2013. évi XXXVI. törvény

1. §² E törvényt kell alkalmazni Magyarországon és Magyarország területén kívül

1/A. §³ Ha több általános választást azonos napon kell megtartani, azokat egy eljárásban (a továbbiakban: közös eljárás) kell lebonyolítani.

2. § (1) A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket:

(2) A választási szervek rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak.

(3)⁴ A választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a kitűzött választásra vonatkozó közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.

(4)⁵ A választási iroda az ajánlóíveken szereplő személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyek ellenőrzését a 125. § (3) bekezdése alapján elvégezte.

3. §⁶ (1) E törvény alkalmazásában

(2) E törvény alkalmazásában a névjegyzékkel kapcsolatos, valamint a jogorvoslati kérelem

4. §⁷ (1) Más állam, kormányközi szervezet, nemzetközi nem kormányzati szervezet vagy egyesület Nemzeti Választási Iroda által – a választások megfigyelése céljából – nyilvántartásba vett megfigyelője

(2) A Nemzeti Választási Iroda a nemzetközi megfigyelőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi megfigyelő nevét, születési helyét és idejét, valamint a megbízó nevét. A nemzetközi megfigyelők nevét, valamint a megbízó nevét a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján közzéteszi.

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4) A nemzetközi megfigyelőt a szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Irodánál.

5. § (1) A külképviseletekre a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek külképviseletenként és jelölő szervezetenként (független jelöltenként) legfeljebb két megfigyelőt bízhatnak meg. A közös jelöltet állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak legfeljebb két megfigyelő megbízására.

(2) Külképviseleti megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet.

(3)⁸ A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző tizedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság által nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál. A külképviseleti megfigyelő

(5) A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek az (1) bekezdés szerinti megbízót terhelik.

6. § (1) A választást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen.

(2) A szavazást vasárnap kell megtartani.

(3) A szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

7. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást, az erről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő harminc napon belüli időpontra tűzi ki.

8. § (1) Az időközi választást

(2) Nem lehet kitűzni

9. §¹¹

10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

11. § (1) Az e törvényben foglalt határidők naptár szerinti dátumait általános választásra a miniszter rendeletben, időközi választásra a választást kitűző választási bizottság határozattal állapítja meg.

(2)¹² Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg

12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket – az Országgyűlés által megállapított mértékben – a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.

13. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az általános választásokat követően a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról beszámol az Országgyűlésnek.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság elnöke az általános választásokat követően a Nemzeti Választási Bizottság választáson végzett tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek.

13/A. § (1)¹⁴ A bíróságnak a cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésről rendelkező, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján hozott ítéletében rendelkeznie kell a választójogból való kizárás kérdéséről.

(2)¹⁵ A bíróság azt a nagykorú személyt zárja ki a választójogból, akinek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében

(3) Ha a bíróság a nagykorú személyt a választójogból nem zárja ki, a gondnokság alá helyezett személy a választójogát személyesen gyakorolja, e jog gyakorlásával kapcsolatosan önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet.

(4) A gondnokság alá helyezés megszüntetésére irányuló per megindítására jogosultak az (1) bekezdéstől függetlenül is kérhetik a gondnokság alá helyezett nagykorú személy választójogból való kizárásának megszüntetését.

13/B. § (1) A szavazás megismétlése esetén az ÁLTALÁNOS RÉSZT az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A szavazatszámláló bizottsági tag megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig megbízott tagokat jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek a maximális számú megbízott taggal.

(3) A helyi választási iroda értesítő útján haladéktalanul tájékoztatja a választópolgárokat az ismételt szavazással kapcsolatos információkról.

(4) A 153–155. § szerinti névjegyzéki adatszolgáltatás igénylésére van lehetőségük a jogosultaknak, a kampánytevékenységre az általános szabályokat kell alkalmazni.

(5) A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.

(6) Ha a jelölt vagy lista a megismételtetett szavazást követően kiesik, a kiesett jelöltre, illetve listára az ismétléssel nem érintett szavazókörökben leadott szavazatokat a választás eredményének megállapításakor érvénytelen szavazatnak kell minősíteni.

13/C. § A szavazást követő kilencvenedik nap utáni munkanapon meg kell semmisíteni

14. § (1) A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

(2) Választási bizottságok:

(3) Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság gyakorolja.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság legalább hét, a szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább öt, a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság legalább három tagból áll.

15. §¹⁸ (1) A szavazatszámláló bizottság, valamint a szavazatszámlálást végző választási bizottság tagjai a szavazatszámlálást követő napon mentesülnek a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díj illeti meg őket, amelyet a munkáltató fizet.

(2) A munkáltató a választási szerv (1) bekezdés szerinti tagját megillető távolléti díj megtérítését a szavazatszámlálást követő öt napon belül igényelheti a helyi választási irodától.

16. § A választási bizottság választott és megbízott tagokból áll.

17. § (1) A 26. §-ban, a 28. §-ban, a 35. § (3) bekezdésében és a 171. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével

(2)²⁰ A választási bizottság választott tagja és a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán jelöltként indulhat.

(3)²¹ A Nemzeti Választási Bizottság választott, valamint a 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagja az lehet, aki jogi egyetemi diplomával rendelkezik.

(4) A választási bizottság megbízott tagja az lehet, aki az adott választáson jelöltként indulhat.

18. § (1) A választási bizottságnak nem lehet tagja

(2) Nem lehet a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl

(3)²⁴ Az (1) bekezdés f) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok nem vonatkozik

(4)²⁵ A választási bizottság választott tagjának, póttagjának javasolt választópolgár a megválasztása előtt, a megbízott tag legkésőbb az eskütételét megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. A választási bizottság tagja, póttagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenség tényét köteles haladéktalanul közölni a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetőjével, továbbá bejelenteni a választási bizottság soron következő ülésén

19. § (1)²⁶ A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei – a 41. § (3) bekezdésében és a 45. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – azonosak.

(1a)²⁷ A választási bizottság megbízott tagja a választási bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben gyakorolja jogait és kötelezettségeit, a megbízás jogalapjától függetlenül.

(2) A választási bizottság választott tagjait tiszteletdíj illeti meg.

(3)²⁸ A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap tizenkétszerese. A Nemzeti Választási Bizottság elnöke tiszteletdíjának havi összege a közszolgálati tisztviselői illetményalap huszonegyszerese.

(4)²⁹ A Nemzeti Választási Bizottság 27. § (1) bekezdése alapján megbízott tagjai az eskü- vagy fogadalom letételétől kezdődően a megbízatásuk ideje alatt, a Nemzeti Választási Bizottság választott tagjait megillető havi tiszteletdíjjal megegyező mértékű tiszteletdíjra, illetve annak időarányos részére jogosultak.

(5)³⁰ A Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai – a Nemzeti Választási Bizottság működése kapcsán felmerülő – a miniszter rendeletében meghatározott, indokolt és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

(6)³¹ A (3) és (4) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányosan csökkentett része illeti meg az adott naptári évre a Nemzeti Választási Bizottság tagját, ha az előző naptári évben az ülések legalább 20%-áról – igazolatlanul – távol maradt. Az ülésről való távolmaradás igazolásának részletes szabályait a 42. § (1) bekezdése szerinti ügyrend tartalmazza. Az adott naptári évre vonatkozó tiszteletdíj-csökkentést a Nemzeti Választási Bizottság elnöke rendeli el.

20. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság hét tagját és három póttagját a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjai megbízatásának lejártát megelőző kilencven napon belül választja kilenc évre.³²

(2) A Nemzeti Választási Bizottság tagjának és póttagjának megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Ha az első szavazás eredménytelen, második szavazást kell tartani. Ha a második szavazás is eredménytelen, a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásához a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges. A második és további szavazásra a köztársasági elnök új jelölteket javasolhat.

21. §³³ A területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt.

22. § Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot az országgyűlési egyéni választókerület székhelye szerinti település képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője tesz indítványt.

23. §³⁴ A helyi választási bizottság három – az egy szavazókörrel rendelkező településen öt – tagját és legalább két póttagot a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évét megelőző évben, október 1. és november 30. között választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt.

24. §³⁵ (1) A szavazatszámláló bizottságok tagjait a szükséges számban a települési önkormányzat képviselő-testülete az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg, személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait települési szinten kell megválasztani.

(2) A helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon osztja be a megválasztott tagokat az adott választásra a szavazatszámláló bizottságokba. A beosztást a helyi választási iroda vezetője – a szavazás napja kivételével – bármikor módosíthatja.

(3) Egy szavazatszámláló bizottságba három választott tagot kell beosztani. Ha a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjainak száma kettőnél kevesebb, a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti úgy, hogy tagjainak száma öt legyen.

(4) Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottsági tagot választani.

(5) A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki, ha a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma több mint negyven.

(6) A helyi választási iroda vezetője a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát – legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon – a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha a névjegyzékben lévő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat.

25. §³⁶ (1) A választási bizottság tagjaira és póttagjaira tett indítványhoz módosító javaslat nem nyújtható be.

(2) Az indítvány benyújtását követően, ha a köztársasági elnök vagy a választási iroda vezetője által javasolt személy

(3) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztásáról egy szavazással dönt az Országgyűlés, a közgyűlés, illetve a képviselő-testület.

(4) A választási bizottság tagjainak és póttagjainak nevét, valamint a választási bizottság elérhetőségeit a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

26. § Ha a választási bizottság tagjainak megválasztására határidőben nem kerül sor,

27. §³⁷ (1) A Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját azok a pártok bízzák meg, amelyekhez tartozó képviselők az Országgyűlésben képviselőcsoportot alkotnak.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját az országos listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

(3) Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a Nemzeti Választási Bizottság további egy-egy tagját a listát állító, az (1) bekezdés alapján tag megbízására nem jogosult jelölő szervezetek bízzák meg.

28. §³⁸ (1) A területi választási bizottság további egy-egy tagját

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság további egy-egy tagját az országgyűlési képviselők általános választásának vagy az időközi országgyűlési képviselőválasztásnak a kitűzését követően az országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint az országgyűlési egyéni választókerületben induló független jelöltek bízzák meg.

(3) A helyi választási bizottság további egy-egy tagját a településen jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a településen induló független jelöltek bízzák meg.

(4) A szavazatszámláló bizottságba, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választókerületben jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek két-két tagot bízhatnak meg.

(5)³⁹

(6)⁴⁰

(7)⁴¹

29. § (1)⁴² A közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek együttesen jogosultak a választási bizottság 27. § és 28. § szerinti tagjának megbízására.

(2)⁴³ Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt egy választási bizottságba legfeljebb a 27. § és 28. § szerinti számú tagot bízhat meg. E bekezdés alkalmazásában a jelölő szervezet által megbízott tagnak kell tekinteni azt a megbízott tagot is, akit a jelölő szervezet mint közös jelöltet vagy listát állító jelölő szervezet más jelölő szervezettel együttesen bíz meg.

(3)⁴⁴ Egy jelölő szervezet, illetve párt, valamint egy független jelölt csak egy jogcímen jogosult tag megbízására egy választási bizottságba, abban az esetben is, ha ezen jogosultság egyébként több jogcím alapján is megilletné.

(4)⁴⁵ A 27. § (2) és (3) bekezdése alapján azok a jelölő szervezetek is jogosultak tag megbízására a Nemzeti Választási Bizottságba, amelyek az (1) bekezdés alapján megbízásra jogosult párttal közös listát állítanak.

30. § (1) A választási bizottság megbízott tagját a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagját a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni.

(2)⁴⁶ A választási bizottság megbízott tagját – a 27. § (1) bekezdése kivételével – legkésőbb a szavazás napját megelőző kilencedik napon lehet bejelenteni.

(3)⁴⁷ A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét, magyarországi lakcímét és személyi azonosítóját, valamint a választási bizottság megjelölését.

(4)⁴⁸ A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottság megbízott tagjának bejelentését személyesen a helyi választási iroda fekvése szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjénél is be lehet nyújtani a (2) bekezdésben foglalt határidő lejártáig. A bejelentést az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a benyújtást követő napon az érintett szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság működési területe szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének továbbítja.

31. § A megbízott tag választójogát a választási iroda ellenőrzi.

32. § (1) Ha a megbízás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek, a választási bizottság elnöke a választási bizottság elé terjeszti az ügyet.

(2) A választási bizottság a bejelentéstől számított három napon belül határozattal dönt a megbízás elfogadásáról vagy visszautasításáról.

(3) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagja esetében a helyi választási iroda vezetője határozattal visszautasítja a megbízást, ha az nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek.

33. § (1) A Nemzeti Választási Bizottság

(2) Ha az Országgyűlés a Nemzeti Választási Bizottság tagjait nem választja meg az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőig, az előző Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak megbízatása az új Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülésének időpontjáig meghosszabbodik.

(3)⁵¹ A területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság

(4)⁵² A szavazatszámláló bizottságok választott tagjainak megbízatása a következő általános választásra megválasztott szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáig tart.

(5)⁵³ A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása a 28. §-ban megjelölt, a megbízás jogalapját képező jelöléshez, listaállításhoz kapcsolódó választás eredményének jogerőssé válásáig tart.

34. §⁵⁴ (1) A választási bizottság tagjának megbízatása a 33. §-ban foglaltakon túl megszűnik:

(2)⁵⁵ A választási bizottsági tag megbízatásának az (1) bekezdés b) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság tagja esetében a helyi választási bizottság – határozattal állapítja meg. A megbízatás megszűnésének megállapítását bárki indítványozhatja. Az indítványról a választási bizottság három napon belül dönt. A döntéshozatalban az érintett tag nem vehet részt, az érintett tagot a határozatképesség szempontjából nem kell figyelembe venni.

(3) A választási bizottság

(4)⁵⁶ A megbízatás (1) bekezdés a) és c)–f) pontja szerinti megszűnését a választási bizottság elnöke a bizottság soron következő ülésén bejelenti. A megbízatás megszűnését a bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi.

(5) E § rendelkezéseit a póttagokra is alkalmazni kell.

35. § (1)⁵⁷ Ha a választási bizottság választott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja szerinti okból megszűnt, helyébe a póttagok megválasztására irányuló indítványban a soron következő póttag lép.

(2)⁵⁸ Póttag hiányában a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új tagot és póttagokat választ.

(3)⁵⁹ Ha nem került sor a választási bizottság új tagjának, póttagjának megválasztására, a 26. § szerint kell eljárni. Ha a 26. § a) pontja szerinti esetben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nem működik, helyette a helyi választási bizottság, ha a 26. § b) pontja szerinti esetben a területi választási bizottság nem működik, helyette a Nemzeti Választási Bizottság jár el.

36. §⁶⁰ (1) Ha a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a 34. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott okból megszűnt, helyébe a megbízó új tagot bízhat meg.

(2) Ha a póttag megbízatása megszűnik, a települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a fővárosi, megyei közgyűlés, a Nemzeti Választási Bizottság esetében az Országgyűlés új póttagot választhat.

37. §⁶¹ (1)⁶² A választási bizottság tagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz.

(2)⁶³ A választási bizottság 245. § (4) bekezdése szerint megbízott tagja legkésőbb a szavazást megelőző napon tesz esküt vagy fogadalmat.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság választott tagja és póttagja az Országgyűlés előtt, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja az Országgyűlés elnöke előtt, a területi választási bizottság tagja és póttagja a főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke előtt, a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.

(4)⁶⁴ Ha az eskü vagy fogadalom letételére az (1) bekezdésben foglalt határidőig nem kerül sor, az Országgyűlés helyett az Országgyűlés elnöke előtt, a polgármester helyett a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke előtt, a főpolgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke helyett a Nemzeti Választási Bizottság elnöke előtt kell esküt vagy fogadalmat tenni. A (3) bekezdés szerinti jogosult az (1) bekezdésben foglalt határidőt követően is kiveheti az esküt vagy a fogadalmat.

(5) Ha az eskü vagy fogadalom kivételében a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés elnöke akadályoztatva van, az esküt vagy a fogadalmat a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés tagjai közül választott alelnök, illetve az Országgyűlés alelnöke is kiveheti.

(6) A választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.

38. § (1)⁶⁵ A választási bizottság – tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A szavazatszámláló bizottság a szavazást megelőző nyolc napon belül, a tagjai beosztását követően tart alakuló ülést. Az alakuló ülést a választási bizottság mellett működő választási iroda vezetője, a szavazatszámláló bizottság alakuló ülését a helyi választási iroda vezetője hívja össze.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság az alakuló ülését az előző Nemzeti Választási Bizottság megbízatásának lejártát követő munkanapon tartja meg. A 33. § (2) bekezdése szerinti esetben a Nemzeti Választási Bizottság alakuló ülését a megválasztása napján kell megtartani.

39. § (1) A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot.

(2) A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

(3)⁶⁶ Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnak, illetve az egy szavazókörös településen a helyi választási bizottságnak sem az elnöke, sem az elnökhelyettese nincs jelen a szavazóhelyiségben, az elnök hatáskörét a választási bizottság tagjai közül a legidősebb választott tag mint korelnök gyakorolja.

40. §⁶⁷ (1) A választási bizottság ülése nyilvános.

(2) A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező.

(3) A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés időpontjának és helyszínének megjelölését, a jelen lévő tagok nevét, a választási bizottság döntését, valamint a kisebbségi véleményt.

(4) A szavazatszámláló bizottság üléséről – az elnök és az elnökhelyettes megválasztása, valamint e törvényben foglalt egyéb kivétellel – nem kell külön jegyzőkönyvet készíteni.

40/A. §⁶⁸ A Nemzeti Választási Bizottság ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható.

41. § (1) A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.

(2) A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

(3)⁶⁹ A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagját nem kell figyelembe venni a határozatképesség szempontjából.

42. §⁷⁰ (1) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait – az alakuló ülését követő harminc napon belül – ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(2)⁷¹

43. § (1) A választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.

(2)⁷² A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.

(3) A választási bizottság a kérelmező részére – kérésére – biztosíthatja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is – ha jelen van – lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt.

(4) A választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(5) A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

44. § (1)⁷³ A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A szavazatszámláló bizottság a szavazás előkészítése és lebonyolítása során felmerült vitás kérdésekben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(2) A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását.

45. §⁷⁴ (1) A döntési javaslat tartalmát a választási bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag határozza meg és terjeszti elő. A döntési javaslatok előkészítésével kapcsolatos szakmai tevékenységet a választási bizottság elnöke irányítja.

(2) A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges.

(3) Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A döntési javaslat elutasítása esetén az új döntési javaslat előkészítése érdekében a bizottság elnöke az ülést megszakíthatja, vagy a döntés elnapolását kezdeményezheti a döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidőn belüli új időpontra. A döntés elnapolásáról szóló elnöki javaslatról a választási bizottság jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz.

(5)⁷⁵ A Nemzeti Választási Bizottságnak a 27. § (2) és (3) bekezdése alapján megbízott tagja nem rendelkezik szavazati joggal, a Nemzeti Választási Bizottság ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

45/A. §⁷⁶ (1) Nem vehet részt a másodfokú döntés meghozatalában a választási bizottság választott tagja, ha az ügyben a választáson jelöltként induló hozzátartozója, illetve annak jelölő szervezete kérelmező vagy kérelmezett.

(2) A választási bizottság tagja – saját választójogának gyakorlását érintő ügyek kivételével – nem kezdeményezhet eljárást annál a választási bizottságnál, amelynek tagja, és annak döntése ellen nem nyújthat be jogorvoslati kérelmet, továbbá a bizottság előtt vagy a bizottság döntése elleni jogorvoslati eljárásban nem képviselhet más személyt vagy szervezetet.

46. § A választási bizottság határozata tartalmazza

47. § (1) A választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

(2) A választási bizottság másodfokú, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő letelt.

48. § (1)⁷⁷ A határozatot – ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

(2) A határozat (1) bekezdés szerinti közlésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni.

(3) A határozatot – ha a közlésre az (1) bekezdés a) pontja szerint nem került sor – a meghozatalát követő munkanapon postai szolgáltató útján meg kell küldeni vagy más módon kézbesíteni kell az érintettnek. Belföldre a határozatot hivatalos iratként kell kézbesíteni. A határozatot – a polgár eltérő rendelkezése hiányában – az érintett központi névjegyzékben szereplő értesítési címére, ennek hiányában lakcímére kell megküldeni.

49. § (1) A határozatot kérésére, ingyenesen át kell adni a választási bizottság megbízott tagja részére.

(2)⁷⁸ A választási bizottság a határozatát – a közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. E törvény alapján közérdekből nyilvános adat a jelölt neve, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék megnevezése.

50. § (1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság, illetve felhatalmazása alapján a választási bizottság elnöke a hibát kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(2) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavított határozatot közölték, továbbá nyilvánosságra kell hozni.

51. § (1)⁷⁹ A Nemzeti Választási Bizottság a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében a választási szervek számára iránymutatást adhat ki. Iránymutatás kiadását választási szerv kezdeményezheti.

(2) Az iránymutatás kötelező jogi hatással nem rendelkezik, kizárólag iránymutató jellegű, ellene jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az iránymutatást a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

52. § (1) Választási irodák:

(2)⁸⁰ A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda legalább egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik. A szavazatszámláló bizottság mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

53. § (1) A Nemzeti Választási Iroda autonóm államigazgatási szerv.

(2)⁸¹ A Nemzeti Választási Iroda független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A Nemzeti Választási Iroda számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály írhat elő.

54. § (1) A Nemzeti Választási Iroda fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(2) A Nemzeti Választási Iroda tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(2a)⁸² A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda tárgyévi kiadási előirányzatainak terhére a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Nemzeti Választási Iroda a következő években a feladatai teljesítésére felhasználhatja.

55. § (1) A Nemzeti Választási Irodát elnök vezeti. A Nemzeti Választási Iroda elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a felsőfokú végzettségű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgárok közül.

(2)⁸³ A Nemzeti Választási Iroda elnökének nem nevezhető ki az, aki a kinevezésre irányuló javaslat megtételének időpontját megelőző négy évben köztársasági elnök, a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, képviselő, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, illetve párt tisztségviselője vagy alkalmazottja volt.

(3) A köztársasági elnök a Nemzeti Választási Iroda elnökét kilenc évre nevezi ki.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követően a köztársasági elnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

56. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet tagja pártnak, nem folytathat politikai tevékenységet, megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással.

(2)⁸⁴ A Nemzeti Választási Iroda elnöke más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke nem lehet

57. § (1)⁸⁵ A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a Nemzeti Választási Iroda elnöke tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.

(3)⁸⁶ A Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

(3a)⁸⁷ A Nemzeti Választási Iroda elnöke a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a miniszterelnöknek jelenti be.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a miniszterelnöknél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a miniszterelnök az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a miniszterelnök ellenőrzi.

(5)⁸⁸ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be.

(6)⁸⁹

58. §⁹⁰ (1)⁹¹ A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerinti képviselői tiszteletdíj 2,5-szeresének megfelelő illetményre jogosult.

(1a)⁹² A Nemzeti Választási Iroda elnöke az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl miniszteri juttatásra jogosult.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökét naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3)⁹³ A Nemzeti Választási Iroda elnöke személyi anyagának kezelését, valamint az elnök tekintetében a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 68. §-a szerinti adatok nyilvántartását, továbbá az elnök foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli feladatokat az elnökhelyettesek látják el.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke kiadja a Nemzeti Választási Iroda Szervezeti és Működési Szabályzatát.

59. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(2) Az elnök megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

60. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása megszűnik

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlését követő napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök a miniszterelnök indítványára dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök állapítja meg. A köztársasági elnök – a miniszterelnök indítványára – megállapítja a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok megsértését, ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(5) A miniszterelnök a (3) és (4) bekezdés alapján megtett indítványát a köztársasági elnök és a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére egyidejűleg megküldi.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.

(7) A megbízatás az (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése esetén a Nemzeti Választási Iroda elnökét a megszűnéskori havi illetménye háromszorosának megfelelő összegű külön illetmény illeti meg.

(8) A köztársasági elnöknek a (3) és (4) bekezdéssel és az 55. §-sal hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

61. §⁹⁴ (1) A Nemzeti Választási Irodánál foglalkoztatottak jogviszonyára a Küt., valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a Nemzeti Választási Iroda elnöke gyakorolja.

(3) A Nemzeti Választási Iroda köztisztviselői és munkavállalói összeférhetetlenségére az 56. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a Nemzeti Választási Iroda köztisztviselője vagy munkavállalója az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(5) Az 56. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség esetén a Nemzeti Választási Iroda elnöke a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszünteti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke más központi államigazgatási szerv kormánytisztviselőjét, köztisztviselőjét és munkavállalóját – a szerv vezetőjének engedélyével – a Nemzeti Választási Iroda feladatainak elvégzésébe bevonhatja, részére utasítást adhat.

62. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult legfeljebb három elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese felett az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az elnökhelyettesnek meg kell felelnie a Nemzeti Választási Iroda elnökének kinevezéséhez szükséges, az 55. § (1) és (2) bekezdésében előírt feltételeknek.

(4)⁹⁵ Az elnökhelyettes összeférhetetlenségére az 56. §-ban és a 61. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség nincs betöltve, gyakorolja az elnök hatásköreit és ellátja feladatait.

63. § Az elnökhelyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére és a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra az 57. § rendelkezései megfelelően irányadóak, azzal, hogy a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök helyett a Nemzeti Választási Iroda elnöke jár el, és az ellenőrzés eredményéről nem kell tájékoztatni a köztársasági elnököt.

64. § (1)⁹⁶ Az elnökhelyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult.

(1a)⁹⁷ Az elnökhelyettes az (1) bekezdésben meghatározott illetményen túl helyettes államtitkári juttatatásra jogosult.

(2)⁹⁸ Az elnökhelyettest naptári évenként negyven munkanap szabadság illeti meg.

(3) Az elnökhelyettes a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül.

(4) Az elnökhelyettes megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

65. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása megszűnik

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének megbízatása a lemondás közlését követő, a lemondásban megjelölt napon, ennek hiányában a lemondás közlésének napján szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) Ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese az 56. § szerinti összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében.

(4) A Nemzeti Választási Iroda elnöke felmenti a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.

(5) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét felmentheti.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke megfosztja tisztségétől a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesét, ha a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese neki felróható okból kilencven napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.

(7) A Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettesének kinevezéséhez szükséges feltételek hiányát a Nemzeti Választási Iroda elnöke állapítja meg.

66. § (1) A területi választási iroda vezetője a megyei önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi önkormányzat főjegyzője.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője.

(3) A helyi választási iroda vezetője a jegyző.

(4)⁹⁹ Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, vagy a jegyző, főjegyző harminc napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni feladatát, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki.

(4a)¹⁰⁰

(5) A választási iroda vezetője a választási iroda tagjai közül kinevezi helyettesét.

67. § (1) A választási iroda további tagjait a választási iroda vezetője a választási iroda feladatainak végrehajtásához szükséges számban, határozatlan időre bízza meg. A választási iroda a tagjairól nyilvántartást vezet.

(2) A választási iroda tagjának megbízatását a választási iroda vezetője indokolás nélkül visszavonhatja.

68. § (1)¹⁰¹ A választási iroda tagjává közszolgálati tisztviselő, kormánytisztviselő és közalkalmazott, továbbá a székhelye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal, illetve megyei önkormányzati hivatal munkavállalója bízható meg.

(2) A külképviseleti választási iroda vezetőjét és többi tagját a Nemzeti Választási Iroda elnöke bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjává a diplomáciai képviselet személyzetének, illetőleg a konzuli személyzet magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.

69. §¹⁰² (1) A választási irodának nem lehet tagja

(2) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt tilalmat nem kell alkalmazni a helyi választási iroda azon tagjára, aki kizárólag jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el olyan szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett, amely nem tartozik abba a választókerületbe, amelyben a hozzátartozója jelöltként indul.

(3) Ha a választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét.

(4) A választási iroda tagja a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a választási iroda vezetőjével köteles haladéktalanul közölni, aki őt felmenti.

(5) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – megállapítja a helyi választási iroda vezetőjének, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét, és más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.

(6) Ha a helyi választási iroda illetékességi területén található bármely, a 78. § szerint kijelölt szavazókörben a szavazás lezárására legkésőbb a szavazás befejezésének időpontját követő harminc percen belül nem került sor, a Nemzeti Választási Iroda elnöke erről tájékoztatja a kormányhivatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezése érdekében.

70. § A választási iroda vezetője a felettes választási iroda vezetője előtt, a választási iroda többi tagja a megbízó előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz.

71. § (1) A választási irodák szakmai tevékenységét a Nemzeti Választási Iroda elnöke irányítja.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke valamennyi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a helyi választási iroda vezetője részére az e törvényben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.

(3) A felettes választási iroda vezetőjén kívül más személy vagy testület a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének nem adhat utasítást. A választási iroda tagja számára a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására csak a választási iroda vezetője adhat utasítást.

(4) A választási bizottság elnöke a bizottság mellett működő választási iroda vezetőjének a bizottság titkársági feladatainak ellátása körében utasítást adhat.

72. §¹⁰³ A Nemzeti Választási Iroda elnöke a választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek vezetői részére a választási feladatok végrehajtása körében – a választási bizottság titkársági feladatainak ellátása kivételével – utasítást adhat.

73. § (1) A választási iroda tagjait a miniszter által megállapított mértékű díjazás illeti meg.

(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a feladatai nem vagy nem megfelelő módon történő végrehajtása esetén a választási iroda vezetőjét megillető díj mértékét csökkentheti, végső esetben annak kifizetésétől eltekinthet.

74. § A választási iroda vezetőjének határozatára a 46. §, a 47. §, a 48. § (3) bekezdése és az 50. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

75. §¹⁰⁴ (1) A választási irodák

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal a miniszter rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a választásokkal összefüggő informatikai feladatok ellátásában.

76. § (1)¹⁰⁵ A Nemzeti Választási Iroda ellátja a 75. §-ban foglalt feladatokat, továbbá

(2)¹⁰⁷ A Nemzeti Választási Iroda a honlapján folyamatosan, legalább napi frissítéssel közzéteszi a névjegyzékekkel, a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, így különösen

(3)¹⁰⁹ A Nemzeti Választási Iroda csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót bízhat meg

(4)¹¹⁰ A Nemzeti Választási Iroda a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény 29. § l) pontja és 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából.

77. § (1) A szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását, valamint a szavazóhelyiségek címét a helyi választási iroda vezetője határozattal állapítja meg úgy, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb ezerötszáz, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, de minden településen legyen legalább egy szavazókör.

(2) A szavazókör területe nem lépheti át sem a település, sem az országgyűlési, sem a helyi önkormányzati választások választókerületi határait.

78. §¹¹¹ (1) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör szolgál az átjelentkezéssel szavazásra is.

(3) A megyei jogú városban és a fővárosi kerületben a helyi választási iroda vezetője az (1) bekezdés szerint kijelölt szavazókör helyett más szavazókört is kijelölhet az átjelentkezéssel szavazásra.

(4) A (3) bekezdés szerint kijelölt szavazókörben lakcímmel rendelkező választópolgárok számára vonatkozóan a 77. § (1) bekezdésében meghatározott alsó létszámhatárt nem kell alkalmazni.

79. § (1) A szavazókörök kialakítását érintő változásokat a helyi választási iroda vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén módosítja a szavazóköri beosztást.

(2)¹¹² A választás kitűzésétől a szavazás napjáig nem lehet szavazókör sorszámát megváltoztatni, szavazókörbe sorolt cím besorolását megváltoztatni, továbbá település megnevezésének, közterület nevének és jellegének, ház számának, épület vagy lépcsőház jelének megváltozását a címnyilvántartásban átvezetni.

80. §¹¹³ A helyi választási iroda vezetője a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozatát a helyben szokásos módon tizenöt napra közzéteszi, megjelölve a központi névjegyzékben szereplő választópolgárok szavazókörönkénti számát, továbbá a 78. § szerint kijelölt szavazókört is.

81. § (1) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartása az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(2) A szavazókörök és választókerületek nyilvántartását a Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján folyamatosan közzéteszi. A helyi választási iroda vezetője a nyilvántartásban átvezeti a módosításokat.

82. § (1)¹¹⁴ A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda és a helyi választási irodák által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.

(2) A központi névjegyzék tartalmazza

83. § (1) A központi névjegyzék a választópolgár 2. melléklet szerinti adatait tartalmazza.

(2)¹¹⁵ A központi névjegyzék 2. melléklet szerinti adatait – a (3) bekezdés kivételével – a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásból, a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében a központi útiokmány-nyilvántartásból és a vezetőiengedély-nyilvántartásból, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából, a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásából és a szavazóköri névjegyzékből történő adatátvétellel kell létrehozni.

(3)¹¹⁶ A központi névjegyzék 2. melléklet ib), j), k), l) és – a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár esetében – c) és m) pontja szerinti adatait a választási iroda a választópolgár kérelme alapján rögzíti a névjegyzékben.

84. §¹¹⁷ (1) A névjegyzékbe vételét, névjegyzékbe vételének meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatai módosítását az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kérheti, az adott választást megelőző huszonötödik napig, aki az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

(2) A még nem nagykorú polgár a tizenhetedik életévének betöltését követően kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtásakor a polgár önállóan tehet jognyilatkozatot.

85. §¹¹⁸ (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár – a (2) bekezdés kivételével – kérheti

(2) A magyarországi lakcímmel rendelkező, nem magyar állampolgár választópolgár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adat központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

(3) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a 88. § b) pontja szerinti segítség iránti igényének központi névjegyzékbe való bejegyzését, illetve a bejegyzés törlését kérheti.

86. § A nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

87. § A nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbevétel iránti kérelmet el kell utasítani, ha a választópolgár már nemzetiségi választópolgárként szerepel a központi névjegyzékben.

88. § A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

89. § (1) A választópolgár jogosult megtiltani, hogy a választási szervek a róla nyilvántartott adatokat a 153. § szerint kiadják.

(2) A kérelemben a választópolgár a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti, az adatainak szolgáltatását korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot is tehet.

90. § A Nemzeti Választási Iroda a miniszter rendeletében meghatározott időben és módon tájékoztatja a választópolgárokat a névjegyzékkel kapcsolatos tudnivalókról.

91. § (1) A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet

(3) A Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – bármely helyi választási irodához személyesen vagy levélben is benyújthatja.

92. §¹²² (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek – a (3) bekezdés kivételével – tartalmaznia kell a választópolgár

(2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár névjegyzékbe vétele iránti kérelmének az (1) bekezdésben foglalt adatokon túl tartalmaznia kell

(3) Az elektronikus azonosítással benyújtott kérelemnek az (1) bekezdés a) és d) pontja, továbbá a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár esetében a (2) bekezdés szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár – ha a kérelmet elektronikus azonosítás nélkül nyújtja be – köteles megadni, a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár megadhatja a postacímét, e-mail címét vagy telefaxszámát, ahova a 95. § (3) bekezdése szerinti értesítés megküldését kéri.

(5) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a személyi azonosítója helyett megadhatja a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát.

(6)¹²³ A polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban nem szereplő választópolgár megadhatja a lakcímét.

93. §¹²⁴ (1) A választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival.

(2) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak

(3) Nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező születési nevét, feltéve, hogy az megegyezik a viselt nevével.

(4) Azt, hogy a kérelmező adatai megegyeznek-e a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, a Nemzeti Választási Iroda a központi útiokmány-nyilvántartásból közvetlen adathozzáféréssel átvett adatok alapján ellenőrzi.

94. § (1) A központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a beérkezésétől számított öt napon belül kell elbírálni.

(2) A beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell elbírálni

(3)¹²⁶ A 84. § szerinti kérelem elbírálása a szavazást megelőző huszonötödik nap és az eredmény jogerőre emelkedése között szünetel az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjainak választása esetén.

95. §¹²⁷ (1)¹²⁸ A választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja és a 334. § szerinti kérelem elutasításáról, valamint a 97. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti törlésről határozattal dönt. A határozatra a 46. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A határozatban pontosan meg kell jelölni az elutasítás, illetve a törlés okát.

(2) Ha a választási iroda a 84. §, a 85. §, a 97. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 334. § szerinti kérelemnek helyt ad, döntéséről értesíti a kérelmezőt.

(3) A választási iroda határozatát, illetve a (2) bekezdés szerinti egyéb döntését a jelen lévő kérelmezővel a döntés átadásával kell közölni. Ha a kérelmező nincs jelen, a döntést – a kérelmező rendelkezése szerint – emailben, telefaxon vagy a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ha a magyarországi lakcímmel rendelkező kérelmezővel a döntést emailben vagy telefaxon közli a választási iroda, a döntést a 48. § (3) bekezdésében meghatározott módon is közölni kell.

(4)¹²⁹ Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő értesítési címet adott meg, a döntést a külképviselet közreműködésével is kézbesítheti a Nemzeti Választási Iroda.

96. § (1) A központi névjegyzék adatait folyamatosan frissíteni kell a következő nyilvántartások adataiban bekövetkezett változásokkal:

(2) A Nemzeti Választási Iroda közvetlen hozzáférést biztosít a választási iroda számára a választópolgárok központi névjegyzéki adataihoz.

(3) A választópolgár a központi névjegyzékben nyilvántartott adatairól a magyarországi lakcíme szerinti helyi választási irodában, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a Nemzeti Választási Irodában másolatot kérhet.

(4)¹³¹ A Nemzeti Választási Bizottság tagja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adataiba betekinthet, de azokról feljegyzést, másolatot nem készíthet. A betekintés során a Nemzeti Választási Bizottság tagja a 84. § szerinti kérelem, valamint a 93. § szerinti adatbázisok adatainak megtekintésével ellenőrizheti a névjegyzékbe vétel törvényességét.

97. § (1) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből a kérelmére névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt

(2) A Nemzeti Választási Iroda törli a központi névjegyzékből azt, aki

(3)¹³² A (2) bekezdés a) pontja szerinti törlésről nem kell külön határozatot hozni.

(4)¹³³ A törlésről szóló határozat közlésére a 48. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

98. § (1) A Nemzeti Választási Iroda vezeti a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását. A nyilvántartásba fel kell venni azt a nagykorú, valamint tizenhetedik életévét betöltött kiskorú polgárt, aki

(1a)¹³⁴ A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása az (1) bekezdésben meghatározott személyek 2/A. melléklet szerinti adatait tartalmazza.

(2)¹³⁵ A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába történő felvétel, valamint az onnan való törlés céljából

(3)¹³⁶ A Nemzeti Választási Iroda az adatok változásának a nyilvántartásban történő feltüntetése céljából a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának karbantartását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való rendszeres adatátvétellel biztosítja.

(4) Ha a polgár választójogosultságát visszanyerte, adatait a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölni kell. A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásából törölt polgár adatait a törléstől számított hat hónapig meg kell őrizni.

99. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása csak a választójog megállapításának céljára használható fel, abból adat más célra nem szolgáltatható.

(2) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának adatait az (1) bekezdésben meghatározott célból a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság jogosult igényelni.

100. § (1) A választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása nem nyilvános, abba csak az érintett személy a saját adatai tekintetében, a bíróság, a választási bizottság és a választási iroda tagjai tekinthetnek be. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(2) Bármely nagykorú polgár kérheti a Nemzeti Választási Irodától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.

101. §¹³⁷ A Nemzeti Választási Iroda a választás kitűzését követő naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

102. §¹³⁸ (1) Egy választópolgár csak egy szavazóköri névjegyzékben szerepelhet.

(2) Az a polgár, aki legkésőbb a szavazás napján betölti tizennyolcadik életévét, a választás kitűzésének napját követő naptól szerepel a szavazóköri névjegyzéken.

(3) Azt a választópolgárt, aki a 88. § d) pontja szerint legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.

(4) A szavazatszámláló bizottság tagját és jegyzőkönyvvezetőjét kérelmére a helyi választási iroda annak a szavazókörnek a névjegyzékébe teszi át, amely szavazatszámláló bizottságának munkájában a szavazás napján részt vesz, feltéve, hogy az ugyanazon választókerületbe tartozik, mint a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör.

(5)¹³⁹ A szavazóköri névjegyzékből való törlésről szóló határozat közlésére a 48. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

103. §¹⁴⁰ (1) A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be.

(2) A mozgóurna iránti kérelmet

(3) A mozgóurna iránti kérelemnek tartalmaznia kell

(4) A 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár a lakcímére is kérhet mozgóurnát.

104. §¹⁴² (1) A helyi választási iroda

(2)¹⁴³ A helyi választási iroda a 103. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerint benyújtott, a 103. § (4) bekezdése szerinti kérelem alapján a választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe.

(3) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből.

105. § (1) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot.

(2) A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

105/A. §¹⁴⁴ Ha a választópolgár a szavazást megelőző második napig a mozgóurna iránti kérelmét visszavonja, a helyi választási iroda törli a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből.

106. § (1) A szavazást megelőző második napon 16 óráig bekövetkező változások átvezetését követően a Nemzeti Választási Iroda a szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét lezárja.

(2) A helyi választási iroda – vagy megbízása alapján a területi választási iroda – a lezárt szavazóköri névjegyzéket és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét legkésőbb a szavazást megelőző napon kinyomtatja. A helyi választási iroda vezetője a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket és mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét hitelesíti.

107. § (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárok adatait.

(2)¹⁴⁵ A mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 3. melléklet és a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(3)¹⁴⁶ A kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékén – a 104. § (3) bekezdése szerinti változás kivételével – nem vezethető át változás.

108. §¹⁴⁷ (1) Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson azok a választópolgárok szerepelhetnek a szavazóköri névjegyzékben, akik

(2) Az ismételt szavazáson sem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok, akik a megismételtetett szavazáson azért nem szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben, mert

109. §¹⁴⁸

110. §¹⁴⁹ (1)¹⁵⁰ A 103. §, a 105/A. §, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelemre a 91. § (1) és (3) bekezdésének, valamint a 92. § (1), (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet a szavazást megelőző hatvanhatodik naptól lehet benyújtani.

(3)¹⁵¹ Közös eljárás esetén a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelem, a 88. § szerinti segítség iránti igény és a 89. § szerinti adatkiadás megtiltása iránti kérelem a közös eljárás minden választására vonatkozik.

111. § A levélben benyújtott kérelemnek a kérelem benyújtására meghatározott határidőben kell beérkeznie a választási irodába.

112. §¹⁵² (1) A kérelmet – a 93. § (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával – az a választási iroda bírálja el, amelynek szavazóköri névjegyzékében a választópolgár szerepel.

(2) Ha a választópolgár a kérelmet nem az elbírálásra jogosult helyi választási irodához nyújtja be, a kérelmet a helyi választási iroda haladéktalanul átteszi az elbírálásra jogosult helyi választási irodához.

(3)¹⁵³ A 103. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja szerinti kérelmet a szavazatszámláló bizottság bírálja el.

113. § (1)¹⁵⁴ A 103. § (2) bekezdés a) pontja, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelmet beérkezése napján, vagy ha nem munkanapon érkezik be, akkor a következő munkanapon kell elbírálni.

(2)¹⁵⁵ A 103. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző második napon, a 103. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja szerinti kérelmet beérkezésekor haladéktalanul el kell bírálni.

114. §¹⁵⁶ A választási iroda a 103. § (2) bekezdés a) pontja, a 250. §, a 259. § és a 307/A. § szerinti kérelem elutasításáról határozattal dönt.

115. §¹⁵⁷ (1) Azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda értesítő megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről.

(2) Az értesítőt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelőző ötvenegyedik napig kell megküldeni.

(3) Az értesítő tartalmazza

(4) A választópolgár – ha nem kapja meg az értesítőt, az megsemmisül vagy elvész – a helyi választási irodától új értesítőt igényelhet.

(5)¹⁵⁸ Közös eljárás esetén a választási iroda közös értesítő megküldésével tájékoztatja a választópolgárt a szavazóköri névjegyzékbe vételről.

116. § (1)¹⁵⁹ A helyi választási iroda értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe történt felvételéről azt a választópolgárt, aki a szavazás napját megelőző hatvanhetedik napot követően kerül a település szavazóköri névjegyzékébe.

(2)¹⁶⁰ Ha a választási iroda a 250. §, a 259. § vagy a 307/A. § szerinti kérelemnek helyt ad, értesítő átadásával vagy megküldésével tájékoztatja a választópolgárt. A választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos egyéb döntését a 95. § (3) bekezdése szerint kell a kérelmezővel közölni.

117. §¹⁶¹ (1) A választópolgár részére – a 88. § a) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – Braille-írással készült értesítőt küld a Nemzeti Választási Iroda.

(2) A választópolgár részére – a 88. § b) pontja szerinti, legkésőbb a szavazást megelőző hatvannyolcadik napon benyújtott kérelmére – könnyített tájékoztatót küld a Nemzeti Választási Iroda.

118. § (1) A választás kitűzésétől a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait – a 3. melléklet fb)–fe) és fg) pontja szerinti adatok kivételével – a helyi választási irodában bárki megtekintheti.

(2) A szavazóköri névjegyzék adatairól – a szavazókörbe kerülő kinyomtatott példányon kívül – másolat nem készíthető.

119. § (1) Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a választás kitűzését követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

(2) A jelölő szervezetet a képviseletére jogosult személy jelentheti be.

120. §¹⁶² (1) Jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a választás kitűzését követően.

(3) Az ajánlóív iránti igénynek tartalmaznia kell a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát lakcímét, továbbá nyilatkozatát arról, hogy

(4) Ajánlóívet csak olyan választópolgár számára lehet igényelni, aki az igény benyújtásakor választójoggal rendelkezik.

(5) Az ajánlóív igénylésekor

121. §¹⁶³ (1) Az ajánlóíven a választási iroda feltünteti a választás típusát, a 120. § (5) bekezdésére is figyelemmel a jelöltként indulni szándékozó választópolgár nevét, a jelölő szervezet nevét vagy a független jelölés tényét, a választókerület megjelölését. Közös jelölt esetén az ajánlóíven a közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

(2) A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban a szavazást megelőző ötvenedik napon átadja az igénylő vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár részére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet. A választási iroda valamennyi ajánlóívet egyedi azonosítóval lát el.

121/A. §¹⁶⁴ Ha az ajánlóív átadása törvényi feltételekbe ütközik, a választási iroda az igénylés napján, az érintett ívek átadását határozattal megtagadja.

122. § (1) Az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.

(2)¹⁶⁵ Az ajánlóívre rá kell vezetni az ajánlást adó választópolgár nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét. Az ajánlóívet az ajánló választópolgár saját kezűleg aláírja.

(3) Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat.

(4) Egy választópolgár egy jelöltet csak egy ajánlással támogathat, a további ajánlásai érvénytelenek.

(5) Az ajánlás nem vonható vissza.

(6)¹⁶⁶ Az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását.

123. §¹⁶⁷ (1) Ajánlást a polgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője bárhol gyűjthet.

(2) Nem gyűjthető ajánlás:

(3) Az ajánlásért az ajánlást adó választópolgár részére előnyt adni vagy ígérni tilos. Az ajánlást adó választópolgár az ajánlásért nem kérhet előnyt, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

(4) Érvénytelen az az ajánlás, amelyet az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.

124. §¹⁶⁸ (1) A jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni a nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál.

(2) A független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint.

(3) Nem szabható ki bírság a legkésőbb a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő napon benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után.

(4) A választási bizottság a bírság kiszabásáról a (2) bekezdés szerinti határidő elteltét követő nyolc napon belül dönt.

125. § (1) A választási iroda az ajánlásokat ellenőrzi.

(2) Az ajánlások ellenőrzése során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények teljesülését, azonosítani kell az ajánló választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal, továbbá meg kell állapítani, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetésével kell elvégezni.

126. §¹⁶⁹ (1) Az ajánlás érvényes, ha

(2)¹⁷⁰ Nem tekinthető érvénytelenségi oknak, ha az ajánló választópolgár

127. §¹⁷¹ (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított három napon belül kell elvégezni.

(2) Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

(3) Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot és – kérelmére – a jelöltet.

128. §¹⁷²

129. §¹⁷³ (1) A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját – ennek hiányában a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát –, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy

(2) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg.

(3) A listán csak olyan jelölt állítható, aki a lista bejelentésekor választójoggal rendelkezik.

(4) A listán állított jelölt legkésőbb a lista bejelentésekor nyilatkozhat a 120. § (5) bekezdése szerinti kérelemről.

130. § (1) A listán szereplő jelöltek sorrendjét a lista bejelentése után nem lehet módosítani.

(2) Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A bejelentett listára új jelölt nem jelenthető be.

(3) A jelölő szervezet a listát, illetve a listán szereplő jelölt jelölését legkésőbb a lista bejelentésére rendelkezésre álló határidő utolsó napján visszavonhatja. A visszavont lista helyett a jelölő szervezet új listát nem állíthat.

131. § A közös listával kapcsolatos jognyilatkozatot a közös listát állító jelölő szervezetek közösen teszik meg.

132. §¹⁷⁴ Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz.

133. § (1) A választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi.

(2) A választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

(3)¹⁷⁵ Ha a listán szereplő jelölt nem vehető nyilvántartásba, de a lista egyebekben a törvényi feltételeknek megfelel, a választási bizottság a listát az érintett jelölt mellőzésével veszi nyilvántartásba.

134. § A jelölő szervezet rövidített neve a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő rövidített név, ennek hiányában a jelölő szervezet bejelentésekor megjelölt egyéb rövidített név, amely azonban nem lehet azonos más szervezetnek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába vagy a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásába már bejegyzett nevével vagy rövidített nevével.

135. §¹⁷⁶ (1) A bejelentett és a nyilvántartásba vett jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles, elektronikus nyilvántartását – a 4. melléklet szerinti adattartalommal – a Nemzeti Választási Iroda vezeti. A nyilvántartás változásait a nyilvántartásba vevő választási bizottság mellett működő választási iroda vezeti át a nyilvántartáson.

(2) A jelöltek adatait a központi névjegyzék adatai alapján folyamatosan frissíteni kell.

(3) A jelölő szervezet, a jelölt és a lista nyilvántartásból történt törléséről a választási iroda a választási bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

136. §¹⁷⁷ A jelölő szervezetek adatait a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adatai alapján folyamatosan frissíteni kell. Ha a jelölő szervezetet törlik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, a Nemzeti Választási Iroda törli a jelölő szervezetet a jelölő szervezetek nyilvántartásából.

136/A. §¹⁷⁸ A jelölt, illetve a jelölő szervezet adatainak megváltozása nem érinti a jelölt, illetve a jelölő szervezet jogait és kötelezettségeit.

137. §¹⁷⁹ (1)¹⁸⁰ A jelölt kiesik, ha a magyarországi szavazás megkezdése előtt a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, vagy a jelöltet állító jelölő szervezetet törlik a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. Kiesik továbbá a jelölt, ha a szavazást megelőző második nap 16 óráig a jelölésről – elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottság mellett működő választási iroda részére személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtott nyilatkozattal – írásban lemond. A kiesett jelölt nevét a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell.

(2) A jelöltnek az (1) bekezdés szerinti határidőt követő lemondása joghatás kiváltására nem alkalmas, a jelöltre leadott szavazatok érvényes szavazatnak minősülnek.

(3)¹⁸¹ Kiesik a listán szereplő jelölt, ha a választáson nem szerez mandátumot és a szavazás napját követően a jelölésről írásban lemond.

138. §¹⁸² A lista kiesik, ha a jelölő szervezet a listát visszavonja, a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik, továbbá ha a Nemzeti Választási Iroda a jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából. A kiesett listát a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint a szavazólapokról törölni kell.

139. §¹⁸³ (1) A választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.

(2) Az e fejezetben a jelöltek, jelölő szervezetek részére biztosított jogok nem korlátozzák a nem állami vagy önkormányzati jogalany más jogszabályban biztosított, a tulajdonjog védelméhez fűződő jogosultságainak érvényesítését.

140. § Kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

141. § Kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

142. §¹⁸⁴ Nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok – mint magánszemélyek – közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.

143. §¹⁸⁵ (1) Nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján

(2) A szavazás napját megelőzően jogszerűen elhelyezett plakát nem valósítja meg az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tilalom sérelmét.

(3) Amennyiben több egymással párhuzamos, az 1. § szerinti választási eljárás van folyamatban, az (1) bekezdés szerinti tilalom az összes, folyamatban lévő választási eljárás során érvényesül.

143/A. §¹⁸⁶ (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.

143/B. §¹⁸⁷ (1) A közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kampánytevékenységnek minősül különösen

144. §¹⁸⁸ (1) E § alkalmazásában plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

(2) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.

(3) Plakát a kampányidőszakban – a (4)–(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető.

(4) Plakátot elhelyezni

(5) Védett műemléki értéken, védett örökségi elemen, az építészeti örökség védett elemén, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

(6) A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

(7) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.

145. §¹⁸⁹ (1) A választási gyűlésre a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható.

(3) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.

(4) Választási gyűléssel kapcsolatos jogsértés esetén választási jogorvoslatnak csak az e törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén van helye.

146. § E fejezet alkalmazásában

147. § (1)¹⁹⁰ A médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett – különös tekintettel a politikai reklámok számára, megjelenési sorrendjére, időtartamára és az adásba kerülés időpontjára – teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölő szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

(2) A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos.

(3) A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

(4) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

(4a)¹⁹¹ A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

(5) A politikai reklám közzétételére egyebekben az Mttv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)–(10)¹⁹²

147/A. §¹⁹³ (1) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásaiban a Nemzeti Választási Bizottság által – valamennyi országos lista jogerős nyilvántartásba vételét követően – a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott időtartamban köteles közzétenni az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait.

(2) Az országgyűlési képviselők általános választását megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam négyszázhetven perc, a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló időtartam százharminc perc. A jelölő szervezetek rendelkezésére álló időtartamot az egyes pártlisták, illetve az egyes nemzetiségi listák között egyenlő arányban kell felosztani.

(3) A politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában, egyenlő arányban megosztva teszi közzé.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató naponta három alkalommal, a 6–8, 12–14 és 18–20 óra között kezdődő idősávokban, megszakítás nélkül köteles biztosítani a politikai reklámok közzétételét. A pártlistát állító jelölő szervezetek, illetve a nemzetiségi listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egymást követően kell közzétenni. A politikai reklámok megjelenési sorrendjét az esélyegyenlőség biztosítása érdekében naponta változtatni kell.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. A jelölő szervezet politikai reklám közzétételét egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb harminc másodperces időtartamban kérheti.

(6) A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot.

147/B. §¹⁹⁴ A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell azzal, hogy a rendelkezésre álló műsoridő tartama az összes lista tekintetében együttesen háromszáz perc.

147/C. §¹⁹⁵ A 147/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni kell azzal, hogy

147/D. §¹⁹⁷ A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán a szavazás napját megelőző napon a közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásában az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy-egy alkalommal köteles közzétenni. A közzétételre a 147/A. § (3) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

147/E. §¹⁹⁸ A közszolgálati médiaszolgáltató a 147/A–147/D. §-ban foglaltakon túl további politikai reklámot nem tehet közzé.

147/F. §¹⁹⁹ (1) Az általános választást megelőző kampányidőszakban a 147/A–147/E. § szabályozása alá nem tartozó, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris médiaszolgáltatásának vagy médiaszolgáltatásainak megjelölésével – legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közli a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha biztosítani kívánja politikai reklám közzétételének lehetőségét. Amennyiben a határidőig nem nyilatkozik, politikai reklámot nem tehet közzé. A Nemzeti Választási Iroda a választások hivatalos honlapján a nyilatkozatot tett médiaszolgáltatót és a médiaszolgáltatások megnevezését, illetve a közzétételre biztosított időtartamot közzéteszi.

(2) A politikai reklám közzétételére a 147/A–147/E. § rendelkezéseit – a 147/A. § (3) bekezdése kivételével – kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országgyűlési képviselők általános választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán

(3) A választási kampányidőszakban politikai reklámot a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e §-ban, míg a helyi és körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató a 147. §-ban foglalt szabályokra figyelemmel tehet közzé.

148. §²⁰⁰ (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé.

(2) A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A politikai hirdetésen fel kell tüntetni megrendelőjének nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét.

(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

(4) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

149. §²⁰¹ Választási kampányanyag a választópolgár részére közvetlen megkeresés módszerével a 89. §-ban meghatározottak figyelembevételével juttatható el azzal, hogy egyéb adatai felhasználásához – mint telefonszám, elektronikus levélcím – a kifejezett hozzájárulása szükséges.

150. § A szavazás napján a közvélemény-kutatást végző személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületből kilépőket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni.

151. §²⁰² (1) A médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.

(2) A nyomtatott sajtótermék oldalhű elektronikus változatában elkövetett jogsértés esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő a nyomtatott sajtótermék megjelenésének időpontját követő harmadik nap.

(3)²⁰³ A kifogásban a kérelmező megjelöli, vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság – ha szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be.

(4) A jogsértő internetes médiatartalom miatti kifogást a médiatartalom közzétételétől számított három napon belül kell benyújtani. Nem utasítható el elkésettség miatt a kifogás, ha a kifogást a jogsértés észlelésétől számított három napon belül nyújtották be, és a választási bizottság felhívására a tartalomszolgáltató a médiatartalom közzétételének időpontját nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani.

(5)²⁰⁴ Nem vizsgálható érdemben a kifogás, ha az abban megjelölt internetes médiatartalom valamely más médiatartalom változatlan utánközlése, és a kifogást az eredeti médiatartalom közzétételétől számított három napon túl nyújtották be.

152. §²⁰⁵ (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)–c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét

(2) A választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(3) A bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.

(4) A 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.

153. §²⁰⁶ (1)²⁰⁷ A szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét – a 89. § rendelkezéseire is figyelemmel –

(2) Az igénylő az adatszolgáltatást nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban is kérheti.

154. §²⁰⁸ (1) A 153. § szerinti adatszolgáltatás díja az adatszolgáltatásban szereplő választópolgáronként három forint.

(2) Az adatszolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy az igénylő igazolja az adatszolgáltatási díj befizetését a Nemzeti Választási Iroda számlájára.

155. § (1) Az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Egyéb célú felhasználásuk, másolásuk, harmadik személynek történő átadásuk tilos.

(2) Az adatszolgáltatás adatait a 132. § szerint nyilvántartásba vett jelölt és listát állító jelölő szervezet legkésőbb a szavazás napján köteles megsemmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül köteles átadni az adatszolgáltatást teljesítő választási irodának.

156. §²⁰⁹ (1) Az egyéni szavazólap alap-adattartalmát az 5. melléklet, a listás szavazólap alap-adattartalmát a 6. melléklet állapítja meg.

(2) A szavazólap a jelölt nevét a 120. § (5) bekezdése, illetve a 129. § (4) bekezdése szerinti kérelemnek megfelelően tartalmazza.

(3)²¹⁰ Az egyéni jelölt nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölt nevének megváltozásától. Ha az egyéni jelölt listán is jelöltként indul, a listás szavazólapon ugyanazon nevet – ide nem értve a 157. § szerinti megkülönböztető jelzést – kell feltüntetni, mint az egyéni szavazólapon.

157. § (1) Ha az egyéni szavazólapon két vagy több azonos nevű választópolgár szerepelne jelöltként, e jelölteket a születési évük – nevük után, zárójelben való – feltüntetésével kell megkülönböztetni. Ha két, azonos nevű, ugyanazon jelölő szervezet által állított vagy független jelölt azonos évben született, e jelölteket

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a választási iroda felhívására az érintett jelöltek legkésőbb a felhívástól számított harmadik napon nyilatkoznak a szavazólapon feltüntetendő foglalkozásukról.

158. §²¹¹ (1) Közös jelölt, illetve lista esetén a szavazólap a jelölt, illetve lista állításában részt vevő valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmazza.

(2) A szavazólapon fel kell tüntetni a jelölő szervezet rövidített nevét, illetve jelképének szürkeárnyalatos képét is, ha azt a jelölő szervezet a bejelentésekor kéri.

159. §²¹² A jelölő szervezet nevét valamennyi ajánlóíven és szavazólapon ugyanazon formában kell feltüntetni, függetlenül a jelölő szervezet nevének megváltozásától.

160. §²¹³ (1) A szavazólapon a jelöltek, illetve listák a választási bizottság által kisorsolt sorrendben szerepelnek.

(2) A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák – annak a jelöltnek vagy listának a kivételével, amelynek nyilvántartásba vételét jogerősen elutasították – sorrendjének sorsolását a jelöltek, illetve listák bejelentésére rendelkezésre álló határnapon, 16 óra után végzi el. Nem kell sorsolást tartani, ha csak egy jelölt, illetve lista van.

(3) Ha a sorsolást követően valamely jelöltet vagy listát nem vesznek nyilvántartásba, vagy abból törölnek, a szavazólapon szereplő jelöltek, illetve listák egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik. A szavazólapon a jelölteket, listákat folyamatos sorszámozással ellátva kell feltüntetni.

(4) Ha a szavazólapon csak egy jelölt vagy lista szerepel, a szavazólapon nem kell feltüntetni sorszámot.

161. § (1) A szavazólapon a jelöltek, jelölő szervezetek adatait nagybetűvel, azonos betűtípussal és betűméretben kell feltüntetni.

(2) A jelölő szervezet jelképét húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen kell elhelyezni a szavazólapon.

(3) Ha a közös jelölt, illetve lista állításában részt vevő jelölő szervezetek több jelkép feltüntetését kérik a szavazólapon, azokat együttesen kell a húsz milliméter magas és negyven milliméter széles területen elhelyezni.

162. § (1) A szavazólap adattartalmát a választási bizottság hagyja jóvá azt követően, hogy valamennyi bejelentett jelölt, illetve lista nyilvántartásba-vétele tárgyában határozatot hozott.

(2)²¹⁴ Ha a szavazólap adattartalmának jóváhagyását követően – jogorvoslati döntés vagy a nyilvántartásból való törlés következtében – megváltozik a szavazólap adattartalma, a választási bizottság újabb jóváhagyására nincs szükség, a választási iroda gondoskodik a változások átvezetéséről a szavazólapon, és erről tájékoztatja a választási bizottságot, valamint az érintett jelölő szervezeteket és független jelölteket.

163. § (1) A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik.

(2) A szavazólapokat a szavazóhelyiségben is ellenőrizhető biztonsági elemmel kell ellátni.

163/A. §²¹⁵ A Nemzeti Választási Iroda gondoskodik a szavazólapok eljuttatásáról az illetékes választási irodákhoz.

164. § (1) A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja a szavazóköri névjegyzéket, a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, a szavazólapokat és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének.

(2) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

165. § (1) A szavazóhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy

(2) A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely – részben vagy egészében – jelölt vagy jelölő szervezet használatában van.

166. § Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell.

167. § (1) A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik.

(2) A szavazóhelyiségben a szavazás titkosságának biztosítása érdekében a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell kialakítani.

(3) A szavazóhelyiségben legalább két szavazóurnát kell elhelyezni, valamint legalább egy mozgóurnát kell biztosítani.

(4) A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – tollat kell elhelyezni.

(5)²¹⁶ Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

168. § A választópolgár a lakcíme szerinti szavazókörben szavazhat

169. § A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.

170. § A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy – rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével – felfüggeszteni.

171. § (1)²¹⁷ Ha a szavazatszámláló bizottság – az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság – munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint öt, a helyi választási iroda vezetője a választott tagok közül a bizottságot kiegészíti. Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a területi választási iroda vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági tagjának megbízásával.

(2) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma három alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

172. § (1) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják.

(2) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

173. § (1) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(3) A választópolgár – valamint a 181. § (1) bekezdése szerinti segítője – a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

174. §²¹⁸ (1) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt – aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet – a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja.

(2) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból – az urna szétszedése nélkül – ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

(3) Ezt követően a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgár a szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását.

(4) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

(5) Az urnák hitelesítését megelőzően a szavazást nem lehet megkezdeni.

175. §²¹⁹ (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.

(2) Az a választópolgár is szavazhat a szavazóhelyiségben, aki a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szerepel, feltéve, hogy a jegyzék a szavazóhelyiségben van.

176. §²²⁰ (1) A választópolgár a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kiállított hatósági igazolvánnyal igazolja személyazonosságát. Az Európai Unió más tagállamának állampolgára az állampolgársága szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát.

(2) A választópolgár

(3) A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

177. § (1) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

(2) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

178. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

(2) A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – megmagyarázza a szavazás módját.

(3)²²¹ Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző tizennegyedik nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően előállították –, e tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság áthúzza.

179. § (1)²²² A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken, illetve a 175. § (2) bekezdése szerinti esetben a mozgóurnát igénylő polgárok jegyzékén saját kezű aláírásával igazolja.

(2) Az írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

180. § (1) A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti.

(2) A szavazólap kitöltésének ideje alatt – a 181. § (1) bekezdése kivételével – csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.

(3) A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

181. § (1) Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, általa választott segítő – ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes – segítségét igénybe veheti.

(2) A 167. § (5) bekezdése szerinti szavazókörben a látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. A szavazatszámláló bizottság a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és így adja át a választópolgár részére. A szavazást követően a választópolgár a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, borítékba helyezheti és az urnába dobja, a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

182. § (1) A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja.

(2) Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat – választópolgáronként és szavazólapfajtánként – csak egyszer adhat ki.

183. § A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja.

184. §²²³ (1) A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki – a szavazókör területén belül – a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz.

(2) Ha a 102. § (3) bekezdése alapján a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből más szavazókör névjegyzékébe áttett választópolgár – a 103. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja vagy b) pontja szerint – a lakcímére kér mozgóurnát, a szavazatszámláló bizottság két tagja a szavazókör területén kívülre, a választópolgár lakcímére viszi ki a mozgóurnát.

(3) Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb tízzel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja.

(4) A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

(5) A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor felhasználásra alkalmatlanná teszik, és külön csomagolják.

(6) A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjenek a szavazóhelyiségbe a mozgóurnával.

185. § (1) A mozgóurnás szavazásra a 175–182. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, a névjegyzék helyett azonban a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét kell használni.

(2) Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani.

186. § (1) Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet.

(2) Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.

187. § A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

188. § A szavazóhelyiségben és a mozgóurnába leadott szavazatokat a szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárását követően haladéktalanul megszámlálja.

189. § A szavazatszámláló bizottság először megszámlálja a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat, és azokat külön-külön csomagolja.

190. § A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján megállapítja a szavazáson megjelent választópolgárok számát.

191. § (1) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna sértetlenségét, és felbontja az urnát.

(2) Ha a mozgóurnában nem található az ellenőrző lap, a mozgóurnában lévő valamennyi szavazólap érvénytelen. Ebben az esetben e szavazólapokat meg kell számlálni és külön kell csomagolni.

192. § A szavazatszámláló bizottság összekeveri az urnákban és a mozgóurnában lévő – a 191. § szerint nem érvénytelen – szavazólapokat, majd azokat megszámlálja.

193. § (1) Érvénytelen a szavazólap, amely

(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet

(3) A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

194. § A szavazatszámláló bizottság külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rá kell vezetni, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírják. A szavazatszámláló bizottság az érvénytelen szavazólapokat külön csomagolja.

195. § Az érvényes szavazatokat jelöltenként, illetve listánként külön-külön meg kell számolni, majd el kell végezni a szavazólapok csomagolását. A csomagra rá kell írni az érvényes szavazatok jelöltenkénti, illetve listánkénti számát.

196. § A szavazólapokat, illetve a szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

197. § Ha az urnákban talált, hivatalos bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapok száma meghaladja a szavazáson megjelent választópolgárok számát, a szavazatszámláló bizottság a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek nyilvánít.

198. § A szavazólapokat tartalmazó csomagokat úgy kell lezárni, hogy – a csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

199. § A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás szavazóköri eredményét.

200. §²²⁴ A választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – határozattal állapítja meg a választás eredményét. A határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.

201. § A listás szavazás eredményének megállapításakor a listák sorrendjét a 160. § (1) bekezdése alapján elvégzett sorsolás eredménye szerint kell figyelembe venni.

202. § (1) A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak.

(3) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát – a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodába továbbítja, amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az illetékes választási bizottság elnöke – kérésükre, a szavazóhelyiségben haladéktalanul és ingyenesen – átadja a választási bizottság megbízott tagjainak. Sokszorosítás után a választási bizottság elnöke a másolatot bélyegzőlenyomattal és aláírásával hitelesíti.

203. § (1) A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul – a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti.

(2) A választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat a szavazás lezárását követően nyilvánosságra hozzák.

204. § A jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában a szavazást követő három napon belül megtekinthető.

205. § (1)²²⁵ A szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és megsemmisítésükig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő büntetőeljárás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.

(2)²²⁶ A jegyzőkönyvek első példányát kilencven nap elteltével a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni.

206. §²²⁷ (1) A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jogerőssé válását vagy – ha az későbbi időpontra esik – a szavazás megismételtetését eredményezhető jogorvoslati eljárások jogerős befejezését követő öt munkanapon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek.

(2) A megüresedett mandátum időközi választás nélküli betöltése esetén a mandátum kiadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átadni a megbízólevelet a képviselőnek.

(3) A választási bizottság az (1) és (2) bekezdés szerinti hatáskörét a választási bizottság elnökére átruházhatja.

207. §²²⁸ (1) A Nemzeti Választási Iroda a megválasztott képviselőkről nyilvántartást vezet.

(2) A képviselők nyilvántartásán az általános választások között a képviselők személyében beállt változásokat a megbízólevelet átadó választási bizottság mellett működő választási iroda átvezeti.

(3) A Nemzeti Választási Iroda a képviselők 9. melléklet a)–g) pontja szerinti adatait a központi névjegyzék adatai alapján – a mandátum fennállása alatt – folyamatosan frissíti, a központi névjegyzékből történt törlésről, illetve a választhatóság jogának elvesztéséről a megbízólevelet átadó választási bizottságot haladéktalanul értesíti.

(4) A megbízólevelet átadó választási bizottság elnöke

207/A. § Ha a listán megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet legkésőbb a mandátum megüresedésétől számított harmincadik napon jelentheti be a választási bizottságnál a mandátumot szerző jelöltet.

208. § Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

209. §²³⁰ (1) A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.

(2) Folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.

(3) Nyomtatott sajtótermék esetén a jogszabálysértés elkövetésének időpontja a sajtótermék megjelenésének napja. Ebben az esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

210. § (1) A választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik.

(2) Ha a választáson az (1) bekezdés szerinti választási bizottság nem működik, a kifogást az a választási bizottság bírálja el, amely mellett a választási iroda felettes választási irodája működik.

211. § A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen – a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével – kifogást lehet benyújtani.

212. § (1) A kifogást írásban – személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva – lehet benyújtani.

(2) A kifogásnak tartalmaznia kell

(3) A kifogás tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

213. § (1)²³² Ha a választási bizottság megítélése szerint a kifogás elbírálására nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az ügyet – legkésőbb a beérkezését követő napon – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel átteszi az annak elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz. A választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben.

(2) A választási bizottság az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel – a bizottság elnökére átruházhatja.

(3) Ha a választási bizottság, illetve a bizottság elnöke az ügyet nem teszi át az illetékes választási bizottsághoz, a választási bizottság köteles az ügyben eljárni.

(4) Ha a kifogás áttételére kerül sor, a kifogás határidőben történt benyújtásának vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor az első választási bizottsághoz beérkezett.

(5)²³³ Ha a Nemzeti Választási Bizottság a hozzá áttett kifogás tekintetében hatáskörének hiányát állapítja meg, legkésőbb az áttételt követő napon intézkedhet a kifogás illetékes választási bizottság részére történő áttételéről.

214. §²³⁴ (1) A választási bizottság a benyújtott kifogásról legkésőbb a beérkezésétől – áttétel esetén az elbírálására jogosult választási bizottsághoz történő beérkezésétől – számított harmadik napon dönt.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság a választási kampány szabályainak az általános választás napján történt megsértésével kapcsolatos kifogásról legkésőbb a hozzá történő beérkezésétől számított ötödik napon dönt.

(3)²³⁵ A választási bizottság a kifogás benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.

215. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

216. § A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban az eljárást hivatalból folytathatja.

217. § (1) A választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

(2) Ha a választási bizottság által érdemben elbírált ügyben újabb kifogást nyújtanak be, és az nem tartalmaz a választási bizottság által még nem értékelt bizonyítékot, a választási bizottság elnöke megküldi a kifogás benyújtója részére a választási bizottság határozatának – személyes adatokat nem tartalmazó – másolatát, és erről a következő ülésen tájékoztatja a választási bizottságot.

(3) A választási bizottság az elnök tájékoztatását jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel tudomásul veszi vagy – ha a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn – az ügy érdemében határozatot hoz.

218. § (1) A választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(2) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad

219. § (1) A választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.

(2) A bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.

(3) A bírság, ha azt a kötelezett az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.

220. § Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

221. §²³⁶ (1) A választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.

(2) Nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

222. § (1) A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(2) A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

(3) Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

223. § (1) A fellebbezést személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben, a bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.

(2) Nem nyújthat be fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.

(3) Fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani

224. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

(2) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

(3) A fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

225. § A fellebbezésben és a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

226. § A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz.

227. § (1) A bírósági felülvizsgálati kérelmet a választási iroda az ügy összes iratával legkésőbb a beérkezését követő napon 9 óráig felterjeszti az annak elbírálására jogosult bírósághoz.

(2)²³⁸

228. § (1) A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt.

(1a)²³⁹ A választási bizottság a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül dönt, ha a kérelem nem olyan választáshoz kapcsolódik, amelynek kitűzése már megtörtént, de a választás eredménye még nem emelkedett jogerőre.

(2) A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről a bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított harmadik napon dönt. A bírósági eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell – az e törvényben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.²⁴⁰

229. § (1)²⁴¹ A bírósági felülvizsgálati kérelmet Kúria bírálja el. A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.

(2) A bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz.

230. § A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság, illetve a bíróság határozatának meghozataláig visszavonható, a választási bizottság azonban a fellebbezési eljárást hivatalból folytathatja.

230/A. §²⁴² Az ugyanazon elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéseket a választási bizottság egy eljárásban is elbírálhatja.

231. § (1) A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

(2) A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.

(3) A fellebbezés és a bírósági felülvizsgálati kérelem nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál – határidőben – terjeszti elő. A fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság mellett működő választási iroda, illetve a bíróság ebben az esetben haladéktalanul intézkedik az iratok beszerzéséről.

(4) A fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság, illetve a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.

(5) A választási bizottság, illetve a bíróság a megtámadott határozatot

232. §²⁴³ (1) A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli

(2) A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat jogerőre emelkedését követően – a határozattal együtt – visszaküldi az első fokon eljáró választási bizottsághoz.

(3) A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a bíróság közli

(4) A bíróság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. A határozatban nyilvánosságra hozható a jelölt és a jelölő szervezet neve.

(5) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében megküldött iratokat – a határozatával együtt – az alkotmányjogi panasz megtételére rendelkezésre álló határidő eredménytelen leteltét, alkotmányjogi panasz benyújtása esetén az iratoknak az Alkotmánybíróságtól való visszaérkezését követően visszaküldi a felülvizsgált határozatot hozó választási bizottsághoz.

233. §²⁴⁴ (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés közlésétől számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.

(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 56. §-a szerint a beérkezésétől számított három munkanapon belül, a befogadott alkotmányjogi panaszról további három munkanapon belül dönt.

(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.

234. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a szavazókörök kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a helyi választási iroda vezetőjéhez.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezést a területi választási iroda vezetőjéhez terjeszti fel, aki azt három napon belül elbírálja, és a szavazóköri beosztást módosítja, vagy a fellebbezést elutasítja.

(3) A területi választási iroda vezetőjének határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

235. §²⁴⁵ (1)²⁴⁶ A helyi választási iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő tizenötödik napon lehet fellebbezést benyújtani.

(2)²⁴⁷ A helyi választási iroda szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen legkésőbb az arról szóló értesítés kézhezvételét, illetve elektronikus úton vagy telefaxon közölt értesítés esetén az értesítés megküldését követő harmadik napon, de nem később mint a szavazást megelőző második napon lehet fellebbezést benyújtani.

236. § (1) A névjegyzékkel kapcsolatos fellebbezést a megtámadott határozatot hozó helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani.

(2) A helyi választási iroda vezetője a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén legkésőbb a beérkezését követő napon dönt.

(3) Ha a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek helyt ad, a névjegyzéket módosítja.

(4)²⁴⁸ Ha a helyi választási iroda vezetője a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést legkésőbb az elbírálására rendelkezésre álló határidő utolsó napján felterjeszti a törvényszékhez.

(5) A bíróság a fellebbezésről legkésőbb a beérkezését követő tizenötödik napon, a választás kitűzését követően meghozott döntés esetén a beérkezését követő három napon belül, de legkésőbb a szavazást megelőző napon dönt. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság egyesbíróként jár el.

(6) Ha a bíróság a fellebbezést alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a fellebbezést elutasítja.

(7)²⁴⁹ A Nemzeti Választási Iroda központi névjegyzékkel kapcsolatos döntése elleni fellebbezést a Nemzeti Választási Iroda elnökéhez kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására és elbírálására a 235. § (1) bekezdése és a (2)–(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a Nemzeti Választási Iroda elnöke a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezést a Fővárosi Törvényszék bírálja el.

237. §²⁵⁰ A fellebbezést el kell utasítani, ha azt a fellebbezés benyújtója a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány nyilvántartása vagy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartása adataival ellentétes tényekre alapozza.

238. § A választási iroda vezetőjének döntését az érintettel és azzal, aki a fellebbezést benyújtotta, a bíróság határozatát a megtámadott határozatot hozó választási iroda vezetőjével is közölni kell.

239. § A 160. § szerinti sorsolás ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

240. § (1) A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(2)²⁵¹ A választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el. A bíróság a bírósági felülvizsgálati kérelemről legkésőbb a felterjesztését követő napon dönt.

241. § (1) A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

(2) A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

(4) Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a (3) bekezdés alapján van lehetőség.

242. § (1) Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és

(2) Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

(3)²⁵² Ha a Nemzeti Választási Bizottság a Kúria (2) bekezdés szerinti utasítását követő két napon belül nem tesz eleget a választás eredményének megállapítására vonatkozó kötelezettségének, a Kúria a jegyzőkönyvek alapján két napon belül megállapítja a választás eredményét. A Kúria döntése elleni alkotmányjogi panaszra a 233. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

243. § Az országgyűlési képviselők választásán e törvény I–XII. Fejezetét az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

244. § (1) Az országgyűlési képviselők időközi választását – az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság javaslatára figyelemmel – a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki.

(2) Ha a választási bizottság vagy a bíróság a levélben szavazást megismételteti, a szavazás megismételtetéséről szóló határozatában az ismételt szavazást a megismételtetett szavazás napját követő negyvenedik és ötvenedik nap közötti időpontra tűzi ki.

245. §²⁵³ (1) Az országgyűlési képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

(2)²⁵⁴ A Nemzeti Választási Bizottságba tag megbízására jogosult jelölő szervezet, ide nem értve az országos nemzetiségi önkormányzatot, a Nemzeti Választási Iroda mellé legfeljebb öt megfigyelőt bízhat meg a szavazási iratok ellenőrzése és a szavazatok megszámlálása törvényességének ellenőrzésére. Megfigyelő nem lehet a választási bizottság, választási iroda tagja.

(3) Megfigyelő csak a központi névjegyzékben szereplő, a választási bizottság elnöke előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tett választópolgár lehet. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (3) bekezdésének, (4) bekezdés a), b) és d) pontjának, valamint (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)²⁵⁵ Ha a helyi választási iroda vezetője a névjegyzéket a 257/A. § szerint több részre osztja, az érintett szavazatszámláló bizottságba tagot megbízó jelölő szervezet, illetve független jelölt a szavazást megelőző második nap 16 óráig további tagokat bízhat meg a szavazatszámláló bizottságba úgy, hogy

(5)²⁵⁶ A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a megbízásra jogosultakat a (4) bekezdés szerinti lehetőségről.

(6)²⁵⁷ A helyi választási iroda vezetője a szükséges számban további tagokkal egészítheti ki a szavazatszámláló bizottságot a 292. § (4) bekezdése szerinti feladat elvégzéséhez.

246. §²⁵⁸ Ha a település területén több országgyűlési egyéni választókerület található, a 78. § (1) bekezdése szerinti szavazókört abban az országgyűlési egyéni választókerületben kell kijelölni, amelyben a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal székhelye van.

247. §²⁵⁹ (1) A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék nem tartalmazza a külképviseleti névjegyzékben és – a 257. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel – a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok adatait sem.

(2) A szavazóköri névjegyzék az átjelentkezéssel szavazó választópolgár adatai mellett a magyarországi lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület megjelölését is tartalmazza.

(3) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a mozgóurna iránti kérelemben a település területén lévő címet jelölhet meg, ahova a mozgóurna kivitelét kéri.

248. § Az értesítő, valamint a szavazóköri névjegyzék tartalmazza a választópolgár nemzetiségének megjelölését, ha a választópolgár legkésőbb a szavazást megelőző tizenhatodik napon benyújtott kérelme alapján az országgyűlési képviselők választásának névjegyzékére is kiterjedő hatállyal szerepel nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben.

249. §²⁶⁰ (1) A szavazóköri névjegyzékből a választópolgár nemzetiségi adatát törölni kell, ha

(2) A választópolgár nemzetiségi adatát a Nemzeti Választási Iroda törli a szavazóköri névjegyzékből, ha az adott nemzetiség nem rendelkezik nemzetiségi listával.

249/A. §²⁶¹ A kinyomtatott szavazóköri névjegyzék és a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzéke a 257. § (1b) bekezdésében foglalt esetben annak megjelölését is tartalmazza, hogy a választópolgár csak egyéni választókerületi szavazólapon szavazhat.

250. §²⁶² (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.

(2)²⁶³ Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

(3) Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván.

(4) A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a (3) bekezdés szerint megjelölt település 78. § szerint kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe.

(5) Az átjelentkező választópolgár

(6) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül

(7)²⁶⁴ Azt a választópolgárt, aki átjelentkezési és mozgóurna iránti kérelmet is benyújtott, a mozgóurna iránti kérelmének visszavonása esetén – eltérő nyilatkozata hiányában – az átjelentkezés helye szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni. A (6) bekezdés szerinti mozgóurna iránti kérelem visszavonása esetén a választópolgárt – eltérő nyilatkozata hiányában – a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékébe kell felvenni.

(8)²⁶⁵ Közös eljárás esetén az átjelentkezésre irányuló kérelem a közös eljárás minden választására vonatkozik.

251. § Ha a választási bizottság vagy a bíróság megismételteti a szavazást a szavazókörben, az ismételt szavazáson nem szerepelnek a szavazóköri névjegyzékben azok sem, akik a megismételtetett szavazáson a külképviseleti névjegyzékben vagy a levélben szavazók névjegyzékében szerepeltek.

252. §²⁶⁶ (1) Az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harminchetedik napon kell bejelenteni.

(2) Az egyéni választókerületi jelöltet az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság veszi nyilvántartásba.

(3) A közös jelölt állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy a jelölt – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartozik.

253. §²⁶⁷ (1) Az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harminchatodik napon kell bejelenteni.

(2) Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb a bejelentését követő második napon veszi nyilvántartásba.

(3) A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelöltek – a pártok költségvetési támogatása szempontjából – melyik jelölő szervezethez tartoznak.

254. §²⁶⁸ (1) A pártlista állításánál a jelölő szervezetnek a lista nyilvántartásba vételéig bejelentett egyéni választókerületi jelöltjei számát kell figyelembe venni, kivéve azt a jelöltet, akinek nyilvántartásba vételét az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elutasította.

(2)²⁶⁹ A Nemzeti Választási Iroda törli a nyilvántartásból a pártlistát, ha a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett, valamint a bejelentett, de még jogerősen el nem bírált egyéni választókerületi jelöltjeinek száma együttesen nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

(3)²⁷⁰ A Nemzeti Választási Iroda törli a nyilvántartásból a jogerősen nyilvántartásba vett pártlistát, ha egyéni választókerületi jelölt kiesése miatt a jelölő szervezet jogerősen nyilvántartásba vett egyéni választókerületi jelöltjeinek száma nem éri el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben foglalt minimumot.

255. §²⁷¹ (1)²⁷² A nemzetiségi lista ajánlására a 120. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 121–127. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár ajánlhat nemzetiségi listát.

(2) A névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok számának megállapításakor a nemzetiségi választópolgárként a szavazást megelőző ötvenedik napon a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárokat kell figyelembe venni.

(3) A Nemzeti Választási Iroda

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag az ajánlások gyűjtése, a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. Az adatszolgáltatás adatainak kezelésére a 155. §-ban és a 218. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

256. § (1) Külön szavazólap szolgál az egyéni választókerületi, az országos pártlistás és – nemzetiségenként – a nemzetiségi listás szavazásra.

(2) A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a „levélben szavazás szavazólapja” körfeliratot tartalmazza,

(3) A listák sorszámának sorsolásakor a pártlistákat és a nemzetiségi listákat együtt kell kezelni. Az országos pártlistás szavazólapon a pártlistákat az így kisorsolt sorrendjükben kell feltüntetni, de a szavazólapon a pártlistákat egytől induló folyamatos sorszámozással kell megjelölni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapja tartalmazza a nemzetiség megnevezését is. A nemzetiségi lista szavazólapján nem kell a lista sorszámát feltüntetni.

(5) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a 6. melléklet a)–f) és k) pontja szerinti szöveget, valamint a nemzetiség megnevezését a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

(6) A nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi lista szavazólapján a jelölő szervezet kérésére a jelölő szervezet nevét, rövidített nevét, a jelölt kérésére a jelölt nevét a nemzetiség nyelvén is fel kell tüntetni.

257. § (1)²⁷³ A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék, illetve a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke alapján a választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és egy pártlistás szavazólapot ad át.

(1a)²⁷⁴ A szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át.

(1b)²⁷⁵ Annak a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárnak, aki a választás napját megelőző hetedik napot követően magyarországi lakcímet létesített, és

(2) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel. A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

(2a)²⁷⁶ Közös eljárás esetén az átjelentkezéssel szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapját, az országos listás szavazólapot, és a közös eljárásban lebonyolított további választás szavazólapját borítékba helyezi, és a borítékot lezárja. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(3)²⁷⁷ A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága a mozgóurnás szavazás lebonyolítását az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok és a települési szintű lakóhellyel rendelkező választópolgárok tekintetében a település egészére kiterjedő illetékességgel végzi.

257/A. §²⁷⁸ (1) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az ezerötszázat, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon dönthet úgy, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja, és

(2) Ha az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kell lebonyolítani a szavazást.

(3)²⁷⁹ A külön helyszíneket, illetve az alszavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy a névjegyzékben lévő választópolgárok száma az egyes helyszíneken, illetve alszavazókörökben ne haladja meg a nyolcszázat.

257/B. §²⁸⁰ (1) A 257/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek. A szavazatszedő albizottságok három – a (3) bekezdés szerinti albizottság esetében szükséges számú – választott tagját a helyi választási iroda vezetője jelöli ki a szavazatszámláló bizottságok választott tagjaiból. A szavazatszedő albizottság elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke, elnökhelyettese, a többi albizottságban a választott tagok által maguk közül megválasztott tag.

(2) Az alszavazókörben a szavazásra a 104. § (3) bekezdése, a X. Fejezet és a 189. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szavazatszámláló bizottság hatáskörét a szavazatszedő albizottság gyakorolja.

(3) A mozgóurnák hitelesítését és a mozgóurnás szavazás 184. és 185. §-ban foglalt feladatait az a szavazatszedő albizottság végzi, amelynek elnöke a szavazatszámláló bizottság elnöke.

(4) A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó egyéb feladatokat a szavazatszedő albizottságok tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság látja el.

258. § (1)²⁸¹ A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok által levélben leadott szavazatok megszámlálásánál a Nemzeti Választási Bizottság, a Nemzeti Választási Iroda, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő lehet jelen.

(2) A szavazatszámlálásra és a jegyzőkönyvek elkészítésére vonatkozó szabályokat az egyéni választókerületi és az országos listás választás tekintetében külön-külön kell alkalmazni.

259. §²⁸² (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár nyújthat be.

(2)²⁸³ A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon kell megérkeznie.

(3) A kérelemnek a 92. § (1) vagy (3) bekezdésében foglalt adatokon túl tartalmaznia kell annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.

260. § (1) A kérelem alapján a választási iroda a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg feltünteti a szavazóköri névjegyzéken a külképviseleti névjegyzékbe vételét.

(2) A külképviseleti névjegyzék a 7. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

261. §²⁸⁴ (1) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a 259. § (3) bekezdése szerinti adatot.

(2) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző negyedik napon kérheti törlését a külképviseleti névjegyzékből.

262. §²⁸⁵ (1) A külképviseleti névjegyzékből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

(2) A szavazást megelőző tizenhatodik napot követő lakcímváltozást a külképviseleti névjegyzéken nem kell átvezetni.

263. § A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait oly módon továbbítja a külképviseletekre, hogy annak adatait csak a külképviseleti választási iroda ismerhesse meg. Ha a Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti névjegyzék adatait elektronikus úton küldi meg a külképviseletnek, a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket kinyomtatja és hitelesíti.

264. §²⁸⁶

265. §²⁸⁷

266. §²⁸⁸ A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

267. § A levélben szavazók névjegyzékéből törölni kell

267/A. §²⁹⁰ A Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazók névjegyzékének azon választópolgárokat tartalmazó részét, akik a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérték, a szavazást megelőző tizenhatodik napig napig hozzáférhetővé teszi, illetve – a 263. §-ban foglalt rendelkezés alkalmazásával – továbbítja az illetékes választási iroda részére.

268. §²⁹¹ (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár a 2. melléklet p) pont pa) és pb) alpontja, valamint a 8. melléklet c) pont cd) alpontja szerint nyilvántartott adatról a külképviseleten személyesen tájékoztatást kérhet. A külképviselet – a választópolgár személyazonosságának megállapítását követően – a kérelemről jegyzőkönyvet állít ki, amelyet csatol a Nemzeti Választási Irodához eljuttatott adatkéréshez.

(2) A külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatot a Nemzeti Választási Irodán keresztül közvetlenül szerzi be, és arról tájékoztatja a választópolgárt.

269. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi.

(2) A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(3) A külképviseleti választási iroda – a szavazatszámlálás kivételével – ellátja a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat. A külképviseleti választási iroda vezetője dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben.

(4) A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A szavazás céljára szükség esetén több helyiséget kell biztosítani, továbbá a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok folyamatos szavazását lehetővé tevő számú szavazófülkét kell kialakítani és urnát kell felállítani.

(5) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(6) A szavazás felfüggesztésének tényéről a Nemzeti Választási Irodát a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesíteni kell.

(7)²⁹² A külképviseleti választási iroda az urnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a külképviseleti választási iroda jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

270. § A külképviseleti választási iroda – a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány alapján – megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

271. § (1) A külképviseleten szavazó választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz. A szavazólapok elhelyezésére szolgáló borítékon az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel.

(2) A választópolgár a szavazólapokat a borítékba helyezi, és a borítékot lezárja.

272. §²⁹³ (1) Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a külképviseleti választási iroda tagja is lehet.

(2) A szavazást az annak lezárására a 269. § (2) bekezdésben előírt időpont előtt le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

273. § A külképviseleti választási iroda a szavazás lezárását követően az urnában – annak felnyitása nélkül – elhelyezi a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvet, és az urnát lezárja úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

274. § A levélben szavazók névjegyzékébe felvett választópolgár levélben szavazhat.

275. §²⁹⁴ (1) A szavazási levélcsomag tartalmazza

(1a)²⁹⁵ Közös eljárás esetén a szavazási levélcsomag az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a közös eljárásban lebonyolított további választás szavazólapját.

(2) A szavazási levélcsomag külső borítékjának címzése a Nemzeti Választási Iroda címét tartalmazza.

(3) A levélben szavazás szavazólapjának mérete és kialakítása eltérhet a szavazóhelyiségben használt szavazólaptól. A levélben szavazás szavazólapja bélyegzőlenyomat nélkül érvényes.

276. § Ha a választópolgár rendelkezik magyarországi lakcímmel, a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és az országos listás szavazólapon szavaz.

277. §²⁹⁶ (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár számára – annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte – a Nemzeti Választási Iroda a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot. Ha a választópolgár a kettős állampolgárságot tiltó országban lévő szavazólap-átvételi címet adott meg, a szavazási levélcsomagot a külképviselet közreműködésével kézbesíti a Nemzeti Választási Iroda.

(2) Az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár, aki a 92. § (2) bekezdés b) pontja szerint a szavazást megelőző huszonötödik napig a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte, a szavazást megelőző tizenötödik naptól, a Nemzeti Választási Iroda elnöke által megállapított időben, valamint a szavazás napján a szavazás ideje alatt veheti át a szavazási levélcsomagot a választási irodában az általa megjelölt

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a (2) bekezdés szerint a szavazási levélcsomag személyes átvételét úgy állapítja meg, hogy arra a szavazást megelőző tizenötödik naptól munkanapokon legalább 9 és 16 óra között lehetőség legyen. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 9–16 óráig tartó időszak kezdetét korábbi, végét későbbi időpontban is megállapíthatja, továbbá a személyes átvétel lehetőségét nem munkanapnak minősülő szombatra, továbbá vasárnapra, valamint munkaszüneti napra is kiterjesztheti.

(4)²⁹⁷ Az a választópolgár, aki az (1) bekezdés szerint megküldött szavazási levélcsomagot a szavazás napját megelőző hetedik napig nem kapja meg, bármely külképviseleten vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában személyesen kérheti a szavazási levélcsomag pótlását. A választási iroda a szavazási levélcsomag átadása előtt ellenőrzi, hogy a választópolgár szerepel-e a levélben szavazók névjegyzékében, és a szavazási levélcsomag postai kézbesítését kérte-e.

278. §²⁹⁸ (1) A választópolgár a szavazási levélcsomagban megkapott szavazólap kitöltését követően a kitöltött szavazólapot a belső borítékba helyezi, és azt lezárja.

(2)²⁹⁹ Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár

(3) Az azonosító nyilatkozatot a választópolgár saját kezűleg aláírja.

(4) A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár

(5)³⁰⁰ A 277. § (2) bekezdés c) pontja szerint kijelölt külképviseleten a választópolgár levél útján szavazhat. A szavazás során a szavazás titkosságát garantáló körülményeket a külképviseleten működő külképviseleti választási iroda biztosítja – különösen a 173. § (3) bekezdése, a 178. § (2) bekezdése, a 180. §, a 181. § (1) bekezdése és a 269. § (5) bekezdése megfelelő alkalmazásával – azzal, hogy szavazatszámláló bizottság alatt a külképviseleti választási irodát kell érteni.

279. §³⁰¹ (1) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszborítékot

(2) A levélben szavazók névjegyzékében szereplő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a szavazatát tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés b) pontja szerinti válaszborítékot személyesen vagy egyéb – meghatalmazással nem rendelkező – személy általi kézbesítésével

280. §³⁰³ (1) A szavazatot tartalmazó, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszboríték bérmentesítés nélkül feladható.

(2) A postai szolgáltató a legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon belföldön felvett vagy átvett, a 278. § (4) bekezdés a) pontja szerinti válaszborítékot a szavazást megelőző napon 24 óráig kézbesíti a választási iroda részére.

281. §³⁰⁴ (1) A külképviseleten a külképviseleti választási iroda, az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét.

(2) A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni. A külképviseletre levél útján is eljuttatható a válaszboríték.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településen az országos listát állító jelölő szervezetek által megbízott megfigyelők jelen lehetnek az urna felügyelete során. A megfigyelőkre az 5. §-t kell alkalmazni.

282. § (1) A szavazatszámláló bizottság az átjelentkezéssel szavazó választópolgár által leadott szavazatok borítékját nem bontja fel, hanem külön szállítóborítékba zárva a helyi választási irodához szállítja. A szállítóborítékon fel kell tüntetni a benne lévő borítékok számát.

(2) A helyi választási iroda a szállítóborítékot a szavazást követő napon az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodának adja át.

283. §³⁰⁵ (1) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a nála a 279. § (1) bekezdés c) pontja alapján levélben leadott szavazatokat tartalmazó válaszborítékokat szállítóborítékba zárja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda a szavazást követő napon a Nemzeti Választási Irodához szállítja az (1) bekezdés szerinti szállítóborítékokat, valamint a helyi választási irodáktól átvett szállítóborítékokat.

284. §³⁰⁶ A külképviseleti választási iroda a külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, valamint a külképviseletre eljuttatott válaszborítékokat a magyarországi szavazást követő negyedik nap 24 óráig a Nemzeti Választási Irodához szállítja. Az ezt követően beérkező szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

285. § (1) A Nemzeti Választási Iroda valamennyi urna beérkezését követően, de legkésőbb a magyarországi szavazást követő ötödik napon a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat felbontja.

(2)³⁰⁷ Ha az urna határidőn túl vagy nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban érkezik meg a Nemzeti Választási Irodához, vagy az urnában nem található az ellenőrző lap, az abban lévő szavazatokat az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Arról, hogy az urna nem a 273. §-ban meghatározott módon lezárt állapotban van, a Nemzeti Választási Bizottság dönt.

286. § Ha a külképviseletről érkezett urnában vagy az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatai között lezáratlan vagy olyan boríték van, amely az egyéni választókerület megjelölését nem tartalmazza, az le nem adott szavazatnak számít, és külön kell csomagolni.

287. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a külképviseletekről érkezett urnákban található lezárt borítékokat, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok szavazatait tartalmazó lezárt borítékokat országgyűlési egyéni választókerületenként szétválogatja és zárt csomagba helyezi, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett borítékok számát. A Nemzeti Választási Iroda a csomagban elhelyezett borítékok számát külön jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek egy példányát szintén a csomagba helyezi, és azt lezárja. A csomagot a Nemzeti Választási Iroda elnöke aláírásával és bélyegzőlenyomattal hitelesíti.

(2)³⁰⁸ A Nemzeti Választási Iroda a csomagot az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének vagy az általa megbízott tagjának adja át.

288. § (1)³⁰⁹ A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazatát tartalmazó szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda végzi.

(2)³¹⁰ A szavazási iratok ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda legkorábban a szavazást megelőző hatodik napon kezdheti meg.

(3)³¹¹ A választási bizottság tagja, a 245. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérheti. A médiaszolgáltató munkatársa a személyes adatok védelmét garantáló körülmények biztosításával lehet jelen a szavazási iratok ellenőrzése során.

289. §³¹² (1) A választási iroda megvizsgálja a határidőben beérkezett szavazási iratokat.

(2)³¹³ A szavazási iratok vizsgálata során a választási iroda a beérkezett szavazási iratot – a szavazólapot tartalmazó belső boríték felbontása nélkül – ellenőrzi. Az azonosító nyilatkozat tartalmát a választási iroda a levélben szavazók névjegyzéke alapján ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda az azonosító nyilatkozat tartalmát szükség esetén a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány nyilvántartásában, a honosítási okirat nyilvántartásában közvetlen adathozzáféréssel, vagy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv megkeresése útján, illetve a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartásban is ellenőrzi.

(3) Érvénytelen a szavazási irat, ha

(4) Nem eredményezi a szavazási irat érvénytelenségét, ha

(5) Ha a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható, nem vezet a válaszboríték érvénytelenségéhez, ha a (3) bekezdés h) pontja szerinti adateltérés oka

(6)³¹⁵

(7)³¹⁶ A (3) bekezdés g) pontjában a választópolgár által már leadott szavazási iratnak csak az olyan szavazási irat tekinthető, amely érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy i) pontja szerinti okból érvénytelen.

(8)³¹⁷ Ha a szavazási irat érvényes, vagy nem a (3) bekezdés e), f) vagy i) pontja szerinti okból érvénytelen, a választási iroda a központi névjegyzéken feltünteti, hogy a választópolgár szavazási iratot adott le.

290. §³¹⁸ (1) Ha a szavazási irat a 289. § (3) bekezdése szerint érvénytelen, ennek okát a válaszborítékon fel kell tüntetni.

(2) Az érvénytelen szavazási iratot tartalmazó válaszborítékokat külön kell csomagolni.

291. §³¹⁹ (1) Ha a szavazási irat a 289. § szerint nem érvénytelen, a választási iroda a levélben szavazók névjegyzékén megjelöli, hogy a választópolgár érvényes szavazási iratot adott le.

(2) A választási iroda az érvényes szavazási iratokban lévő belső borítékokat – azok felnyitása nélkül – a megszámlálásukig külön tárolja.

(3) Az érvényes szavazási iratokban lévő azonosító nyilatkozatokat külön kell csomagolni.

292. § (1)³²⁰ Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazást megelőző 8. napig kijelöli a külképviseleteken leadott szavazatok, az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok által leadott szavazatok megszámlálására illetékes, az országgyűlési egyéni választókerület székhely településén működő szavazatszámláló bizottságot, amely nem lehet a 78. § szerint kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani. Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(3)³²¹ Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője legkésőbb a magyarországi szavazást követő hatodik napon az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság elnökének átadja az urnát és a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagot.

(4)³²² Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi.

293. § (1)³²³ A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda számlálja meg. A számlálást nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 órát megelőzően.

(2)³²⁴ A 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, a nemzetközi megfigyelő, valamint a sajtó a szavazatszámlálás teljes folyamatát figyelemmel kísérheti.

294. §³²⁵ (1) Az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodához, az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a területi választási irodához továbbítja.

(2) Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az egyéni választókerületi választás eredményét. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda az egyéni választókerületi választás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – az egyéni választókerületi választás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(3) A területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az országos listás választás területi részeredményét. A területi választási iroda az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát – az országos listás választás területi részeredményét megállapító határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul – a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

295. §³²⁶ A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét a Nemzeti Választási Iroda jegyzőkönyvbe foglalja.

296. §³²⁷ (1) Az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

(2) A Nemzeti Választási Bizottság

297. §³²⁸ (1)³²⁹ Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt

(2)³³⁰ A területi választási bizottság dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnak a 32. § (2) bekezdése, a 124. § (2)–(3) bekezdése, valamint a 252. § (2) bekezdése alapján meghozott döntése elleni fellebbezésről.

(3)³³¹ A Nemzeti Választási Bizottság dönt

(4) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság határozatának meghozatalát követő napon megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelemről a Kúria legkésőbb a felterjesztést követő napon dönt.

(5) A Nemzeti Választási Bizottságnak a választás országos listás eredményét megállapító döntése ellen

297/A. § A szavazás napját követően a mandátum Országgyűlés általi igazolásáig a megválasztott képviselő a Nemzeti Választási Bizottsághoz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le.

298. § A Nemzeti Választási Bizottság a választás eredményének jogerőssé válását követően a Magyar Közlönyben közzéteszi a választás eredményéről készült közleményét.³³³

299. § A Nemzeti Választási Bizottság a nemzetiségi szószóló részére is átadja a megbízólevelet.

300. §³³⁴ (1) Az időközi választáson a jelölő szervezetet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál kell bejelenteni, amely dönt a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről.

(2) Az időközi választáson csak az országgyűlési egyéni választókerületben lévő szavazókörbe lehet átjelentkezni.

(3) Az időközi választáson nem kell alkalmazni a 286. §, a 287. § és a 292. § (1) bekezdésének átjelentkezésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 247. § (2) bekezdésének, a 257. § (1a)–(2) bekezdésének, a 282. § és a 283. § rendelkezéseit.

(4) Az átjelentkezéssel szavazó választópolgár szavazatait annak a szavazókörnek a szavazatszámláló bizottsága számlálja meg, ahol a szavazatát leadta.

301. §³³⁵ A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán e törvény I–XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) és (7) bekezdését az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

302. §³³⁶ A települési önkormányzati képviselők és a polgármester időközi választását a helyi választási bizottság, a megyei, illetve a fővárosi közgyűlés és a főpolgármester időközi választását a területi választási bizottság tűzi ki.

303. § A képviselő-testület, közgyűlés feloszlásának kimondása vagy feloszlatása miatt tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeit a helyi önkormányzat költségvetéséből kell biztosítani.

304. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a következő választási bizottságok működnek:

305. §³³⁷

306. §³³⁸ (1)³³⁹ A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az általános választást megelőző évben október 15-ig átadja a települések, a megyék, illetve a főváros lakosságszámának szeptember 1-jei adatait a Nemzeti Választási Iroda számára. A Nemzeti Választási Iroda a lakosságszámot három napon belül közli a helyi, illetve a területi választási iroda vezetőjével.

(2)³⁴⁰ A helyi választási iroda, illetve a területi választási iroda vezetője az általános választást megelőző évben október 31-ig határozatban állapítja meg a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megválasztandó tagjainak számát.