2013. évi CCXL. törvény

1. § (1) A büntetés-végrehajtás feladata a büntetési célok érvényesítése a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásán keresztül, azzal a célkitűzéssel, hogy a végrehajtás során az egyéniesítés szempontjait biztosítani kell annak érdekében, hogy az megfelelően szolgálja az egyéni megelőzési célok elérését.

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának rendjét úgy kell kialakítani, hogy az

2. § E törvény rendelkezéseit

3. §⁴ E törvény alkalmazásában

4. § (1)¹⁵ Büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – csak a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kényszerintézkedés – az őrizet kivételével –, továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás a bíróság határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre.

(2)¹⁶ Megrovás az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül és az ügyészség határozata alapján is végrehajtható. A feltételes ügyészi felfüggesztés mellett elrendelt pártfogó felügyelet az ügyészség határozata alapján hajtható végre. Őrizetbe vételnek az ügyészség és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van.

(3)¹⁷ A büntetés és az intézkedés, továbbá – az őrizet kivételével – a kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság intézkedik. A szabálysértési elzárás végrehajtása iránt a Szabs. tv.-ben kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik.

(4)¹⁸ A büntetés, az intézkedés és a kényszerintézkedés végrehajtásának foganatosítása, illetve a kényszerintézkedés megszüntetése esetén a terhelt szabadon bocsátása érdekében a bíróság a 34/A. § szerint értesítőlapot állít ki. Ha a kényszerintézkedés megszüntetéséről az ügyészség határoz, a terhelt szabadon bocsátása végett határozatát eredeti aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással ellátva küldi meg a kényszerintézkedést foganatosító szervnek.

5. § (1)¹⁹ A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az elítélttel és az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők.

(2)²⁰ A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását az állam a bíróság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint az e törvényben meghatározott más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban – törvényben meghatározottak szerint – más szervek és szervezetek is közreműködnek.

(3) A végrehajtásért felelős szerv a jogszabályok keretei között együttműködik az oktatási intézményekkel, valamint a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult civil szervezetekkel és az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel. Ha az ilyen szervezet tagja vagy a megbízásából eljáró személy a végrehajtásért felelős szerv rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a végrehajtásért felelős szervvel kötött megállapodásban foglaltakat megszegi, a végrehajtásért felelős szerv az együttműködést megszüntetheti.

6. §²¹ A büntetések, az intézkedések, a kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol, amelynek során az ügyészségről szóló törvény szerinti jogosultságok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

7. § (1) A büntetés-végrehajtási jogviszony a büntetés, az intézkedés, az egyes kényszerintézkedések, a rendbírság helyébe lépő elzárás, a szabálysértési elzárás végrehajtása alatt – ideértve annak előkészítését és a foganatba vétel érdekében megtett intézkedéseket is – a végrehajtásért felelős szerv, a végrehajtásban közreműködő más szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott között fennálló jogviszony, amely meghatározza a végrehajtásért felelős szervek, a végrehajtásban közreműködő más szervek és személyek feladatait, valamint az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott jogait és kötelezettségeit és azok érvényesítésének módját.

(2) A büntetés-végrehajtási jogviszony jellegéből eredően a végrehajtás során az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat jogszabályban meghatározott sajátos jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

8. § (1)²² Az elítélt köteles magát a büntetés, illetve az intézkedés végrehajtásának alávetni, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló köteles eltűrni a szabadságelvonással járó kényszerintézkedés foganatosítását, ennek megtagadása esetén vele szemben a törvényben meghatározott jogkövetkezmények állnak be, illetve kényszer alkalmazható. A kényszergyógykezelt köteles eltűrni személyi szabadságának korlátozását, a végrehajtás elővezetéssel és elfogatóparancs kibocsátásával kikényszeríthető. A rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy köteles eltűrni személyi szabadságának elvonását, a végrehajtás elővezetéssel kikényszeríthető.

(2) A büntetés és az intézkedés végrehajtása során az elítélt köteles a végrehajtásért felelős szervvel együttműködni és a kért felvilágosítást megadni. Ha e törvény úgy rendelkezik, az együttműködés vagy a felvilágosításadás megtagadása esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben rendbírságot szabhat ki.

(3)²³ A Magyarországon élő elítélt köteles a lakcímében, és ha van bejelentett értesítési címe, az abban bekövetkező változást a változás bekövetkeztétől számított három munkanapon belül a végrehajtásáért felelős szervnek, ha ez nem ismert, az ügydöntő határozatot hozó, elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak bejelenteni.

(3a)²⁴ Ha az elítélt

(4)²⁵ A (3) és (3a) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása miatt a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezésére rendbírságot szab ki. Erre az elítéltet az ügydöntő határozat kihirdetésekor, illetve kézbesítésekor, továbbá a végrehajtás során adott tájékoztatásakor vagy a részére kiadott idézésben, felhívásban figyelmeztetni kell.

(5)²⁶ A (2) és a (4) bekezdés szerinti rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését és a Be. 128. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

9. § (1)²⁷ Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogait, valamint egyéb jogait és kötelezettségeit – a törvényben, a bíróság ügydöntő határozatában, valamint a bíróság és az ügyészség egyéb határozatában meghatározott korlátozásokkal vagy tilalmakkal – a büntetés-végrehajtás rendjével összhangban gyakorolja, illetve teljesíti.

(2) A jogkorlátozás során az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni.

10. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben kérelmet terjeszthet elő és a kérelemről hozott döntéssel szemben panaszt nyújthat be, továbbá e törvény szerinti egyéb jogorvoslati jog illeti meg. Ha e törvény a jogorvoslatot lehetővé teszi, arról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a döntés meghozatalakor tájékoztatni kell.

(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az (1) bekezdés szerinti kérelmét, a panaszt és a jogorvoslat iránti kérelmét írásban terjesztheti elő. Az írni vagy olvasni nem tudó elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott nyilatkozatát – kérelmére két érdektelen tanú jelenlétében – jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) A tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – élő, illetve írni vagy olvasni nem tudó, vagy a magyar nyelvet nem beszélő, valamint az egészségi állapota miatt akadályozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott számára elő kell segíteni, hogy jogorvoslati jogával élni tudjon. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott az akadályoztatása fennállásáról a büntetés-végrehajtásért felelős szervet – kivéve, ha az erről tudomással bír – köteles tájékoztatni.

(4)²⁸ A fiatalkorú, valamint a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett nagykorú, vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyben vagy a fogvatartással összefüggésben önállóan tehet panaszt, nyújthat be kérelmet, jogorvoslati kérelmet és tehet nyilatkozatot.

(5) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a végrehajtással kapcsolatosan

(6) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb jogviszonyokat érintően az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott az általános szabályok szerint, korlátozás nélkül – ide nem értve a fogvatartás tényéből eredő eltéréseket – érvényesítheti jogait, vagy fordulhat a bírósághoz, illetve az állami szervekhez, tehet panaszt vagy közérdekű bejelentést.

(7)³⁰ A (3) bekezdés szerinti személy alatt a Be. 81–82. §-ai szerinti különleges bánásmódot igénylő személyt is érteni kell.

10/A. §³¹

10/B. §³²

11. § (1)³³ Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a büntetés-végrehajtási ügyben megilleti a védelem joga, a védőnek iratmegismerési és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van.

(2) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott védőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – személyesen, ellenőrzés nélkül érintkezhet.

(3) Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar állampolgár, jogosult államának diplomáciai, illetve konzuli képviseletéhez fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani. Ha az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott hontalan, jogosult az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságához fordulni, és annak képviselőjével kapcsolatot tartani.

(4)³⁴ Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá állama konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 46. § (1), (5) vagy (6) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölésére a Be. 46. § (1)–(3) bekezdése és 47. § (2)–(4) bekezdése az irányadó. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 76. § a) pontja alapján jogszabályban meghatározottak szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat költségkedvezményt engedélyezhet.

(4a)³⁵ A meghatalmazás hatálya – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – a büntetőeljárás jogerős befejezését követően kiterjed azon eljárásokra, amelyek a végrehajtás körében az alapügyben eljárt bíróság hatáskörébe tartoznak, valamint a büntetés-végrehajtási ügyre. Letartóztatott vagy előzetes kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.

(5)³⁶ A fogvatartással kapcsolatos ügyben az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt.

(5a)³⁷ Ha a védő, illetve a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a védőt, illetve a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és a védő, illetve a képviselő a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(6)³⁸ A fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőjével mind írásban, mind szóban és – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – a látogatás során személyesen, ellenőrzés mellett érintkezhet. Nem ellenőrizhető a személyes kapcsolattartás az érintett bv. intézet eljárásával kapcsolatban az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és őt nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv, így különösen az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) elé terjesztett ügyben képviselő személy között, kivéve abban az esetben, ha a képviselő az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott hozzátartozója.

(7) Telefonon történő kapcsolattartás során, ha a beszélgetés nem ellenőrizhető, a büntetés-végrehajtásért felelős szerv jogosult a hívást kezdeményező védő vagy képviselő, illetve az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott híváskezdeményezése esetén a hívott fél személyazonosságáról meggyőződni, ennek érdekében a beszélgetés megszakítható.

(8) Fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott a jogi segítségnyújtásról szóló törvény rendelkezései szerinti jogi szolgáltatást vehet igénybe és jogosult a jogi segítségnyújtási eljárást lefolytató szervvel, valamint a jogi szolgáltatást nyújtó jogi segítővel, illetve pártfogó ügyvéddel kapcsolatot tartani.

(9)³⁹ A büntetés-végrehajtási ügyben és a fogvatartási ügyben az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott fiatalkorú törvényes képviselőjét felvilágosításkérési és iratmegismerési jog illeti meg és önálló nyilatkozattételi jogosultsága van. A törvényes képviselet ellátása érdekében a fiatalkorú törvényes képviselője – a fogvatartást foganatosító szerv rendjének a megtartásával – mind szóban, mind írásban és személyesen ellenőrzés mellett tarthat kapcsolatot. Ez esetben a telefonon történő és a személyes kapcsolattartás nem számítható be a rezsimszabályokhoz igazodó kapcsolattartásként.

12. §⁴⁰ (1)⁴¹ A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban nem magyar anyanyelvét, nemzetiségi anyanyelvét vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvét, vagy – ha a magyar nyelvet nem ismeri – az általa ismert más nyelvet használhatja.

(2)⁴² A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartással kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott nem magyar anyanyelvére, nemzetiségi anyanyelvére vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvére, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.

(3)⁴³ A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére nem magyar anyanyelvén, nemzetiségi anyanyelvén vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

(5)⁴⁵ A kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

(5a)⁴⁹ A kényszerintézkedés hatálya alatt álló fiatalkorú részére a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon túl a befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

(5b)⁵⁰ Az (5a) bekezdés b) és d) pontja szerinti törvényes képviselővel kapcsolatos jogokról a fiatalkorút akkor kell tájékoztatni, ha van törvényes képviselője.

(5c)⁵¹ Az európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett személy részére a (4)–(5a) bekezdésben foglaltakon túl a befogadásakor írásban, az általa értett nyelven, egyszerűen és közérthető módon tájékoztatást kell adni az európai elfogatóparancs tartalmának megismeréséhez való jogról, az egyszerűsített átadáshoz történő hozzájárulás lehetőségéről és jogkövetkezményeiről, valamint a hozzájárulás megtagadásának jogkövetkezményeiről.

(6)⁵² Ha a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a (4) bekezdés f) és k) pontjában, valamint az (5) és (5a) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.

(7)⁵³ A (4)–(5a) és (5c) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.

(8)⁵⁴ A (3)–(5a) és (5c) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4)–(5a) és (5c) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban – két tanú jelenlétében – kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4)–(5a) és (5c) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.

(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – vagy ezek bármilyen halmozódásával – élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást – állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel – a számára érthető módon kell megadni.

13. §⁵⁵ (1)⁵⁶ A sértettet, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személyt kérelmére értesíteni kell a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben

(2)⁵⁹ A kérelmet a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságnál, letartóztatott, illetve előzetes kényszergyógykezelt esetén a büntetőügyben eljáró ügyészségnél kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre vagy értesítési címre kéri a kérelmező az értesítést. A kérelem a bírósághoz vagy az ügyészséghez történő bejelentéssel visszavonható.

(3)⁶⁰ A letartóztatást, az előzetes kényszergyógykezelést, a végrehajtandó szabadságvesztést, az elzárást vagy a kényszergyógykezelést foganatosító bv. intézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti, és a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt végleges szabadon bocsátásáról a szabadulás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(4)⁶¹ A fiatalkorú letartóztatását foganatosító, illetve a javítóintézeti nevelést végrehajtó javítóintézet a bíróság vagy az ügyészség értesítése alapján a kérelmet a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíti, és a fiatalkorú végleges elbocsátásáról az elbocsátás előtt egy hónappal, minden más esetben az értesítési kötelezettséget megalapozó esemény bekövetkezését követően haladéktalanul tájékoztatja a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet, amely haladéktalanul értesítést küld a sértett, illetve a Be. 52. § (1) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személy részére a fiatalkorú szabadon bocsátásának időpontjáról vagy szökéséről.

(5)⁶² A bíróság, az ügyészség, a BVOP, a bv. intézet és a javítóintézet a kérelmező kérelmét, nevét és lakcímét zártan kezeli és biztosítja, hogy ezek az adatok ne jussanak az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott tudomására.

14. § (1) A büntetések közül a Btk. büntetési nemei szerinti súlyosabb büntetést kell előbb végrehajtani, kivéve, ha a büntetések egymás melletti végrehajtását törvény nem zárja ki. Az azonos nemű büntetéseket – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében kell végrehajtani.

(2)⁶³ Több határozott tartamú szabadságvesztés végrehajtásának sorrendje: fegyház, börtön, fogház. A fiatalkorúval szemben kiszabott börtön- és fogházbüntetés végrehajtása megelőzi az egyéb szabadságvesztés végrehajtását. Az azonos végrehajtási fokozatban lévő – összbüntetésbe nem foglalható vagy összbüntetésbe nem foglalt – szabadságvesztések közül azt a szabadságvesztést kell előbb végrehajtani, amelyből az elítélt feltételes szabadságra bocsátása kizárt.

(3) A végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a folyamatban lévő büntetés végrehajtását meg kell szakítani.

(4) A kényszergyógykezelés elrendelése a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja.

(5)⁶⁴ A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében történik.

(6) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a kényszerintézkedés foganatba vétele a szabálysértési elzárás végrehajtását megszakítja.

(7) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtásának megszakítását kiváltó körülmény megszűnéséig az elévülés nyugszik.

(8)⁶⁵ A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a szabálysértési elzárás foganatba vétele a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását megszakítja.

15. § (1) A szabadságelvonással járó büntetés és intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás tartamába minden megkezdett nap beszámít, a végrehajtás utolsó napját naptári nap szerint kell meghatározni.

(2) A végrehajtás rendjét a végrehajtásért felelős szerv és az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint a kapcsolattartás során a kapcsolattartó köteles megtartani.

16. §⁶⁶ (1)⁶⁷ A büntetés, az intézkedés, a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben, a Szabs. tv.-ben és az e törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.

(2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.

(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell.

17. §⁶⁹ (1) A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, továbbá az elítélt, illetve egyéb jogcímen fogvatartott kérelmének elbírálása érdekében a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter megkereséssel élhet, állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatszolgáltatás, adat továbbítás, illetve iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harmincnapos határidőt állapíthat meg.

(2) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.

(3) Az (1) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles a tájékoztatást, az adatszolgáltatást – amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását –, illetve az adat továbbítást térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt – ha törvény másképp nem rendelkezik – köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(4) Ha a megkeresett szerv, szervezet a megkeresést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, a büntetés-végrehajtási bíró, illetve az ügyészség rendbírságot szabhat ki. A rendbírság kiszabására és végrehajthatóságára a Be. 127. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdését kell alkalmazni. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van. A rendbírság kiszabását a végrehajtásért felelős szerv kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál, feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészségnél.

(5) Ha ez feladatának ellátásához szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró, az ügyészség, az igazságügyért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a végrehajtásért felelős szerv egymástól, illetve a büntetőügyben eljáró vagy eljárt bíróságtól, ügyészségtől vagy nyomozó hatóságtól, továbbá a szabálysértési ügyben eljárt bíróságtól, szabálysértési hatóságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(6) Halasztás, részletfizetés elbírálása érdekében és a kegyelmi eljárásban a bíróság a Be. adatkérésre vonatkozó rendelkezései szerint adatszolgáltatást kérhet.

17/A. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, a feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a hivatalos iratot – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Be. 130. § (1) bekezdésében, illetve 131. § (6) bekezdésében meghatározott módon kézbesíti a címzett részére, azzal, hogy a Be. 130. § (2) bekezdését és 131. § (7) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben a bv. intézetben fogva lévő elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére kézbesítendő hivatalos iratot a BVOP-nak küldi meg.

(3) Ha az elítélt a büntetőeljárás során vállalta az elektronikus kapcsolattartást, a végrehajtásért felelős szerv az idézést vagy a felhívást az elítélt által megadott és az értesítőlapon feltüntetett biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére is kézbesíti.

(4) A szabályszerű kézbesítésre, a kézbesítési fikcióra és a kézbesítési kifogásra a Be. szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a végrehajtásért felelős szerv határozattal dönt az eljárásában benyújtott kézbesítési kifogásról, és annak elutasítása esetén

17/B. § (1) A határidőt és a határnapot – e törvény által meghatározott keretek között – a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter állapítja meg.

(2) Egyebekben a határidő megállapítására és számítására a Be. 137. § (2)–(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a beadványt határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján az eljáró bíróság, ügyészség, végrehajtásért felelős szerv, illetve a feladatkör szerinti minisztérium címére ajánlott küldeményként postára adták.

18. § (1) Ha az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott

(2)⁷³ A büntetés és az intézkedés esetén az elővezetésre a Be. 118. §-át kell alkalmazni azzal, hogy – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elővezetés elrendelésére a bíróság, a BVOP, a feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség jogosult.

(3)⁷⁴ A határidő vagy a határnap önhibán kívüli elmulasztása esetén igazolásnak van helye, az igazolási kérelem előterjesztésére és elbírálására a Be. 139. és 140. §-át kell megfelelően alkalmazni.

(4)⁷⁵ Ha a bíróság, az ügyészség, a végrehajtásért felelős szerv, valamint feladatkörében eljárva az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, illetve a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az igazolásnak helyt ad, az igazolást kérő által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna.

(5)⁷⁶ Ha a büntetés vagy az intézkedés megkezdésére szóló felhívás teljesítésének elmulasztása az elítélt kórházi gyógykezelésére tekintettel nem pótolható, az igazolási kérelmet – az elítélt eltérő nyilatkozata hiányában – halasztás, illetve félbeszakítás iránti kérelemnek is kell tekinteni.

19. § (1)⁷⁷ Az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt felkutatása érdekében

(2)⁷⁸ A szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása körében a végrehajtásért felelős szerv is jogosult az elítélt lakcímének megállapítása iránt intézkedni.

(3)⁷⁹ Ha az elítélt vagy a kényszergyógykezelt lakcímének, tényleges tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedés, vagy a végrehajtás foganatosítása érdekében elrendelt elővezetés nem vezetett eredményre, a bíróság elfogatóparancsot bocsát ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek vagy kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés, valamint a bíróság által elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása során is alkalmazni kell a fokozatosság elvének szem előtt tartásával.

20. § (1) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének a vezetője intézkedik vagy dönt, ahol a végrehajtás történik.

(2) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője hivatalból jár el – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedésre vagy döntés meghozatalára okot adó körülmény felmerülését követő nyolc napon belül kell intézkedni, illetve dönteni, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

(3) Ha a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője kérelemre jár el, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül intézkedik, illetve dönt, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván. Az elintézési határidőt a kérelem elbírálására – az (1) bekezdés szerint – jogosult indokolt esetben, írásban, egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(4)⁸⁰ Az elintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásnak, a hivatalból történő iratok beszerzésének, a megkeresésnek, a szakértői vélemény, illetve a pártfogó felügyelői vélemény vagy környezettanulmány elkészítésének és az indítványozott tanúmeghallgatások teljesítésének időtartama.

(5) A kérelemben foglaltak megalapozása a kérelmező feladata, erre a figyelmét fel kell hívni, és ha ez elmaradt ezzel egyidejűleg hiánypótlásra kell felszólítani. Ugyanígy kell eljárni, ha a kérelemből nem lehet megállapítani, hogy az mire irányul. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy ha a hiánypótlásnak az előírt határidőben nem tesz eleget, kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el.

(6) Nem kérhető hiánypótlás olyan adatról, amelyről a végrehajtásért felelős szervnek hivatalos tudomása van, amely nyilvános, vagy amelyet valamely jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. Ha az adatok beszerzése a végrehajtásért felelős szerv feladata, arról hivatalból intézkedni köteles.

(7) Ha e törvény elrendeli, a végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetője az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott eljárásban – határozatot hoz.

(8) A bv. intézet parancsnokának, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok), a büntetés-végrehajtásért felelős miniszternek, valamint a javítóintézet igazgatójának döntése – ha jogszabály kivételt nem tesz – végrehajtható.

(9) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az ugyanazon ügyben hat hónapon belül ismételten előterjesztett kérelmet, ha az új tényre vagy körülményre nem hivatkozik.

(10) Ha a kérelem elbírálása nem a végrehajtásért felelős szerv hatáskörébe tartozik, erre az elutasító határozatban utalni kell. Ha a kérelemből ez egyértelműen megállapítható, az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat tájékoztatni kell az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervről.

21. § (1) A végrehajtásért felelős szerv intézkedése vagy döntése ellen, illetve annak elmulasztása miatt panasszal lehet fordulni a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. E törvényben meghatározott esetekben a döntés ellen az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő, illetve keresettel fordulhat a bírósághoz.

(2) Panasz megtételére jogosult az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa, élettársa, illetve az a kapcsolattartó, akit az intézkedés vagy a döntés, illetve annak elmulasztása a kapcsolattartás vonatkozásában érint.

(3) A panaszt – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az intézkedés, vagy a döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A panaszt írásban kell benyújtani, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Ha a jogosult a panasz megtételében akadályoztatva volt, a panaszt az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Az intézkedés vagy a döntés közlésétől, illetve annak elmulasztásától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(5) A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, kivéve, ha az ügy jellege ezt soron kívül szükségessé teszi. E határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat, illetve a panasztevőt írásban tájékoztatni kell. A panasz elbírálásáról szóló határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott a panaszában olyan új tényről vagy körülményről nyilatkozik, amelyet érdemben a döntésre jogosult végrehajtásért felelős szerv még nem bírált el, azt új kérelemnek kell tekinteni és panaszként nem bírálható el, kivéve ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.

(7) Nincs helye panasznak és azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

22. § (1) Ha e törvény határozat meghozatalát írja elő, akkor a határozat tartalmazza:

(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot indokolni nem kell.

(3) A határozatot az ügyiratra kell feljegyezni vagy jegyzőkönyvbe kell foglalni. Külön íven kell megszövegezni a határozatot, ha azt kézbesítés útján közlik. Ez esetben a határozatot a meghozatalára előírt határidőn belül kell írásba foglalni. Az ügyiratra feljegyzett vagy jegyzőkönyvbe foglalt határozat esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat nem kell feltüntetni, ha azok az iratból kitűnnek.

(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A határozatot kihirdetés vagy kézbesítés útján kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.

(5)⁸² Ha a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye, a határozatot a jogorvoslatra jogosultnak is kézbesíteni kell.

23. § (1)⁸³ A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot elírás vagy számítási hiba esetén – ha ez szükséges, a kérelmező meghallgatását követően – kijavítja. A kijavítás nem változtathat a kijavított határozat érdemén.

(2) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy kérelemre a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti.

(3)⁸⁴ A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat eredeti példányára és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni, vagy a kijavításról, illetve a kiegészítésről határozatot kell hozni, továbbá az alaphatározatra előírt módon mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték.

(4)⁸⁵ A kijavítással és a kiegészítéssel szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható.

24. § (1) A végrehajtásért felelős szerv határozata ellen, ha e törvény így rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett bírósági felülvizsgálati kérelemnek van helye. Felülvizsgálati kérelem benyújtására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott, a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője, valamint a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa jogosult. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell.

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szervhez, illetve szervezeti egységhez írásban benyújtani. Ha e törvény úgy rendelkezik, hogy az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottnak a határozat közlésekor nyomban nyilatkoznia kell a jogorvoslatról, akkor azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a jogosult a bírósági felülvizsgálati kérelem megtételében akadályoztatva volt, a bírósági felülvizsgálati kérelmet az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül lehet igazolási kérelemmel együtt előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. A határozat meghozatalától számított három hónapon túl igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(4)⁸⁶ A bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően a végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője – az ügyészség útján – haladéktalanul felterjeszti az iratokat a bírósághoz. Az ügyészség öt munkanapon belül – szükség szerint vélemény megtételével – továbbítja az iratokat a bírósághoz.

(5)⁸⁷ A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozatot hozó végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró – a 73. és 75. §-ban írt eljárások kivételével – iratok alapján bírálja el. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(5a)⁸⁸ A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálati kérelem 72. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elutasításáról az iratok alapján határoz. A határozattal szemben az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(5b)⁸⁹ Az (5a) szerinti határozat meghozatalakor a büntetés-végrehajtási bíró helyett bírósági titkár is eljárhat.

(6)⁹⁰ A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen – az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – fellebbezésnek nincs helye.

(7)⁹¹ Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozathozatalt mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.

25. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelemnek – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(2) Ha a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van és

26. § (1)⁹⁴ A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint a kényszerintézkedés foganatosítása során keletkezett iratokat az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, valamint védője és képviselője, a fiatalkorú törvényes képviselője, továbbá a kényszergyógykezelt törvényes képviselője, házastársa és élettársa ismerheti meg. A jogosultságot, ha ez az iratokból nem állapítható meg, hitelt érdemlően igazolni kell.

(2)⁹⁵ Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megismerheti, azokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – saját költségén másolat kiadását kérheti. A minősített adatot tartalmazó irat megismerésére a Be. 105–106. §-át értelemszerűen alkalmazni kell.

(3)⁹⁶ Az iratokról a végrehajtásért felelős szerv a kérelem előterjesztésétől számított nyolc munkanapon belül másolatot ad ki. Az iratban keltezéssel fel kell jegyezni, hogy mely iratról, kinek a részére, hány példányban készült másolat. Ha az irat elektronikus okiratként, papíralapú okirat elektronikus másolataként vagy elektronikus formában rendelkezésre áll, a megismerésére jogosult kérheti a másolat elektronikus úton vagy elektronikus adathordozón való kiadását.

(3a)⁹⁷ Az irat akkor áll elektronikus formában rendelkezésre, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a végrehajtásért felelős szerv a papíralapú iratot információs rendszer alkalmazásával szerkesztette meg.

(4)⁹⁸ Nem terjed ki a megismerés joga

(5) Ha a kiadandó másolat olyan adatot tartalmaz, amely megismerésére a kérelmező nem jogosult, részére olyan másolatot kell kiadni, amely a védett vagy zártan kezelt adatokat nem tartalmazza.

(6)⁹⁹ A megismerés megtagadásáról indokolt határozatot kell hozni. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani.

(7)¹⁰⁰ Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

26/A. §¹⁰² A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a büntetőügyben eljáró bíróságnak és ügyészségnek a végrehajtás érdekében megtett intézkedése során – a 121. § (1) bekezdés g) pontjában és a 353. § e) pontjában foglalt kivétellel – az elektronikus kapcsolattartásra a Be. szabályai az irányadóak.

26/B. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt álló vagy sürgősséggel elrendelt különleges óvintézkedéssel érintett elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott (a továbbiakban: védett személy) büntetés-végrehajtási jogviszony alapján fennálló jogait és kötelezettségeit a Védelmi Programban való részvétel nem érinti.

(2) Védett személy esetén e törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

27. § (1) A büntetés végrehajtását kizárja:

(2) Az intézkedés végrehajtását kizárja:

28. § (1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül:

(2) Az elzárás, a közérdekű munka, a pénzbüntetés, a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajthatósága

(4) Nem évül el

(5) A javítóintézeti nevelés végrehajthatósága három év elteltével évül el.

29. § (1)¹⁰⁴ A büntetés és az intézkedés elévülésének határideje a büntetést kiszabó, vagy az intézkedést elrendelő ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének vagy a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

(5)¹⁰⁵ Az elévülés határidejébe nem számít be

30. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítélt büntetését vagy a vele szemben alkalmazott próbára bocsátást, jóvátételi munkát és javítóintézeti nevelést kegyelemből elengedheti vagy mérsékelheti. A kegyelmi rendelkezésként elengedett büntetés vagy intézkedés, illetve mérséklés esetén a büntetés vagy intézkedés az elengedett rész tekintetében nem hajtható végre.

(2) Kegyelmi rendelkezés kizárólag még végre nem hajtott büntetésre vagy intézkedésre vonatkozhat. A kegyelem gyakorlása szempontjából a kiutasítás mindaddig nem tekinthető végrehajtottnak, amíg annak tartama el nem telt.

(3)¹⁰⁷ Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ügydöntő határozatban kiszabott büntetéshez, illetve alkalmazott intézkedéshez igazodnak.

(4) Ha a köztársasági elnök a büntetés végrehajtását kegyelemből próbaidőre felfüggeszti, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a kegyelmi elhatározás keltének napján kezdődik.

31. §¹⁰⁸ Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés nem hajtható végre.

31/A. § Kiutasítás végrehajtása esetén a más büntetőügyben kiszabott elzárás, közérdekű munka és pénzbüntetés – ideértve a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést is – nem hajtható végre.

32. § (1)¹¹² A büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket az e törvényben és a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokat megállapító jogszabályban foglaltak szerint az egyesbíró vagy a tanács elnöke (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) teszi meg.

(2)¹¹³ A feltételes ügyészi felfüggesztés során elrendelt pártfogó felügyelet, valamint az ügyészség által alkalmazott megrovás végrehajtása céljából az ügyészség intézkedik.

(3) A tanács elnöke – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül intézkedik az értesítőlap kiállítása és megküldése iránt.

(4)¹¹⁴ Pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az ügydöntő határozat rendelkező részének a Be. 459. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogerősítési záradékkal ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását, és a végrehajtás alapjául szolgál.

(5) A (3) bekezdés alkalmazásában ügydöntő határozat alatt a perújítás, a felülvizsgálat, a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat folytán, vagy a jogegységi eljárásban (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) meghozott ügydöntő, illetve a kiszabott büntetést, az alkalmazott intézkedést érintő jogegységi határozatot is érteni kell.

(6) A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a terhelt előállítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra helyezés iránt a fogvatartást foganatosító szervnél.

(7)¹¹⁵ Ha a kényszerintézkedést az ügyészség rendeli el vagy szünteti meg, akkor haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés iránt.

33. §¹¹⁶ (1) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A tanács elnöke a kijavítást elrendelő határozatot nyomban megküldi annak a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a törvényszék büntetés-végrehajtási csoportjának (a továbbiakban: bv. csoport), amelynek az értesítőlapot már megküldte, és szükség esetén a végrehajtás függőben tartása iránt intézkedik. Ha a kijavítást elrendelő határozat véglegessé vált, a bíróság a véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(2) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb a Be. XCIV. Fejezete vagy a 837. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárásban másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag pótolja, a tanács elnöke – ha erre vonatkozóan rendszeresített értesítőlap van bevezetve – értesítőlapot állít ki, és azt jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatával együtt haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak. Értesítőlap rendszeresítésének hiányában a tanács elnöke a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékkal ellátott határozatát haladéktalanul megküldi a végrehajtásért felelős szervnek, szabadságvesztés esetén a bv. csoportnak.

34. § (1) A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételének elrendelésekor a tanács elnöke a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a végrehajtás foganatosítása végett az elítéltet a bv. intézetbe előállító rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek adja át.

(2)¹¹⁷ A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha szabadságvesztés, illetve az elzárás kiszabása, javítóintézeti nevelés vagy kényszergyógykezelés elrendelése esetén a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor – akár az adott, akár más büntetőügyben – fogva van.

(3) Ha a terhelt fogva van, de előállítására nem került sor, a tanács elnöke haladéktalanul megküldi a szabadságvesztésről, az elzárásról, a javítóintézeti nevelésről vagy a kényszergyógykezelésről kiállított és bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásért felelős szervnek, ha a terhelt más szervnél van fogva, a fogvatartást foganatosító szervhez, amely haladéktalanul intézkedik a terhelt átszállítása iránt.

(4)¹¹⁸ Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ügydöntő határozat rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg.

(5) Kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt megküldi az intézkedés végrehajtásáért felelős illetékes intézetnek, továbbá intézkedik a kényszergyógykezeltnek, illetve a fiatalkorú elítéltnek az intézetbe szállítása vagy kísérése végett.

34/A. §¹¹⁹ A 32. § (4) és (6) bekezdése, 33. § (2) bekezdése, valamint a 34. § (1)–(3) és (5) bekezdése esetén a tanács elnöke a papíralapú határozatot – ideértve a jogerősítési, illetve véglegessé válási záradékot – és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti aláírással látja el. Ha a határozatot és a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot elektronikus úton kell megküldeni, a tanács elnöke az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a papíralapú, eredeti aláírással ellátott határozatot és értesítőlapot elektronikus okirattá kell átalakítani, és legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel kell ellátni.

35. § (1) Ha a perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja, a tanács elnöke – a határozatnak a büntetést vagy intézkedést foganatosító szervhez történő megküldésével – azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.

(2)¹²⁰ A tanács elnöke az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a fellebbezési joggal kapcsolatban benyújtott, a Be. 140. § (4) bekezdése szerinti igazolási kérelem alapján a végrehajtást felfüggeszti.

(3) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott határozattal a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, és a végrehajtás felfüggesztésére vagy félbeszakítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadságvesztésre ítélt, a kényszergyógykezelt és a javítóintézeti nevelt szabadítása, illetve elbocsátása iránt.

(4)¹²¹

(5)¹²²

36. § (1) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően haladéktalanul meg kell küldeni annak kiadmányát – a vagyoni jellegű büntetések és intézkedések kivételével – a külön jogszabályban foglaltak szerint a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a tanács elnöke intézkedik az engedélyezés tényének és tartalmának az értesítőlapon történő feltüntetése iránt. Az értesítőlap elküldését követően meghozott határozatot haladéktalanul meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szervnek, illetve a bv. csoportnak.

(3) Szabadságvesztés, elzárás és közérdekű munka kiszabása, kényszergyógykezelés, pártfogó felügyelet és javítóintézeti nevelés elrendelése esetén az ügydöntő határozathoz – amennyiben rendelkezésre áll – mellékelni kell:

(4)¹²³

37. § (1) A bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét

(2) Az (1) bekezdés esetén a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától rövid úton büntetés-végrehajtási őr kirendelését kéri, és az elítéltet az őrnek adja át. Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a büntetés-végrehajtási őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése végett rövid úton a rendőrséget keresi meg.

38. § (1)¹²⁵ Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt nincs letartóztatásban, és a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét a bíróság nem rendelte el, az elítélttel szemben – a bv. intézetbe történő befogadásáig – a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a kiszabott szabadságvesztésre az elítélt személyi és családi körülményeire – különösen az egészségi állapotára, idős korára – tekintettel alaposan feltehető, hogy ezzel is biztosítható, hogy a terhelt szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól ne vonja ki magát.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést el kell rendelni, ha a bíróság két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyezett.

(3)¹²⁶ A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés elrendeléséről a bíróság határoz. Az intézkedés hatálya alatt álló elítélt a bíróság határozatában meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a lakcímét, illetve a tényleges tartózkodási helyét nem változtathatja meg. A határozatban előírható, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzen.

(4)¹²⁷ A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megtartását a rendőrség ellenőrzi.

(5)¹²⁸ Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig – legfeljebb hat napig – büntetés-végrehajtási őrizetét rendelheti el. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. § alkalmazásával rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet beszámításáról.

(6) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozott és a tartózkodási helyének felkutatása iránt megtett intézkedések nem vezettek eredményre, a tanács elnöke elfogatóparancsot bocsát ki.

(7) A szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést meg kell szüntetni, ha a büntetés végrehajthatósága megszűnt vagy kizárt.

(8)¹²⁹ Ha az ügydöntő határozat a kihirdetésekor jogerőre emelkedik, és

39. § (1)¹³⁰ A tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha annak hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére – fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5)¹³² A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a szabadságvesztés végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

(7)¹³³ Ha az igazságügyért felelős miniszter a 45. § (9) bekezdése szerint a büntetés végrehajtását elhalasztotta vagy félbeszakította, a bíróság az ezt követően a halasztás iránt benyújtott kérelem tárgyában a döntés meghozatalát mindaddig felfüggeszti, ameddig a 45. § (9) bekezdése szerinti halasztás vagy félbeszakítás tart.

(8) A katona szabadságvesztése végrehajtásának elhalasztásáról az elítélt munkáltatói jogkört gyakorló parancsnokát (vezetőjét) értesíteni kell.

(9)¹³⁴ Ha az (1) bekezdés szerinti halasztás iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi, és erről a kérelmezőt értesíti.

40. § (1) A tanács elnöke az elzárás végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – az elzárás végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.

(5)¹³⁵ A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője – a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján – nyilatkozik.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye az elhalasztásnak, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet, illetve ha az elítélt szökésétől vagy elrejtőzésétől kell tartani.

(7) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása iránti kérelemmel összefüggésben a 39. § (7)–(9) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

41. §¹³⁶ (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvosszakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.

(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi orvos-szakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik.

42. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg.

(2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

(3)¹³⁹ A részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ügydöntő határozatban megállapított napi tétel összegével.

(4) A pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatását követően halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

43. § (1)¹⁴⁰ A fiatalkorúval szemben jogerős ügydöntő határozatban elrendelt javítóintézeti nevelés végrehajtását a tanács elnöke a 39. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett és keretek között elhalasztja.

(2) Ha a fiatalkorú egészségi állapota indokolja, három hónapot meghaladóan, vagy ismételten is engedélyezhető halasztás.

43/A. §¹⁴² (1) A tanács elnöke az elítélt kérelmére a kiutasítás végrehajtásának megkezdésére fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

(3) El kell halasztani – kérelem nélkül, hivatalból is – a kiutasítás végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a kiutasítás végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására az igazságügyi orvos-szakértő nyilatkozik.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén sincs helye a kiutasítás végrehajtása elhalasztásának, ha az súlyosan veszélyeztetné a közbiztonságot vagy a közrendet.

43/B. §¹⁴⁴ (1) A tanács elnöke a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére a rendbírsággal sújtott kérelmére a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett halasztást engedélyezhet, illetve a 40. § (3) bekezdésében meghatározott okból és keretek között halasztást engedélyez.

(2) A halasztási kérelem elbírálása során a 39. § (7)–(9) bekezdését és a 40. § (4)–(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

44. § (1) A halasztás és a részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(2)¹⁴⁵ A kérelemről, ha azt a terhelt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően nyomban előterjesztette – a jelen lévő ügyész nyilatkozatát követően –, az ügydöntő határozatot hozó bíróság dönt, a határozatát indokolni köteles.

(3)¹⁴⁶ A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz. Ha a bíróság az ügyiratok alapján dönt, a kérelemről bírósági titkár is határozhat.

(4)¹⁴⁷ A pénzbüntetés tekintetében a halasztás vagy a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(5)¹⁴⁸ A szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka és a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség, az elítélt, a törvényes képviselő és a védő, a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen az ügyészség és a rendbírsággal sújtott személy fellebbezhet. Ha a halasztást a (2) bekezdés alapján a másodfokú bíróság engedélyezte, a fellebbezés elbírálására a Be. 614. §-a megfelelően irányadó.

(5a)¹⁴⁹ A kiutasítás végrehajtásának elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6)¹⁵⁰ A tanács elnöke szabadságvesztés esetén a 39. § (2) és (3) bekezdésében, elzárás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdésében, a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott körben – a 39. § (4) bekezdésére és a 40. § (4) bekezdésére figyelemmel – szükség szerint intézkedik a büntetés-végrehajtási bírónál a végrehajtás függőben tartása iránt.

(7) Az elítéltet bejelentési kötelezettség terheli minden olyan tény vagy körülmény tekintetében, amely a végrehajtás elrendeléséhez alapul szolgál. Ennek elmulasztása esetén rendbírsággal sújtható. Az elítéltet a halasztást engedélyező határozatban tájékoztatni kell bejelentési kötelezettségéről, továbbá a bejelentés elmulasztása jogkövetkezményéről.

44/A. §¹⁵² (1) A Btk. 101. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítést az elítélt, a védő, illetve a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérheti. Több elítélés esetében a magasabb hatáskörű bíróság, ennek hiányában az a bíróság jár el, amely a legsúlyosabb büntetést szabta ki. Ha a büntetések azonos súlyúak, a bíróságok közül az jár el, amelyhez a kérelem elsőként beérkezett.

(2) Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az a bíróság jár el, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a katonai büntetőeljárás hatályát a Be. 696. § (3) bekezdése alapozta meg.

(3) A kérelem elbírálására a Be. XCIV. Fejezete szerinti egyszerűsített felülvizsgálat szabályait kell értelemszerűen alkalmazni. A bíróság a kérelem elbírálása előtt beszerzi az ügyészség nyilatkozatát. Ha az utólagos bírósági mentesítésre irányuló kérelem felfüggesztett szabadságvesztéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre irányul és az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll, a bíróság összefoglaló jelentés elkészítését rendeli el a pártfogó felügyelet végrehajtásának tapasztalatairól.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

(4a)¹⁵³ A bíróság mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(5) A bíróság a mentesítést kimondó határozat hatályon kívül helyezéséről az ügyészség indítványára vagy hivatalból utólag határoz, ha

45. §¹⁵⁴ (1) Kegyelem iránti előterjesztést – hivatalból vagy kérelemre – a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter tehet a köztársasági elnökhöz.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt, illetve ha a mentesülés a bíróság határozata vagy a törvény alapján már beállt, kegyelmi kérelem nem nyújtható be, illetve hivatalból kegyelmi eljárás nem kezdeményezhető.

(3) Kegyelmi kérelmet az elítélt, a védő, az elítélt törvényes képviselője, valamint az elítélt hozzátartozója nyújthat be.

(4) Hivatalból a kegyelmi eljárást kegyelmi kezdeményezéssel a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság vagy az eljáró büntetés-végrehajtási bíró – az elsőfokon eljárt bíróság útján – indíthatja meg. Nincs helye hivatalból kegyelmi eljárás kezdeményezésének a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre.

(5) A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az elsőfokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

(6) Az elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke a kegyelmi eljárás során a Be. 859. § (2) bekezdése szerint az elítéltnek a kegyelmi döntéshez szükséges személyes adatait beszerzi. A bíróság e célból

(6a)¹⁵⁵ A környezettanulmányt a szabadságvesztést töltő vagy pártfogó felügyelet alatt álló feltételes szabadságra bocsátott elítéltet érintő kegyelmi eljárás esetén a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő, egyéb esetben a pártfogó felügyelő készíti el.

(7) A döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a tanács elnöke az adatok, iratok beszerzését követő nyolc napon belül az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti.

(8)¹⁵⁶ Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során – a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal – elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központban (a továbbiakban: BVEK) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(9) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(10) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszünteti, ha az a körülmény, amelyre figyelemmel a halasztás vagy a félbeszakítás elrendelését alapozta, megszűnt.

(11) A büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását az igazságügyért felelős miniszter megszüntetheti, ha tudomására jut, hogy

(12) A (8)–(11) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter a döntéséről tájékoztatja az elítéltet, illetve a kérelmezőt, valamint a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságot, szabadságvesztés esetén a BVOP-t és a végrehajtásért felelős szervet.

46. §¹⁵⁷ (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet, illetve a kegyelmi kezdeményezést a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(4) A köztársasági elnök a kegyelmi döntésről szóló határozatot – az ellenjegyzési jog gyakorlása érdekében – az igazságügyért felelős miniszternek küldi meg. Ha a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter nem ellenjegyzi, e döntését a határozat eredeti példányára rávezeti. Ellenjegyzés hiányában a kegyelmi eljárás befejeződik. Az igazságügyért felelős miniszter az ellenjegyzési jog gyakorlásáról tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(5) Ha a kegyelmi eljárás a (4) bekezdésben meghatározotton kívül más okból fejeződik be, ennek tényét az a személy, aki előtt a kegyelmi eljárás folyamatban van, illetve az iratok felterjesztését megelőzően az elsőfokú bíróság állapítja meg.

(6) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot, illetve a kegyelmi eljárásnak az (4) és (5) bekezdésben meghatározott okból történő befejezéséről szóló tájékoztatást és a kegyelmi eljárás iratait megküldi annak az elsőfokú bíróságnak, amely az ügyiratokat felterjesztette.

(7) Ha a kegyelmi döntésről szóló határozat az elítélttel szemben olyan büntetést vagy intézkedést állapít meg, amelyről a jogerős ügydöntő határozat nem rendelkezett, vagy a kiszabott büntetés végrehajtását felfüggeszti, és a Btk. vonatkozó rendelkezése alapján ehhez kötelezően pártfogó felügyelet kapcsolódik, akkor az elsőfokon eljárt bíróság nem ügydöntő határozattal ezt megállapítja. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, a határozat a meghozatala napján válik véglegessé.

(8)¹⁵⁸ A (9) és (10) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kegyelmi döntésről szóló határozatot és a (7) bekezdés szerinti határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az ügyben elsőfokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének, illetve a kegyelmi eljárást kezdeményező jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróságnak vagy büntetés-végrehajtási bírónak, továbbá szükség szerint intézkedik a kegyelmi határozatba foglalt büntetés vagy intézkedés – ideértve a (7) bekezdés szerinti határozattal megállapított pártfogó felügyeletet is – végrehajtása vagy a végrehajtás megszüntetése érdekében.

(9)¹⁵⁹ Ha az elítélt a szabadságvesztését, elzárását vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyebekben a (6) bekezdés szerint jár el. Ha az elítélt kegyelemben részesült, az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi határozatot haladéktalanul megküldi – a BVOP-n keresztül – a végrehajtást foganatosító bv. intézetnek, illetve a javítóintézetnek a szabadítás érdekében szükséges intézkedések megtétele, valamint a határozatnak az elítélt részére történő kézbesítése végett. A megtett intézkedésről értesíti az elsőfokon eljárt bíróságot.

(10) Ha az elítélt büntetésének vagy javítóintézeti nevelésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatást az igazságügyért felelős miniszter a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtása érdekében intézkedésre jogosult bíróságnak, szabadságvesztés esetén a BVOP-nak és a végrehajtásért felelős szervnek is megküldi.

(11) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is.

(12) Ha a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet vagy a kegyelmi eljárás más okból fejeződött be, nincs akadálya annak, hogy az arra jogosult újabb kegyelmi kérelmet nyújtson be.

46/A. §¹⁶¹ (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.

(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi eljárást kezdeményezzen.

46/B. §¹⁶² (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.

(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.

(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.

46/C. §¹⁶³ Az igazságügyért felelős miniszter – a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül – a 46. § (2) bekezdése szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő iratokat, különösen

46/D. §¹⁶⁵ (1) Az igazságügyért felelős miniszter – legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított három napon belül – értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről.

(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.

(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig működik.

(4)¹⁶⁶ A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján. A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntetőügyekben eljáró bíró jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki

46/E. §¹⁶⁷ (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.

(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben helyettesíti.

46/F. §¹⁶⁸ (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottság részére.

(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő kilencven napon belül megvizsgálja, hogy

(3)¹⁶⁹ A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. § (2) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges további adatokat és iratokat szerezhet be.

(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.

(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.

(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz.

(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

46/G. §¹⁷⁰ (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági elnöknek.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet útján megküldi az elítéltnek is.

(4)¹⁷¹ A kegyelmi döntésről szóló határozattal kapcsolatosan az ellenjegyzési jog gyakorlására és a kegyelmi döntésről szóló határozat, illetve a kegyelmi eljárás befejezéséről szóló tájékoztatás kézbesítésére a 46. § (4)–(11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

46/H. §¹⁷² Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni.

47. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a törvényszéken működő, a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró, vagy a katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró (a továbbiakban együtt: büntetés-végrehajtási bíró) látja el. Büntetés-végrehajtási feladatokat esetenként a törvényszék elnöke által kijelölt más bíró is elláthat.

(2) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának elősegítése vagy ellenőrzése érdekében bv. csoport működik, amelynek illetékessége a törvényszék illetékességi területére terjed ki.

(3) A bv. csoport munkáját a törvényszék elnöke által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró szervezi, irányítja és ellenőrzi.

48. §¹⁷³ (1)¹⁷⁴ A szabadságvesztés – ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is – és az elzárás kiszabása esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján – jogszabályban meghatározottak szerint – megvizsgálja, hogy

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.

(3)¹⁷⁵ Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra a 34/A. § szerint bírói rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.

(5) Elzárás, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának törvényi akadályát, és annak fennállását – a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja kivételével – határozattal állapítja meg.

49. § (1) Ha a büntetőügyben eljárt bíróság a halasztás iránti kérelemmel kapcsolatosan – a 44. § (6) bekezdése alapján – a végrehajtás függőben tartása iránt küldött megkeresést, a büntetés-végrehajtási bíró intézkedik annak érdekében, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki, vagy – ha az elítélt nem jelenik meg a megjelölt határnapon a bv. intézetnél – nem bocsát ki elfogatóparancsot, illetve az elfogatóparancsot, elővezető parancsot visszavonja, vagy visszavonatja. Ha az elítéltet a bv. intézet befogadta, a büntetés-végrehajtási bíró erről haladéktalanul értesíti a megkeresést küldő bíróságot a kérelemnek, mint félbeszakítás iránti kérelemnek a továbbítása végett.

(2)¹⁷⁶ A közérdekű munka, vagy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére – az elítéltnek az átváltoztatásról hozott határozat kihirdetésekor nyomban, vagy a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül bejelentett kérelmére – a büntetés-végrehajtási bíró a 39. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával halasztást engedélyezhet, határozatát indokolni köteles. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye. A halasztás tárgyában hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A 44. § (1), (3), (6) és (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

50. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró

(2)¹⁸⁶ A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják.

(3)¹⁸⁷ Az e fejezetben és a III/A. Fejezetben szabályozott eljárások közül azokban, amelyeknél e törvény az elítélt meghallgatását nem írja elő vagy a bírósági titkár eljárását nem tiltja meg, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait önálló aláírási joggal a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár is elláthatja. A bírósági titkár a döntését iratok alapján hozza meg.

(4)¹⁸⁸ A büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. A tárgyaláson az ügyész és a védő jelenléte kötelező.

(4a)¹⁸⁹ Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott

(4b)¹⁹⁰ A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának lefolytatására előírt határidőbe nem számít be

(5)¹⁹¹ A büntetés-végrehajtási bírói eljárásban bűnügyi költség a Be. 145. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díj vagy költség. A felmerült bűnügyi költség – e törvény eltérő rendelkezése hiányában, valamint az (1) bekezdés g) pontja kivételével – az elítéltet terheli.

(6)¹⁹² Ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. § nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye.

(7)¹⁹³

51. § (1)¹⁹⁴ A büntetés-végrehajtási bíró végzése ellen a fellebbezést, ha azt kihirdetés útján közölték, nyomban be kell jelenteni, ha azt kézbesítés útján közölték, nyolc napon belül írásban lehet benyújtani. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak nincs helye. A fellebbezésnek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halasztó hatálya nincs a végrehajtásra.

(2)¹⁹⁵ Fellebbezésre jogosult az ügyészség, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője.

(3) Ha a fellebbezési határidő valamennyi jogosultra nézve lejárt, a büntetés-végrehajtási bíró haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az iratokat felterjeszti a törvényszék másodfokú tanácsához.

(4) A fellebbezést a törvényszék a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül, fogva lévő elítélt esetén nyolc napon belül tanácsülésen, bizonyítás felvétele esetén tárgyaláson bírálja el. A tárgyalás határnapját a felterjesztéstől számított harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra kell kitűzni.

(5)¹⁹⁶ A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot

52. § (1) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása, valamint az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A szabadságvesztés enyhébb végrehajtási fokozatának kijelölését leghamarabb az elítélt befogadását követő hat hónap elteltével az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb fokozat kijelölését e törvény kizárja, vagy az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a bv. intézet mellőzheti.

(3) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésről szóló határozatát hatályon kívül helyezheti.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha

(5) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölésére vonatkozó előterjesztés esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatását mellőzheti.

(6) Enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése, valamint a fokozat megváltoztatása vagy az enyhébb fokozat kijelöléséről szóló határozat hatályon kívül helyezése iránt tett előterjesztés elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

53. § (1) A fogház vagy a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb szabályok alkalmazása, illetve alkalmazásuk megszüntetése iránt a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását e törvény kizárja, vagy ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a bv. intézet mellőzheti.

(3) Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában – a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – meghallgatást tart.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasíthatja, ha

(5) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának elrendelése, valamint az alkalmazásuk megszüntetésének mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

54. § (1)¹⁹⁷ Ha a szabadságvesztést az ügydöntő határozat szerint fiatalkorúak börtönében vagy fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani, de az elítélt a huszonegyedik életévét a büntetés végrehajtásának megkezdése előtt betölti, az elsőfokon eljárt bíróság székhelye, ha az elítélt fogva van, akkor a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát, amelynek során a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat.

(2) Ha a fiatalkorúak börtönében vagy a fiatalkorúak fogházában levő elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt tölti be a huszonegyedik életévét, a szabadságvesztés fokozatának a Btk. 37. §-a alapján történő meghatározása, valamint a fiatalkorú végrehajtás során tanúsított magatartására figyelemmel a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazása iránt a bv. intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

(3) Ha az előterjesztés a Btk. 35. § (2) bekezdésének alkalmazására is irányult, a büntetés-végrehajtási bíró meghallgatást tart, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján a Btk. 37. §-a szerint meghatározza a szabadságvesztés fokozatát. A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés fokozatának meghatározásakor a Btk. 35. § (2) bekezdése alapján a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot is meghatározhat azzal, hogy az ott meghatározott szempontokon túl a fiatalkorúnak a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartását is vizsgálni kell.

(4) A bűnügyi költséget az állam viseli.

55. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a 87. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján történő kizárására a bv. intézet tesz előterjesztést – a szabadságvesztés foganatba vételekor – a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt.

(3) A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásának mellőzése esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

56. § (1) Az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására, ha az IMEI pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény beszerzését rendeli el. Az eljárásban két szakértőt kell alkalmazni, ha az elítélt IMEI-be szállítására sürgősségi intézkedésként sor került, az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(3) Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt kóros elmeállapotú, a büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés végrehajtási helyeként az IMEI-t jelöli ki.

(4)¹⁹⁸ Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy részére ideiglenes gondnok rendelése szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés kezdeményezésére, vagy ideiglenes gondnok rendelését kezdeményezheti.

(5) Az elítélt elmeállapotának vizsgálatát félévente el kell végezni. A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálat, illetve az IMEI főigazgató főorvosa által tett, a szabadságvesztés eredeti helyének a visszaállítása iránti előterjesztésnek az elbírálása során az elítélt újabb elmeorvos-szakértői vizsgálatát rendeli el.

(6) Ha az újabb szakértői vélemény szerint az elítélt elmeállapotában bekövetkezett változás alapján az elítéltnek az IMEI-ben történő elhelyezése már nem indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró elrendeli az elítélt visszaszállítását a bv. intézetbe.

(7)¹⁹⁹ Ha a szakértői vélemény szerint az elítélt gondnokság alá helyezése vagy az ideiglenes gondnok rendelés megszüntetése indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró javaslatot tesz az ügyészségnek a gondnokság alá helyezés megszüntetésének a kezdeményezésére, vagy az ideiglenes gondnok rendelés megszüntetését kezdeményezi.

(8) Ha a szabadságvesztés tartamának lejártát megelőző, valamint a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt két hónappal az elítélt visszaszállítására nem került sor, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát rendeli el, kivéve, ha az előző szakértői vélemény két hónapon belüli időpontban készült. Ha a szakértői vélemény alapján az elítélt további gyógykezelése indokolt, a büntetés-végrehajtási bíró felhívja az IMEI főigazgató főorvosát, hogy az egészségügyről szóló törvény alapján kezdeményezze a szabaduló elítélt pszichiátriai gyógykezelését.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró határozatait az iratok alapján is meghozhatja. A büntetés-végrehajtási bíró határozatával szemben a nagykorú elítélt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa is jogosult a fellebbezésre.

(10) A bűnügyi költséget az állam viseli.

57. § (1) A feltételes szabadságra bocsátásról (Btk. 38., 39., 42–43. §) a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztése alapján, a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt – kivéve, ha az elítélt annyi időt töltött előzetes fogvatartásban, hogy az esedékesség már bekövetkezett –, az elítélt meghallgatása után határoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább két hónap – elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(3) A pártfogó felügyelő a (2) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a bv. intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érintkezhet.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §) rendelheti el, és az elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátott elítélt számára a Btk. 71. § (2)–(3) bekezdése alapján külön magatartási szabályokat írhat elő.

(6) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét később újból megvizsgálhatja. Ebben az esetben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(7) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a bv. intézet mellőzheti.

(8) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét legkésőbb két év múlva, azt követően évente megvizsgálja. Ilyen esetekben elrendelheti a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

58. § (1)²⁰⁰ A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha a Btk. 92–92/B. §-a alapján beszámított időt is figyelembe véve az elítélt az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható.

(1a)²⁰¹ Ha az elítélt szabadlábon van, az eljárást az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(2)²⁰² A büntetés-végrehajtási bíró

(2a)²⁰⁴ A Btk. 69. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el.

(3)²⁰⁵ Ha a büntetés-végrehajtási bíró azt észleli, hogy az elítéltet a feltételes szabadság kedvezményéből a Btk. 38. § (4) bekezdésében, illetve a Btk. 45. § (7) bekezdésében foglaltak miatt az ügydöntő határozat meghozatalakor ki kellett volna zárni, a Be. 671. § 4. pontja szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságot keresi meg, és az elsőfokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti. Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy a Btk. 38. § (2) bekezdésében meghatározott minimális időtartam a szabadságvesztésből még nem telt el, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.

(4) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez a szükséges adatok hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett a meghallgatást elnapolja, és a meghallgatásra új határnapot tűz ki.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

59. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a szabadlábon lévő elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt kérelmére, a szabadságvesztés megkezdésére a 39. § szerint halasztást engedélyezhet.

(3)²⁰⁶ Ha a feltételes szabadságra bocsátást elrendelő végzés ellen az ügyészség fellebbezést nyújt be, ennek a feltételes szabadság megkezdésére halasztó hatálya van. Az ügyészség a fellebbezésről – a fellebbezés benyújtásával egy időben – értesíti a bv. intézetet.

(4) Ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, haladéktalanul értesíti a bv. intézetet a szabadítás érdekében.

(5) A (3) bekezdés esetén, ha a másodfokú bíróság a végzést helyben hagyja, a bűnügyi költséget az állam viseli.

60. § (1) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, de úgy ítéli meg, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban, amely

(2) Az elítélt magatartásában tartósan bekövetkezett, lényeges változásra figyelemmel a bv. intézet ismételten előterjesztést tehet, ha a büntetés-végrehajtási bíró – feltételes szabadságra bocsátást mellőző – határozatától számítva hat hónap már eltelt.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

61. § (1)²⁰⁷ Ha a magatartási szabályok súlyos megszegése miatt a feltételes szabadság megszüntetésének lehet helye, az ügyészség az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak indítványt tesz.

(2)²⁰⁸ Ha az elítélt elfogása előtt a hatóság elől elrejtőzött, vagy a még végrehajtásra váró szabadságvesztés tartamára tekintettel, avagy egyéb okból alaposan feltehető, hogy szökésével vagy elrejtőzésével a büntetés végrehajtása alól kivonná magát, illetve alaposan tartani kell attól, hogy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el, az ügyészség, az indítvány benyújtása után a büntetés-végrehajtási bíró elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.

(3) A határozatban a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének az időtartamáról is rendelkezni kell, amely a feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén még letöltendő szabadságvesztés tartamáig terjedhet, de nem haladhatja meg a harminc napot. A határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(4)²⁰⁹ Az ügyészség által elrendelt ideiglenes foganatba vétel időtartama legfeljebb öt nap. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti panasznak van helye.

(5)²¹⁰ Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

(6)²¹¹ A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés-végrehajtási bíró végzése elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

61/A. §²¹³ (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet – értékelő véleményével és javaslatával – tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen – elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési – célból és milyen időtartamban hagyható el.

(4) A reintegrációs őrizet elrendelése iránti előterjesztés tárgyában a büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján is meghozhatja a döntést; az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában – az (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – meghallgatást tart.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha a reintegrációs őrizet elrendelését e törvény kizárja.

(5a)²¹⁴ Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt reintegrációs őrizetét rendelte el, de a bv. intézet a reintegrációs őrizet esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendelését újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(6)²¹⁵ Az elítélt vagy a védő kérelmére a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatnak a lakás kijelölésére, valamint a kijelölt lakás és az ahhoz tartozó bekerített hely elhagyásának feltételeire vonatkozó részét megváltoztathatja vagy eseti jelleggel engedélyezheti az elítélt meghatározott célból történő eltávozását. A büntetés-végrehajtási bíró a kérelemről öt napon belül, sürgős szükség esetén soron kívül – az iratok alapján – határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(7) A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam viseli.

61/B. §²¹⁶ (1) Ha a reintegrációs őrizet alatt az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról kell dönteni, és a bv. intézet az előterjesztésben a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésére tesz javaslatot, a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt meghallgatását mellőzheti.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt a reintegrációs őrizet magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegte, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálta vagy használhatatlanná tette, a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.

(3)²¹⁷ Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a reintegrációs őrizetet megszünteti és megteszi a szükséges intézkedéseket a szabadságvesztés fennmaradó részének a letöltése érdekében.

(4)²¹⁸ Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. A büntetés-végrehajtási bíró eljárására egyebekben az 57–59. §-t kell alkalmazni.

61/C. §²¹⁹ (1)²²⁰ A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz. Az eljárást a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás elhelyezkedése szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(1a)²²¹ A bv. szerv vezetője a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében – kivéve, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott – az előterjesztés megküldésével egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi az ügyészségnél a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelését. Ez esetben az előterjesztésben utalni kell arra, hogy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét kezdeményezte a bv. szerv vezetője az ügyészségnél.

(1b)²²² Az ügyészség a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét soron kívül elrendeli, ha

(1c)²²³ Az ideiglenes foganatba vétel a büntetés-végrehajtási bírónak a reintegrációs őrizet megszüntetéséről való döntése meghozataláig, de legfeljebb a még letöltendő szabadságvesztés tartamáig terjedhet. Az ügyészség határozata ellen a Be. szerinti panasznak van helye. Az ideiglenes foganatba vétel végrehajtása érdekében az ügyészség a rendőrség útján intézkedik. Az ügyészség a határozatát haladéktalanul megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg elfogatóparancsot bocsát ki.

61/D. §²²⁴ E cím alkalmazásával – ideértve a feltételes szabadságra bocsátásról az elítélt meghallgatásának mellőzésével – lefolytatott eljárásokban a 61/A. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kivétellel bírósági titkár nem járhat el.

61/E. § (1)²²⁶ A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséről a büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára

(2)²²⁷ Az eljárást

(3) A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(4) Ha a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem rendelik el, a bűnügyi költséget az állam viseli.

(5) A büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet.

62. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, vagy a bv. intézet előterjesztése alapján, a 278. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja az elzárás végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt kérelmére is helye van.

(2)²²⁸ Az eljárást az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézet székhelye, ha az elzárást még nem vették foganatba, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

63. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a pártfogó felügyelő előterjesztésére, a 289. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján megállapítja a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt kérelmére is helye van.

(2)²²⁹ Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

64. § (1)²³⁰ A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyészség a pártfogó felügyelő jelentése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál.

(2)²³¹ Az eljárást a közérdekű munka végrehajtására kijelölt munkahely, ha a kijelölésre még nem került sor, az elítélt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].

(5) Az átváltoztatásról rendelkező végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van.

(6)²³² Az ügyészség indítványának elutasítása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

65. § (1)²³³ A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

65/A. §²³⁵ (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére a 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén, az iratok alapján megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnését. Az eljárásnak az elítélt vagy védője kérelmére is helye van.

(2) Az eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett. Ha az elítélt fogva van, az eljárást a fogvatartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

66. § (1)²³⁶ A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a Btk. 51. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2)²³⁷ A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlansága esetén – az iratok alapján –, ha a Btk. 112. és 113. §-a a közérdekű munka átváltoztatását lehetővé teszi, a pénzbüntetést közérdekű munkára, ha az kizárt, a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatja át.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárást annak a törvényszéknek a gazdasági hivatala szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a pénzbüntetés végrehajtása érdekében intézkedett.

(4) Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik [Btk. 86. § (2)–(3) bekezdés].

(5) Az (1) és (2) bekezdés alapján meghozott, átváltoztatást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet. Határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

67. § (1)²³⁸ A kiutasítás végrehajtását kizáró ok fennállásának megállapítását az ügyészség az idegenrendészeti hatóság – az elítélt kérelmére vagy hivatalból tett – kezdeményezése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál. Ha az eljárás az elítéltnek közvetlenül a bírósághoz benyújtott kérelmére indul, a büntetés-végrehajtási bíró beszerzi az ügyészség indítványát.

(2) Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek területén az elítélt tartózkodik.

(2a)²³⁹ Ha az eljárás kérelemre indul és az elítélt idegenrendészeti őrizetben vagy kitoloncolási őrizetben van, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet az ügyészség indítványának beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Ez esetben a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet az idegenrendészeti hatóság útján idézi.

(3)²⁴⁰ A büntetés-végrehajtási bíró az idegenrendészeti hatóság kezdeményezése alapján az ügyészség indítványára, de legalább kétévenként megvizsgálja a kiutasítás végrehajthatóságát.

(4)²⁴¹ A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, ha az ügyészség indítványa a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának megállapítására irányul. Az eljárásban bírósági titkár nem járhat el.

(4a)²⁴² Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás hivatalból indult, és az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, az eljárás nem függeszthető fel. Az eljárást annak az idegenrendészeti hatóságnak a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amelynek az illetékességi területén az elítélt utolsó ismert tartózkodási helye volt. Ez esetben a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt számára hivatalból védőt rendel ki és a döntést iratok alapján hozza meg; az ügyben bírósági titkár nem járhat el.

(4b)²⁴³ A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, az eljárást a (4a) bekezdés szerint kell lefolytatni azzal, hogy annak a törvényszéknek a büntetés-végrehajtási bírája az illetékes, amely a kiutasítás végrehajthatósága kizártságának tárgyában korábban határozatot hozott.

(5) A bűnügyi költséget az állam viseli.

68. § (1) A bv. intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése [Btk. 69. § (1) bekezdés b) pont] iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt az 57. § (1) bekezdésében írt előterjesztéssel együtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(2) A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró – feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap – pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.

(4) A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazása esetén a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában megtett előterjesztéshez kapcsolódóan a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább három hónappal előterjesztést tehet a büntetés-végrehajtási bíróhoz – külön magatartási szabály előírása érdekében – pártfogó felügyelői vélemény beszerzése iránt, ha ez az eredményesebb megelőzés érdekében szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, és a pártfogó felügyelet alkalmazásának megállapításával külön magatartási szabályt írhat elő.

(6)²⁴⁴ A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a (2) és az (5) bekezdés szerinti pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább két hónappal a bv. intézetben meghallgatja, és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen kapcsolatot tarthat.

(7)²⁴⁵ A Btk. 70. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő jelentést készít, és annak megküldésével a pártfogó felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot az ügyészségnek.

(8)²⁴⁶ Az ügyészség indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, és annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(9)²⁴⁷ Az ügydöntő határozatban előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása iránt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő tesz javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak. A külön magatartási szabályok megváltoztatása iránti javaslatnak a pártfogolt kérelme alapján is helye van. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést.

(10)²⁴⁸ A pártfogolt kérelme esetén a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt meghallgathatja, és pártfogó felügyelői véleményt szerezhet be.

(11) Az e §-ban szabályozott eljárásokban a bűnügyi költséget az állam viseli.

68/A. §²⁵⁰ (1)²⁵¹ A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető.

69. § (1) A javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az 57–59. §, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás megszüntetésének a magatartási szabályok megszegése miatt történő elrendelésére a 61. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátásra az intézeti tanács tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése iránti eljárásban felmerült bűnügyi költséget az állam viseli, ha a büntetés-végrehajtási bíró a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást nem szünteti meg.

69/A. §²⁵³ (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára – az iratok alapján – az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha

(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő elrendelése tárgyában hozott határozattal szemben az ügyészség a határozat közlésétől, az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a határozat közlésétől – ideértve a Be. 135. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hirdetményi úton történő kézbesítést is – számított nyolc napon belül fellebbezhet.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára vagy a tárhelyszolgáltató kérelmére az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának a hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását megszünteti, ha

69/B. §²⁵⁷ (1) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról – ennek keretében fenntartásának szükségességéről vagy megszüntetéséről – tárgyaláson határoz.

(3) A tárgyaláson az ügyészt, a védőt és – feltéve, hogy állapota miatt megjelenhet, és a jogainak gyakorlására képes – a kényszergyógykezelés alatt álló személyt meg kell hallgatni.

(4) Az eljárás lefolytatására, ha elsőfokon nem budapesti székhelyű bíróság járt el, a Budapest Környéki Törvényszék, ha pedig elsőfokon budapesti székhelyű bíróság járt el, a Fővárosi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája illetékes.

(5) Ha a kényszergyógykezelés alatt álló személy a vele szemben hozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése előtt előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a felülvizsgálatra az (1) bekezdésben megállapított határidőt a büntetőügyben eljáró bíróságnak a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata tárgyában hozott határozata véglegessé válása napjától kell számítani. Ez esetben a felülvizsgálat során a büntetőügyben rendelkezésre álló elmeorvos-szakértői vélemény felhasználható és újabb szakértő kirendelése mellőzhető.

(6) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának az ügyészség indítványára, a kényszergyógykezelés alatt álló, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő kérelmére, továbbá az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztésére is helye van.

(7) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha kényszergyógykezelés alatt álló személy, annak házastársa, élettársa, törvényes képviselője vagy a védő a három hónapon belül ismételten előterjesztett kérelemben új körülményre nem hivatkozik. Ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(8) A felülvizsgálat előtt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – elmeorvos-szakértői véleményt kell beszerezni. Az eljárásban az IMEI orvosa az elmeorvos-szakértői vélemény kialakításában egyik szakértőként közreműködhet.

(9) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról hozott végzés ellen a kényszergyógykezelés alatt álló házastársa, élettársa és törvényes képviselője is fellebbezhet.

(10)²⁵⁸ A kényszergyógykezelés megszüntetéséről hozott végzés ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

69/C. §²⁶⁰ (1) A foglalkozástól végleges eltiltás, a járművezetéstől végleges eltiltás, illetve a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt, a védő és a fiatalkorú törvényes képviselője az alapügyben elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál kérheti. A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelmet Magyarország külképviseleténél is elő lehet terjeszteni.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a döntést iratok alapján is meghozhatja, de ezekben az ügyekben bírósági titkár nem járhat el.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró a kérelem elbírálása előtt beszerzi a büntető ügyiratokat, valamint az ügyészség nyilatkozatát, továbbá végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítés iránti kérelem esetén az idegenrendészeti hatóság, valamint – lehetőség szerint – az elítélt lakóhelye szerinti állam bűnügyi jogsegély teljesítésére feljogosított hatóságának nyilatkozatát.

(4) Ha a mentesítés törvényi előfeltételei hiányoznak, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet elutasítja.

(5)²⁶¹ A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás, a végleges hatályú járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alól a büntetés-végrehajtási bíró mentesítést engedélyező végzése ellen az ügyészség által benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya van.

70. § (1)²⁶² A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára, iratok alapján megállapítja a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajthatóságának kizártságát a 28. § szerinti elévülés bekövetkezése miatt.

(2) Az eljárásra – a közérdekű munka kivételével – az a büntetés-végrehajtási bíró illetékes, aki a büntetés végrehajtása érdekében utoljára intézkedett vagy intézkedésre köteles.

70/A. §²⁶³

70/B. §²⁶⁴

71. §²⁶⁵ (1)²⁶⁶ A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52–70. §, illetve a III/A. Fejezet szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A III/A. Fejezet szerinti eljárások esetén utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárásnak a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül van helye.

(2)²⁶⁷ A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, az iratok alapján elutasíthatja, ha

(3)²⁶⁸ Ha a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, a határozatot hatályon kívül helyezi és a törvénynek megfelelő határozatot hoz.

(4)²⁶⁹ A bűnügyi költséget az állam viseli.

72. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró – a 24. § szerinti eljárásban –

(2)²⁷⁰ A büntetés-végrehajtási bíró csak az elítélt javára változtathatja meg a végrehajtásért felelős szerv döntését.

(3)²⁷¹ A büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül határoz.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása esetén a bűnügyi költséget az állam viseli.

73. § (1) Az elítéltnek a bv. intézet parancsnokának a biztonsági zárkába helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról, valamint az országos parancsnok biztonsági zárkába helyezés meghosszabbításáról vagy biztonsági részlegre helyezés elrendeléséről és meghosszabbításáról szóló határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3)²⁷² Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak a letartóztatottak esetén is irányadók.

74. § (1) Az elítéltnek a 124. § szerinti nyilatkozattételét és a 125. § szerinti nyilatkozat közzétételét megtagadó, határozattal szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül – az iratok alapján – bírálja el.

(2) Ha a bíróság az országos parancsnok határozatát helybenhagyja, a közlésre szánt anyagot haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

75. § (1) Az elítéltnek vagy védőjének a bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3)²⁷³ Az (1)–(2) bekezdés irányadó az elzárásra ítéltnek és a szabálysértési elzárást töltő elkövetőnek, valamint a letartóztatottnak és a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezettnek a magánelzárás fenyítést kiszabó határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelme elbírálására.

75/A. §²⁷⁴

75/B. § (1) Kártalanítás jár az elítéltnek a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt.

(2) A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár.

(3) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak helye nincs, de az elítélt jogosult az ezt meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni.

(5) A kártalanítási kérelem attól a naptól számított hat hónapon belül terjeszthető elő, amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő elmulasztása jogvesztő. Nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása legfeljebb harminc napra azért szakad meg, mert az elítélt elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva volt.

(6) A kártalanításból nem lehet levonni az elítélt fogvatartásával összefüggő, e törvény szerint az elítéltet terhelő költséget vagy díjat.

(7) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás e Fejezetben meghatározott szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb jogcímen fogvatartottra is.

75/C. § (1) A kártalanítási eljárás során felmerülő bűnügyi költséget az állam viseli.

(2) Ha az elítélt szabadult, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárásban jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ez esetben védő alatt a jogi képviselőt is érteni kell.

75/D. § (1) A kártalanítási kérelem előterjesztésére az elítélt vagy védője jogosult.

(2) Első alkalommal a kártalanítási kérelem akkor nyújtható be, ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények legalább két hónapig fennálltak, kivéve, ha

(3) A kártalanítási kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül újabb kérelem nem terjeszthető elő, kivéve ha

(4) A kártalanítási kérelmet a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon, a fogvatartás helye szerinti bv. intézetnél, ha pedig az elítélt már szabadult, annál a bv. intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt.

(5) A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elítélt pontosan melyik bv. intézet vonatkozásában, milyen időszakra kéri a kártalanítást, és hogy a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására hivatkozik-e. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az elítélt javára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB kártérítésre kötelezte-e az államot, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha igen, melyik bíróság, milyen ügyszámon.

75/E. § A bv. intézet harminc napon belül, ha a kérelem több bv. intézetet érint, negyvenöt napon belül dönt

75/F. § (1) A bv. intézet a kérelmet visszautasítja, ha

(2) A bv. intézet a kérelem visszautasításáról határozattal dönt, amelyben tájékoztatja az elítéltet és a védőt a visszautasítás pontos okáról, illetve ha az lehetséges, a visszautasítási ok elhárításához szükséges hiányosságok pótlásának a lehetőségéről.

(3) A visszautasításról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.

(4) Ha az elítélt vagy a védő a visszautasítást követően nyolc napon belül azt kéri, a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek a visszautasításról szóló határozata hatályát veszti.

(5) Ha a bv. intézet a kérelmet az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott ok miatt utasította vissza és az elítélt vagy a védő a (3) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmével egyidejűleg a visszautasítás alapjául szolgáló hiányosságokat pótolja, a bv. intézet a (4) bekezdés szerinti továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak – a kérelem egyszerűsített elbírálásról dönt vagy a kérelmet a 75/H. §-a alapján továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

75/G. § (1) A bv. intézet határozattal a kérelem egyszerűsített elbírálásáról dönt, ha

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bv. intézet nem vizsgálja, hogy az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására vonatkozó kifogása megalapozott-e.

(3) Egyszerűsített elbírálás esetén a kártalanítás egy napra eső összege ezerkettőszáz forint.

(4) A bv. intézet a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a szorzataként állapítja meg.

(5) A kérelem egyszerűsített elbírálása esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet, ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.

(6) Az egyszerűsített elbírálásról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.

(7) Ha az elítélt vagy a védő az egyszerűsített elbírálást követően nyolc napon belül azt kéri, a bv. intézet a kérelmet és az egyszerűsített elbírálásról szóló határozatot a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek az egyszerűsített elbírálásról szóló határozata hatályát veszti.

(8) Ha az elítélt vagy a védő a (7) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmében kizárólag elírásra vagy számítási hibára hivatkozik, a bv. intézet a (7) bekezdés szerinti továbbítás helyett – ha annak feltételei fennállnak – a határozatot a 23. §-ban meghatározottak szerint kijavítja.

(9) Ha az elítélt vagy a védő nem kérte az egyszerűsített elbírálás során hozott határozat büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldését, a bv. intézet nyolc napon belül a határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

75/H. § Ha nincs helye a kérelem visszautasításának és az egyszerűsített elbírálásának sem, akkor a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

75/I. § (1) A 75/D. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja, illetve (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján benyújtott kérelem kivételével az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények fennállása esetén a kérelem elintézése mellett a 75/E. §-ban meghatározott határidőn belül a bv. intézet parancsnoka megteszi a szükséges intézkedéseket e körülmények megszüntetése vagy a sérelem ellensúlyozása érdekében. A bv. intézet parancsnoka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az intézkedésről határozattal dönt.

(2) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszüntetése az adott bv. intézeten belül nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka soron kívül kezdeményezi a BVOP-nál az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv. intézetbe való átszállítását. A BVOP a megkeresésről nyolc napon belül, indokolt határozattal dönt. Az átszállításról való döntés során figyelemmel kell lenni az elítélt kapcsolattartási jogára.

(3) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem más bv. intézetbe való átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka intézkedik a sérelem ellensúlyozása érdekében, ha annak feltételei biztosítottak.

75/J. § (1) A kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet továbbította, abban az esetben is, ha az elítéltet ezt követően átszállítják. Ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő a kérelmében kérheti, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről iratok alapján is meghozhatja a döntést, illetve az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti.

75/K. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vizsgálja, hogy az elítélt javára az alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre kötelezte-e, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha igen, a büntetés-végrehajtási bíró a döntés előtt beszerzi a vonatkozó határozatokat.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró döntése a kérelemhez kötött.

(3) Ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat, a büntetés-végrehajtási bíró – a hiányok megjelölése mellett – tizenöt napos határidő megadásával felhívja az elítéltet és a védőt a kérelem hiányosságainak pótlására. Ha az elítélt vagy a védő a hiánypótlásnak az előírt határidőn belül nem vagy csak részben tesz eleget, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.

(4) Ha az elítélt a kérelem benyújtását követően ismeretlen helyre távozott, és a büntetés-végrehajtási bíró az eljárást felfüggeszti, öt év elteltével az eljárás megszűnik.

75/L. § A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet annak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha

75/M. § (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye és az elítéltnek kártalanítás jár, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból megvizsgálja, hogy a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az eljáró bíróság a sértett vagy örököse javára polgári jogi igényt ítélt-e meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította-e.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy nincs az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő sértett, a kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül dönt.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy van az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő sértett, tizenöt napos határidő megadásával felhívja a sértettet, hogy nyilatkozzon a jogszabályban meghatározott, a kérelem elbírálásához szükséges körülményekről.

(4) Ha a sértett megkeresése hatvan napon belül nem vezetett eredményre, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a döntést.

(5) Ha a sértett a (3) bekezdés alapján bejelentette, hogy igényt tart a még fennálló követelés kielégítésére, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj teljesítésével kapcsolatosan beszerzi az elítélt nyilatkozatát.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően százhúsz napon belül dönt.

75/N. § (1) Kártalanítás megítélése esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elhelyezési körülményeket összességükben értékeli, és az okozott sérelem mértékének megfelelően határozza meg a kártalanítás napi tételének az összegét, majd ezt követően állapítja meg a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a szorzataként.

(2) A kártalanítás büntetés-végrehajtási bíró által történő megítélése esetén a kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, legfeljebb ezerhatszáz forint.

(3) A kártalanítás megítélése esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet, ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban megállapítja a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a még fennálló követelése erejéig a kártalanításból történő levonásra való jogosultságát, ha

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja nem volt sértettje.

(6) Ha a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául több büntetőügy szolgált, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja nem volt sértettje.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró határozata tartalmazza az arra történő figyelmeztetést is, hogy az igazságügyért felelős miniszter által ténylegesen kifizetett összeg az esetlegesen fennálló egyéb kielégítendő követelésekre, valamint a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára már korábban teljesített kifizetésekre tekintettel a határozatban megállapítottnál alacsonyabb lehet.

(8) A büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezésnek a kártalanítás kifizetésére halasztó hatálya van.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró a jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

75/O. § (1) A kártalanítással összefüggő kifizetés iránt az igazságügyért felelős miniszter intézkedik a bv. intézet határozatának vagy a büntetés-végrehajtási bíró jogerős ügydöntő végzésének (a továbbiakban együtt: kártalanítási döntés) az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésétől számított

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási döntés érkezésétől számított tíz napon belül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartás alapján ellenőrzi, hogy az elítélttel szemben van-e olyan végrehajtási eljárás, amely érdemi befejezéssel nem érintett.

(3) Ha (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárás van a nyilvántartásban, az igazságügyért felelős miniszter tíz napon belül megkeresi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervét. A megkeresésben közölni kell

(4) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve a kapott értesítést tíz napon belül megküldi az elítélttel szemben érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárást folytató végrehajtónak. A végrehajtó az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési határnapot megelőző huszadik napig az igazságügyért felelős miniszterhez beérkezően foganatosíthat követelésfoglalást az elítélt javára megítélt kártalanítás terhére.

(5) A végrehajtó a (4) bekezdés szerinti értesítés alapján kizárólag abban az esetben foganatosíthat a 75/P. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást, ha

(6) A végrehajtó nem foganatosíthat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a alapján általa folytatott, közigazgatási végrehajtás hatálya alá tartozó követelésre vonatkozó követelésfoglalást.

(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a kártalanítás kifizetésére csak a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást követően kerülhet sor azzal, hogy ha

(8) Ha a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalás és a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapított, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának még fennálló követelése ugyanazon követelésre vonatkozik, az igazságügyért felelős miniszter a büntetés-végrehajtási bíró határozata erre vonatkozó részének a figyelmen kívül hagyásával a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást teljesíti.

(9) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az igazságügyért felelős miniszter a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése alapján megállapított ugyanazon követelésére tekintettel korábban a jogosult javára már kifizetést teljesített, az újabb kifizetés összegét ennek figyelembevételével állapítja meg és teljesíti.

75/P. § (1) Ha a kártalanítás összege nem fedezi a kielégítendő valamennyi követelést, a kifizetés során a kielégítési sorrend a következő:

(2) Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazni kell a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyön kívül bármely más, az elítélt által elkövetett bűncselekmény miatt megítélt polgári jogi igény vagy bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén is, ha azzal kapcsolatban a végrehajtó követelésfoglalást foganatosított.

(3) Ha a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi követelést, akkor e követeléseket a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel arányosan kell kielégíteni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésekre is kibocsátottak követelésfoglalást, az igazságügyért felelős miniszter ezen, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott soron felsorolt követelések esetén arányosítás nélkül teljesíti a követelésfoglalást. Ebben az esetben az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összegnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések esetleges levonása után fennmaradó részét egy összegben teljesíti,

(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igazságügyért felelős miniszter a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtót a többi, az ügyben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást benyújtó végrehajtó nevéről és az általuk foganatosított követelésfoglalásokkal érintett végrehajtási ügyek ügyszámáról.

(6) Ha az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül nem vagy nem a teljes összegben teljesíti a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást, azt külön tájékoztatás nélkül úgy kell tekinteni, hogy az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakra tekintettel a kártalanítás összege nem fedezte a kielégítendő valamennyi követelést.

75/Q. § (1) Ha az elítélt a kártalanítás iránti kérelmet a fogvatartása alatt nyújtotta be és részére kifizetést kell teljesíteni, az igazságügyért felelős miniszter rövid úton a BVOP megkeresésével ellenőrzi, hogy az elítélt fogvatartása a kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan fennáll-e.

(2) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt már szabadult, az igazságügyért felelős miniszter mindaddig nem teljesíti a kifizetést, amíg az elítélt a 75/S. § (2) bekezdése alapján a számlaszám megváltozását be nem jelenti.

(3) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt a kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan szabadulni fog, az igazságügyért felelős miniszter abban az esetben teljesíti a kifizetést, ha azt a 75/R. §-ban meghatározottakra tekintettel teljesíteni lehet. Ha nem teljesíthető a kifizetés, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.

75/R. § (1) Ha az elítélt részére kifizetést kell teljesíteni, a kifizetést megelőzően a 75/O. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel az igazságügyért felelős miniszter megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás folyamatban léte esetén a szükséges végrehajtási cselekményeket foganatosítsa.

(2) A megkeresésben közölni kell

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a megkeresés alapján azt állapítja meg, hogy az elítélttel szemben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás nincs folyamatban, az igazságügyért felelős miniszter által megküldött személyes adatokat azonnal törli.

75/S. § (1) A kifizetés

(2) A teljesítési adatok, így különösen a számlaszám megváltoztatását, az elítélt, illetve a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja az igazságügyért felelős miniszterhez megtett bejelentéssel – legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti. A számlaszám megváltoztatása esetén az elítéltnek igazolnia kell, hogy az a saját nevére szól. A változás akkor vehető figyelembe, ha a kifizetés még nem történt meg.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási eljárással kapcsolatos személyes adatokat a kártalanítás kifizetése céljából, a fejezeti kezelésű előirányzat terhére történő kifizetések bizonylatainak a jogszabályban rögzített megőrzési határidejéig kezelheti.

76. § (1) E törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából a bíróság, az ügyészség és a végrehajtásért felelős szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtására vonatkozó adatokat, továbbá a végrehajtással összefüggésben az elítéltre vagy az egyéb jogcímen fogvatartottra vonatkozó személyes adatokat kezeli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az elítélt adatainak kezelésére akkor is, ha

(4)²⁸⁸ Az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentésben a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatokat helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály szerint.

77. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárások lefolytatása során, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében lefolytatott eljárások során, a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott vagy nemzetközi egyezményből eredő egyéb feladatai teljesítéséhez szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül a büntetések félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

(3) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül a javítóintézeti nevelés félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

78. § (1) A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül

(2) A helyi önkormányzat a társadalmi kötődés program, illetve az utógondozás végrehajtása során az ezekben részt vevő elítélt természetes személyazonosító adatát ismerheti meg és kezelheti.

(3) A közérdekű munka végzésének helyeként kijelölt munkáltató a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül az elítélt természetes személyazonosító adatát, társadalombiztosítási azonosító jelét, egészségügyi adatait, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési címét, telefonszámát, illetve e-mail címét, valamint a ledolgozott napok számát ismerheti meg és kezelheti.

(4) A szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő elítélt, illetve a javítóintézeti nevelés alatt álló személy munkáltatását biztosító gazdálkodó szervezet a munkáltatásban részt vevő természetes személyazonosító adatait és a büntetés-végrehajtási szervezet által alkalmazott nyilvántartási számát ismerheti meg és kezelheti.

79. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a 76–78. § alapján kezelt személyes adatokat a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, vagy a szabálysértési elzárás végrehajtása befejezésekor vagy végrehajthatósága megszűnésekor törölni kell.

80. § (1)²⁹¹ A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett adatokat törölni kell, ha

81. §²⁹⁴ Az elítéltek, az egyéb jogcímen fogvatartottak, a feltételes ügyészi felfüggesztéshez kapcsolódóan pártfogó felügyelet alatt állók és az utógondozottak adatai – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai és tudományos célra felhasználhatók.

82. § E fejezet alkalmazásában

83. § (1)²⁹⁷ A szabadságvesztés végrehajtásának célja az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése, valamint a végrehajtás alatti reintegrációs tevékenység eredményeként annak elősegítése, hogy az elítélt szabadulása után a társadalomba sikeresen visszailleszkedjen és a társadalom jogkövető tagjává váljon.

(2)²⁹⁸ A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kizárásával kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának célja a társadalom védelme érdekében az ügydöntő határozatban meghatározott joghátrány érvényesítése.

(3)²⁹⁹ Az elítéltek társadalmi beilleszkedését elősegítő reintegrációs tevékenységet a végrehajtásért felelős szerv – önállóan vagy más szervezetekkel együttműködve – az elítéltek munkáltatása, munkaterápiás foglalkoztatása, továbbá általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatása, felsőfokú tanulmányok végzése, szakképzése, szakmai gyakorlat megszerzése, valamint egyéb reintegrációs programok által biztosítja. A végrehajtásért felelős szerv a reintegrációs tevékenységet az elítélt személyéhez igazodó szakmai módszerekkel végzi.

(4) A szabadságvesztés végrehajtása során – a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel – törekedni kell arra, hogy az elítélt életkörülményei közelítsenek a szabad élet általános körülményeihez, és ezáltal a szabadságvesztés káros hatásai enyhíthetők, illetve ellensúlyozhatók legyenek.

(5) A szabadságvesztés végrehajtása során a végrehajtás rendjének megtartásához és a büntetés-végrehajtás feladatainak ellátásához szükséges fegyelem érvényesül. Ezt lehetőleg az elítélt önkéntes jogkövetésével, vele együttműködésben kell biztosítani.

(6) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítéltet csak a büntetés céljának eléréséhez szükséges mértékben lehet elkülöníteni a társadalom tagjaitól. Az elítélt számára biztosítani kell a büntetés céljával, valamint az intézet rendjével és biztonságával nem ellentétes családi, személyes és társadalmi kapcsolatok létesítését, fenntartását, illetve fejlesztését.

(7) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell, hogy az elítélt önbecsülése, személyisége, felelősségérzete fejlődhessen, és ezáltal felkészüljön a szabadulása utáni, a társadalom elvárásának megfelelő önálló életre.

(8) Az elítéltet kizárólag a büntetés céljának eléréséhez szükséges legkisebb mértékű korlátozásoknak lehet alávetni. A szabadságvesztés végrehajtása során a büntetés-végrehajtási szervezet az elítélt életébe csak a büntetés céljának eléréséhez szükséges mértékben avatkozik be. Az elítélt szabadságvesztés alatti életvitelét – ha erre képesnek és késznek mutatkozik – vele együttműködésben kell kialakítani.

84. § (1)³⁰⁰ A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha

(2)³⁰² Ha a szabadságvesztést kiszabó ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást, javítóintézeti nevelést vagy szabálysértési elzárást tölt, a szabadságvesztés végrehajtását a 14. §-ban meghatározott végrehajtási sorrend érvényesítésével kell foganatba venni.

(3) Az (1)–(2) bekezdés esetein kívül a szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdésére az elítéltet a BVOP hívja fel.

(4) A BVOP az elítéltet soron kívül hívja fel a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha

(4a)³⁰³ Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, és a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, a BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának – a kegyelmi döntésről szóló határozat meghozatalától számított – harminc napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel.

(5)³⁰⁴ A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívás tartalmazza

(6)³⁰⁶ A (3)–(4a) bekezdés szerinti felhívást olyan időpontban kell kiadni, hogy azt az elítélt a jelentkezési kötelezettség napja előtt legalább tizenöt nappal megkapja.

(7)³⁰⁷ Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.

(8)³⁰⁸ A BVOP által kiadott felhívással kapcsolatban panasznak csak abban az esetben van helye, ha az nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy ha a benne foglalt jelentkezési kötelezettség nem áll összhangban az e törvényben meghatározottakkal.

(9)³⁰⁹ Ha a felhívás eredményeként a női elítélt az anya-gyermek részlegen való elhelyezése iránt az előírt határidőben kérelmet nyújtott be, a jelentkezési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Az elítélt részére az elhelyezésről való döntéssel egyidejűleg újabb felhívást ad ki a BVOP. Az anya-gyermek részlegen elhelyezés engedélyezése esetén a felhívásban az elítéltet az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok megadásával arra kell felhívni, hogy a gyermekével együtt jelenjen meg a kijelölt bv. intézetben, és hogy a gyermek egészségügyi kiskönyvét és a szülést követően kiadott kórházi zárójelentést, valamint a gyermek egyéb egészségügyi iratait hozza magával.

85. §³¹⁰ (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi

(2)³¹² A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdése szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje. A 84. § (4) bekezdése esetén az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának a lehető legkorábbi időpontban történő megkezdésére kell felhívni.

(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről.

86. §³¹³ (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv. szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet parancsnokának megküldi.

(2)³¹⁴ Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(3)³¹⁵ Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(4)³¹⁶ A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.

(5) Az elővezetés költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi. Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti a fogvatartás helyeként kijelölt bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál.

(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv. csoportot és a BVOP-t.

87. § (1) Az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki kell zárni, ha a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését önhibájából határidőben nem kezdte meg.

(2) Az elítéltet erre a következményre a szabadságvesztés megkezdésére kiadott felhívásban, halasztás engedélyezése esetén a határozatban figyelmeztetni kell.

88. § A bv. intézet az elítéltet

89. §³¹⁹ (1) A befogadás során a bv. intézet az elítélt személyazonosságát ellenőrzi.

(2) A bv. intézet az ellenőrzés során a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján átveszi az elítéltnek a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában kezelt adatait és azokat összeveti a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatokkal.

(3) Ha az átvett adatok tartalmaznak az elítélt ujj- és tenyérnyomatához tartozó szakrendszeri azonosító kódot, a bv. intézet az elítélt azonosítása érdekében rögzíti az elítélt ujjnyomatát és kezdeményezi a szakértői nyilvántartó szervnél a Bnytv. 82. § (5) bekezdés b) pontja szerinti összehasonlítást. Az összehasonlítást elektronikus úton, az erre a célra szolgáló elektronikus berendezés révén történő beolvasással kell elvégezni. Az ujjnyomat kezelése az összehasonlítás elvégzéséig tarthat.

(4) A személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet az elítéltről képfelvételt készíthet, amelyet jogosult az arcképelemző tevékenység igénybevétele céljából az arcképprofil nyilvántartás részére megküldeni.

(5) Ha a (2)–(4) bekezdés alapján elvégzett ellenőrzés eredményeként az elítélt személyazonosságával kapcsolatban kétség merült fel, a bv. intézet a személyazonosság ellenőrzése céljából az elítélt személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványában vagy tartózkodásra jogosító okmányában, ezek hiányában a befogadás alapjául szolgáló iratokban szereplő adatok alapján elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásából, az útiokmány-nyilvántartásból vagy az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(6) Az (5) bekezdés alapján a bv. intézet az idegenrendészeti nyilvántartásokból az érintett következő adatait veheti át:

(7) Ha a (2)–(5) bekezdésben foglalt intézkedések nem jártak eredménnyel, az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a bv. intézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

(8) A (2)–(3) és (5) bekezdés alapján átvett személyes adatokat a személyazonosság tisztázását követően haladéktalanul törölni kell.

90. § A bv. intézet a befogadást megtagadja, ha

91. § (1) Az elítéltet ideiglenesen kell befogadni, ha a személyazonossága kétségessé válik, a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítés hiányos vagy kijavításra szorul, illetve, ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok gyanúját észleli.

(2) A szabadságvesztés végrehajtására kijelölt bv. intézet az oda útba indított elítéltet az értesítőlap megérkezéséig ideiglenesen fogadja be.

(3) Ideiglenes befogadás esetén a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az elítélt személyazonosságának tisztázása, illetve a szükséges iratok kiegészítése, kijavítása, pótlása vagy megküldése iránt.

(4) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb harminc napig tarthat.

91/A. § A befogadást követően – az egészségügyi szakterület javaslatára – a bv. intézet parancsnokának írásbeli intézkedése alapján az elítélt a befogadó részlegen tizennégy napra egészségügyi okból elkülöníthető.

92. § (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzi az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemző, valamint az egyéb reintegrációs programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatát.

(2)³²¹ Az egy év hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI főigazgatója indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.

(3)³²² A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. Az elítéltet tájékoztatni kell a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről.

93. § (1) A KKMI elvégzi az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását a kiemelkedően magas kockázattal bíró elítéltek rezsimváltását megelőzően és a fogvatartásra különös veszélyt jelentő események bekövetkezésében részt vevő elítéltek esetében.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az elítéltet szabadulása előtt legalább hat hónapon belül záró kockázatelemzési vizsgálatnak kell alávetni a KKMI-ben, amelynek időtartama húsz napig terjedhet, amelyet a KKMI főigazgatója további tíz nappal meghosszabbíthat. A záró kockázatértékelési jelentésben kell rögzíteni az elítélt szabadulásakor mért visszaesési kockázatát.

(3)³²³ A bv. intézeti szakterületi véleményezést megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a feltételes szabadságra és reintegrációs őrizetre bocsátáshoz készítendő előterjesztés megalapozása érdekében azzal, hogy a vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának esedékességét megelőző két hónapon belül meg kell kezdeni.

(4)³²⁴ Nem kell elvégezni annak az elítéltnek a záró kockázatértékelését,

94. § (1) A KKMI a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére. Az elítéltről készült kockázatelemzési jelentéseket a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell és a bv. intézet által az elítélttel kapcsolatban kezelt iratok között kell elhelyezni.

(2) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi.

95. § (1) A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB) működtetnek.

(2)³²⁵ Az elítéltet

(3)³²⁶ A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokon való részvételéről.

(4) Ha az elítélt KKMI-ben elvégzett vizsgálatára és értékelésére e törvény szerint nem kerül sor, az elítéltet a KKMI által kiadott módszertan alapján a BFB sorolja be az adott fokozathoz tartozó megfelelő rezsimszabály alá.

(5)³²⁷ Az elítélt egyéniesítéséhez igazodó rezsimbe sorolásáról és annak megváltoztatásáról, valamint a magas szintű biztonsági kockázati besorolásáról – a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a BFB határozattal dönt.

(6)³²⁸ Halaszthatatlan esetekben az elítélt rezsimkategóriájának, illetve elhelyezésének módosításáról a bv. intézet parancsnoka is határozhat. Halaszthatatlan az eset, ha terrorcselekmény, fogolyzendülés, fogolyszökés, támadás, tömeges ellenállás, önkárosítás, vagy bármilyen, az intézet biztonságára veszélyt jelentő más körülményről bejelentés érkezik, valamint ha rendkívüli esemény bekövetkezésétől tartani lehet.

(7) A fogvatartásért felelős szakterületek bevonásával a bv. intézetnél kell elvégezni – legalább hathavonta – az elítéltek kötelező felülvizsgálatát a rezsimbe helyezés vonatkozásában, amelyről a BFB dönt.

96. § (1)³²⁹ A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:

(2)³³⁶ A BFB az (1) bekezdés b), d), f)–h), j), l) és o) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat.

(3) Az elítéltet a bv. intézet parancsnoka és a BFB döntéseivel szemben e törvényben meghatározott jogorvoslati jog illeti meg. Jogorvoslatnak a határozat, illetve a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(4) A BFB részletes feladatait, tagjait, eljárásrendjét az országos parancsnok határozza meg.

(5) A bv. intézet parancsnokának hatáskörei kapcsán a BFB véleményezési, illetve javaslattételi feladatokat is elláthat.

(6)³³⁷ A BFB a KKMI részére az elítélt záró kockázatelemzési vizsgálatához véleményt készít.

97. § (1)³³⁸ A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban –, a büntetés-végrehajtási szervezet által – a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján – kijelölt, lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre. A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási mód.

(2) A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának rendjét az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével – személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés fokozatára és tartamára tekintettel – kell kialakítani.

(3) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt kockázati elemzése, magatartása és a reintegrációs tevékenységben való részvétele függvényében az egyes fokozatokon belül a végrehajtás rendje, az elítélt részére adható kedvezmények az egyes fokozatokhoz kapcsolódó rezsimszabályok szerint eltérőek lehetnek.

(4) Az elítélt az egyes végrehajtási fokozatokhoz kapcsolódóan általános, enyhébb és szigorúbb rezsimszabályok alá sorolható be.

(5) A végrehajtás biztonságának fenntartása érdekében az egyes fokozatokhoz tartozó rezsimszabályokon belül az elítélt biztonsági besorolása alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül történő fogadására, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó előírások szigorúbbak lehetnek.

(6) Az elítélt biztonsági besorolása önmagában nem lehet akadálya annak, hogy az elítélt az egyes fokozatokhoz tartozó kedvezőbb rezsimszabályok alá kerüljön.

(7) A végrehajtás rendje az egyes végrehajtási fokozatokhoz képest eltérő az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása, az átmeneti részlegre, illetve a biztonsági zárkába, illetve részlegre helyezés esetén. A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére speciális részleget alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje elsősorban e sajátos igényekhez igazodik.

(8) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.

98. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban eltérő az elítélt

(3) A rezsimszabályok alapján a (2) bekezdés a)–g) pontja szerinti egyes feltételek – e törvény rendelkezései alapján – a szabadságvesztés végrehajtásának egyes fokozataiban megegyezhetnek.

99. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során – ha e törvény másképp nem rendelkezik –

(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.

(3) A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetve az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak.

(4)³³⁹ Végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek – az adott részlegen belül a zárkában és lakóhelyiségben is – együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási részlegen, valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során. Az elítéltek végrehajtási fokozattól függetlenül – az adott részlegen belül – együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek részlegen.

(5)³⁴⁰ A különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt tartózkodhatnak.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja.

(7) A bv. szerv jellegéhez, rezsim szabályokhoz igazodóan a bv. szerv vezetője határozza meg a zárka vagy lakóhelyiség ajtók nyitva- illetve zárva tartásának rendjét.

100. § (1) A fegyház fokozat a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási módja.

(2) A fegyházban az elítélt

101. § A börtönben az elítélt

102. § (1) A fogház fokozat a szabadságvesztés legenyhébb végrehajtási módja.

(2) A fogházban az elítélt

103. § (1) Azt az elítéltet, aki büntetését fegyház- vagy börtönfokozatban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb két évvel átmeneti részlegre lehet helyezni.

(1a)³⁴² A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes rendőrkapitányságot. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt. Az átmeneti részlegre helyezésről való nemleges döntés esetén a határozat meghozatalától számított hat hónap elteltével az elítélt vagy a védője – egy alkalommal – kérelmet nyújthat be az átmeneti részlegre helyezés érdekében.

(2)³⁴³ Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt

(3) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4) Az átmeneti részlegre helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti.

(5)³⁴⁴ Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a szabadságvesztésből kitöltött idő meghatározásakor, ha az elítélt több, határozott ideig tartó szabadságvesztését folyamatosan hajtják végre, akkor ezek tartamát összegezni kell.

104. § (1) A fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok akkor alkalmazhatók, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, életvitelére, családi körülményeire, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára tekintettel – a szabadságvesztés célja az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásával is elérhető, és az enyhébb büntetés-végrehajtási szabályok alkalmazása a büntetés-végrehajtás biztonságát nem veszélyezteti.

(1a)³⁴⁵ Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti előterjesztés, illetve az elítélt vagy védője által benyújtott kérelem megalapozottságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el.

(2) Enyhébb végrehajtási szabályok nem alkalmazhatók, ha

(3) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt

(4) Az eltávozás időtartama a szabadságvesztésbe beszámít. Az elítélt köteles bejelenteni, hogy az eltávozás ideje alatt hol tartózkodik.

(5) Ha az elítélt az eltávozással vagy a bv. intézeten kívüli munkavégzéssel kapcsolatos magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi – így különösen, ha az eltávozásról önhibájából nem az előírt időn belül tér vissza, vagy más, súlyos fegyelemsértést követ el –, továbbá ha a (2) bekezdésben meghatározott okok valamelyike bekövetkezik, a bv. intézet parancsnoka felfüggeszti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását, és előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak az enyhébb végrehajtási szabályok megszüntetése iránt.

105. § (1) Hosszúidős speciális részlegre (a továbbiakban: HSR) helyezhető az életfogytig tartó-, vagy legalább tizenöt évi szabadságvesztés büntetését töltő elítélt, akinek magatartása, a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított együttműködési készsége, az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya, illetve egyéni biztonsági kockázatelemzése alapján különleges kezelése és elhelyezése indokolt abból a célból, hogy a közösségbe helyezésre felkészítést, illetve a közösségbe visszahelyezést nyerjen.

(2) A HSR alkalmazására és megszüntetésére a BFB döntése alapján kerülhet sor, melyet háromhavonta felül kell vizsgálni, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni, ha feltételei már nem állnak fenn. A HSR alkalmazásáról való döntés, illetve az elhelyezés felülvizsgálata során az elítéltet meg kell hallgatni, a döntésről az elítéltet írásban tájékoztatni kell.

(3) A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános szabályok a HSR alkalmazása esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak.

(4) A HSR alkalmazása esetén az elítélt

(5) A (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések, illetve a szükséges biztonsági intézkedések együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, amelyről a bv. intézet parancsnoka írásban dönt, e jogkörét átruházhatja. Az esetleges rendelkezésekről, illetve azok felülvizsgálatáról a HSR alkalmazásáról vagy a felülvizsgálatáról szóló döntést követően haladéktalanul kell intézkedni.

106. § (1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – az IMEI-ben végzett kivizsgálás után – azt az elítéltet,

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alá tartozó elítéltek az IMEI-be történő kivizsgálásig – az orvos javaslatára – harminc napra, a BFB döntése alapján a gyógyító-terápiás részlegbe ideiglenesen elhelyezhetők. Az időtartam egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható a BFB döntése alapján.

(3) A gyógyító-terápiás részlegről való kihelyezésről – orvosi javaslatra – a BFB dönt. Javult elmeállapotú elítéltet – (1) bekezdés b) pontja – csak az IMEI írásbeli engedélyével lehet a gyógyító-terápiás részlegről kihelyezni.

(4) A gyógyító-terápiás részlegre utalt elítélt reintegrációs tevékenységét komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

(5)³⁵¹ A gyógyító-terápiás részlegre elhelyezett elítéltek részére az állapotuknak megfelelő jellegű és idejű munkaterápiás foglalkozást, oktatást, valamint pszichológiai foglakozást kell biztosítani.

107. § (1) Ha az elítélt személyiségzavarban szenved, vagy mentális állapota miatt különleges gondozást igényel, de a gyógyító-terápiás részlegre helyezés feltételei nem állnak fenn, a BFB pszichoszociális részlegen helyezheti el.

(2) A pszichoszociális részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

108. § (1) A drogprevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat.

(2) A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítéltek számára a kapcsolattartás gyakorisága növelhető.

(3) A drogprevenciós részlegen elhelyezett elítélt reintegrációs tevékenységét komplex terápiás program keretében kell megvalósítani.

(4) Az elítélt írásbeli kérelmére a drogprevenciós részlegen történő elhelyezést meg kell szüntetni.

(5) Az elítélt drogprevenciós részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

109. § (1)³⁵² Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhető el, akinek biztonsági kockázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközök alkalmazását.

(2) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen csökkenthető az életrend meghatározottsága, az elítélt a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel és a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat.

(3) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegre helyezés megszüntethető, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan megsérti.

(4)³⁵³

(5)³⁵⁴

109/A. §³⁵⁵ (1)³⁵⁶ Vallási részleg a bv. intézet és a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség együttműködési megállapodása alapján hozható létre a vallásgyakorlás és a családi kapcsolattartás erősítése céljából.

(2) Az elítélt írásbeli kérelmére vallási részlegre helyezhető, ha

(3) A vallási részlegen az elítélt

(4) Az elítélt vallási részlegen történő elhelyezését meg kell szüntetni, ha

110. § (1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, a szabadságvesztést a bv. intézetben nem lehet végrehajtani, az elítéltet a büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján az IMEI-ben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztés tartamába beszámít.

(2) Ha a bv. intézet a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlel, intézkedik az elítéltnek az IMEI-ben történő pszichiáter szakorvos általi kivizsgálása iránt.

(3) Ha az IMEI pszichiáter szakorvosa az elítélt kóros elmeállapotára utaló tüneteket állapított meg, és az elítélt pszichiátriai kezelése meghaladja a két hónapot, az IMEI főigazgató főorvosa előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a szabadságvesztés végrehajtási helyének megváltoztatására.

(4) Az elítélt elmeállapotában bekövetkezett kedvező változásra tekintettel, az IMEI főigazgató főorvosa soron kívül tehet javaslatot az elítélt bv. intézetbe történő visszaszállítására a büntetés-végrehajtási bírónak.

(5) Ha az elítélt szabadításakor gyógykezelésének szükségessége továbbra is fennáll, az IMEI főigazgató főorvosa az elbocsátás esedékességének napjával történő elhelyezés érdekében az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint kellő időben kezdeményezi a bíróságnál a kötelező gyógykezelés elrendelése iránti eljárást.

(6) Ha a bíróság elrendeli a beteg kötelező gyógykezelését, az IMEI főigazgató főorvos – az Országos Mentőszolgálat útján – intézkedik az elítélt átszállítása iránt a kijelölt, az egészségügyről szóló törvény szerinti gyógykezelést végző pszichiátriai intézetbe.

111. § A szabadságvesztés tartamába nem számít be az az idő, amíg az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alól kivonja magát.

112. § (1) Ha az összbüntetési ítélet olyan időpontban emelkedik jogerőre, amikor az elítélt az összbüntetésként megállapított szabadságvesztést már kitöltötte, és az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés tartamát.

(2)³⁵⁷ Ha rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott ügydöntő határozatban a bíróság az elítélttel szemben nem, vagy nem a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott ügydöntő határozattal megegyező tartamban szab ki szabadságvesztést, vagy a kiszabott szabadságvesztés tartamát mérsékli, és az elítélt a kiszabott tartamnál hosszabb időt töltött szabadságvesztésben, ha az elítélttel szemben más ügyben kiszabott szabadságvesztést kell foganatba venni, akkor a végrehajtásra kerülő szabadságvesztés tartamába be kell számítani azt az időtartamot, amennyivel az elítélt által kitöltött szabadságvesztés tartama meghaladja a rendkívüli jogorvoslat folytán meghozott ügydöntő határozattal megállapított szabadságvesztés tartamát.

(3)³⁵⁸ Az (1)–(2) bekezdés abban az esetben alkalmazható, ha az elítélten az összbüntetésként megállapított, illetve a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott ügydöntő határozattal kiszabott szabadságvesztést és a más ügyben végrehajtásra váró szabadságvesztést folyamatosan hajtják végre. Az (1)–(2) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha a túltöltés tartama hosszabb a végrehajtásra váró szabadságvesztés tartamánál, de további szabadságvesztések várnak végrehajtásra.

113. § (1) Az elítéltet – megjelenési szándékától függetlenül – elő kell állítani, ha

(2)³⁶¹ Az (1) bekezdés a) pontja esetén az elítéltet nem kell előállítani, ha törvény lehetőséget ad arra, hogy a terhelt nyilatkozzon jelenléti szándékáról, és az elítélt nemleges nyilatkozatot tesz.

(2a)³⁶² A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyben az ügyiratok Be. 100. §-a és a 352. §-a szerinti megismerési jogának biztosítása érdekében – a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az előállítás elrendelésével – annak helyéről és időpontjáról az elítéltet értesíti.

(3)³⁶³ A bv. intézet az elítéltet kérelmére előállítja, ha a büntetőügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységet végző közvetítő sértettként, terheltként vagy ezek törvényes képviselőjeként a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás aláírásának helyéről és időpontjáról értesíti.

(4) Az elítéltet – amennyiben a tárgyaláson meg kíván jelenni – elő kell állítani, ha félként a személyes megjelenés kötelezettségével idézik.

(5)³⁶⁴ Az (1), (3) és (4) bekezdésben foglaltakon kívül az intézet akkor állítja elő az elítéltet, ha az az előállítást kéri, és annak költségeit megelőlegezi.

(6)³⁶⁵ Ha az elítélt az előállítás költségeit nem tudja megelőlegezni, az intézet tájékoztatja, hogy közigazgatási hatósági ügyben költségmentesség engedélyezését, polgári ügyben a polgári perrendtartás szabályai szerint költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezését, illetve pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti. Az intézet az előállítás költségeit az elítélt írásbeli kérelmére kivételesen megelőlegezheti, ha a kérelemben a költségek visszafizetését vállalja.

(7) A bírósági ügyekben való előállításra vonatkozó szabályokat a közjegyzői eljárásra is megfelelően alkalmazni kell.

114. § (1)³⁶⁶ A nyomozó hatóság az elítéltet az ügyészség engedélye alapján – a bv. intézettel való előzetes egyeztetés szerint – az intézetben kihallgathatja, illetve ha az elítéltek ugyanabban az intézetben vannak fogva tartva, a nyomozó hatóság a szembesítést az intézetben is végrehajthatja, továbbá biztosíthatja a Be. 352. § (1) bekezdése szerinti ügyirat megismerés jogát. A nyomozó hatóság az elítélt intézetben lévő érték- vagy tárgyletétjéből lefoglalhat. Az ügyészség más eljárási cselekmények intézetben történő elvégzésére is engedélyt adhat. Az elítélt részvételével lefolytatandó eljárási cselekményen történő részvétel céljából megjelenő védőnek és törvényes képviselőnek a bv. intézetbe történő belépését engedélyezni kell.

(2) Az elítéltet az intézetben a hatósági ügyben eljáró más szerv a bv. intézettel való előzetes egyeztetés alapján hallgathatja ki.

(3)³⁶⁷ Az elítéltet az illetékes ügyészség, illetve a nyomozó hatóságnak az illetékes ügyészség engedélyét is tartalmazó írásbeli megkeresésére a parancsnok adja ki, eljárási cselekmények lefolytatása, továbbá a Bnytv.-ben meghatározott bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából.

(4)³⁶⁸ Ha az elítélt kiadása a rendőrségi fogdán történő elhelyezéssel jár, úgy azt az illetékes ügyészség legfeljebb hatvan napra engedélyezheti. A határozattal szemben panasznak nincs helye.

(5) A kiadás nem teljesíthető, ha

(6) Az elítélt törvényes jogait a kiadás ideje alatt is biztosítani kell. A kiadás időtartama a szabadságvesztés idejébe beszámít.

115. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb fokozat akkor jelölhető ki, ha – különösen az elítélt személyiségére, előéletére, egészségi állapotára, a szabadságvesztés során tanúsított magatartására, az elkövetett bűncselekményre, a szabadságvesztés tartamára, a társadalomba való beilleszkedési készségére tekintettel – a büntetés célja a szabadságvesztés enyhébb fokozatban történő végrehajtásával is elérhető.

(2)³⁶⁹ Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha

(3) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel szigorúbb fokozat akkor jelölhető ki, ha az elítélt a büntetés-végrehajtás rendjét ismételten vagy súlyosan megzavarja.

(4) A szabadságvesztés végrehajtására eggyel enyhébb, illetve eggyel szigorúbb végrehajtási fokozat kijelölése iránt a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak. A szabadságvesztés szigorúbb végrehajtási fokozatának a kijelölésére a bv. intézet nem tehet előterjesztést, ha az elítélt a szabadságvesztésből legalább hat hónapot még nem töltött le.

116. § (1) Fontos okból – így különösen az elítélt személyi vagy családi körülményei, egészségi állapota miatt – a szabadságvesztés végrehajtása hivatalból vagy kérelemre félbeszakítható, erről

(2)³⁷² Kivételesen engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt ellen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban. Ebben az esetben az eljárás szakaszától függően az ügyészség vagy a bíróság véleményét be kell szerezni.

(3)³⁷³ Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ügydöntő határozatban a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.

(4) Ha az elítélt nő a várandósság tizenkettedik hetét elérte, és a szülés várható időpontja megelőzné a szabadulás napját, nyilatkoztatni kell arról, hogy kéri-e a szabadságvesztés félbeszakítását. A várandósság alatt vagy közvetlenül a szülés után benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek érdekét kell figyelembe venni.

(5)³⁷⁴ A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által a félbeszakítás tartama alatti tartózkodása helyeként megjelölt lakcíme, illetve tényleges tartózkodási helye szerint illetékes

(6) A kérelem elutasítását indokolt határozatba kell foglalni.

(7) A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be.

(8) A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.

117. § (1) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy

(1a)³⁷⁸ A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással.

(2) A félbeszakítás megszüntetéséről az engedélyező indokolt határozattal dönt.

(3) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó intézetben jelentkezzen.

118. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt elveszti a személyi szabadságát, köteles eltűrni a végrehajtás tényéből eredően egyes alapvető jogainak és a jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságainak szünetelését, korlátozását, módosulását.

(2)³⁷⁹ A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt az alapvető jogait és a jogszabályok által biztosított egyéb jogosultságait a büntetés végrehajtása során is gyakorolhatja és jogszabályban, vagy bírósági, illetve hatósági határozatban megállapított kötelezettségeit a büntetés végrehajtása során is köteles teljesíteni, kivéve, ha azok szüneteléséről, illetve korlátozásáról az ügydöntő határozat vagy törvény rendelkezik, vagy amelyek gyakorlásában, illetve teljesítésében az elítélt akadályozva van.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet biztosítja, illetve elősegíti az elítélt jogainak gyakorlását.

(4) Az elítélt kötelezettségeinek teljesítése, illetve jogainak gyakorlása során a szabadságvesztés-büntetés céljai teljesítése érdekében köteles a bv. intézettel együttműködni.

(5) Az elítélt jogait személyesen vagy védője, illetve fiatalkorú esetén törvényes képviselője útján, a bv. intézet rendjével és biztonságával összhangban gyakorolja.

119. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt

120. § (1) Az elítélt véleményét – ellenőrzés mellett az e törvényben meghatározott korlátozás kivételével – olyan formában nyilváníthatja ki, amely nem zavarja a bv. intézet rendjét és biztonságát.

(2) A vélemény nyilvánosságra hozatala

121. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga

(2)³⁸¹ A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítélt azon jogai, amelyekre a közügyektől eltiltás, illetve a bíróság ügydöntő határozatában meghatározott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kitiltás kiterjed.

122. § Az elítélt jogosult

123. § (1) Az elítélt a bv. intézet parancsnokának engedélye alapján – őrzéssel vagy anélkül – meglátogathatja orvos által igazoltan súlyos beteg közeli hozzátartozóját, részt vehet közeli hozzátartozója temetésén.

(2) A bv. intézet parancsnoka az (1) bekezdésben foglaltak engedélyezése esetén elrendelheti mozgáskorlátozó eszközök használatát, kivételes esetben megtagadhatja a látogatás, a temetésen való részvétel, illetve a kegyelet lerovásának engedélyezését.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli eltávozás az öt napot nem haladhatja meg, annak tartama a szabadságvesztésbe beszámít.

(4) Ha az elítélt a temetésen nem vett részt, a parancsnok a temetést követő harminc napon belül – az (1) bekezdés szerinti feltételekkel – engedélyezheti, hogy az elítélt lerója kegyeletét a közeli hozzátartozója temetési helyénél.

(5) Az elítélt az (1) és (4) bekezdésben felsorolt esetekben az előállítás költségét köteles megtéríteni.

124. § (1) Az elítélt a 120. §-nak megfelelően jogosult nyilatkozatot tenni a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti műsorszámban vagy sajtótermékben, illetve az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat útján történő közzététellel.

(2) A nyilatkozattétel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok a kérelem benyújtásától számított három napon belül dönt. A nyilatkozattétel engedélyezése akkor tagadható meg, ha alapos okkal arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozattétel a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) Az országos parancsnok haladéktalanul értesíti a sajtó képviselőjét, ha az elítélt nyilatkozattételét engedélyezte, vagy e törvény szerint az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Az értesítésben az országos parancsnok tájékoztatást ad a kapcsolatfelvétel részleteiről.

(4) Ha az országos parancsnok a nyilatkozattételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozattal dönt. A határozat minősített adatot nem tartalmazhat. A nyilatkozattétel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(5) A bv. intézet parancsnoka vagy az általa kijelölt személy a nyilatkozattételt – a 120. §-ban foglaltak megtartása érdekében – ellenőrzi. Ha a nyilatkozattétel a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sérti vagy veszélyezteti, a nyilatkozattétel megszakítható, és az elítéltet figyelmeztetni kell a szabályok megtartására és arra, hogy azok be nem tartása esetén a nyilatkozat közzététele megtagadható.

125. § (1) Az elítélt – hozzájárulásával készített – nyilatkozattételét tartalmazó írás, kép-, hangfelvétel (a továbbiakban: közlésre szánt anyag) közzétételéhez az országos parancsnok engedélye szükséges.

(2) A közzététel engedélyezéséről vagy megtagadásáról az országos parancsnok a kérelem benyújtásától számított három napon belül dönt. Az engedély akkor tagadható meg, ha a 120. §-ban meghatározott érdekek valamelyikét sértené, vagy veszélyeztetné.

(3) Ha az országos parancsnok a közzétételt megtagadja, arról indokolt írásbeli határozattal dönt. A közzététel megtagadásáról szóló határozat ellen az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a bv. intézet haladéktalanul továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

126. § (1) A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy lelkiismereti és vallási meggyőződését szabadon megválassza vagy megváltoztassa, vallását gyakorolhassa.

(2)³⁸² A bv. intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyházi személy, a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy általi gondozásban részesülhessen.

(3)³⁸³ Az elítélt magánál tarthatja a vallása gyakorlásához szükséges könyveket, írásos anyagokat és kegytárgyakat. A kegytárgyak vallásgyakorláshoz való szükségességének megállapításához az adott egyházi személy és vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjának állásfoglalása kérhető.

(4)³⁸⁴ Az elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy a bv. intézetekben megvalósítható vallásos szertartásban részesüljön a vallási közösség előírásainak megfelelően. A súlyos, életveszélyes állapotban lévő elítélt kérelmére az egyházi személlyel vagy a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való találkozást soron kívül lehetővé kell tenni.

(5) Az elítélt eltiltható az istentiszteleten való részvételtől, ha az a bv. intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti.

(6) Az istentiszteletre önként jelentkezők részvétele – az (5) bekezdés alapján eltiltottakat, valamint a magánelzárást töltő elítélteket kivéve – nem korlátozható. A (2) bekezdésben meghatározott személlyel való ellenőrzés nélküli találkozás lehetősége azonban az istentisztelet látogatástól eltiltott, a magánelzárást töltő, illetve biztonsági zárkában vagy részlegen elhelyezett elítélttől sem tagadható meg.

(7) A bv. intézet elősegíti a vallási közösségek szociális, karitatív, gondozói tevékenységét és az elítéltnek a szabadulásra való felkészítéséhez nyújtott szolgálatait.

127. § (1)³⁸⁵ Az elítélt az ellene folyamatban lévő büntetőeljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által elektronikus adathordozón átadott ügyiratokba vagy kiadott másolatba, illetve az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban keletkezett ügyiratokról elektronikus adathordozón kiadott másolatba a büntetés-végrehajtási szervezet által biztosított számítástechnikai eszköz igénybevételével jogosult betekinteni. Az ügyiratokba való betekintést – kellő időben előterjesztett kérelemre – a védővel való személyes kapcsolattartás során is biztosítani kell.

(2) Az elítélt köteles az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a büntetés-végrehajtási ügyben keletkezett iratokon kívüli egyéb iratai másolásának, nyomtatásának és továbbításának költségét megtéríteni.

(3)³⁸⁶ A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 100. §-a és 352. §-a szerint az ügyiratok megismerését az ügyiratok megküldésével a bv. intézetben is lehetővé teheti, vagy a bíróság és az ügyészség ennek érdekében a terhelt előállítását rendelheti el. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás az ügyészség hozzájárulásával történhet.

(4)³⁸⁷ Az elítélt a vele szemben folyamatban lévő vagy folyamatban volt büntetőeljárás során keletkezett ügyiratokról készült másolatot magánál tarthatja, vagy ha azok terjedelme a zárka rendeltetésszerű használatát akadályozná, valamint az elektronikus adathordozón kiadott másolatot a zárkán kívül rendelkezésre bocsátott tárolóhelyiségben tarthatja.

(5)³⁸⁸ Ha az elítélttel szemben kábítószer birtoklása miatt megindult büntetőügyben feltételes ügyészi felfüggesztést rendeltek el, és más ügyben szabadságvesztést tölt, a bv. szerv biztosítja, hogy az elítélt kábítószer-függőséget gyógyító kezelésen vegyen részt, vagy kábítószer-használatot kezelő más ellátásban vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatásban részesüljön.

128. § (1) A várandós és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók.

(2) Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egy éves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni.

(3) Az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha

(4) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a bv. intézet anya-gyermek részlegén elhelyezhető.

(4a)³⁸⁹ Együttes elhelyezés esetén a bv. intézet a gyermek részére teljes körű ellátást biztosít. A bv. intézet az anya-gyermek részlegen elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék felhasználható részét a gyermek teljes körű ellátására vagy teljes körű ellátásának kiegészítésére fordíthatja, így különösen tápszerrel, ruházattal, gyógyszerrel, pelenkával, játékhoz szükséges eszközökkel való ellátására, valamint a gyermek fejlesztésére.

(5) Együttes elhelyezése esetén az anya a gyermek felett a gondozás és a nevelés jogát gyakorolja.

(6)³⁹⁰ A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, a testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult nagyszülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(7) Az anya és gyermeke együttes elhelyezése esetében a gyermek elhelyezése iránt indított eljárás elbírálására a bv. intézet székhelye szerint illetékes bíróság jogosult.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül az elítélt a gyermekével kapcsolatot tarthat, kivéve, ha a kapcsolattartásra bíróság vagy gyámhatóság határozata alapján nem jogosult, és a büntetés-végrehajtási jogviszony keretei között részt vehet a gyermek nevelésében, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések eldöntésében, kivéve, ha a bíróság a szülő e jogát korlátozta.

128/A. §³⁹¹ (1) Ha az elítélt a vele együttesen elhelyezett gyermekét elhanyagolja, bántalmazza vagy fejlődését egyéb módon veszélyezteti, a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt az anya és gyermeke együttes elhelyezésének megszüntetéséről, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bv. intézet intézkedik a gyermeknek az anyától való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a gyermek teljes körű ellátását az anya-gyermek részlegen.

128/B. §³⁹² (1) Ha a női elítélt egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, és a szabadságvesztés elhalasztására vagy félbeszakítását nem engedélyezték vagy azt az elítélt nem kérte, továbbá az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, – az elítélt kérelmére – a gyermeknek egyéves koráig az anyjával való együttes elhelyezéséről a BVOP elhelyezésért felelős szakterületének vezetője a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül határozattal dönt.

(2) Az elítélt a kérelmet a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban köteles a kijelölt bv. intézethez vagy a BVOP-hoz benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a BVOP beszerzi a gyámhatóság véleményét arról, hogy az együttes elhelyezés a gyermek érdekét megfelelően szolgálja-e. A véleményben a gyámhatóság adatot szolgáltat arról is, hogy fennáll-e a 128. § (3) bekezdésében meghatározott, az együttes elhelyezést kizáró valamely ok.

129. § (1) Az elítélt – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jogszabályban meghatározottak és a rezsimszabályok szerint az intézetben tarthat minden olyan tárgyat, amelynek elhelyezése

(2) Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel korlátozható, valamint az az egyes rezsimszabályok szerint eltérhet.

(3) Az elítélt nem tarthat az intézetben olyan tárgyat,

130. § Pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, az elítélt nyilatkozatához vagy kapcsolattartói minőség – ideértve a védővel való kapcsolattartást is – fennállásához köthető.

131. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt részére biztosítani kell, hogy a választójogát gyakorolhassa. Az elítélt a fogvatartás helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint jogosult szavazni, az elítélt személyazonosságát a fogva tartó bv. intézet nyilvántartása alapján kell megállapítani. A bv. intézet köteles elősegíteni az elítélt választójogának gyakorlását, az elítélt részére félbeszakítást lehet engedélyezni, amelynek tartama legfeljebb három nap.

132. §³⁹³ (1) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére követte el, vagy a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett ellen elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetési körülményeiből a szexuális motívum a kockázatértékelési vizsgálat alapján kimutatható, az elítélt befogadását követően fel kell mérni, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy szabadon bocsátását követően hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Ha ennek a lehetősége fennáll, akkor az elítélt részére az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.

(2) Ha az elítélt a Btk. 192. § (8) bekezdés b) pontja szerinti vagy a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott valamely bűncselekményt tizennyolcadik életévét betöltött sértett sérelmére követte el, és hasonló bűncselekmény szabadulását követően történő elkövetésének kockázata megállapítható, az állapotára és a kezelés jellegére vonatkozó tájékoztatás mellett részére is – önkéntes részvételi alapon – fel kell ajánlani megfelelő, a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson való részvételt.

133. § (1) Az elítélt jogszabályban meghatározott kötelezettségeit a szabadságvesztés végrehajtása alapvetően nem érinti.

(2) Az elítélt köteles – különösen –

(3)³⁹⁵ A tartási költségekhez való hozzájárulás összegét az országos parancsnok normatív utasításban határozza meg, az évente meghatározott napi összeg – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj egy százaléka.

(4)³⁹⁶ Az elítélt keresményének és rendszeres pénzellátásának meghatározott részét a szabadulása idejére tartalékolni kell. A fogvatartás megkezdésétől a tartalékolás havonta meghatározott összege a fogvatartás első négy évében az egyhavi alapmunkadíj ötven százalékának egytizenketted része, ezt meghaladó tartamú fogvatartás esetén havonta az egyhavi alapmunkadíj huszonöt százalékának egytizenketted része.

(4a)³⁹⁷ A bv. intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása idejére kell tartalékolni. A bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére.

(5) Az elítélt köteles együttműködni a bv. intézet a pártfogó felügyelői szolgálat és a reintegrációs tevékenységben részt vevő szervezet megbízottjával.

134. § (1) A dolgozó elítélt a munkadíjából köteles a tartására fordított költséghez hozzájárulni, abból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le kell vonni.

(2) A munkáltatásban részt nem vevő elítélt a tartására fordított költségekhez – ha azt a fogva tartó bv. intézethez folyósítják – valamely rendszeres pénzellátásából, illetve – legfeljebb annak erejéig – szabadon felhasználható letéti pénzéből járul hozzá, azokból a hozzájárulás összegét és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget közvetlenül le kell vonni.

(3) Ha a nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy magánnyugdíj-pénztár által nyújtott járadékszolgáltatásban részesülő, illetve szabadon felhasználható letéti pénzzel rendelkező elítélt dolgozik, a hozzájárulást és a szabadulás idejére tartalékolandó összeget a munkadíjból kell levonni.

(4)³⁹⁸ Az elítélt munkadíjából, rendszeres pénzellátásból, illetve letéti pénzéből a tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegének és a szabadulás idejére kötelezően tartalékolandó összegének az (1)–(3) bekezdés szerinti levonása után fennmaradó összeg legfeljebb ötven százalékát lehet végrehajtás alá vonni, ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.

(4a)³⁹⁹ Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le

(4b)⁴⁰⁰ Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeg a Vht. 73/A. §-ára tekintettel végrehajtás alá vonható, ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is.

(5) Az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költségeket és az általa igénybe vett jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjait és költségeit a (4) bekezdés szerinti levonásokat követően kell levonni.

(6)⁴⁰¹ Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén.

135. § (1) Az elítélt köteles a fogva tartó bv. intézet tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül részt venni.

(2) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkában csak olyan elítélt vehet részt, aki egyébként munkáltatásra is alkalmas. A munkaköri alkalmasság megállapításáig az elítélt nem vehet részt a munkavégzésben.

(3) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A bv. intézet orvosa (a továbbiakban: bv. orvos) a munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.

(4) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés idejére az elítéltet szükség szerint el kell látni munkaruhával és lábbelivel, szakmai oktatásban kell részesíteni, balesetét a munkabalesetre vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni.

(5) A tisztántartást, karbantartást és ellátást szolgáló munkavégzés időpontjait és tartamát a bv. intézet a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíti.

136. § A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni – különösen –

137. § Nem terheli az elítéltet

138. § (1) A bv. intézetet – amelyben az elítéltet fogva tartják – érintő katasztrófahelyzet esetén az elítélt köteles közreműködni a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges tevékenységben.

(2) Az elítéltet megillető, e törvényben meghatározott jogok a katasztrófahelyzet elhárításához szükséges mértékben a katasztrófahelyzet idejére korlátozhatók.

(3) Az elítéltet a külön jogszabályok szerinti katasztrófavédelmi kötelezettség terheli, illetve ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.

(4) Az elítélt az elhelyezésére szolgáló bv. intézet közvetlen veszélyeztetettsége vagy használhatatlanná válása esetén más bv. intézetbe kell átszállítani.

139. § A büntetés-végrehajtási szervezet joga és kötelezettsége az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket minden törvényes eszközzel biztosítani, illetve kikényszeríteni.

140. § (1)⁴⁰³ Az elítélt a jogorvoslat során jogairól, kötelezettségeiről bármikor tájékoztatást kérhet, a felvilágosítást megfelelő időben kell megadni.

(2) A elítélt jogorvoslati jogának érvényesüléséről a bv. intézet gondoskodik.

141. § (1) Az elítélt a fogvatartásával összefüggő ügyben írásban, kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási szervezet ügyintézésre jogosult tagjához.

(2) Az elítélt személyes meghallgatást kérhet a bv. intézet parancsnokától, a bv. intézet szervezeti egységének a vezetőjétől. Az elítélt a bv. intézet parancsnokához írásban, közvetlenül is fordulhat.

(3) Az elítélt kérelmét a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell, és a bv. intézet által kezelt iratokhoz kell csatolni.

(4) A kérelemnek helyt adó döntésről az elítélt szóban is tájékoztatható.

(5) A döntés lényegét és a közlés időpontját a nyilvántartásban rögzíteni kell, ezzel egyidejűleg az írásba foglalt döntést az elítélt számára át kell adni.

(6) Ha az elítélt az (5) bekezdés szerinti irat átvételét megtagadja, akkor annak tényét az iraton fel kell tüntetni, vagy azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

142. §⁴⁰⁴ (1) Az elítélt a bv. szerv ügyintézésre jogosult tagjának döntése – kivéve a kérelemnek helyt adó – vagy az intézkedés ellen, illetve annak elmulasztása esetén, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a 21. § (3) bekezdése szerint panasszal fordulhat annak a bv. intézetnek a parancsnokához, ahol a döntés, az intézkedés vagy a mulasztás történt.

(2) Ha

143. § (1) Az elítélt kárigényét – kivéve, ha szabadult – annál a bv. szervnél terjesztheti elő, ahol a kár bekövetkezett, más gazdálkodó szervezetnél végzett munkáltatás során annál a bv. szervnél, amely a szerződést a gazdálkodó szervezettel megkötötte. Ha az elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő programban vesz részt, kárigényét annál a bv. szervnél terjesztheti elő, amely a szerződést az ilyen szervezettel megkötötte.

(2)⁴⁰⁵ Az (1) bekezdés szerinti kártérítés iránti igényt határozattal kell elbírálni, amely ellen az elítélt a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül, a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróság előtt, illetve a munkáltatással összefüggésben keletkezett kár megtérítése iránti igény esetén a munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresetet indíthat.

(3)⁴⁰⁶ Az elítéltet ért kárért a bv. szerv a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felel. A munkával összefüggésben okozott kárért, ha más gazdálkodó szervezetnél munkáltatták az elítéltet, az Mt. irányadó azzal, hogy az elítéltet ért kárt a gazdálkodó szervezettel szerződésben álló bv. szerv téríti meg. A társadalmi integrációs programban résztvevő elítéltnek okozott kárt a Polgári Törvénykönyv rendelkezése értelmében az ilyen programot lebonyolító szervezettel szerződött bv. szerv téríti meg.

(4) A kár bv. szerv általi megtérítése a kárért való felelősséget nem érinti, és a bv. szerv visszkereseti igényét nem gátolja.

(5)⁴⁰⁷ Ha az elítélt szabadult, kártérítési igényét a Polgári Törvénykönyv alapján, elévülési időn belül közvetlenül a bv. szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve a munkáltatással összefüggésben okozott kár megtérítése iránti igényét a 272. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül a munkaügyi perben eljáró bírósághoz benyújtott keresettel érvényesítheti.

(6)⁴⁰⁸

144. § (1)⁴⁰⁹ Az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során okozott kárért a Polgári Törvénykönyv alapján felelős, a munkával összefüggésben okozott kárért fennálló felelősségére az Mt. értelemszerűen irányadó.

(1a)⁴¹⁰ Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében meghatározott bv. szerv folytatja le.

(2)⁴¹¹ Ha az elítéltet az általa okozott kár megtérítésére a bv. szerv határozattal kötelezte, ellene a határozatot hozó bv. szerv székhelye szerint illetékes bíróságnál, illetve a munkával összefüggésben megállapított kártérítési kötelezettség esetén a munkaügyi perben eljáró bíróságnál a közléstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresetet indíthat.

(3) A kereset benyújtása a kár összegének az elítélt bv. intézet által kezelt letéti számlájáról történő levonására nincs halasztó hatálya.

(4)⁴¹² A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást törölték.

144/A. §⁴¹³ A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143. § és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni.