2021. évi XLI. törvény

1. § (1) Az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtására a vámhatóság rendelkezik hatáskörrel.

(2) A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében, vámellenőrzés keretében jogosult a Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük, a Rendelet 4. cikkében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség végrehajtása érdekében szállítmányok, tárolóeszközök, vagy szállítóeszközök ellenőrzésére.

2. § (1) Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek van helye.

(3) E törvény tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.

3. § (1) A Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettséget írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus formában kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból nyilatkozatot állít össze a Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti adatok tekintetében.

(3) Ha a készpénz összege a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértéket nem éri el, de arra utaló jel merül fel, hogy a készpénz a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti büntetendő cselekményhez (a továbbiakban: büntetendő cselekmény) kapcsolódik, a vámhatóság a Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételre hívhatja fel a készpénzt birtokló természetes személyt.

4. § (1) A Rendelet 4. cikke szerinti kísérő nélküli készpénzre vonatkozóan a készpénz címzettjét, a feladót vagy azok képviselőjét a vámhatóság 30 napos határidővel adatszolgáltatásra kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettséget írásban, vagy ha a címzett elektronikus elérhetősége rendelkezésre áll, elektronikusan kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból nyilatkozatot állít össze a Rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti adatok tekintetében.

(3) Ha a készpénz összege a Rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértéket nem éri el, de arra utaló körülmény merül fel, hogy a készpénz a büntetendő cselekményhez kapcsolódik, a vámhatóság a Rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra hívhatja fel a készpénz címzettjét, a feladót vagy azok képviselőjét.

5. § (1) A vámhatóság haladéktalanul, de legkésőbb a nyilatkozattételtől, adatszolgáltatástól vagy az adatok megismerésétől számított 15 napon belül továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint e törvény alapján végzett vámellenőrzést követően hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt – ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó – adatokat.

(2) A vámhatóság továbbítja a tagállamok illetékes hatóságai számára a vámellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt – ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó – adatokat, valamint – ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik – a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint a kockázatokkal kapcsolatos, személyes adat jellegétől megfosztott adatokat, továbbá a kockázatelemzés eredményeit.

(3) Ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik, a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat továbbítja az Európai Bizottság, valamint – ha a büntetendő cselekmény a hatáskörébe tartozik – az Europol részére.

(4) A vámhatóság kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás keretében továbbíthatja harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságai számára a 3. § vagy 4. § alapján végzett ellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt – ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó – adatokat, valamint – ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz pénzmosáshoz vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódik – a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt adatokat, ha az adatszolgáltatással érintett harmadik ország megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséről a vámhatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(5) A vámhatóság az e §-ban meghatározott tájékoztatás teljesítéséről, annak tartalmáról a nyilatkozatot tevő személynek, az ellenőrzés alá vont személynek, illetve harmadik személynek tájékoztatást nem adhat, és biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tényének és tartalmának megismerhetetlenségét.

6. § A vámhatóság a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint a 3. § vagy 4. § alapján végzett ellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt – ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó – adatokat bűnmegelőzési, bűnfelderítési és bűnüldözési célból a nyilatkozattételtől, adatszolgáltatástól vagy az adatok megismerésétől számított 5 évig kezelheti. A vámhatóság további 3 évig kezelheti az e bekezdés szerinti adatokat, ha a nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése ezt szükségessé teszi.

7. § (1) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban tárolt adatot az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

8. § (1) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a készpénz 80%-át, a kísérő nélküli készpénz 100%-át 30 napra zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.

(2) A vámhatóság a Rendelet 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben a zár alá vétel időtartamát legfeljebb 90 napra meghosszabbíthatja. A vámhatóság a zár alá vétel időtartamának meghosszabbításáról végzéssel dönt.

9. § (1) A vámhatóság a 12. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a 8. § szerint zár alá vett, Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont i. és ii. alpontja szerinti készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) hatáskörrel rendelkező területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza-letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(2) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(3) A vámhatóság a zár alá vételt végzéssel megszünteti és a készpénz kiadását elrendeli, ha

(4) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére, illetve a beszállított valuta devizanemében a vámhatóság által meghatározott számlaszámra utalja.

(5) Ha a letéti összegből forintösszegre történik kifizetés, vagy több, forintban meghatározott összegre történik a kifizetés, abban az esetben a tranzakció teljesítésekor alkalmazott árfolyamon számított összegre, vagy az egyik utalás esetén maradványösszegre lehet a kifizetést teljesíteni.

(6) A visszafizetést a vámhatóság készpénzben vagy az eljárás alá vont személy által megadott számlaszámra átutalással teljesíti.

(7) A visszafizetés időtartamára a vámhatóság a visszatartott készpénzt letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

10. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének, valamint a kísérő nélküli készpénz címzettjének, feladójának vagy képviselőjének, aki a Rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Rendelet 14. cikke alapján

(2) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen vagy hiányosan teljesíti, a Rendelet 14. cikke alapján – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a helyszínen bírságot kell fizetnie. A bírság összege abban az esetben,

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentett összeget meghaladó készpénz nem éri el a 100 euró értéket, a vámhatóság az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személyt szóban figyelmezteti, és bírság kiszabását mellőzi.

(4) A bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban történő meghatározásához a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetéséhez pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevétele válik szükségessé, a vámhatóság a pénzváltási szolgáltatás helyszínére kíséri az eljárás alá vont személyt.

11. § (1) A bírság megfizetésére kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a bírság mérséklése érdekében, a bírságot tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül méltányossági kérelemmel élhet. A kérelmet a bírságot kiszabó vámhatóságnál kell benyújtani.

(2) A kérelemben ismertetni kell minden olyan tényt, adatot, okiratot, amely a be nem jelentett készpénz eredetét hitelt érdemlően igazolja. Hitelt érdemlő igazolásnak számít különösen

(3) A magyar nyelvet nem ismerő kötelezett személy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései szerint kérheti a kérelmében ismertetett tény, adat, okirat vámhatóság általi elbírálását.

(4) Ha a vámhatóság a kérelemnek helyt ad, a kiszabott bírságösszeget 50%-kal csökkenti és szükség esetén a különbözetnek a kötelezett személy részére történő visszafizetéséről határozattal dönt. A visszafizetést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, a 10. § (1) és (2) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által a kérelemben megjelölt fizetési számlára teljesíti. A tranzakció illetéke a kötelezett személyt terheli.

(5) A bírság visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést, valamint az átváltásból és időmúlásból eredő árfolyamveszteség nem keletkeztet fizetési kötelezettséget a vámhatóság részéről.

12. § (1) Ha a 10. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénzbejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő, illetve a Rendelet 4. cikke szerinti pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.

(2) A forinttól eltérő, egyéb valuta összegének visszatartását tízes számjegyre kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(3) Ha a kiszabott bírság másképp nem érvényesíthető, a Magyar Nemzeti Bank az ügyben érintett valutát nem jegyzi, és a Magyarországon szolgáltatást nyújtó, pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetítők által alkalmazott árfolyam a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizalapján nem szereplő, egyéb árfolyamáról szóló tájékoztatásában megállapított árfolyam 80%-át nem éri el, a vámhatóság intézkedik az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetnél, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetítőnél a külföldi fizetőeszköz átváltása érdekében.

13. § A Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont i. és ii. alpontja szerinti készpénz euróra való átváltásakor a határátlépés napján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, az átlépés napján érvényes MNB-közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

14. § (1) A Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont iii. alpontja alapján, valamint a Rendelet 1. melléklet 1. pontjában meghatározott készpénz (a továbbiakban: arany) esetében annak értékét – a tisztaságát figyelembe véve – a napi világpiaci ár alapján kell meghatározni.

(2) Ha a be nem jelentett arany több darabból áll, és az egyes aranytárgyak (aranyérmék, rudak, lapok, rögök vagy szemcsék) fizikai sérülés nélkül elválaszthatóak, a 12. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést a be nem jelentett aranyra arányosan kell végrehajtani. Ha az arany nem szétválasztható, a biztosítási intézkedést a teljes aranymennyiségre végre kell hajtani.

(3) Az arany származásának, karátban kifejezett tisztaságának, valamint pontos súlyának vizsgálata érdekében a vámhatóság a teljes be nem jelentett aranymennyiséget jogosult 30 napra zár alá venni. Ha az e bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása azt szükségessé teszi, a vámhatóság a zár alá vétel időtartamát legfeljebb 90 napra végzésben meghosszabbíthatja.

(4) A zár alá vétel megszüntetését követően a vámhatóság az aranyat természetben adja ki az eljárás alá vont személy részére.

(5) A zár alá vétel időtartama alatt a vámhatóság a visszatartott aranyat letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, az árfolyamkockázatot nem viseli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

15. § (1) A 4. § szerinti adatszolgáltatási nyilatkozat teljesítéséig a vámhatóság a kísérő nélküli készpénzt zár alá veszi.

(2) Ha a 4. § (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a címzett nem tesz nyilatkozatot, vagy valótlan, illetve hiányos nyilatkozatot tesz, a vámhatóság

16. § Ez a törvény a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

17. § A 12. § (3) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

18. § (1) Ez a törvény az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések állapít meg.

(2) Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. §²