65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet
65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet
az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosításáról1
2009.04.01.
A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„e) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: az ÁNTSZ, illetve az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH által, vagy az ÁNTSZ, illetve MgSzH megbízásából végzett vízminőség vizsgálat;”
(2) Az R. 2. §-a a következő g)–l) pontokkal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„g) házi vízelosztó rendszer: minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az ellátó hálózatban szolgáltatott ivóvíz külön jogszabály szerinti átadási pontja és az emberi fogyasztáshoz használt vízvételezési helyek között van, illetve ezekhez közvetlenül kapcsolódik;
h) ivóvízbiztonság: az ivóvízfogyasztáshoz, illetve használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelő és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemző;
i) ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzése: az ivóvíz-szolgáltatás körülményeinek, a szolgáltató ivóvízminőséget befolyásoló tevékenységének és a vízminőség vizsgálati adatoknak az ÁNTSZ által végzett ellenőrzése és értékelése, illetve a vízminőség vizsgálati adatoknak a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az MgSzH által végzett ellenőrzése és értékelése;
j) hatósági vízminta: az ÁNTSZ, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH által vett, megjelölt és kísérőirattal ellátott vízminta;
k) ÁNTSZ illetékes intézete: az 1000 m3/nap-nál kisebb kapacitású és 5000 főnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ kistérségi intézete, az ennél nagyobb, illetve egy kistérség határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ regionális intézete;
l) illetékes hatóság: az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH területi szerve.”
2. § (1) Az R. 4. § (4)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Közösségi – különösen egészségügyi, oktatási, szociális – létesítmény esetében a közösségi létesítmény fenntartójának kell gondoskodnia a vízbiztonság fenntartásáról annak érdekében, hogy a 3. §-ban meghatározott követelmények a vízhasználat tényleges helyén teljesüljenek.
(5) A házi vízelosztó rendszerben előforduló vízminőségi határérték túllépése miatt fennálló egészségügyi kockázat csökkentése érdekében az ÁNTSZ illetékes intézete
a) tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, illetve fenntartókat és az érintett fogyasztókat, valamint a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az MgSzH területi szervét a vízminőség javítása érdekében szükséges és általuk tehető további intézkedésekről, beavatkozási lehetőségekről, illetve
b) meghatározza azon intézkedéseket, melyeket az üzemeltetőnek az ivóvíz hálózatba táplálása előtt meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége az ivóvízvételi helyeken megfeleljen az előírt követelményeknek, és ezen intézkedések megtételére az üzemeltetőt határozatban kötelezi.”
(2) Az R. 4. §-a a következő (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) Az 1000 m3/nap-nál nagyobb kapacitású vagy 5000 főt meghaladó állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízbiztonság-irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie az üzemeltetőnek.
(7) Az OTH közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá az ivóvízbiztonsági tervet. A határozat visszavonásig érvényes.
(8) A vízszolgáltatónak az ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi felülvizsgálatát négyévente az OTH-nál kell kezdeményeznie.
(9) A (6) bekezdés szerinti ivóvízbiztonsági terv jóváhagyásáról rendelkező határozatot a vízellátó rendszer vízjogi üzemeltetési engedélyezésére hatáskörrel rendelkező és illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség) is meg kell küldeni.”
3. § (1) Az R. 5. § (4)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként elektronikus úton megküldi az illetékes hatóságnak. Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő vagy az 1. számú melléklet C), D), E) részében meghatározott jelző vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal tájékoztatja az illetékes hatóságot annak érdekében, hogy az a 6. § (5) bekezdés szerinti intézkedést megtegye.
(5) A vizsgálati eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését helyi szinten az ÁNTSZ illetékes intézete, központi szinten az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) végzi. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól felhasznált ivóvíz minőségi értékelését az MgSzH területi szerve, illetve az MgSzH Központ végzi. A nyilvántartást és a jelentést a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni.”
(2) Az R. 5. § (8)–(10) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) Az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet.
(9) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok költségét az ÁNTSZ, illetve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól történő ellenőrzés vizsgálati költségeit az MgSzH viseli.
(10) Az MgSzH és az ÁNTSZ kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal vannak összefüggésben.”
4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén az ÁNTSZ illetékes intézete a túllépés okát kivizsgálja és a szükséges vízminőség-javító intézkedéseket elrendeli. A 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az MgSzH területi szerve elrendeli az élelmiszer-vállalkozás részére a szükséges vízminőség-javító intézkedéseket. Ilyen intézkedések különösen a szennyezésre vezető műszaki eljárások megváltoztatását vagy a tevékenység tilalmát, a szennyező forrás eltávolítását, új vízbeszerzési forrásra történő áttérést, a szennyezés eltávolítását vízkezeléssel és/vagy fertőtlenítéssel, illetve a víz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelő módosítását, illetve a vízzel érintkező anyagok minőségi megfelelőségének biztosítását célzó hatósági eljárások kezdeményezése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedést a határérték-túllépésből, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezésből eredő egészségügyi kockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni. Az elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről az ÁNTSZ illetékes intézete valamennyi érintett települési önkormányzatot, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az MgSzH területi szervét egyidejűleg értesíti.
(3) Az üzemeltető, illetve az élelmiszer-vállalkozás köteles a vizsgálat költségeit az illetékes hatóságnak megtéríteni, amennyiben arra az 5. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat elmulasztása miatt kerül sor, valamint ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a határérték-túllépés az üzemeltető, illetve az élelmiszer-vállalkozás jogellenes magatartásának a következménye.
(4) Az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását, felhasználását – függetlenül attól, hogy határérték-túllépés fordult-e elő – az ÁNTSZ illetékes intézete, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználását az MgSzH megtilthatja, korlátozhatja, vagy meghozhat bármilyen intézkedést, amelyet jogszabály hatáskörébe utal.
(5) Amennyiben az (1) és (4) bekezdések szerinti intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízellátó rendszereket érintik, az intézkedésekről az engedély kiadására illetékes és hatáskörrel rendelkező felügyelőséget is tájékoztatni kell.
(6) Az üzemeltető a fogyasztókat és a helyi önkormányzato(ka)t, illetve a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvíz élelmiszer-vállalkozásoknál történő felhasználása esetén az élelmiszer-vállalkozást köteles haladéktalanul tájékoztatni a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről azon eseteket kivéve, ha az ÁNTSZ illetékes intézetének állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről, valamint a vízminőség-javításáról hozott intézkedésekre.
(7) Amennyiben egy településen, vagy – ha meghatározható – településrészen a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma az ÁNTSZ illetékes intézetének megállapítása szerint meghaladja az 1. számú melléklet B) táblázatában megadott határértéket, mindaddig gondoskodni kell az érintett területen lakó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák (8) bekezdés szerinti ivóvízellátásáról, amíg az ÁNTSZ illetékes intézete ezt előírja.
(8) Ha a (4) bekezdés szerint a víz ivásra, főzésre való felhasználását meg kell tiltani, az üzemeltető köteles az érintettek számára ivóvizet biztosítani
a) palackos (tasakos stb.) ellátás esetén legalább 3 liter/fő/nap,
b) egyéb (pl. tartálykocsis) ellátás esetében 5 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóépülettől számított 300 m-en belül.
(9) A (8) bekezdés szerinti vízszolgáltatás költségét a helyi önkormányzat viseli, amennyiben az (5) bekezdés szerinti intézkedésre nem az üzemeltető jogellenes magatartása következtében került sor.
(10) Ha a vízszolgáltatás – a (4) bekezdésben foglaltakon kívüli okból – az üzemeltető által 6 óra időtartamot meghaladó előre tervezett leállítására kerül sor, az üzemeltető saját költségén – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles ivóvizet biztosítani.
(11) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok valamely vízkivételi pontjánál az 1. számú melléklet D) részében meghatározott határértékek valamelyikének túllépése fordul elő, az üzemeltetőnek meg kell vizsgálnia a túllépés okát. Ha a határérték-túllépés természeti folyamatok következménye, vagy olyan ismert oka van, amely nem jelez váratlan szennyezést és a vízbázis külön jogszabály szerint biztonságban van – védelme (védőterület) biztosított – nincs szükség külön intézkedésre. Egyéb, nem természeti ok által kiváltott esetben a várható szennyezés kiküszöbölése érdekében az üzemeltetőnek megfelelő, biztonságosan üzemeltetett technológiát kell alkalmaznia, vagy a szennyezés kizárásáig vagy a technológia megvalósításáig a szennyezett vizet szolgáltató kuta(ka)t ki kell kapcsolnia a szolgáltatásból.
(12) A határértékektől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolható mértékűnek, ha nem haladja meg a mérés megengedett hibahatárát és a határérték-túllépés az emberi egészségre nem jelent veszélyt.”
5. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Ivóvíz-szolgáltató létesítmények esetében az üzemeltető(k)nek minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása (beszerzése, kezelése, tárolása) és elosztása során használt vízkezelési technológiák és anyagok okozta szennyeződés ne juthasson az ivóvízbe olyan koncentrációban, hogy az veszélyt jelentsen az emberi egészségre.
(2) Az ivóvíz előállítása során használt hagyományos technológiák, valamint az ivóvízzel érintkezésbe kerülő hagyományos szerkezeti anyagok listáját és az ezekre vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet 2. része tartalmazza.
(3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását – az 5. számú melléklet 2. részében felsorolt hagyományos anyagok és technológiák kivételével – közegészségügyi szempontból az OTH engedélyezi. Az engedélyezés során az OTH figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a felhasználandó anyag, termék, technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését. Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére használni kívánt technológiák alkalmassága megítélésének részletes szempontjait az OTH az ÁNTSZ honlapján közzéteszi. A kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet 1. része tartalmazza.
(4) A (3) bekezdés szerinti alkalmazási engedély határozatlan ideig érvényes. A határozatlan időre szóló engedély alapjául szolgáló dokumentációban szereplő, az engedélyben megjelölt adatok, illetve minőség módosulása esetén az engedélyesnek a korábbi helyett új alkalmazási engedélyt kell kérnie. Az egyéb adatokban bekövetkező változások tekintetében az engedélyest bejelentési kötelezettség terheli.
(5) Az engedélyezett anyagok, termékek, technológiák közegészségügyi felülvizsgálatát az engedélyesnek, ha az engedély ettől eltérő időt nem határoz meg, ötévente az OTH-nál kell kezdeményezni.
(6) A (3) bekezdés szerint kiadott engedélyekről az OTH nyilvántartást vezet.
(7) Az egészségügyi miniszter az új engedélyeket, valamint a nyilvántartásból való törlést évente, az engedélyezett anyagok, berendezések teljes listáját pedig ötévente tájékoztatóban közzéteszi.”
6. § Az R. 9. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az üzemeltető és a települési önkormányzat a helyben szokásos és leghatékonyabb módon köteles biztosítani, hogy megfelelő és naprakész információ álljon a fogyasztók rendelkezésére a szolgáltatott víz minőségéről. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az ÁNTSZ illetékes intézete ad felvilágosítást.
(2) Az ÁNTSZ regionális intézete – az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján – a régió ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként elektronikus formában összesíti és megküldi az OTH-nak, továbbá évente írásos jelentést készít a régió ivóvíz-minőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja a vízszolgáltatókat, a felügyelőségeket és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat. Az OTH az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokat elektronikus formában átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére. Az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az MgSzH területi szervei az élelmiszer-vállalkozások ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként összesítik és megküldik az MgSzH Központnak, aki ezen adatokat az ÁNTSZ regionális intézetének megküldi.”
7. § (1) Az R. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 6. számú mellékletben felsorolt településeken az arzén, bór, fluorid és nitrit 1. számú melléklet B) részében meghatározott határértékeit, valamint az ammónium 1. számú melléklet C) részében meghatározott határértékeit legfeljebb 2009. december 25-ig lehet alkalmazni.”
(2) Az R. 10. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az ólomra vonatkozó 1. számú melléklet B) részében meghatározott határérték betartását az üzemeltetőnek 2013. december 25-től kell biztosítania.”
(3) Az R. 10. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A 8. § előírásai tekintetében a 2009. április 1. napján érvényes engedélyek határozatlan időre kiadott engedélynek tekintendők. Ezen engedélyek 8. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatát 2009. április 1-jétől számított öt éven belül kell kezdeményezni.”
(4) Az R. 10. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az érintett vízszolgáltatóknak az ivóvízbiztonsági tervet a több mint 100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2012. július 1-jéig, az 50 000–100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2013. július 1-jéig, az 5000–50 000 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-jéig kell benyújtani jóváhagyásra az OTH-hoz.”
(5) Az R. 10. §-a a következő (14) és (15) bekezdésekkel egészül ki és ezzel egyidejűleg az eredeti (14) bekezdés számozása (16) bekezdésre változik:
„(14) Az OTH az 5. § (7) bekezdés szerinti alternatív módszerek alkalmazásáról és a 3. számú melléklet 1. részében megállapított módszerekkel való egyenértékűségükről tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(15) A 9. § (3) bekezdése alapján készített összefoglaló alapulvételével az Egészségügyi Minisztérium 3 évente jelentést küld az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről. Minden jelentésben szerepelnie kell legalább minden, az átlag napi 1000 m3-t meghaladó hozamú vagy 5000 főnél többet ellátó ivóvízellátó rendszernek. A jelentésnek három naptári évre kell kiterjednie, és a jelentési időszak végét követő naptári év végéig az OTH-nak kell közzétenni. A jelentést a közzétételtől számított két hónapon belül meg kell küldeni a Bizottságnak.”
8. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 4. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2009. április 1-jén lép hatályba.
(2) Az R. e rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított 2. § k) pontja 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) 2010. január 1-jéig valamennyi vízellátó rendszer tekintetében az ÁNTSZ regionális intézete az illetékes intézet.
(4) Az R. 1. § (2) bekezdésének e) pontjában a „regionális intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ megyei intézete)” szövegrész helyébe az „illetékes intézete” szövegrész, az 1. § (3) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében az „ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ illetékes intézete” szövegrész, a 7. § (3) bekezdésében az „ÁNTSZ megyei intézetének” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ illetékes intézetének”, az „ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ illetékes intézete” szövegrész, a 7. § (6) bekezdésében, valamint az 1. számú melléklet C) részét követő Megjegyzések 3. pontjában az „ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ illetékes intézete” szövegrész, a 2. számú melléklet B) részében az „ÁNTSZ megyei intézetével” szövegrész helyébe az „ÁNTSZ illetékes intézetével” szövegrész lép.
(5) Az R. 5. § (1) bekezdésében az „üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze” szövegrész helyébe az „üzemeltető, illetve az élelmiszer-vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározottak alapján az illetékes hatósággal egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze” szövegrész lép.
(6) Az R. 5. § (2) bekezdésében „Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az ÁNTSZ megyei intézete” szövegrész helyébe „Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az illetékes hatóság” szövegrész lép.
(7) Az R. 10. § (10) bekezdésében, valamint az 5. számú melléklet 1.8 pontjában az „OKK-OKI” szövegrész helyébe az „OKI” szövegrész lép.
(8) Az R. 5. § (7) bekezdésében a „Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetének (a továbbiakban: OKK-OKI) szakvéleménye alapján” szövegrész hatályát veszti.
(9) Az R. 7. § (1) bekezdésében az „az OKK-OKI szakvéleménye alapján,” szövegrész hatályát veszti.
(10) Az R. 7. § (3) bekezdésében az „az OKK-OKI szakvéleménye alapján” szövegrész hatályát veszti.
(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 10. § (2)–(3), (8) bekezdései hatályukat vesztik.
(12) A 7. § (5) bekezdésével megállapított, az R. 10. § (15) bekezdésében szereplő jelentést e rendelet hatálybalépését követően első alkalommal a 2008–2010. időszakra vonatkozóan kell elkészíteni.
(13) E rendelet 2012. január 1-jén hatályát veszti.
(14) Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EK tanácsi irányelv 7., 8., 9., 13. cikkének, valamint I. és II. mellékletének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelethez
1. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
Antimon** |
5,0 |
μg/l |
|
„
szövegrész helyébe a
„
|
Antimon |
5,0 |
μg/l |
|
„
szöveg lép.
2. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
Bromát** |
10 |
μg/l |
4. megjegyzés |
„
szövegrész helyébe a
„
|
Bromát |
10 |
μg/l |
4. megjegyzés |
„
szöveg lép.
3. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
1,2-diklór-etán** |
3,0 |
μg/l |
|
„
szövegrész helyébe a
„
|
1,2-diklór-etán |
3,0 |
μg/l |
|
„
szöveg lép.
4. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
Ólom* |
10 |
μg/l |
5. megjegyzés |
„
szövegrész helyébe a
„
|
Ólom |
10 |
μg/l |
5. megjegyzés |
„
szöveg lép.
5. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
Peszticidek* |
0,10 |
μg/l |
8. és 9. megjegyzés |
„
szövegrész helyébe a
„
|
Peszticidek |
0,10 |
μg/l |
8. és 9. megjegyzés |
„
szöveg lép.
6. Az R. 1. számú melléklete B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatában a
„
|
Összes peszticid* |
0,50 |
μg/l |
8. és 9. és 10. megjegyzés |
„
szövegrész helyébe a
„
|
Összes peszticid |
0,50 |
μg/l |
8. és 9. és 10. megjegyzés |
„
szöveg lép.
7. Az R. 1. számú mellékletében a ,,B) Kémiai vízminőségi jellemzők” táblázatot követő
„* Hatálybalépése a 10. § (2) bekezdése szerint.
** Hatálybalépése a 10. § (8) bekezdése szerint.”
szövegrész hatályát veszti.
8. Az R. 1. számú melléklete „B) Kémiai vízminőségi jellemzők” részét követő „Megjegyzések” 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A határérték a megfelelő mintavételi módszerrel – 1 L (egy liter) kifolyatás nélkül vett vízminta egy részének felhasználásával – a fogyasztói csapnál vett vízmintára vonatkozik és jellemző kell hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre. Ahol kivitelezhető, az 5. § (6) bekezdésével összhangban megállapított egységes mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni. Az ÁNTSZ illetékes intézete köteles figyelembe venni, hogy az előfordulási csúcsértékek okozhatnak káros egészségügyi hatást.”
9. Az R. 1. számú melléklete „C) Indikátor vízminőségi jellemzők” táblázatban a
„
|
Vas* |
200 |
μg/l |
|
„
szövegrész helyébe a
„
|
Vas |
200 |
μg/l |
|
„
szöveg lép.
10. Az R. 1. számú melléklete „C) Indikátor vízminőségi jellemzők” táblázatban a
„
|
Mangán* |
50 |
μg/l |
|
„
szövegrész helyébe a
„
|
Mangán |
50 |
μg/l |
|
„
szöveg lép.
11. Az R. 1. számú melléklete „C) Indikátor vízminőségi jellemzők” táblázatot követő
„* Hatálybalépése a 10. § (2) bekezdése szerint.”
szövegrész hatályát veszti.
12. Az R. 1. számú melléklete „C) Indikátor vízminőségi jellemzők” részét követő „Megjegyzések” 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Az ÁNTSZ illetékes intézete vízműre, illetve mintavételi pontra, a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH területi szerve mintavételi pontra határértéket szabhat meg, amelyet 90%-os gyakorisággal kell betartani; az eseti túllépés e határértéknek legfeljebb a négyszerese lehet. A 37 °C-os telepszámot csak a 2. számú melléklet szerinti esetekben kell meghatározni.”
13. Az R. 1. számú melléklete „F) Ideiglenes határértékek” táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:
„F) Ideiglenes határértékek
|
arzén |
50 μg/l |
|
bór B |
5,0 mg/l |
|
bromát |
25 μg/l |
|
fluorid |
1,7 mg/l |
|
nitrit* |
1,0 mg/l |
|
ólom |
25 μg/l |
|
ammónium |
2,0 mg/l |
* Az ideiglenes határérték első életévüket be nem töltött csecsemők és várandós anyák ivóvízellátásában nem alkalmazható.”
2. számú melléklet a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelethez
1. Az R. 2. számú melléklete A) részének „1. Ellenőrző vizsgálatok” pontja a
„III. oszlop: a megjegyzésekben leírtaktól függő esetekben, de kisebb gyakorisággal vizsgálandók (lásd a B) rész megjegyzését)”
szövegrészt követően a
„IV. oszlop kisebb gyakorisággal vizsgálandók (lásd a B) rész megjegyzését).”
szövegrésszel egészül ki.
2. Az R. 2. számú melléklete A) részének „1. Ellenőrző vizsgálatok” pontjában lévő táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||
|---|---|---|---|---|---|
|
Vízminőségi |
Vízminőségi |
Megjegyzés |
Vízminőségi |
Megjegyzés |
Vízminőségi |
|
Szín |
Alumínium |
1 |
Arzén |
9 |
Keménység |
|
Szag |
Klorid |
2 |
Trihalometánok |
11 |
Szulfát |
|
Íz |
Mangán |
3 |
|
|
Összes szerves szén (TOC) |
|
Ammónium |
Nitrát |
4 |
|
|
|
|
Nitrit |
Klorit |
10 |
|
|
|
|
Permanganát- |
Kötött aktív klór |
11 |
|
|
|
|
Vas |
Szabad aktív klór |
11 |
|
|
|
|
Vezetőképesség |
Enterococcusok |
5 |
|
|
|
|
E. coli |
Clostr.perfr. |
6 |
|
|
|
|
Telepszám |
Ps. aeruginosa |
7 |
|
|
|
|
Coliform bakt. |
Mikroszkópos biológiai vizsgálat |
8 |
|
|
|
|
pH |
Telepszám 37 °C-on |
7 |
|
|
|
|
Zavarosság |
|
|
|
|
|
”
3. Az R. 2. számú melléklete A) részének „1. Ellenőrző vizsgálatok” pontjában lévő „Megjegyzések” rész 5–11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Megjegyzések]
„5. Csak akkor kell vizsgálni, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy az I. oszlopbeli bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek, más esetben vizsgálatát csak a III. oszlop szerinti gyakorisággal kell elvégezni.
6. Felszíni vízből és felszíni víz befolyás alatt álló vízből nyert víznél mindig vizsgálni kell, más esetben csak akkor, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek.
7. Vizsgálni kell tartályban és palackban forgalmazott víznél és minden olyan vízműnél, ahol a hálózatba táplált víz hőmérséklete a 20 °C-ot meghaladja; továbbá abban az esetben, ha akut szennyezésre van gyanú, vagy a bakteriológiai vízminőségi jellemzők az előző vizsgálatok során szennyezést jeleztek.
8. Szennyezés vagy szennyezés gyanúja esetén soron kívül vizsgálni kell, más esetben vizsgálatát a jelen melléklet B) részében meghatározottak szerint kell elvégezni.
9. Ott kell az e mellékletben meghatározott gyakorisággal vizsgálni, ahol a szolgáltatott ivóvízben – a korábbi vizsgálatok szerint – a határérték felét (arzén esetében 5 μg/l-t, bór esetében 0,5 mg/L-t, fluorid esetében 0,8 mg/L-t) meghaladó érték előfordulhat.
10. Csak ott kell vizsgálni, ahol klór-dioxidos fertőtlenítés történik.
11. Csak ott kell vizsgálni, ahol klórozzák a vizet.
12. Csak ott kell vizsgálni, ahol ózonos vízkezelés történik. Az illetékes hatóság szükség esetén más vízminőségi jellemzők esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatát is előírhatja.”
4. Az R. 2. számú melléklete A) részének „1. Ellenőrző vizsgálatok” pontjában lévő „Megjegyzések” rész 12. és 13. pontja hatályát veszti.
5. Az R. 2. számú melléklete A) részének „2. Részletes vizsgálatok” pontjában a „részletes vizsgálat során – a 3. § (4) bekezdésével összhangban – minden vízminőségi jellemzőt mérni kell, kivéve, ha az OTH – az üzemeltető kérésére – meghatározott időre felmentést ad abban az esetben,” szövegrész helyébe a „részletes vizsgálat során – a 3. § (4) bekezdésével összhangban – minden vízminőségi jellemzőt mérni kell, kivéve, ha az OTH, illetve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megfelelőségi ponttól az MgSzH ÉTbI az OTH-val egyeztetve az üzemeltető kérésére meghatározott időre felmentést ad abban az esetben,” szövegrész lép.
6. Az R. 2. számú melléklete B) részének bevezető szövegében „A vízmintavételi helyeket a vízellátó rendszer üzemeltetője (élelmiszert előállító, feldolgozó stb. üzemben maga az üzem) a 4. § (1) bekezdése szerinti pontokon az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetve jelöli ki.” szövegrész helyébe „A vízmintavételi helyeket a vízellátó rendszer üzemeltetője (élelmiszert előállító, feldolgozó stb. üzemben maga az üzem) a 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti pontokon az ÁNTSZ illetékes intézetével, a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ponton az ÁNTSZ illetékes intézetével és az MgSzH területi szervével egyeztetve jelöli ki.” szövegrész lép.
7. Az R. 2. számú melléklete B) részének „1. Az üzemeltető által végzett (vagy végeztetett) vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszáma” pontjában lévő „Megjegyzések” rész 3., 4. és 6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„3. Rendkívüli esetben (pl. üzemzavar miatti tartályos ellátás) a vizsgálatok gyakoriságát és a vizsgált vízminőségi jellemzőket az illetékes hatóság a táblázatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg.
4. Az 1. számú melléklet szerinti egyes vízminőségi jellemzők esetében az üzemeltető kérésére az illetékes hatóság engedélyével csökkenthető a táblázatban megadott mintaszám, ha
a) legalább két egymást követő éven keresztül vett minták vizsgálati eredménye állandó, és lényegesen jobb, mint az 1. számú mellékletben megadott határérték, valamint
b) valószínűsíthető, hogy nincs olyan tényező, amely vízminőség romlást okozna.
A legkisebb alkalmazott gyakoriság sem lehet kisebb, mint a táblázatban megadott mintaszám 50%-a.”
„6. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot az illetékes hatóság határozza meg.
A fenti táblázat ellenőrző vizsgálatokra vonatkozó mintaszáma a jelen melléklet A) részének I. és II. oszlopában felsorolt kémiai vízminőségi jellemzőkre vonatkozik; a bakteriológiai vizsgálatok mintaszáma a táblázatban szereplő értékek kétszerese.
Az A) rész III. és IV. oszlopában meghatározott vízminőségi jellemzők esetében a mintaszám a fenti táblázatban szereplő szám kb. 20%-a lehet, de a legkisebb közüzemi vízműnél is legalább 4 mintát kell évente megvizsgálni.”
3. számú melléklet a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelethez
1. A 4. számú melléklet Kitöltési Útmutató részének 2. bekezdésében „A jelentés az ÁNTSZ területileg illetékes Megyei Intézetéhez továbbítandó” szövegrész helyébe „A jelentés az illetékes hatósághoz továbbítandó” szövegrész lép.
2. A 4. számú melléklet Kitöltési Útmutató részének 3. bekezdésében az „1–6 Az ÁNTSZ tölti ki,” szövegrész helyébe „1–6 Az illetékes hatóság tölti ki,” szövegrész lép.
3. A 4. számú melléklet Kitöltési Útmutató részének 4. bekezdésében az „amennyiben az üzemeltető több vagy több tagból áll, az ÁNTSZ felé” szövegrész helyébe az „amennyiben az üzemeltető több vagy több tagból áll, az illetékes hatóság felé” szövegrész lép.
4. számú melléklet a 65/2009. (III. 31.) Korm. rendelethez
A szolgáltatott ivóvíz vonatkozásában nyilvántartott
minőségi kifogással érintett települések listája
minőségi kifogással érintett települések listája
1
A rendelet a 9. § (13) bekezdése alapján hatályát vesztette 2012. január 1. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás