4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet
az államháztartás számviteléről
A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. és 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Behajthatatlan követelés
a)1 a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdés 10. pont a)–d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik,
b) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és
c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.
2. informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső számítógép-modemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek,
3. jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%-át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot,
4. kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök,
5. kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés,
6. követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell,
7.2 vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot,
8. végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerződés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevőt a felhasználásáról történő beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli,
9. végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség: az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.
(2) E rendeletben használt fogalmakat az Szt., az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) által használt fogalmak szerint kell érteni.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorló szervezet, továbbá törvény által a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet (a továbbiakban együtt: tulajdonosi joggyakorló szervezet), valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács e rendelet előírásai szerint tesz eleget beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének.
(2) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, a tulajdonosi joggyakorló szervezet, és a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács beszámolási feladatait az Áht. 27. §-a alapján ellátó szerv az ezekkel összefüggő beszámolási és könyvvezetési feladatai teljesítésére a saját vagyonától, költségvetésétől elkülönített könyvvezetést vezet.
(3) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összegről a fejezetet irányító szerv által meghatározott részletező nyilvántartásokat vezet, amelyeket a fejezetet irányító szerv által meghatározott rendszerességgel, de legalább az 53. § (4) bekezdése szerinti könyvviteli zárlatot megelőzően megküld a fejezetet irányító szervnek. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául a lebonyolító szerv által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
(4)3 Az 1. mellékletben meghatározott központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) látja el. A Kincstár beszámolási és könyvvezetési feladatainak teljesítéséhez a 2. mellékletben nevesített szervezetek részletező nyilvántartásokat vezetnek, és azokról a Kincstár által meghatározott gyakorisággal adatot szolgáltatnak a Kincstárnak. Ilyen esetben a könyvvezetés alapjául az e szervezetek által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
3. Az államháztartás számviteli rendszere
3. § (1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll.
(2) A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
(3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
4. A számviteli alapelvek alkalmazása
4. § (1) A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket a (2)–(8) bekezdésben meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.
(2) A vállalkozás folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett időszakban bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is.
(3) A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(4) Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(5) A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni.
(6) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(7) A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható.
(8) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.
A BESZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
5. Beszámolási kötelezettség
5. § (1) A 7. § szerinti időszakról a könyvek zárását követően bizonylatokkal, szabályszerű könyvvezetéssel, e rendelet szabályai szerint folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal, a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni.
(2) Az éves költségvetési beszámolót e rendelet szerinti formában, magyar nyelven kell elkészíteni, az abban szereplő adatokat a 6. § (2) bekezdés a) pont, ae) alpontja szerinti elszámolásokban forintban, más részeiben ezer forintban kell megadni.
6. § (1) Éves költségvetési beszámoló készül
a) a költségvetési szervek elemi költségvetéséről és a 10. § (2) bekezdése szerint a mérlegében kimutatható vagyonról költségvetési szervenként,
b)4 az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elemi költségvetéséről és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról elkülönített állami pénzalaponként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként,
c)5 a fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról fejezetenként,
d)6 az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről, az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételekről és kiadásokról, és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére,
e) az Áht. 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzatokról és a 10. § (3) bekezdése szerint az azokat kezelő tulajdonosi joggyakorló szervezetek mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére, és
f) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács elemi költségvetéséről és a 10. § (2) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács egészére.
(2) Az éves költségvetési beszámoló részei:
a) a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító
aa) költségvetési jelentés,
ab) maradvány kimutatás,
ac) adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről,
ad)7 adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről,
ae) önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások,
b) a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító
ba) mérleg,
bb) eredménykimutatás,
bc) költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, és
bd) kiegészítő melléklet.
7. § (1) Az éves költségvetési beszámolót – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. Ha e rendelet az Szt. alkalmazását rendeli el, és a törvény üzleti évről szól, azon ezt az időszakot kell érteni.
(2) A mérleg fordulónapja – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a költségvetési év utolsó napja.
(3)8 A mérleg fordulónapja az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja. Az éves költségvetési beszámolót jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén a jogutód, jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetén az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv készíti el, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.
(4) A mérleg fordulónapja a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ott megjelölt időpont.
(5)9 A költségvetési évben alapított költségvetési szerv, társulás éves költségvetési beszámolóját az alapítás időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.
6. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési számvitellel kapcsolatos részei
8. § (1) A költségvetési jelentés
a)10 az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és
b)11 a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait
tartalmazza.
(2)12 A 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként kell elkészíteni a költségvetési jelentést. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételeket és kiadásokat a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók összevontan mutatják be.
(3)13 A maradvány kimutatás a 3. melléklet szerinti formában az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. A 6. § (1) bekezdés c) pontja szerinti éves költségvetési beszámolókban fejezeti kezelésű előirányzatonként kell elkészíteni a maradvány kimutatást.
(4)14 A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéréről szóló adatszolgáltatás a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását.
(5)15 A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás a 4. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(6) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből kapott hozzájárulások, támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésről szóló törvényben szereplő jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapokon kell bemutatni.
7. A mérleg
9. § (1) A mérleget az 5. melléklet szerint kell elkészíteni. A mérleg tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tételek felvitele nem megengedett.
(2) A mérlegben minden tételnél fel kell tüntetni az előző mérleg megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben a mérlegben külön-külön oszlopban szerepelnek az előző mérleg adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző mérleg adatai nem módosíthatók.
10. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyont nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök bontásban kell kimutatni. Nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte.
(2)16 A 6. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki.
(3) A 6. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a közvetlenül a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja és az elkülönített állami pénzalap előirányzatai terhére megvalósított beruházásokat és felújításokat, valamint beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell kimutatni.
(4) A 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámoló mérlegében a tulajdonosi joggyakorló szervezet az olyan állami vagyont mutatja ki, amelyre nézve nem létesített államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot.
(5)17 A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja.
(6) A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között a tevékenységet az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül szolgáló eszközöket lehet kimutatni.
(7) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell.
11. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.
(2)18 A mérlegben az immateriális javakon belül kell kimutatni az Szt. 25. § (6), (7) és (10) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(3) A mérlegben a tárgyi eszközökön belül kell kimutatni
a) az Szt. 26. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal az ingatlanokat és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokat,
b)19 az Szt. 26. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a (4) bekezdés szerinti gépeket, berendezéseket, felszereléseket, járműveket,
c) az Szt. 26. § (6) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a tenyészállatokat,
d)20 az (5) és (6) bekezdés szerinti beruházásokat, felújításokat, és
e) a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(4) A mérlegben a gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni
a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai – eszközöket,
b)21 a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és
c)22 az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
d)23
(5)24 A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.
(6)25 A mérlegben a felújítások között kell kimutatni az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti munkák bekerülési értékét.
(7)26
(8) A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.
(9) A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedések között kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévő más tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító részesedéseket.
(10) A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni.
(11) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni.
12. § (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat.
(2) A mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hízó és egyéb állatokat.
(3) A mérlegben a vásárolt készletek között kell kimutatni az anyagokat és az árukat.
(4) A mérlegben az anyagok között kell kimutatni a tevékenységet legfeljebb egy évig szolgáló, de még használatba nem vett vásárolt, csere útján kapott, térítés nélkül átvett és a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor átvett anyagi eszközöket.
(5) A mérlegben az áruk között kell kimutatni
a) az olyan értékesítési céllal beszerzett anyagi eszközöket – ide értve a betétdíjas göngyölegeket is –, amelyek a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat, és
b) a pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszközöket.
(6) A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe.
(7)27 A mérlegben az egyéb készletek között kell szerepeltetni az állami tartalékolási, intervenciós, védelmi és biztonsági célú készleteket.
(8) A mérlegben a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek között az olyan saját előállítású anyagi eszközök költségeit kell kimutatni, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
(9) A mérlegben a növendék-, hízó és egyéb állatok között az Szt. 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti állatokat kell kimutatni.
(10) A mérlegben az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
(11) A mérlegben a nem tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak.
(12) A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, valamint az olyan államkötvényeket, helyi önkormányzatok kötvényeit és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat – ide értve a befektetési jegyeket is – kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak.
13. § (1) A mérlegben a 10–12. §-ban foglaltakon kívül az eszközök között kell kimutatni a pénzeszközöket, a követeléseket, a 48. § (9) bekezdése szerinti egyéb sajátos eszközoldali elszámolásokat és az aktív időbeli elhatárolásokat.
(2) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú – a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven túl lejáró – betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá a 49. § szerinti idegen pénzeszközöket.
(3) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt.
(4)28 A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák – ide értve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani. Itt kell kimutatni továbbá a Kincstári Egységes Számla egyenlegét is.
(5) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. §-a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.
(6)29 A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a követelések között tartalmazza a 48. § (8) bekezdése szerinti követelés jellegű sajátos elszámolásokat is.
(7) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat.
(8) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el.
(9) A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.
(10) A mérlegben a halasztott ráfordítások között az Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni.
14. § (1) A mérlegben a források között kell kimutatni a saját tőkét, a kötelezettségeket, a 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív időbeli elhatárolásokat.
(2)30 A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékét és változásait, a nemzeti vagyon változásait, az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait, a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és a mérleg szerinti eredményt.
(3)31 A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat.
(4)32 A mérlegben a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök 15. § (2)–(3a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A–49/B. § szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni.
(4a)33 A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a 2014. január 1-jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását – ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket –, valamint a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A–49/B. § szerinti változásait kell kimutatni.
(5) A mérlegben felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív előjellel is szerepelhet.
(6) A mérlegben az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat.
(7) A mérlegben a mérleg szerinti eredményt az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezően kell szerepeltetni.
(8) A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték.
(9)34 A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza a 48. § (10) bekezdése szerinti kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat is.
(10) A mérlegben a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások között kizárólag a Kincstár, a számlavezetési tevékenységével kapcsolatos sajátos ügyfélelszámolásokat mutathatja ki.
(11) A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemléletű bevételeket.
(12)35 A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni.
(13) A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra.
(14) A mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni.
8. Az eszközök bekerülési értéke
15. § (1) A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára az Szt. 47. § (9) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot.
(2)36 A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök – ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie.
(3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési értéke a társulási szerződésben, illetve annak módosításában szereplő bruttó érték. Az átvételt követően az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az átvevő társulásnak nyilvántartásba kell vennie.
(3a)37 A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál – az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél – az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni.
(4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak szerint kell meghatározni.
(5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket – figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére – az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték alapján kell meghatározni. A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke megegyezik a költségvetési számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.
16. § (1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(2) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3)38 A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
(3a)39 A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.
(3b)40 Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.
(3c)41 A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(3d)42 A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.
(4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke.
(5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor egyezően az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel. A társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevők által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke.
(6) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9123. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár.
(7)43 A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték.
(8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(9) Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.
(10) A kapott előlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.
8/A. 44 A bekerülési érték újbóli megállapítása
16/A. §45 (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni és az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben ki kell vezetni. Ha az (1) bekezdés szerinti törvény vagy kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe felvenni.
9. Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, az értékhelyesbítés lehetősége
17. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 52. § (1), (2) és (5)–(7) bekezdését kell alkalmazni.
(2)46 A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb az 53. § (6) bekezdés d) pontja szerinti elszámolások során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.
(2a)47 Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa
a) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,
b) szellemi termékeknél 33%.
(3)48 A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.
(4) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni.
(5)49 Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni. A terven felüli értékcsökkenésére az Szt. 53. §-át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
18. § (1) Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-át kell alkalmazni.
(2)50 A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot. Az értékvesztés tartós jellege nem vizsgálható.
(3)51 A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható.
(4) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.
(5)52 Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt – csoportosításban kell részletezni.
(6) A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább
a) 90 napon belüli,
b) 91–180 napos,
c) 181–360 napos, és
d) 360 napon túli
minősítési kategóriákra.
(7) A követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el.
19. § (1)53 Az eszközök terven felüli értékcsökkenésének és értékvesztésének visszaírására az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni, és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket.
(2) Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)–(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni,
b) a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékesítési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke – a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tőke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg.
10. Az eszközök és források értékelése
20. § (1) A mérlegtételek értékelésének általános szabályaira az Szt. 46. §-át kell alkalmazni.
(2) Az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező, egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be.
(3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(4) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.
21. § (1) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
(2) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, elkülönítve azok értékcsökkenését, értékvesztését és értékhelyesbítését. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.
(3)54 A mérlegben a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben.
(4)55 A mérlegben az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti.
(5) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(6) A mérlegben a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(7)56 A mérlegben a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(8) A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.
(9) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(10) A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, valamint a követelések és kötelezettségek – egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel – mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni.
11. A mérleg alátámasztása leltárral
22. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat.
(2) A leltározás végrehajtását az Szt. 69. §-a szerint kell végrehajtani azzal, hogy
a) a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és
b) a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni.
(3) A vagyonkezelői, koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a) pontja szerinti leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni.
12. Az eredménykimutatás
23. § (1) Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett.
(2) Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók.
24. § (1) A mérleg szerinti eredmény a szokásos eredményből és a rendkívüli eredményből áll.
(2) A szokásos eredmény a tevékenység eredményéből és a pénzügyi műveletek eredményéből áll.
(3) A tevékenység eredménye a tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb eredményszemléletű bevételek összege, csökkentve az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegével.
(4) A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai különbsége.
(5) A rendkívüli eredmény a rendkívüli eredményszemléletű bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége.
25. § (1) A tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele a közhatalmi eredményszemléletű bevételekből, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételeiből és a tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételeiből áll
(2)57 A közhatalmi eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(3)58 Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(4) A tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni
a)59 a kapott osztalék kivételével az egységes rovatrend B404. Tulajdonosi bevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában.
(5) Az aktivált saját teljesítmények értéke a saját termelésű készletek állományváltozásából és a saját előállítású eszközök aktivált értékéből áll az Szt. 76. §-a szerinti tartalommal.
(6) Az egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételeit és a különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.
(7)60 A központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(8)61 Az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(9) A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a)62 az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b)63 az egységes rovatrend B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B410. Egyéb működési bevételek, B51. Immateriális javak értékesítése, B52. Ingatlanok értékesítése, B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése és B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
c) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában,
d)64 az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét,
e)65 az anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, és
f) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét.
26. § (1) Az anyagjellegű ráfordítások az anyagköltségből, az igénybe vett szolgáltatások értékéből, az eladott áruk beszerzési értékéből és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékéből állnak.
(2) Anyagköltségként a működés során felhasznált szakmai és üzemeltetési anyagok értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési értékét kell kimutatni. Az anyagköltséget csökkenti a tevékenység során keletkezett hulladékok, haszonanyagok, valamint a visszavételezett anyagok értéke.
(3) Az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K32. Kommunikációs szolgáltatások, a K335. Közvetített szolgáltatások kivételével a K33. Szolgáltatási kiadások és K34. Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(4) Az eladott áruk beszerzési értéke között kell kimutatni az egységes rovatrend K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(5) Az eladott (közvetített) szolgáltatások között kell kimutatni az egységes rovatrend K335. Közvetített szolgáltatások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(6) A személyi jellegű ráfordítások a bérköltségből, a személyi jellegű egyéb kifizetésekből és a bérjárulékokból állnak.
(7) A bérköltségek között kell kimutatni az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek K1102. Normatív jutalmak, K1103. Céljuttatás, projektprémium, K1104. Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(8) A személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az egységes rovatrend K1105. Végkielégítés, K1106. Jubileumi jutalom, K1107. Béren kívüli juttatások, K1108. Ruházati költségtérítés, K1109. Közlekedési költségtérítés, K1110. Egyéb költségtérítések, K1111. Lakhatási támogatások, K1112. Szociális támogatások, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai és K12. Külső személyi juttatások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(9) A bérjárulékok között kell kimutatni az egységes rovatrend K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket.
(10)66 Értékcsökkenési leírásként az eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenését kell kimutatni, ide értve a kisértékű immateriális javak beszerzésekor, kisértékű tárgyi eszközök használatbavételekor egy összegben elszámolt értékcsökkenést is.
(10a)67 Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, a hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett eszközök könyv szerinti értékét, és a (11) bekezdés szerinti különféle egyéb ráfordításokat.
(11)68 A különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni
a)69 az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b) az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások és K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ide értve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is,
c) az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót,
d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét,
e) a behajthatatlan követelés leírt összegét,
f)–g)70
h) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor,
i)71 az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, és
j) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét.
27. § (1) A pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei a kapott (járó) osztalékból és részesedésből, a kapott (járó) kamatokból és kamatjellegű eredményszemléletű bevételekből és a pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételből állnak.
(2) A kapott (járó) osztalék és részesedés között kell elszámolni a tartós és nem tartós részesedések után kapott osztalékot, ide értve a kamatozó részvények után fizetett kamatot is, ha az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
(3) A kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a)72 az egységes rovatrend B408. Kamatbevételek rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, és
b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, swap és azonnali ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig.
(4) A pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni
a)73 az egységes rovatrend B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei és B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig,
c) a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséghez kapcsolódóan a költségvetési évben realizált árfolyamnyereséget, és
d) az Szt. 84. § (7) bekezdés g) és o) pontja szerinti összevontan elszámolt árfolyamnyereséget és engedményt.
(5) A pénzügyi műveletek ráfordításai a fizetendő kamatokból és kamatjellegű ráfordításokból, a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztéséből és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiból állnak.
(6) A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni
a)74 az egységes rovatrend K353. Kamatkiadások rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, és
b) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt kamatfedezeti ügyletek (határidős, swap és azonnali ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig.
(7) A részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése között kell elszámolni a részesedések, értékpapírok, pénzeszközök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.
(8) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni
a)75 az egységes rovatrend K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai és K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b) a befektetett pénzügyi eszközök vagy az értékpapírok között kimutatott részesedések értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,
c) a vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor a könyv szerinti érték és az eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,
d) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kibocsátásakor a névérték és a kapott eladási ár közötti veszteségjellegű különbözetet,
e) a vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok beváltásakor a vételár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet,
f) a külföldi pénzértékre szóló követeléshez kapcsolódó, a költségvetési évben realizált árfolyamveszteséget,
g) a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, és
h) az Szt. 85. § (2) bekezdés c) pontjában, valamint (3) bekezdés g), m), n) és o) pontjaiban nevesített gazdasági eseményeket.
28. § (1) A rendkívüli eredményszemléletű bevételek a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeiből és a különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételekből állnak.
(2)76 A felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B73. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
(3)77 A különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értékét, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értékét, és a (3a) bekezdés szerinti különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételeket.
(3a)78 A különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni
a) az egységes rovatrend B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről és B71. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket,
b) az Szt. 86. § (3) bekezdés a)–e), h) és j) pontjában, 84. § (4) bekezdés a) és d) pontjában és 84. § (5) bekezdésében nevesített gazdasági eseményeket.
(4) Az Szt. 86. § (4) bekezdése szerinti tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni azzal, hogy az Szt. 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeire kell alkalmazni.
(5) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni
a)79 az egységes rovatrend K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
b) az egységes rovatrend K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,
c) az Szt. 86. § (6) bekezdés a), c)–f) pontjaiban, valamint (7) bekezdés a) és b) pontjában nevesített gazdasági eseményeket.
13. A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, kiegészítő melléklet
29. § (1) A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás a 7. melléklet szerint formátumban, szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei bemutatását.
(2) A kiegészítő melléklet tartalmazza
a) az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását,
b) az eszközök értékvesztésének alakulását, és
c) a kiegészítő tájékoztató adatokat.
(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a 8–10. mellékletek szerint kell bemutatni.
14. Önkormányzat vagyonkimutatása
30. § (1) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás a vagyont az 5. melléklet legalább római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban, ezen belül forgalomképtelen törzsvagyon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes vagyon és üzleti vagyon bontásban tartalmazza.
(3) A vagyonkimutatás a mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
a) a „0”-ra leírt eszközök, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, a 01–02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök, és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javak és régészeti leletek állományát, és
b) a függő követeléseket és kötelezettségeket, a biztos (jövőbeni) követeléseket.
(4) A vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell.
14/A. 80 A mérlegkészítés időpontja
30/A. §81 A mérlegkészítés időpontja
a) a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év február 15-e,
b) a c) pontban foglalt kivétellel az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 28-a,
c) a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap,
d) az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 15-e,
e) a Kincstár által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e,
f) a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e.
15. Az éves költségvetési beszámoló elkészítése, jóváhagyása, megküldése
31. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő – központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, elkülönített állami pénzalap esetén a kezelő szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács esetén a beszámolási feladatokat az Áht. 27. §-a alapján ellátó – szerv vezetője felelős. Az éves költségvetési beszámolót e személy és a gazdasági vezető a hely és a kelet feltüntetésével írja alá.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beszámolót készítő szerv vezetője alatt nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv vagy tulajdonosi joggyakorló szervezet esetén a gazdálkodó képviseletére jogosult személyt kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában gazdasági vezető alatt az Ávr. 11. § (2)–(8) bekezdésében megjelölt személyt kell érteni. Ha a beszámolási feladatok ellátására az Ávr. 12. § (2) bekezdésének alkalmazásával került sor, a beszámolót a gazdasági vezető helyett a gazdasági vezető irányítása alá tartozó személy írja alá.
32. § (1) A költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év február 28-áig – a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a megszűnés napját követő hatvan napon belül – az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra megküldi. Az irányító szerv vezetője a költségvetési szerv éves költségvetési beszámolóját a felülvizsgálat elvégzését igazoló személy aláírásával és az éves költségvetési beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.
(2)82 Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel, a kezelő szerv a fejezetet irányító szerv által meghatározott gyakorisággal és módon adatszolgáltatást teljesít a könyvelésében szereplő adatokról. A fejezetet irányító szerv által a fejezeti kezelésű előirányzatokról készített beszámoló alapjául ilyen esetben a kezelő szerv által megküldött adatszolgáltatások minősülnek.
(3) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő húsz napon belül nyújtja be a Kincstárnak.
(4) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács a saját, és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek jóváhagyott éves költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő tíz napon belül nyújtja be a Kincstárnak. A Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját további tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.
33. § (1) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve az elkülönített állami pénzalapról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjáról készített éves költségvetési beszámolót – a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig – jóváhagyásra megküldi a fejezetet irányító szervnek. A kezelő szerv a fejezetet irányító szerv vezetője által jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a költségvetési évet követő év május 31-ig továbbítja a Kincstárnak.
(2) A 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a Kincstár a költségvetési évet követő év május 31-éig készíti el.
(3)83 A tulajdonosi joggyakorló szervezet a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolót a költségvetési évet követő év június 30-áig készíti el és azt harminc napon belül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek és a Kincstárnak továbbítja.
34. § (1)84 Az átalakítás vagy jogutód nélkül megszűnés miatt megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolóját a 7. § (3) bekezdése szerinti szerv a megszűnés napját követő hatvan napon belül készíti el, és – költségvetési szerv esetén – azt megküldi az irányító szerv vezetőjének jóváhagyásra. Az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása a 32. § (1) bekezdése rendelkezései szerint történik.
(2)85 A megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat vagyona az éves költségvetési beszámolóban szereplő adatok alapján kerül átadásra, illetve felosztásra.
(3)86 Az éves költségvetési beszámoló és a vagyon átadásáról-átvételéről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnek kell megőriznie.
(4) Az irányító szerv a jóváhagyott éves költségvetési beszámolót a megszűnés napját követő kilencven napon belül továbbítja a Kincstárnak.
35. § A Kincstár az éves költségvetési beszámolót csak akkor fogadja el, ha az teljesíti az e rendeletben előírt alaki és tartalmi követelményeket. A Kincstár az elfogadott éves költségvetési beszámolókat megküldi az Állami Számvevőszéknek.
36. § (1) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónaptól számított harminc napon belül készíti el és megküldi a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek.
(2) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követő év április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszti.
KONSZOLIDÁLÁS
16. Az összevont (konszolidált) beszámoló
37. § (1) A helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, valamint az államháztartás önkormányzati alrendszeréről, az államháztartás központi alrendszeréről és az államháztartás egészéről – az éves költségvetési beszámolók adataiból – a Kincstár összevont (konszolidált) beszámolót készít. Az összevont (konszolidált) költségvetési beszámoló
a) helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás esetén a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, a társulás és az általa irányított költségvetési szervek,
b) az államháztartás önkormányzati alrendszere esetén az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
c) az államháztartás központi alrendszere esetén az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek és a 6. § (1) bekezdés b)–e) pontja szerinti éves költségvetési beszámolók,
d) az államháztartás egésze esetén valamennyi éves költségvetési beszámoló
konszolidálásával készül.
(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában előírt beszámoló esetén a helyi önkormányzat készíti el a helyi önkormányzat összevont (konszolidált) beszámolóját az (1) bekezdés a) pontja szerint.
(3) Az összevont (konszolidált) beszámoló a konszolidált mérlegből, konszolidált költségvetési jelentésből és konszolidált eredménykimutatásból áll.
(4) A konszolidált eredménykimutatás és a konszolidált mérleg a 6. és a 11. mellékletben foglalt tagolásban minden tételnél külön oszlopban tartalmazza a konszolidálás előtti összevont adatokat, az elvégzett korrekciókat, a 9. § (2) és 23. § (2) bekezdése szerinti hibák bemutatását és a konszolidált adatokat.
(5) A konszolidált költségvetési jelentés minden rovat esetén külön oszlopban tartalmazza a bevételek és kiadások konszolidálás előtti összevont teljesítési adatait, az elvégzett korrekciókat és a konszolidált adatokat.
(6) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolóját a Kincstár a költségvetési évet követő év április 15-éig megküldi a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás részére.
(7) A Kincstár az összevont (konszolidált) beszámolók elkészítését követően elkészíti a Stabilitási tv. szerinti államadósságról szóló kimutatást a 13. mellékletben foglaltak szerint.
17. A konszolidálás módszertana
38. § (1) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni a központi, irányító szervi támogatások konszolidálását.
(2) Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1) bekezdésben foglaltakat az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,
b) az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt visszatérítendő támogatások, kölcsönök folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását,
c) az államháztartás önkormányzati alrendszerén belül elszámolt támogatások folyósításának, az ezekre vonatkozó kötelezettségek konszolidálását, és
d) a társulási részesedések konszolidálását.
(3) Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az államháztartás központi alrendszere egészében,
b) az államháztartáson belüli megelőlegezések folyósításának és törlesztésének, az ezek visszafizetésére vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását, és
c) a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások konszolidálását.
(4) Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
a) az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat az államháztartás egészében,
b) a közvetített szolgáltatások és a kamatok kiadásainak és bevételeinek konszolidálását,
c) az elvonások és befizetések bevételei és kiadásai konszolidálását, és
d) a garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések és megtérülések, az ezekre vonatkozó követelések és kötelezettségek konszolidálását.
(5) A konszolidálás során elvégzendő műveletek részletes leírását a 12. melléklet tartalmazza.
A KÖNYVVEZETÉS SZABÁLYAI
18. A költségvetési könyvvezetés
39. § (1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.
(1a)87 A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésőbb
a) az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig – az Áht. 34. § (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig –,
b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig
lehet elszámolni.
(2)88 A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek e rendeletben meghatározott sajátosságai figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-ás számlaosztályán belül a 00. és 03–09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.
(3) A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákon nem szereplő adatainak, továbbá a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.
40. §89 (1) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók.
(2)90 A költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett
a) költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,
b) költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések
csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.
(3)91 A közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérítését a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ha a közhatalmi bevétel összege ennek eredményeként év végén negatív előjelű lenne, annak összegét nullára kell módosítani, és a különbséget kiadásként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni.
41. § (1)92 A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva
a) bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára,
b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, és
c) teljesítés nyilvántartási számlára.
(2)93 Az Szt. 3. § (8) bekezdés 17. és 18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követeléseket, valamint az Szt. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségeket – ide értve az egységes rovatrend K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre, K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre, K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokon nyilvántartott kiadásokból előlegként kifizetett támogatásokkal, illetve B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon nyilvántartott bevételek közül az előlegként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámolási követeléseket és kötelezettségeket is – a 03. és 04. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával szemben kell nyilvántartani.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács könyvvezetési és beszámolási feladatait ellátó szerv az elemi költségvetés egészére, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként vezeti.
42. § (1) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik az eredeti előirányzat, majd azt követően annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele.
(2) Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag az (1) bekezdés szerint az előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet.
43. § (1) A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének – így különösen annak előírása, vásárlása, átvétele, elszámolt értékvesztés visszaírása, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak behajthatatlanná válása, értékesítése, átadása, elengedése, elszámolt értékvesztése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket.
(2) Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.
(3) A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.
(4) Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy az 54. § g) pontja szerinti átsorolás évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani.
(5) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének – így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minősül.
(6)94 Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül, azt át kell vezetni a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára. Az átvezetésre az egységes rovatrend K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre, K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítéssel egyidejűleg kerülhet sor.
(7) A (8) bekezdésben foglalt kivétellel költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének vagy az 54. § g) pontja szerinti átsorolásának évére esik. Más kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Az Ávr. 46. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén annak összegét – a teljesítés határnapjára, határidejére tekintettel – meg kell osztani költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között.
(8) Az Ávr. 46. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket teljes összegükben költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani.
(9) Az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) kötelezettségeket a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin kell nyilvántartani.
(10) A váltóval kiegyenlített követeléseket, végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket a váltó beváltásáig az eredeti követeléssel, kötelezettségvállalással, más fizetési kötelezettséggel megegyező nyilvántartási számlán kell nyilvántartani.
(11) A költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását és a (10) bekezdés szerinti követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket a részletező nyilvántartásokban kell nyilvántartani.
(12) Ha a bevételek, kiadások teljesítésének nyilvántartási számláin olyan teljesítést vesznek nyilvántartásba, amelyhez nem kapcsolódik korábban nyilvántartásba vett követelés vagy végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, a teljesítéssel egyező összegű követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni. Ha a költségvetési évet követően esedékes követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között nyilvántartott követeléshez vagy kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez tartozó teljesítés rögzítése szükséges, azt előbb át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések vagy végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közé.
(13) Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet
a) kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrend K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása, K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása és K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése,
b)95 követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai, B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, B811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B817. Betétek megszüntetése és B824. Külföldi hitelek, kölcsönök felvétele,
c)96 kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget vagy követelést nyilvántartani a 44. § (3) bekezdése szerinti elszámolással érintett
rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.
(14) Külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során értékelni.
44. § (1) A teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható.
(2)97 A teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni
a) helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket, valamint az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását,
b) a 48. § (5) bekezdése szerinti azonosítás alatt álló tételek azonosításakor, a 48. § (8) bekezdés a) pontja és (10) bekezdés a) pontja szerinti előlegek elszámolásakor, a 48. § (9) bekezdése és (10) bekezdés g) pontja szerinti elszámolások megszüntetésekor keletkező bevételt vagy kiadást,
c) a 48. § (8) bekezdés b) pontja szerint más szervezetnek folyósított összeget annak felhasználásakor,
d) a 48. § (8) bekezdés c) pontja szerint beszedett bevételt, bevételt beszedő szervezet által – jogszabály felhatalmazása alapján – történő felhasználásakor az annak terhére teljesített kiadásokat a bevételt megillető szervezetnél,
e) a 48. § (8) bekezdés f) pontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által teljesített kifizetéseket a finanszírozó szervezetnél,
f) a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a kifizetőhelyi költségtérítés összegét,
g) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél támogatásként a kedvezményezettet terhelő fizetési kötelezettségeket közvetlenül a jogosult számára téríti meg (így különösen a banki, európai uniós szállítói finanszírozás),
h) az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően, és
i) az Szt. szerinti esetekben a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését.
(2a)98 A (2) bekezdés a)–e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet legkésőbb a tárgyhót követő hónap 20-áig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.
(3)99 Külföldi pénzértékre szóló követelésre vonatkozó teljesítést a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítést, ha az devizaszámláról devizában vagy valutapénztárból valutában történik, a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán kell nyilvántartásba venni. A forintért vásárolt valutában, devizában külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség teljesítését a devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintértéken kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.
(4)100 A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KIR rendelet) 29/A. § a)–d) pontja szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint kötelesek nyilvántartásba venni. Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.
(5)101 A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a (4) bekezdés szerinti kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során a KIR rendelet 23. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.
19. A pénzügyi könyvvezetés
45. § (1) A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni.
(2) A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1–9. számlaosztályán belül vezetett számlák (a továbbiakban: könyvviteli számlák) használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.
(3) A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg.
(4)102 A pénzügyi könyvvezetés során a 40. § (2) és (3) bekezdése szerinti eseteket nettó módon, a korábban elszámolt eszközzel, eredményszemléletű bevétellel, ráfordítással szemben kell elszámolni.
46. § (1) Az 1–3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza.
(2) Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák.
(3) A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza. A 7. számlaosztályt a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni.
(4) A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolására a 6. számlaosztály használható. A 6. számlaosztályban a költségeket a következők szerint kell elszámolni:
a) a 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit,
b) a 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek – például mosoda, energiaüzem, élelmezési üzem – a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet,
c) a 63. Szakmai egységek költségei számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek – például laboratóriumok, dokumentációs tárak, szertárak – költségeit,
d) a 64. Szakágazatok általános költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek,
e) a 65. Vállalkozói részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek költségeit, ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, és
f) a 66. Központi irányítás költségei számlacsoport tartalmazza a szervezet egészére kiterjedő költségeket, ha azok nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel.
(5) A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni.
(6) Az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni.
(7)103 Nem kötelező a 6. és 7. számlaosztály használata, és a (6) bekezdés szerinti tagolás elvégzése, ha a tevékenység egy szakfeladatot sem vagy kizárólag egy szakfeladatot érint.
47. § (1) A 0. számlaosztály 01. és 02. számlacsoportja azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek a mérleg szerinti eredményt és a saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 01. és 02. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámla számláival szemben történik könyvelés.
(2) A 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközöket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévő, a magánszféra együttműködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt befektetett eszközök.
(3)104 Ha a tulajdonos – az állami vagyon esetén ide értve a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetet is – államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését a vagyonkezelésbe adáskor köteles a könyveiből kivezetni, és azok bruttó értékét a 0. számlaosztály befektetett eszközei között nyilvántartani.
(4)105 A 02. Készletek számlacsoportban kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és a bizományba átvett, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott készletek.
48. § (1) A pénzügyi számvitelben kell elszámolni az Áht. 72. § (2) bekezdése szerinti gazdasági események hatását.
(2)106 Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, valamint az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak. A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni.
(3) A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, és a számlák és a házipénztár közötti pénzforgalmat kell elszámolni.
(4)107
(5) Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki.
(6) Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított – az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben –, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni.
(7)108 A mérlegkészítés időpontjáig a (3) bekezdés szerinti elszámolásokat rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, az (5) és (6) bekezdés szerinti elszámolásokat át kell vezetni a költségvetési számvitelben a megfelelő nyilvántartási számlákra és a pénzügyi számvitelben a megfelelő könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel.
(8)109 A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a) az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegből, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott más előlegekből, a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint az adott előlegek értékvesztéséből és annak visszaírásából származnak,
b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig,
d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig,
e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, és
g) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig.
(9)110 Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni
a) a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és
b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig.
(10)111 A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni
a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből állnak,
b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig,
c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználásáig,
d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál,
e) a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,
f) a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és
g) a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulást a nyugdíjfolyósítás évéig.
(11)112 Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalmat.
(12)–(13)113
49. § (1) Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit.
(2) A belföldi idegen pénzeszközök között kell elszámolni a fedezetkezelői számlák, a letétek, biztosítékok, az idegen betétkönyvek és a készpénzben kezelt idegen pénzeszközök pénzforgalmát.
(3)114 A nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök között kell elszámolni
a) az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és
b) az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve.
(4) A Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai számlák végleges felhasználását, azok visszatérítéseit, továbbá a költségvetési számvitel szerint bevételként elszámolandó növekedéseit az elszámolási, lebonyolítási, technikai feladathoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési vagy finanszírozási bevételeként vagy kiadásaként, más pénzforgalmát a 48. § (3) bekezdése szerint kell elszámolni. A számlák felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv a számlák pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként vagy kiadásként nem számolhatja el.
19/A. 115 Az alapítás, megszűnés sajátos feladatai
49/A. § (1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása – ide értve a kiválás útján történő alapítást is – esetén a létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, vagyonkezelésébe – ide értve a vagyonkezelői jog átruházását is – kerülő eszközöket és az átadott kötelezettségeket az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, az alapítás napjával adja át.
(2) Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe.
(3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni.
49/B. § (1) A megszűnő költségvetési szervnek, társulásnak, nemzetiségi önkormányzatnak a könyvviteli számlák záró beszámoló elkészítése előtti lezárását megelőzően az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat ki kell vezetnie a felhalmozott eredménnyel szemben.
(2) Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés napját követő nappal veszi át.
(3) Összeolvadás, különválás esetén a megszűnő költségvetési szervek(ek) záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód(ok) – különválás esetén a megszüntető okiratban vagy az az alapján készült más dokumentumban foglaltak szerint – a könyvviteli számlák alapításkori megnyitásakor veszi(k) fel a könyvekbe.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogutódnak, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szervnek a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat eszközeit és a forrásoknál a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változását, az egyéb eszközök induláskori értéke és változását, valamint a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatottakkal azonos besorolással, mérleg szerinti eredményét és a felhalmozott eredményét az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként kell a könyveibe felvennie.
(5) Ha a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek kell a könyveibe felvennie a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.
20. Számviteli politika
50. § (1) A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni. A számviteli politika az Szt. 14. § (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a 31. § (1) bekezdése szerinti személyek felelősek. A számviteli politika elkészítésére az Szt. 14. § (3)–(6), (8) és (11) bekezdésében foglaltakat a (2)–(7) bekezdésben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell
a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait,
b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,
c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait, és
d) a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
(3) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – ide értve az adózás rendjéről szóló törvény alapján adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is – esetén kell elkészíteni.
(4)116 Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembevételével állapítja meg.
(5) Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógyító-megelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét.
(6)117 Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke ötszázezer forint. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.
(7)118 A (2)–(6) bekezdésben foglaltakon túl a számviteli politikában rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat.
21. Az egységes számlakeret és a számlarend
51. § (1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, azonban az egyes könyvviteli és nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező számlákra alábonthatók.
(2) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik.
(3) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni.
22. A számviteli bizonylatok
52. § A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166–169. §-át kell alkalmazni.
23. A könyvviteli zárlat
53. § (1) A könyvviteli zárlat során a (3) bekezdés szerinti elszámolási időszakokat követően el kell végezni a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, a könyvviteli, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárását, és – a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti könyvviteli zárlat alátámasztására – a főkönyvi kivonat elkészítését.
(2)119 A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait – ha a (4)–(6) bekezdés másként nem rendelkezik – a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni.
(3) A könyvviteli zárlatot a (4)–(7) bekezdés szerinti tartalommal kell elvégezni
a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,
b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, és
c)120 évente, a mérlegkészítés időpontjáig.
(4) A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében 17. mellékletben meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését.
(5) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező nyilvántartásokkal,
b) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra,
c) a 12. § (6) bekezdése szerinti esetben a használatból kivont immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé,
d) az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanyánál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, és
e) a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.
(6) A negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a) az (5) bekezdésben foglalt feladatokat,
b) az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak – így különösen saját előállítás, anyagfelhasználás, selejtezés, hasznosítható hulladék készletre vétele, aktiválás, térítés nélküli átadás, átvétel – elszámolását, ide nem értve az (5) bekezdés c) pontja szerinti átsorolást, a követelések, kötelezettségek fejében történő átadást, átvételt,
c) a befektetett eszközök és a forgóeszközök téves besorolásának helyesbítését,
d) a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolását,
e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon,
f) az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását,
g) az (5) bekezdés d) és e) pontja szerinti feladatokat a negyedéves bevallások tekintetében, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,
h) a 0033. Általános kiadások ellenszámlán nyilvántartott általános kiadások felosztását a 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla vagy 0032. Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla nyilvántartási számlákra,
i) a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával, és
j) a főkönyvi kivonat alapján a könyvelés helyességének ellenőrzését.
(7) Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli számlákon, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja.
(8) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni
a)121 az (5) és (6) bekezdésben, valamint a 48. § (7) bekezdésében foglalt feladatokat,
b) a leltári különbözetek elszámolását, az eltérések okainak kivizsgálását,
c) az eszközök értékelését, a (6) bekezdés e) pontja szerinti kivétellel az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, értékhelyesbítés elszámolását,
d) a külföldi pénzeszközre szóló eszközök, kötelezettségek, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt,
e) a behajthatatlan követelések elszámolását,
f) az időbeli elhatárolások elszámolását,
g) a záró befejezetlen termelés készletre vételét,
h)122 az 5. számlaosztály 51–56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira,
i) az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása és 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára,
j) a 8. és 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben,
k) a 6-os számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával, a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben,
l) az 1–4. számlaosztály könyvviteli számlák lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben,
m) a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára,
n) az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, valamint a teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását és – ezzel egyező összegben – a követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben.
24. 123 A nyitó tételek, a nyitás utáni feladatok
54. §124 (1) A költségvetési év kezdetére – a 7. § (5) bekezdése szerinti esetben az alapítás időpontjára – el kell végezni az 1–4. számlaosztály könyvviteli számláinak megnyitását a 491. Nyitómérleg számla könyvviteli számlával szemben.
(2) A könyvviteli számlák megnyitását követően haladéktalanul – a folyó könyvelésben – el kell végezni:
a) a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számla átvezetését a 414. Felhalmozott eredmény könyvviteli számlára,
b) a befejezetlen termelés költségeinek visszavezetését, és
c) a költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek (kötelezettségek) közötti átvezetéseket a nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon egyaránt.
(3) A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláit az elemi költségvetés jóváhagyását követően kell megnyitni.
(4) Az előző évi maradványt bevételként az előző évi beszámoló elkészültét követően kell nyilvántartásba venni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatályba léptető rendelkezések
55. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba.
26. Átmeneti rendelkezések
56. § (1) A 2013. évre vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 2013. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.
(2) Eltérő döntés hiányában e rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-ét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsát, korábban elszámolt terv szerint értékcsökkenését, és a hátralévő időszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait, azonban saját döntés alapján a számviteli politikában e rendelet szabályai kiterjeszthetők ezen eszközökre is.
(2a)125 E rendelet hatálybalépése nem érinti a 2014. január 1-jét megelőzően beszerzett, de még üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök – ide értve a kisértékű tárgyi eszközöket is –, fel nem használt készletek korábban megállapított bekerülési értékét.
(3) A 2014. évről készített éves költségvetési beszámolók eredménykimutatásában az előző időszakra vonatkozó adat nem szerepeltethető.
(4)126 A 2014. évben a 40. § (2)–(4) bekezdésétől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alapnál
a) kifizetett és jogalap nélkül felvett ellátások követeléseire befolyt bevételeket a legmagasabb összegű befolyt költségvetési bevétel jogcímének megfelelő rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni,
b) a véglegesen visszaérkezett ellátásokat a legmagasabb összegű költségvetési kiadás és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség csökkenéseként kell elszámolni.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
57. § Hatályát veszti
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet,
b) a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet,
c) a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet, és
d) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet.
58. §127 Az 56. § 2015. január 1-jén hatályát veszti.
1. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
1. Az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
2. az Áht. 14. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti fejezetekbe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
3.128 a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezet 8-11. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
4. a központi költségvetésről szóló törvény X. fejezet 24. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
5.129 a központi költségvetésről szóló törvény XI. fejezet 17. és 18. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
6.130 a központi költségvetésről szóló törvény XVII. fejezet 21., 24. és 25. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok,
7.131 a központi költségvetésről szóló törvény XX. fejezet 21. és 22. címébe tartozó központi kezelésű előirányzatok, és
8.132 a központi költségvetésről szóló törvény XLIII. fejezet 1. cím 2. alcím 4. jogcímcsoportjába és a 2. cím 4. alcím 3. jogcímcsoportjába tartozó központi kezelésű előirányzatok.
2. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez133
Sor- |
Címrendi besorolás |
Adatszolgáltatásra kötelezett |
Adatszolgáltatási kör |
Adatszolgáltatás gyakorisága |
1. |
IX. fejezet |
Belügyminisztérium |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
2. |
XVII. fejezet 24. cím |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
A cím terhére vállalt kötelezettségek adatai, a kifizetésekkel kapcsolatos követelések |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
3. |
XLI. fejezet |
Államadósság Kezelő Központ Zrt. |
A kincstári, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok |
A kincstári, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig |
4. |
A hitelekkel, kölcsönökkel, értékpapírokkal, más finanszírozási célú műveletekkel (pl. betételhelyezéssel, visszavonással, fedezeti ügyletekkel) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, egyéb eszközök (pl. értékpapírok, betétek, devizaszámlák) adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
||
5. |
XVII. fejezet 21. cím, XLII. fejezet 1. cím 1-6. és 8-17. alcím, 2-3. cím, 4. cím 2. alcím 2. jogcímcsoport, 7. cím 2. alcím, 30-31. cím, 33. cím 14-20. alcím |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal |
A kincstári, elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges adatok |
A kincstári, elemi költségvetés elkészítésének határidejét megelőző 8. napig |
6. |
Az adókkal, vámokkal, illetékekkel, termékdíjjal, kapcsolódó közhatalmi bevételekkel (pótlékok, bírságok) kapcsolatos követelések és kötelezettségek, a tartozások fejében átvett eszközök, ÁFA deviza bevételi számlával kapcsolatos adatok |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
||
7. |
XLII. fejezet 1. cím 7. alcím |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal |
Bányajáradék beszedésével kapcsolatos követelések és kötelezettségek |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
8. |
XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 1. és 3. jogcímcsoport |
A bírságot, egyéb központosított bevételt beszedő szervezet |
A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
9. |
XLII. fejezet 4. cím 2. alcím 4. jogcímcsoport |
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium |
A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
10. |
XLII. fejezet 7. cím 3. alcím |
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal |
A bevételekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
11. |
XLII. fejezet 29. cím |
Erste Lakástakarék-pénztár Zrt., |
Lakás-előtakarékosság jogtalanul igénybe vett állami támogatásával kapcsolatos követelések és kötelezettségek adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
12. |
XLII. fejezet 33. cím 3. és 4. alcím |
EXIM Export Bank Biztosító |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
13. |
XLII. fejezet 33. cím 5. alcím |
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
14. |
XLII. fejezet 33. cím 7. alcím |
Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány |
A biztosított támogatásokról szóló kötelezettségvállalások (támogatói okiratok, támogatási szerződések) adatai |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
15. |
XLII. 37. cím |
Nemzetgazdasági Minisztérium |
Az Európai Unió költségvetéséhez való hozzájárulásokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek. |
Havonta egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
16. |
nincs címrendhez kötve |
Magyar Nemzeti Bank |
Auditált éves beszámoló az állami részesedés értékeléséhez |
Évente egyszer, a beszámoló elfogadását követően |
17. |
nincs címrendhez kötve |
Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal |
Kibocsátott kárpótlási jegyek be nem váltott állománya adatai |
Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
18. |
nincs címrendhez kötve |
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. |
Az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek adatai |
Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
19. |
nincs címrendhez kötve |
Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában, illetve ehhez kapcsolódó beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésében részt vevő szervezetek |
Az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó követelések és kötelezettségek adatai |
Negyedévente egyszer, a Kincstár által megállapított időpontban |
3. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
01. Alaptevékenység költségvetési bevételei
02. Alaptevékenység költségvetési kiadásai
I. Alaptevékenység költségvetési egyenlege (01–02)
03. Alaptevékenység finanszírozási bevételei
04. Alaptevékenység finanszírozási kiadásai
II. Alaptevékenység finanszírozási egyenlege (03–04)
05. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételei
06. Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadásai
III. Vállalkozási tevékenység költségvetési egyenlege (05–06)
07. Vállalkozási tevékenység finanszírozási bevételei
08. Vállalkozási tevékenység finanszírozási kiadásai
IV. Vállalkozási tevékenység finanszírozási egyenlege (07–08)
4. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez134
1. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 1. Öregségi nyugdíj jogcímcsoport tekintetében a kifizetett ellátások közül:
- öregségi nyugdíjként megállapított nyugdíjak,
- rokkantsági nyugdíjként megállapított, átsorolt öregségi nyugdíj.
2. A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai cím, 1. Nyugellátások alcím, 3. Hozzátartozói nyugellátás jogcímcsoport, 2. Özvegyi nyugellátás jogcím tekintetében a kifizetett ellátások közül:
- özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: ideiglenes özvegyi nyugdíj főellátásként,
- özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: korhatár feletti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként,
- özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: korhatár alatti állandó özvegyi, szülői nyugdíj főellátásként,
- özvegyi, szülői nyugellátás főellátásként: özvegyi járadék,
- özvegyi kiegészítő ellátások: ideiglenes özvegyi nyugdíj kiegészítések,
- özvegyi kiegészítő ellátások: egyesített özvegyi nyugdíj kiegészítések,
- özvegyi kiegészítő ellátások: együtt folyósított kiegészítések.
3. A LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
- praxisfinanszírozás,
- eseti ellátás díjazása,
- ügyeleti szolgálat.
4. A LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 2. Védőnői szolgáltatás, anya-, gyermek- és ifjúságvédelem jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
- iskola-egészségügyi ellátás,
- védőnői ellátás,
- anya-, gyermek- és csecsemővédelem,
- MSZSZ: gyermekgyógyászat,
- MSZSZ: nőgyógyászat.
5. A LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 13. Célelőirányzatok jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
- bázisfinanszírozott fekvőbeteg-szakellátás,
- méltányossági alapon történő térítések,
- alapellátási vállalkozás támogatási átalánydíj,
- tervezett külföldi ellátások orvosi felülvizsgálata,
- a 2012. évi illetmény- és bérnövelés 2014. évi fedezete,
- egészségügyi dolgozók béremelésének fedezete,
- az egészségügyi dolgozók pénzellátást helyettesítő jövedelem-kiegészítése.
6. A LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport, 18. Összevont szakellátás jogcím tekintetében a kifizetett támogatások közül:
- járóbeteg szakellátás (laborkassza nélkül),
- aktív fekvőbeteg szakellátás,
- krónikus fekvőbeteg szakellátás,
- bázis finanszírozású szakellátás (BVOP),
- extrafinanszírozás,
- speciális finanszírozású szakellátás.
5. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez135
6. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
01. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek
02. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei
03. Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei
I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele (01+02+03)
04. Saját termelésű készletek állományváltozása
05. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±04+05)
06. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
07. Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei
08. Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek
III. Egyéb eredményszemléletű bevételek (06+07+08)
09. Anyagköltség
10. Igénybe vett szolgáltatások értéke
11. Eladott áruk beszerzési értéke
12. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (09+10+11+12)
13. Bérköltség
14. Személyi jellegű egyéb kifizetések
15. Bérjárulékok
V. Személyi jellegű ráfordítások (13+14+15)
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
16. Kapott (járó) osztalék és részesedés
17. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek
18. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei
– ebből: árfolyamnyereség
VIII. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei (16+17+18)
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
20. Részesedések, értékpapírok, pénzeszközök értékvesztése
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
– ebből: árfolyamveszteség
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (19+20+21)
22. Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei
23. Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek
X. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek (22+23)
XI. Rendkívüli ráfordítások
7. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
A kimutatásban a használt szakfeladatokra elszámolt költségekről és eredményszemléletű bevételekről szakfeladatonként a következő bontásban kell elszámolni
1. Közvetlenül a 7. számlaosztályban elszámolt költségek a következő bontásban
a) anyagköltség,
b) igénybe vett szolgáltatások értéke,
c) bérköltség,
d) személyi jellegű egyéb kifizetések,
e) bérjárulékok, és
f) értékcsökkenési leírás.
2. Elsődlegesen a 6. számlaosztályban elszámolt általános költségek a következő bontásban
a) központi irányítás költségei (66. számlacsoport), és
b) egyéb általános költségek (61–65. számlacsoportokon elszámolt költségek).
3. Közvetlen önköltség (1. pontban és 2. pont b) alpontjában elszámolt költségek összesen).
4.136 Szakfeladatot jellemző mutatószám értéke a szakfeladatrendben meghatározottak szerint (több mutatószám esetén külön-külön).
5. A mutatószám egy egységére jutó közvetlen önköltség a 3. és 4. pontban foglaltak hányadosaként (több mutatószám esetén külön-külön).
6. A szakfeladatokra elszámolt eredményszemléletű bevételek a következő bontásban
a) eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei,
b) egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei,
c) felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei.
7. Megtérült önköltség a 3. pont szerinti közvetlen önköltség és a 6. pont szerinti eredményszemléletű bevételek különbségeként.
8. A 4. és 5. pont szerinti mutatószám egy egységére jutó megtérült önköltség a 7. és 4. pontban foglaltak hányadosaként (több mutatószám esetén külön-külön).
8. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez137
A kimutatásban az immateriális javak, az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, a tenyészállatok, a beruházások és felújítások és – a 02–05. és 09–11. pont kivételével – a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök alakulásáról a következő bontásban kell elszámolni:
01. Tárgyévi nyitó állomány (előző évi záró állomány)
02. Nem aktivált beruházások
03. Nem aktivált felújítások
04. Beruházásokból, felújításokból aktivált érték
05. Térítésmentes átvétel
06. Alapításkori átvétel, vagyonkezelésbe vétel miatti átvétel, vagyonkezelői jog visszavétele
07. Egyéb növekedés
08. Összes növekedés (02+…+07)
09. Értékesítés
10. Hiány, selejtezés, megsemmisülés
11. Térítésmentes átadás
12. Költségvetési szerv, társulás alapításkori átadás, vagyonkezelésbe adás miatti átadás, vagyonkezelői jog visszaadása
13. Egyéb csökkenés
14. Összes csökkenés (09+…+13)
15. Bruttó érték összesen (01+08-14)
16. Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya
17. Terv szerinti értékcsökkenés növekedése
18. Terv szerinti értékcsökkenés csökkenése
19. Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (16+17-18)
20. Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya
21. Terven felüli értékcsökkenés növekedés
22. Terven felüli értékcsökkenés visszaírás, kivezetés
23. Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (20+21-22)
24. Értékcsökkenés összesen (19+23)
25. Eszközök nettó értéke (15-24)
26. Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke
9. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez138
1. A kimutatásban külön oszlopban kell szerepeltetni a 2. pont szerinti eszközök
a) nyitó bekerülési értékét,
b) értékvesztésének nyitó értékét,
c) a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztését,
d) a tárgyidőszakban visszaírt értékvesztését,
e) záró bekerülési értékét, és
f) értékvesztésének záró értékét.
2. A kimutatásban a következő eszközöket kell szerepeltetni:
a) immateriális javakra adott előlegek,
b) beruházásra adott előlegek,
c) készletekre adott előlegek, foglalkoztatottaknak adott előlegek, egyéb adott előlegek,
d) tartós részesedések,
e) tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
f) készletek,
g) hosszú lejáratú betétek,
h) Kincstáron kívüli forintszámlák,
i) Kincstáron kívül devizában vezetett fizetési számlák,
j) belföldi idegen pénzeszközök,
k) nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei,
l) követelések,
m) nem tartós részesedések, és
n) forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
10. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
1. Betegszabadsággal összefüggő
– munkáltatói kifizetés
– kifizetésben részesülők száma
2.139 Munkáltató által levont és átutalt
- személyi jövedelemadó
- természetbeni egészségbiztosítási járulék
- pénzbeli egészségbiztosítási járulék
- munkaerő-piaci járulék
3. Kifizetőhely által folyósított
– családi pótlék
– táppénz
– egyéb társadalombiztosítási ellátás
4. Kifizetőhelynél a kifizetett ellátások után kapott térítés
5.140 Személyi juttatások
- a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december hónapra járó bruttó személyi juttatás (az adó- és járuléklevonások január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- egyéb a költségvetési év január 15. után kifizetett, a megelőző évet érintő bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- a költségvetési évet követő év január hónapban elszámolt és január 15-ig pénzügyileg teljesült, a költségvetési év december hónapra járó bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
- egyéb a költségvetési évet követő év január 15. után kifizetett, a költségvetési évet érintő bruttó személyi juttatás
- ennek járulékai (a járulékok január hónapot követően teljesített összegével együtt)
6.141 a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi szociális hozzájárulási adó összege (a szociális hozzájárulási adó január hónapot követően teljesített összegével együtt)
7.142 a költségvetési év január hónapban elszámolt, a megelőző év december havi egészségügyi hozzájárulás összege (a szociális hozzájárulási adó január hónapot követően teljesített összegével együtt)
8. A kiadások áfa-adóalapja és kompenzációs felára
– 5%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 18%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 27%-os kulcsú áfa-adóalap összege
– 7%-os kulcsú kompenzációs felár
– 12%-os kulcsú kompenzációs felár
9. Fordított általános forgalmi adó
– beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó
– vásárolt termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó
10.143 Tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg és elengedett követelés összege
- ebből: behajthatatlan követelésként leírt összeg
- ebből: elengedett követelés összege
11. A K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
12. A K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
13. A K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
14. A K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton kimutatott kiadásokból az előlegként kifizetett összeg
15. A 11. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
16. A 12. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
17. A 13. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
18. A 14. pont szerinti korábban kifizetett előlegekből a visszatérített előlegek
19. Az államháztartáson belülről térítésmentesen átvett eszköz
– bruttó értéke
– halmozott értékcsökkenése
20. Az államháztartáson belülre térítésmentesen átadott eszköz
– bruttó értéke
– halmozott értékcsökkenése
21. Összes kezességvállalás állománya
– ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó
22. Összes garanciavállalás állománya
– ebből: önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozásokhoz kapcsolódó
23. A közszféra és a magánszféra együttműködésén (PPP) alapuló szerződéses konstrukció kötelezettségvállalásainak állománya
– ebből: a tárgyévben keletkezett PPP miatti kötelezettségvállalások állománya
24. A K911. Hitel-, kölcsöntörlesztés államháztartáson kívülre rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
– 1. évben
– 2. évben
– 3. évben
– 4. évben
– 5. és azt követő években
25. A K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
– 1. évben
– 2. évben
– 3. évben
– 4. évben
– 5. és azt követő években
26. A K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
– 1. évben
– 2. évben
– 3. évben
– 4. évben
– 5. és azt követő években
27. A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
– 1. évben
– 2. évben
– 3. évben
– 4. évben
– 5. és azt követő években
28. A K923. Külföldi értékpapírok beváltása rovaton költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kimutatott összeg megoszlása
– 1. évben
– 2. évben
– 3. évben
– 4. évben
– 5. és azt követő években
29. A K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben forintban fennálló összeg
30. A K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben forintban fennálló összeg
31. A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben forintban fennálló összeg
32. A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül forintban fennálló ügyletek összege
33. A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül forintban fennálló ügyletek összege
34. A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül forintban fennálló ügyletek összege
35. A K9111. Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése, K924. Külföldi hitelek, kölcsönök törlesztése rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben devizában fennálló összeg
– devizaneme
– összege devizában
(ahány devizafajtában kötelezettség fennáll)
36. A K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, K923. Külföldi értékpapírok beváltása rovatokon kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben devizában fennálló összeg
– devizaneme
– összege devizában
(ahány devizafajtában kötelezettség fennáll)
37. A K917. Pénzügyi lízing kiadásai rovaton kimutatott kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegéből a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezettel szemben devizában fennálló összeg
– devizaneme
– összege devizában
38. A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül devizában fennálló ügyletek összege
– devizaneme
– összege devizában
39. A Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívül devizában fennálló ügyletek összege
– összege devizában
– devizaneme
(ahány devizafajtában kötelezettség fennáll)
40.144 A Stabilitási tv. 3. § (2) bekezdése szerinti előfinanszírozás összege
- forintban
- devizában a devizanem megjelölésével (ahány devizafajtában kötelezettség fennáll)
41.145 A 3656. Nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő kifizetett ellátások megtérítésének elszámolása könyvviteli számla forgalmának és egyenlegének levezetése ellátási jogcímenként a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál
42.146 A függő kötelezettségek 041. Kezességgel-, garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek, 042. Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, 043. El nem ismert tartozások nyilvántartási számlák év végi állománya, kezességgel, garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek és egyéb függő kötelezettségek bontásban
11. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez147
I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök
IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök
I. Készletek
II. Értékpapírok
I. Hosszú lejáratú betétek
II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek
V. Idegen pénzeszközök
I. Költségvetési évben esedékes követelések
II. Költségvetési évet követően esedékes követelések
III. Követelés jellegű sajátos elszámolások
IV. Felhalmozott eredmény
V. Eszközök értékhelyesbítésének forrása
VI. Mérleg szerinti eredmény
I. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek
II. Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek
III. Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások
12. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
1. A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az azonos irányító szerv által jóváhagyott éves költségvetési beszámolókban szereplő költségvetési jelentések K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovaton kimutatott kiadások és B816. Központi, irányító szervi támogatás rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, az Egyéb eredményszemléletű bevételek és Egyéb ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban.
2. Az államháztartás önkormányzati alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni
2.1. az 1. pontban foglaltakat az államháztartás önkormányzati alrendszere egészében,
2.2. a költségvetési jelentések K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások és B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről és B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről rovatain azonos alrendszeren belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
2.3. a költségvetési jelentések K505. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre és K83. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások és B14. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről és B23. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről rovatain azonos alrendszeren belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
2.4. a költségvetési jelentések K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Forintszámlák, devizaszámlák és a Mérleg szerinti eredmény sorok növelését a konszolidált mérlegben, és az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
2.5. a költségvetési jelentések B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről belülre rovatain az államháztartás önkormányzati alrendszerén belülről kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, a Mérleg szerinti eredmény vagy az Aktív időbeli elhatárolások sor csökkentését a konszolidált mérlegben, és – a nem elhatárolt eredményszemléletű bevétel tekintetében – az Egyéb eredményszemléletű bevételek vagy Rendkívüli eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
2.6. a mérlegek tartós részesedések társulásban sor összegével a Befektetett pénzügyi eszközök és a Nemzeti vagyon és egyéb eszközök induláskori értéke és változásai sorok csökkentését a konszolidált mérlegben.
3. Az államháztartás központi alrendszere összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni. a központi alrendszeren belül
3.1. az 1. és 2. pontban foglaltakat,
3.2. a költségvetési jelentések K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rovatain kimutatott kiadások és B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések és B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben,
3.3. a költségvetési jelentések B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések és B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rovatain kimutatott követelések összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek és a Költségvetési évben esedékes követelések vagy Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a konszolidált mérlegben,
3.4. A mérleg kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások sorának elhagyását, azzal egyező összegben a Forintszámlák, devizaszámlák sor csökkentését a konszolidált mérlegben.
4. Az államháztartás összevont (konszolidált) beszámolója elkészítése során el kell végezni az államháztartás egészében
4.1. az 1–3. pontban foglaltakat azzal, hogy a 2.5. pontban foglaltakat a B11. Önkormányzatok működési támogatásai és B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rovatokra is alkalmazni kell,
4.2. a költségvetési jelentések 2.3. pont szerinti rovatain kimutatott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és követelések összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek és a Költségvetési évben esedékes követelések vagy Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a konszolidált mérlegben,
4.3. a költségvetési jelentések 2.4. pont szerinti rovatain kimutatott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy a Rendkívüli ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.4. a költségvetési jelentések 2.5. pont szerinti rovatain kimutatott követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a konszolidált mérlegben, a Mérleg szerinti eredmény vagy az Aktív időbeli elhatárolások sor csökkentését a konszolidált mérlegben, és – a nem elhatárolt eredményszemléletű bevétel tekintetében – az Egyéb eredményszemléletű bevételek vagy Rendkívüli eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.5. a költségvetési jelentések B12. Elvonások és befizetések bevételei rovatán kimutatott bevételek, ezzel egyező összegben a K502. Elvonások és befizetések rovatán kapcsolódóan kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, az Egyéb eredményszemléletű bevételek és az Egyéb ráfordítások sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.6. a költségvetési jelentések 4.3. pont szerinti rovatain kimutatott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban, a követelések összegével a Költségvetési évben esedékes követelések vagy Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a konszolidált mérlegben, az Egyéb eredményszemléletű bevételek sor csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.7. a költségvetési jelentések B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és B408. Kamatbevételek rovatain államháztartáson belülről kimutatott bevételek, ezzel egyező összegben a K335. Közvetített szolgáltatások és K353. Kamatkiadások rovatain államháztartáson belülre kimutatott kiadások csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, az Igénybe vett szolgáltatások vagy Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások és az Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei vagy Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.8. a költségvetési jelentések K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre és K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre rovatain kimutatott kiadások és B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről és B22. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről rovatain kimutatott bevételek csökkentését a konszolidált költségvetési jelentésben, az Egyéb ráfordítások vagy Rendkívüli ráfordítások és az Egyéb eredményszemléletű bevételek vagy Rendkívüli eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.9. a költségvetési jelentések 4.7. pont szerinti rovatain kimutatott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és követelések összegével a Költségvetési évben esedékes kötelezettségek vagy Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek és Költségvetési évben esedékes követelések vagy Költségvetési évet követően esedékes követelések sorok csökkentését a konszolidált mérlegben, az Egyéb ráfordítások vagy Rendkívüli ráfordítások és az Egyéb eredményszemléletű bevételek vagy Rendkívüli eredményszemléletű bevételek sorok csökkentését a konszolidált eredménykimutatásban,
4.10. a mérlegek államkötvények, kárpótlási jegyek sor összegével a Befektetett pénzügyi eszközök és a Költségvetési évet követő években esedékes kötelezettségek, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények sor összegével az Értékpapírok és a Költségvetési évet követő években esedékes kötelezettségek sorok csökkentését a konszolidált mérlegben.
13. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez
1. Államháztartáson és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívüli szervezettől, személytől felvett hitelek, kölcsönök záróállománya
2. Államháztartáson és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívüli szervezet, személy számára kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke záróállománya
3. Államháztartáson és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívüli szervezettel, személlyel szemben váltóval kiváltott kötelezettségek záróállománya
4. Államháztartáson és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívüli szervezettel, személlyel szemben vállalt, pénzügyi lízingből származó kötelezettségek záróállománya
5. Államháztartáson és kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeten kívüli szervezettel, személlyel szemben vállalt, halasztott fizetésből, részletfizetésből származó kötelezettségek záróállománya
6. Származékos műveletek különbözeteként az ÁKK Zrt.-nél elhelyezett fedezeti betétek záróállománya
7. A Stabilitási tv. 3. § (2) bekezdése szerinti előfinanszírozás összege
8 Államadósság állománya (1+2+3+4+5+6+7)
14. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez148
I. Előirányzatok nyilvántartása
1. Az előirányzatok nyilvántartását folyamatosan, az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, és abba az előirányzatok bármely változását a változást követően azonnal feljegyezni.
2. Az előirányzatok nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot,
b) az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét (Országgyűlés, Kormány, irányító szerv, saját), az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat,
c) kincstári kör esetén az előirányzat módosítása, átcsoportosítása Kincstárhoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat,
d) az államháztartás önkormányzati alrendszerében az előirányzat-módosítás, átcsoportosítás költségvetési rendeleten, határozaton való átvezetésére vonatkozó adatokat,
e) az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat, és
f) az előirányzatok – más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. – átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását.
II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása
1. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie.
2. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. személyi juttatások nyilvántartása, ellátások nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, általános forgalmi adó nyilvántartása, támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 05. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt kötelezettségvállalásokról, más fizetési kötelezettségekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet szerinti adatokat tartják nyilván azzal az eltéréssel, hogy azokat a 05. számlacsoportban nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.
4. A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, kivéve, ha a pénzügyi ellenjegyzés nem szükséges,
b) a kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat,
d) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a pénzügyi teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség módosulásait (pl. fizetési határidő változása, utólag kapott engedmények stb.), az azokat tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat, ha pénzügyi ellenjegyzés szükséges,
g) a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás Ávr. 59. § (2) bekezdése szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat,
h) a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végleges vagy nem végleges jellegét, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén annak és módosulásai, a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség esetén a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség és annak módosulásai (ide értve az átértékelést is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, a Stabilitási tv. szerinti adósságot keletkeztető ügylet esetén az államadósság számítása során alkalmazandó árfolyamot,
j) váltóval kiváltott kötelezettség esetén a váltó kibocsátásának és a lejáratának idejét, a váltóval kiváltott kötelezettség összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó bemutatásával, lejáratával, kifiezetésével kapcsolatos adatokat, és
k) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Egyes sajátos kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélküli kifizetéseknél az elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más adott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot,
c) közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét,
d) termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén a kapott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni, és
e) felhalmozási kiadások esetén a beszerzett eszközök tekintetében az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartásával való kapcsolatok leírását.
6. A függő kötelezettségekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges kötelezettségvállalássá, más fizetési kötelezettséggé nem változik vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a)–f) pontban foglaltakat tartalmazza.
III. Követelések nyilvántartása
1. A követelések nyilvántartásának egyedi jellegűnek kell lennie. Az egyedi jelleget nem befolyásolja, ha a követelések értékelése egyszerűsített értékelési eljárással, csoportonként történik.
2. A követelések nyilvántartása történhet fizikailag elkülönült nyilvántartásokban is (pl. közhatalmi bevételek nyilvántartása, munkavállalókkal kapcsolatos követelések nyilvántartása, szerződések, megrendelések nyilvántartása, pályázatok, kapott támogatások nyilvántartása stb.), ha biztosított azok adatainak a 09. számlacsoportban történő folyamatos nyilvántartásba vétele.
3. A 2. mellékletben felsorolt szervezetek az ott megjelölt követelésekről vezetett nyilvántartásaikban e fejezet szerinti adatokat tartják nyilván azzal az eltéréssel, hogy azokat a 09. számlacsoportban nem vehetik nyilvántartásba és a könyvviteli számlákon nem számolhatják el az azokkal kapcsolatos gazdasági eseményeket.
4. A követelések nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a követelés sorszámát, nyilvántartásba vételének dátumát,
b) a követelést tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét,
c) a kötelezett azonosításához szükséges adatokat,
d) a követelés tárgyát, összegét az egységes rovatrend rovatai szerint,
e) a követelés teljesítésének határidejét, több részletben vagy folyamatosan (időszakonként) fennálló követelés esetén annak évek szerinti megoszlását, a költségvetési évben a teljesítési határidőket dátum szerint, hogy abból az Áht. és Ávr. szerinti finanszírozási, likviditási terv összeállítható legyen,
f) a követelés módosulásainak (pl. fizetési könnyítések, kedvezmények) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,
g) a teljesített befizetések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását,
h) a követelés és annak módosulásai, a teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
i) devizában fennálló követelés esetén a követelés és annak módosulásai (ide értve az átértékelést, értékvesztést, annak visszaírását is) összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot,
j) a követelésekkel kapcsolatos fizetési felhívások, behajtására tett intézkedések adatait,
k) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén a kötelezett besorolásának adatait,
l) a követelések értékvesztésével és a behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatos adatokat,
m) váltóval kiváltott követelés esetén a váltó kibocsátójának megnevezését, a kibocsátás és a lejárat idejét, a váltóval kiváltott követelés összegét, a váltóban foglalt kamatot, a váltó forgatásával, leszámítolásával, beváltásával kapcsolatos adatokat, és
n) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
5. Az egyes sajátos követelésekhez külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
a) a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélkül kapott pénzeszközöknél annak forrását, az azzal történő elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket,
b) a visszatérítendő támogatások és más kapott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, és
c) termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a kibocsátott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni.
6. A függő és a biztos (jövőbeni) követelésekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges követeléssé nem változik vagy meg nem szűnik. A nyilvántartás legalább a 4. a)–f) pontban foglaltakat tartalmazza.
IV. Az adott és kapott előlegek nyilvántartása
Az adott és kapott előlegek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a kapcsolódó követelés vagy kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség azonosításához szükséges adatokat,
b) az előleg címzettjének vagy befizetőjének azonosításához szükséges adatokat,
c) az előleg tárgyát, az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, a pénzeszközök nyilvántartásával a kapcsolatok leírását,
d) az előleggel való elszámolás határidejét, az elszámolás adatait,
e) az előleg módosulásainak (pl. értékvesztés) jogcímeit, a változások leírását, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét,
f) az előleg és annak módosulásai, az elszámolás adatai könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését,
g) devizában kapott vagy fizetett előleg esetén az előleg és annak módosulásai, az elszámolás összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegfordulónapi árfolyamot, és
h) az esetleges egyéb megjegyzéseket.
V. A pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása
1. A készpénzállományról és a készpénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyben időrendben valamennyi bevétel és kiadás szerepel. A napi készpénzforgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A fizetési számlákra befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a kapott számlakivonat alapján kell nyilvántartani.
2. A követelésekhez, kötelezettségekhez, előlegekhez és a központosított bevételek beszedésének elszámolásaihoz kapcsolódó pénzeszköz változások nyilvántartásában biztosítani kell a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, előlegek nyilvántartásaival való kapcsolatot oly módon, hogy megállapítható legyen, hogy a pénzeszközök változását eredményező adott ügylet mely egyedi követeléshez, kötelezettséghez, előleghez kapcsolódik.
3. A 2. pontban nem említett sajátos elszámolásokhoz kapcsolódó pénzeszköz változásokhoz kapcsolódóan olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható azok keletkezésének ideje, oka, összege, a könyvviteli számlákon való elszámolás ideje, az alkalmazott könyvviteli számlák, a rendezés módja és a rendezés érdekében tett intézkedések.
4. Az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközökről külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható azok beszerzésének ideje, összege, mennyisége, értéke, a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak vagy másnak történő átadás időpontja, valamint az ezeket tanúsító dokumentumok azonosításához szükséges adatok.
5. A letéti számlákhoz olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza legalább
a) a letét keletkezésének időpontját, jogcímét, célját,
b) a letét összegét,
c) a letéteményes azonosításához szükséges adatokat,
d) a letét kezelésével kapcsolatos információkat, és
e) a letét megszűnésének adatait.
VI. Az immateriális javak nyilvántartása
1. Az immateriális javak nyilvántartása tartalmazza legalább
a) az eszköz megnevezését, jellemzőit,
b) a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik,
c) vagyoni értékű jogok esetén azon eszköz pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik,
d) a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát,
e) a bekerülési értéket (bruttó értéket),
f) a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot,
g) az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét,
h) az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
i) az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
j) az eszköz nettó értékét és annak változásait,
k) az eszköz alap- vagy vállalkozási tevékenység szerinti besorolását,
l) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti besorolását, és
m) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
2. Ha a tulajdonos, vagyonkezelő él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a nyilvántartásnak tartalmazni kell továbbá
a) a piaci értéket, a piaci érték változásait,
b) a nyitó értékhelyesbítés összegét, annak tárgyévi változásait, az értékhelyesbítés záró állományát,
c) piaci értéken történő értékelés bizonylatait.
3. A kisértékű immateriális javakról vezetett nyilvántartásnak az 1. a), b), d) és e) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia
VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása
1. A tárgyi eszközök nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a tárgyi eszköz megnevezését, sajátos adatait,
b) a készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszközt nyilvántartása csoportosan történik,
c) vagyoni értékű jog esetén azon ingatlan pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik,
d) a tulajdonosnál a tulajdonba kerülés módját, a tulajdoni hányadot, az esetleges védettségre, korlátozásra, terhelésre vonatkozó adatokat,
e) a vagyonkezelőnél, koncesszió jogosultjánál a tulajdonos megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat,
f) a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát,
g) a bekerülési értéket (bruttó értéket),
h) a várható használati időt, a megállapított maradványértéket, a leírási kulcsot,
i) az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét,
j) az elszámolt terven felüli értékcsökkenés és a visszaírt terven felüli értékcsökkenés összegét, okait és időpontját, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
k) az egyéb értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
l) az eszköz nettó értékét és annak változásait,
m) az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, az azonosításhoz szükséges adatokat,
n) az eszköz alap- vagy vállalkozási tevékenység szerinti besorolását,
o) személyre kiadott eszközök esetén a használó személy azonosításához szükséges adatokat,
p) a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti besorolását,
q) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
2. Ha a tulajdonos, vagyonkezelő él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, a nyilvántartásnak tartalmazni kell továbbá
a) a piaci értéket, a piaci érték változásait,
b) a nyitó értékhelyesbítés összegét, annak tárgyévi változásait, az értékhelyesbítés záró állományát,
c) piaci értéken történő értékelés bizonylatait.
3. A földterületek, telkek 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak címe, helyrajzi száma,
b) fekvése, rendeltetése, övezeti besorolása, és
c) arany-korona értéke.
4. Az épületek, építmények 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak címe, helyrajzi száma, fekvése, és
b) műszaki jellemezői (falazat, tetőzet, szintek száma, területe, komfort fokozat stb.)
5. A gépek, berendezések, felszerelések, járművek 1. a) pontban hivatkozott sajátos adatai
a) annak típusa, gyártójának megnevezése, a gyártás éve,
b) VTSZ száma, és
c) egyedi nyilvántartás esetén annak gyártási száma, jármű esetén alvázszám, rendszáma, forgalmi engedély száma, érvényessége.
6. A kisértékű tárgyi eszközökről vezetett nyilvántartásnak az 1. a), b), f) és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.
7. A nyilvántartásra vonatkozó szabályokat a még használatba nem vett (beruházások között elszámolt) eszközökre is alkalmazni kell. A tárgyi eszközökön végzett felújítások adatait az 1. k) pont szerinti adatok között kell nyilvántartani.
VIII. Értékpapírok, részesedések nyilvántartása
1. Az értékpapírok nyilvántartása tartalmazza legalább
a) az értékpapír azonosításhoz szükséges adatokat,
b) az értékpapír beszerzésének módját, idejét, a forgalmazó adatait, dematerizált értékpapír esetén az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét,
c) az értékpapír beszerzésének célját, számviteli besorolását,
d) az értékpapír kibocsátásának idejét, módját, névértékét, futamidejét, a bekerülési érték megállapításának módját,
e) az értékpapír beváltásának feltételeit, lejárati idejét, módját, a kamat fajtáját, mértékét, a kamatfizetések összegeit és időpontjait,
f) az értékpapír bekerülési értékét, annak változásait, a változás okait, jellegét, az azokat alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
g) értékpapír értékeléséhez szükséges adatokat,
h) a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásával való kapcsolatok leírását,
i) az értékpapír nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti besorolását, és
j) a biztonságos őrzési hely, a letéti hely megnevezését, a letéti szerződés számát.
2. A részesedések nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a gazdasági társaság, társulás azonosításához szükséges adatokat,
b) a részesedés keletkezésének módját, idejét,
c) a részesedés megszerzésének célját, számviteli besorolását,
d) a részesedés bekerülési értékét, annak változásait, a változás okait, jellegét, az azokat alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat,
e) a részesedés %-os arányát, gazdasági társaság esetén annak minősítését (többségi stb.),
f) a kapott (járó) osztalékok összegét,
g) a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartásával való kapcsolatok leírását,
h) gazdasági társaság esetén a társaság piaci megítélésének főbb mutatóit, és
i) a részesedés nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti besorolását.
3. Részvénytársaság esetén a részesedés nyilvántartásának tartalmaznia kell a részvények mint értékpapírok azonosításához szükséges adatokat is, így különösen a részvény típusát, a forgalmazó megnevezését, a jegyzési adatokat, a részvény esetleges tőzsdei kategóriáját, a letéti helyet és a letéti igazolás sorszámát, az értékpapírszámla számát, megnevezését, a számlavezető nevét, valamint a részvénykönyvet vezető megnevezését.
IX. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása
1. A nyilvántartás tartalmával szembeni követelmények megegyeznek a tárgyi eszközökével, azzal, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell még a vagyonkezelésbe, koncesszióba adás adatait, így különösen a vagyonkezelő, koncesszió jogosultjának megnevezését, a vagyonkezelés, koncesszió időtartamát, a vagyonkezeléssel, koncesszióval kapcsolatos követelések, kötelezettségek azonosításához szükséges adatokat.
2. Az állományváltozásokkal kapcsolatos információkat a vagyonkezelőtől, koncesszió jogosultjától kapott adatszolgáltatás alapján kell elszámolni.
X. A készletek nyilvántartása
1. A nyilvántartásokban a készleteket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban levő munkahelyi készleteket, de mennyiségi nyilvántartást ezekről is vezetni kell, kivéve az egyszeri igénybevétellel elhasználódott készleteket.
2. A készletek nyilvántartása tartalmazza legalább
a) a készletek azonosításához szükséges adatokat,
b) a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit,
c) a bizonylattal alátámasztott készletmozgások (vásárlás, saját előállítás, raktárról kiadás, visszavételezés, felhasználás, selejtezés, hiány, többlet) megnevezését, dátumát, mennyiségét, értékét, az azokat alátámasztó bizonylat azonosításához szükséges adatokat,
d) a befejezetlen termelés, félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét, és
e) a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
3. A foglalkoztatottaknak kiadott olyan készletetekről, amelyekkel a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor el kell számolni (pl. munkaruha, egyenruha) a nyilvántartásban a foglalkoztatott azonosításához szükséges adatokat és a kiadott készlet mennyiségét is nyilván kell tartani.
4. Az átsorolt, követelés fejében átvett készletekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyet e rendelet az eszköz jellemzője szerint megkövetelne abban az esetben, ha azt nem értékesítenék.
15. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez149
16. melléklet a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelethez220
Az 1. § (1) bekezdés a) alpontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés 7. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 82. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 83. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (1) bekezdés d) pontja a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 84. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés a) pontja a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 85. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 4.) Korm. rendelet 40. § 4. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 86. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (3) bekezdés d) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés c) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 7. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdés d) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 1. pontja alapján nem lép hatályba.
A 11. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 3. pontja alapján nem lép hatályba.
A 12. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (4a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 88. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (9) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (12) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (3a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 89. §-a iktatta be.
A 16. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (3a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (3b) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (3c) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (3d) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdése iktatta be.
A 16. § (7) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. alcímet (16/A. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 91. §-a iktatta be.
A 16/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 91. §-a iktatta be.
A 17. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 16. pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdése iktatta be.
A 17. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 92. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (5) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 93. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 7. pontja szerint módosított szöveg.
A 21. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 8. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 94. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (4) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (8) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (9) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (9) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § és 21. pontja szerint módosított szöveg. [A 25. § (9) bekezdés b) pontjában a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendeler 112. § 19. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy a pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett a „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel lép hatályba, nem vezethető át.]
A 25. § (9) bekezdés d) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 94. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (9) bekezdés e) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (10) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 22. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (10a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. §-a iktatta be.
A 26. § (11) bekezdés nyitó szövegrésze a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 23. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (11) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 24. pontja szerint módosított szöveg.
A 26. § (11) bekezdés f)–g) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 9. pontja alapján nem lép hatályba.
A 26. § (11) bekezdés i) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (3) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (4) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 25. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (6) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 27. § (8) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 96. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. [A 28. § (3) bekezdésében a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelete 112. § 28. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „számlákon nyilvántartott követelések közül a pénzügyi számvitelben követelésként vagy pénzeszközök növekedéseként elszámolt” szövegrész helyett „számlákon követelésként nyilvántartott” szöveggel lép hatályba, nem vezethető át.]
A 28. § (3a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 96. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (5) bekezdés a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 14/A. alcímet (30/A. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 97. §-a iktatta be.
A 30/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 97. §-a iktatta be.
A 32. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 98. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 99. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 100. §-a iktatta be.
A 39. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
[A 40. § (4) bekezdésében a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 30. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint a „(8) vagy (10) bekezdése” szövegrész helyett „(8) bekezdés a) pontja vagy (10) bekezdés a) pontja” szöveggel lép hatályba, nem vezethető át.]
A 40. § (2) bekezdés záró szövegrésze a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 40. § (3) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 31. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (6) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (13) bekezdés b) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 101. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (13) bekezdés c) pontját a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be.
A 44. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (2) bekezdése iktatta be.
A 44. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (5) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 102. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 45. § (4) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 41. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 46. § (7) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 103. §-a iktatta be.
A 47. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 47. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (2) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (4) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 12. pontja alapján nem lépp hatályba.
A 48. § (7) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 16. pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (8) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (9) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (10) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (11) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 104. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (12)–(13) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 12. pontja alapján nem lép hatályba.
A 49. § (3) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 105. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A alcímet (49/A–49/B. §) a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 106. §-a iktatta be.
Az 50. § (4) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (6) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 107. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (7) bekezdése a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 107. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (3) bekezdés c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés a) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (8) bekezdés h) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 40. § 21. pontja szerint módosított szöveg.
A 24. alcím a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 108. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 108. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (2a) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 109. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 56. § (4) bekezdését a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 109. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 58. §-t a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 110. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet 3. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 7. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. pontját a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 1. pontja iktatta be.
A 2. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 1. pontjával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 7. melléklet 4. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 112. § 34. pontja szerint módosított szöveg.
A 8. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 9. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdés 4. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 2. pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 5. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 6. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 7. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 10. pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 40. pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés c) pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 41. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontjával megállapított szöveg.
A 10. melléklet 42. pontját a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 3. pontja iktatta be.
A 11. melléklet a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 14. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés d) pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 113. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
Az 15. melléklet a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 90. §-a szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rész b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1102. Normatív jutalmak rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1103. Céljuttatás, projektprémium rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1104 .Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1105. Végkielégítés rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1106. Jubileumi jutalom rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1108. Ruházati költségtérítés rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1109. Közlekedési költségtérítés rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1110. Egyéb költségtérítések rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1111. Lakhatási támogatások rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1112. Szociális támogatások rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K11. Foglalkoztatottak személyi juttatásai, K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rész a) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K12. Külső személyi juttatások, K121. Választott tisztségviselők juttatásai rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K12. Külső személyi juttatások, K123. Egyéb külső személyi juttatások rész b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K12. Külső személyi juttatások, K123. Egyéb külső személyi juttatások rész e) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ÉS SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ rész záró mondata a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K31. Készletbeszerzés, K311. Szakmai anyagok beszerzése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK, K31. Készletbeszerzés, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rész f) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K32. Kommunikációs szolgáltatások, K321. Informatikai szolgáltatások igénybevétele rész b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K33. Szolgáltatási kiadások, K337. Egyéb szolgáltatások rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K35. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások, K351. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K3. DOLOGI KIADÁSOK, K35. Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások, K355. Egyéb dologi kiadások rész f) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész h) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész k) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész l) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész n) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lépp hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész o) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K42. Családi támogatások rész p) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K43. Pénzbeli kárpótlások, kártérítések rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész g) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész h) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § e) pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K44. Betegséggel kapcsolatos (nem társadalombiztosítási) ellátások rész i) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K48. Egyéb nem intézményi ellátások rész a) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K48. Egyéb nem intézményi ellátások rész b) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § e) pontja alapján nem lép hatályba.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K48. Egyéb nem intézményi ellátások rész c) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K4. ELLÁTOTTAK PÉNZBELI JUTTATÁSAI, K48. Egyéb nem intézményi ellátások rész e) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K5. EGYÉB MŰKÖDÉSI CÉLÚ KIADÁSOK, K502 Elvonások és befizetések rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K6. BERUHÁZÁSOK, K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K6. BERUHÁZÁSOK, K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K1-8. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK, K6. BERUHÁZÁSOK, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai, K912. Belföldi értékpapírok kiadásai, K9122. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai, K912. Belföldi értékpapírok kiadásai, K9124. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai, K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, K9. FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK, K91. Belföldi finanszírozás kiadásai, K914. Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL, B113. rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B1. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL, B116. Helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B2. FELHALMOZÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜLRŐL, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B34. Vagyoni típusú adók rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B35. Termékek és szolgáltatások adói, B351. Értékesítési és forgalmi adók rész m) pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B35. Termékek és szolgáltatások adói, B355. Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B36. Egyéb közhatalmi bevételek rész l) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A. 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B3. KÖZHATALMI BEVÉTELEK, B36. Egyéb közhatalmi bevételek rész m) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B401. rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B4. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK, B410. rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B6. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B62. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B6. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rész a) pontja a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B72. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B1-7. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK, B7. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK, B73. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rész a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdés e) pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B812. Belföldi értékpapírok bevételei, B8121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése rész a 497/2013. (XII. 21.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B812. Belföldi értékpapírok bevételei, B8122. Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B812. Belföldi értékpapírok bevételei, B8123. Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B812. Belföldi értékpapírok bevételei, B8124. Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet I. EGYSÉGES ROVATREND A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEKHEZ, KIADÁSOKHOZ, B8. FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK, B81. Belföldi finanszírozás bevételei, B815. Államháztartáson belüli megelőlegezések törlesztése rész a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 15. melléklet II. KÖTELEZŐ MEGBONTÁS rész 2. pontja a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 5. pontjával megállapított szöveg.
A 16. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet – 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 115. § 11. pontja szerint módosított – 39. § (1) bekezdés f) pontja, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 6. pontja szerint módosított szöveg. [Ez utóbbi módosító rendelet 17. mellékletének végén található 1–3. ponttal elrendelt módosítás nem vezethető át.]
A 17. melléklet a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelet – a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 115. § 12. pontja szerint módosított – 39. § (1) bekezdés g) pont, a 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdés 7. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás