• Tartalom

8/2011. (HK 14.) HM KÁT szakutasítás

A HM közigazgatási államtitkárának 8/2011. (HK 14.) HM KÁT s z a k u t a s í t á s a a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje kiadásáról*

2011.10.07.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 100. § (3) bekezdése, valamint 110. § (1) bekezdése alapján a Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje kiadásáról az alábbi

szakutasítást

adom ki:

1. A szakutasítás hatálya kiterjed a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatalra, a HM Belső Ellenőrzési Hivatalra, valamint a Magyar Honvédség Támogató Dandárra.

2. A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény operatív belső kontrollrendszerének részét képező Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjét a jelen szakutasítás mellékleteként kiadom.

3. A szakutasítás hatálya alá tartozó honvédelmi szervezetek vezetői a szakutasítás hatályba lépését követő 60 napon belül tekintsék át a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje 1. számú függelékében felsorolt szabályozókat és a felelősségi körükbe tartozó szabályozók esetében intézkedjenek a szabályozó felülvizsgálatára, szükség szerinti módosítására, valamint a felelősségi körükbe tartozó, de az 1. számú függelékben fel nem sorolt szabályozók esetén kezdeményezzék a függelék kiegészítését.

4. A szakutasítás közzététele napján lép hatályba.

Fodor Lajos s. k.,
HM közigazgatási államtitkár

Melléklet a 8/2011. (HK 14.) HM KÁT szakutasításhoz

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje

2011.

Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a „Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény” (a továbbiakban: Honvédelmi Minisztérium) működése során előforduló szabálytalanságok kezelésére a jelen szabályzatban meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni.


I.
Az eljárásrend kialakításával kapcsolatos általános felelősségi szintek:
a) A 87/2010. (X. 6.) HM utasítással kiadott Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: HM SZMSZ) foglaltak alapján a Honvédelmi Minisztérium szabálytalansági felelősi feladatait a HM Kontrolling és Szabályozási Főosztály (a továbbiakban: HM KSZF) főosztályvezetője látja el.
b) A Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjét a HM KSZF dolgozza ki.
c) Az eljárásrend tartalmazza a Honvédelmi Minisztérium működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az egyes műveletekben előforduló, valamely normától, belső rendelkezéstől, felettesi utasítástól, elöljárói parancstól való eltérés esetén a vezetők, illetve a beosztott állomány által alkalmazandó eljárási rendet és szabályokat az alábbiak szerint.


II.
1. A szabálytalanság fogalma
Jelen eljárásrend alkalmazásában szabálytalanság: az államháztartás működési rendjében a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az egyes műveletekben előforduló, valamely normától (jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz), belső rendelkezéstől, valamint felettesi utasítástól, vagy elöljárói parancstól való eltérés. Ide tartoznak mindazon tevékenységek, mulasztások, hiányosságok, amelyek büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-, vagy kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekménynek minősülnek.

2. Az eljárásrend vonatkozásában a szabálytalanságok szándékosságának, illetve gondatlanságának megítélése tárgyában a következő szempontok figyelembevételével kell eljárni:
(1) Szándékosan okozott a szabálytalanság, ha azt a munkatárs tudatosan, többnyire valamilyen előny saját részre való megszerzése céljából követi el (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés);
(2) Gondatlanságból okozott a szabálytalanság, ha azt a munkatárs figyelmetlenségből, hanyagságból, pontatlan nyilvántartás miatt követi el.

3. A szabálytalanságok kialakulásának megelőzését szolgálja
a) a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó vezetői tudatosság, stratégia kialakítása;
b) a követelmények írásban való egyértelmű rögzítése, dokumentálása, megismertetése, elfogadtatása;
c) a hatékony belső kontrollok kialakítása;
d) vezetés folyamatos tájékoztatására alkalmas információs rendszer működtetése;
e) vagyonvédelem és az eszközbiztonság érvényesítése;
f) munkatársak megfelelő motiváltságának kialakítása;
g) az elégtelen munkavégzés, az elkövetett szabálytalanság megfelelő szankcionálása;
h) a konkrét feladat ellátásához szükséges általános és/vagy speciális szakmai ismeret biztosítása.

3.1. Az előfordult szabálytalanság tapasztalatait összegezve más hasonló szabálytalanságok megelőzése céljából a HM KÁT
a) intézkedik az érintett HM szerv vezetője felé a vezetési tevékenység elősegítése érdekében,
b) intézkedik a HM Belső Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM BEH) felé az ellenőrző tevékenység megfelelő irányú kiterjesztése érdekében,
c) szükség szerint elrendeli a személyi állomány oktatását az adott témában.

3.2. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja:
a) a szabálytalanságok kialakulásának megakadályozása (megelőzés);
b) a jogszerű állapot helyreállítása (a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása);
c) a tapasztalatok feldolgozása és beépítése a belső kontrollrendszerbe és a belső szabályozókba;
d) a felelősség megállapítása, a szankcionálás.

3.3. A szabálytalanságok megelőzése érdekében
a) a Honvédelmi Minisztérium személyi állománya – saját munkakörét és személyét illetően – köteles megismerni és betartani a gazdálkodással összefüggő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket.
b) a gazdálkodást érintő jogszabályok kihirdetésekor, a fejezetszintű, valamint a helyi belső rendelkezések kiadásakor, illetve jelentősebb módosításuk esetén az egységes értelmezést és alkalmazást elősegítő feldolgozásuk érdekében – témakörtől függően – HM szerv szintű (értekezleteket), illetve a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal érintett szervezeti egységeinek vezetői részéről saját hatáskörben szervezett továbbképzéseket kell tartani.

4. A HM KSZF főosztályvezető, mint a Honvédelmi Minisztérium szabálytalansági felelőse ellátja az alábbi feladatokat:
a) Adminisztratív feladatok:
aa)a jelen szabályzatban előírtak betartásának felügyelete;
ab) szabálytalanságok megelőzését szolgáló képzések szervezése;
ac) a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetése;
ad) az előírt adatszolgáltatások, jelentéstételi kötelezettségek teljesítése;
ae) a jelen szabályzat évenkénti felülvizsgálata, javaslattétel a korszerűsítésére.
b) Operatív feladatok:
ba) a szabálytalanságok okainak kivizsgálásában való részvétel;
bb) a várható következmények, hatások felmérése;
bc) az intézkedések gyakorlati megvalósításának figyelemmel kísérése;
bd) az elrendelt jogkövetkezmények végrehajtásának nyomon követése, monitoringja;
be) a szabálytalanságok ismétlődését megakadályozó intézkedések kidolgozásában való részvétel;
bf) a személyiségi jogok, valamint a szabálytalanságot bejelentők védelme.

5. A szabálytalanságok észlelése és kezelése a belső kontroll rendszerében:

5.1. A szabálytalanságok észlelése
A szabálytalanságok észlelése a belső kontrollrendszerben történhet:
a) a Honvédelmi Minisztérium beosztott személyi állománya;
b) a Honvédelmi Minisztérium egyes szervezeti egységeinek vezetői;
c) a Honvédelmi Minisztérium vezetői;
d) a HM BEH által végzett államháztartási belső ellenőrzés,
e) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) részéről végzett kormányzati ellenőrzés,
f) az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) részéről végzett külső ellenőrzés,
g) egyéb küldő személy
által.

5.2. A szabálytalanságok kezelése a belső kontrollfolyamatok rendszerében
5.2.1. A Honvédelmi Minisztérium beosztott állománya részéről belső kontrollfolyamatok keretében észlelt szabálytalanság kezelése
(1) Amennyiben a szabálytalanságot a beosztott személyi állomány tagja észleli, köteles arról értesíteni a HM állományilletékes szervezeti egységének vezetőjét (parancsnokát).
(2) Amennyiben az állományilletékes szervezeti egység vezetője (parancsnoka) az adott ügyben érintett, a beosztott személyi állomány tagja a szolgálati szabályzatban, illetve a munkaköri leírásban rögzített szabályok szerint köteles eljárni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben értesített szervezeti egység vezetője megalapozottnak találja a szabálytalanságot, a feladat- és hatásköri, illetve felelősségi rendnek megfelelően intézkedik a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, illetve hatáskör hiányában az ügyet köteles jelenteni a HM KÁT részére.
(4) A HM KÁT gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
5.2.2. A HM szervek vezetői részéről észlelt szabálytalanság kezelése
(1) Amennyiben a szabálytalanságot a HM szerv vezetője (parancsnoka) észleli, a feladat- és hatásköri, illetve felelősségi rendnek megfelelően köteles intézkedni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, illetve hatáskör hiányában köteles az ügyet jelenteni közvetlen felettese (elöljárója) részére.
(2) Amennyiben a közvetlen felettes (elöljáró) az ügyben érintett, annak felettesét (elöljáróját) kell értesíteni.
(3) A HM szerv vezetője a részére jelentett esetekben gondoskodik a megfelelő intézkedések megtételéről, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
5.2.3. A HM KÁT által észlelt szabálytalanság kezelése
A HM KÁT a közvetlenül észlelt szabálytalanság alapján, annak megalapozottsága esetén megteszi az ügyben érintett vezetője felé a szükséges lépéseket, illetve a hatáskörébe tartozóan intézkedést hoz. Indokolt esetben gondoskodik a szükséges eljárás megindításáról.

5.3. A belső ellenőr, illetve a belső ellenőrzési vezető részéről észlelt szabálytalanság kezelése
(1) A Honvédelmi Minisztériumban az államháztartási belső ellenőrzési feladatokat – a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 4. § (1)–(3) és (5) bekezdése valamint a HM Belső Ellenőrzési Hivatal költségvetési szerv alapításáról szóló 24/2010. (XII. 3.) HM határozatban előírtakra figyelemmel – a HM BEH látja el.
(2) A HM BEH a Honvédelmi Minisztérium államháztartási belső ellenőrzése során észlelt szabálytalanság esetén a Ber., illetve a HM fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól, és a HM fejezet egységes államháztartási belső ellenőrzési kézikönyvének kiadásáról szóló 81/2007. (HK 17.) HM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) előírásaival összhangban köteles eljárni.
(3) A HM BEH által a Honvédelmi Minisztérium államháztartási belső ellenőrzése során észlelt szabálytalanság gyanúja esetén a Ber. 12. § f) pontjában foglaltakra tekintettel a HM BEH igazgatója köteles az illetékes HM vezetőt haladéktalanul tájékoztatni, és a megfelelő eljárások megindítására javaslatot tenni, illetve tudomására jutott bűncselekmény esetén a Ber. 171. § (2) bekezdésben foglaltak szerint eljárni.
(4) A HM-szerv vezetőjének, illetve a miniszter közvetlen alárendeltségébe és jelen szakutasítás hatálya alá tartozó szervezet vezetőjének érintettsége esetén a honvédelmi miniszter a Ber. 2. § r) pontja értelmében köteles gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról, ez azonban az államháztartási belső ellenőrzés lezárását nem befolyásolhatja.
(5) A HM BEH által végrehajtott államháztartási belső ellenőrzés lezárására a Ber. 28. §-ában, illetve az Utasítás 11. § (22) bekezdésében foglaltak szerint a HM által jóváhagyott ellenőrzési jelentés megküldésével kerül sor. Az ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalójában szereplő ellenőri javaslatok képezik az alapját a feltárt szabálytalanságok megszüntetését célzó „Intézkedési terv” elkészítésének, amelyet a HM elrendelésnek megfelelően az ellenőrzési jelentésben megjelölt vezető(k) köteles(ek) elkészíteni az egyes feladatok végrehajtásáért felelős vezető, a kidolgozó és együttműködő szervek, valamint a végrehajtás határidejének megjelölésével. Az „Intézkedési terv” kidolgozásának, véleményeztetésének és jóváhagyásra történő felterjesztésének eljárásrendjét a Ber. 17. § (1) bekezdés d) pontja, a 29–30. §-a, valamint az Utasítás 11. § (22) bekezdése rögzíti.
(6) Az érintett szervezet, szervezeti egység vezetője a honvédelmi miniszter hatáskörében jóváhagyásra kerülő „Intézkedési terv”-ben elrendelt feladatokat köteles teljesíteni, illetve végrehajtatni annak érdekében, hogy az államháztartási belső ellenőrzés megállapításai alapján feltárt szabálytalanság megszüntetésre kerüljön.

5.4. A külső ellenőrző szerv (ÁSZ, KEHI) részéről észlelt szabálytalanság kezelése
(1) A büntető-, szabálysértési, kártérítési-, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szerv a működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el.
(2) A külső ellenőrző szervek megállapításait, a szabálytalanságok megszüntetésére vonatkozó javaslatait az érintett külső ellenőrző szerv vezetője által lezárt ellenőrzési jelentés tartalmazza.
(3) A külső ellenőrzés tárgya, hatóköre, illetve a szabálytalanságra vonatkozó megállapításai jellegének függvényében, a fejezet szintjén, a honvédelmi miniszter által jóváhagyott „Intézkedési terv” alapján kerül sor a külső ellenőrzés által felvetett szabálytalanságok megszüntetésére.
(4) A külső ellenőrző szervezetek fejezetet érintő – általában több HM szerv feladat- és hatáskörére kiterjedő – ellenőrzéseinek koordinációja – a szervezési, a véleményezési, valamint az intézkedési tervek kidolgozása, véleményeztetése, jóváhagyatása, továbbá az ellenőrzések során tett javaslatok hasznosulásának nyomon követését biztosító miniszteri tájékoztatások összeállítása tekintetében – az Utasítás 8. § i) és j) pontjai értelmében miniszteri feladatszabás alapján a HM BEH feladatkörében történik. A HM BEH részére a HM szervek vezetői a szakterületüket érintően a szükséges együttműködést kötelesek biztosítani.

5.5. Egyéb külső személy részéről észlelt szabálytalanság kezelése
(1) Az egyéb külső személyek által jelzett, szabálytalanságokra vonatkozó dokumentumokat annak az állományilletékes HM szerv vezetőjéhez kell eljuttatni, ahol a szabálytalanságot elkövették.
(2) Az állományilletékes HM szerv vezetője köteles a bejelentésben foglaltak minősítésére. Megállapított szabálytalanság esetén köteles az eljárásrendnek megfelelően eljárni, és a szabálytalanság minősítéséről, valamint a tett intézkedésekről a bejelentőt is tájékoztatni.

6. A feltárt szabálytalanságok, a tett intézkedések nyilvántartása, elemzése
(1) A szabálytalansági felelős HM KSZF feladatkörébe tartozik a feltárt szabálytalanságok és a kapcsolódó intézkedések koordinálása érdekében a feltárt szabálytalanságokról a naprakész, pontos (a jelen szabályzat 6. számú függelékében megtalálható) nyilvántartás vezetésének megszervezése, biztosítása.
(2) A szabálytalanságokkal kapcsolatosan a HM KSZF köteles biztosítani minden írásos dokumentum – különösen a feltárást rögzítő, az intézkedések végrehajtását, illetőleg az eljárások lefolytatását bizonyító iratok – nyilvántartását és megőrzését, a vezető részére a nyomon követést célzó összegző jelentések elkészítését. A jelentésnek tartalmaznia kell a rendszeresen, tipikusan előforduló, rendszerbeli hiányosságokra utaló, a pénzügyi kihatással járó, a kiemelt jelentőségű, a szándékosan elkövetett, a kártérítési igény érvényesítésével együtt járó szabálytalanságokat, a bejelentőket ért esetleges hátrányokat, valamint a megtett intézkedések pozitív tapasztalatait.
(3) A személyes érintettséget feltételező eljárási iratokat a vonatkozó szabályok szerint a HM Humánpolitikai Főosztálynál kell nyilvántartani és megőrizni.
(4) A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje keretében feltárt hibák a „HM Igazgatása”-ra vonatkozó összesített nyilvántartását és a tevékenység eredményével, tapasztalataival kapcsolatos összesített értékelő jelentést a HM KSZF készíti el az érintett HM szervek a tárgyévet követő év január 31-ig történő adatszolgáltatásai alapján. A HM KSZF összesített beszámolót készít a tárgyévet követő év március 31-ig, amelyet megküld a HM KPH részére a HM tárca éves szöveges beszámolójába történő bedolgozás érdekében. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje keretében feltárt hibák a Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó összesített nyilvántartását a HM KSZF készíti el. Az összesített nyilvántartást és beszámoló jelentést a HM, mint intézmény szabálytalansági felelősi feladatait ellátó HM KSZF főosztályvezető hagyja jóvá és tájékoztatásul felterjeszti a HM KÁT, valamint a HVKF részére.
(5) A Honvédelmi Minisztérium vezetője (a szabálytalansági felelős tevékenységén keresztül) nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, az általa meghozott döntések alapján tett intézkedéseket, a megindított eljárások helyzetét, a kijelölt vizsgáló, illetőleg vizsgáló bizottság működését. Figyelemmel kíséri az általa elrendelt intézkedések, illetve a vizsgálatok során tett javaslatok végrehajtását.

Függelékek

1. számú függelék: A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény működését meghatározó hatályos szabályozók, 1 lap
2. számú függelék: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét megalapozó jogszabályok jegyzéke, 1 lap
3. számú függelék: Az egyes eljárások esetében irányadó jogszabályok főbb rendelkezései, 2 lap
4. számú függelék: Jegyzőkönyv a szabálytalanságról, 1 lap
5. számú függelék: Példa a szabálytalanságfajtákra, 1 lap
6. számú függelék: Szabálytalanság nyilvántartás, 1 lap

1. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény működését meghatározó hatályos szabályozók

Fsz.

Tárgy

1.

A Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (kiadva a 87/2010. (X. 6.) HM utasítás mellékleteként)

2.

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény gazdálkodásának szabályairól szóló 25/2011. (HK 6.) HM KÁT intézkedés

3.

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény (köz)beszerzési szabályzatának kiadásáról szóló
50/2009. (HK 13.) KF intézkedés

4

a honvédelmi miniszter 81/2007. (HK 15.) HM utasítása a HM fejezet államháztartási belső ellenőrzési rendjének szabályairól, és a HM fejezet egységes államháztartási belső ellenőrzési kézikönyvének kiadásáról

5.

A honvédelmi szervek operatív belső kontrolljainak kialakításáról és működtetéséről szóló 49/2011.
(IV. 22.) HM utasítás

6.

A Honvédelmi Minisztérium, mint intézmény kockázatkezelési szabályzatának kiadásáról szóló
11/2011. HM utasítás

7.

A honvédségi szolgálati személygépkocsi lakás és munkahely közötti utazásra történő használatának szabályozásáról szóló 112/2010. (XII 29.) HM utasítás

8.

A Honvédelmi Minisztérium és a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó egyes szervezetek éves
és havi munkaterveinek elkészítésével összefüggő feladatokról szóló 30/2009. (IV. 29.) HM utasítás

9.

A honvédelmi tárca információbiztonság politikájáról szóló 94/2009. (XI. 27.) HM utasítás

10.

A hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság,
a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006.
(III. 21.) HM rendelet

11.

A Magyar Honvédség Egységes Iratkezelési Szabályzatának kiadásáról, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Titokvédelmi és Ügyviteli Szabályzata kiadásáról szóló 11/1996.
(HK 7.) HM utasítás módosításáról szóló 20/2008. (HK 6.) HM utasítás

12.

A bélyegzőellátásról és a bélyegzők használatáról szóló 56/2008. (HK 12.) HM utasítás

13.

A honvédelmi minisztériumi objektumok védelmével, működésével és az ezzel összefüggő irányítási tevékenységgel kapcsolatos feladatokról szóló 6/2010. (I. 15.) HM utasítás

14.

A szolgálati rádiótelefon-ellátás és használat szabályairól szóló 23/2011. (III. 2.) HM utasítás

15.

A Magyar Honvédség Központi Ügyelet működésének szabályozásáról szóló 116/2007. (HK 20.) HM HVKF intézkedés

16.

Az MH Támogató Dandár szervezeti környezetvédelmi szabályzata (9/268. MH TD intézkedés)

17.

A Honvédelmi Minisztérium I. objektum tűzvédelmi szabályzata (9/377. MH TD intézkedés)

18.

A Honvédelmi Minisztérium I. objektum Munkavédelmi Szabályzat (9/378. MH TD intézkedés)

19.

A HM I. objektum működési rendjéről szóló 228/2001. (HK 3-2002.). HVK – HDMCSF intézkedés

20.

A Honvédelmi Minisztérium I. objektum parkolási rendjéről szóló 14/2010. (HK 18.) HM I. objektum parancsnoki intézkedés

21.

A Honvédelmi Minisztérium II. objektum környezetvédelmi szabályzata (9/349. HM II. objektum parancsnoki intézkedés)

22.

A Honvédelmi Minisztérium II. objektum tűzvédelmi szabályzata (9/499. HM II. objektum parancsnoki intézkedés)

23

A Honvédelmi Minisztérium II. objektum Munkavédelmi Szabályzat (12/238. HM II. objektum parancsnoki intézkedés)

24.

A HM II. objektum működési rendjéről szóló 1/2009. HM II. objektum parancsnoki intézkedés

25.

A Honvédelmi Minisztérium II. objektum parkolási és forgalmi rendjének szabályozásáról szóló 1/2011. HM II. objektum parancsnoki intézkedés

2. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét megalapozó jogszabályok jegyzéke

(Jogszabályi háttér a hivatásos és a szerződéses katona, valamint a közalkalmazotti állományt illetően)

1. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

2. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet;

3. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;

4. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet;

5. a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet;

6. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

7. a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

8. a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

9. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

10. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

11. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

12. a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény;

13. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény;

14. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény;

15. egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény

16. a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények vezetői nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet;

17. a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet;

18. a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 19/2002. (IV. 5.) HM rendelet;

19. az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény;

20. a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 312/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet;

21. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény;

22. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

23. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet.

3. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

Az egyes eljárások esetében irányadó jogszabályok főbb rendelkezései
(a hivatásos és szerződéses katona, valamint a kormányzati tisztviselői állományt illetően)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – a gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvénybüntetés kiszabását rendeli.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatóság tagja, a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt érintően feljelentést tenni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál kell megtenni.
Ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Magyar Honvédség működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók.
Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá:
– a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.),
– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.),
– a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 58/2010. törvény [az e törvényben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)],
– a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet,
a Magyar Honvédségnek a hivatásos és szerződéses állományú katonáival szemben fennálló kártérítési felelőssége egyes szabályairól szóló 18/2002. (IV. 5.) HM rendelet,
a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 19/2002. (IV. 5.) HM rendelet előírásai.
Az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes (szándékos, vagy gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Magyar Honvédségnek kell bizonyítania.
Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a következő kivételektől eltekintve – a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.
A károkozó a 3 havi alapilletményének erejéig felel, ha
– a Magyar Honvédség gazdálkodására, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,
– az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
– hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy
– a kár olyan – jogszabályba ütköző – parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.
Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.
A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselő – a külszolgálata alatt – három havi ellátmánya erejéig felel, amennyiben
– a közigazgatási szerv gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
– az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
– a hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével kárt okozott, valamint
– a kár olyan – jogszabályba ütköző – utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított köztisztviselő előzőleg a figyelmét felhívta.
Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.
A köztisztviselő kártérítési felelősségének megállapítására a Ktv. fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
A leltárhiányért fennálló felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.
Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében a Hjt., vagy Ktv. rendelkezései az irányadók.
A hivatásos és szerződéses állomány esetében a Hjt. szerint, ha az állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi – amennyiben cselekménye vagy magatartása nem minősül bűncselekménynek, vagy szabálysértésnek – fegyelemsértést követ el.
Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által
– szolgálati helyén, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést, valamint
– külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi.
Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha az állomány tagja:
– meghalt;
– a cselekményt a Hjt. fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai szerint, illetve más törvényes eljárásban már elbírálták;
– szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt;
– a fegyelemsértés elévült.
A fegyelemsértés elévülése miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha
– a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, vagy a fegyelmi jogkört gyakorló vezetőnek a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt, a határidőket a külföldön elkövetett fegyelemsértés esetén az állomány tagja belföldre történő visszatérésétől kell számítani, ha azt belföldön bírálják el;
– az Sztv. szerint a szabálysértés elévülése bekövetkezett, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló vezetőnek az arról történt tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt.
A köztisztviselők esetében a Ktv. szerint fegyelmi vétséget követ el a köztisztviselő, ha közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.
A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.
Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha
– annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik,
– a fegyelmi eljárás megindítására a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelte után kerül sor,
– a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható, valamint
– a felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.
Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.
A Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények vezetői nyomozásáról szóló 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet határozza meg a szolgálati viszony tartama alatt elkövetett katonai vétség miatt a Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagja ellen indított büntetőeljárásban – ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe – a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes vezető megnevezését, valamint hatáskörét és a vezetői nyomozás részletes szabályait.
A vezető a nyomozó hatósági jogkörét a jogi és igazgatási főnök, valamint az e feladat ellátásával megbízott nyomozótiszt útján, vagy személyesen gyakorolja. Ha a vezető a nyomozás során észleli, hogy a gyanúsított bűncselekménye, vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik nyomozási hatáskörébe, a feljelentést, illetőleg az eljárás során keletkezett iratokat három napon belül – sürgős esetben haladéktalanul – a katonai ügyészhez terjeszti fel.
A kártérítési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonái, valamint az önkéntes jelentkezés alapján tartalékos katonai szolgálatot teljesítők kártérítési felelősségének egyes szabályairól szóló 18/2006. (VI. 27.) HM rendelet, valamint a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 19/2002. (IV. 5.) HM rendelet tartalmazza.

4. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

Jegyzőkönyv a szabálytalanságról
Iktatószám:

A vizsgálat kezdetének időpontja: 20… ……………….. hó ……. nap
A vizsgálat befejezésének időpontja: 20… ………………… hó …… nap
A vizsgálatot végző személy(ek) neve, beosztása: ………………………………………….
A szabálytalanság észlelésének időpontja: 20. …………… hó …… nap
A szabálytalanságot bejelentő neve, beosztása: ………… (pl.: munkatárs, vezető, üzleti partner, ügyfél stb.)
A szabálytalanság észlelésének módja (az észlelő elmondása alapján)

Az észleléskor kiállított dokumentum tartalmi helyességének felülvizsgálati tapasztalatai:

Az észlelést követően már megtett intézkedések és azok hatásai:

A szabálytalanság leírása:
– a szabálytalanság ténye,
– a szabálytalanság minősítése (gondatlan, szándékos),
– a szabálytalanság elkövetésének időpontja,
– a megsértett előírástól való eltérés (jogszabály, belső szabályzat, utasítás),
– a folyamat, vagy tevékenység szabálytalanság által érintett része,
– a szabálytalansághoz vezető körülmények, tényezők,
– a szabálytalanság korrigálhatóságának, vagy korrigálhatatlanságának ténye,
– a szabálytalanságot elkövető/k/ megnevezése,
– az elkövetés módja,
– a szabálytalanság gyakorisága (eseti, időszakos, rendszeres),
– a szabálytalanság következménye (minőségromlás, hibás szolgáltatás, téves kifizetés, egyéb kár).

A helyben hozott intézkedések:
– az intézkedés jogalapja
– a döntéshozó megnevezése
– a döntéshozatal időpontja
– az intézkedés ismertetése (megszüntetés, korrekció, javaslattétel felsőbb szintű intézkedésre)
– az eljárás eredménye

A vizsgálatot végzők által szükségesnek tartott további intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok:

A jegyzőkönyv továbbításának időpontja (az átadás napja)

Csatolt dokumentumok
– a tényt alátámasztó alapdokumentumok, (pl. számlák, pénztári kiadási bizonylatok)
– a szabálytalanságot elkövető/k/ és más érintettek nyilatkozatai

A jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja: ……………, 20… ………….. hó …… nap

 

………………………………

………………………………

 

Vizsgált szervezet/szervezeti

Jegyzőkönyv készítő aláírása

 

egység vezetőjének aláírása

 

 

 

………………………..

…………………………

….........…………………

 

 

A vizsgálatot végző személy(ek) aláírása

5. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

Példa szabálytalanságfajtákra
(nem taxatív jellegű felsorolás)

Szabálytalanság fajtája

Példa a szabálytalanságfajtára

Szabályozottságbeli

– az egyes területek tevékenységére vonatkozó szabályzatok hiánya, illetve azok aktualizálásának vagy testre szabásának elmaradása;

Lebonyolítással kapcsolatos

– a feladatok elvégzésének elmaradása, nem előírásszerű ellátása;
– az előírt határidők be nem tartása;
– pénzbeli juttatásoknál a juttatás rendeletetéseként a szabályozásban rögzített céloktól való eltérés;
– uniós támogatásoknál a közösségi politikák (esélyegyenlőség, környezetvédelem) figyelmen kívül hagyása;

Pénzügyi

– pénztárban jelentkező pénztárhiány,
– jogtalan kifizetések (pl. előirányzat nélküli vagy azt meghaladó elszámolás, jogalap nélküli pénzbeli juttatás folyósítása);
– a szabályozásban meghatározottat meghaladó összeg kifizetése, folyósítása;
– a szabályozásban foglalt feltételeknek meg nem felelő elszámolások befogadása;

Számviteli

– a szabályozásban előírtaknak megfelelő számvitel vezetésének elmulasztása;
– olyan számvitel vezetése, amelyből a pénzmozgás, a pénzbeli juttatások tényleges felhasználása vagy a bevételek forrása a bizonylatok alapján nem vagy csak nehezen követhető;

Irányítási-vezetési

– az ellenőrzési nyomvonal kidolgozásának vagy a FEUVE – azon belül a kontrollok – kialakításának, aktualizálásának elmulasztása vagy nem megfelelő működtetésük;
– az egymással összeférhetetlen funkciók szervezeti és funkcionális szétválasztásának elmaradása;
– a beszámoltatási rendszer működtetésében jelentkező hiányosságok;

Informatikai

– az informatikai rendszer hiányosságai (pl. egyes modulok vagy bizonyos kontrollpontok és kontrollfunkciók hiánya, a hozzáférés nem megfelelő korlátozása), azok kihasználása;
– adatbevitel, illetve adatmódosítás nyomon követhetőségének hiánya, pontatlansága;
– az adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó szabályok megsértése;
– számítástechnikai rendszerhiba miatt bekövetkező szabálytalanságok, azokon belül kiemelten a túlfizetések, hibás levonások;
– késve vagy egyáltalán el nem készített szoftverek;
– a programrendszer szabályozás szerinti működésének ki nem alakítása, a működtetés elmaradása vagy hiányos jellege;
– az ügyviteli folyamatokat, valamint a szakmai és informatikai hibajavításokat érintő programmódosítások végrehajtásának elmaradása vagy késedelmes teljesítése;

Dokumentációs, nyilvántartásbeli

– nem megfelelő, nem megfelelően vezetett vagy nem a kellő tartalmú (az utólagos reprodukálást lehetővé nem tevő), a nyomon követést és a vezetői ellenőrzést nem vagy nem kellően segítő, vagy nem az előírások szerint részletezett, illetve szervezetileg vagy helyileg szétszórt, ezért nehezen követhető nyilvántartás, dokumentáció

Adminisztratív jellegű

– számszaki hibák;
– indokolatlan késedelem a szakmai feladatok vagy a kifizetések teljesítésekor;
– adatok téves megállapítása (pl. hibás besorolás, az ügyintézőnek felróható okból tévesen levont adók, járulékok);
– pontatlan, valótlan, bizonylatokkal nem kellően alátámasztott adatok bevitele az informatikai nyilvántartási rendszerbe;
– az adatbevitel késve történő végrehajtása vagy elmaradása;
– bizonylatok, megállapodások, szerződések módosítása annak megfelelő dokumentálása (pl. a javítások leszignálása) nélkül;
– bizonylatok vissza-dátumozása;
– az egyes bizonylatok tartalma közötti vagy azokon belüli ellentmondások;

Közbeszerzéssel kapcsolatos

– a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése;
– hibás előkészítés;
– a pályáztatás elhagyása vagy nem a tényleges érték szerinti megoldásnak megfelelő lebonyolítása;
– egyenlő elbánás elvének megsértése (pl. szállító-specifikus feltételek kiírása);
– megfelelő dokumentálás elhanyagolása

Ellenőrzéssel összefüggő

– a feltárt hiányosságok illetékesek felé történő továbbításának elmaradása;
– kötelező ellenőrzési tevékenységek elhanyagolása
– elfogultság
– vonatkozó szabályok megsértése
– a kockázatelemzésen alapuló mintavételezés elhagyása
– ellenőrzési tervtől való engedély nélküli eltérés
– belső ellenőrzési kézikönyv figyelmen kívül hagyása
– függetlenség csökkenése irányába ható bármely tevékenység
– intézkedések nyomon követésének (monitoringjának) elmaradása

Monitoringgal összefüggő

– kötelező monitoring tevékenységek elhanyagolása;
– elfogultság

Összeférhetetlenséggel kapcsolatos

– az összeférhetetlenségi szabályok megsértése;
– a szabályozás szerint kötelezően szétválasztandó munkakörök, funkciók elkülönítésének elmulasztása;

Titoktartással kapcsolatos

– a minősített adat kezelésének rendjére vonatkozó szabályok megsértése;
– a számítástechnikai rendszerrel össze nem függő adatkezelési és adatvédelemmel kapcsolatos szabálytalanságok;

Tájékoztatással kapcsolatos

– szabályozásban foglalt jelentéstételi, információadási kötelezettség vagy az arra előírt határidők be nem tartása;
– a jelentésekben nem a valós helyzetet tükröző tények, adatok vagy mutatók szerepeltetése

6. számú függelék a Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendjéhez

A szerv megnevezése 20… . évi szabálytalanság nyilvántartása

Sorszám:

A szabálytalanság típusa*:

A keletkezett kár összege:

A szabálytalanság leírása:

Az érintettek ALAZ kódja:

A lezárult eljárás eredménye:

A szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések felsorolása:

A kapcsolódó dokumentáció nyilvántartási szám szerinti felsorolása:

A szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések megvalósításának ellenőrzése, (nyomon követése):


* Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásra okot adó szabálytalanság.

*

A szakutasítást az 5/2014. (HK 3.) HM KÁT szakutasítás 1. pont b) alpontja hatályon kívül helyezte 2014. március 8. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére