273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről
A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 81. § (1) bekezdés a)–b) pontjában és 81. § (2) a)–h) pontjaiban, továbbá
a 36. § (2) bekezdése, a 39. § és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 129. § (1) bekezdés c) pontjában,
a 37. § (1) bekezdése tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdése g) pontjában,
a 40. § (2) bekezdés tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,
a 41. § (2) bekezdés tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,
a 43. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában,
a 81. § (4), (7), (12), bekezdése és a 7. számú melléklet tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában,
a 82. § tekintetében a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,
a 89. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdésének a) pontjában,
a 111. § tekintetében a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában,
a 112. § tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének l) pontjában,
a 113. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-ának (6) bekezdésében,
a 120. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének j) és p) pontjai,
a 125. § tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének j) pontjában,
a 126. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint
a 129. § tekintetében az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény 14. § a), c), d) és e) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS A FELETTES SZERVEK RENDSZERE
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezete
1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a feladatait központi szervei, továbbá középfokú és alsó fokú területi szervei útján látja el.
(2) A NAV központi szervei:
a) a Központi Hivatal,
b) a Bűnügyi Főigazgatóság,
c) az Informatikai Intézet,
d) az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet,
e) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
(3) A NAV középfokú adóztatási szervei:
a) a regionális adó főigazgatóságok,
b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (a továbbiakban: KAFIG).
(4) A NAV középfokú vámszervei:
a) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok,
b) a Repülőtéri Főigazgatóság,
c) a Bevetési Főigazgatóság,
d) a Szakértői Intézet.
(5) A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának középfokú szervei a regionális bűnügyi igazgatóságok.
(6) A NAV alsó fokú adóztatási szervei:
a) a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok,
b) a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága (a továbbiakban: KÜIG),
c) a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: KAIG).
(7) A NAV alsó fokú vámszervei:
a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,
b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (a továbbiakban: KAVIG),
c) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság,
d) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság,
e) a Járőr Igazgatóság,
f) az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság.
(8) A Bűnügyi Főigazgatóság alsó fokú szerve az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal.
2. § (1) A központi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú adóztatási szerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 2. számú melléklet, a középfokú és az alsó fokú vámszerveket, székhelyüket és illetékességi területüket a 3. számú melléklet, a Bűnügyi Főigazgatóság középfokú és alsó fokú szerveit, székhelyüket és illetékességi területüket a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az alsó fokú adóztatási szervek, illetve vámszervek kirendeltségeinek illetékessége – ide nem értve az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeket – megegyezik annak az alsó fokú adóztatási, illetve vámszervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.
(3) A NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő szerveinek illetékességi területét a 3. számú melléklet C) része tartalmazza.
3. § A NAV igazgatóságai, illetve főigazgatóságai a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat is –, a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – külön meghatalmazás nélkül – képviselik a NAV-ot.
4. § (1) A főigazgatóság teszi meg az általa és az irányítása alá tartozó igazgatóságok által észlelt bűncselekmény miatt a büntető feljelentést. A Központi Hivatal teszi meg a büntető feljelentést az általa észlelt bűncselekmény miatt, illetve akkor is, ha egy vagy több főigazgatóság jelzése alapján a büntető feljelentés Központi Hivatal által történő megtétele indokolt.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően tettenérés esetén a helyszínen eljáró vámszerv teszi meg a feljelentést.
Felettes szervek rendszere
5. § (1) A NAV elnöke felettes szerve a Központi Hivatalnak, a Bűnügyi Főigazgatóságnak, valamint a NAV középfokú adóztatási szerveinek és vámszerveinek.
(2) A Központi Hivatal irányítása alatt áll az Informatikai Intézet, az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézet és a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet.
6. § (1) A regionális adó főigazgatóság felettes szerve az illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknak.
(2) A KAFIG felettes szerve a KÜIG-nek, valamint a KAIG-nak.
7. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – felettes szerve az illetékességi területén működő megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságoknak.
(2) A Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság felettes szerve a Dél-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak, a Pest megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságnak és a KAVIG-nak.
(3) A Repülőtéri Főigazgatóság felettes szerve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnak, valamint a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak.
(4) A Bevetési Főigazgatóság felettes szerve a Járőr Igazgatóságnak, valamint az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságnak.
8. § A Bűnügyi Főigazgatóság felettes szerve a regionális bűnügyi igazgatóságoknak, az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatalnak, valamint a nyomozóhatósági tevékenység tekintetében a nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, az Európai Unió külső vámhatárán működő kirendeltségeknek.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az adóztatási szervek általános hatásköri szabályai
9. § (1) A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le
a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,
b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,
c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.
10. § (1) A NAV, mint állami adóhatóság hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a (2)–(4) bekezdésben és a 11. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eltérésekkel – első fokon az adóigazgatóságok járnak el. Az adóigazgatóságok járnak el továbbá a csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolási eljárásban, a vagyonrendezési és adósságrendezési eljárásban.
(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban első fokon a KAIG jár el.
(3) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Hivatal látja el.
(4) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő adattartalmú nyomtatvány használatának engedélyezését a Központi Hivatal végzi.
11. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) szerinti hatósági és piacfelügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.
(2) A szerencsejáték-szervezők vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el.
(3) A szerencsejáték ügyben, valamint a játékautomata és ajándéksorsolás kapcsán kiszabott bírság végrehajtását a fizetésre kötelezett adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
(4) A szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomata üzemeltetéssel összefüggő ellenőrzést a NAV alsó fokú adóztatási és vámszervei is lefolytathatják azzal, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján a határozatot (végzést) a Központi Hivatal hozza meg.
A vámszervek általános hatásköri szabályai
12. § A NAV Központi Hivatala:
a) lefolytatja a közösségi jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzést,
b) a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja,
c) jogosult az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási szerződés elfogadására,
d) ellátja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK rendelet 11. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat),
e) végzi az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást az engedélyezett gazdálkodókkal kapcsolatos (AEO) ügyekben,
f) végzi – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a vámigazgatási ügyekben az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamok, illetve harmadik országok vámhatóságaival történő kapcsolattartást,
g) ellátja, koordinálja és felügyeli a Vám- és Pénzügyőrséget érintő piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat, valamint együttműködik a piacfelügyeleti hatóságokkal.
13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le
a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket,
b) a NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult,
c) azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
(2) A Központi Hivatal által lefolytatott felülellenőrzés eredményeként hozott határozat elleni fellebbezési eljárás során nem járhat el az, aki a felülellenőrzés lefolytatásában, illetve a határozat meghozatalában részt vett.
14. § A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik – a Rendőrség feladat- és hatáskörébe tartozó engedélyezések kivételével – az illetékességi területükön működő közúti határátkelőhelyen a vámközvetítő és más szolgáltató tevékenységet végzők elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.
15. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok első fokon eljárnak azokban az ügyekben, amelyeket közösségi jogi aktus, továbbá törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal, így különösen:
a) első fokon járnak el a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) meghatározott vámigazgatási eljárásokban,
b) ellátják az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti első fokú vámhatósági feladatokat,
c) ellátják a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel, a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, valamint a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat, ide nem értve a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételét,
d) ellátják a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega-tv.) meghatározott adóztatási feladatokat e rendelet 31. §-a kivételével,
e) ellátják a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben foglalt vámhatósági feladatokat,
f) törvényben meghatározott körben szabálysértési jogkört gyakorolnak,
g) energiaadó ügyekben első fokon járnak el,
h) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végeznek,
i) intézkedéseket tesznek a vámhatóság hatáskörébe utalt jogszabálysértések megelőzésére, felderítésére,
j) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok tekintetében ellátják az ellenőrzési és engedélyezési feladatokat,
k) végzik a nemesfémtárgyak forgalmazásának ellenőrzését,
l) végzik a lefoglalt dolgok kezelését, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályokban meghatározott feladatokat,
m) megteszik a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzik az eljárásuk során észlelt, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét,
n) az ügyfelek részére megadják az őket érintő vámeljárásokhoz szükséges tájékoztatást.
(2) Az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), f)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság ellátja az (1) bekezdés a)–b), d)–g) és i)–o) pontja szerinti feladatokat, illetve a jövedéki ellenőrzéssel, hatósági felügyelettel kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat.
(3) A Repülőtéri Főigazgatóság kiadja a Vtv. 14. § (7) bekezdése szerinti, a tranzitterület létesítésére vonatkozó engedélyt.
(4) A megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott kirendeltségeinek hatásköre – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kiterjed az általuk észlelt, a NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyíték biztosítására, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.
A regionális bűnügyi igazgatóságok hatásköre és az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal feladata
16. § A regionális bűnügyi igazgatóságok a 33. §-ban meghatározott kivétellel végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.
17. § Az Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal végzi a NAV vámigazgatási-, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott árukkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.
Az adóztatási szervek különös hatásköri szabályai
18. § (1) Kizárólag a KÜIG jár el az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében az illetékügyek kivételével, ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik:
a) az Áfa törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult
aa) belföldön nem letelepedett adóalany,
ab) diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,
ac) Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,
ad) Egyesült Királyság fegyveres ereje,
ae) közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeni adomány kedvezményezettje adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában,
b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében,
c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 10. számú mellékleteiben meghatározott adózókat és az Art. 9. számú mellékletben meghatározott adóügyeket is,
d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében,
e) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében,
f) a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter,
g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
h) a NAV alkalmazottai adóügyében.
(2) A KÜIG jár el a NAV, a Bűnügyi Főigazgatóság, valamint a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet adóügyeiben.
(3) Ha a KÜIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KÜIG látja el.
(4) A KÜIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a diplomáciai és konzuli képviselet, a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a nemzetközi szervezet vagy képviselete és ezek tisztviselője, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső személyek és szervezetek által megfizetett jövedéki adó, továbbá az általuk adójeggyel ellátott dohánygyártmány után megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.
(5) Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KÜIG-hez kell teljesíteni.
(6) A KÜIG végzi az Art.-ban meghatározott, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzést. Amennyiben az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a KÜIG egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóságnak kell megküldeni.
(7) A KÜIG a NAV elnökének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KÜIG folytatja le.
19. § (1) Kizárólag a KAIG jár el az illetékügyek kivételével – ide nem értve a 23. §-ban és a 48. §-ban meghatározott illetéket – jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben.
(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAIG hatáskörébe tartozik, a KAIG hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a KAIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.
(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(4) Ha a KAIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAIG látja el.
20. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban.
(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a KAIG-hoz kell teljesíteni.
(3) A csoportos adóalanyiság időszakában a KAIG-hoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a KAIG folytatja le.
(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.
21. § A KÜIG és a KAIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is megkeresheti.
22. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró adóigazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
23. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdés szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatóság szabja ki, állapítja meg.
A vámszervek különös hatásköri szabályai
24. § (1) A Bevetési Főigazgatóság – a felettes szervi feladatain túl –
a) ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet, valamint végzi a NAV nyomozó szerveinek felkérése alapján a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért, vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek elfogását,
b) végzi a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; térítés ellenében e tevékenység a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet végző külföldi társszervek részére is végezhető.
(2) A Járőr Igazgatóság:
a) végzi a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése, felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket, ide nem értve az energiaadóval, a jövedéki adóval kapcsolatos ellenőrzést és a Jöt. 111/A. §-a szerinti jövedéki ellenőrzést, de beleértve a Jöt. szerinti hatósági felügyelet keretében végzett ellenőrzést,
b) megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket, továbbá végzi az eljárása során észlelt, a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét, a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
c) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést,
d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez.
(3) A dunai hajózási forgalomban a Duna teljes – az Európai Unió külső vámhatárán működő alsó fokú vámszerv kirendeltségének illetékességi területén kívüli – magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Járőr Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.
(4) Az Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság:
a) őrzésvédelmi – így különösen egyes objektumok védelmével kapcsolatos – feladatokat végez,
b) végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint felügyeli a lefoglalt dolgok megsemmisítését, továbbá végzi anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását,
c) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, beleértve a szolgálati fegyverzet ellátást.
25. § A Szakértői Intézet:
a) kötelező tarifális és származás felvilágosítást ad ki,
b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálását és szakvéleményezését végzi,
c) ügyféli kérelemre szakvéleményt ad ki,
d) termékazonosításhoz szükséges állásfoglalásokat ad ki,
e) jogszabályban előírt vizsgálatokat végez,
f) eljár a jövedéki és az abból előállított termékeknek a Jöt. 48. § (20) bekezdése szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben,
g) jogszabályban előírt esetekben szakértőként jár el,
h) mobil laboratóriumi szolgálatot lát el.
26. § (1) A büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás megállapítása szerint jogellenesen forgalomba került áruk után a vám és nem közösségi adók, díjak és egyéb költségek kiszabását és beszedését a határozatot vagy az ítéletet hozó bíróság vagy hatóság székhelye szerinti főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.
(2) Az engedélyezett exportőri, elfogadott exportőri, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését a főigazgatóság illetékességi területén a főigazgatóság székhelyén működő vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, illetve azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye a Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, a KAVIG végzi.
27. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik országos illetékességgel a NAV, mint vámhatóság hatáskörébe utalt feladatok tekintetében:
a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása,
b) a biztonsági papírra vonatkozó jogszabályban előírt engedély meglétének ellenőrzése és a szabad forgalomba helyezése,
c) a Vtv. 54. § (1) bekezdésében meghatározott halasztott vámfizetés engedélyezése,
d) a különleges zárak jóváhagyása,
e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése,
f) a kezességvállalás engedélyezése,
g) a vámszabadterület és vámszabadraktár engedélyezésével, valamint a vámszabadterületen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyás megadásával összefüggő feladatok ellátása,
h) a vámmentes vámkezelésre jogosító általános engedély kiadása,
i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése,
j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény szerinti ATA igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása,
k) csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vétele, és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele,
l) a nem természetes személy részére behozott fémjelzésköteles nemesfémtárgyak, valamint a drágakövek szabad forgalomba bocsátás vámeljárás – ideértve az átmeneti megőrzés engedélyezését is – és kiviteli eljárás lefolytatása,
m) az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 19/2001. (V. 21.) KöViM–PM együttes rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása,
n) a légiforgalom kivételével a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik,
o) az adójegyekkel, zárjegyekkel kapcsolatos első fokú feladatok ellátása az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása kivételével,
p) a Vtv. szerinti központosított utólagos ellenőrzés, valamint az Art. szerinti központosított ellenőrzés lefolytatása,
q) a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása,
r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása,
s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása.
28. § (1) A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye a Közép- magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság illetékességi területén található, végzi a 15. § (1) bekezdés b)–g) és i)–n) pontja szerinti feladatokat – ide nem értve a hatósági felügyeletet és a jövedéki ellenőrzést, illetve a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést – és a Vtv. szerinti utólagos ellenőrzést.
(2) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt ügyekben 3 adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.
(3) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(4) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat a KAIG látja el.
29. § (1) A katonai vámügyi szerv által Budapesten és Pest megyében indított eljárásokban a KAVIG jár el.
(2) A környezetvédelmi termékdíj megfizetésére kötelezett külföldi vállalkozás esetében a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység bejelentése, a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során a KAVIG jár el.
(3) A Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező, a Jöt. 57/C. § (3) bekezdése szerinti külföldi személy jövedéki adóügyében, valamint a Jöt. 57/C. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétele tekintetében a KAVIG jár el.
30. § Az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyar Köztársaság területén működő harmadik országok diplomáciai és konzuli képviseletei, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik.
31. § A Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében vámhatóságként első fokú eljárásban:
a) a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
b) a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, valamint
c) a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság
jár el.
32. § (1) Budapesten és Pest Megyében a Kelet-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság végzi az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényben foglalt engedélyezési és a fémkereskedelmi tevékenységi biztosítékul felajánlott, visszavonható pénzügyi biztosíték esetén a visszavonás lehetőségének jóváhagyását – ide nem értve a kiemelt adózókat –, továbbá az ellenőrzési feladatokat. A kiemelt adózók tekintetében az ellenőrzést követő hatósági eljárást, illetve hatósági döntést a KAVIG folytatja le, illetve hozza meg.
(2) A NAV vámszerveinek hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten és Pest megyében az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság jár el.
A Bűnügyi Főigazgatóság különös hatásköri szabályai
33. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik, országos illetékességgel a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében:
a) az 500 millió forintot meghaladó értékre üzletszerűen (Btk. 137. § 9. pont) vagy bűnszövetségben (Btk. 137. § 7. pont) elkövetett bűncselekmények nyomozása,
b) a bűnszervezet (Btk. 137. § 8. pont) tagjaként elkövetett bűncselekmények nyomozása,
c) az a) és a b) pontokba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra való veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója vagy a NAV elnöke a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.
34. § A Bűnügyi Főigazgató egyedi ügyekben a 33. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozó hatósági jogkörét regionális bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, amennyiben ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.
35. § A Bűnügyi Főigazgatóság ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV törvényben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.
Kijelölési szabályok
36. § (1) A Kormány az Art. 56. § (1) bekezdésében megjelölt kapcsolattartó közigazgatási szervként a NAV szervezetén belül a Központi Hivatalt jelöli ki. A NAV elnöke az európai közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására a Központi Hivatalon belül Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) elnevezéssel szervezeti egységet működtet.
(2) A Kormány a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2004. november 16-i 2073/2004/EK tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóságként és központi kapcsolattartó szervként a Központi Hivatalt jelöli ki.
(3) A Kormány a szerencsejátékkal és játékautomatával összefüggő szabálysértések tekintetében szabálysértési hatóságként a Központi Hivatalt jelöli ki.
37. § (1) A Kormány a NAV hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szervként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki. A NAV e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztetheti.
(2) A Kormány humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézetként a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézetet jelöli ki.
(3) A Kormány az Informatikai Intézetet, valamint az Integrált Informatikai és Telekommunikációs Intézetet informatikai feladatokat ellátó intézetekként jelöli ki.
38. § (1) A Kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szervként az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KÜIG jár el.
(2) A Kormány által központosított ellenőrzésre, valamint központosított utólagos ellenőrzésre kijelölt szervként a vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban a KAVIG jár el.
39. § A Kormány vegyvizsgáló szervként a Szakértői Intézetet jelöli ki.
40. § (1) A Kormány a Jöt. 5. § (4) bekezdése szerinti csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szervként a KAVIG-ot jelöli ki.
(2) A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és bírság kiszabására jogosult hatóságként a NAV vámszervét jelöli ki.
41. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóságként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.
(2) Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként a Kormány a Bűnügyi Főigazgatóságot jelöli ki.
42. § A NAV tv. 23. § (3) bekezdése szerinti – országos illetékességű – adóztatási szerv a KAFIG, a KÜIG és a KAIG.
43. § (1) A Kormány a kártyaterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban
a) a kártyaterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő kártyaterem az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a kártyaterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint
b) ha arra az építményre, amelyben a kártyatermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –
szakhatóságként jelöli ki.
(2) A Kormány a játékterem Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban
a) a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjában és az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e, továbbá a játékterem adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint
b) ha arra az építményre, amelyben az I. kategóriába tartozó játéktermet működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –
szakhatóságként jelöli ki.
(3) A Kormány a játékkaszinó Szjtv. szerinti engedélyének kiadása iránti eljárásban
a) a játékkaszinó helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjét – annak elbírálása tekintetében, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékkaszinó adott helyszínen történő üzemeltetését az önkormányzat rendelete az Szjtv. 2. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt vagy más helyi közösségi érdekre tekintettel nem tiltja-e –, valamint
b) ha arra az építményre, amelyben a játékkaszinót működtetni kívánják, ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, az építésügyi hatóságot – a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében –
szakhatóságként jelöli ki.
(4) Az ügyfélnek a játékterem, játékkaszinó, vagy kártyaterem Szjtv. szerinti engedélye kiadása iránti eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL EGYES SZERVEINEK ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI
44. § (1) Az eljárásra – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik –
a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye,
b) a jogi személyiség nélküli vállalkozó – ideértve a vállalkozó magánszemélyt is – székhelye, ennek hiányában telephelye,
c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)
szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság, illetve megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárásra illetékes adóztatási szerv, illetve vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra az Észak-budapesti Adóigazgatóság, illetve az Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.
(3) Amennyiben a vámszervek hatáskörébe tartozó ügyben az (1) bekezdés b)–c) pontja alapján az eljárásra illetékes vámszerv nem állapítható meg, az eljárásra a jogi személyiség nélküli vállalkozó, a vállalkozó magánszemély, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság az illetékes.
Az adóztatási szervek különös illetékességi szabályai
45. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró adóigazgatóság dönt.
(2) Ha a vállalkozónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.
(3) Ha az első fokon eljáró adóigazgatóság eljárásában az illetékességébe nem tartozó adózó terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására az eljáró adóigazgatóság illetékes.
(4) Az alábbi ügyekben az adózó kérelmére – a 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdésében megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatósága eljárhat:
a) adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiadása,
b) adóazonosító jel kiadása, adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés,
c) START, START PLUSZ, START EXTRA kártyával kapcsolatos ügyintézés,
d) adószám kiadása közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére,
e) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyfélszolgálati ügyintézés.
(5) Ha az adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóhatóság az illetékes.
(6) Ha az adózó által szabályszerűen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszerzését megelőzően ténylegesen megtörtént, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti a NAV elnökétől az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság kijelölését.
(7) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a regionális főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) adóigazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) adóigazgatóság végezte.
(8) Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.
(9) A régió területén kívül a megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a NAV elnökének utasítására vagy engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.
(10) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.
(11) A regionális adó főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) adóigazgatóságok a régió egész területén jogosultak végrehajtási cselekmények foganatosítására.
Az adóztatási szervek illetékességi szabályai illetékügyben
46. § (1) Az öröklés után járó illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van,
b) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi állandó lakóhelye volt – ennek hiányában az NAV elnöke által kijelölt megyei (fővárosi) adóigazgatóság –, ha a hagyaték tárgyalás nélkül került átadásra,
c) amelynek illetékességi területén az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, ha a közjegyző székhelye Budapesten van.
(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki,
a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található,
b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik, feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.
(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Amennyiben az adózó belföldön nem letelepedett, úgy az illetéket az Észak-budapesti Adóigazgatóság szabja ki.
(4) A kiszabás alapján pénzzel fizethető eljárási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság állapítja meg, amelynek illetékességi területén az eljáró hatóság székhelye vagy az illeték fizetésére kötelezett lakóhelye (székhelye) van.
(5) Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzésével kapcsolatos öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek területén a működtetési jogot szerző fél állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
(6) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e kormányrendeletben megállapított illetékességtől eltérően az NAV elnöke az illeték kiszabására más megyei (fővárosi) adóigazgatóságot is kijelölhet.
(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak kell megküldeni.
47. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.
(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban
a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az a megyei (fővárosi) adóigazgatóság jár el, amelyik a 46. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta,
b) az Itv. 32. §-a szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdésszerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság,
e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel történt, az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság
jár el.
(3) Az Itv. 74. § (4) bekezdése alapján a választottbíróság által átutalandó illetéket és költséget a választottbíróság székhelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékbevételi számlájára kell átutalni.
(4) Amennyiben az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes igazgatóság nem állapítható meg, úgy az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye székhelye szerinti megyei adóigazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adóigazgatóság jár el.
48. § A megyei (fővárosi) adóigazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az az adóigazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.
49. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró adóigazgatóság jár el.
A vámszervek különös illetékességi szabályai
50. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóság illetékességi területén működő megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok, illetve Repülőtéri Főigazgatóság illetékességi területén az 1. sz. Repülőtéri Igazgatóság a főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosult(ak) ellenőrzés, valamint az azt követő hatósági eljárás lefolytatására, AEO tanúsítvány kiadására, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: EK végrehajtási rendelet) szerinti AEO feltételek vizsgálatára.
(2) A regionális főigazgató a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésnek a régió másik megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságának illetékességi területén való lefolytatására akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést is a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végezte.
51. § (1) Az áruk vámeljárás alá vonására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.
(2) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatására – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják.
(3) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a vámigazgatási ügyekben illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.
(4) A vámszabadterületen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes jóváhagyást az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.
(5) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságnak, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK vámkódex) 215. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek székhelye Budapesten, illetve Pest megyében található, a KAVIG jár el.
52. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyar Köztársaság területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.
53. § (1) Az állandó tartózkodási helyüket harmadik országból a Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek részére szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatására a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó személyzet tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.
(2) Természetes személyek által harmadik országból behozott gépjárművek vámkezelésére a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten az Észak- budapesti Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság, a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság az illetékes.
54. § (1) Ideiglenes behozatali vagy aktív feldolgozás vámeljárás alatt álló áru szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra – az ATA igazolvánnyal vámkezelt termékek kivételével – az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, ahol az árut a fenti vámeljárások alá vonták.
(2) A csővezetéken szállított áru tekintetében behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a csővezetéket üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye/telephelye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes.
55. § (1) Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (1) bekezdése szerinti – írásbeli engedélyt a feldolgozás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság adhat ki. Meghatározott célú felhasználás szabadforgalomba bocsátásra vonatkozó – az EK végrehajtási rendelet 292. cikkének (3) bekezdése szerinti – egyszerű írásbeli engedély megadására az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.
(2) Az áru közösségi helyzetének igazolására az áru bemutatási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(3) Az egyszerűsített vámeljárások engedélyezésére – kivéve, ha azt a gazdasági vámeljárások engedélyezésére benyújtott kérelemben kérik, illetve a hiányos árunyilatkozattal kért egyszerűsített eljárás kivételével – a kérelmező vámügyi nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
56. § (1) A Vtv. 48. §-ának (2)–(5) bekezdésében meghatározott biztosíték nyújtási mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.
(2) A Vtv. 1. § (3) bekezdés 3. pontjában meghatározott – megbízható vámadós jogálláshoz kapcsolódó – feltételek fennállását a kérelmező székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg és ellenőrzi.
(3) A tranzitterület – Vtv. 14. §-a (7) bekezdésben említett – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerint illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság, Budapesten a 2. számú Repülőtéri Igazgatóság látja el.
(4) A Vtv. 59. §-ának (1) bekezdése szerinti visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az EK vámkódex 236–239. cikke értelmében az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelynek területén a visszatérítendő vagy elengedésre kerülő összeg könyv szerinti nyilvántartásba vétele történt. Amennyiben a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére a könyv szerinti utólagos nyilvántartásba vétellel összhangban kerül sor, a visszatérítésre vagy a tartozás elengedésére az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú vagy 2. számú repülőtéri igazgatóság illetékes, amelyik az utólagos könyvelésbe vételt végzi.
57. § (1) A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben illetékes vámszervek a következők:
a) a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok,
b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
c) a regisztrációs adónak a Rega-tv. 10/A–10/G. §-aiban foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében
ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
cb) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság,
cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.
58. § (1) A jövedéki adóügyeknek nem minősülő jövedéki ügyekben – az engedélyezés és a nyilvántartásba vétel kivételével –, továbbá a hatósági felügyelet keretében végzendő adóztatási feladatokkal, illetve a Jöt. 15. § (1)–(2) bekezdése és 65. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos jövedéki adóügyekben az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának, a postai szolgáltató felvevő- vagy kézbesítőhelyének, a futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató telephelyének fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság az illetékes.
(2) Ismeretlen személy jövedéki ügyében eljárásra az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.
(3) A jövedéki és energiaadó ügyben érintett személyek részére a vámazonosító számot az eljárás lefolytatására illetékes NAV vámszerv adja ki.
59. § (1) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság jövedéki adó, energiaadó valamint környezetvédelmi termékdíj ügyben a NAV elnökének utasítására (engedélyével) az illetékességi területén kívül is végezhet ellenőrzést.
(2) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság az engedélyezett gazdálkodói tanúsítványok kiadása, illetve az egyszerűsített engedélyezési eljárás EK végrehajtási rendelet 14h.–14j. cikke szerinti AEO feltételek vizsgálata során az illetékességi területén kívül is végezhet eljárási cselekményt.
(3) A megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, valamint az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság a Vtv. 1. § (3) bekezdés 7. pontja szerinti utólagos ellenőrzés végrehajtása során a Vtv. 7/N. §-ának (5) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.
60. § (1) Vámraktár engedélyezésére, amennyiben a számviteli nyilvántartás magában foglalja a raktárnyilvántartást is, a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(2) Ha a számviteli nyilvántartás a raktárnyilvántartást nem foglalja magában, vagy a kérelmező számviteli nyilvántartása nem Magyarországon található, és a raktározás kizárólag Magyarországon történik, továbbá az egyedi engedélyezés esete nem áll fenn, a vámraktár engedélyezésére a raktárnyilvántartás vezetésének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult. Ha egy engedélyben több telephelyet kívánnak vámraktárként engedélyeztetni, az illetékességet az összesített adatokat tartalmazó – de minden engedélyeztetni kívánt telephelyen hozzáférhető – központi nyilvántartás vezetésének helye szerint kell megállapítani.
(3) Az egységes engedélyek kiadására a kérelmező számviteli nyilvántartásának helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
(4) A TIR rendelet 7. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. számú Repülőtéri Igazgatóság jogosult.
61. § A postaforgalomra vonatkozó illetékességi szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
A nyomozóhatóságok illetékességi szabályai
62. § (1) A Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.
(2) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a regionális bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.
(3) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális bűnügyi igazgatóság jár el.
(4) Ha az elkövető több regionális bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a regionális bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).
(5) A regionális bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.
63. § A regionális bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes nyomozó szerv egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény(ek) eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezés
64. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 139. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 92. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(4) A 93. § 2011. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2011. évi üzleti évről készített éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.
A jogszabály rövidítését tartalmazó rendelkezés
65. § E rendeletnek a más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: „NAV Korm. rendelet”.
Átmeneti rendelkezések
66. § (1) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH megyei (fővárosi) igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóság, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH regionális főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális adó főigazgatóság folytatja le.
(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Adózók Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KAIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek Igazgatóságánál folyamatban lévő első fokú eljárásokat a KÜIG, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságánál folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, felügyeleti intézkedés iránti eljárásokat, illetve felülellenőrzéseket a KAFIG folytatja le.
(3) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor az APEH Központi Hivatalánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdésének hatálya alá eső, és 2010. december 31-én folyamatban lévő ügy tekintetében 2011. január 1-jétől a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság illetékességi területén működő valamennyi megyei (fővárosi) adóigazgatóság illetékes, közülük az eljárást az folytatja le, amely 2010. december 31-ét követően az ügyben az első eljárási cselekményt tette.
(5) A kiszabás alapján az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága által 2010. szeptember 30-án jogerősen lezárt és a fővárosi illetékek beszedési számla javára megfizetett illeték 2010. október 1-jét követően kért visszatérítésével, törlésével kapcsolatban az a fővárosi adóigazgatóság jár el, amely az illeték kiszabására e rendelet alapján illetékességgel rendelkezne.
67. § (1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrségnél folyamatban lévő első fokú eljárásokat – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező alsó fokú vámszerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség középfokú szervénél folyamatban lévő másodfokú eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező középfokú felettes szerv, az e rendelet hatálybalépésekor a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(2) A 2010. december 31-én folyamatban lévő vámügyekben 2011. január 1-jét követően az alábbi illetékességi szabályok szerint kell eljárni:
a) a folyamatban lévő kiviteli, újrakiviteli, passzív feldolgozási, ideiglenes behozatali, aktív feldolgozási, árutovábbítási, vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárások esetében a vámfelügyelet ahhoz a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatósághoz kerül, amelynek illetékességi területén a vámfelügyeletet ellátó vám- és pénzügyőri hivatal működött,
b) a folyamatban lévő átmeneti megőrzés és vámraktározási eljárás tekintetében a vámfelügyeletet az átmeneti megőrzés, illetve a vámraktár helye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság látja el,
c) az ÁFA törvény 95. §-a szerinti adómentes termékimport esetében a feltételek teljesülésének vizsgálatát az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság ellenőrzi, amelynek illetékességi területén a kapcsolódó vámeljárást lefolytató vám- és pénzügyőri hivatal működött.
(3) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat a NAV Központi Hivatala folytatja le.
(4) A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnokságánál e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Járőr Igazgatóság, illetve az e rendelet szerint az adott eljárást illetően hatáskörrel rendelkező Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóság folytatja le.
68. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség, mint nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóság folytatja le.
(2) A 2011. január 1-jével a Vám- és Pénzügyőrségtől a Rendőrség hatáskörébe kerülő bűncselekmények nyomozását, amennyiben az 2010. december 31-én
a) a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
b) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
c) a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Ellátó Nyomozó Hivatalánál van folyamatban, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága,
d) a Vám- és Pénzügyőrség regionális nyomozó hivatalánál van folyamatban, az e rendelet szerint illetékességgel rendelkező regionális bűnügyi igazgatóság
folytatja le.
69. § A NAV tv. 98. § (1) bekezdése szerinti nyomtatvány alatt a NAV által kiállított adóigazolványt, START, START PLUSZ, START EXTRA kártyát, továbbá a NAV által kiállított Szjtv. szerinti engedélyt és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell.
70. § (1) A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontját a megszűnő Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és Vám- és Pénzügyőrség tekintetében nem kell alkalmazni. Az APEH és a VPOP elnevezésű hivatali kapuk továbbra is alkalmazhatóak.
(2) Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott érkeztető számok a NAV-nál továbbra is alkalmazhatók VP és APEH megjelöléssel.
(3) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség azon elektronikus nyomtatványai, melyek tartalmuk alapján 2010. december 31-ét követően is megfelelőek, átmenetileg továbbra is használhatók a NAV által rendszeresített új elektronikus nyomtatványok megjelenéséig. A NAV átmenetileg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra, illetve a Vám- és Pénzügyőrségre utaló jelzést tartalmazó elektronikus dokumentumot, nyugtát stb. is küldhet az ügyfeleknek, valamint tovább használhatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetve a Vám- és Pénzügyőrség elektronikus aláírását. Az e bekezdés szerinti átmeneti időszak az elektronikus rendszer megfelelő fejlesztéséig, de legkésőbb 2011. december 31-ig tarthat.
71. § Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó, 2010. december 31-ig nyújtott biztosítékok (ideértve a bankgaranciát is) azok eredeti tartalmukkal, hivatalból vagy kérelemre történő módosításukig, illetve lejártukig érvényesek maradnak. Az egyes vámhatósági tevékenységekhez kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetősége tekintetében kedvezményezettnek kell tekinteni azt a vámszervet, amely a NAV megalakulását megelőzően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, kedvezményezettnek tekintett vámszervtől saját illetékességi területén az adott vámhatósági hatáskört a NAV megalakulásakor átvette.
Módosító rendelkezések
72. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
73. § A Gazdaságbiztonsági Tartalékról szóló 84/1994. (V. 27.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában és 3. § b) pontjában a „Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.
74. § A személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárásról szóló 137/1994. (X. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Nem alkalmazható kényszerítő eszköz a következő személyekkel és szervezetekkel szemben:]
75. § Az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
76. § A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés második mondatában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
77. § A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
78. § (1) A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) ingó árverésre vonatkozó rendelkezései (Vht. 118–129. §) alkalmazása során]
79. § A talált, illetve a lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés e) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 8. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatalnál (Buda-térségi Vám- és Pénzügyőri Hivatal)” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságánál” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe a „NAV Pest Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága” szöveg lép.
80. § A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III./1. pont 1.35. alpontjában a „Vám- és Pénzügyőrség szolgálati igazolványai” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati igazolványai” szövegrész, az 1.58. alpontjában az „APEH adóigazolvány” szövegrész helyébe az „adóigazolvány” szöveg lép, a III/2. pont 2.15. alpontjában a „belépési engedély a Vám- és Pénzügyőrség objektumaiba” szövegrész helyébe a „belépési engedély a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek és nyomozóhatósági szerveinek objektumaiba” szöveg lép.
81. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(3) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 27/B. §-al egészül ki:
(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 36. §-ában a „322. §-a (1) bekezdésének l) pontja” szövegrész helyébe a „322. § (1) bekezdés szerinti veszélyességi pótlék” szöveg lép.
(7) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(8) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(9) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 67. § (13) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(10) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/A. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.
(11) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 2/B. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
(12) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 7. számú mellékletével egészül ki.
82. § A mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól szóló 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
83. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 202/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.
84. § A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdésében a „honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya” szöveg lép.
85. § (1) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában]
(2) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.
86. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 88. § (4) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg, a 89. § (8) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg lép.
87. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH)” szövegrész helyébe a „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a (4) bekezdés második mondatában „az APEH” helyébe „a NAV” szöveg, az 5/D. § (3) bekezdésében a „Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím” szövegrész helyébe „NAV” szöveg, a 20/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg, a 22. § (5) bekezdésében „Az APEH” szövegrész helyébe „A NAV” szöveg, a (9) bekezdésében „az állami adóhatóság” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.
88. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés l) pontjában a „vám- és pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
89. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 1. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában]
(2) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[26. § (1) A személyi védelem költsége]
[működési költségvetésében meghatározott forrásfejezetet terheli.]
90. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számlák” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számlák” szöveg lép.
91. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdés f) pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság)” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint állami adóhatóság a (a továbbiakban: adóhatóság)” szöveg, 7. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” lép.
92. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. számú melléklet 465. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség elszámolási számla” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámhatósági elszámolási számla” szöveg lép.
93. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 6. számú melléklet 465. pontjában a „465. Vám- és pénzügyőrséggel szembeni kötelezettség” szövegrész helyébe a „465. Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, mint vámhatósággal szembeni kötelezettség” szöveg lép.
94. § A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás feladatait ellátó hatóság szervezetéről, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjéről szóló 279/2001. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervekre” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveire és nyomozóhatósági szerveire” szöveg lép.
95. § A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.
96. § A Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 10. §-ában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
97. § A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek” szöveg lép.
98. § Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
99. § (1) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
(2) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 3. § a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[3. § A gazdaság mozgósításának alapfeladata a vagyoni szolgáltatások biztosítása]
(3) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(3) A tartalékok – rendeltetésük, illetve összetételük szerinti – csoportosítása:]
(4) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. alcím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 8. pont második francia bekezdésében a „rendvédelmi szervek részéről” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is) részéről” szöveg lép.
(6) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet II. Fejezet 10. pontjának a) alpontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek:” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is):” szöveg, a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg, a „VP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 10. pont b) alpontjában a „PM” szövegrész helyébe az „NGM” szöveg lép.
(7) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. Fejezet 1.1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az igények tervezése kiterjed:]
(8) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet V. Fejezet első francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A tervező szervek a védelemgazdasági alapterv összeállítása során]
(9) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 1. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(10) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet VII. Fejezet 2. pont, A 7. számú táblázat értelmezéséhez szükséges magyarázatok című táblázat alatti szövegrészben a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg lép.
(11) A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. Fejezet 1. pontjában „- a PM mint a VP felügyeleti szerve;” szövegrész helyébe „- az NGM mint a NAV felügyeleti szerve;” szöveg, a 2. pontjában „- a PM – a költségvetési előirányzatokért” szöveg helyébe „- az NGM – a költségvetési előirányzatokért”, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet a) pontjában és az e) pont utolsó előtti bekezdésében, a Tervezési táblázatok, segédletek című táblázat 3. sorának „Címe” elnevezésű oszlopban, a 2. számú táblázat 3. sorában, valamint a 3. számú táblázat címében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek (ideértve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveit és nyomozóhatósági szerveit is)” szöveg, az 1. számú melléklet VIII. Fejezet 1. számú táblázat 2. oszlopában a „VP (PM)” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, az 1. számú melléklet Függelékében a „VP Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „NAV Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
100. § A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában és 4. § (4) bekezdés második mondatában a „rendvédelmi szervekre,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervekre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra,” szöveg lép.
101. § (1) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
102. § A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
103. § (1) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
(2) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról szóló 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
104. § A posta veszélyeztetettségi és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről szóló 241/2004. (VIII. 16.) Korm. rendelet 2. § d) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal”, a 19. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
105. § (1) Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 371/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében „A Parancsnokság” szövegrész helyébe „Az Igazgatóság” szöveg, a 9. §-ában „a Parancsnokság” szövegrész helyébe „az Igazgatóság” szöveg lép.
106. § A területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
107. § (1) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
108. § (1) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) Központi Hivatalával” szöveg, a 6. § (1) bekezdés c) pontjában a „VPOP” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, a 6. § (2) bekezdésében a „VPOP-t,” szövegrész helyébe a „NAV-ot,” szöveg lép.
(2) A kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
109. § A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különböző években, de ugyanazon ügyben keletkezett iratokat is egy főszámon lehet nyilvántartani:]
110. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az Szt.]
(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 2. számú melléklet II. pont második bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
(4) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában és 9. számú mellékletének kitöltési tájékoztató része II. 1. pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV” szöveg, 3. számú mellékletének IV. pontjában és a 9. számú melléklet IV. pontjában „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága” szövegrész helyébe „a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatósága” szöveg lép.
111. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § E rendelet alkalmazásában]
(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 54. § (1) bekezdésében a „Honvédség” szövegrész helyébe a „Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
112. § (1) Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
113. § (1) A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig]
(2) A fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet 3. számú melléklet IV. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adózó kijelenti, hogy]
114. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdés g) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságát” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Főigazgatóságát” szöveg, az 5. számú melléklet I.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága”, a III.4. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg, a IV.3. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség területileg illetékes középfokú szerve” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes megyei vám- és pénzügyőri igazgatósága” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes vám- és pénzügyőri regionális főigazgatósága” szöveg lép.
115. § A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16/C. § (6) bekezdésében „az APEH” szövegrész helyébe „a NAV” szöveg lép.
116. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságról szóló 289/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az ONYF az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl]
117. § A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
118. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
119. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d)–e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA), az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA), valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA), (a továbbiakban együtt: alapok) által finanszírozott programok és intézkedések pénzügyi tervezésében, pénzügyi és számviteli lebonyolításában részt vevő alábbi szervekre:]
(2) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról, lebonyolításának rendjéről szóló 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 23. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
120. § (1) Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában:]
(2) Az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. § E rendelet alkalmazásában:]
121. § (1) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „határvámhivataloknál” szövegrész helyébe a „határkirendeltségeknél” szöveg lép.
(3) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet 4. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.
122. § Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
123. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. p) pontjában és 7. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete” szöveg lép.
124. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[14/A. § (1) Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak]
(2) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Kormány a megyei rendőr-főkapitányságnak, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnak a nem Európai Uniós tagállammal közös határszakaszon létesítendő ideiglenes határátkelőhely megnyitására irányuló, valamint az Európai Unión kívülről érkező vagy az Európai Unión kívülre induló légi jármű esetén ideiglenes határátkelőhely repülőtéren történő megnyitására irányuló eljárásában,]
[szakhatóságként jelöli ki.]
(3) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 14/A. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával” szövegrész helyébe a „NAV Központi Hivatalával” szöveg lép.
125. § A határterületről, valamint a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás szabályairól szóló 330/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
126. § (1) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) A meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I. kategória 8. pontjában a „2006. évi LVII. törvény 6. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg, az 1. számú melléklet II. kategória 10. pontjában a „2006. évi LVII. törvény” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg lép.
127. § A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet 1. § c) pontjának ca) alpontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
128. § Az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
129. § (1) Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: FémVhr.) 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2) A FémVhr. 2. § (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
(3) A FémVhr. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
(4) A FémVhr. 3. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(5) A FémVhr. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(6) A FémVhr. 5. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(7) A FémVhr. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(8) A FémVhr. 6. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(9) A FémVhr. 9. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(10) A FémVhr. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(11) A FémVhr. 12. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(12) A FémVhr. 24. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(13) A FémVhr. 4. § (1) és (2) bekezdésében „A területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatal” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszerv” szöveg, az 5. § (2) bekezdésében „A regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „Az engedélyező vámszerv” szöveg, a 9. § (2) bekezdésben „a területileg illetékes regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv, mint kedvezményezett” szöveg, a 9. § (9) bekezdésben „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 10. § (1) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés c) pontjában „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 11. § (1) bekezdésében a „a regionális ellenőrzési központhoz” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervhez” szöveg, a 13. § (1) és (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 13. § (3) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatallal” szövegrész helyébe a „az engedélyező vámszervvel, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervvel” szöveg, a 13. § (4) bekezdésében „a regionális ellenőrzési központ” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg, a 20. § (2) bekezdésében „a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszervhez, illetve az engedélyező vámszerv illetékességi területén kívül lévő telephelye tekintetében a telephely szerint illetékes vámszervhez” szöveg, a 20. § (16) bekezdésében a „kötelezettségét adattartalmát a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe a „kötelezettség adattartalmát a 3. számú melléklet, ” szöveg, a 24. § (1) bekezdésében az „anyagokra” szövegrész helyébe az „anyagok” szöveg, a 24. § (4) bekezdésében „a Vám- és Pénzügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága” szövegrész helyébe „az engedélyező vámszerv” szöveg lép.
(14) A FémVhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete, a 2. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.
130. § A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló 356/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
131. § A befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól szóló 55/2010. (III. 11.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés d) pontjában a „Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek” szöveg lép.
132. § A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 43. § (5) bekezdésében a „rendvédelmi szerveknél” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg, az 52. § (3) és (4) bekezdésében a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
133. § (1) A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 37. §. (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[(3) A miniszter a nemzetközi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy]
(2) A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 1.2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
134. § Az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.10. pontjában „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai” szövegrész helyébe a „a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala” szöveg, a 3.5. pontjában „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai” szövegrész helyébe „a rendvédelmi szervek területi és helyi parancsnokságai, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közép- és alsó fokú vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.
135. § A polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 169/2010. (V. 11.) Korm. rendelet 16. § c) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)” szöveg, a 25. § (6) bekezdésében a „rendvédelmi szervek,” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek, a NAV,” szöveg, a 26. §-ban a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a rendvédelmi szerv” szöveg helyébe a „mind a repülőtér üzemben tartója, mind a NAV, mind pedig a rendvédelmi szerv” szöveg lép.
136. § Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében a „rendvédelmi szerv” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei” szöveg lép.
137. § (1) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A miniszter az államháztartásért és költségvetési politikáért való felelőssége körében]
(2) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]
(3) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]
(4) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]
(5) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 75. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége körében]
138. § A Terrorelhárítási Központról szóló 232/2010. (VIII. 19.) Korm. rendelet 6. § a) pontjában a „rendvédelmi szervek” szövegrész helyébe a „rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg lép.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
139. § (1) Hatályát veszti a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 17/2003. (VII. 1.) PM–IM együttes rendelet 1–5. §-a és 7. §-a.
(2) Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 60. §-a, 61. §-a és 62. §-a.
(3) Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 87. § (6) bekezdése.
(4) Hatályát veszti az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 3.2. pontja nyitó szövegrészében a „vám- és pénzügyőrségi” szövegrész.
(5) Hatályát veszti a szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet 12. pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete” szövegrész.
(6) Hatályát veszti a FémVhr. 3. § (2) bekezdés a) pontja.
140. § (1) E rendelet 72. §–138. §-ai, továbbá a 139. § (1)–(3) bekezdése és (5)–(6) bekezdése 2011. január 2-án hatályát veszti.
(2) E rendelet 139. § (4) bekezdése 2013. január 2-án hatályát veszti.
(4) Ez a § 2013. január 3-án hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
2. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
3. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
4. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
5. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Szerv |
Munkakör/Beosztás |
Maximum rendfokozat |
Képesítési követelmény |
---|---|---|---|
felsőfokú állami iskolai végzettség |
|||
Központi szerv |
Elnök |
tábornok |
jogi vagy közgazdasági felsőfokú végzettség |
Elnökhelyettes |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Szakfőigazgató |
tábornok |
||
Főigazgató |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatal főosztályvezető |
|||
Főigazgató-helyettes |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Igazgató |
|||
Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatali főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Bűnügyi Főigazgatóság főosztályvezető-helyettes |
|||
Igazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Központi Hivatal osztályvezető |
ezredes |
||
Főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
RTF tanszékvezető |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
||
Osztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
RTF tanszékvezető-helyettes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
||
Területi szerv |
Főigazgató |
tábornok |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
Főigazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató |
|||
Regionális bűnügyi igazgatóság igazgató-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető-helyettes |
ezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Osztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Helyi szerv |
Igazgató |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
Igazgató-helyettes |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Főosztályvezető-helyettes |
|||
Áru- és Bűnjelkezelő Hivatal hivatalvezető |
alezredes |
szakirányú egyetem vagy főiskola |
|
Osztályvezető |
alezredes |
6. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Be- |
Szerv |
BM, NGM, valamint a BM és az NGM irányítása alá tartozó szervek |
Rendőrség |
Katasztrófavédelem (polgári védelem, |
Hivatásos önkormányzati tűzoltóság |
Büntetés-végrehajtás |
---|---|---|---|---|---|---|
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||||||
VI. |
Minisztériumi |
kiemelt főreferens |
|
|
|
|
osztályvezető- |
||||||
belső ellenőr (TEK) |
||||||
jogtanácsos (TEK) |
||||||
csoportvezető (TEK) |
||||||
pszichológus (TEK) |
||||||
ügyeletvezető (TEK) |
||||||
Központi |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
|
osztályvezető- |
|
alosztályvezető |
alosztályvezető |
alosztályvezető |
||||
kiemelt főreferens |
kiemelt főreferens |
kiemelt főreferens |
||||
szakcsoport- |
||||||
főiskolai tanár, docens |
||||||
Területi |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
osztályvezető- |
|
Helyi |
|
hivatalvezető, alosztályvezető, kiemelt főreferens, kirendeltség- |
|
osztályvezető- |
|
|
V. |
Minisztériumi |
főreferens |
|
|
|
|
kiemelt főelőadó |
||||||
mentőtiszt (TEK) |
||||||
kiemelt biztonsági főtiszt (TEK) |
||||||
főmérnök (TEK) |
||||||
Központi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|
kiemelt főelőadó |
|
Területi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó, főiskolai adjunktus |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|
Helyi |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
kiemelt főelőadó |
csoportvezető, kiemelt főelőadó |
|||
IV. |
Minisztériumi |
főelőadó (TEK) |
|
|
|
|
szolgálat- |
||||||
Központi |
főelőadó, főiskolai tanársegéd |
főelőadó |
főelőadó |
|
főelőadó |
|
Területi |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
főelőadó |
|
Helyi |
|
főelőadó technikai tiszt |
főelőadó |
főelőadó |
|
|
III. |
Minisztériumi |
előadó (TEK) |
|
|
|
|
Központi |
előadó |
előadó |
előadó |
|
előadó |
|
Területi |
előadó |
előadó |
előadó |
előadó |
előadó |
|
Helyi |
|
előadó |
előadó |
előadó |
|
|
II. |
Központi |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
fogalmazó |
Területi |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
Helyi |
|
fogalmazó |
fogalmazó |
fogalmazó |
|
|
I. |
Központi |
|
|
szerződéses |
|
|
Területi |
|
|
szerződéses |
szerződéses |
|
|
Helyi |
|
|
szerződéses |
szerződéses |
|
|
Pályakezdő |
||||||
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||||||
IV. |
Minisztériumi |
gépjárművezető (TEK) |
|
|
|
|
biztonsági gépjárművezető (TEK) |
||||||
referens (TEK) |
||||||
lakásbiztosító (TEK) |
||||||
helyszínbiztosító (TEK) |
||||||
objektumőr (TEK) |
||||||
Központi |
|
szolgálat- |
|
|
|
|
Területi |
szolgálat- |
szolgálat- |
szolgálatvezető |
szolgálatvezető |
főfelügyelő |
|
Helyi |
|
szolgálat- |
szolgálatvezető, szerparancsnok |
roham- |
|
|
III. |
Központi |
segédelőadó |
járőrvezető, segédelőadó |
|
|
segédelőadó |
Területi |
segédelőadó |
járőrvezető, segédelőadó, főhatárrendész |
segédelőadó |
segédelőadó |
segédelőadó, művezető |
|
Helyi |
|
járőrvezető, főhatárrendész |
különleges szerkezelő |
segédelőadó, szerparancsnok, különleges szerkezelő |
|
|
II. |
Központi |
|
gépjárművezető |
|
|
|
Területi |
kiképző |
járőr, határrendész |
gépjárművezető |
gépjárművezető |
felügyelő |
|
Helyi |
járőr, határrendész |
beosztott tűzoltó |
beosztott tűzoltó |
|||
I. |
Központi |
szerződéses |
||||
Területi |
szerződéses |
szerződéses |
||||
Helyi |
szerződéses |
szerződéses |
||||
Pályakezdő |
7. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Besorolási fokozat |
Szervezeti szint |
Alapbeosztások |
I. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||
Vezető-főtanácsos |
Központi szerv |
Kiemelt főreferens |
Középfokú szerv |
Kiemelt főreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Kiemelt főreferens |
|
Főtanácsos |
Központi szerv |
Főreferens |
Középfokú szerv |
Főreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Főreferens |
|
Vezető-tanácsos |
Központi szerv |
Vezető szakreferens |
Középfokú szerv |
Vezető szakreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Vezető szakreferens |
|
Tanácsos |
Központi szerv |
Szakreferens |
Középfokú szerv |
Szakreferens |
|
Alsó fokú szerv |
Szakreferens |
|
Fogalmazó |
Központi szerv |
Referens |
Középfokú szerv |
Referens |
|
Alsó fokú szerv |
Referens |
|
Gyakornok |
Központi szerv |
Gyakornok |
Középfokú szerv |
Gyakornok |
|
Alsó fokú szerv |
Gyakornok |
|
II. BESOROLÁSI OSZTÁLY |
||
Főmunkatárs |
Központi szerv |
Főszemlész |
Középfokú szerv |
Főszemlész |
|
Alsó fokú szerv |
Főszemlész |
|
Főelőadó |
Központi szerv |
Szemlész |
Középfokú szerv |
Szemlész |
|
Alsó fokú szerv |
Szemlész |
|
Előadó |
Központi szerv |
Ügyintéző |
Középfokú szerv |
Ügyintéző |
|
Alsó fokú szerv |
Ügyintéző |
|
Gyakornok |
Központi szerv |
Gyakornok |
Középfokú szerv |
Gyakornok |
|
Alsó fokú szerv |
Gyakornok |
8. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
Közúti szállítás esetén |
Cím, fax, e-mail |
|
Horvátország |
Letenye |
NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye, |
Szerbia |
Röszke |
NAV Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Röszke, |
Ukrajna |
Záhony |
NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony, |
Vasúti szállítás esetén |
|
|
Horvátország |
Murakeresztúr |
NAV Zala Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Letenye, |
Szerbia |
Kelebia |
NAV Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Tompa, |
Ukrajna |
Záhony |
NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Záhony, |
Vízi szállítás esetén (Duna) |
|
|
Mohács |
|
NAV Baranya Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság Határkirendeltsége Mohács, |
Légi szállítás esetén |
|
|
Budapest-Ferihegy |
|
NAV 1. számú Repülőtéri Igazgatóság |
9. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
10. számú melléklet a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelethez
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás