatásos gépjárművezetők, pl. tehergépjármű vezetők oktatása

85.41 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

Ebbe a szakágazatba tartoznak az olyan középfoknál magasabb szintű képzések, amelyek tekinthetők felsőfokú képzésnek. Például a felsőfokú oktatásban vagy nem egyetemi, főiskolai felsőfokú szakmai képzésben való részvételre előkészítő, kiegészítő, illetve középfokú utáni nem felsőfokú programok.

85.5 Egyéb oktatás

Ez a csoport bármilyen szakmai, hobbi vagy önfejlesztési célú általános és szakmai továbbképzést tartalmaz.

Ez az alágazat az oktatás, szakmai képzés bármely formáját tartalmazhatja, amely nem tartozik az iskola előkészítő, alap-, közép- és felsőszintű oktatás (85.1–85.4) alágazatába, függetlenül attól, hogy az ismeretet írásban, szóban, rádión, televízión, internet útján vagy egyéb formában közvetítik. Ebbe az alágazatba tartozik a táborban és iskolában folyó csoportos és egyéni sporttanfolyam, az idegen nyelvi képzés, a művészeti (dráma-, zene-) képzés és egyéb szakképzés, amelyeket elsősorban felnőtteknek szerveznek, és nem tartoznak a 85.1–85.4 alágazatba.

85.59 M.n.s. egyéb oktatás

Ez a szakágazat tartalmazza az elsősorban a felnőtteknek ajánlott és tartott oktatás és szakmai képzés bármely formáját, amely nem tartozik a 85.1–85.4 alágazatokba. Nem tartoznak ide az iskolarendszerű képzések. Ez a képzési forma nem ad hivatalosan elismert végzettséget (államilag elismert oklevelet, diplomát).

A képzés különböző formákban történhet: speciális képző intézményben, oktatási intézményben, munkahelyen vagy otthon; folytatható tanteremben, rádión, televízión, internet útján vagy levelező formában.

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– nyelvtanfolyam, beszédkészség-fejlesztő kurzus

– a gyorsolvasás tanfolyama

– a számítógépes tanfolyam

94.11 Vállalkozói, munkaadói érdekképviselet

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az olyan szervezetek tevékenysége, amelyek tagjai érdekének középpontjában a gazdasági szervezetek, különösen az üzleti élet, a kereskedelem – beleértve a mezőgazdaságot – részterületeinek fejlesztése és felvirágoztatása áll, továbbá az üzleti jellegtől függetlenül egy bizonyos földrajzi terület vagy politikai egység gazdasági növekedéséhez, jólétéhez kötődik az üzletmenetre tekintet nélkül

– az ilyen egyesületek szövetségeinek tevékenysége

– a kereskedelmi kamarák, ipartestületek és hasonló szervezetek tevékenysége

– az információk terjesztése, képviselet a kormányzati hivatalok előtt

– az üzleti és munkaadói szervezetek közönségkapcsolatainak (PR) és munkakapcsolatainak intézése

94.12 Szakmai érdekképviselet

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– az olyan szervezetek tevékenysége, amelyek tagjai érdekének középpontjában főként egy meghatározott tudományág vagy egy meghatározott szakma gyakorlása, illetve valamilyen műszaki terület áll, mint például orvosi, jogi, könyvelői, mérnöki, építészmérnöki stb. tevékenység

– az információk terjesztése, a szakmai gyakorlati követelmények, standardok felállítása és ellenőrzése (érdek)képviselet a kormányzati hivatalok előtt és a PR-(public relation) tevékenység

– a tudományos társaságok tevékenysége

95.11 Számítógép, -periféria javítása

Ebbe a szakágazatba tartozik a számítógépek és egyéb számítástechnikai berendezések, valamint a perifériák javítása.

Ebbe a szakágazatba tartozik a következő eszközök javítása és karbantartása:

– asztali számítógépek

– a hordozható (laptop) számítógépek

– mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók és egyéb tárolóeszközök

– optikai lemezmeghajtók (CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW)

– nyomtatók

– monitorok

– billentyűzetek

– egerek, botkormányok, és más tartozékok

– belső és külső számítógép-modemek

– elkülönített/dedikált számítógép-terminálok

– számítógépszerverek

– lapolvasók (szkennerek), vonalkód-leolvasók

– a programozható kártyaolvasók (smart card)

– a számítógép-kivetítők

95.12 Kommunikációs eszköz javítása

Ebbe a szakágazatba tartozik a következő kommunikációs eszközök javítása:

– a vezeték nélküli telefonok

– a mobiltelefonok

– a távközlési átviteli modemek

– a faxkészülékek

– a kommunikációs átviteli eszközök (pl. routerek, hidak, modemek)

– a rádió-adóvevők

– a lakossági televízió- és videokamerák

95.24 Bútor, lakberendezési tárgy javítása

Ebbe a szakágazatba tartozik:

– irodabútorok újrakárpitozása, újrafényezése, javítása és restaurálása

1/e. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/e. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]

Elszámolható biológiai növényvédelmi eszközök és szervezetek listája

Termék	T E	BN E	E R
Adalia bipunctata – 250	X
Adalia biquin	X
Agbac/Agbac 500 g		X
Amblyseius cucumeris / swirskii	X
Aphibank / 500	O
Aphi-Rid / 250		X
Aphidalia	X
Aphidend / 100	X
Aphidius colemani	X
Aphidius ervi	X
Aphidoletes aphidimyza	X
Aphidoletes system 1000	X
Aphilin / 250	X
Aphipack	O
Aphipar / 500	X
Aphymix-System	X
Bacillus thuringiensis var. Kurstaki		X
Banker-Pot-System-E	O
Bug Scan (groot 20×40 cm) – gél			X
Californicus-System	X
Chrysodeixis chalcites 2 lures			X
Contans WG		X
Cryptolaemus	X
Dacnusa – Mix-System 250	X
Dacnusa / Diglyphus (250)	X
Dacnusa sibirica/Diglyphus isaea	X
Degenerans-System	X
Diglyphus	X
Diglyphus isaea	X
Diminex	X
Dipel 2×WP 500 g		X
En-strip (E. Formosa)	X
Encarsia – System	X
Encarsia formosa	X
Encarsia formosa/Eretmocerus eremicus	X
Enermix (E. Formosa + E. eremicus)	X
Entofood 10 g	O
Ephestia 10 g	O
Ephestia keuhniella	X
Ercal cards 10 str.	X
Eretmix – System (kaart 100–1000)	X
Eretmocerus – System	X
Eretmocerus eremicus	X
Ervi-M-System – 250 mummies	X
Ervibank / 500	O
Ervipar / 250	X
Feltiella acarisuga	X
Feromone lures			X
Feromoon Chrysodeixis Chalcites			X
Feromoon Lacacobia Oleracea			X
Feromoon Turks Mot			X
Ferramol		X
Funnelval			X
Graanluiskweekjes	O
Horiver klein 20×10 csomagonként			X
Hypoaspis
Kleefbodems voor grote deltavallen
Koni WG		X
Macrolophus caliginosus	X
Macrolophus/Macrolophus system	X
Miglyphus (Diglyphus isaea)	X
Miglyphus Aphidend / 100 ml	X
Minex /225+25	X
Mirical / Nimfen	X
Mirical /500	X
Mycostop		X
Mycotal 500 g		X
Nemacel	X
Novodor FC		X
Nutrimac 10 g	O
Paecilomyces fumosoroseus		X
Phytoseiulus persimilis	X
Phytoseiulus system (paradicsom)	X
Plastic deltaval			X
PreFeRal		X
Scia-rid (Steinernema)	X
Scutello WP 2X – 500 g		X
Spical / 2000	X
Spidend / 250	X
Spidex (Phytoseiulus persimilis)	X
Staphybug	X
Steinernema-system	X
Swirski mite-plus	X
Syrphidend	X
Therodiplosis persicae	X
Thripex (Amblyseius cucumeris)	X
Thripor Leav. (Orius laevigatus)	X
Tricho-strip (Trichochramma brassicae)	X
Trifender		X
Vangplaten groot gél			X
Xentari – 500 g		X
Xentari WG		X

TE = Természetes ellenségek

BNE = Biológiai növényvédelmi eszközök

E&R = Előrejelzők és Riasztók

O = Természetes ellenségek tenyészetéhez

1/f. számú melléklet a 126/2008. (IX. 23.) FVM rendelethez

[5/f. számú melléklet a 19/2008. (II. 19.) FVM rendelethez]


MŰKÖDÉSI PROGRAMOK

NYOMON KÖVETÉSI ÉS ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZATOK

Ez a dokumentum a termelői szervezetek és a termelői szervezetekből álló társulások által tagállami szinten végrehajtott működési programok nyomon követési és értékelő táblázatait hivatott bemutatni.

Az elektronikus formában elkészített nyomon követési és ellenőrző táblázatok azon éves jelentés részét képezik, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok a jelentésben érintett naptári évet követő év november 15-ig kötelesek az Európai Bizottsághoz eljuttatni.

A dokumentumhoz magyarázó iránymutatások tartoznak, amelyek magyarázatokat tartalmaznak a különféle mutatók méréséhez, és egyértelmű iránymutatást adnak az illetékes hatóságoknak a táblázatok kitöltéséhez.

A működési programok nyomon követési és értékelő táblázatai hat részre tagolódnak:

(1) Általános táblázatok

G1	Támogatható intézkedések és támogatható tevékenységtípusok
G2	Kiegészítő nemzeti teljesítménymutatók
G3	Előrehaladás a működési programok végrehajtásában – Összefoglalás
G4	A működési programok pénzügyi végrehajtásának áttekintése

(2) Kiindulási mutatók táblázata

(3) A programok pénzügyi végrehatásáról szóló táblázat

(4) Kimeneti mutatók táblázata

(5) Eredménymutatók táblázata

(6) Hatásmutatók táblázata

A teljesítménymutatók megegyeznek a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet XIV. mellékletében meghatározott teljesítménymutatókkal.

EGYEZMÉNYES JELÖLÉSEK

1. Színmagyarázat

Ki kell tölteni	világostürkiz
Magától kiszámítódik/kitöltődik	halványkék
Üresen kell hagyni	sárga

2. Jelmagyarázat

*2.1. Intézkedések/tevékenységtípusok*

Támogatható, és legalább egy TSZ, illetve TSZT végrehajtotta	EI
Támogatható, de (eddig) nem valósult meg	EN
Nem támogatható	NE
Nincs adat	NA

*2.2. A működési program időtartama és végrehajtásának előrehaladottsága*

A program időtartama (év)	Y
Megkezdett végrehajtási évek száma a program kezdete óta	X
Végrehajtás előrehaladottsága (X év az Y éves időtartamhoz képest)	X/Y

Példa: ötéves végrehajtási időtartam esetén az első évben 1/5

3. Rövidítések

Termelői szervezetekből álló társulás	TSZT
Közös piacszervezés	KPSZ
Működési alap	MA
Működési program	MP
Termelői csoport	TCS
Termelői szervezet	TSZ
Az értékesített termékek értéke	ÉTE

4. Országkódok

AUSZTRIA	AT
BELGIUM	BE
BULGÁRA	BG
CIPRUS	CY
CSEH KÖZTÁRSASÁG	CZ
DÁNIA	DK
ÉSZTORSZÁG	EE
FINNORSZÁG	FI
FRANCIAORSZÁG	FR
NÉMETORSZÁG	DE
GÖRÖGORSZÁG	GR
MAGYARORSZÁG	HU
OLASZORSZÁG	IT
ÍRORSZÁG	IE
LETTORSZÁG	LV
LITVÁNIA	LT
LUXEMBURG	LU
MÁLTA	MT
HOLLANDIA	NL
LENGYELORSZÁG	PL
PORTUGÁLIA	PT
ROMÁNIA	RO
SZLOVÁKIA	SK
SZLOVÉNIA	SI
SPANYOLORSZÁG	ES
SVÉDORSZÁG	SE
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG	GB

5. Régiókódok

[Meghatározandó]

Támogatható intézkedések és támogatható tevékenységtípusok

A rendeletet a 88/2016. (XII. 29.) FM rendelet 125. § 24. pontja hatályon kívül helyezte 2017. január 1. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 127. §-át.

A kivételt képező, vagyis a támogatható tételeket félkövér, dőlt betűtípussal jelöljük, hogy egyértelmű legyen.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek