100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya a nyomozó hatóságra, valamint a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervére és a rendőrség terrorizmust elhárító szervére terjed ki.

(2) E rendelet az előkészítő eljárás lefolytatásának, a nyomozásnak, a leplezett eszközök alkalmazása indítványozásának, illetve engedélyezésének, valamint az ügyészségi nyomozás és az előkészítő eljárás során az ügyészséggel való együttműködés szabályait tartalmazza.

2. § A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a nyomozó hatóság vagy a nyomozó hatóság tagjának kizárásáról az arról hozott határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.

3. § (1) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megállapított határidő vagy határnap megtartásáról.

(2) Ha a határidő vagy a határnap megtartásának szempontjából jelentősége van, az elektronikus kapcsolattartás során felmerült üzemzavar vagy üzemszünet esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv üzemzavarról, üzemszünetről közzétett tájékoztatását vagy az üzemzavar, üzemszünet tényének igazolására alkalmas más iratot kell az ügyiratok között kezelni, ezek hiányában az üzemzavarról, üzemszünetről feljegyzést kell készíteni.

4. § (1) Az ügy áttételéről a nyomozó hatóság az áttételt elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.

(2) Ha az a nyomozó hatóság, amelyhez az ügyet áttették, hatáskörének, illetve illetékességének hiányát állapítja meg, haladéktalanul intézkedik az eljáró nyomozó hatóság kijelölése iránt. A kijelölt nyomozó hatóságról az ügyészséget tájékoztatni kell.

(3) Elkülönítés esetén az elkülönítésről rendelkező határozat rendelkező részében egyértelmű azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni az alapügy adatait, valamint az elkülönített ügy adatait is.

(4) Ha az elkülönített ügy áttétele indokolt, az ügyek elkülönítése és áttétele egyazon határozatba is foglalható.

(5) Rendszerint egyazon eljárást kell folytatni, és ebből a célból az ügyek egyesítésének lehet helye különösen

(6) Az ügyek elkülönítésének lehet helye különösen

5. § (1) A jegyzőkönyv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 359. §-ában meghatározottak mellett tartalmazza az alábbiakat is:

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatait a személyazonosságának megállapításához és a későbbi elérhetőségének biztosításához szükséges mértékben kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A büntetőeljárásban részt vevő személy hozzájárulásával, későbbi rövid úton történő elérhetőségének biztosítása érdekében elektronikus elérhetősége is rögzíthető, azzal, hogy amennyiben a büntetőeljárásban részt vevő személy személyes adatainak zárt kezelését kéri, az elektronikus elérhetőségét is zártan kell kezelni.

(3) Az eljárási cselekmény megszakítása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a megszakítás kezdő és befejező időpontját, valamint indokát. Ha a megszakítás tartama alatt az eljárási cselekmény lefolytatása szempontjából lényeges esemény történik, azt utólag a jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Amennyiben ennek nincs akadálya, a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni az eljárási cselekmény során készített helyszínrajzot, vázlatot, kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt, illetve egyéb feljegyzést.

6. § (1) Ha az eljárási cselekmény során hozott határozatot a nyomozó hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, azt a jegyzőkönyvben elkülönítve, jól látható módon kell rögzíteni. Ha az eljárási cselekmény során hozott határozatot a nyomozó hatóság külön határozatba foglalja, ennek tényére a jegyzőkönyvben utalni kell.

(2) A nyomozó hatóság az eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot a jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személyekkel kihirdetés útján közli.

(3) Ha az eljárási cselekmény során hozott, jegyzőkönyvbe foglalt határozatot olyan személlyel kell közölni, aki az eljárási cselekményen nincs jelen, a nyomozó hatóság a határozatot

7. § (1) A jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy az eljárási cselekményen történtek közérthető módon követhetők, ellenőrizhetők legyenek.

(2) Az eljárási cselekményen jelen lévő személy vallomását vagy más nyilatkozatát egyes szám első személyben vagy olyan módon kell rögzíteni, hogy abból a nyilatkozó személye és nyilatkozatának tartalma egyértelműen megállapítható legyen.

(3) Kérdésre adott válasz esetén akkor mellőzhető a kérdés lényegének jegyzőkönyvbe foglalása, ha a válasz alapján a kérdés tartalma megismerhető.

(4) A vallomás vagy nyilatkozat szó szerinti írásba foglalása esetén a feltett kérdéseket is szó szerint kell rögzíteni.

8. § (1) A jegyzőkönyvet utólagos módosítást kizáró módon kell elkészíteni. A kézírással készített jegyzőkönyvről számítógéppel szerkesztett példányt kell készíteni, és azt az ügyiratok között a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

(2) Ha a jegyzőkönyv többoldalas,

(3)¹

(4)²

9. §³

10. § (1) Papíralapú jegyzőkönyv kijavítása vagy kiegészítése során

(2) Ha a papíralapú jegyzőkönyv kijavításáról vagy kiegészítéséről új jegyzőkönyv készül, abban egyértelmű azonosításra alkalmas módon meg kell jelölni az eredeti jegyzőkönyv kijavított vagy kiegészített részét is. A kijavítás vagy kiegészítés tényét, idejét az eredeti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni, és meg kell jelölni a kijavítással, kiegészítéssel érintett jegyzőkönyv részletet is.

(3) Elektronikus formában készült jegyzőkönyv kijavítását, illetve kiegészítését a kijavítandó, kiegészítendő rész megjelölésével külön elektronikus okiratban kell elkészíteni, feltüntetve a javított vagy kiegészített jegyzőkönyv iktatószámát is.

11. § (1) Több intézkedésről, illetve a nyomozó hatóság több tagja által végzett intézkedésről egy feljegyzés is készíthető.

(2) A nyomozó hatóság ügyiratával – így különösen annak kézbesítésével – kapcsolatos feljegyzés az eljárás és az eljáró nyomozó hatóság adatait tartalmazó ügyiratra is feljegyezhető, ebben az esetben

(3) A feljegyzésre az (1)–(2) bekezdésben foglalt eltérésekkel a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

12. § (1) Az eljárás ügyiratait – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az eljárás során folyamatosan a Mellékletben foglaltak szerint kell rendezni.

(2) Az eljárási cselekmény előkészítésével, így különösen az idézéssel, értesítéssel, az eljárási cselekmény engedélyezésével, technikai feltételeinek biztosításával, továbbá annak elvégzésével és az eljárási cselekménnyel kapcsolatos jogorvoslattal összefüggő ügyiratokat rendszerint együtt kell kezelni.

(3) Azonos típusú eljárási cselekmények esetén az ügyiratokat az eljárási cselekmények időbeli sorrendjének megfelelően kell rendezni.

(4) Nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján teljesített eljárási cselekmények ügyiratai együtt vagy – feltüntetve a teljesítés jogsegély jellegét – az eljárási cselekmények jellegének megfelelően külön is kezelhetők.

(5) Az ügyészség rendelkezése alapján, továbbá ha az ügyiratok átláthatósága, könnyebb kezelhetősége érdekében indokolt, az (1)–(4) bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni. Az ügyiratok eltérő rendezése különösen az alábbi esetekben lehet indokolt:

(6) A nyomozó hatóság az ügyiratok részét képező tárgyi bizonyítási eszközöket és az egyéb bűnjeleket a bűnjelkezelésre vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint kezeli.

(7) Az ügyiratok között elkülönítetten kell kezelni a Be. 102. §-a alapján zártan kezelt, valamint a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adatot tartalmazó ügyiratokat.

(8) Az eljárás ügyirataitól elkülönítetten kell kezelni azokat az iratokat, amelyek a Be. alapján nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

13. § A papíralapú ügyiratot annyi példányban kell elkészíteni, hogy a papíralapú ügyiratkezelés – ideértve az ügyiratok kézbesítésének kötelezettségét is – biztosított legyen. A papíralapú ügyirat példányszáma az ehhez szükséges példányszámú eredeti ügyirat elkészítésével, vagy az eredeti ügyiratról készült – indokolt esetben hiteles – másolat vagy kiadmány készítésével is biztosítható.

14. § (1) A papíralapú ügyiratokat, valamint az elektronikus okiratokat – ideértve a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság által készített, valamint a bűnjelként kezelt kép-, hang-, illetve kép- és hangfelvételeket, valamint az egyéb, bármilyen formátumban rendelkezésre álló elektronikus dokumentumokat – a 12. § megfelelő alkalmazásával, azok jellegének megfelelően, külön-külön kell kezelni.

(2) A papíralapú ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni az ügyiratok között kezelt adathordozóra is.

(3) A papíralapú ügyiratokat legalább egy eredeti példányban kell elkészíteni. Ha az ügyiratok csak papír alapon állnak rendelkezésre, annyi másolati ügyiratpéldányról kell gondoskodni, hogy az eljárás során az előterjesztések – különösen a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekkel, illetve a jogorvoslatokkal kapcsolatos előterjesztések – ügyintézése megfelelően biztosított legyen.

(4) Az ügyészséggel folytatott elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyiratok papíralapú részéről mellőzhető a papíralapú másolati ügyiratpéldány készítése, ha a papíralapú ügyiratokról elektronikus másolat készült.

(5) Amennyiben a papíralapú ügyiratok elektronikus formában vagy elektronikus másolatként is rendelkezésre állnak, ezek, valamint az elektronikus okiratok felhasználásával – a 12. § megfelelő alkalmazásával – az ügyiratok egységes elektronikus példányát (a továbbiakban: egységes elektronikus ügyirat) kell elkészíteni.

(6) A nyomozó hatóság biztosítja, hogy az egységes elektronikus ügyirat tartalmazza az adathordozón rendelkezésre álló ügyiratokat is. A jogszabályban meghatározott központi tárhelyen tárolt ügyiratok nem képezik az egységes elektronikus ügyirat részét, a központi tárhelyen tárolt ügyiratokat az ügyiratjegyzéken kell feltüntetni, és biztosítani kell az azokhoz történő megfelelő hozzáférést.

(7) Az egységes elektronikus ügyirathoz ügyiratjegyzéket kell készíteni. Az ügyiratjegyzék készítése mellőzhető, ha annak elkészítését az eljárás időszerűségének biztosítása nem teszi lehetővé.

15. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén az elektronikus ügyiratkezelő rendszer leállása, üzemszünet vagy üzemzavar idején, vagy erre utaló körülmény észlelésekor – ha az eljárás időszerűségének biztosítása ezt elkerülhetetlenné teszi – a kapcsolattartást az ügyiratok adathordozón történő továbbításával vagy papíralapú ügyiratok továbbításával kell biztosítani.

(2) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a Be. 155. § (3) bekezdése alapján az ügyiratok papír alapon történő továbbításáról rendelkezik, a nyomozó hatóság a továbbiakban a rendelkezéssel érintett ügyiratokat – ideértve az elektronikus okiratokat is – papír alapon továbbítja. E rendelkezés nem akadálya a rendelkezéssel nem érintett ügyirat vagy ügyiratrész elektronikus kapcsolattartás útján történő továbbításának.

16. § (1) Ha rendelkezésre áll az egységes elektronikus ügyirat, a nyomozó hatóság a tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatait ennek felhasználásával teljesíti.

(2) Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a tájékoztatással, illetve előterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása során megküldött egységes elektronikus ügyirat nem tartalmazza az ügyiratok között elkülönítetten kezelt ügyiratrészt.

17. § (1) Elektronikus kapcsolattartás esetén a nyomozó hatóságnak a nyomozás befejezésére vagy az eljárás felfüggesztésére irányuló előterjesztése esetén az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a nyomozó hatóság

(2) Papíralapú kapcsolattartás esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy a nyomozó hatóság az előterjesztéshez a papíralapú ügyiratok két – egy eredeti és egy másolati – példányát csatolja.

18. § (1) Az ügyiratjegyzék az ügyiratot azonosítható módon, lehetőség szerint az azzal közvetlenül érintett természetes vagy jogi személy megjelölésével, az eljárási cselekmény típusának feltüntetésével tartalmazza.

(2) A nyomozó hatóság az ügyiratok papíralapú részének ügyiratjegyzékét az oldalszámozás alapulvételével, az ügyirat kezdő oldalszámának feltüntetésével készíti el.

(3) A nyomozó hatóság az ügyiratok elektronikus részének és az egységes elektronikus ügyirat ügyiratjegyzékét oly módon készíti el, hogy az egyes ügyiratok egyszerű, lehetőség szerint informatikai megoldáson alapuló kereshetősége és kezelése biztosított legyen.

19. § (1) Ha az ügyirat elveszett vagy megsemmisült, a nyomozó hatóság elsősorban a rendelkezésre álló másolatok felhasználásával, szükség esetén meghallgatással, kiadmányok, másolatok beszerzésével haladéktalanul intézkedik annak pótlásáról. Az ügyirat pótlásának okáról és az e körben tett intézkedésekről feljegyzést kell készíteni, amelyet a pótolt ügyirattal együtt kell kezelni.

(2) Mellőzhető az ügyirat pótlása, ha az eljárás befejeződött, annak folytatása nem várható, és az eljárást befejező határozat vagy annak pótlása rendelkezésre áll.

20. § (1) Ha a nyomozó hatóság az ügyészség vagy a bíróság hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzését vagy határozat meghozatalát tartja szükségesnek, annak érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az ügyészséghez előterjesztést tesz.

(2) Az előterjesztés tartalmazza

(3) Az előterjesztést olyan időben kell megtenni, hogy az eljárási cselekmény előkészítésére vagy a határozat meghozatalára megfelelő idő álljon rendelkezésre.

(4) Ha a nyomozó hatóság szükségesnek tartja, az előterjesztés megtételével egyidejűleg az ügyészséggel egyeztetést kezdeményez.

(5) Az előterjesztéshez az ügyiratokat vagy annak a javasolt eljárási cselekménnyel, illetve határozattal összefüggő részét csatolni kell.

21. § Ha a nyomozó hatóság a Be. alapján engedély iránti indítványt tesz az ügyészséghez, az indítványra az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az indítványból mellőzhetőek azok az adatok, amelyek a csatolt megkeresésben szerepelnek.

22. § (1) Az ügyészség utasításának végrehajtása érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője megteszi az utasítás szakszerű, hiánytalan, törvényes és a megjelölt határidőn belül történő végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. A nyomozó hatóság az utasítás végrehajtása érdekében szükség esetén egyeztetést kezdeményez az ügyészséggel.

(2) A nyomozó hatóság az ügyészség szóban tett utasítását abban az esetben is végrehajtja, ha annak írásba foglalását kérte.

(3) Ha az ügyészség felügyeleti jogkörében a megállapított törvénysértés orvoslására hívja fel a nyomozó hatóságot, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője haladéktalanul intézkedik a törvénysértés orvoslása érdekében.

23. § (1) Ha a Be. az ügyészség tájékoztatását írja elő, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a tájékoztatást az ezt megalapozó körülmény megjelölésével, jogszabályban meghatározott tartalommal nyújtja. A nyomozó hatóság a tájékoztatáshoz az ügyészség rendelkezése alapján csatolja az ügyiratokat vagy annak meghatározott részét.

(2) A tájékoztatásra egyebekben az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

24. § (1) Az előterjesztés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a nyomozó hatóság az ügyészség állásfoglalását kéri.

(2) Ha a nyomozó hatóság azért kéri az ügyészség állásfoglalását, hogy az ügyészség az ügyben az eljárást magához vonja, az állásfoglalás-kéréssel együtt egyeztetést kezdeményezhet.

25. § Ha az ügyészség a vádemelés után bizonyítási indítvány megtétele, bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása érdekében adatgyűjtést végez, és ehhez a nyomozó hatóságot igénybe veszi, a nyomozó hatóság az adatgyűjtést az ügyészség rendelkezései szerint végzi.

26. § (1) Ha olyan eljárási cselekmény elvégzése indokolt, amelyet a nyomozó hatóság, annak nyomozó szerve vagy szervezeti eleme (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkereső) illetékességi területén kívül szükséges elvégezni, ennek érdekében a nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények elvégzésére az eljárási cselekmény helye szerint illetékes más szervét vagy szervezeti elemét (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett) is megkeresheti.

(2) A megkeresést írásban kell megküldeni, abban közölni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges adatokat, és a megkeresés teljesítéséhez szükséges terjedelemben csatolni kell az ügyiratokat. A megkeresés késedelmet nem tűrő esetben szóban is közölhető, azonban azt utóbb írásba kell foglalni és a megkeresett részére meg kell küldeni.

(3) Ha a megkeresés teljesítése jogszabályba ütközik, vagy annak egyéb akadálya van, a megkeresett a megkeresőt erről tájékoztatja, és szükség esetén egyeztetést kezdeményez.

(4) A megkeresett a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt a megkereső rendelkezése alapján, önállóan végzi el.

(5) A megkeresett az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatja.

(6) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról – az (5) bekezdést kivéve – a megkereső gondoskodik.

(7) A megkeresett az eljárási cselekmény elvégzését követően az eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek. A megkereső és a megkeresett eltérő megállapodása hiányában a megkereső gondoskodik az őrizetben lévő személy és a lefoglalt dolgok elszállításáról.

(8) Az eljárási cselekménnyel összefüggésben a Be.-ben foglaltak szerint előterjesztett jogorvoslatot a megkeresett – indokolt esetben az elvégzés során keletkezett ügyiratokkal együtt – a megkereső részére továbbítja.

27. § (1) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét a 26. § megfelelő alkalmazásával keresheti meg, amennyiben az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon saját feladatkörben történő felderítése nehézséggel járna, vagy az a nyomozás lényeges elhúzódását eredményezné.

(2) Ha a nyomozó hatóság más nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét keresi meg, szükség esetén a 28. § szabályai szerint közös nyomozócsoportot hozhatnak létre.

28. § (1) A nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetői megállapodással közös nyomozócsoportot hozhatnak létre. A megállapodás érdekében a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői egyeztetést tartanak. Az egyeztetés nem járhat az eljárás indokolatlan elhúzódásával.

(2) A megállapodás tartalmazza

(3) A megállapodást az ügyészségnek a jóváhagyás kérdésében való döntés érdekében meg kell küldeni.

(4) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének e rendeletben meghatározott feladatait a közös nyomozócsoport vezetője látja el.

(5) Közös nyomozócsoport létrehozásának van helye különösen, ha

(6) Ha a nyomozás során olyan körülmény merül fel, amely alapján a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása vagy újabb megállapodás megkötése indokolt, a megállapodást a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok szerint módosíthatják. Ha az eljárást felfüggesztették, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetői döntenek a közös nyomozócsoport fenntartásáról vagy megszüntetéséről, ennek érdekében a közös nyomozócsoport vezetője javaslatot készít.

(7) A közös nyomozócsoport megszűnik, ha

(8) A közös nyomozócsoport az abban részt vevő nyomozó hatóságok arra felhatalmazott vezetőinek megállapodása alapján megszüntethető. A megszüntetésre a közös nyomozócsoport létrehozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A megszüntetésről szóló megállapodás tartalmazza a nyomozást folytató hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot, vagy azt, hogy hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a közös nyomozócsoport a nyomozó hatóság kijelölésére előterjesztést tesz.

29. § (1) Ha a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a rendőrségről szóló törvény vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) szerinti intézkedés (a továbbiakban együtt: rendészeti intézkedés) alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, az arra jogosult hatóságnál rendészeti intézkedést kezdeményez, vagy azt a nyomozó hatóság tagja maga végrehajthatja, ha arra jogosult.

(2) A nyomozó hatóság a Be. alapján elrendelt intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése érdekében, ha annak törvényi feltételei fennállnak, rendészeti intézkedésről – így különösen igazoltatásról, elfogásról, helyszín biztosításáról, kényszerítő eszköz alkalmazásáról – rendelkezhet, vagy a nyomozó hatóság tagja azt maga hajthatja végre, ha arra jogosult.

(3) A rendészeti intézkedés tényére az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben vagy a feljegyzésben utalni kell. A rendészeti intézkedésről készült iratokat szükség esetén a jegyzőkönyvhöz vagy feljegyzéshez csatolni kell.

(4) A nyomozó hatóság tagja nem alkalmazhat rendészeti intézkedést, ha az annak alapjául szolgáló cselekménnyel, körülménnyel összefüggésben a Be. alapján intézkedés vagy eljárási cselekmény végezhető.

30. § (1) A nyomozó hatóság a rendészeti intézkedés során, szükség esetén a rendészeti intézkedést végrehajtó szerv megfelelő tájékoztatásával gondoskodik arról, hogy a rendészeti intézkedéssel érintett, büntetőeljárásban részt vevő személy – különösen a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a terhelt – büntetőeljárási jogait is megfelelően gyakorolhassa.

(2) A rendészeti intézkedés befejezését követően a nyomozó hatóság feladata a büntetőeljárásban részt vevő személy megfelelő közreműködésének, jelenlétének biztosítása, amely érdekében a Be. szabályai szerint jár el.

31. § (1) A nyomozó hatóság biztosítja, hogy az eljárási cselekménnyel egyidejűleg vagy azt követően az arra jogosult hatóság saját hatáskörben rendészeti intézkedést végezzen, vagy más hatósági eljárást folytasson, ha az a büntetőeljárás lefolytatásának érdekeit nem veszélyezteti.

(2) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a rendészeti intézkedés vagy más hatósági eljárás elvégzésének korlátozása vagy megszakítása érdekében intézkedhet.

32. § A NAV tv. 36/L. § (1) bekezdése szerinti lefoglalás végrehajtása során e rendelet megfelelő alkalmazásával kell eljárni, azzal, hogy

33. § (1) Az eljárási cselekmények eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy más hatóság közreműködése kezdeményezhető.

(2) Ha az eljárási cselekmény eredményes elvégzése, feltételeinek biztosítása érdekében rendészeti intézkedés is szükséges, a 29. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

34. § (1) A nyomozó hatóság nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére tesz előterjesztést az ügyészséghez, ha az eljárás során

(2) Az előterjesztés mellőzhető, ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély keretében teljesítendő eljárási cselekmény az elérni kívánt célhoz képest aránytalan terhet jelentene vagy az eljárás aránytalan elhúzódását eredményezné, mással pótolható, továbbá ha a nemzetközi bűnügyi jogsegély iránti kérelem előterjesztésétől eredmény nem várható.

(3) A nyomozó hatóság a nemzetközi bűnügyi jogsegély indokoltságáról az ügyészséggel egyeztethet.

35. § (1) A nyomozó hatóság annak megállapítása érdekében, hogy rendelkezésre állnak-e a 34. § (1) bekezdése szerinti bizonyítási eszközök, azok hol találhatók, beszerzésük érdekében milyen eljárási cselekmények és milyen feltételekkel teljesíthetők, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint a külföldi bűnüldöző hatóságot közvetlenül is megkeresheti.

(2) Az (1) bekezdést – az ügyészség jóváhagyásával – megfelelően alkalmazni kell a nemzetközi bűnügyi jogsegély előterjesztését követően a jogsegélykérelem teljesítésével, akadályával kapcsolatos információk beszerzése, illetve a jogsegélykérelem teljesítésének elősegítése érdekében.

(3) A nyomozó hatóság a megkeresésről, illetve annak eredményéről feljegyzést készít, ha az írásban nem áll rendelkezésre.

36. § (1) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás során a külföldi bűnüldöző hatóságnak a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének szabályai szerint előterjesztett megkereséséről és a megkeresés alapján nyújtott tájékoztatásról feljegyzést készít, ha a megkeresés és az annak alapján nyújtott tájékoztatás írásban nem áll rendelkezésre.

(2) A vizsgálat során a külföldi bűnüldöző hatóságnak az (1) bekezdés szerinti megkereséséről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatni kell.

37. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztés az alábbiakat is tartalmazza:

(2) A nemzetközi bűnügyi jogsegély kezdeményezésére irányuló előterjesztéshez az annak teljesítéséhez szükséges ügyiratokat a külföldi igazságügyi hatósághoz történő továbbításra alkalmas módon csatolni kell.

(3) A nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldi tartózkodására utaló adatokat, körülményeket is.

(4) A nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztéshez – az európai elfogatóparancs kibocsátására irányuló előterjesztés esetén az ügyészségi jóváhagyás érdekében – csatolni kell a belföldi elfogatóparancsot.

(5) A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:

(6) A büntetőeljárás átadására irányuló előterjesztéshez az ügyiratokat a 17. § (1) bekezdése szerint kell csatolni.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben lehetőség szerint más módon, így különösen másolat készítésével, szemle elvégzésével, szakértői vizsgálattal kell biztosítani az átadásra nem kerülő tárgyi bizonyítási eszközre, bűnjelre vonatkozó információ átadását.

(8) Hivatalos irat kézbesítésére irányuló előterjesztéshez csatolni kell a kézbesítendő ügyiratot, valamint annak a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti fordítását is.

(9) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény vagy az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti közös nyomozócsoport létrehozásának kezdeményezésére irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:

38. § (1) Az eljárási cselekményt úgy kell előkészíteni és lefolytatni, hogy az eljárás észszerű időn belül befejezhető legyen, az eljárási cselekmény megismétlése vagy újabb eljárási cselekmény elvégzése lehetőleg ne váljon szükségessé.

(2) Az eljárási cselekmény – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csak kivételesen és csak rövid időre szakítható meg.

(3) Az eljárási cselekményt megszakítás helyett be kell fejezni, és – indokolt esetben – új eljárási cselekményt kell végezni, ha

(4) A (3) bekezdés esetén az új eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvben az előző eljárási cselekmény óta bekövetkezett változásokat is rögzíteni kell.

39. § (1) Az eljárási cselekmény megkezdésekor a nyomozó hatóság számba veszi a megjelenteket, és a jelenlévőket tájékoztatja az értesített, de meg nem jelent személyekről – különösen a védőről és a segítőről –, a távolmaradás ismert okáról, valamint arról, ha a távolmaradás az eljárási cselekmény elvégzésének nem akadálya.

(2) Folytatólagos eljárási cselekmény során a tájékoztatást, figyelmeztetést csak a szükséges mértékben kell megismételni.

40. § (1) Az eljárási cselekményt olyan körülmények között kell lefolytatni, amelyek kizárják az eljárási cselekmény lefolytatásának vagy az eljárási cselekmény során jelen lévő személyek befolyásolását.

(2) Az eljárási cselekmény során törekedni kell az ellentmondások tisztázására, ennek érdekében a szükséges mértékben korábbi eljárási cselekmények eredménye is ismertethető, ha az az eljárás érdekeit – így különösen bizonyítási cselekmény lefolytatásának eredményességét – nem sérti.

(3) Az eljárási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy az eljárási cselekményen jelen lévők megfelelő módon követhessék az eljárási cselekmény végrehajtását, az eljárási jogaikat gyakorolhassák – így különösen észrevételeket, indítványokat tehessenek – és kötelezettségeiket teljesíthessék.

(4) Az eljárási cselekmény lefolytatása során is minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elkövető felkutatása és elfogása céljából.

41. § Ha a tanú kihallgatása során bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatóvá válik, a tanú kihallgatását be kell fejezni, és az eljárási cselekmény a gyanúsítotti kihallgatásra vonatkozó szabályok szerint folytatható.

42. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személyt, ha annak feltételei fennállnak, az első kapcsolatba kerüléskor, de legkésőbb az őt érintő első eljárási cselekmény megkezdésekor megfelelően, közérthetően tájékoztatni kell a jogairól, és figyelmeztetni kell a kötelességeire. Az eljárás során a továbbiakban a büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére, vagy ha azt a nyomozó hatóság egyéb okból szükségesnek tartja, az érintett jogairól és kötelességeiről felvilágosítás adható.

(2) A tájékoztatás írásos tájékoztató átadásával is megtörténhet. Az írásbeli tájékoztató átadása nem érinti a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettséget.

(3) Ha a Be. olyan figyelmeztetést ír elő, amelynek közlése és jegyzőkönyvbe foglalása az eljárási cselekmény során kötelező, a figyelmeztetés szóbeli közlése írásbeli tájékoztató átadása esetén sem mellőzhető.

(4) A tájékoztatásnak – a büntetőeljárásban részt vevő személy jogaihoz igazodóan – ki kell terjednie legalább az alábbiakra:

(5) A tájékoztatás lényegét és annak megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni vagy arról feljegyzést kell készíteni. Ha a tájékoztatásra írásbeli tájékoztató átadásával került sor, a jegyzőkönyvben elegendő ennek tényére utalni.

(6) A nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy kérésére külön tájékoztatást nyújt az elektronikus kapcsolattartás vállalásának lehetőségéről és következményeiről.

(7) A büntetőeljárásban részt vevő személy segítője vonatkozásában a tájékoztatást a segített és a segítő jogaira nézve is megfelelően teljesíteni kell.

43. § (1) Az eljárási cselekmény elvégzésének biztosítása érdekében a Be. alapján elrendelt testi kényszer alkalmazását a 29. § (2) bekezdése alapján a nyomozó hatóság arra jogosult tagja saját hatáskörben hajtja végre, vagy a rendészeti intézkedés elvégzéséről rendelkezik.

(2) A testi kényszer elrendelését jegyzőkönyvbe kell foglalni, az alkalmazott rendészeti intézkedés jegyzőkönyvezésére a 29. § (3) bekezdése az irányadó.

(3) Testi kényszer elrendelése esetén a büntetőeljárásban részt vevő személyt tájékoztatni kell, hogy indítványára a nyomozó hatóság a testi kényszer elrendeléséről határozatot hoz.

44. § (1) Rendbírság kiszabását vagy testi kényszer alkalmazását megelőzően a büntetőeljárásban részt vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy ha a rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására okot adó magatartást a figyelmeztetést követően is tovább folytatja, vagy kötelezettségét továbbra sem teljesíti, vele szemben rendbírság kiszabására vagy testi kényszer alkalmazására kerül sor.

(2) Súlyos vagy ismételt esetben rendbírság kiszabható vagy testi kényszer alkalmazható figyelmeztetés nélkül is.

(3) Az eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a nyomozó hatóság e körben tett intézkedését az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az eljárás rendjének súlyos vagy ismételt megzavarásával hivatásának vagy foglalkozásának szabályát megszegi, a nyomozó hatóság indokolt esetben erről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkör gyakorlóját.

45. § (1) Az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó vagy zavaró, a büntetőeljárásban részt nem vevő személyt figyelmeztetni kell, hogy vele szemben a Be. alapján testi kényszer vagy rendbírság alkalmazásának van helye, ha akadályozó vagy zavaró magatartását a figyelmeztetést követően is tovább folytatja.

(2) Súlyos vagy ismételt esetben testi kényszer figyelmeztetés nélkül is alkalmazható az akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében.

(3) Rendbírság kiszabását megelőzően lehetőség szerint az akadályozó vagy zavaró magatartást tanúsító személynek az eljárási cselekmény helyszínéről történő eltávolítása érdekében kell intézkedni.

(4) Az eljárás rendjének megzavarásával kapcsolatos körülményeket, valamint a nyomozó hatóság e körben tett intézkedését jegyzőkönyvbe kell foglalni, testi kényszer alkalmazása és rendbírság kiszabása esetén az (1) bekezdésben megjelölt személy a továbbiakban egyéb érdekeltként vesz részt az eljárásban.

46. § (1) A talált nyomok, anyagmaradványok és bizonyítási eszközök

(2) A nyomokat, anyagmaradványokat és egyéb lefoglalt dolgokat a bűnjelkezelésről szóló jogszabályokban foglaltak szerint kell kezelni.

(3) A nyomozó hatóság az eljárási cselekményen jelen lévő személy által átadott iratot, egyéb bizonyítási eszközt – ide nem értve a 104. § szerinti beadványt – lefoglalja.

47. § (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy nem magyar anyanyelvű, kérelmére tolmácsot akkor is ki kell rendelni, ha ismeri a magyar nyelvet.

(2) Ha az eljárási cselekmény során tolmácsot kell igénybe venni, a jegyzőkönyv tartalmazza az alábbiakat is:

(3) A nyomozó hatóság lehetőség szerint a tolmács igénybevétele nélkül is meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy a tolmácsolást megértette-e.

48. § (1) A külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekmény során lehetővé kell tenni, hogy államának konzuli tisztviselője jelen lehessen.

(2) A külföldi állampolgár részvételével tartott eljárási cselekményről kérelemre az állampolgársága – ha az érintett több állam állampolgára, az általa megjelölt állampolgársága – szerinti külképviseletet a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon keresztül akkor értesíti, ha az érintett ezt az eljárási cselekményt megelőzően kéri.

(3) A külképviseletet az eljárási cselekményről abban az esetben is haladéktalanul értesíteni kell, ha a külföldi állampolgár a (2) bekezdés szerinti kérelmét olyan időpontban terjesztette elő, hogy állama konzuli tisztviselőjének a megjelenése az eljárási cselekményen már nem biztosítható.

49. § Ha a nyomozó hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgárnak, illetve rá tekintettel más személynek a humanitárius célból történő tartózkodási engedéllyel való ellátását indítványozza, erről az indítvány megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.

50. § (1) A halaszthatatlan eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:

(2) Az eljárási cselekményről utólag hozott határozatban fel kell tüntetni az alábbiakat is:

51. § (1) Szaktanácsadó különösen az alábbi esetekben vehető igénybe:

(2) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez, valamint a test sérthetetlenségét érintő mintavételhez szaktanácsadót kell igénybe venni azzal, hogy a szaktanácsadó nem végezhet műtétnek minősülő beavatkozást.

(3) Vér-, illetve vizeletminta vételéhez szaktanácsadóként egészségügyi intézmény erre feljogosított alkalmazottja is igénybe vehető.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja esetén botanikus vagy növénytermesztésben jártas, kellő szakértelemmel és megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező személyt vagy intézményt kell szaktanácsadóként igénybe venni.

(5) A nyomozó hatóság a szaktanácsadó igénybevételének elrendeléséről feljegyzést készít, vagy azt a szaktanácsadó közreműködésével érintett eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja.

(6) Ha a szaktanácsadó a kötelezettségét nem teljesíti, ebből az okból rendbírság kiszabásának nincs helye, ebben az esetben haladéktalanul más szaktanácsadó igénybevételéről kell gondoskodni.

52. § (1) Az eljárási cselekmény a törvényes képviselő távollétében nem folytatható, illetve új eljárási cselekmény nem végezhető, ha ahhoz olyan nyilatkozatot kell beszerezni, amelyre a büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképessége nem terjed ki. E nyilatkozat beszerzése érdekében az eljárási cselekményen a törvényes képviselő jelenlétét biztosítani kell.

(2) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személy az eljárási cselekmény lefolytatásához szükséges nyilatkozat tételére büntetőeljárási cselekvőképességgel rendelkezik, azonban a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkezik, az eljárási cselekményről a törvényes képviselőt a Be. 72. § (4) bekezdésében foglaltak biztosítása érdekében értesíteni kell.

53. § (1) A büntetőeljárásban részt vevő személy büntetőeljárási cselekvőképességét akkor kell vizsgálni, ha ennek hiányára utaló adat, körülmény merül fel, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő személy életkora, mentális állapota vagy a rendelkezésre álló okiratok alapján.

(2) Ha a Be. 73. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt körülmények miatt a törvényes képviselő büntetőeljárásból való kizárása indokolt, a kizárásra, valamint az ügygondnok kirendelésére soron kívül előterjesztést kell tenni az ügyészséghez. A kizárásról szóló döntés elleni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya, a döntéstől az ügygondnok jár el.

(3) A polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező büntetőeljárásban részt vevő személyt érintő eljárási cselekmény befejezése esetén a törvényes képviselővel együttműködve kell gondoskodni a büntetőeljárásban részt vevő személy útbaindításáról, átadásáról vagy otthonába kíséréséről.

54. § (1) A nyomozó hatóság a kiskorú törvényes képviselőjének a szülői felügyeletet gyakorló szülőt tekinti, ha a képviseleti jogának hiányára vonatkozó adat nem merül fel.

(2) A gyámság alá tartozó kiskorú törvényes képviseletét a gyám látja el. A nevelésbe vett kiskorú törvényes képviselője a gyámhatóság által kirendelt gyermekvédelmi gyám. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett kiskorú törvényes képviselője – gyámhatóság eltérő intézkedése hiányában – a szülő.

(3) Az ideiglenes hatályú elhelyezésről hozott határozatot, valamint a gyám képviseleti jogának igazolására a gyámhatóságnak vagy a bíróságnak a gyám kirendelését is tartalmazó határozatát be kell szerezni.

(4) A törvényes képviselővel közölt határozat rendelkező részében fel kell hívni a figyelmét, ha a törvényes képviselőt önálló panaszjog illeti meg.

(5) Ha az 52. § (1) bekezdése alapján a törvényes képviselő jelenléte nem kötelező, és a késedelem nem jár veszéllyel, az értesítés, valamint az eljárási cselekmény előkészítése, illetve elvégzése során lehetőség szerint úgy kell eljárni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú részvételével tartott eljárási cselekményen jelen lehessen.

(6) A tizennyolcadik életév betöltésével vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váló és cselekvőképes személy törvényes képviselete megszűnik, és a korábban eljárt törvényes képviselő e minőségéből eredő jogait már nem gyakorolhatja.

55. § (1) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító, gyermekkor miatt nem büntethető személyt, amennyiben az szükséges, tanúként kell kihallgatni. A gyermekkorú kihallgatása során biztosítani kell a büntetőeljárási cselekvőképességre és a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedésekre vonatkozó szabályok érvényesülését.

(2) A bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorú részvételével tartott egyéb eljárási cselekmény során a gyermekkorúra az egyéb érdekeltre vonatkozó szabályok az irányadók.

56. § (1) A nyomozó hatóság az adatkérés Be. 262. §-a szerinti ügyészségi engedélyezésére vagy utólagos engedélyezésére vonatkozó indítványához csatolja az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmet ügyészségi engedélyezésre alkalmas módon kell előkészíteni.

(2) Egy indítványhoz több adatszolgáltatót érintő, illetve egy adatszolgáltatón belül több adatra vonatkozó kérelem is csatolható. A különböző adatszolgáltatókat érintő adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmeket adatszolgáltatóként külön kell elkészíteni.

(3) Késedelmet nem tűrő adatkérés esetén ennek tényét fel kell tüntetni a kérelemben, azonban a halaszthatatlanság indokát a megkeresett adatszolgáltató részére nem kell megjelölni. Az utólagos engedélyezésre vonatkozó indítvány tartalmazza a halaszthatatlanság indokát is.

(4) Az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelemben megfelelő kiemeléssel kell felhívni a megkeresett adatszolgáltató figyelmét arra, ha a nyomozó hatóság kifejezetten rendelkezett arról, hogy a megkeresett adatszolgáltató az adatkérésről másnak nem adhat tájékoztatást (a továbbiakban: felfedés tilalma).

(5) A felfedés tilalmának indokoltságát folyamatosan vizsgálni kell, ha annak indoka megszűnt, a nyomozó hatóság a megkeresett adatszolgáltató tájékoztatása mellett rendelkezik annak megszüntetéséről.

57. § (1) A feltételes adatkérést megelőzően a megkeresett szervvel – különösen a feltétel pontos meghatározása tekintetében – egyeztetés folytatható.

(2) A feltételes adatkérésre és annak meghosszabbítására vonatkozó indítványra az 56. § (1) bekezdése az irányadó.

58. § (1) Az adatgyűjtés keretében a felvilágosításkérés végrehajtására a nyomozó hatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tagját is igénybe veheti.

(2) Ha az adatgyűjtést több személy végezte, az adatgyűjtésről készült feljegyzést a nyomozó hatóság egy, az adatgyűjtésben részt vett tagja is elkészítheti. Ebben az esetben a feljegyzésben meg kell jelölni az adatgyűjtésben részt vevő személyeket is.

(3) Az adatgyűjtést végző személy az eljárásáról és megállapításairól, valamint az adatgyűjtésről készült feljegyzésről tanúként kihallgatható.

59. § A büntetőeljárással, illetve a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggő, a büntetőeljárást megelőzően vagy azzal egyidőben folytatott hatósági vagy más közigazgatási eljárás iratait – így különösen a rendészeti intézkedések iratait – az adatkérés szabályai szerint kell beszerezni, ha azok nem állnak rendelkezésre.

60. § (1) A tanút folytatólagos kihallgatása esetén tájékoztatni kell, hogy a korábbi tanúzási figyelmeztetések továbbra is érvényesek. A nyomozó hatóság a tanú kérésére a figyelmeztetést megismétli és elmagyarázza.

(2) A tanú folytatólagos kihallgatása esetén tisztázni kell, hogy adataiban és a mentességére vonatkozó körülményekben bekövetkezett-e változás.

61. § (1) Ha a Be. 170. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok nem állapítható meg, cselekvőképtelen személy – ideértve a tizennegyedik életévét be nem töltött személyt is – csak akkor hallgatható ki tanúként, ha vallomása más módon nem pótolható. A cselekvőképtelen személy tanúzási képességét a mentális állapotára és életkorára figyelemmel fokozott körültekintéssel kell vizsgálni.

(2) Cselekvőképtelen tanú kihallgatása során nem mellőzhető a törvényes képviselő jelenléte. A figyelmeztetéseket a tanú életkorára és mentális állapotára tekintettel, a törvényes képviselőt bevonva kell közölni. A tanúvallomás megtagadásával kapcsolatos nyilatkozatot is a törvényes képviselő teszi meg.

(3) A Be. 176. § (1) bekezdés c) pontja szerinti figyelmeztetést úgy kell közölni, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanú kihallgatása esetén abból kiderüljön, hogy hamis tanúzás miatt nem büntethető.

62. § (1) Ha a nyomozó hatóság engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben fel kell tüntetni az alábbiakat:

(2) Írásbeli tanúvallomás

(3) Ha a terhelt vagy a védő tanú kihallgatását indítványozza, és a nyomozó hatóság írásbeli tanúvallomást engedélyez, erről a terheltet, illetve a védőt tájékoztatja. Ha az írásbeli tanúvallomás engedélyezése során a nyomozó hatóság kérdéseket tett fel, a terheltet és a védőt a kérdésekről is tájékoztatni kell.

63. § (1) A szakértőt kirendelő határozat a Be.-ben, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben (a továbbiakban: Szaktv.) és más jogszabályban meghatározottak mellett az alábbiakat is tartalmazza:

(2) A szakértő nem bízható meg eljárási cselekmény elvégzésével. Ha a szakvélemény elkészítéséhez eljárási cselekmény elvégzése szükséges, azt a nyomozó hatóság rendeli el, és – amennyiben a szakértő jelenléte indokolt, az ő részvételével – végzi el.

(3) A nyomozó hatóság

64. § (1) A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének határidejét – indokolt esetben a szakértő előzetes nyilatkozata alapján – a törvényi határidőn belül, a szakértői feladat elvégzéséhez ténylegesen szükséges időtartamban állapítja meg.

(2) A nyomozó hatóság a szakvélemény előterjesztésének határidejét a törvényi határidőn belül módosíthatja, azt követően a szükséges mértékben meghosszabbíthatja.

65. § (1) Ha a szakértő a Szaktv. 45. § (4) bekezdése szerint előzetesen arról tájékoztatja a nyomozó hatóságot, hogy a szakvélemény előterjesztése az előírt határidőben nem teljesíthető, a nyomozó hatóság egyeztethet a szakértővel az előterjesztés akadályairól és a szakvélemény előterjesztésének várható időpontjáról.

(2) A nyomozó hatóság az egyeztetés alapján megteszi a szükséges intézkedéseket a szakvélemény határidőben történő előterjesztésének biztosítása érdekében, vagy más szakértő kirendeléséről gondoskodhat.

(3) Ha a nyomozó hatóság elfogadja a szakértő előzetes tájékoztatását az önhibáján kívüli akadályozottságáról, a szakértő mulasztását – az elfogadott időre és okból – igazoltnak kell tekintetni, és rendbírság kiszabásának nincs helye.

(4) Önhibán kívüli akadályozottság megállapításának különösen akkor van helye, ha

66. § A szakvélemény kiegészítésére – így annak elrendelésére, határidejére – a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

67. § (1) Ha arra a kérdésre, amelyre a szakértő kirendelése indokolt, rendelkezésre áll más eljárásban készült szakvélemény vagy szakvéleménynek minősülő magánszakértői vélemény, gondoskodni kell annak beszerzéséről, és indokolt esetben az azt készítő szakértőt kell kirendelni, és felvilágosítás adására vagy a szakvélemény kiegészítésére felhívni.

(2) Más szakértőt kell kirendelni, ha az (1) bekezdés alkalmazásának akadálya van.

68. § (1) Ha az a bizonyítási cselekmény jellegére tekintettel jelentőséggel bír, a bizonyítási cselekményről készült jegyzőkönyv az alábbiakat is tartalmazza:

(2) Ha biztosítható, hogy a bizonyítási cselekmény változatlan körülmények között folytatható, a bizonyítási cselekmény hosszabb időre is megszakítható. Ilyen esetben a bizonyítási cselekmény folytatásakor meg kell győződni a körülmények változatlanságáról, az esetleges változásokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

69. § (1) A bizonyítási cselekmény megkezdése előtt, annak jellegétől függően – indokolt esetben az érintett személy kihallgatásával –, a szükséges mértékben tisztázni kell

(2) Ha annak a bizonyítási cselekmény eredménye szempontjából jelentősége van, lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a bizonyítási cselekményt az észlelés vagy az eljárás tárgyát képező cselekmény időpontjának megfelelő körülmények – így különösen hasonló látási, hallási, időjárási viszonyok – között végezzék el. A bizonyítási cselekmény előkészítése során biztosítani kell, hogy az eredményes elvégzéshez szükséges eszközök, tárgyi bizonyítási eszközök a helyszínen rendelkezésre álljanak.

(3) Ha a bizonyítási cselekménnyel érintett személy előzetes kihallgatása nem mellőzhető, késedelmet nem tűrő esetben az érintett személy a bizonyítási cselekmény részeként, közvetlenül az eljárási cselekmény megkezdését követően is kihallgatható. A Be.-nek a kihallgatott személy vallomástételével kapcsolatos tájékoztatására, figyelmeztetésére, törvényi akadályaira vonatkozó rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni, a kihallgatott személy vallomását a bizonyítási cselekményről készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.

70. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a több személyt érintő bizonyítási cselekményt külön-külön kell elvégezni.

(2) Az érintett személyek együttes jelenlétében is elvégezhető a bizonyítási cselekmény, ha

71. § (1) Ha a bizonyítási cselekmény lefolytatása érdekében szükséges, – hozzájárulásával – érdektelen kívülálló személy (a továbbiakban: kívülálló személy) közreműködése is igénybe vehető.

(2) A kívülálló személyt nem lehet a bizonyítási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezni. Ha a kívülálló személy a továbbiakban nem kíván közreműködni, ebből az okból rendbírság kiszabásának nincs helye, ebben az esetben más kívülálló személy igénybevételéről kell gondoskodni.

(3) A kívülálló személyt a közreműködését megelőzően tájékoztatni kell, hogy

(4) A kívülálló személy személyes adatait a későbbi elérhetőséghez szükséges mértékben kell rögzíteni, kérelmére biztosítani kell személyes adatainak zárt kezelését.

72. § Ha az elkövető vagy más személy, így különösen tanú azonosítása érdekében vagy a cselekmény jellegére figyelemmel indokolt, az érintett személy testén lévő egyedi azonosításra alkalmas tulajdonsága – így különösen a tetoválás, testékszer, sajátos elváltozás – szemle keretében vizsgálható.

73. § (1) A helyszíni kihallgatás során biztosítani kell, hogy az érintett önállóan mutassa meg a helyszínre érkezés és a távozás útvonalát, a helyszínt és az ahhoz tartozó tárgyak, tárgyi bizonyítási eszközök helyét és elhelyezkedésüket, illetve a kérdéses cselekményt.

(2) Több személyt érintő helyszíni kihallgatást egy időben csak akkor lehet lefolytatni, ha az elkerülhetetlenül szükséges.

74. § (1) A bemutatásra kerülő személyt a bemutatás megkezdését megelőzően fel kell hívni, hogy a bemutatásra kerülő személyek között a választása szerinti helyet foglalja el. E közlésnek és az elhelyezkedés megjelölésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie.

(2) Ha a felismerésre bemutatás képfelvétel alapján történik, a bemutatásra kerülő személyekről vagy tárgyakról készült felvételt sorszámmal kell ellátni. A képfelvételt a jegyzőkönyv mellékletét képező tablóban a felismerőnek történt bemutatás előtt véglegesen rögzíteni kell.

(3) A felismerésre együttesen bemutatott személyekről vagy tárgyakról képfelvételt kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, kivéve, ha

(4) Nem lehet képfelvétel alapján felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet az érintett részére a Be. 267. § (3) bekezdése alapján kép- vagy kép- és hangfelvétel alkalmazásával adatgyűjtés során már bemutattak, vagy akiről, illetve amelyről készült képfelvételt körözési eljárásban közzétettek.

(5) Személy vagy tárgy azonosítása érdekében nem lehet felismerésre bemutatni azt a személyt, illetve tárgyat, akit, illetve amelyet a felismerő személy korábban elvégzett eljárási cselekmények során vagy azzal összefüggésben személyesen láthatott.

75. § (1) A nyomozó hatóság kiválasztást rendel el, ha

(2) A kiválasztás során a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha a kiválasztás képfelvétel alapján történik, a képfelvételt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) A kiválasztásra bemutatott személyről, illetve tárgyról képfelvételt kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, kivéve, ha

(5) Tárgy kiválasztás több érintett együttes jelenlétében is lefolytatható, ha ez az eljárás érdekeit nem veszélyezteti.

(6) A kiválasztásnak nem akadálya, ha a bemutatott személyek vagy tárgyak fő ismertetőjegyei eltérnek.

76. § (1) A kiválasztást megelőzően az érintettet nem kell kihallgatni, ha a kiválasztás célja annak megállapítása, hogy a bemutatott személy vagy tárgy az érintett környezetében, lakóhelyén, a megtalálása helyén vagy környékén ismert-e.

(2) Több személy vagy tárgy kiválasztását megelőzően az érintettet ki kell hallgatni, ha ez az eljárási cselekmény eredményes lefolytatását indokolatlanul nem késlelteti.

(3) Ha több személy vagy tárgy kiválasztása képfelvételeket tartalmazó album bemutatásával történik, a képfelvételeket a kiválasztás előtt véglegesen rögzíteni kell, sorszámmal kell ellátni. Az album jegyzőkönyvhöz csatolása mellőzhető, ha a kiválasztás eredménye más módon – így különösen az azonosított képfelvétel csatolásával, az albumrészlet rögzítésével, az album egyedi azonosítójának feltüntetésével – is egyértelműen bemutatható.

77. § Holttest, holttestrész kiválasztása a bűncselekmény helyszínén, illetve a holttest vizsgálatának helyén is elvégezhető. Ha a holttesten található nyomok rögzítésére sor került, az eljárási cselekmény elvégzése előtt gondoskodni kell a holttest arcának, testének, illetve testrészeinek elfogadható, a kiválasztásra alkalmas állapotba hozásáról, így különösen a holttest megtisztításáról, a holttest-restauráció elvégzéséről.

78. § (1) Ha arra korábban nem került sor, és az nem nyilvánvaló, a szembesítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással.

(2) A vallomások között levő ellentmondásokra a szembesítés résztvevői egymást követően, a nyomozó hatóság irányításával, külön-külön tesznek vallomást.

(3) A szembesítés során a korábbi vallomásokat csak az ellentét feloldásához szükséges mértékben kell megismételni. Ha a szembesítés során a korábbi vallomásokhoz képest eltérés mutatkozik, ennek okát a nyomozó hatóság a szembesítés során a jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) A szembesítés során a nyomozó hatóság engedélyével és irányításával a szembesítettek egymáshoz, a védő a szembesítettekhez kérdéseket intézhetnek.

(5) Szembesítés három vagy több személy részvételével csak különösen indokolt esetben és akkor tartható, ha az eljárási cselekmény zavartalansága biztosítható.

(6) A szembesítés csak kivételes esetben, rövid időre szakítható meg.

79. § (1) A műszeres vallomásellenőrzéshez (e § alkalmazásában a továbbiakban: vizsgálat) a tanú vagy a terhelt a hozzájárulását írásban teheti meg, vagy azt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A nyomozó hatóság a tanút, illetve a terheltet a folytatólagos kihallgatás szabályai szerint figyelmezteti, valamint a hozzájárulás előtt vagy az írásos nyilatkozat átvételekor tájékoztatja arról, hogy hozzájárulását a vizsgálat bármely szakaszában, hátrányos következmények nélkül visszavonhatja.

(3) Ha a terhelt vagy a tanú a hozzájárulását

(4) A nyomozó hatóság a vizsgálat megkezdése előtt tájékoztatja a tanút, illetve a terheltet a vizsgálat lényegéről és menetéről. A nyomozó hatóság e tájékoztatáshoz a szaktanácsadó közreműködését is igénybe veheti.

(5) A vizsgálati helyiségben a vizsgálat lefolytatásához szükséges technikai személyzet is jelen lehet.

(6) Ha a tanú vagy a terhelt nem magyar anyanyelvű, a vizsgálatot tolmács alkalmazásával a tanú vagy a terhelt anyanyelvén, illetve az általa megjelölt nyelven kell lefolytatni.

(7) A nyomozó hatóság a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv csak a vizsgálat megtörténtét, idejét, a hozzájárulást, illetve a jelenlévőket tartalmazza. Az eljárási cselekményen a szaktanácsadói vizsgálatot megelőzően vagy azt követően tett nyilatkozatokat is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(8) A szaktanácsadó által a vizsgálat menetéről készített feljegyzést a jegyzőkönyvvel együtt kell kezelni.

80. § Ha a bizonyítás vagy a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából jelentősége van, és adat merül fel arra nézve, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy ittas vagy bódult állapotban van, az ennek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket haladéktalanul el kell végezni.

81. § (1) Az ittas állapotot az érintett hozzájárulásával az alkoholfogyasztás kimutatására alkalmas, rendszeresített eszközzel lehet ellenőrizni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés eredménye alkoholfogyasztásra utal, és az alkoholos befolyásoltság mértékének megállapítása szükséges, vagy az ittas állapot megállapításához ez indokolt, az érintett hozzájárulásával hiteles elektromos légalkoholmérő berendezéssel (a továbbiakban: hiteles mérőeszköz) kell ellenőrzést végezni. Ennek során két mérést kell végrehajtani úgy, hogy a második mérésre az első méréstől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

(3) A hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzés megkezdése előtt az ellenőrzés alá vont személyt írásban nyilatkoztatni kell arra, hogy az ellenőrzést megelőzően fogyasztott-e kábító hatású anyagot, és arra, hogy egészségi állapota akadályozza-e hiteles mérőeszköz alkalmazását, egyúttal tájékoztatni kell, hogy amennyiben hiteles mérőeszköz alkalmazására nem kerülhet sor, úgy vér- és vizeletminta vétele iránt lehet intézkedni. A nyilatkozatot és a tájékoztatás tudomásulvételét az ellenőrzés alá vont személlyel alá kell íratni. Ha a nyilatkozat aláírását az ellenőrzés alá vont személy megtagadja, azt a nyilatkozat megtagadásának kell tekinteni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzésről a nyomozó hatóság feljegyzést készít, vagy azt az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja. A hiteles mérőeszközzel végzett ellenőrzés eredményét igazoló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a feljegyzéshez vagy a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Ha az ittasságnak a hiteles mérőeszközzel történő ellenőrzése az eljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggésben szükséges, a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az első mérést a cselekményt követő 30 percen belül kell végrehajtani.

82. § (1) Az alkohol, valamint a kábító hatású anyag fogyasztásának megállapítására vonatkozó szakértői vizsgálatra és az ehhez szükséges vérmintavételre, valamint a lehetőleg közel azonos időben végzett vizeletminta-vételre – a legrövidebb időn belül – akkor kell intézkedni, ha

(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, ha a hiteles mérőeszközt a büntetőeljárás megindítása előtt rendészeti intézkedésként alkalmazták, vagy azt tervezték.

(3) Ha a vizeletminta önkéntes biztosítása nem lehetséges, kétszeri vérmintavételről kell intézkedni úgy, hogy a második vérmintavételre az első vérmintavételtől számított legalább 30, de legfeljebb 45 perc elteltével kerüljön sor.

(4) Ha a vérmintavétel az érintett személy állapota miatt meghiúsult, intézkedni kell az orvosi ellátás során levett vérmintának – az orvosi célú felhasználását követő – lefoglalása és vizsgálata iránt.

(5) Ha alkohol, valamint kábító hatású anyag fogyasztásának gyanúja egyaránt felmerül, az ehhez kapcsolódó szakértői vizsgálathoz szükséges mintákat külön-külön kell biztosítani.

83. § Ha az ittas vagy bódult állapotban lévő büntetőeljárásban részt vevő személy alkohol, illetve kábító hatású anyag fogyasztásának megállapítása céljából szakértői vizsgálat indokolt, az ehhez szükséges minta biztosítását – vér-, illetve vizeletminta vételét – a nyomozó hatóság szemle elrendelésével végzi, amely során szaktanácsadót kell igénybe venni.

84. § (1) Menekülő elkövető nyomon követése, menekülési útvonalának felderítése, tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, szagazonosítás, kábítószer megtalálása, valamint holttest felkutatása céljából bűnügyi szolgálati kutya alkalmazható.

(2) A bűnügyi szolgálati kutya igénybevételét, tevékenységét, tevékenységének eredményét a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja, vagy arról feljegyzést készít.

(3) A nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott célból személyről vagy tárgyról a szemle elrendelésével szagmintát vehet, vagy a szagmaradványt hordozó tárgyat lefoglalhatja.

(4) A bűncselekmény helyszínén rögzített szagmaradvány, illetve a (3) bekezdés szerint vett szagminta alapján a nyomozó hatóság bűnügyi szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet, amelyről feljegyzés készít.

85. § (1) A kutatásról, lefoglalásról, illetve motozásról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény lefolytatásának menetét is, így különösen:

(2) Ha a vagyont érintő kényszerintézkedés során jelentősége van, hogy a bizonyítási eszköz honnan vagy milyen állapotban került elő, akkor a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének az érintettel való közléséről a végrehajtás megkezdése előtt kell gondoskodni.

(4) Ha a kutatás, lefoglalás vagy zár alá vétel elrendeléséhez szükséges bírósági vagy ügyészségi határozat meghozatala az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztető késedelemmel járna, azt a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője rendeli el, és haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek, amely tartalmazza a halaszthatatlanság indokait is.

(5) A késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény végrehajtásáról készült jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni az ügyészségnek.

86. § (1) Az információs rendszer átvizsgálása során biztosítani kell az információs rendszer útján – védelmi eszköz vagy informatikai megoldás megkerülése vagy kijátszása nélkül – hozzáférhető adatok megismerését és rögzítését is, függetlenül az adatok elhelyezkedésétől. Az információs rendszer útján hozzáférhető adatok megismerése és rögzítése során biztosítani kell a megismert adatok változatlanságát.

(2) A kutatással érintettnek kell tekinteni azt, aki a dologgal bármilyen jogcímen rendelkezni jogosult, különösen a tulajdonost, birtokost és használót is. A kutatást elsősorban annak a jelenlétében kell végrehajtani, aki a kutatással leginkább és közvetlenül érintett, ez azonban nem akadálya a többi érintett jelenlétének.

(3) Ha az átvizsgálandó dolgok jellege vagy az átvizsgálás időszerűsége miatt indokolt, a lefoglalásra, és szükség esetén a lefoglalt dolog csomagolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

87. § Motozás során a testüregek szemrevételezése – az altesten levő testüregek kivételével – orvos közreműködése nélkül is történhet.

88. § A nyomozó hatóság az eljárás során folyamatosan vizsgálja a lefoglalás indokoltságát, megszüntetésének lehetőségét, illetve kötelezettségét.

89. § (1) Ha a lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközök tételes felsorolása az eljárási cselekmény indokolatlan elhúzódását eredményezné, a lefoglalt dolgokat a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell becsomagolni, illetve hitelesíteni.

(2) Az eljárási cselekmény során a tárgyi bizonyítási eszközöket tartalmazó csomagot az érintett jelenlétében a helyszínen kell lezárni. A lezárást a nyomozó hatóság tagjának és az érintettnek, illetve az érintett segítőjének az aláírásával és az aláírás időpontjának a feltüntetésével hitelesíteni kell. A hitelesítés megtörténtének, illetve megtagadásának tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Az érintettet értesíteni kell arról, hogy hol és mikor kerül sor a csomag felbontására, vagy arról, hogy a csomag felbontására szakértői vizsgálat során kerül sor.

(4) A csomag felbontása során a szemle szabályai szerint kell eljárni, amelyen az érintett jelen lehet.

(5) A szemle során a lezárt csomag bontatlanságát meg kell megvizsgálni, majd a felbontást követően azonosításra alkalmas módon jegyzőkönyvben kell felsorolni a lefoglalt tárgyakat.

(6) A csomag felbontását követően a nyomozó hatóság a lefoglalt tárgyak megvizsgálása után dönt a lefoglalás indokoltságáról, és szükség esetén a lefoglalás megszüntetéséről.

(7) Ha a csomag felbontását a szakértő végzi, a nyomozó hatóság ezt megelőzően a csomagot nem bonthatja ki, a csomagot eredeti állapotában kell a szakértő részére átadni. Ebben az esetben a nyomozó hatóság a csomagban kezelt egyes tárgyak lefoglalásának indokoltságáról és szükség esetén a lefoglalás megszüntetéséről a szakértői vizsgálat eredménye alapján dönt.

90. § (1) Az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat tartalmazza az alábbiakat is:

(2) A nyomozó hatóság a megőrzésre kötelezettnek a megőrzésre kötelezés végrehajtásáról történő tájékoztatását követően annak végrehajtását ellenőrizheti. Az ellenőrzésről, valamint ha a megőrzésre kötelezést a Be. 316. § (5) bekezdése szerinti elektronikus aláírás vagy bélyegző elhelyezésével a nyomozó hatóság maga hajtja végre, a nyomozó hatóság jegyzőkönyvet vagy feljegyzést készít.

(3) Az elektronikus adat más információs rendszerbe vagy adathordozóra történő átmásolása akkor engedélyezhető, ha biztosított a másolat hitelessége és az adatok megváltoztathatatlanságát biztosító módon történő rögzítése. E kérdésben a nyomozó hatóság a megőrzésre kötelezettel egyeztethet.

(4) Az eredeti elektronikus adatot tartalmazó információs rendszerre vagy adathordozóra vonatkozó korlátozások feloldásáról, valamint az átmásolás engedélyezésének megtagadásáról a nyomozó hatóság határozatot hoz.

91. § (1) Ha a sértett a zár alá vételre vonatkozó indítványát a nyomozó hatóságnál teszi meg, a nyomozó hatóság azt az ügyiratok megküldésével együtt – az indítvány hiányosságától függetlenül – haladéktalanul továbbítja az ügyészségnek. A nyomozó hatóság tájékoztatja a sértettet az ügyiratok továbbításáról, valamint arról is, ha az indítvány hiányos.

(2) A nyomozó hatóság zár alá vétel elrendelésére irányuló előterjesztése tartalmazza az alábbiakat is:

92. § (1) A Be. 326. §-a szerinti zár alá vétel elrendelése esetén az elkülönítés érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni a vagyon vizsgálatát.

(2) A vizsgálat alapján a nyomozó hatóság az elkülönítésről határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy a zár alá vétel megszűnt. Ezt követően azon vagyonrész vonatkozásában, amelyre a zár alá vétel feltételei

93. § (1) Az elektronikus adat önkéntes eltávolítása érdekében történő felhívásnak a törvényi feltételek fennállása esetén is csak akkor van helye, ha várható, hogy a szolgáltató azt teljesíti.

(2) A nyomozó hatóság a felhívásról szóló megkeresésben tájékoztatja a szolgáltatót

(3) A nyomozó hatóság indokolt esetben a megkeresett szolgáltatóval előzetesen egyeztethet az adatokról, amelyről feljegyzést készít.

(4) Ha az elektronikus adat önkéntes eltávolítása nem célszerű, vagy az nem vezetett eredményre, a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészségnek az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:

(6) Az (5) bekezdés b) pontja esetében, ha a szolgáltató külföldi, a székhelye szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni.

(7) Ha a nyomozó hatóság az eljárást megszünteti, haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészségnek

(8) E § alkalmazásában

94. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szerve folytatja, eljárásukra a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

95. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv hivatalból rendel el előkészítő eljárást különösen az általa vagy más hatóság által folytatott büntetőeljárás során felmerült információkról vagy más eljárásban felmerült adatokról kapott tájékoztatás elemzése, értékelése alapján. Az előkészítő eljárást folytató szerv a hivatalos tudomás alapjául szolgáló tájékoztatást követő öt munkanapon belül dönt az előkészítő eljárás megindításáról.

(2) A feljelentés elutasítása esetén a feljelentést elutasító szerv nyomban dönt az előkészítő eljárás feljelentésben foglalt információ alapján történő elrendeléséről, ha az előkészítő eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, vagy a 129. § (2) bekezdése alapján jár el. Az előkészítő eljárás megindításának és folytatásának nem akadálya, ha a feljelentés elutasítása ellen panasszal éltek.

(3) Előkészítő eljárás nem folytatható a feljelentés kiegészítés vagy a nyomozás tárgyát képező cselekményre.

(4) Ha az előkészítő eljárás elrendelésére tett kezdeményezésben foglalt információk alapján a bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv a nyomozást elrendeli, vagy a nyomozás elrendelése érdekében intézkedik.

96. § (1) Az előkészítő eljárás elrendeléséről az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott vezetője dönt, és arról feljegyzést készít. Ha az előkészítő eljárás késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével indul meg, az előkészítő eljárás megindulásáról az előkészítő eljárást folytató szerv arra felhatalmazott vezetője huszonnégy órán belül feljegyzést készít.

(2) A feljegyzés tartalmazza az előkészítő eljárást folytató szerv megnevezését, az ügy számát, az előkészítő eljárás elrendelésének idejét és az előkészítő eljárás határidejét, továbbá az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény megjelölését.

(3) Ha az előkészítő eljárás a Be. 340. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, az előkészítő eljárást folytató szerv vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.

(4) A Be. 340. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott titkos információgyűjtést folytató szervet az előkészítő eljárás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről – szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével – tájékoztatni kell.

97. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás ügyiratai között kezeli az előkészítő eljárás alapjául szolgáló ügyiratokat, különösen

(2) Ha a titkos információgyűjtést folytató szerv a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását az előkészítő eljárás során kezdeményezi, az előkészítő eljárást folytató szerv megvizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít.

(3) Bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén az előkészítő eljárást folytató szerv a (2) bekezdés szerinti vizsgálatról, illetve a titkos információgyűjtés büntetőeljárásban történő felhasználásáról a feljegyzést az érkezéstől számított három munkanapon belül készíti el.

98. § (1) Ha az előkészítő eljárást folytató szervnek az előkészítő eljárás elrendelésének alapjául szolgáló információk alapján az előkészítő eljárás lefolytatására nincs hatásköre vagy illetékessége, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező előkészítő eljárást folytató szervnél az előkészítő eljárás lefolytatását kezdeményezi, vagy a kezdeményezést e szervhez továbbítja.

(2) Ha az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás elrendelését követően megállapítja, hogy másik előkészítő eljárást folytató szerv jogosult eljárni, az ügyet az eljárás lefolytatására jogosult szervhez átteszi.

(3) Ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés

(4) Ha az előkészítő eljárást folytató szerv azt állapítja meg, hogy az előkészítő eljárás lefolytatására azonos előkészítő eljárást folytató szerv más szerve vagy szervezeti eleme jogosult eljárni, a hatáskört és illetékességet megalapozó körülményekről, valamint az eljárni jogosult szervről, illetve szervezeti elemről egyeztetést kezdeményez.

(5) Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve olyan ügyben folytatja, amelynek tárgya a Be. 30. §-ában meghatározott bűncselekmény, az ügyiratokat a további eljárás lefolytatása érdekében az ügyészségnek akkor küldi meg, ha az ügyészség az eljárás lefolytatását magához vonja. Ezzel összefüggésben egyeztetés kezdeményezhető.

99. § (1) Az előkészítő eljárást folytató szerv feljegyzést készít, ha az előkészítő eljárás adatai alapján megállapítható, hogy

(2) Az előkészítő eljárást folytató szerv az (1) bekezdés a) pontja esetén indokolt esetben az ügyek elkülönítéséről határoz.

100. § (1) Az előkészítő eljárás 99. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kiterjesztése, az előkészítő eljárás tárgyát képező bűncselekmény minősítésének megváltozása és az ügyek elkülönítése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti.

(2) Az ügyek egyesítése esetén a határidőt az egyesített ügyek közül a legkorábban megindított előkészítő eljárás elrendelését alapul véve kell megállapítani.

(3) Az előkészítő eljárás felfüggesztése az előkészítő eljárás határidejét nem érinti.

101. § Ha az előkészítő eljárást a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve folytatja, a szerv szervezeti elemének székhelye szerint illetékességgel rendelkező ügyészséghez tesz előterjesztést, illetve küld tájékoztatást.

102. § A Be. 344. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást az előkészítő eljárást folytató szerv az előkészítő eljárás szükségességét megalapozó adatokat, az előkészítő eljárás során beszerzett adatokat, valamint a tervezett eljárási cselekményeket és az alkalmazni kívánt leplezett eszközöket tartalmazó feljegyzés megküldésével teljesíti.

103. § (1) Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárás megszüntetéséről feljegyzést készít, és azt megküldi az ügyészségnek.

(2) Ha az előkészítő eljárás adatai alapján bűncselekmény gyanúja megállapítható, az előkészítő eljárást folytató szerv

(3) Az előkészítő eljárást folytató szerv a (2) bekezdés szerinti intézkedéséről az előkészítő eljárás felügyeletét ellátó ügyészséget tájékoztatja.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés esetén az előkészítő eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidő alatt az előkészítő eljárás a nyomozás elrendeléséig folytatható.

104. § (1) A nyomozó hatóság a hozzá érkezett beadvány – különösen a feljelentés, az észrevétel, az indítvány, a panasz, a kifogás, a kezdeményezés, a meghatalmazás és a bejelentés – átvételét követően megvizsgálja, hogy a beadvány az arra jogosulttól származik-e, és a beadvány megnevezésétől függetlenül annak tartalma alapján teszi meg a szükséges intézkedéseket.

(2) Ha a nyomozó hatóság a beadvány vizsgálata alapján megállapítja, hogy a beadvány alapján szükséges intézkedés nem tartozik a hatáskörébe vagy illetékességébe, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a beadványt továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. A beadvány továbbításával egyidejűleg a nyomozó hatóság a beadvány másolatát és a továbbítás igazolására alkalmas iratot az ügyiratok között kezeli.

(3) A nyomozó hatóság a beadvány továbbításának tényéről, valamint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságról, egyéb szervről a beadványt benyújtó személyt tájékoztatja. Ha a beadvány azonos személy által korábban tett beadvánnyal azonos tartalmú, a nyomozó hatóság a beadványt tevő személyt a beadvány továbbításáról csak kérelemre tájékoztatja.

(4) A nyomozó hatóság a beadványhoz csatolt iratok, okiratok vagy egyéb tárgyi bizonyítási eszközök esetén annak bizonyításbeli szerepéhez képest

(5) A nyomozó hatóság a (4) bekezdés b) pontja esetén az eredeti iratot – indokolt esetben másolat készítése mellett – a beadványt tevő személy kérelmére visszaadhatja.

105. § A nyomozó hatóság a tényállás tisztázásához szükséges megalapozott bizonyítási indítványt teljesíti. Ha az indítvány nem megalapozott, a nyomozó hatóság az indítvány előterjesztőjét kérelemre tájékoztatja a megalapozatlanság indokairól.

106. § Ha az indítvány elbírálása a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe tartozik, és a nyomozó hatóság az indítvány alapján nem tesz azzal egyező tartalmú előterjesztést, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azt – indokolt esetben álláspontjának kifejtése mellett – haladéktalanul továbbítja az elbírálásra jogosult bíróságnak vagy ügyészségnek.

107. § A nyomozó hatóság a büntetőeljárásban részt vevő személynek a nyomozó hatóság intézkedése, valamint az intézkedésének elmulasztása elleni észrevételét megvizsgálja, és ha azt

108. § (1) Az ügyiratok Be. 100. §-a szerinti megismerésének vagy a megismerés módjának korlátozásáról rendelkező határozatban – az eljárás érdekeire is figyelemmel – a korlátozással érintett ügyiratot azonosításra alkalmas módon kell megjelölni.

(2) A nyomozó hatóság egy határozatban rendelkezhet a megismerés több ügyiratra vonatkozó korlátozásáról.

(3) Nem kell határozatot hozni a megismerés módjának korlátozásáról, ha a megismerés biztosítása az indítványtól eltérő, de az indítványt előterjesztő által elfogadott módon történik.

109. § Ha azok nem állnak rendelkezésre, a nyomozó hatóság az 59. § alapján intézkedik a büntetőeljárással, illetve a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel összefüggő, a büntetőeljárást megelőzően vagy azzal egyidőben folytatott hatósági vagy más közigazgatási eljárás iratainak beszerzése iránt.

110. § Ha az eljárás felfüggesztésének okai nem állnak fenn valamennyi gyanúsított tekintetében, az eljárás nem függeszthető fel, ilyen esetben a nyomozó hatóság a felfüggesztési okkal érintett gyanúsított tekintetében az ügy elkülönítéséről határozhat, és az elkülönített ügyben az eljárást felfüggesztheti.

111. § A nyomozó hatóság a sértettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét – a tájékoztatás időszerűségének biztosítása mellett – a sértettet érintő eljárási cselekmény során is teljesítheti.

112. § (1) Ha a sértett a Be. 51. § (2) bekezdésében foglaltakról az eljárási cselekmény során nyilatkozik, a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, az írásban tett nyilatkozatot az ügyiratok között kell kezelni.

(2) Ha a sértett arról nyilatkozik, hogy a továbbiakban az eljárásban a sértetti jogait nem kívánja gyakorolni (a továbbiakban: sértetti lemondás), a nyomozó hatóság – a sértetti lemondás visszavonásáig – a sértettel kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítheti.

(3) A sértetti lemondás nem érinti a sértettet vagyoni érdekeltként vagy egyéb érdekeltként megillető jogokat és kötelezettségeket, ezért a nyomozó hatóság a sértettel mint vagyoni érdekelttel vagy egyéb érdekelttel kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettségét ezt követően is teljesíti.

(4) A sértett minden olyan nyilatkozatát, amely a sértetti jogainak gyakorlására irányul, a sértetti lemondás visszavonásának kell tekinteni.

113. § A sértett figyelmét a feljelentés megtételekor, illetve a kihallgatásakor fel kell hívni arra, hogy a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát a vádemelés előtt is bejelentheti. A figyelmeztetést és az arra tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

114. § Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény csak magánindítványra büntethető,

115. § (1) A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy az eljárási cselekményen a jogász osztatlan szakon, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán hallgatói jogviszony keretében szervezett szakmai gyakorlatát töltő személy jelen legyen.

(2) A nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott személy jelenlétét nem engedélyezi, ha

(3) A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy az eljárási cselekmény elvégzése érdekében az eljárási cselekményen a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó technikai működést biztosító személyzet jelen legyen, ha vele szemben a Be. 32. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok nem merül fel.

116. § Ha megállapítható, hogy a megalapozottan gyanúsítható személlyel vagy a terhelttel szemben más eljárásban európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki, a nyomozó hatóság csak törvényben meghatározott kizáró ok esetén mellőzi európai elfogatóparancs, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezését.

117. § (1) Ha a Be. 111. §-a szerinti eljárás kezdeményezése vagy lefolytatása szükséges, az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervet a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője tájékoztatja.

(2) A szignalizációt úgy kell teljesíteni, hogy az a büntetőeljárás érdekeit ne sértse.

(3) A szignalizáció során tett tájékoztatás a további bírósági vagy közigazgatási eljárás, illetve más eljárás kezdeményezéséhez vagy lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges tényeket és körülményeket tartalmazza.

(4) A családvédelmi koordinációért felelős szervhez intézett szignalizáció nem mellőzhető, ha annak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényben meghatározott feltételei fennállnak.

(5) A gyermekjóléti szolgálathoz, továbbá a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz intézett szignalizáció nem mellőzhető, ha a nyomozó hatóság a szülő vagy a törvényes képviselő által a gyermek- vagy fiatalkorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást indít.

(6) A szignalizáció teljesítésével kapcsolatos ügyiratokat a nyomozó hatóság az eljárás ügyiratai között kezeli.

118. § A nyomozó hatóság önállóan, a bíróság rendelkezése vagy az ügyészség utasítása alapján jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a büntetőeljárásban részt vevő személy eljárási cselekményen történő jelenlétének biztosítása, kísérése és az eljárási cselekményt követő visszaszállítása érdekében, ha a büntetőeljárásban részt vevő személy

119. § (1) A nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt a javítóintézetből vagy a büntetés-végrehajtási intézetből abban az esetben szállítja ki, ha az eljárási cselekmény elvégzése

(2) Ha fogva levő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eljárási cselekményen történő személyes jelenlétének biztosítása szükséges, a nyomozó hatóság szükség esetén a fogva tartást végrehajtó intézettel való egyeztetést követően az eljárási cselekményt úgy tervezi meg, úgy készíti elő és úgy végzi el, hogy az eljárási cselekmény más büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdán való elhelyezés nélkül, a lehető legrövidebb időn belül befejezhető legyen.

(3) A fogva levő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy személyes jelenlétével tartandó eljárási cselekmény előkészítése során be kell szerezni az ügyészség, valamint a fogva tartás alapjául szolgáló határozat szerinti rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyét.

120. § (1) Ha a nyomozó hatóság a kiszállítás vagy a fogdán történő elhelyezés alapjául szolgáló eljárási cselekményt elvégezte, – saját hatáskörben vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv útján – haladéktalanul gondoskodik

(2) A nyomozó hatóság tájékoztatja a fogva tartást végrehajtó intézetet az eljárási cselekmény elvégzése során a fogva tartással összefüggésben felmerült, különösen a fogva tartás biztonságát vagy a fogva tartott személy egészségét érintő körülményről.

121. § Ha a perújítási nyomozást a bíróság rendeli el, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője

122. § A nyomozó hatóság bűncselekmény gyanúja alapján indít nyomozást, ha a büntetőeljárás lefolytatásának törvényi akadálya nem állapítható meg.

123. § (1) Ha a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján nyomozás megindítása szükséges, a nyomozó hatóság a tudomására jutott adatokról és az adatok megismerésének módjáról feljegyzést készít.

(2) A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a nyomozó hatóság a hivatalos tudomásszerzéséről nem köteles feljegyzést készíteni.

(3) Ha a nyomozás titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezése alapján indul, a nyomozó hatóság vizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.

(4) A titkos információgyűjtést folytató szerv és az előkészítő eljárást folytató szerv kezdeményezése esetén a kezdeményező szervet a nyomozás elrendeléséről vagy annak mellőzéséről – szükség esetén a mellőzés indokainak megjelölésével – tájékoztatni kell.

(5) Ha a nyomozó hatóságnak a hivatalos tudomásszerzéssel érintett cselekmény vonatkozásában a nyomozás megindítására nincs hatásköre vagy illetékessége, a nyomozás megindítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál a nyomozás megindítása érdekében a feljegyzés vagy kezdeményezés továbbításával intézkedik.

(6) A nyomozó hatóság késedelmet nem tűrő esetben az (5) bekezdés szerinti intézkedést megelőzően haladéktalanul elvégzi azt a szükséges eljárási cselekményt, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét veszélyeztetné. A nyomozó hatóság szükség esetén intézkedik a személy-, illetve tárgykörözés elrendelése, szemle tartása, illetve ittas vagy bódult állapot megállapításához szükséges minta vétele érdekében.

(7) A nyomozó hatóság a hozzá megküldött feljegyzés vagy kezdeményezés továbbításáról tájékoztatja a feljegyzést vagy kezdeményezést küldő nyomozó hatóságot, titkos információgyűjtést folytató szervet vagy előkészítő eljárást folytató szervet.

124. § (1) A feljelentés olyan írásban, a hatóságnak vagy hivatalos személynek címzett beadvány, illetve a hatóság vagy hivatalos személy előtt szóban, személyesen tett nyilatkozat, amely

(2) Ha a feljelentés magánindítványra büntetendő bűncselekmény gyanújára utal, a nyomozó hatóság megvizsgálja, hogy a feljelentő a magánindítvány előterjesztésére jogosult-e, és a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát beszerzi.

125. § (1) A nyomozó hatóság a szóban tett feljelentés során és annak jegyzőkönyvbe vételekor törekszik a gyanú fennállásának megítéléséhez szükséges tények minél részletesebb tisztázására. Ennek érdekében a nyomozó hatóság a feljelentőt a szükséges részletességgel nyilatkoztatja különösen a bűncselekmény tényállási elemeire, az elkövetés körülményeire, az elkövető személyére, az általa ismert bizonyítási eszközökre és azok helyére.

(2) A nyomozó hatóság a feljelentőt felszólítja, hogy a birtokában levő bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóságnak adja át. A feljelentő által átadott bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság az ügyiratok között kezeli, vagy ha a büntetőeljárás megindításának feltételei fennállnak, szükség esetén lefoglalja azokat.

126. § (1) A nyomozó hatóság a feljelentéssel összefüggésben megvizsgálja, hogy

(2) Ha a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a feljelentést a folyamatban levő büntetőeljárásban tett beadványként kezeli, és erről a feljelentőt tájékoztatja. E tájékoztatást a nyomozó hatóság a beadvánnyal összefüggésben tett intézkedésről történt tájékoztatással együtt is teljesítheti.

127. § Ha a nyomozó hatóság több bűncselekmény gyanújára utaló feljelentés alapján valamely bűncselekmény miatt feljelentéskiegészítést rendel el, e bűncselekmény gyanúját csak a feljelentéskiegészítés szabályai szerint vizsgálja.

128. § (1) A feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője feljegyzéssel rendeli el.

(2) A nyomozó hatóság a feljelentőtől a Be. 380. § (2) bekezdése szerinti felvilágosítást írásban kéri, szükség esetén a feljelentőt meghallgatja. A nyomozó hatóság a meghallgatás időpontjáról a feljelentőt azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy távolléte esetén a feljelentést a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.

(3) Ha a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés során a feljelentővel rövid úton egyeztet, erről feljegyzést készít.

(4) Ha az ügyészség a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló eljárására utalja, a nyomozó hatóság a feljelentéskiegészítés lefolytatását követően önállóan dönt a nyomozás elrendeléséről vagy a feljelentés elutasításáról.

129. § (1) A nyomozó hatóság a feljelentés elutasítása esetén megvizsgálja az előkészítő eljárás megindításának feltételeit.

(2) Ha a nyomozó hatóság a feljelentés tárgyát képező cselekmény miatt előkészítő eljárás elrendelésére nem rendelkezik hatáskörrel, illetve illetékességgel, a feljelentés másolatát, valamint a feljelentést elutasító határozatot – álláspontjának kifejtése mellett – tájékoztatásul megküldi az előkészítő eljárás elrendelésére jogosult szervnek.

130. § (1) A nyomozás elrendeléséről a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője feljegyzéssel dönt.

(2) Ha a nyomozás megindítására késedelmet nem tűrő eljárási cselekmény elvégzésével kerül sor, – a 32. §-ban meghatározott eset kivételével – az eljárási cselekményt elrendelő nyomozó hatóság a nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzést utólag készíti el.

(3) A nyomozás elrendeléséről szóló feljegyzés tartalmazza az eljáró nyomozó hatóságot, az ügy számát, a nyomozás megindításának időpontját és a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény megjelölését.

131. § Ha a nyomozás megindításakor rendészeti vagy más hatósági intézkedés van folyamatban, annak korlátozása vagy megszakítása érdekében a nyomozó hatóság abban az esetben intézkedhet, ha az intézkedés a nyomozás érdekeit sérti.

132. § A nyomozó hatóság a nyomozás során késedelem nélkül intézkedik minden olyan eljárási cselekmény elvégzése érdekében, amelynek elmulasztása vagy későbbi elvégzése az eljárás eredményességét veszélyeztetné.

133. § A nyomozó hatóság a felderítés során különösen a bűncselekmény tárgyi és alanyi oldalához tartozó tényeket, az elkövető kilétének és tartózkodási helyének megállapításához szükséges tényeket, valamint a joghátrány alkalmazása szempontjából különös jelentőséggel bíró tényeket vizsgálja.

134. § (1) A nyomozó hatóság nyomozási tervet készít

(2) A nyomozási terv tartalmazza

(3) A nyomozó hatóság a nyomozási tervet az eljárás állásának megfelelően felülvizsgálja, indokolt esetben módosítja, illetve kiegészíti.

135. § (1) Ha a nyomozó hatóság nyomozási tervet készít, a Be. 351. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolási kötelezettségét a nyomozási terv megküldésével teljesíti.

(2) Nyomozási terv hiányában a nyomozó hatóság a Be. 351. § (2) bekezdésében meghatározott beszámolója tartalmazza

136. § (1) Ha a titkos információgyűjtést folytató szerv a titkos információgyűjtés eredményének felhasználását a nyomozás során kezdeményezi, a nyomozó hatóság megvizsgálja, hogy a kezdeményezés a Be. 259–260. §-ában meghatározott határidőn belül történt-e. A határidő megsértése esetén erről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.

(2) Bírói vagy külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés esetén a nyomozó hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról, illetve a titkos információgyűjtés büntetőeljárásban történő felhasználásáról a feljegyzést az érkezéstől számított három munkanapon belül készíti el.

137. § (1) A rendőrségről szóló törvény, illetve a NAV tv. alapján előállított személy előállítása, elővezetése addig tart, ameddig a nyomozó hatóság az előállított, elővezetett személyt átveszi. Ezt követően az előállított, elővezetett személy személyi szabadsága csak a Be. szabályai szerint korlátozható, jelenléte az eljárási cselekmény során a Be. alkalmazásával biztosítható.

(2) A nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a Be. 386. §-ában szereplő jogait gyakorolhassa.

(3) Ha az előállítást vagy az elővezetést a nyomozó hatóság rendeli el, a nyomozó hatóság az előállítást, elővezetést végrehajtó szervvel együttműködve gondoskodik arról, hogy az előállítás vagy az elővezetés végrehajtása során a végrehajtó szerv a védővel való kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosítsa.

138. § (1) Ha a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt közvetlenül megelőzően vagy annak során észleli, hogy a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, de a gyanúsítottnak vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs védője vagy védőt kíván meghatalmazni,

(2) Meghatalmazás esetén a nyomozó hatóság ellenőrzi annak elfogadását.

(3) A nyomozó hatóság az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat követően haladéktalanul gondoskodik a védő értesítéséről, és a gyanúsított számára megfelelő időt – legalább egy órát – biztosít, hogy a védőjével rövid úton tanácskozzon.

(4) Ha a védővel való tanácskozás alapján a gyanúsított a kihallgatás megkezdéséhez hozzájárul, a nyomozó hatóság a kihallgatást abban az esetben is megkezdheti, ha a Be. 387. § (3) bekezdésében megállapított határidő nem telt el. A tanácskozás körülményeit és a gyanúsított hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

139. § (1) A nyomozó hatóság a Be. 44. § f) pontja alapján különösen abban az esetben rendel ki védőt, ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

(2) Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy azért indítványozza védő kirendelését, mert jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tud a védelme érdekében védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság tájékoztatja, hogy a védő kirendelésére a költségkedvezmény jogi segítségnyújtó szolgálat által történt engedélyezését követően kerülhet sor.

140. § (1) Ha a Be. 47. § (1) bekezdése alapján a nyomozó hatóság helyettes védőt rendel ki, a védői részvétellel érintett eljárási cselekmény a helyettes védő jelenléte nélkül nem végezhető el.

(2) Ha a Be. 46. § (1) bekezdése alapján kijelölt kirendelt védő az eljárási cselekményen megjelenik, a nyomozó hatóság a helyettes védőt a kirendelés alól felmenti.

(3) A kirendelt védő Be. 46. § (1) bekezdése szerinti kijelöléséig lehetőség szerint biztosítani kell, hogy helyettes védőként ugyanaz az ügyvéd járjon el.

141. § A nyomozó hatóság tolmács kirendelésével biztosítja, hogy

142. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy bűnügyi előéletére vonatkozó adatok beszerzése során a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatainak ellenőrzése mellett a szabálysértési nyilvántartási rendszer adatait is beszerzi.

(2) A bűnügyi előéletre vonatkozó adatok alapján a szükséges terjedelemben be kell szerezni a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy korábbi elítélésére és a szabálysértési felelősségének megállapítására vonatkozó iratokat, ha azoknak a bűncselekmény minősítése vagy a büntetőjogi jogkövetkezmények alkalmazása szempontjából jelentősége van.

(3) A szükséges terjedelemben be kell szerezni a folyamatban lévő más büntetőeljárásra vonatkozó adatokat és ügyiratokat, ha azoknak a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazása – különösen a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés feltételeinek megállapítása – szempontjából jelentősége van.

143. § (1) Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, a nyomozó hatóság beszerzi az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában szereplő adatokat.

(2) Ha a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az Európai Unió más tagállamának állampolgára, a nyomozó hatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv útján beszerzi az állampolgársága szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartására – ideértve a más tagállamok ítéletének nyilvántartására – vonatkozó adatait.

(3) A nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészséghez, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben szereplő adatok, illetve az eljárás adatai alapján

144. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsítást a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel – a bizonyítási eszközök ismertetése nélkül, az elkövetés helyének és idejének megjelölésével – a cselekmény történeti tényállása lényegének és a Btk. szerinti minősítésének közlésével végzi. A cselekmény történeti tényállásának lényegét akként kell közölni, hogy annak alapján a bűncselekmény törvényi tényállásának egyes elemei megállapíthatók legyenek.

(2) Ha a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény elkövetési magatartását más jogszabály határozza meg, a nyomozó hatóság a gyanúsítást úgy közli, hogy annak alapján megítélhető legyen a más jogszabály rendelkezéseinek megsértése is, egyúttal megjelöli az elkövetési magatartást meghatározó jogszabályt is.

(3) Ha a gyanúsítás tárgyát több, térben és időben elkülönülő cselekmény képezi, az egyes cselekményeket és ezek Btk. szerinti minősítését a gyanúsítás során külön kell közölni.

(4) A gyanúsítottat a gyanúsítás során – a Be. 39. §-ának megfelelően – tájékoztatni kell jogairól, és figyelmeztetni kell kötelezettségeire, amelyre a 42. § (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az írásbeli tájékoztató a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy részére a gyanúsítotti kihallgatását megelőzően is átadható.

145. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján a nyomozás során korábban közölt gyanúsítás tárgyát képező cselekmény vagy annak Btk. szerinti minősítése megváltozott, a nyomozó hatóság a folytatólagos gyanúsítotti kihallgatás során a korábbi gyanúsítás módosuló részeinek megjelölésével közli az újabb gyanúsítás teljes szövegét. Ha kizárólag a bűncselekmény Btk. szerinti minősítése módosult, a nyomozó hatóság nem köteles újból ismertetni a gyanúsítás tárgyát képező cselekményt.

(2) Ha a gyanúsított a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján a nyomozás során korábban közölt gyanúsítás tárgyát képező cselekmény mellett másik bűncselekmény elkövetésével is megalapozottan gyanúsítható, ezt a nyomozó hatóság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával közli. Ilyen esetben az újabb gyanúsításban külön kell közölni a gyanúsítás tárgyát képező másik bűncselekményt is. A nyomozó hatóság nem köteles a korábbi gyanúsítás megismétlésére, ha annak módosítására nem kerül sor.

(3) A korábbi gyanúsítás módosítása vagy újabb bűncselekmény megalapozott gyanújának közlése esetén a gyanúsítottat figyelmeztetni kell, hogy a gyanúsítás módosításával vagy az újabb gyanúsítással szemben panasszal élhet.

(4) A nyomozó hatóság a gyanúsítás módosítása vagy újabb bűncselekmény megalapozott gyanújának közlése esetén – az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában – az eljárás ügyiratait a Be. 390. §-a szerint megküldi az ügyészségnek.

146. § (1) Ha a nyomozó hatóság a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt alaposnak tartja, a gyanúsítást módosítja, az eljárást a gyanúsítottal szemben megszünteti, vagy az eljárás megszüntetése érdekében előterjesztést tesz az ügyészséghez.

(2) Ha az ügyészség a gyanúsítás elleni panaszt elbíráló határozatban megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn, a nyomozó hatóság a korábbi gyanúsítottat az eljárás során tanúként hallgathatja ki, ha az az önvádra kötelezés tilalmát nem sérti. E személy újabb gyanúsítotti kihallgatására akkor kerülhet sor, ha az utóbb beszerzett adatok és bizonyítási eszközök alapján a gyanúsítotti kihallgatás törvényi feltételei megállapíthatók.

(3) Ha a gyanúsítás elleni panaszt elbíráló határozatban az ügyészség megállapítja, hogy a gyanúsítás törvényi feltételei nem álltak fenn, és a vizsgálat folytatásának más oka nem állapítható meg, a nyomozó hatóság az eljárást a továbbiakban a felderítés szabályai szerint folytathatja.

147. § (1) A nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatását követően az ügyiratokkal együtt

(2) Ha a felderítés során nem készült nyomozási terv, a nyomozó hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célból nyomozási tervet készít. A nyomozási tervre a 134. § (2)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A nyomozási tervben és a nyomozás befejezésére, illetve az eljárás felfüggesztésére tett előterjesztésben fel kell tüntetni az alábbiakat is:

(4) A nyomozó hatóságnak a nyomozás befejezésére, illetve az eljárás felfüggesztésére tett előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak mellett tartalmazza a javasolt határozat törvényi feltételeinek fennállásával összefüggésben a bizonyítási eszközök megjelölését, lényegi tartalmát és értékelését is.

148. § (1) A nyomozó hatóság a nem magyar állampolgár gyanúsított ügyében a gyanúsított kihallgatásáról, az eljárás felfüggesztéséről és megszüntetéséről, valamint a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedésekről huszonnégy órán belül tájékoztatja az idegenrendészeti hatóságot.

(2) A tájékoztatás tartalmazza

(3) Ha a gyanúsított más állam állampolgára, indítványára a 48. § (2) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell az általa megjelölt külképviseletet.

149. § Ha a nyomozó hatóság a nyomozás során a gyanúsítottal eltérő időpontban több gyanúsítást közölt, a Be. 351. § (3) bekezdésében meghatározott határidő fennállását az egyes gyanúsítások időpontjához képest külön-külön vizsgálja. A gyanúsítás módosítása a Be. 351. § (3) bekezdésében meghatározott határidőt nem érinti.

150. § (1) A nyomozó hatóság a vizsgálat során megvizsgálja különösen a bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósító gyanúsítotti cselekményt, a gyanúsított elkövetéskori tudattartalmát, a társadalomra veszélyességet jellemző tényeket, a gyanúsítottat terhelő és mentő, valamint a súlyosító és enyhítő körülményeket.

(2) A nyomozó hatóság a gyanúsított védekezésében foglalt bizonyítási indítványok teljesítését a bizonyítás szempontjából jelentős azon bizonyítékok tekintetében mellőzheti, amelyek már rendelkezésére állnak.

(3) Az ügyészség hozzájárulásával mellőzhető a további bizonyítási eszköz beszerzése a gyanúsítás tárgyát képező olyan tényekre nézve, amelyek valóságát a gyanúsított a vallomásában, és – ha az eljárásban védő vesz részt – a védő együttesen elfogadja.

(4) A nyomozó hatóság a bizonyítási eszközöket olyan időben szerzi be, és az eljárási cselekményeket úgy végzi el, hogy az ügyészségnek a nyomozás befejezése vagy az eljárás felfüggesztése kérdésében való döntésre legalább három hónap rendelkezésre álljon. Ha a nyomozó hatóság ebben az időben az eljárását nem tudja befejezni, az ügyészség eltérő rendelkezésének hiányában a nyomozási terv megküldésével együtt előterjesztést tesz a nyomozás határidejének meghosszabbítására.

151. § A nyomozó hatóság a vizsgálat során önállóan elvégzett eljárási cselekményről az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a nyomozási terv megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.

152. § (1) A nyomozó hatóság az ügyiratok megismerhetőségét a gyanúsítottnak és a védőnek a gyanúsítás közlésétől a Be. 100. §-ában meghatározottak szerint folyamatosan biztosítja.

(2) Az eljárás érdekeire tekintettel a nyomozó hatóság az ügyiratok megismerhetőségét a gyanúsított és a védő indítványa nélkül, hivatalból is biztosíthatja.

(3) A nyomozó hatóság tájékoztatja a terheltet és a védőt arról, ha az (1)–(2) bekezdés alkalmazásával az eljárás addig rendelkezésre álló valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét biztosította.

153. § (1) Ha a nyomozó hatóság az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét a 152. § alapján az eljárás során biztosította, a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt a 152. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás időpontjától kell számítani.

(2) Ha a nyomozó hatóság a 152. § alapján az ügyiratok megismerhetőségét nem másolat kézbesítésével teljesítette, a gyanúsítottat és a védőt értesíteni kell, hogy az ügyiratok másolatának kézbesítését indítványozhatja. Ebben az esetben a nyomozó hatóság az ügyiratok másolatát az indítványt követő tíz napon belül kézbesíti, és a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt az értesítés időpontjától kell számítani.

154. § (1) Ha a nyomozó hatóság az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerhetőségét a 152. § alapján nem biztosította, a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében a gyanúsítottat és a védőt értesíti arról, hogy mely időpontban és milyen módon biztosítja az eljárás valamennyi ügyiratának a megismerését.

(2) A nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében a gyanúsítottal és a védővel előzetesen egyeztethet arról, hogy mely megismerési mód révén kívánja az eljárás valamennyi ügyiratát megismerni.

(3) Ha a nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét az ügyiratok másolatának kézbesítésével biztosítja, az (1) bekezdés szerinti értesítés mellőzhető.

(4) A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt az (1) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt időponttól vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ügyiratok másolatának a kézbesítésétől kell számítani.

(5) Ha a nyomozó hatóság az (1) bekezdés alapján az ügyiratok megismerhetőségét nem másolat kézbesítésével teljesíti, de az értesítés alapján, az abban megjelölt időpontig a gyanúsított vagy a védő az ügyiratok másolatának kézbesítését indítványozza, a nyomozó hatóság az ügyiratok másolatát tíz napon belül kézbesíti. A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott időközt ebben az esetben a kézbesítés időpontjától kell számítani.

155. § (1) A Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettsége teljesítését megelőzően a nyomozó hatóság a gyanúsítottat és a védőt bármikor nyilatkozat tételére kérheti arról, hogy a Be. 352. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint hozzájárul-e az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez.

(2) Ha a gyanúsított és a védő az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez hozzájárult, a hozzájárulást követően keletkezett ügyiratok tekintetében a megismerési jogot ebben az esetben is a Be. 352. § (1) bekezdése szerint kell biztosítani, kivéve, ha a gyanúsított és a védő ezen ügyiratok tekintetében is hozzájárul az időköz rövidítéséhez vagy mellőzéséhez.

(3) Ha a gyanúsított vagy a védő az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulást követően az ügyiratok megismerése érdekében indítványt terjeszt elő, a nyomozó hatóság azt a Be. 100. §-ában meghatározottak szerint teljesíti.

156. § (1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve védője a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően olyan nyilatkozatot tesz, amelyben ügyészségi határozat vagy intézkedés kilátásba helyezésére, egyezség megkötésére irányuló kezdeményezés előterjesztésének szándékára utal, a nyomozó hatóság

(2) Ha az eljárás adatai alapján a nyomozó hatóság ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését vagy egyezség megkötését tartja indokoltnak vagy célszerűnek, erről az ügyészséget – késedelmet nem tűrő esetben rövid úton – tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza a gyanúsítotti kihallgatás tervezett időpontját, az indokoltnak vagy célszerűnek tartott intézkedést, valamint annak indokait is. Erről a gyanúsított és a védő nem tájékoztatható.

(3) A nyomozó hatóság a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy idézését, elfogását, előállítását, körözésének elrendelését vagy vele szemben elfogatóparancs kibocsátását megelőzően is tájékoztatást nyújthat a (2) bekezdés szerinti álláspontjáról.

157. § (1) Ha a gyanúsított, illetve védője a gyanúsítotti kihallgatás során ügyészségi határozat vagy intézkedés kilátásba helyezését vagy egyezség megkötését kezdeményezi, ez az eljárási cselekmény folytatásának nem akadálya, azonban a nyomozó hatóság erről haladéktalanul – késedelmet nem tűrő esetben rövid úton – tájékoztatja az ügyészséget. A kezdeményezőt tájékoztatni kell

(2) Az ügyészség tájékoztatása érdekében a gyanúsított kihallgatása megszakítható.

(3) A kezdeményezés a kihallgatásról készült jegyzőkönyvbe nem foglalható, arról külön jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni.

(4) Az (1)–(3) bekezdést megfelelően kell alkalmazni a gyanúsított, illetve védője által a gyanúsítotti kihallgatást követően, az eljárás során más időpontban, szóban vagy írásban tett kezdeményezés tekintetében azzal, hogy írásbeli kezdeményezés esetén a kezdeményező tájékoztatására a kezdeményező jelenlétében folytatott következő eljárási cselekmény alkalmával is sor kerülhet.

(5) Ha az eljárás adatai alapján a gyanúsítotti kihallgatás során vagy azt követően az eljárás során bármikor a nyomozó hatóság ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezését vagy egyezség megkötését tartja indokoltnak, erről az ügyészséget – késedelmet nem tűrő esetben rövid úton – tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza az indokoltnak vagy célszerűnek tartott intézkedést, valamint annak indokait is. Az ügyészség tájékoztatása érdekében a gyanúsított kihallgatása vagy a folyamatban lévő más eljárási cselekmény megszakítható.

(6) A gyanúsított vagy védője az (5) bekezdés szerinti intézkedésről nem tájékoztatható.

158. § (1) A nyomozó hatóság az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésére vagy egyezség megkötésére irányuló ügyészségi kezdeményezést az ügyészség utasítása szerint közli a gyanúsítottal és védőjével.

(2) Az eljárási cselekmény során a nyomozó hatóság az ügyészség írásbeli kezdeményezését a gyanúsított és a védő részére átadja, az átadás tényét jegyzőkönyvbe foglalja, egyúttal gondoskodik a kezdeményezés jegyzőkönyvvel együtt történő kezeléséről. Az ügyészség írásbeli átadásra nem alkalmas kezdeményezését a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény során szóban közli a gyanúsítottal és védőjével, egyúttal a tájékoztatást az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyvbe foglalja.

(3) Ha a terhelt vagy a védő az ügyészség kezdeményezésével kapcsolatban az eljárási cselekmény során nyilatkozatott tesz, azt jegyzőkönyvbe kell foglalni. Erről a nyomozó hatóság a jegyzőkönyv megküldésével tájékoztatja az ügyészséget.

159. § (1) Ha az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében a Btk. 29. §-a alapján a tevékeny megbánás feltételei fennállnak, a gyanúsítottat a gyanúsítás közlésekor tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lefolytatásának lehetőségéről, feltételeiről, lényegéről, következményeiről. A tájékoztatást jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül is tájékoztatni kell a gyanúsítottat a közvetítői eljárásról, illetve a bűncselekmény következményei jóvátételének lehetőségéről, ha

(3) A gyanúsított, illetve védője közvetítői eljárás lefolytatására irányuló indítványa esetén – amennyiben arra az eljárás korábbi szakaszában még nem került sor – a nyomozó hatóság a sértettet tájékoztatja a terhelt indítványáról, és nyilatkoztatja, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha arra még nem került sor, vagy az egyéb okból indokoltnak tűnik, ennek során a sértettet tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, folyamatáról, következményeiről.

(4) Akkor is be kell szerezni a sértett nyilatkozatát, ha a sértett korábban indítványozta a közvetítői eljárás lefolytatását, vagy ahhoz hozzájárult, azonban az eljárás adatai alapján a korábbi nyilatkozatának fenntartásával kapcsolatban észszerű kétely merül fel.

(5) Ha a sértett korábban úgy nyilatkozott, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásához nem járul hozzá, a gyanúsított vagy a védő közvetítői eljárás lefolytatására irányuló indítványáról akkor kell tájékoztatni, ha az eljárás adatai alapján – különösen az azóta eltelt időre, a gyanúsított személyére vagy nyilatkozatának tartalmára tekintettel – valószínűsíthető, hogy a sértett korábbi nyilatkozatát megváltoztatja, és a közvetítői eljáráshoz hozzájárul.

(6) Ha a sértett a gyanúsítotti kihallgatást követően a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza vagy ahhoz hozzájárul, erről a gyanúsítottat tájékoztatni kell, egyúttal a gyanúsítottat nyilatkoztatni kell arról, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Ha arra még nem került sor, vagy az egyéb okból indokoltnak tűnik, a gyanúsítottat tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, folyamatáról, következményeiről. A gyanúsított tájékoztatása akkor sem mellőzhető, ha a sértett nyilatkozatának megismerése előtt úgy nyilatkozott, hogy közvetítői eljárás lefolytatását nem indítványozza, vagy ahhoz nem járul hozzá.

(7) A nyomozó hatóság a közvetítői eljárás lefolytatására irányuló indítványt, illetve hozzájárulást azt követően továbbítja az ügyészséghez, hogy az indítvánnyal összefüggésben a gyanúsított és a sértett nyilatkozata is rendelkezésre áll. Ha a sértett és a gyanúsított indítványa, illetve hozzájárulása is rendelkezésre áll, azokat a nyomozó hatóság haladéktalanul továbbítja az ügyészséghez.

160. § (1) Az őrizet elrendeléséről a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője dönt.

(2) A nyomozó hatóság az őrizet elrendeléséről hozott határozatában feltünteti az alábbiakat is:

(3) A nyomozó hatóság az őrizet határidejét abban az esetben is az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartás kezdő időpontjától számítja, ha azt követően, de az őrizet elrendelését közvetlenül megelőzően a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy jelenlétét igénylő eljárási cselekményt végez.

(4) A nyomozó hatóság az őrizet elrendeléséről hozott határozatot a gyanúsítottnak, illetve a jelen lévő védőnek kihirdeti, és a határozatot átadja. A nyomozó hatóság tolmács kirendelésével és a határozat lefordítása érdekében szükséges intézkedések megtételével biztosítja, hogy a gyanúsított a nyelvhasználat jogát gyakorolhassa.

(5) A nyomozó hatóság az őrizet elrendeléséről az ügyészséget a határozat megküldésével tájékoztatja.

161. § (1) A nyomozó hatóság az őrizet elrendelését követően haladéktalanul felhívja a gyanúsítottat, hogy jelölje meg, az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről kit kíván értesíteni.

(2) A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy a gyanúsított rövid úton, közvetlenül értesítse a megjelölt személyt, vagy a megjelölt személyt a nyomozó hatóság – rövid úton – értesíti, illetve az értesítéséhez a gyanúsított fogva tartását végrehajtó intézményt is igénybe veheti.

(3) Ha a nyomozó hatóság a gyanúsított által megjelölt személy értesítését megtagadja, erről feljegyzést készít. Ha az őrizet elrendelésétől számított nyolc órán belül nem azonosítható olyan személy, akinek az értesítése biztosítható, a nyomozó hatóság a gyanúsított által megjelölt személyek értesítésének megtagadásáról határozatot hoz. Ha a gyanúsított ezt követően olyan személyt jelöl meg, akivel kapcsolatban az értesítésnek nincs akadálya, a nyomozó hatóság az utóbb megjelölt személyt értesíti.

(4) A nyomozó hatóság a megjelölt személy értesítéséről feljegyzést készít.

(5) Ha a gyanúsított arról nyilatkozik, hogy az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről senkit nem kíván értesíteni, ez a nyilatkozata az őrizet elrendeléséről meghozott határozaton is feljegyezhető.

162. § (1) Ha a nyomozó hatóság azt indokoltnak tartja, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésre legkésőbb az őrizet határidejének lejárta előtt harminchat órával előterjesztést tesz az ügyészséghez.

(2) Az előterjesztés tartalmazza az alábbiakat is:

163. § (1) A bűnügyi felügyelet elrendelésére irányuló előterjesztés tartalmazza a nyomozó hatóság álláspontját

(2) Ha a nyomozó hatóság a bűnügyi felügyelet elrendelése esetén szükségesnek tartja annak kizárását, hogy a gyanúsított a kijelölt területet, helyet a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés vagy gyógykezelés céljából elhagyja, a kizárást megalapozó tények feltüntetésével indokait az előterjesztésben részletesen leírja.

164. § (1) A bűnügyi felügyelet meghosszabbítására, a magatartási szabályok módosítására vagy a bűnügyi felügyelet megszüntetésére irányuló előterjesztésre a bűnügyi felügyelet elrendelésére vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyomozó hatóság a bűnügyi felügyelet meghosszabbítására tett előterjesztést olyan határidőben küldi meg az ügyészséghez, hogy az – az ügyészségnek az indítvány megtételére előírt határidőt megelőzően – legkésőbb három munkanappal megérkezzen. Ha a bűnügyi felügyeletet érintő új körülmény ezt követően merül fel, arról a nyomozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.

(3) Ha a bűnügyi felügyelet megszüntetését vagy kisebb korlátozással járó magatartási szabály előírását megalapozó körülmény merül fel, a nyomozó hatóság ennek érdekében haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészséghez.

(4) Ha a bűnügyi felügyelet megszüntetésére vagy a magatartási szabályok megváltoztatására a terhelt vagy a védő a nyomozó hatóságnál tesz indítványt, a nyomozó hatóság az indítványt az arra vonatkozó álláspontjának kifejtésével haladéktalanul megküldi az ügyészséghez.

165. § A nyomozó hatóság a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak a megszegéséről és a nyomozó hatóság intézkedéséről – ideértve rendbírság kiszabását vagy az őrizet elrendelését is – haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.

166. § (1) A távoltartás elrendelésére, meghosszabbítására, a távoltartás magatartási szabályainak megváltoztatására és a távoltartás megszüntetésére irányuló előterjesztésre a bűnügyi felügyelet szabályait a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Tisztázni kell, és az előterjesztésben fel kell tüntetni

167. § Ha a távoltartás elrendelésére, a távoltartás magatartási szabályainak megváltoztatására vagy a távoltartás megszüntetésére a sértett tesz indítványt, azt a nyomozó hatóság az álláspontjának kifejtésével az ügyiratok megküldésével haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, és erről tájékoztatja az ügyészséget.

168. § A nyomozó hatóság a távoltartás magatartási szabályainak a megszegéséről és a nyomozó hatóság intézkedéséről – ideértve rendbírság kiszabását vagy az őrizet elrendelését is – haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget, a sértett indítványára elrendelt távoltartás esetén a bíróságot is.

169. § (1) A letartóztatás elrendelésére, megszüntetésére és enyhébb kényszerintézkedésre irányuló előterjesztésre a bűnügyi felügyelet szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A letartóztatás elrendelésére irányuló előterjesztés tartalmazza a végrehajtás helyére és körülményeire vonatkozó, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti, a végrehajtást érintő rendelkezésekre vonatkozó javaslatot és azok indokait is.

(3) Ha a nyomozó hatóság a letartóztatás elrendelését megelőzően vagy annak végrehajtása során a letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtására tesz előterjesztést, abban feltünteti az elhelyezés tervezett időtartamát, az ezalatt elvégzendő eljárási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését is, amelyek a rendőrségi fogdán történő elhelyezést az eljárási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.

(4) Ha a nyomozó hatóság a letartóztatás elrendelését megelőzően vagy annak végrehajtása során a letartóztatás Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben történő végrehajtására tesz előterjesztést, abban feltünteti a pszichiátriai kezelés szükségességét alátámasztó tényeket és bizonyítási eszközöket is.

170. § (1) A fiatalkorút a jogairól és a kötelességeiről az első kapcsolatba kerüléskor – így különösen az idézéssel együtt vagy az előállításakor – írásos tájékoztató átadásával kell tájékoztatni. A tájékoztató átadása csak különösen indokolt esetben mellőzhető. Ebben az esetben a nyomozó hatóság a lehető legrövidebb időn belül pótolja a tájékoztató átadását.

(2) A nyomozó hatóság a tájékoztatóban foglaltak lényegét röviden szóban is ismerteti, meggyőződik róla, hogy azt a fiatalkorú megértette-e, és a fiatalkorú kérésére további felvilágosítást nyújt.

171. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 17. § (2) bekezdésében meghatározott jelzési kötelezettség vagy hatósági eljárás kezdeményezésének alapjául szolgáló körülmény észlelése esetén a nyomozó hatóság haladéktalanul intézkedik a jelzés megtétele vagy a kezdeményezés iránt.

(2) A nyomozó hatóság a fiatalkorú gyanúsítotti kihallgatásáról a gyermekjóléti szolgálatot, továbbá a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot tájékoztatja, e tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi a védelembe vételt, illetve intézkedik a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozat beszerzése iránt.

(3) A nyomozó hatóság a fiatalkorú ügyében a Gyvt. alapján tett intézkedéséről az azt igazoló ügyirat megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az ügyészséget.

172. § (1) A környezettanulmány elkészítése érdekében a nyomozó hatóság a fiatalkorú lakcíme szerint illetékes kormányhivatal pártfogó felügyelőjét keresi meg.

(2) A nyomozó hatóság a pártfogó felügyelőt tájékoztatja:

173. § A fiatalkorú életkorát elsősorban személyazonosításra szolgáló fényképes közokirattal kell megállapítani.

174. § Ha az eljárás során derül ki, hogy a gyanúsított gyermekkor miatt nem büntethető, vele szemben haladéktalanul intézkedni kell az eljárás megszüntetése iránt, és a továbbiakban a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorúra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni.

175. § (1) A törvényes képviselő tájékoztatása a fiatalkorú őrizetének elrendeléséről akkor mellőzhető, ha a Be. 275. § (1) bekezdése alapján a fiatalkorú a törvényes képviselő tájékoztatását kérte, és az már megtörtént.

(2) A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú őrizetének elrendeléséről a szignalizációra vonatkozó rendelkezések szerint tájékoztatni kell a fiatalkorú pártfogó felügyelőjét is.

(3) Fiatalkorú őrizetének megszüntetése vagy a fiatalkorút érintő eljárási cselekmény befejezése esetén a törvényes képviselőt értesíteni kell, és vele együttműködve kell gondoskodni a fiatalkorú útba indításáról, átadásáról vagy otthonába kíséréséről. A javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben nevelt fiatalkorút a törvényes képviselő vagy az intézmény megbízottjának távolmaradása esetén – ideiglenes jelleggel – az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak vagy az általa megjelölt gyermekotthonnak kell átadni.

176. § (1) Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés indítványozására tett előterjesztésben fel kell tüntetni a fiatalkorú gondozását ellátó személy nevét és elérhetőségét is.

(2) Ha a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény alapján a fiatalkorú letartóztatása javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható, a letartóztatás indítványozására tett előterjesztés tartalmazza azokat a körülményeket is, amelyek indokolttá teszik, hogy a letartóztatás végrehajtására hol kerüljön sor.

(3) A fiatalkorú letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtása esetén a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészségnek, ha az elvégzendő eljárási cselekményekre figyelemmel a fiatalkorú rendőrségi fogdán vagy büntetés-végrehajtási intézetben történő ideiglenes elhelyezése indokolt.

177. § (1) A nemzetközi jogon alapuló mentesség fennállásának kérdésében – azt valószínűsítő adat felmerülése esetén – a nyomozó hatóság a külpolitikáért felelős minisztertől adatszolgáltatást kér.

(2) Ha a büntetőeljárás során adat merül fel arra, hogy az, akinek az eljárási cselekményen történő jelenlétének biztosítása, így különösen tanúként kihallgatása szükséges, vagy a tervezett kényszerintézkedéssel közvetlenül érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személy, a nyomozó hatóság haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészséghez a nemzetközi jogon alapuló mentesség felfüggesztésére jogosult döntésének beszerzése érdekében.

178. § Ha a nyomozó hatóság a bíróság elé állítás feltételeit látja megállapíthatónak, az ügyészséggel történő egyeztetést követően haladéktalanul előterjesztést tesz a nyomozás befejezésére. Az előterjesztés tartalmazza a bíróság elé állítás feltételeire vonatkozó adatokat is.

179. § (1) Ha a nyomozó hatóság megállapítja, hogy a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy távollévő terheltté nyilvánításának feltételei fennállnak, ennek érdekében előterjesztést tesz az ügyészségnek. Az előterjesztés tartalmazza a gyanúsított vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatására tett intézkedéseket, és ha rendelkezik védővel, a védő adatait.

(2) A nyomozó hatóság az előterjesztést az (1) bekezdésben foglaltak mellett a nyomozási terv vagy a nyomozás befejezésére tett előterjesztés szerinti tartalommal küldi meg.

180. § (1) Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt nem nyilvánítja távollévő terheltnek, a nyomozó hatóság a nyomozást a felderítés szabályai szerint folytatja.

(2) Ha az ügyészség a gyanúsítottat nem nyilvánítja távollévő terheltnek, a nyomozó hatóság – az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában – az eljárást felfüggesztheti.

(3) Ha az ügyészség a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt távollévő terheltté nyilvánítja, de a nyomozást nem fejezi be, a nyomozó hatóság a nyomozást a vizsgálat szabályai szerint folytatja.

(4) Távollévő terheltté nyilvánítás esetén a nyomozó hatóság a Be. 352. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat a távollévő terhelt védőjének biztosítja.

181. § A nyomozó hatóság a távollévő terhelttel szembeni vádemelésre akkor tesz előterjesztést, ha annak a Be. 747. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétele változatlanul fennáll.

182. § A külföldön tartózkodó terhelttel szembeni vádemelésre tett előterjesztés tartalmazza

183. § (1) Ha a feljelentő a nyomozó hatóságnál magánvádas bűncselekmény miatt kíván feljelentést tenni, a nyomozó hatóság tájékoztatja arról, hogy a feljelentést a bíróságon kell megtenni. Ha a feljelentő a tájékoztatás ellenére a nyomozó hatóság előtt kíván feljelentést tenni, vagy írásban tesz magánvádas bűncselekmény miatt feljelentést, akkor a nyomozó hatóság a feljelentést továbbítja az ügyészségnek.

(2) Ha a bíróság magánvádas eljárásban nyomozást rendelt el, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az előterjesztést – ideértve az ügyészség hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzésére irányuló előterjesztést is –, a tájékoztatást és az állásfoglalás kérést a bírósághoz küldi meg, szükség esetén a bírósággal egyeztet.

184. § (1) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a Be. 819. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelvonásra irányuló eljárás érdekében akkor rendel el vagyonkutatást, ha a Be. 820. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. A vagyonkutatásra e Rész rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a nyomozó hatóság nem rendel el vagyonkutatást, de a Be. 819. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételek megállapíthatók, a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője az ügyészség Be. 822. § (1) bekezdésében meghatározott indítványának megtételére irányuló előterjesztést tesz.

(3) A vagyonkutatás megindításáról feljegyzést kell készíteni. Ha a nyomozó hatóság késedelmet nem tűrő okból eljárási cselekmény elvégzésével indít vagyonkutatást, arról az ügyészséget tájékoztatja.

185. § (1) Ha a nyomozó hatóság olyan vagyonról szerez tudomást, amely a jogerős ügydöntő határozattal kimondott vagyonelkobzás alá tartozik, de amelynek végrehajtására nem került sor, a Be. 819. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárás megindítása érdekében előterjesztést tesz az ügyészséghez.

(2) Ha a nyomozó hatóság olyan körülményt állapít meg, amely alapján büntetőeljárásban jogerős ügydöntő határozattal elbírált elkobzásnak, vagyonelkobzásnak vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, de az intézkedéssel érintett dolog, vagyon vagy elektronikus adat a jogerős ügydöntő határozat meghozatalkor nem állt rendelkezésre, a Be. 819. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás megindítása érdekében előterjesztést tesz az ügyészséghez.

(3) A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve nem tesz előterjesztést, ha az eljárás lefolytatásának a Be. 819. § (3) bekezdés c) vagy d) pontjában meghatározott akadályát állapítja meg.

(4) A vagyonkutatás során a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az ügyiratok megismerési jogát elsősorban a vagyoni érdekeltnek biztosítja.

186. § (1) Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszköz alkalmazását a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv (a továbbiakban: alkalmazó szerv) arra felhatalmazott vezetője – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – alkalmazási terv alapján rendeli el, amelyről feljegyzést készít.

(2) Alkalmazási terv készítése nélkül, feljegyzéssel rendeli el az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője a Be. 215. § (2) bekezdése alapján a bűncselekményre vonatkozó információ gyűjtését, valamint ellenőrzését.

(3) Az elrendelésről készített feljegyzés az alábbiakat is tartalmazza:

(4) Több bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszköz egyidejű vagy összehangolt alkalmazásának elrendelése esetén egy feljegyzés is készíthető.

(5) Valótlan vagy megtévesztő információ közlése esetén az elrendelésről készített feljegyzés tartalmazza a valótlan vagy megtévesztő információ tartalmát is.

(6) Titkosan együttműködő személy igénybevétele során az általa szolgáltatott adatokat tartalmazó feljegyzés, alkalmazási terv, valamint az együttműködő által szolgáltatott információn alapuló indítvány vagy előterjesztés nem tartalmazza az együttműködő személyazonosító adatait, valamint olyan adatot, amelyből az együttműködő kilétére lehetne következtetni.

(7) Késedelmet nem tűrő esetben a feljegyzést és az alkalmazási tervet a leplezett eszköz elrendelését követően, három napon belül kell írásba foglalni. Ebben az esetben a feljegyzés tartalmazza az utólagos írásba foglalás tényét és a halaszthatatlanság indokait is.

187. § (1) A leplezett eszköz alkalmazási terve tartalmazza

(2) Több leplezett eszköz egyidejű vagy összehangolt alkalmazása esetén egy alkalmazási terv is készíthető.

(3) Csapda alkalmazása esetén az alkalmazási terv tartalmazza az alábbiakat is:

(4) Sértett vagy más személy helyettesítésére irányuló leplezett eszköz alkalmazása esetén az alkalmazási terv tartalmazza az alábbiakat is:

188. § (1) Ha a rejtett figyelés során megfigyelt cselekmény – különösen a megfigyelt tárgyi bizonyítási eszköz birtokban tartása, szállítása, átadása – önmagában is bűncselekményt valósíthat meg, a végrehajtás során titkosan együttműködő személy igénybevétele nem engedélyezhető, ha fennáll a veszélye annak, hogy a titkosan együttműködő személy a megfigyelt cselekmény elkövetőjévé válik.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rejtett figyelést előreláthatólag Magyarország határát átlépve kell folytatni, vagy a végrehajtás során erre utaló adat merül fel, a rejtett figyelést a nemzetközi bűnügyi jogsegély ellenőrzött szállításra vonatkozó szabályainak alkalmazásával kell előkészíteni, illetve lefolytatni.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a rejtett figyelés során megfigyelt cselekmény önmagában nem valósít meg bűncselekményt, és a rejtett figyelést előreláthatólag Magyarország határát átlépve kell folytatni, vagy a végrehajtás során erre utaló adat merül fel, a rejtett figyelést a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésének határon átnyúló figyelésre vonatkozó szabályai alkalmazásával kell előkészíteni, illetve lefolytatni.

189. § (1) Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazási terv alapján rendeli el, amelyről feljegyzést készít.

(2) A feljegyzést az ügyészi engedélyezésre alkalmas módon kell elkészíteni.

(3) A leplezett eszköz alkalmazásának elrendeléséről az alkalmazás tervezett megkezdése előtt olyan időben kell rendelkezni, hogy az ügyészi engedélyezésre legalább hetvenkét óra rendelkezésre álljon.

(4) Az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazási tervét a 187. § (1)–(2) bekezdésének megfelelően kell elkészíteni.

(5) A leplezett eszköz alkalmazása a 190. §-ban meghatározott kivétellel az ügyészi engedély hiányában nem kezdhető meg.

(6) Az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője az alkalmazás elrendelésével egyidejűleg, az alkalmazási terv és a (2) bekezdésnek megfelelően elkészített feljegyzés megküldésével tesz indítványt az ügyészi jóváhagyásra. Az indítvány papíralapú megküldése esetén a feljegyzést két példányban kell megküldeni az ügyészségnek.

(7) Amennyiben az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz elrendelésére más leplezett eszközzel együtt vagy annak érdekében kerül sor, az alkalmazási terv tartalmazza az érintett más leplezett eszköz megjelölését és az annak engedélyezésével kapcsolatos adatokat is.

190. § (1) Késedelmet nem tűrő esetben az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetőjének döntése alapján ügyészi engedély nélkül, annak elrendelésével egyidejűleg is megkezdhető. Ebben az esetben az elrendelésről szóló feljegyzés tartalmazza az alábbiakat is:

(2) Ha a leplezett eszköz alkalmazásának halaszthatatlan megkezdése különösen indokolttá teszi, az elrendelésről szóló feljegyzés és az alkalmazási terv utólag is írásba foglalható. Az utólag írásba foglalt feljegyzés tartalmazza az utólagos írásba foglalás tényét és indokait is.

(3) Az alkalmazási terv utólagos írásba foglalásának lehetősége sem érinti az alkalmazó szerv kötelezettségét, hogy a titkosan együttműködő személyt vagy a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalását beszerezze titkosan együttműködő személy vagy fedett nyomozó igénybevétele esetén.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása megkezdésének késedelmet nem tűrő indoka az ügyészi engedélyre irányuló indítvány előterjesztése után merül fel. A megkezdésről szóló döntés az elrendelő feljegyzésre is feljegyezhető, vagy a megkezdésről új feljegyzés készíthető. A megkezdésről az ügyészséget rövid úton haladéktalanul tájékoztatni kell, és az utólagos ügyészi engedélyezés iránt indítványt kell tenni.

(5) Büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése esetén a megállapodás ügyészi engedély nélkül késedelmet nem tűrő esetben sem köthető meg.

191. § (1) Az alkalmazó szerv azonnal megszünteti az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását, ha az ügyészség megállapítja, hogy annak törvényi feltételei nem állnak fenn. Ebben az esetben az alkalmazó szerv az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában a leplezett eszköz befejezésére vonatkozó szabályok szerint jár el.

(2) Az alkalmazó szerv abban az esetben is azonnal megszünteti az ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását, ha az ügyészség a leplezett eszköz utólagos engedélyezésére irányuló indítványt utasítja el. Ebben az esetben az alkalmazó szervnek a leplezett eszköz alkalmazása során beszerzett adatokat törölnie kell, és az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában az engedélyezéssel, valamint az adatok törlésével kapcsolatos ügyiratokat az eljárás ügyiratai között kell kezelni.

192. § (1) Fizetési műveletek megfigyelésének elrendeléséről az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője határozatot hoz, feljegyzés és alkalmazási terv készítése nem kötelező.

(2) A fizetési műveletek megfigyelésének elrendeléséről szóló határozat rendelkező részében meg kell jelölni

(3) Az alkalmazó szerv a (2) bekezdés b) pontja szerint az adattovábbítás módjaként elektronikus kapcsolattartást határoz meg, kivéve, ha az ügy körülményei alapján – különösen a minősített adat kezelésére figyelemmel – más kapcsolattartási mód meghatározása indokolt.

(4) Az alkalmazó szerv a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolattartási mód megfelelő meghatározása érdekében a szolgáltatóval egyeztethet.

(5) A fizetési műveletek megfigyelésének elrendeléséről szóló határozatban a szolgáltatót tájékoztatni kell arról, hogy a határozattal szemben jogorvoslatot terjeszthet elő.

(6) Az alkalmazó szerv a fizetési műveletek megfigyelésének elrendeléséről szóló határozatot elektronikus kapcsolattartás útján kézbesíti a szolgáltatónak, kivéve, ha az ügy körülményei alapján – különösen a minősített adat kezelésére figyelemmel – más módon történő kézbesítés indokolt.

(7) Ha a fizetési művelet felfüggesztéséről az alkalmazó szerv utólag rendelkezik, a határozatra a (2)–(6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felfüggesztéssel kapcsolatos utólagos rendelkezés a fizetési műveletek megfigyelésének határidejét nem érinti.

(8) A fizetési műveletek megfigyelését meghosszabbító határozatra a (2)–(6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

193. § (1) Az alkalmazó szerv a 192. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartó személyét úgy jelöli ki, hogy a szolgáltató kapcsolatfelvételre irányuló kezdeményezése esetén a szükséges intézkedéseket az alkalmazó szerv legkésőbb tizenkét órán belül megtehesse. Ennek érdekében több kapcsolattartó személy is kijelölhető.

(2) Az alkalmazó szerv a határozatban – a 192. § (2) bekezdés c) pontja szerinti személlyel történő kapcsolattartás végett – a szolgáltatót kapcsolattartó személy kijelölésére is felhívhatja.

(3) Az alkalmazó szerv tájékoztatja a szolgáltatót, hogy a 192. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartó személyével rövid úton történő kapcsolattartás során kizárólag a fizetési műveletek megfigyelésével, különösen a határozatban megjelölt feltétel bekövetkezésével kapcsolatos tájékoztatás nyújtható, a 192. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok ilyen módon nem továbbíthatók.

194. § (1) Büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése esetén alkalmazási terv készítése nem kötelező.

(2) Az alkalmazó szerv a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése kilátásba helyezésének indokoltsága, lehetősége tárgyában az ügyészséggel előzetesen egyeztetést folytathat. Az egyeztetés a megállapodás engedélyezésére jogosult – a felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezésével érintett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárást felügyelő, irányító vagy annak lefolytatására hatáskörrel, illetékességgel rendelkező – ügyészségnél kezdeményezhető azzal, hogy amennyiben a bizonyítékok, információk rendelkezésre bocsátásával érintett büntetőeljárás felügyeletére más ügyészség (a továbbiakban: eredményt felhasználó ügyészség) rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, az egyeztetésbe ez utóbbi is bevonható.

(3) Ha az alkalmazó szerv büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezését tervezi, erről az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője haladéktalanul tájékoztatja a megállapodás engedélyezésére jogosult ügyészséget. Ha a tájékoztatás alapján az ügyészség a megállapodás ügyészi engedélyezésének lehetőségét kizárja, az alkalmazó szerv az elkövetőt a megállapodás tervezett megkötéséről nem tájékoztathatja.

(4) Ha a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezését az elkövető kezdeményezi, a (3) bekezdést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kezdeményezőt tájékoztatni kell arról, ha az ügyészség a megállapodás ügyészi engedélyezésének lehetőségét kizárja.

(5) Az alkalmazó szerv a megállapodásról és annak feltételeiről az elkövetővel akkor kezdeményezhet egyeztetést, ha a megállapodás engedélyezésére jogosult ügyészség az ügyészi engedély lehetőségét nem zárja ki. Az elkövetővel történő egyeztetés során az alkalmazó szerv a megállapodás engedélyezésére jogosult és az eredményt felhasználó ügyészséggel is egyeztethet.

(6) A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezését az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője az (5) bekezdés szerint előkészített megállapodás tervezetének jóváhagyásával rendeli el. A megállapodás tervezetét az ügyészi engedélyezésre alkalmas módon kell elkészíteni.

(7) Az alkalmazó szerv a megállapodás engedélyezésére irányuló indítványához csatolja a (6) bekezdésnek megfelelően elkészített megállapodást. Az indítvány előterjesztéséről tájékoztatni kell az eredményt felhasználó ügyészséget is.

(8) Az elkövetővel a megállapodás megkötésére csak a megállapodás tervezetének ügyészi engedélyezését követően kerülhet sor.

(9) Ha az ügyészi engedélyt követően a megállapodás megkötésére az alkalmazó szerv által meghatározott határidőn belül nem kerül sor, erről a megállapodást engedélyező ügyészséget haladéktalanul tájékoztatni kell.

(10) Indokolt esetben – ha annak törvényi feltételei fennállnak – a megállapodással érintett ügy az eredmény felhasználásával érintett alapügytől a megállapodás megkötését megelőzően is elkülöníthető.

195. § (1) A hozzájárulással alkalmazott megfigyelésre irányuló indítványhoz csatolni kell az érintett hozzájárulását tartalmazó jegyzőkönyvet vagy írásbeli hozzájárulását is.

(2) Ha az alkalmazás végrehajtása során az érintett a hozzájárulását visszavonja, a leplezett eszköz alkalmazását azonnal meg kell szüntetni, és erről az ügyészséget is tájékoztatni kell.

196. § Álvásárlás esetén az alkalmazási terv tartalmazza az alábbiakat is:

197. § (1) Ha a fedett nyomozó alkalmazásának elrendelésére más leplezett eszköz alkalmazása érdekében került sor, az elrendelésről az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője egy feljegyzésben is rendelkezhet.

(2) Fedett nyomozó alkalmazása estén az alkalmazási terv tartalmazza az alábbiakat is:

(3) Fedett nyomozó alkalmazásának meghosszabbítása esetén az (1)–(2) bekezdést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a meghosszabbításra irányuló indítvány tartalmazza a fedett nyomozó alkalmazásának elrendelésére, határidejére vonatkozó adatokat, valamint az alkalmazása során beszerzett adatok összefoglalását.

198. § (1) Ha az alkalmazó szerv álvásárlás érdekében tagját vagy titkosan együttműködő személyt alkalmaz, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, a 197. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az alkalmazó szerv az álvásárlás végrehajtása során titkosan együttműködő személy vagy az alkalmazó szerv tagjának igénybevételét tartja indokoltnak, az alkalmazási tervhez minden esetben csatolni kell a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalását arról, hogy a leplezett eszköz végrehajtásához biztosítani tudják-e fedett nyomozó közreműködését. Késedelmet nem tűrő esetben a fedett nyomozót foglalkoztató szerv állásfoglalása rövid úton is beszerezhető.

199. § (1) Ha a fedőokirat, fedőintézmény, fedőadat felhasználására más leplezett eszköz alkalmazása érdekében került sor,

(2) Fedőokirat, fedőintézmény, fedőadat felhasználása esetén az alkalmazási terv tartalmazza az alábbiakat is:

(3) Az alkalmazó szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatok beszerzése érdekében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szervvel egyeztethet.

200. § (1) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazására az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője az alkalmazás tervezett időpontját megelőzően legalább öt nappal tesz előterjesztést.

(2) Ha a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának megkezdése az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül indokolt, az alkalmazó szerv az ügyészséggel történt egyeztetés alapján tesz előterjesztést bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazására vagy az alkalmazás ügyészség által történő elrendelésére és utólagos engedélyeztetésére.

(3) Az előterjesztés tartalmazza a Be. 236. § (2) bekezdésében megjelölteket is.

(4) A bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának ügyészség által történő elrendelésére és utólagos engedélyeztetésére irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell a haladéktalan elrendelés indokát is.

201. § (1) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása esetén alkalmazási terv készítése kötelező

(2) Az alkalmazási tervet a 187. § (1)–(2) bekezdésének megfelelően kell elkészíteni.

(3) Ha az alkalmazó szerv alkalmazási tervet készít, azt az engedélyezésre irányuló előterjesztéshez csatolni kell.

202. § (1) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának meghosszabbítására az alkalmazó szerv az alkalmazás határidejének lejárta előtt tíz nappal tesz előterjesztést az ügyészségnek.

(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az alábbiakat is:

203. § A leplezett eszközök alkalmazásának kiterjesztésére vonatkozó előterjesztésre a 200–201. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az előterjesztés tartalmazza a Be. 241. § (3) bekezdésében foglaltakat is.

204. § (1) Ha a leplezett eszköz alkalmazásának végrehajtásához a közreműködésre kijelölt rendőri szerv, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény által kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat közreműködése szükséges, az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője a közreműködő szervet megkeresi.

(2) Az alkalmazó szerv arra felhatalmazott vezetője az alábbi leplezett eszközök alkalmazásának végrehajtása érdekében kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatot keresi meg:

(3) A megkeresés indokolt esetben – a leplezett eszköz végrehajtásának előkészítése érdekében – a leplezett eszköz alkalmazásának engedélyezése előtt is előterjeszthető.

(4) A leplezett eszköz alkalmazásának végrehajtásával összefüggésben az alkalmazó szerv a közreműködő szervvel egyeztethet.

(5) A közreműködő szerv közreműködését az alkalmazási tervben fel kell tüntetni.

205. § (1) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve a nyomozó hatóság megkeresése alapján, a nyomozó hatóság rendelkezései szerint működik közre a leplezett eszköz alkalmazásának végrehajtásában.

(2) A megkeresést a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője írásban terjeszti elő. Késedelmet nem tűrő esetben a megkeresés utólag, három napon belül is írásba foglalható. A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a megkeresés teljesíthetőségéről vagy annak körülményeiről előzetesen egyeztethet.

(3) Ha a megkeresett szerv közreműködése akadályba ütközik, erről a megkereső nyomozó hatóságot tájékoztatja, ezt követően a közreműködés lehetséges formájáról, mértékéről egyeztetést folytathatnak.

(4) A közreműködés során a megkeresett szerv a megkereső nyomozó hatóság rendelkezése szerint jár el, ennek során:

(5) A megkeresett szerv saját hatáskörben leplezett eszköz alkalmazásáról vagy más eljárási cselekmény elvégzéséről nem dönthet. A megkeresett szerv a leplezett eszközök alkalmazásának biztosítása érdekében a nyomozó hatóság rendelkezése alapján önállóan végezhet a Be. 267. §-a szerinti adatgyűjtést.

(6) Ha a nyomozó hatóság a közreműködést a továbbiakban nem tartja szükségesnek, erről a megkeresett szervet tájékoztatja.

(7) A közreműködés legfeljebb a leplezett eszközök alkalmazásának befejezéséig, illetve a leplezett eszköz alkalmazása eredményének kiértékeléséig tarthat.

206. § A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének a Be. 244. § (4) bekezdése szerinti közreműködésére a 205. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

207. § (1) Az alkalmazó szerv a leplezett eszköz alkalmazásának előkészítésével, elrendelésével, végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyiratot az eljárás ügyirataitól elkülönítetten kezel. Az elkülönített ügyiratrészen egyértelműen fel kell tüntetni az elkülönített kezelés tényét.

(2) Az (1) bekezdést megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a leplezett eszköz alkalmazásával összefüggő adatoknak a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősítését rendelték el.

(3) Az elkülönített ügyiratkezelés az ügyészség ezzel kapcsolatos rendelkezéséig, vagy a leplezett eszközök alkalmazásának befejezéséig tarthat.

(4) Az elkülönített ügyiratkezelés megszüntetését követően az eljárás ügyiratai közé a Be. 249. § (1) bekezdésében megjelölt ügyiratokat kell elhelyezni, a leplezett eszközök előkészítésével, elrendelésével, végrehajtásával kapcsolatos egyéb ügyiratokat – az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában – a 12. § (8) bekezdése alapján ezt követően is elkülönítetten kell kezelni.

(5) Amennyiben a büntetőeljárás elrendelését a büntetőeljárás megindulását megelőzően folytatott titkos információgyűjtés alapján kezdeményezték, és az eljárás elrendelésekor a titkos információgyűjtés folytatásaként leplezett eszközök alkalmazását rendelik el, a titkos információgyűjtés – kezdeményezés során megküldött – előzményi ügyiratait az (1)–(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával a leplezett eszközök alkalmazása során kelezett ügyiratokkal együtt kell kezelni.

208. § (1) Az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás és nyomozás során az ügyészség utasításának végrehajtásáról a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője gondoskodik.

(2) A nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetője a késedelmet nem tűrő esetben szóban előterjesztett utasítás írásba foglalását kérheti. Az írásba foglalás iránti kérelemnek az utasítás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének álláspontja szerint az ügyészség utasítása törvénysértő, erről az utasítást adó ügyészséget tájékoztatja. A tájékoztatást követően fenntartott utasítás írásba foglalása kérhető, amelynek az utasítás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

209. § Az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában az eljárási cselekmény végrehajtására irányuló ügyészségi utasítást a 26. § megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

210. § (1) A 208. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha az ügyészség utasítása a nyomozó hatóságnak az ügyészség által végzett eljárási cselekmény során történő közreműködésre – ideértve, ha az az eljárási cselekmény technikai, illetve személyi feltételeinek, valamint zavartalanságának biztosítására – irányul.

(2) A közreműködés során a nyomozó hatóság tagja az eljárási cselekményen jelen lehet, az ügyészség rendelkezése szerint intézkedik az eljárási cselekmény elvégzése érdekében, és nyújt segítséget annak lefolytatásához.

(3) A nyomozó hatóságnak az ügyészség által végzett eljárási cselekmény során jelen lévő tagja Be. szerinti intézkedésről, illetve eljárási cselekményről önállóan nem dönthet.

(4) Az ügyészség rendelkezése alapján az ügyészség által elrendelt intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzése érdekében a nyomozó hatóság tagja rendészeti intézkedést a 29. § alapján hajthat végre.

211. § (1) Az ügyészség megkeresése alapján a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az ügyészség rendelkezése szerint közreműködik az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás vagy nyomozás során. Az ügyészség a megkeresés teljesíthetőségéről vagy annak körülményeiről előzetesen egyeztethet.

(2) A megkeresett szerv arra felhatalmazott vezetője a késedelmet nem tűrő esetben szóban előterjesztett megkeresés utólagos írásba foglalását kérheti. Az írásba foglalás iránti kérelemnek a közreműködésre nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a megkeresett szerv közreműködése akadályba ütközik, erről az ügyészséget haladéktalanul tájékoztatni kell, a közreműködés lehetséges formájáról, mértékéről az ügyészséggel egyeztetés kezdeményezhető.

(4) A közreműködés során a megkeresett szerv az ügyészség rendelkezése szerint jár el, ennek során

(5) A (4) bekezdés c) pontja esetén az ügyészség rendelkezésének írásba foglalása kérhető, amelynek a rendelkezés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A megkeresett szerv saját hatáskörben Be. szerinti intézkedés, illetve eljárási cselekmény elrendeléséről nem dönthet. A megkeresett szerv az ügyészség rendelkezése alapján a büntetőeljárás eredményes lefolytatása céljából a Be. 267. §-a szerinti adatgyűjtést önállóan végezhet.

212. § (1) Az ügyészség megkeresése alapján a nyomozó hatóság, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve az ügyészség rendelkezése szerint közreműködik a leplezett eszköz alkalmazása során. A közreműködésre a 205. § és a 211. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés irányadó abban az esetben is, ha a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szerve közreműködésére a Be. 244. § (4) bekezdése alapján, az ügyészség erre irányuló megkeresése nélkül kerül sor. A megkeresett szerv ebben az esetben akkor is eljárhat, ha a nyomozás tárgyát képező bűncselekmény a rendőrségről szóló törvény szerint nem tartozik a hatáskörébe.

213. § Ez a rendelet 2018. július 1-jén lép hatályba.

214. § E rendelet más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Nyer.

215. § Ez a rendelet

216. §⁴