2012. évi XLVI. törvény

1. § E törvény alkalmazásában:

2. § (1) Földmérési és térképészeti állami alapfeladatnak minősül:

(2) Az állam a nemzetgazdaság térkép és téradatigényeinek kielégítése érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősülnek:

3. § (1) Az állami alapadatok adatbázisai:

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatbázis adatai a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt eljárásokat követően válnak állami alapadattá. Az (1) bekezdés b)–g) pontjai szerinti adatbázisok adattartalmát az állami vizsgálatot, minősítést és átvételt követően kell földmérési és térképészeti állami alapadatként kezelni. Az állami alapadatok adatbázisainak részét képezi az előállításuk során készülő valamennyi mérési, számítási és távérzékelési adat, földmérési munkarész, továbbá az objektumok helyzetét leíró adat.

(3) Az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképi adatbázisok az állami vizsgálatot, minősítést és átvételt követően válhatnak állami alapadattá.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

4. § (1) Az állami alapadatokat, adatbázisokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti és földügyi tevékenység végzése során előállított állami alapadatok és adatbázisok kezelését a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel látja el.

(3) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat és adatbázisokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kezeli.

(4) Az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatokat és adatbázisokat az ingatlanügyi hatóság kezeli.

5. § (1)⁵ Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatokat elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatja, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.

(2)⁶ A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az ingatlanügyi hatóságok végzik.

(2a)⁷ Az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból papír alapú hiteles térképmásolatot adhat ki.

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében előállított állami térképi adatbázisokból az e program megvalósítására létrehozott szervezet is szolgáltathat adatokat.

(4) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az általa kijelölt szerv látja el. A honvédelmi célból előállított állami alapadatok felhasználását a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.

(5)⁸ Az állami alapadatok adatbázisából külön megállapodás szerint aktualizált adatok szolgáltatásáért díjat kell fizetni.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási térképről elektronikus formában szolgáltatott hiteles másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel hitelesített.

(7)⁹ Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)–g) pont szerinti adattartalommal közigazgatási fekvést vagy azt meghaladó területre nem hitelesített adatot csak a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet szolgáltathat.

(8)¹⁰ Nem hatósági célra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltathat adatot az alábbiak szerint:

6. §¹¹ (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.

(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

(4) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért

(5) Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)¹⁴ Szakirányú iskolarendszerű oktatási vagy tudományos kutatási célra a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti adatok vonatkozásában igazgatási szolgáltatási díjmentességet engedélyezhet, amennyiben az adatszolgáltatás mértéke nem haladja meg

(7)¹⁵ Az ingyenes adatszolgáltatást az oktatási vagy kutatási szervezet vezetőjének kell kérelmeznie.

(8)¹⁶ A katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítása és az arra való felkészülés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére – hitelesítés nélkül – díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket a veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítást irányító szervezet a katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint adhatja át.

(9)¹⁷ A (8) bekezdés alapján átadott állami alapadatokat a veszélyhelyzet vagy katasztrófaveszély megszűnése után – a megszűnéstől számított 30 napon belül – az adatigénylőnek vissza kell szolgáltatnia az adatszolgáltató részére.

(10)¹⁸ Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében meghatározott adatokat az adatgyűjtést készítő – hitelesítés nélkül – díjmentesen igényelheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.

(11)¹⁹ Az adatszolgáltató díjmentesen szolgáltatja a 2. § (2) bekezdésében meghatározott állami alapmunkák végzéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás hálózati szolgáltatón keresztüli adathozzáféréssel is biztosítható.

(12)²⁰ A 18. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 19. § (8) bekezdése alapján átadott adatokért a minőség ellenőrzési vizsgálatot követően az adatállománnyal rendelkezni jogosult a 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), valamint h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból külön megállapodás alapján díjmentes kompenzációs adatigénylésre jogosult.

(13)²¹ A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladataik ellátásához, valamint szakirányú fejlesztéséhez a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől a szakmai ellátási normák alapján díjmentesen igényelhetnek adatot.

(14)²² A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézmény a hazafias honvédelmi nevelési feladatok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara és a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezet az ország védelmi feladatainak ellátásával összefüggő feladataik ellátásához a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.

(15)²³ A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szervek, valamint a különleges jogrend alatti feladatellátásban és az országmozgósítás feladataiban részt vevő egyéb központi államigazgatási szervek és azok területi szervei minősített időszakra való felkészülésre a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.

(16)²⁴ A (13)–(15) bekezdésben meghatározott szervek részére az adatszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(17)²⁵ Az ingatlanügyi hatóságok a hatósági feladataik ellátásához nem fizetnek adatszolgáltatási, illetve vizsgálati és záradékolási díjat.

(18)²⁶ A miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatás tekintetében igazgatási szolgáltatási díjmentességet engedélyezhet államigazgatási szervek részére a központi címregiszter létrehozása érdekében.

7. § (1) Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

(2) A meglévő állami térképi adatbázisokat folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképi adatbázisok helyett újakat kell készíteni.

(3) Adatbázis felújítása, valamint új állami térképi adatbázis készítése esetén numerikus adatnyerési eljárásokat kell alkalmazni.

(4) közigazgatási térinformatikai rendszereket és a közműnyilvántartásokat a rendszerek összekapcsolhatósága érdekében az állami térképi adatbázisok felhasználásával az azokra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani.

(5) A közigazgatási térinformatikai rendszerek, illetve a közműnyilvántartás térképi adatbázisaiban az állami térképi adatbázisok változásait időközönként, szükség szerint át kell vezetni.

(6) Az országhatáron túlnyúló térinformatikai rendszerek alapjául a nemzetközi megállapodásban előírt vonatkoztatási, vetületi és koordináta-rendszer is alkalmazható.

8. § A 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatbázisokat kötelező alkalmazni a közfeladatok ellátását támogató térinformatikai rendszerek geometriai alapjainak biztosításához, különös tekintettel:

9. § (1) államhatár adatbázisa tartalmazza:

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv tárolja, kezeli és szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(3) A kormány rendeletben gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel összhangban a határokmányok kezelésének, tárolásának és változásvezetésének szabályozásáról.

10. § (1) földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani.

(2) Az alapponthálózatok létesítésére és fenntartására vonatkozó tartalmi és pontossági követelményeket, valamint a hálózatok vonatkoztatási és vetületi rendszerét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(3) Az alapponthálózatok pontjainak tekintendők:

(4) A (3) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott hálózatok a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott alapponthálózatokra épülnek.

(5) Alapponthálózati pontnak minősülnek az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai, de azok létesítése e törvény szerint nem minősül állami alapmunkának, és pontjainak karbantartása, helyszínelése, valamint pótlásuk a bányászati ügyekért felelős miniszter feladata.

11. § (1)²⁷ Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:

(2) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező alapja.

12. § (1)³⁰ Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésének előkészületi munkálatairól, az elhatárolás és a felmérés várható időpontjáról a munka végrehajtója értesíti a települési, illetve a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzatot, amely azt a helyben szokásos módon kihirdeti.

(2) Új, helyszíni felmérésen alapuló állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításakor minden esetben – térképfelújításnál szükség szerint – a földrészletek határvonalát elhatárolással kell megállapítani. Az elhatároláshoz távérzékelési adat is felhasználható.

(3) Az elhatárolás időpontjáról a felmérő köteles az érdekelteket igazolható módon értesíteni. Az elhatárolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a felmérő és az érdekeltek aláírásukkal hitelesítenek.

(4) A földrészletek tulajdonosai az elhatárolás során kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait a természetben megjelölni (cövekkel, oszloppal), és nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. Az elhatárolás és a felmérés során a földrészlet tulajdonosa köteles együttműködni az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérővel.

(5) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell az adatbázisban ábrázolni.

(6) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni:

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.

(8) Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítése során a felmérő az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalma alapján állapítja meg a földrészleteket elválasztó határvonalat, ha nincs a természetben egyértelműen azonosítható határ és a tulajdonosok nem, vagy egyértelmű azonosításra nem alkalmas módon jelölik meg a földrészlet határvonalát a helyszínen, továbbá az egyeztetés az érdekeltek hibájából meghiúsul, vagy nem vezet eredményre, illetve a távérzékelési adatok alapján a határvonal nem azonosítható.

(9) Az elhatárolási jegyzőkönyvek az állami földmérési alaptérképi adatbázis dokumentációjának elválaszthatatlan részét képezik, amelyeket az illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell megőrizni.

(10) Az államhatár – mint különleges földrészlet-határvonal – állami földmérési alaptérképi adatbázisban történő ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés alapján kell elvégezni. Az államhatár természeti környezetének megváltozása miatti módosulásával összefüggő térképi változások ábrázolását a módosulást jóváhagyó jogszabály alapján kell elvégezni.

(11) Az egyéb közigazgatási határvonalakat – mint különleges földrészlet-határvonalakat – az állami földmérési alaptérképi adatbázisban jogszabály rendelkezése, illetve hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján kell rögzíteni.

13. § (1)³¹ Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.

(2)³²

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak kell tekinteni.

(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.

(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.

14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az adatbázisokat kezelő szervek feladata.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül felszólítja a kötelezettet a változás átvezetésére alkalmas munkarészek, valamint az átvezetéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.

(4)³³ Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni.

(5) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat – az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező – az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.

(6) A jogerőre emelkedett határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából köteles megküldeni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(7) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.

(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.

15. § (1)³⁴

(2) A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist úgy kell létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére és egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatbázis műszaki feltételeinek, adattartalmának és működtetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.

16. § (1) Az állami alapadatok adatbázisai az ellenkező bizonyításáig – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – hitelesen tanúsítják a rögzített adattartalom fennállását.

(2) Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaiban tárolt adatok hiteles alapul szolgálnak a térképi adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok készítésére.

(3) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kötelezően kell használni.

(4)³⁵ Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott hitelesített állami alapadatok használhatók fel.

17. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.

(4)³⁶ A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.

18. § (1) Az állami topográfiai térképi adatbázisok az ország egész területéről nagy (az 1:10 000 és annál nagyobb), közepes (az 1:10 000 és 1:100 000 közötti, ideértve az 1:100 000) és kis méretaránynak (1:100 000 és 1:250 000 közötti, ideértve az 1:250 000) megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült térképi adatbázisok, amelyek a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi, magassági, vízrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazzák a tulajdoni viszonyokra vonatkozó ábrázolás nélkül.

(2) Az állami topográfiai térképek az állami topográfiai térképi adatbázisok meghatározott tartalmú, egységes grafikus megjelenési formái.

(3) A nagyméretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a miniszter, a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

(4) Az állami topográfiai térképi adatbázisokat úgy kell elkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek különösen

(5) Az állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek alapadat tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét közepes és kis méretarány esetében a honvédelemért felelős miniszter, míg nagyméretarány esetében a miniszter rendeletben határozza meg.

(6) Az állami topográfiai térképi adatbázis aktualizálásához az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis objektumféleségeit is fel kell használni, ha azok jellemzői megfelelnek az állami topográfiai térképi adatbázis követelményeinek.

(7) Minden részben vagy egészében közpénzek felhasználásával készített digitális domborzat- és felszínmodellt a (8) bekezdésben megjelölt kezelő szerv részére az ott meghatározott feltételekkel át kell adni.

(8)³⁷ Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles – az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül – díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére.

(9)³⁸ A (8) bekezdésben átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a miniszter hatáskörébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázistól elkülönítve kezeli és szolgáltatja.

(10)³⁹

(11)⁴⁰ A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv felszólítására a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül adatot szolgáltatni. A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.

(12) Az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál a topográfiai adattartalmat igénylő térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához.

(13) A (7)–(8) és (11) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

19. §⁴¹ (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:

(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.

(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.

(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:

(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.

(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt.

(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(11) Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges, Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be.

(12)⁴² Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs célra kizárólag a 30. § (1) bekezdésében e célra kiadott engedély alapján készült távérzékelt adatok használhatók fel.

20. § (1) Honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység a honvédelmi feladatok tervezéséhez, végrehajtásához szükséges térképi és katonaföldrajzi adatbázisok, tematikus térképek létrehozása, fenntartása és szolgáltatása. A honvédelmi célú térképészeti tevékenység tervezéséért, irányításáért, valamint végzéséért felelős szervet a honvédelemért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.

(2) A honvédelmi célú térképi adatbázis a honvédelmi feladatok – különösen a békefeladatok, a válságreagáló műveletek, a háborús műveletek – tervezéséhez és végrehajtásához szükséges katonai topográfiai, tematikus térképi és katonaföldrajzi adatbázisok összessége.

(3) A honvédelmi célú térképi adatbázisok tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét, valamint a térképellátás szabályait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A honvédelmi célú archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaival kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és selejtezési részletes szabályokat a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

21. § (1) A hivatalos földrajzi nevek megállapításának módját és nyilvántartásának rendszerét a kormány rendeletben határozza meg.

(2) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban tartja nyilván a 10. § (2) bekezdésben meghatározott vonatkozási rendszerben lévő koordinátákkal.

(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az alábbi hivatalos földrajzi neveket:

(4) A Földrajzinév-tár a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a térképi megjelenítés és használat szempontjából fontos hivatalos földrajzi névnek nem minősülő településrészneveket, továbbá egyes földrajzi megjelöléseket is.

22. §⁴³ (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív – analóg és digitális – adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)–f), és h) pontjában nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési adatokat.

23. § (1) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:

(2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül továbbá a földrészlethatárok kitűzésével, továbbá a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka.

(2a)⁴⁴ Az (1) bekezdésben felsorolt munkák során előállított munkarészek szerinti változások az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel válnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadatbázis részévé.

(3)⁴⁵ Egyéb célú földmérési tevékenységnek minősülnek az állami alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek körébe nem tartozó földmérési munkák. Az egyéb célú földmérési tevékenység végzésének jogosultsági feltételrendszerét és a munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) Az állami alapadatok változását, megszüntetését vagy bővítését eredményező ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bővítés a változás előtti és utáni földrészletek számát együttesen tekintve több mint 30 földrészletet, illetve külterületen több mint 50 hektárt érint, a munkálatok megkezdése előtt az illetékes ingatlanügyi hatósághoz be kell jelenteni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottakon túl bejelentésre kötelezett munkának minősül:

(6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell elkészíteni, hogy a keletkező új földmérési alapadatok változtatás nélkül beilleszthetőek legyenek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állományába.

(7) Az (1) bekezdés a)–h) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák részletes szakmai szabályozását, követelményrendszerét és a minősítés, valamint az állami átvétel rendjét a miniszter rendeletben szabályozza.

24. § (1) A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében – a (4)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell.

(2) A földmérő (a tulajdonos előzetes tájékoztatásával) az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet.

(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) és (2) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.

(4) A földmérőnek a földmérési jogosultságát igazolnia kell.

(5) A földmérő a földmérési jogosultságát földmérő igazolvánnyal, és az adott munka végzésére szóló megbízással, illetve megrendeléssel igazolja. Honvédelmi célú földmérési és térképészeti helyszíni munkák végzésére, ellenőrzésére e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kiállított „Parancs” jogosít fel.

(6) A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez, valamint újonnan létesítendő, állandó jellegű földmérési jel elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az általa felhatalmazott szerv vagy szervezet előzetes engedélye is szükséges.

(7) Az államhatárral kapcsolatos mérési munkák során a szomszédos állam földmérője mérési jogosultságát az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződések alapján működő határbizottságok (vegyes bizottságok) által kiállított megbízólevéllel igazolja.

25. §⁴⁶ (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.

(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.

26. § (1)⁴⁷ A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alaphálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.

(2) A tulajdonosi jogokat:

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat a miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alappontok esetében a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(4)⁴⁹ A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), c), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot e törvény erejénél fogva 50 m² erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti közérdekű használati jogot az államhatár földmérési jelei vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a (2) bekezdés b) pontja szerinti alapponthálózati pontok vonatkozásában a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság, a 10. § (5) bekezdés szerinti pontok esetében a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.

(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(7) Új alaphálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(8)⁵⁰ A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (fővárosban a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.

27. § (1) Az újonnan létesített 10. § (3) bekezdése szerinti földmérési jelet annak létesítője az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőnek, vagyonkezelő hiányában a tulajdonosi jogok gyakorlójának a helyszínen bemutatja és megőrzésre átadja. A bemutatásról és átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)⁵¹ Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.

(3)⁵² A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.

(4) A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt. A költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(6) Amennyiben a földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése az ingatlan tulajdonosának (jogszerű használójának) működési körén kívül eső elháríthatatlan okból (vis maior) következik be, a költségek forrását a központi költségvetésből kell biztosítani.

28. §⁵³ (1)⁵⁴ A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány és megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.

(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.

(2a)⁵⁵ Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban a perben kirendelt igazságügyi szakértő kivételével nem végezhető.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

(5) A 23. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.

(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.

(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki

(7a)⁵⁶ Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

(7b)⁵⁷ A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv állapítja meg.

(8)⁵⁸ A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földmérő igazolvánnyal, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

(8a)⁵⁹ A nyilvántartásban szereplő személy a d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.

(8b)⁶⁰ A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás a (8) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.

(11)⁶¹ A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan adatfelhasználásáért az adatot felhasználó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

29. § (1) Ingatlanrendező földmérő minősítést igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 28. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – kizárólag e célból – adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a kiadott minősítést, ha hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérő a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye alapján – szakmai vagy etikai vétség esetén – az ingatlanrendező földmérő minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő – 5 év elteltével kaphat.

29/A. §⁶² Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák végzése céljából a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatokat, jogokat és tényeket átadja.

29/B. §⁶³ (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást nem eredményező egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti. A geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Földmérő Minősítő Bizottság szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a Földmérő Minősítő Bizottság szakértői véleménye alapján az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szerv hatósági jogkörében eljárva dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a minősítettekről országos, bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

(3) A nyilvántartásban szereplő a (2) bekezdés d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.

(4) Geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítést az kaphat, aki

(5) A geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítést igénylő személy a döntést meghozó szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(6) Az (1) bekezdés szerint megadott minősítés a megadástól számított öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

(7) A kamara által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a kamara állapítja meg.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a Földmérő Minősítő Bizottság véleménye alapján – szakmai vagy etikai vétség esetén – a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő – 3 év elteltével kaphat.

30. § (1)⁶⁵ Légi távérzékelés végrehajtásához – rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével –, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.

(2)⁶⁶ A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.

(3)⁶⁷ Aki légi távérzékelési tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

31. §⁶⁸ (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.

(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.

(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.

(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.

(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)–f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.

32. § (1) Az állam a 3. § (1) bekezdésében meghatározott állami alapadatok adatbázisaival kapcsolatos tulajdonosi jogokat – a 10. § (5) bekezdésében meghatározott alappontok kivételével – a felelősségi körüknek megfelelően a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolja.

(2) Az állami átvételt követően az állami alapadatok és adatbázisok az állam tulajdonát képezik, azok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az előállító további térítésre nem tarthat igényt.

(3) Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlójával kötött megállapodás alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért a tulajdonosi jogok gyakorlóját szerződésben meghatározott díj illeti meg.

(4) A törvény alkalmazásában másolásnak minősül a térképek, adatbázisok, valamint a földmérési, távérzékelési és térképészeti állami alapadatok digitális átalakítása is.

(5) Az állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználását és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

33. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a miniszter látja el.

(2) A honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelemért felelős miniszter irányítja.

34. § (1)⁶⁹ A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben felügyeleti eljárásnak nincs helye.

(3)⁷⁰ A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben fellebbezésnek nincs helye.

(4)⁷¹ A Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet állami tulajdonban álló társasági részesedése feletti tulajdonos jogokat gyakorló miniszter szakmai kérdésekben a miniszter egyetértésével jár el.

35. § (1) Az ágazati igazgatás szervei:

(2) A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervek őrzik és kezelik a hatáskörükbe tartozó adatbázisokat és azokból adatot szolgáltatnak.

36. § (1) A nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapját a törvényben meghatározott állami térképi adatbázisok képezik.

(2) A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottságról (a továbbiakban: állandó bizottság) kormányrendelet rendelkezik.

(3) A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közösen gondoskodik a nemzeti téradat-infrastruktúra állami térképi adatbázisokkal való ellátásáról.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése során együttműködik az érintett szakigazgatási szervezetekkel és operatívan támogatja az állandó bizottság munkáját.

(5) A kormány rendeletben szabályozza a nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásának feltételeit és annak működtetését.

37. §⁷² (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.

(2) Az állami alapadatok díját – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.

(4)⁷³ A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatbázisok értékesítéséből befolyt díjakat – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – a Nemzeti Kataszteri Program keretében felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.

38. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben

(2)⁸¹ Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:

(4)⁹³ Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

(6)⁹⁷

39. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 16-i 2006/123/EK Irányelvnek való megfelelést szolgálja.

40. § (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)⁹⁸ Az 1–10. §, a 11. § (1) bekezdésének a)–i) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 14. § (1)–(7) bekezdése, a 15. § (2) és (3) bekezdése, a 16–42. §, 43. § (1)–(4) bekezdése, (6)–(11) bekezdése és (13)–(17) bekezdése, a 45. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2a)⁹⁹ A 11. § (1) bekezdés j) pontja 2013. március 1-jén lép hatályba.

(3)¹⁰⁰ A 14. § (8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4)¹⁰¹ A 11. § (1) bekezdés k)–m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése 2015. július 1-jén lép hatályba.

41. § A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

42. §¹⁰²

43. § (1)–(4)¹⁰³

(5)¹⁰⁴

(6)–(11)¹⁰⁵

(12)¹⁰⁶

(13)–(17)¹⁰⁷

44. §¹⁰⁸

45. §¹⁰⁹

46. § (1)–(2)¹¹⁰

(3)¹¹¹