2015. évi XLII. törvény

1. § (1) E törvény hatálya

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvény rendelkezéseit – az e törvényben meghatározott esetben és körben –

(5) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre vagy tartalékállományban tartottakra is alkalmazni kell.

(6)² A 14. §-t, a 290/A. §-t, valamint a XXIX. és XXX. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.

(7) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

2. § E törvény alkalmazásában:

3. § A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

4. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A rendvédelmi szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja a hivatásos állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.

6. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat – ideértve a két- vagy többoldalú jognyilatkozatokat tartalmazó megállapodásokat is – eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező.

(2) Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(3) Írásbeliséghez kötött

(4)⁵ A (6) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.

(5)⁶ A nyilatkozattevő személyének (4) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.

(6)⁷ A szolgálati viszony létesítésével, a szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkör gyakorlója részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.

(7)⁸ A (6) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A hivatásos állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.

(8)⁹ Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az iratot a (6) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról – a (7) bekezdés rendelkezései alapján – készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.

(9)¹⁰ Az írásbeli jognyilatkozatokat – az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya kivételével – a (6) bekezdés szerinti elektronikus dokumentumban kell kiadni vagy a (7) és (8) bekezdés szerint kell kiadmányozni.

6/A. §¹¹ (1) Az írásbeli jognyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt a címzett vagy az átvételre jogosult más személy megtagadta vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Ha a rendvédelmi szerv a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a rendvédelmi szerv másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint hivatalos iratként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni,

(5) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (4) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

(2) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a szolgálati viszony alanya nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(3) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, valamint az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(4) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható akkor is, ha az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A szolgálati viszony alanyának titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályai irányadók azzal, hogy a jognyilatkozat megtételétől számított hat hónap – mint jogvesztő határidő – elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(8) A megtámadást a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

8. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

9. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

10. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint az annak alapján teljesített kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a rendvédelmi szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A rendvédelmi szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait és jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére e törvénynek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(4) A kártérítés, valamint a sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a károkozás vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(5) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(6) Az elévülést megszakítja az igény bírósági érvényesítése iránti keresetindítás, a kereset megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése.

(7) Az elévülés megszakadása, valamint az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

(8)¹² Az elévülés határidejébe nem számít bele a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény vonatkozásában benyújtott szolgálati panasz benyújtásától a szolgálati panasz elbírálásáig terjedő időtartam, kivéve, ha a 268. § (3) bekezdése alapján a szolgálati panasz elutasítására kerül sor.

12. § (1) Napon – ha jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés – így különösen a kézbesítés – történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

(5) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt az ellenkező bizonyításáig megtartottnak kell tekinteni.

13. § (1) A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának (2) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy – beleegyezésével – az e törvényben meghatározott más szervezetnél szolgálat teljesítésére. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A miniszter a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat a szolgálati érdek figyelembevételével és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(6) A szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése miatt a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítése esetén a hivatásos állomány tagja az átminősített munkakörben szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a hivatásos állomány tagját – a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekét is figyelembe véve, beleegyezésével – szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát a 80. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásával meg kell szüntetni. Ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a 86. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.

14. § (1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a rendvédelmi szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, az előítéletektől való mentesség és az együttműködés.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel és a közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

15. § (1) A hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint

(3) A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

(4) A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

(5) A tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

(6) A főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

(7) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

16. § (1) A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát az adott rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban.

17. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.

(2) Az egyenruha viselése a rajta elhelyezett szolgálati jelvénnyel együtt igazolja a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozást.

(3) A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult.

(5) Az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztás ellátásához rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma).

18. § (1) A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.

(2) A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl – a miniszter által meghatározottak szerint – igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

(3)¹³ A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a szolgálati igazolvány a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazza. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

(4) A szolgálati jelvény a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.

19. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a szolgálati elöljárót tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa.

(2) A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását szolgálati elöljárójának bejelentse.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása az e törvényben foglaltak szerint megtiltható vagy korlátozható. A külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

20. § (1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről – szabadsága ideje alatt is – a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni. A visszarendelés miatt szolgálatban töltött időt a túlszolgálat szabályai szerint, a szabadság ideje alatt történő visszarendelés esetén a túlszolgálat szabályai szerint vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni.

21. § (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést – a 103. §-ban meghatározott esetet kivéve – nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(3) Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány érdek-képviseleti szerveinek tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

(6) A hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról – közvetlenül vagy közvetve – nyilatkozatot tegyen. A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy pártszimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

23. § (1) A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

24. § (1) A hivatásos állomány tagjai érdek-képviseleti szerveket az egyesülési jog alapján – az e törvényben meghatározott keretek között – hozhatnak létre, valamint csatlakozhatnak azokhoz. A hivatásos állomány tagjának joga, hogy – törvényben meghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekei előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdek-képviseleti szervezetet alakítson, továbbá az általa választott szervezetbe – kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően – belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.

(2) Az érdek-képviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel – ideértve a rendvédelmi szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is – nem akadályozhatják meg a rendvédelmi szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancs és az intézkedés végrehajtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

(3) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az állományilletékes parancsnok köteles a döntését megindokolni.

(6) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának.

25. § A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra és tevékenységében való részvételre is.

26. § A rendvédelmi szerveknél a szolgálati érintkezés nyelve a magyar. E korlátozáson túl a hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

27. § (1) A hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget.

(2) A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását.

28. § (1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik –, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson.

29. § A hivatásos állomány tagja

30. § Az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy – a bankkártya kivételével – készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát.

31. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat – az e törvényben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Kormányrendelet meghatározza azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető gyakorol.

32. § (1) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (a továbbiakban: tábornok) szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, a tábornoki rendfokozat visszavonásáról, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról – az állományilletékes parancsnok által lefolytatott fegyelmi eljárást követően – a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(2) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(3) A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, és ezt a miniszternek köteles írásban jelenteni.

(4) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A tábornok a keresetindítás jogáról a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozatával lemondhat, ha a szolgálati viszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.

(5) Ha a tábornok munkaügyi pert kezdeményez, a per alperese a javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium.

33. § (1) Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.

(3) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást ajánlhat fel. Ha a rendvédelmi szerv nem ajánl fel másik szolgálati beosztást, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a neki felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. Ebben az esetben a hivatásos állományba jelentkező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn. A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatására intézkedni kell, és csak akkor lehet a hivatásos állományba jelentkezővel szolgálati viszonyt létesíteni, ha a jelentkező életvitele az ellenőrzés alapján nem kifogásolható.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a hivatásos állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.

(6) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(7) A rendvédelmi szervnél szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az (1)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor is csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(8) A rendvédelmi szerv az (1) és (6) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.

34. § (1)¹⁴ Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor.

(2)¹⁵ Ha a szolgálati viszony közszolgálati jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel létesül, a próbaidő kikötése kötelező, azzal, hogy próbaidő legfeljebb hat hónap időtartamra köthető ki. Mellőzhető a próbaidő kikötése, ha az áthelyezett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(3)¹⁶ Ha a szolgálati viszony olyan személy áthelyezésével létesül, akinek korábbi szolgálati viszonya áthelyezéssel változott közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra a próbaidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, feltéve, hogy az érintett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(4) Szolgálati viszony létesítésére a hivatásos szolgálat felső korhatáráig kerülhet sor. Egyebekben az áthelyezettnek meg kell felelnie a szolgálati viszony létesítéséhez a 33. § (1)–(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

35. §¹⁷ Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba kerülteket.

36. § (1) Kérelmére a szolgálat érdekének figyelembevételével hivatásos állományba visszavehető az, aki

(2) A hivatásos állományba visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig kerülhet sor.

(3) A hivatásos állományba visszavételkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavételre irányuló kérelem benyújtása között öt évnél kevesebb idő telt el. Legfeljebb hat hónap időtartamú próbaidőt lehet kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel kérelmezése között öt évnél több idő telt el.

37. § (1) Ismételt szolgálati viszony a 36. § szerinti feltételekkel határozott időre is létesíthető a hivatásos állomány szolgálatból tartósan távol levő tagjának helyettesítésére.

(2) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy a helyettesítés indoka megszűnésének időpontjához kötve kell meghatározni.

(3) Határozott idejű szolgálati viszony legfeljebb három évre létesíthető, és – ha a helyettesítésre okot adó körülmény nem szűnt meg – további két alkalommal három évvel meg lehet hosszabbítani.

38. § (1) A rendvédelmi szerv a 37. § szerinti határozott idejű szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, valamint a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet.

(2) A tartalékos-nyilvántartásba azt lehet felvenni, aki

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételt a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány volt tagja is kezdeményezheti. A nyilvántartásba vételhez szükséges a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulása.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban tíz évig tartható nyilván a hivatásos állomány volt tagja, ez az időtartam egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell.

(5) A tartalékos-nyilvántartásban szereplők részére a rendvédelmi szerv – évente legfeljebb tíz nap időtartamban – továbbképzési programokat szervezhet.

(6) Ha szükségessé válik a hivatásos állomány tartósan távol lévő tagjának helyettesítése, az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás betöltése érdekében az állományilletékes parancsnok tájékoztatást kérhet a tartalékos-nyilvántartásban szereplő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek nevéről és elérhetőségéről.

(7) A tartalékos-nyilvántartásban a hivatásos állomány volt tagjának nevét, személyes adatait, végzettségét és képzettségét, valamint a korábban betöltött szolgálati beosztásait lehet nyilvántartani.

(8) A tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

39. § (1) Akinek szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, azt mandátumának lejárta, tisztségének megszűnése után – tizenöt napon belül előterjesztett kérelmére – a hivatásos állományba vissza kell venni, ha nem esik a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények hatálya alá.

(2) Akinek rokkantsági, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, azt a hivatásos állományba akkor lehet visszavenni, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(3) Azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, akkor lehet a hivatásos állományba visszavenni, ha részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást lehet biztosítani.

40. § Hivatásos állományba visszavételkor a hivatásos állomány tagját a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő besorolási kategóriába és a fizetési fokozatba történő besorolás alapjául szolgáló szolgálati ideje figyelembevételével megállapított fizetési fokozatba kell besorolni.

41. § (1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

(2) Az (1) bekezdés c) pont cc)–cg) alpontjában és az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

42. § (1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója, valamint tanulója életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett szolgálati beosztása vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

(3) Szolgálati viszony a 33. §-ban meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az a 86. § (9) és (10) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

(5) A (3) és (4) bekezdésben

(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 3. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(7) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését – ha törvény másként nem rendelkezik – a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről vagy kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki – a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül – a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható, és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(9) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során

43. § (1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok döntésének meghozatala előtt köteles az érintettet az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás alapján és a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződéstől – az érintett meghallgatását követően – egyoldalú nyilatkozattal elállhat. Az ösztöndíjszerződés megszűnésével a hallgatói vagy a tanulói jogviszony is megszűnik.

(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat – a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve – meg kell semmisíteni, ha

(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy kifogásolható a hivatásos állomány tagjának, az ösztöndíjas hallgatónak vagy a tanulónak az életvitele, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

44. § (1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.

(2) A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövege a következő:

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.

45. § (1) A hivatásos állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és a hivatásos állomány tagjának besorolását, szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(2) Ha a hivatásos állományba kinevezés a miniszter vagy az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy az országos parancsok, egyéb, a szolgálati beosztásba helyezéssel kapcsolatos rendelkezést az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése tartalmazza.

(3) A hivatásos állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a szolgálatteljesítés rendjéről.

46. § (1) A hivatásos állomány pályakezdő tagja az „A” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kiváló vagy annak megfelelő minősítésű eredménnyel végző pályakezdőt a kinevezésre jogosult az „A” besorolási kategória második fizetési fokozatába is kinevezheti.

(2)¹⁸ A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni.

(3)¹⁹ A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(4) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(5) Külföldi szolgálatteljesítésre szolgálati beosztást létesíteni csak akkor lehet, ha az a munkaköri feladatok ellátásából természetszerűleg következik, és a hivatásos állomány tagja az azzal kapcsolatos feltételek ismeretében a szolgálati beosztásba helyezésébe beleegyezett.

47. § (1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott rendvédelmi szakmai képesítéssel, nem láthat el olyan szolgálatot, amelyhez a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megléte szükséges, és önálló intézkedésre nem jogosult. Szolgálatát csak a hivatásos állomány önálló intézkedésre jogosult tagjának irányítása mellett vagy kötelékben teljesítheti.

(2) A hivatásos állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti képzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben önhibájából nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

48. § Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok – az öregségi nyugdíjnak, a korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a Tny. 83/C. § (1) bekezdése, valamint a Knytv. 11. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével – haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

49. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a 47. § (1) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítéssel.

(2) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személyt – a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben – az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó „A” besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni. Szolgálatellátására a 47. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

50. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről.

(2) A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának véglegesítését az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.

51. § (1) A hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – ott teljesíti.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti

(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető:

(4) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből az Európai Unió intézményeinél és nemzetközi szervezetnél is teljesíthető.

52. § (1) A szolgálati viszony – az e törvényben meghatározott eseteket kivéve – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

53. § (1) A hivatásos állomány tagja szervezeti egységen belül magasabb szolgálati beosztásba csak beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásba előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.

54. § (1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére. A szolgálati beosztásból történő felmentés időpontjától a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(3) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés az életvitel kifogásolhatóságát állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) Ha a kifogástalan életvitel-ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti eleménél – feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztással rendelkezik – másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás a korábbi szolgálati beosztással azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztás is lehet.

(5) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, úgy az érintettet beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(7) A (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztásból történő felmentését megelőző – a korábbi szolgálati beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli – illetményének 85%-át kell folyósítani.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (4) bekezdés szerint felajánlott vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztást elfogadja, akkor az új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alóli felmentést követően vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

55. § (1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

56. § (1) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a 189. § szerint kell eljárni.

(3) A minősítésre alapozott alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött alacsonyabb szolgálati beosztásban kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen szolgálati beosztás a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, az 57. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével kell eljárni.

57. § (1) Szolgálati érdekből vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. Az átadó állományilletékes parancsnok a szolgálati érdekre hivatkozva az áthelyezést legfeljebb négy hónappal elhalaszthatja. Ha a hivatásos állomány tagja a tervezett szolgálati beosztást pályázattal nyerte el, az áthelyezés nem halasztható el.

(2) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése, ha az

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(4) A szolgálati érdekből történő áthelyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha az áthelyezés alacsonyabb vagy magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel is jár.

58. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített vezetői beosztásba – beleegyezésével – akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, vezetői kompetenciákkal rendelkezik, valamint az egészségi és pszichikai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött. Középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.

(5) A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

(6) A vezetői beosztásnak az (5) bekezdésben foglalt határozott idő lejártával történő megszűnése esetén a vezetői kinevezés visszavonására vonatkozó szabályok irányadóak.

59. § (1) A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harmincnapos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha az nem a 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői beosztása szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a visszavont vezetői beosztásnál, valamint nem vezetői beosztás felajánlása esetén legalább „C” besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a felajánlásról egészségi állapota miatt nem lehet dönteni, a hivatásos állomány tagját – a vezetői besorolása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani. Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél – feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll – a hivatásos állomány tagja részére képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja nem fogadja el a vezetői kinevezésről történő lemondást követően felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a rendvédelmi szervnél felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85%-ának folyósítása mellett – a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

60. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban e korlátoktól el lehet tekinteni. E korlátoktól a hivatásos állomány tagjának kérelmére is el lehet térni.

(3)²⁰ A hivatásos állomány tagjának nem tanulmányi szerződés keretében végzett oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel történik. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredetei szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

(2) Az ideiglenes átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

(3) Az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részére kerülhet sor.

(4) Az ideiglenes átrendelés időtartamára a hivatásos állomány tagját nem illeti meg az illetményen felüli további díjazás.

62. § (1) A hivatásos állomány tagja kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján – beleegyezésével – munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre.

(2) A más szervhez vezénylés legfeljebb öt évre szól. A más szervhez vezénylés leteltét követően újabb más szervhez vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylés megszűnése után legalább a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített.

(3) A vezényelt a más szervhez vezénylés ideje alatt a más szervhez vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának más szervhez vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a más szervhez vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

63. § (1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére – a (6) és (7) bekezdés kivételével – a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja

(4) A más szervnél megállapított illetmény és a (3) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos pótlék együttes összege – a vezényelt hozzájárulása nélkül – nem lehet kevesebb a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetménynél. A más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyán alapuló egyéb járandóságait kormányrendeletben foglaltak szerint kell biztosítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának ruházati ellátmányát a rendvédelmi szerv saját költségvetésének terhére biztosítja. A más szervhez vezényelt illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.

(6) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter vagy az országos parancsnok, az egyéb munkáltatói jogokat a más szervhez vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(7) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

64. § (1) A más szervhez vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(2) A más szervhez vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél – lehetőség szerint a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati helyen – a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a más szervhez vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

64/A. §²¹ A más szervhez vezényelt foglalkoztatása során a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokra a 108. § és a 109. § (2)–(6) bekezdése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 33/B. §-a és 33/C. §-a, az ellátott munkakörrel kapcsolatos összeférhetetlenségre a fogadó szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. § (1) A hivatásos állomány tagját a miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időre vezényelheti.

(2) A miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés elrendelésekor meghatározza, hogy a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be.

(2a)²² Az (1) bekezdéstől eltérően a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagját az 51. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervhez – beleegyezésével – az állományilletékes parancsnok vezényli, határozatlan időre. A (2) bekezdéstől eltérően a vezénylés csak szolgálati beosztás betöltésére történhet.

(3) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez

(4) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetében a 62. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően

(5) A miniszter a vezénylés fenntartásával a hivatásos állomány tagját meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbvezényelheti.

66. § (1) A hivatásos állománynak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

(2) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylés megszüntetését az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv indokolás nélkül kezdeményezheti.

(3)²³ A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli. Ha az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományának a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vagy a terrorizmust elhárító szervhez szolgálati beosztásba történő vezénylése esetén a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat alacsonyabb a viselt rendfokozatnál, a hivatásos állomány tagja a korábbi rendfokozatát viseli a vezénylés ideje alatt is, mindaddig, amíg a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb.

(4) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a meghatározott szolgálati beosztás besorolása – a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül – nem lehet alacsonyabb a vezénylés előtt betöltött szolgálati beosztás besorolásánál. A vezénylés megszüntetésekor a szolgálati beosztás felajánláskor a vezénylés helye szerinti utolsó szolgálati beosztást kell figyelembe venni.

67. § (1)²⁴ A hivatásos állomány tagja – a szolgálati beosztása meghagyása mellett – a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez vezénylésére a 62–64/A. §-ban foglalt szabályokat kell – az e §-ban foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni.

(2) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a vezénylés megszüntetése nélkül – a legfőbb ügyész kezdeményezésére – az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(3) A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez, meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell a 64. § (1) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére jogosult a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője is.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervtől meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, ruházati ellátmányának és a 63. § (3) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez történt vezénylésre irányadó szabályok szerint történik.

68. § (1)²⁵ A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével – határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)–(5) bekezdését, valamint a 64/A. §-t az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület (a továbbiakban: Fenntartói Testület) véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter határozza meg. A szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult vagy azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet terheli azzal, hogy annak összegét átadja a rendvédelmi szerv részére és azt a rendvédelmi szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósítja, és azzal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismereteinek fejlesztése érdekében vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai keretében – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának kezdeményezésére – külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő rendvédelmi szerv költségvetését terhelő költségtérítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját költségvetéséből kiegészítheti.

69. § (1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

(2) Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy az Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy az Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot meg nem haladó időtartamra – a szolgálati beosztása meghagyásával – az országos parancsnok vagy az országos főigazgató vezényli a külföldi szolgálatra.

(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(6) A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 64. § (2)–(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagjának külföldre vezénylése előzetes felkészítéshez kötött, a külföldre vezénylést megelőző szolgálati beosztásából történő felmentését követően a felkészítés időtartamára, de legfeljebb hat hónapig részére a külföldre vezénylés előtt megállapított illetményt kell folyósítani.

(8)²⁶ A rendvédelmi szerv hivatásos állományának összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra külföldre vezényelt tagját illetménye – a rá vonatkozó illetményrendszer szabályai szerint, a külföldre vezénylést megelőzően betöltött szolgálati beosztása alapján – a tartós külszolgálat időtartamára változatlanul megilleti, és az illetményt a tartós külszolgálat ideje alatt a hivatásos állományt érintő illetményemelések alkalmával emelni kell.

(9)²⁷ A külföldre vezénylés kezdő időpontját megelőzően az összekötő tiszt részére az évi rendes szabadságnak a külföldre vezénylést megelőző időtartamra eső időarányos részét ki kell adni.

70. § (1) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhatnak abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 86. § (1) bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) A hivatásos állománynak az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó tagjára a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

71. § (1) A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egyhavi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá.

(4) Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. A helyettesítés a viselt rendfokozatot nem érinti.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50–200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a szolgálati elöljárója helyettesítéséért díjazás csak az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követő időtartamra jár.

(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7) E § alkalmazásában:

72. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

73. § (1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

74. § (1) Szünetel a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki.

(2) A szünetelés az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően az 59. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

75. § Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány 54. § (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentett tagjának a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig.

76. § A 73–75. § szerinti szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A hivatásos állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a rendvédelmi szerv állományába tartozását nem használhatja fel. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

76/A. §²⁸ A szolgálati viszony szünetelése – a 171. § (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével – a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.

77. § (1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik:

(2) Az

(3) Az (1) bekezdés c)–i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, – a hivatásos állomány (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével – szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Ha a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(6) Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(7) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

78. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy – a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíj-megállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(4) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a rendvédelmi szervnek megtéríti.

79. § (1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére – valamely, e törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi szervnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumban könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásban – könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.

(2) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés nem rendelhető el.

(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetménye a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetményének 90%-a.

(4) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

80. § (1) A szolgálati viszony megszűnik:

(2) A szolgálati viszony megszüntethető:

81. § (1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár.

(2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt.

82. § (1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

83. § (1) A szolgálati viszony az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi szervnek a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá – ha fennáll – a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

84. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról – a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve – lemondhat.

(2) A lemondási idő két hónap, a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

85. § (1) Ha a szolgálati elöljárója részéről a hivatásos állomány tagját a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. A szolgálati viszony megszűnése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a hivatásos állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a hivatásos állomány tagja köteles a 84. § (2) bekezdése szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a rendvédelmi szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, a hivatásos állomány tagja részére a 87. § (2) bekezdése szerinti felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell fizetni.

86. § (1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel megszüntethető, ha

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát – az (5) és (6) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel meg kell szüntetni, ha

(3) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem önhibából bekövetkezett egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani.

(6) A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

(7) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja az (5) és (6) bekezdés szerint felajánlott szolgálati beosztást vagy a nem hivatásos munkakört nem méltányolható okból nem fogadja el.

(8) A (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(9) A (2) bekezdés b) pont szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 42. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(10) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan.

87. § (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

(3) Ha a felmentés oka a minősítés alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő – a szolgálati viszonyban töltött időre való tekintet nélkül – harminc nap.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

88. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a hivatásos állomány tagjának a 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kézbesítették.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

89. § Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző öt évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a 86. § (1) bekezdése alapján felmentéssel.

90. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése esetén – a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel – a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

(3) A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

(5) A hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést – a 91. § (8) és (9) bekezdésében meghatározott kivételekkel – a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

(8) A (6) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

91. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban – ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat – nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) A (2) bekezdés szerinti tartalékállomány idejére járó ideiglenes szolgálati járandóságot a hivatásos állomány tagját korábban foglalkoztató rendvédelmi szerv költségvetéséből kell biztosítani.

(5) Ha a tartalékállományban tartottnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdőnapjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni, és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a rendvédelmi szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

(7) Nem minősül a (6) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományban tartott nem fogadja el a neki felajánlott állást.

(8) Aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint kéri a tartalékállományban tartását, az végkielégítésre – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállomány a tartalékállományban tartott végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományban tartott a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett vagy a tartalékállományban tartott a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállomány megszüntetését, arra tekintettel, hogy további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen kezdődik meg, a tartalékállományba helyezést vagy tartalékállományban tartást – és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását – meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott a tartalékállomány megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(10) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a rendvédelmi szerv megfizeti.

92. § (1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az adatszolgáltató és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére az e törvényben meghatározottakon kívül a tartalékállományra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 4. melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

93. § (1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) A tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét kérheti az is, akinek a 91. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya, és nem került sor a 91. § (2) bekezdése szerinti tartalékállományban tartására.

94. § Ha törvény a tartalékállományba helyezettek vagy tartalékállományban tartottak foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 91–93. § szerint tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

95. §³⁵ A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében a kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni.

96. § A hivatásos állomány tagja, valamint

97. § (1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – az érintett miniszterek által meghatározott feltételekkel – más rendvédelmi szervhez áthelyezhető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya a rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezettnek meg kell felelni a rendvédelmi szervnél tervezett szolgálati beosztásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. A szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakirányú képzettség megszerzését határidő tűzésével elő kell írni.

98. § A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén – a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján – a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

99. § (1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat.

(2) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés szerint igazolást kell kiadni, amely tartalmazza

100. § (1) Ha a szolgálati viszony a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy f) pontja, a 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)–d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a rendvédelmi szerv a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát is, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezményekkel is meg kellett volna fizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 132. § szerint megkötött tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles

101. § (1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a hivatásos állomány tagja jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a hivatásos állomány érintett tagjára a legkisebb sérelemmel jár.

102. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok vagy az országos főigazgató rendeli el. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő kilencven napon belül fegyelmi, büntető-, méltatlansági vagy kártérítési eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

103. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a szolgálati elöljáró figyelmét felhívni. Ha a szolgálati elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

104. § (1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti (a továbbiakban: technikai ellenőrzés). Technikai ellenőrzésre képrögzítő, hangrögzítő, valamint kép- és hangrögzítő eszköz, továbbá a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezés alkalmazható.

(2) A technikai ellenőrzés és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A rendvédelmi szerv köteles gondoskodni arról, hogy a technikai eszközzel végzett ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) A rendvédelmi szerv technikai ellenőrzést kizárólag a szolgálatteljesítés ideje alatt, a szolgálatteljesítésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése céljából végezhet. Technikai ellenőrzéssel a hivatásos állomány tagjának magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A rendvédelmi szerv előzetesen írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) A technikai ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a kényszerítő eszköz alkalmazása vagy rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, valamint a hivatásos állomány tagja jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és azt a rendvédelmi szerv kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adhatja át.

(6) A technikai ellenőrzés során rögzített adatok legfeljebb a rögzítést követő harminc napig kezelhetőek, ezt követően – ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás – azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából – ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel – az adatkezelő rendvédelmi szerv a rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

105. § (1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

(2) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

106. § (1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmassági feltételeket a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve – a fizikai alkalmasság vizsgálatakor – a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, a 86. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

107. § (1) Az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, valamint az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, valamint az orvosi bizottság kezelheti.

(4) A hivatásos állomány tagja jogosult az egészségi vagy pszichikai állapotára vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációját megismerni, és kérelmére annak másolatát térítésmentesen rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyész, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból – a tényállás tisztázásához szükséges mértékig – továbbítható.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot vagy a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(8) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy orvosi bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról – kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével – az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

108. § (1) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – sem vállalhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat, a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(3) E § alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

109. § (1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

(2) A hivatásos állomány tagja – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Vezetői beosztást betöltő személy – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni

(4) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a gazdasági társaságban fennálló tagságát, ide nem értve, ha kisebbségi üzletrésztulajdonnal vagy a gazdasági társaság részvényeinek kevesebb mint húsz százalékával rendelkezik.

(5) Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(6) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.

110. § (1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles – kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a 109. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt kapott – írásban felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

111. § (1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését évente egy alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: egyéni teljesítményértékelés).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, vagy szolgálatra alkalmatlansága merült fel.

(3) Az egyéni teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(4) Az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének – a miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott – tárgyévi értékelését. A teljesítményfokozat a teljesítményértékelés szintjéhez kapcsolódóan lehet kivételes, jó, megfelelő, átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítmény.

112. § (1) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés – az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó – szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik az egyéni teljesítményértékelés szintjével.

(2) A 111. § (2) bekezdésében foglalt, a szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt elvégzett egyéni teljesítményértékelés esetén soron kívüli minősítést kell készíteni.

(3) Az értékelő vezető a minősítésben

(4) A minősítést az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott megállapítás esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

113. § (1) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(2) A minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően, a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. A minősítéssel szemben benyújtott szolgálati panasz a minősítésen alapuló munkáltatói döntés meghozatalára halasztó hatállyal bír.

(3) Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

(4) Ha a megismételt minősítés alapján a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 112. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel felmentéssel meg kell szüntetni, a megismételt minősítéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye. A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának megszüntetéséről rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott – nem halasztó hatályú – szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

114. § (1) A szolgálati beosztások

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó,

(4) Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter – a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján – rendeletben állapítja meg. A munkakör értékelése során a szolgálati beosztás szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) A szolgálati beosztás (4) bekezdés szerinti értékelésének felülvizsgálatát a miniszter elrendelheti.

(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, valamint a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat

(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakirányító 1 és szakirányító 2 vezetői beosztásba – a szervezeti szint és irányítói jogkör figyelembevételével – azt a vezetői beosztást betöltőt lehet besorolni, aki központi szervnél vagy az országos főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységnél több szervezeti elemet irányít vagy szervezeti egységet vezet, de nem minősül kiemelt vezetőnek, vagy a területi szerv vezetőjének helyettese.

115. § (1) A tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. A szolgálati beosztásba kinevezni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak azt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a szolgálati beosztás besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát. Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban kinevezi vagy előlépteti, vagy kinevezésre, előléptetésre terjeszti elő az arra jogosult elöljáróhoz.

116. § A hivatásos állomány tagját a fizetési fokozatba a fizetési várakozási idő alapján kell besorolni.

117. § (1) Nem vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő négy év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A fizetési fokozatban történő soron kívüli előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a hivatásos állomány tagjának a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A hivatásos állomány tagjának másik szolgálati beosztásba helyezése esetén – a vezetői beosztásba történő kinevezés kivételével –fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba helyezett tagjának fizetési fokozatát úgy kell megállapítani, hogy a vezetői beosztásba történő kinevezése előtt elért utolsó fizetési fokozatban a vezetői beosztásba helyezéséig a fizetési várakozási időből már eltelt időtartamhoz a vezetői beosztásban eltöltött időtartamot hozzá kell adni. Ha az így számításba vehető időtartam a négy évet meghaladja, a hivatásos állomány tagját magasabb fizetési fokozatba kell sorolni, úgy, hogy minden eltelt négy év után egy fizetési fokozatot kell emelni. Az ezt követően fennmaradt időtartamot az elért fizetési fokozatban már eltelt időtartamként kell figyelembe venni.

(6) A rendelkezési állomány ideje

118. § (1) Vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő szempontjából a vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe, a fizetési várakozási idő a vezetői beosztás esetében öt év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba első alkalommal történő kinevezéskor a hivatásos állomány tagját a vezetői besorolási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni.

(4) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának másik, alacsonyabb vagy azonos besorolású vezetői beosztásba helyezésekor fizetési fokozata nem változik, és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5)³⁷ A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni. Ha besorolása a korábbi vezetői beosztáshoz képest alacsonyabb rendfokozatot vagy beosztási illetményt eredményezne, a hivatásos állomány tagját a második vezetői fizetési fokozatba kell besorolni és részére a korábbi rendfokozatának megfelelő rendfokozatot megállapítani, abban az esetben is, ha a 9. mellékletben az adott vezetői fizetési fokozathoz rendszeresített rendfokozat annál alacsonyabb. A magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezéskor a vezetői beosztást betöltő vezetői fizetési várakozási ideje újraindul. Ha korábban már betöltött az új vezetői beosztással azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztást, az ott eltöltött fizetési várakozási időt figyelembe kell venni.

(6) Ha a hivatásos állomány korábban vezetői beosztást betöltő tagját nem vezetői beosztásba helyezését követően ismételten vezetői beosztásba nevezik ki, fizetési fokozatának megállapításakor figyelembe kell venni a korábban ezzel azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztásban töltött valamennyi időt.

119. § (1) A hivatásos állomány azon tagja, aki pályakezdőként létesít szolgálati viszonyt, a szolgálati viszony fennállása alatt nem helyezhető olyan besorolási kategóriájú szolgálati beosztásba, amelyhez a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban nincs hozzárendelve a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószám.

(2)³⁸ A hivatásos állomány 46. § (2) bekezdése szerint besorolt nem pályakezdő tagjának a fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.

(3)³⁹ A (2) bekezdés második mondata szerint besorolt hivatásos állomány tagjának rendfokozatát a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített legalacsonyabb rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatban kell megállapítani. A rendszeresített rendfokozatba akkor léptethető elő – figyelemmel a 121. §-ban foglalt rendelkezésekre is –, amikor a beosztása szerinti besorolási kategóriájához rendszeresített fizetési fokozathoz szükséges szolgálati időt eléri.

120. § (1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

121. § (1) A besorolás szerinti besorolási kategóriához tarozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba nem sorolható vagy léptethető elő. Az előmenetelhez szükséges feltételek meglétét a munkáltatói jogkör gyakorlója az esedékességet követően évenként felülvizsgálja, és a feltételek teljesülésekor a hivatásos állomány tagját előresorolja vagy előlépteti.

(4)⁴⁰ Középvezetői és beosztott vezetői szolgálati beosztás esetében a besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a vezetői fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott, az előresorolást megelőző továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a vezetői szolgálati beosztásban eltöltött időben teljesítményértékelései átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

122. § Magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba a hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeket, és az utolsó négy év egyéni teljesítményértékelésének átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez a 121. § (2) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

123. § (1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával vagy a szolgálati viszony megszüntetésével, a hivatásos állomány tagja az eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

124. § (1) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egységénél betölthető szolgálati beosztás esetén kiválasztási eljárás vagy pályáztatás keretében köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy.

(2) Ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok a tartalékállományból vagy az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szerv, vagy a Magyar Honvédség és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti eljárástól rendkívüli esetben a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok eltérhet.

125. § (1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik, és meglévő rendfokozatában legalább négy évet eltöltött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának a rendfokozati vizsgát utólag teljesítenie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(5) A miniszter az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(6) A soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresoroláskor és a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a hivatásos állomány tagjának új fizetési fokozatában a fizetési várakozási idő újraindul.

126. § Ha a hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezik, akkor az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához rendelt, – a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata szerinti – rendfokozatot kell részére megállapítani.

127. § (1) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt.

(3) A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

128. § (1)⁴¹ A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig érettségi végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén az érettségi végzettségtől el lehet tekinteni.

(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkezni. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

129. § A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

130. § (1) A szolgálati beosztás betöltéséhez a 128. és 129. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a rendészeti alapvizsga teljesítésére irányuló kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(3) A hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga teljesítéséig rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást nem tölthet be.

(4) Vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése szükséges.

131. § (1) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét – a szolgálati érdek figyelembevételével – támogatja.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából jogszabályban meghatározott továbbképzésben vagy átképzésben kell részesíteni. A képzési, továbbképzési kötelezettség önhibából történt elmulasztása az e törvényben meghatározott jogkövetkezményekkel jár.

132. § (1) Szolgálati érdekből a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával vagy a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel tanulmányi szerződést köthet a betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte.

(2) A tanulmányi szerződést, valamint a kötelezést – a lényeges tartalmi elemek: a képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek rögzítésével – írásba kell foglalni.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját vagy a hivatásos szolgálatot vállalót megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a rendvédelmi szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt időtartamot önhibából nem tölti le.

133. § (1) Az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztás betöltésére a 124. § rendelkezéseire figyelemmel pályázatot írhat ki. Jogszabály a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását előírhatja.

(2) A pályázati kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázat benyújtásának ténye, valamint a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában részt vevőkön, valamint a 275. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(4) Pályázatra kiírt szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(5) Pályázatot csak betölthető szolgálati beosztásra lehet kiírni. A pályázatot betöltött szolgálati beosztásra is ki lehet írni azzal a feltétellel, hogy annak legalább a pályázatban megjelölt határidőre betölthetőnek kell lennie.

134. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(2) A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – többheti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt a heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben

(4) A miniszter rendeletben állapítja meg a készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét.

135. § (1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és – a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – tizenkét óránál hosszabb.

(2) Az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható a hivatásos állomány egy vagy többhavi szolgálatteljesítési időkeretben foglalkoztatott tagjánál, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el.

(3) Fokozottan veszélyes – nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti – szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a hat órát.

(4) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.

(5) Az egyes rendvédelmi szerveknél alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit a miniszter állapítja meg.

(6) A szolgálatteljesítési időbeosztást – ide nem értve a túlszolgálat elrendelését – a szolgálati elöljáró a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közli a hivatásos állomány tagjával.

136. § (1) A hivatásos állomány

(2) A hivatásos állomány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, huszonnégy órás szolgálat teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezeket lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a 135. § (3) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

137. § (1) Munkaszüneti nap a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott munkaszüneti nap, valamint az egyes rendvédelmi szervek ünnepnapja:

(2) Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti.

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet a miniszteri rendeletben meghatározott egyes szolgálati időrendszerek esetében a hivatásos állomány tagjára is alkalmazni kell.

138. § (1) A hivatásos állomány 134. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz vagy harminc óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az egyenlőtlen beosztás szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő – annak engedélyezése esetén –

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(6) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

(7) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 60. és 61. §, a 71. §, valamint a 139–141. § nem alkalmazható.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, a hivatásos állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 134. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(9) Vezetői beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

139. § (1) Ha a szolgálati érdek vagy rendkívüli eset – így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, előre nem látható körülmény bekövetkezése – szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 134. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2)⁴² A szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat maximális időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a heti szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat együttesen nem haladhatja meg a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott heti időtartamot, a 134. § (2) bekezdése szerinti időkeret alkalmazása esetén négyhavi átlagban nem haladhatja meg az irányelvben meghatározott heti időtartamot.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása vagy egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése miatt kerül sor.

(4) A hivatásos állomány készenléti jellegű szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetében, ha szolgálatteljesítési ideje – a heti negyvennyolc óra figyelembevételével – eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.

140. § (1) A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát.

(3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása veszélyezteti a szolgálatellátást, a szabadidő kiadását hat hónapon belül kell biztosítani. Ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt, a szabadidő kiadása történhet hat hónapon túl is, de legkésőbb a következő év első félévében ki kell adni.

(5) A túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

141. § (1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető – szolgálati helyen kívüli – helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

(2)⁴³ A készenlét időtartama havonként – többhavi szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén havonkénti átlagban – a kettőszázhatvan órát nem haladhatja meg.

142. §⁴⁴ (1) A hivatásos állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult, továbbá az e törvényben meghatározott feltételekkel egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

(2) Az alap- és pótszabadság, valamint a szülési szabadság idejére távolléti díj jár.

143. § (1) A hivatásos állomány tagjának alapszabadsága évi huszonöt munkanap.

(2) A hivatásos állomány tagját évente pótszabadság illeti meg:

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság esetében a hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyban töltött ideje eléri a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot. A pótszabadság mértéke szempontjából a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetői beosztást betöltőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:

(5) A (2) vagy (4) bekezdés szerinti pótszabadságon túl évente öt munkanap pótszabadságra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja, ha szolgálati feladatait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti biztonsági részlegen látja el.

144. § (1) A hivatásos állomány tagját a tizenhat évesnél fiatalabb

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állomány tagjának gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik életéve betöltésének évében kell figyelembe venni.

(4) E § alkalmazásában

145. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap – ikergyermekek esetében hét munkanap – pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során apán a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

146. § (1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, valamint a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 143. § szerinti pótszabadságon felül tizennégy nap rekreációs célú pótszabadságra jogosult, ha

(2) A hivatásos állomány azon tagja, aki legalább harminc napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között – így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen – külföldön teljesít szolgálatot, a szolgálat lezárultát követő három hónapon belül jogosult az (1) bekezdés szerinti rekreációs célú pótszabadságra.

147. § (1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 148. §-ban foglaltak kivételével – egy évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat a miniszter állapítja meg.

(4) Ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítés 90%-át kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – távolléti díj jár.

(6) A többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett éjszakai pótlék összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt távolléti díjat kell térítésként folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésének időtartamára az illetményének a 165. § szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti szolgálatképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egy éves határidőbe be kell számítani.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj vagy térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díj vagy térítés legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat vagy térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását neki felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

148. § (1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg

(2) A gyermek betegségére tekintettel az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával méltányosságból egészségügyi szabadság állapítható meg a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagja részére,

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya vagy apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

149. § (1) A hivatásos állomány várandós, valamint szülő nő tagját huszonnégy hét egybefüggő szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy évig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek – ha nem veszi igénybe a 148. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot – a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezután a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

150. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a gyermek gondozása céljából a szülési szabadság letöltését követő naptól, az állomány férfi tagjának a gyermeke születésétől, örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

(2) Illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a hivatásos állomány tagjának

(3) A hivatásos állomány tagjának kérelmére, méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, – ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe – a munkavégzés idejére az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

151. § (1) Az illetmény nélküli szabadság tartamára alap-, pót- és egészségügyi szabadság nem jár.

(2) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára alap- és pótszabadság illeti meg a hivatásos állomány tagját. A szabadságot egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdve kell kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagjának méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható, azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

152. § (1) A szolgálati érdekre figyelemmel a hivatásos állomány tagját megillető szabadságot a tárgyév február 28-áig elkészített szabadságolási terv alapján, a hivatásos állomány tagjának méltányolható igényeire is tekintettel kell kiadni.

(2) A szabadság tartamának 50%-át egybefüggően, a 25%-át, de legalább tíz napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A rendvédelmi szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját harminc nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdekből a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-éig, kivételesen fontos szolgálati érdekből legkésőbb március 31-éig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

(4) A tárgyévre esedékes és a tárgyévben megkezdett, de a következő évre áthúzódó szabadságot a tárgyévi szabadságként kell figyelembe venni.

(5) A tárgyévre esedékes, de a (3) bekezdésben meghatározottak szerint ki nem adott szabadság iránti igény a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el, de az ilyen szabadság kiadását a hivatásos állomány tagja csak a 11. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül kérheti, illetve az csak az elévülési időn belül adható ki. Az elévülési idő letelte után a (7) bekezdésben foglaltak szerint, csak a szolgálati viszony megszűnésének időpontjában történő pénzbeni megváltásnak van helye.

(6) A rendvédelmi szerven belül történő áthelyezés, valamint a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott tárgyévi szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(7) Szabadság pénzbeni megváltására csak az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.

(8)⁴⁷ Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult. Ha a hivatásos állomány tagja a tárgyévben az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe – ide nem értve azt, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésére vagy halálára tekintettel szűnik meg – a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszatéríteni.

153. § (1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak az állományilletékes parancsnoknak tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidő-kedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok az oktatáson, képzésen való részvételt az (1) bekezdés alapján nem korlátozza, a saját elhatározáson alapuló képzésben való részvételhez a hivatásos állomány tagjának kérelmére illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban, képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja. Tanulmányi munkaidő-kedvezményként ebben az esetben a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott vagy a tanulmányi szerződésben megállapított mértékű szabadidőt kell biztosítani.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a rendvédelmi szerv – szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján – kötelezte, vagy a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg.

154. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból álló illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A hivatásos állomány tagja havonta alapilletményre és az egyéb pótlékokra jogosult. Az alapilletmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékból tevődik össze. Az ellátott feladattól és körülményektől függően a hivatásos állomány tagja az e törvényben megállapított egyéb pótlékokra jogosult.

(3) Az alapilletmény nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött szolgálati beosztáshoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira a rész-szakképesítés megszerzéséig.

(4) Az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

155. § (1) A beosztási illetmény a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és a rendvédelmi illetményalap szorzata.

(2) A beosztási illetmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 5–9. melléklet határozza meg. A kiemelt vezetők esetében alkalmazott illetményszorzó mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója a 9. mellékletben meghatározott keretek között állapítja meg.

156. § (1) A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött tizedik évtől kezdődően megillető, a szolgálatban eltöltött további ötévenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálatban eltöltött időnek a szolgálatból történő felfüggesztés és a szolgálati viszony szünetelésének időtartama, valamint az illetmény nélkül szabadság három évet meghaladó időtartama.

157. § (1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50–650%-a közötti értékben állapítja meg. (2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál

158. § (1)⁴⁸ A hivatásos állomány tagja az előző évi egyéni teljesítményértékelésének eredményétől függően, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére évente két alkalommal, április és szeptember hónapban, egyenlő mértékű teljesítményjuttatásban részesíthető.

(2) A teljesítményjuttatás tárgyévre meghatározott mértéke nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

(3) Az előző évi egyéni teljesítményértékelésre tekintettel a (2) bekezdés szerint a tárgyévre megállapított teljesítményjuttatásra a hivatásos állomány tagja akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik. Ebben az esetben a kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell intézkedni.

(4)⁴⁹ Az 51. § (2)–(4) bekezdése alapján a hivatásos állomány rendvédelmi szerven kívül szolgálatot teljesítő tagja – az előző évi egyéni teljesítményértékelés eredményétől függően – a foglalkoztató szerv személyi juttatás előirányzata terhére részesíthető teljesítményjuttatásban.

159. § A rendvédelmi illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap.

160. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a hivatásos állomány tagjának külföldön szerzett felsőfokú végzettsége, rendészeti, katonai vagy közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, továbbá vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és szolgálati beosztásokat, valamint az idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztásokat a miniszter állapítja meg.

(5) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként

(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez – kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát –, a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

161. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a szolgálati beosztás betöltésének idejére, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

(3) Az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat és a pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

162. § Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

163. § (1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a hivatásos állomány tagjának megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó, a szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik.

(4) A hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén a költségvetési törvényben meghatározott összeghatárok figyelembevételével – a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű – bankszámla-hozzájárulást adhat. A szolgálati viszony év közben történő megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.

(5) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a rendvédelmi szerv hibájából következik be – a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.

(6) A Magyar Államkincstár a hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

(7)⁵⁰ A hivatásos állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.

164. § (1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(2) A rendvédelmi szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagjának illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3)⁵¹ A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.

(6) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) 6:47. §-a szerinti mértéket.

165. § (1) A hivatásos állomány

(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

166. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, amelynek mértéke:

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. A jogosultság megállapításához a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt más jogviszony alapján már megkapta.

167. § (1) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a rendvédelmi illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Nem jár a napidíj, ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el, a napidíj fele jár, ha a nyolc órát nem éri el.

(2) Nem minősül belföldi kiküldetésnek a szolgálati hely működési területén belüli településen történő munkavégzés elrendelése.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult napidíjra, ha a belföldi kiküldetés során térítésmentes étkezést biztosítottak számára.

(4) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(5) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálati kiküldetés esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira figyelemmel.

(6) A hivatásos állomány azon tagját, akinek külföldi szolgálatteljesítési helyet határoztak meg vagy a változó szolgálatteljesítési helyek között külföldi szolgálatteljesítési hely is szerepel – ide nem értve a külföldre vezényelteket –, a napi szolgálatteljesítés külföldi szolgálati helyen történő teljesítése esetén naponta a belföldi napidíj 50%-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi napidíj illeti meg, ha a külföldi szolgálatteljesítés időtartama a napi négy órát eléri.

168. § (1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék, valamint a 180. § (2) bekezdése szerinti címpótlék.

169. § (1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

(2) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

(3) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.

170. § (1) A hivatásos állomány tagja részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

(2) A hivatásos állomány tagja – kiemelkedő munkateljesítménye alapján – üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket és támogatásokat állapíthat meg a hivatásos állomány tagja, közeli hozzátartozója, valamint a szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója részére.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit és mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

171. § (1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatás formáit és feltételeit törvény vagy kormányrendelet a 172. §-on kívül is megállapíthatja.

172. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

173. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés a), b) vagy h) pontja, 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)–d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által a 172. § (5) bekezdése alapján bejelentett hitelintézetet.

(3) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával az (1) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(5) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, vagy ha az (1) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(6) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

174. § A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

174/A. §⁵² Ha az 58. § (5) bekezdése szerint kinevezett területi vagy helyi szerv vezetőjének a 171. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elhelyezésének biztosításához különös szolgálati érdek fűződik, a rendvédelmi szerv az állam nevében eljárva kizárólag az ingatlan zártvégű pénzügyi lízing útján történő megszerzése céljából adósságot keletkeztető ügyletet köthet.

175. § (1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal a szolgálati viszony létesítésekor alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként ruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a rendvédelmi illetményalap 250%-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának és felhasználásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter – a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül – évente kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

(7) A természetbeni ellátás és a hivatásos állomány egyéb, ruházati utánpótlással kapcsolatos vásárlásának biztosítása érdekében a ruházatot biztosító szerv jogosult a hivatásos állomány tagjának az ellátás, vásárlás szempontjából szükséges adatait kezelni.

176. § (1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint – az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)–f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben további választható juttatásokat is meghatározhat, valamint az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő vagy nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartamra, amely során illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-éig, a szolgálati viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összege – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem lehet alacsonyabb a rendvédelmi illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb a tárgyévi költségvetésben meghatározott összegnél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő rendvédelmi szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, valamint ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon vagy a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, vagy a hivatásos állomány tagjának választása szerint – ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni. Nem kell visszafizetni a választható természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának elhalálozása miatt szűnik meg.

(6) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a választható természetbeni juttatások kifizetésének rendjét, módját és fajtáit, valamint éves összegét és mértékét.

177. § Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.

178. § (1) A hivatásos állomány tagjának járó vagy adható juttatások, költségtérítések és támogatások pénzbeli kifizetésére a 163. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A hivatásos állomány tagja részére biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy juttatásban részesülő tagjára és a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybe vevő, vagy választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, valamint a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett vagy levont összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke vagy értékének időarányos része.

179. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó elismerések adományozására jogosultak körét, valamint az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

180. § (1) A hivatásos állomány tagja részére kitüntető címként a miniszter tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A hivatásos állománynak a szolgálati beosztáshoz előírt végzettséggel és képzettséggel rendelkező tagja részére magas szintű szakmai ismeretei és példamutató magatartása alapján

(2) A hivatásos állomány tagja részére havonta

(3) A hivatásos állomány korábbi tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha annak viselésére a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja érdemtelenné vált, így különösen, ha

(5) Az adományozható kitüntető címek száma nem haladhatja meg a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott, tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók együttes létszámának

181. § (1) Fegyelemsértést követ el, és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével –, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a hivatásos állomány azon tagjának, aki a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő, katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4) Ha a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, – a Be. 485/A. §-ának szabályaira figyelemmel – a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni, és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

182. § (1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az eljárás alá vont személynek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, továbbá a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát – az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított három munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

183. § (1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró, vezető parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

184. § (1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta három év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állomány tagjának a büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el, és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

185. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

(2) A fenyítések (1) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fenyítés súlyosságát.

186. § (1) Pénzbírság fenyítés csak a 181. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható.

(2) A 181. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.

(3) A 181. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(4) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

(5) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb hathavi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. A határidőben meg nem fizetett pénzbírságot az illetményből kell levonni.

187. § (1) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetése esetében a már eltelt fizetési várakozási idő nem változik.

(2) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés e) pontja szerinti a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása esetén a fizetési várakozási idő a fenyítés meghatározott idejével meghosszabbodik, ennek leteltét követően kell vizsgálni a fizetési fokozatban történő előrelépés egyéb feltételeinek fennállását. A továbbképzési időszak a fenyítés időtartamával meghosszabbodik.

188. § Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés fenyítés alkalmazása a fizetési fokozatban visszasorolással nem jár együtt.

189. § (1) A hivatásos állomány tagját az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül kell a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor viselt szolgálati beosztásnál egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú szolgálati beosztásban a fenyítésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen szolgálati beosztás hiányában a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztását kell ideiglenesen, a fenyítésnek megfelelő időtartamban – az állománytáblázat módosítása nélkül – egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájúnak minősíteni, és a hivatásos állomány tagja számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt folyósítani. A hivatásos állománynak a fenyítés kiszabásakor vezetői beosztást betöltő tagja a fenyítés kiszabásakor általa vezetett szervezeti elembe nem osztható be fegyelmi fenyítés végrehajtásaként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagja továbbra is az eredeti szolgálati beosztásához és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.

190. § A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásával a hivatásos állomány tagja elveszíti a viselt rendfokozatát is.

191. § (1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás elrendelésének, lefolytatásának és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2) A miniszter és az országos parancsnok – ha e törvény kivételt nem tesz – az általa irányított szerv hivatásos állományába tartozó személy esetén a fegyelmi jogkört magához vonhatja, és e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

192. § (1) A fegyelmi jogkört – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó kivétellel, valamint a (4)–(6) bekezdésben a fegyelmi jogkör részét képező, fenyítés kiszabására való jogosultságra vonatkozó kivétellel – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(3) Az országos parancsnokkal, valamint kinevezett helyettesével szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

(4) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagjára csak a miniszter szabhat ki.

(5) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjára – a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagja kivételével – az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a szolgálati beosztásba kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.

(6) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása – ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja – annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a szolgálati beosztásba való kinevezésre jogosult.

193. § (1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi eljárás alá vont személyre kiterjed.

(2) Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 195. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az országos parancsnok vagy a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek, szervezeti egységek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja, vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, valamint szolgálati viszonyának megszüntetésére a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

194. § (1) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjával szemben – ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – a fegyelmi jogkör gyakorlója

(2) A 60. § szerinti átrendelés tartama alatt a hivatásos állomány tagja felett az átrendelés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és szolgálati beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervhez vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört – a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján – az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

195. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a hivatásos állomány tagjával szemben a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a fegyelmi eljárást elrendeli, vagy a hivatásos állomány tagját a 182. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni. Ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy – bonyolultabb ügyben – bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és a vizsgálat befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet harminc napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal – legfeljebb harminc nappal – meghosszabbíthatja.

196. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozati állománycsoportba tartozó személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztást betöltő személyre, valamint arra a személyre, akiknek szolgálati beosztásból eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

197. § (1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, valamint kérheti, hogy képviseletében az érdek-képviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka, vezetője, parancsnokhelyettese, továbbá az, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli, ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. A megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

198. § (1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére kell felfüggeszteni.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

199. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati beosztásból történő felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a fegyelmi eljárást – a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján – büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés tartama ez esetben sem haladhatja meg a tizennyolc hónapot.

(4) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek, vagy a (3) bekezdésben megjelölt határidő eltelt. Ha az eljárást a 210. § (1) bekezdés a)–d) vagy f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt három munkanapon belül ki kell fizetni.

(5) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető.

(6) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén az elsőfokú határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre szolgálati beosztásából fel kell függeszteni.

200. § Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem gyakorolhatja hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és fegyverét, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

201. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés elrendelése vagy meghosszabbítása ellen, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő vagy a meghosszabbításról rendelkező parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be.

(2) A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében újabb panaszt legfeljebb az előző panasz elbírálásától számított harminc nap elteltét követően nyújtható be.

202. § A 203–214. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állomány rendelkezési állományban levő, szolgálati beosztást be nem töltő tagjával szemben is.

203. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább három munkanappal kézbesíthető legyen.

(2) A rendvédelmi szerv hivatásos állománya tagjának értesítése közvetlen elöljárója útján történik.

(3) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait – az iratok között elkülönítve – zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője kizárólag a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, továbbá részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

204. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, valamint a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell.

(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket dokumentálni kell. Az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a szemléről és más eljárási cselekményekről jelentés is készülhet.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, másolatot kérhet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék, ha a megismerés jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

205. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen – amelynek időpontját közli – jelenjen meg.

(2) Az iratismertetésen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A vizsgáló az iratismertetés után jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően három munkanapon belül átadja az állományilletékes parancsnoknak.

206. § (1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok egyszeri alkalommal póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a tizenöt napot.

207. § (1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi vétség az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 185. (1) bekezdés § a)–c) pontja szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor nem fogadja el az egyszerűsített eljárást vagy vitatja a megállapított tényállást, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a 195. § (2) bekezdése szerint.

208. § A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok öt napon belül elbírálja az ügyet. Ennek keretében figyelmeztetést alkalmaz vagy fenyítést szab ki,– ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek – az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, vagy ha a 210. § (1) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

209. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, valamint egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

210. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 181. § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó vagy szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 181. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

211. § (1) A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát – ha minősített adatot nem tartalmaz – kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy részére.

(2) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt arról kell értesíteni, hogy hol tekintheti meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek.

212. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő nyolc napon belül a hivatásos állomány tagja vagy belegyezésével a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt öt munkanapon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata ellen panasznak helye nincs.

213. § (1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti, és az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül – amely határidőt szükség esetén további tizenöt nappal meghosszabbíthatja –, az első fokú fegyelmi határozatot

(2) Az elöljáró parancsnok határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljáró parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőjének.

214. § (1) A miniszter, az Országgyűlési Őrség parancsnokának hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

(2) A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni, és a bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet.

(3) Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

215. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatók.

(2) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(3) Ha a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

216. § (1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetés fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú határozat vagy a miniszter által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

(2) A fenyítés jogerős

(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő – a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve – a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

217. § A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

218. § A fenyítés hatálya alól a fenyítést kiszabó elöljáró – tábornok elleni eljárás esetén a miniszter – a 217. § a)–c) pontjában meghatározott, a végrehajtás befejezését követő időtartam eltelte előtt kivételesen mentesítheti a megfenyített személyt, ha a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított.

219. § (1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

220. § (1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 219. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 219. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

221. § (1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásából – a 165. § (1) bekezdésének alkalmazásával – az eljárás befejezéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapra felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagjának terhére rótt bűncselekmény a rendvédelmi szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető, átrendelhető.

222. § (1) A 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja elleni eljárás esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévülésére a fegyelmi eljárás elévülési szabályait kell alkalmazni.

223. § (1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, vizsgálót bíz meg. A vizsgáló tizenöt napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A vizsgálatra a 195–198. §, a 204. és 205. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül – a vizsgáló javaslata alapján – dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

224. § (1) Az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, határozattal dönt. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, döntése alapján a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, öt napon belül köteles a szolgálati viszony 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott – nem halasztó hatályú – szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

225. § (1) A hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását, ha

(2)⁵⁶ A hivatásos állomány tagja a Becsületbíróság összehívását a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kezdeményezheti a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

(3) A Becsületbíróság eljárásában a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról dönt.

(4)⁵⁷ Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.

226. § (1) A Becsületbíróság az ülése tárgyává tett ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az ügy iratai és a meghallgatott személyek nyilatkozatai alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül döntést hoz.

(2) A Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben megállapított tényállást nem bírálhatja felül, a megállapított tényállás alapján kizárólag arról hoz döntést, hogy

(3) A Becsületbíróság

(4) Ha a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a döntésről a fegyelmi jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti. A fegyelmi jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés helyett a 185. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti fenyítést szab ki vagy az eljárást megszünteti. A fegyelmi jogkör gyakorlójának ezen határozata ellen panasznak nincs helye, a határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

227. § (1) Az országos parancsnok névjegyzéket vezet a hivatás állomány azon tagjairól, akik a Becsületbíróság tagjaként eljárhatnak. A névjegyzék rendfokozati állománycsoportonként legalább tíz, legfeljebb ötven főt tartalmaz, akik példamutató magatartásuk, szolgálatellátásuk alapján méltóak a Becsületbíróság munkájában való közreműködésre. A névjegyzékre vételhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) A Becsületbíróság három főből áll.

(3) A Becsületbíróság elnökét – az MRK Etikai Bizottságától bekért javaslat alapján – az MRK Elnöksége jelöli ki a hivatásos állománynak a rendvédelmi szervnél összeállított névjegyzéken szereplő tagjai közül.

(4) A Becsületbíróság további két tagját a Becsületbíróságot összehívó elöljáró jelöli ki, a hivatásos állomány névjegyzéken szereplő, az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai közül.

(5) Nem lehet tagja a Becsületbíróságnak, aki

(6) Az állományilletékes parancsok, az MRK Etikai Bizottságának elnöke, valamint az érintett a tagok jelölésével szemben az (5) bekezdésre hivatkozva kifogással élhet. A kifogásolt tag helyett a jelölő három napon belül új jelöltet ad vagy a jelölést fenntartja. Ez esetben a tag kizárásáról a Becsületbíróság többi tagja dönt.

(7) A Becsületbíróság működési feltételeit az országos parancsnok biztosítja.

(8) A Becsületbíróság működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

228. § (1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható vagy amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

229. § (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a károkozó egyhavi alapilletményének 50%-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a háromhavi alapilletménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően

(3) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából a hivatásos állomány tagjának a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletményét kell alapul venni.

230. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

231. § (1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a rendvédelmi szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár, hiány bekövetkeztét és mértékét a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

232. § (1) A leltárhiányért való megtérítési felelősséget – a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában – csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni és átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak vagy akadályoztatása esetén a képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, az ügyben érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság vagy az ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

233. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban, leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes hathavi, a beosztott raktáros, anyagkezelő négyhavi alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

234. § A leltárhiányért a megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha