1889. évi XX. törvénycikk
1889. évi XX. törvénycikk
a Suez-csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október 29-ikén kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről.
1990.12.31.
(Szentesitést nyert 1889. évi május 21-én. A megerősitési okmányok kicseréltettek Konstantinápolyban 1888. évi deczember 22-én. Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1889. évi junius 15-én.)
Az Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, továbbá Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja, a franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybrittania és Irland egyesitett királyság királynéja, India császárnéja, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb., Ő Felsége minden oroszok császárja és Ő Felsége az ottománok császárja között a suezi tengeri csatorna szabad használatának biztositása végett Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-ikén kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő :
(Hivatalos forditás.)
A mindenható Isten nevében.
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja, a franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybrittania és Irland egyesitett királyság királynéja, India császárnéja, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb., Ő Felsége minden oroszok császárja és Ő Felsége az ottománok császárja
szerződési egyezmény utján óhajtván oly végleges szabályt alkotni, mely a suezi tengeri csatorna szabad használatát minden időben és minden hatalmasság számára biztositaná és ily módon kiegésziteni az emlitett csatornában való hajózásra nézve Ő császári Felségének a szultánnak 1866. évi február 22-én (1282. Zilkadé 2.) kelt. Ő Fensége, a khédive engedélyezéseit megerősitő firmánja által megállapitott rendet, meghatalmazottaikul kinevezték, nevezetesen :
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya :
báró Calice Henrik urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya :
Radowitz József urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége Spanyolország királya és nevében a királyság kormányzó királynéja :
Don Miguel Florez y Garcia urat, ügyvivőjét ;
a franczia köztársaság elnöke :
Lannes Lajos Gusztáv montebellói gróf urat, Francziaország rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége Nagybrittania és Izland egyesitett királyság királynéja, India császárnéja :
a nagyon tiszteletre méltó White Arthur William urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége Olaszország királya :
Blanc Albert báró urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb. :
Keun.Gusztáv urat, ügyvivőjét ;
Ő Felsége minden oroszok császárja :
Nelidow Sándor urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ;
Ő Felsége az ottománok császárja :
Said Mehemmed pasát, külügyministerét ;
kik is, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással kölcsönösen közölték volna, a következő czikkekben egyeztek meg :
I. CZIKK.
A suezi tengeri csatorna háboru idején ép ugy, mint béke idején, minden kereskedelmi vagy hadi hajónak lobogó-különbség nélkül, mindig szabad és nyitva lesz.
Ennélfogva a magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a csatorna szabad használatát sem háboru, sem béke idején semmi módon meg nem támadják.
A csatornára nézve az ostromzár jogának gyakorlása soha sem fog alkalmaztatni.
II. CZIKK.
A magas szerződő felek elismervén, hogy az édesvizi csatorna a tengeri csatornára nézve nélkülözhetetlen, figyelembe veszik Ő Fenségének, a khédivének az általános Suez-csatornai társulat irányában az édesvizi csatornára nézve fennálló kötelezettségeit, mely kötelezettségek az 1863 márczius 18-án kelt, egy bevezetésből és négy czikkelyből álló egyezményben vannak megállapitva.
Kötelezik magukat, hogy semmi módon sem fogják megsérteni ezen csatorna és vezetékeinek biztonságát ; ezek müködésének megrontására semmiféle kisérletet tenni nem szabad.
III. CZIKK.
A magas szerződő felek arra is kötelezik magukat, hogy a tengeri csatorna és az édesvizi csatorna anyagszerére, intézeteire, épitményeire és munkálataira ügyelettel lesznek.
IV. CZIKK.
Minthogy a tengeri csatorna a jelen egyezmény I-ső czikkének határozványai értelmében háboru idején még a hadviselő felek hadi hajói számára is szabad átkelő utként nyitva marad, a magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy semmi harczi jog, semmiféle ellenségeskedési vagy oly cselekmény, melynek czélja volna a csatornában való szabad hajózást akadályozni, ne legyen foganatositható a csatornában és torkolati kikötőiben, valamint ezen kikötőktől három tengeri mértföldnyi körületben még akkor sem, ha az ottoman birodalom volna egyike a hadviselő feleknek.
A hadviselő felek hadihajói a csatornában s torkolati kikötőiben csak a szoros szükség mértékéig láthatják el magukat élelmi vagy felszerelési czikkekkel. Ezen hajók általkelésének a csatornán a hatályban levő szabályok szerint a legrövidebb idő alatt és minden, nem a hajózás üzeméből szükségképen folyó megállapodás nélkül meg kell történnie.
Tartózkodásuk Port-Saidban és a suezi kikötő-öbölben huszonnégy óránál hosszabb nem lehet, kivévén a kényszerült veszteglés esetét. Ily esetben minél hamarabb kell távozniok. Valamely hadviselő hajónak a torkolati kikötőkből való kimenetele és oly másik hajónak távozása közt, mely az ellenséges hatalmassághoz tartozik, mindig huszonnégy órai időköznek le kell telnie.
V. CZIKK.
Háboru idejében a hadviselő hatalmasságok a csatornában és torkolati kikötőiben nem szállithatnak ki és nem vehetnek fel sem csapatokat, sem lőszert, sem hadi szereket. Ha azonban véletlen akadály támadna a csatornában, az esetben a torkolati kikötőkben 1000 embert meg nem haladó csoportokra osztott csapatok a megfelelő hadiszerrel hajóra vehetők, vagy kiszállithatók.
VI. CZIKK.
A zsákmányul ejtett hajók minden tekintetben ugyanazon elbánásnak lesznek alávetve, mint a hadviselő felek hadi hajói.
VII. CZIKK.
A hatalmasságok a csatorna vizein (ideértve a Timsahi tavat és a Keserü tavakat) nem fognak tartani semmiféle hadi hajót.
Mindazonáltal a port-saidi és suezi torkolati kikötőkben állomásoztathatnak hadi hajókat, melyeknek száma egy-egy hatalmasságot illetőleg kettőnél nagyobb nem lehet.
Ezen jogot a hadviselők nem gyakorolhatják.
VIII. CZIKK.
A jelen szerződést aláiró hatalmak Egyptomban levő ügyvivőinek feladata lesz, hogy ügyeljenek annak végrehajtására. Ha oly valamely körülmény merülne fel, mely a csatorna biztonságát és annak szabad átjáratát veszélyeztetné, közülök hármuknak összehivására s legidősbjöknek elnöklete alatt össze fognak gyülni oly czélból, hogy a tényállásra nézve szükséges megállapitások iránt intézkedjenek. Az általuk felismert veszélyt oly czélból tudatni fogják a khedivi kormánynyal, hogy az a csatorna oltalmára és szabad használatára alkalmas intézkedéseket megtegye.
Minden körülmény között évenkint egyszer össze fognak gyülni, hogy megállapitsák, helyesen hajtatik-e végre az egyezmény. Ezen utóbbi összejövetelek a császári ottomán kormány által e végből kinevezett külön biztos elnöklete alatt fognak tartatni. Egy khedivi biztos szintén részt vehet a gyülésben és az ottomán biztos távolléte esetében annak elnökölhet.
Különösen követelni fogják minden oly munkálatnak abbanhagyását, valamint minden csoportosulásnak szétoszlatását, mely a csatorna egyik vagy másik partján a hajózás szabadságának és teljes biztonságának csorbitását czélozhatná vagy eredményezhetné.
IX. CZIKK.
Az egyptomi kormány a firmánok által megállapitott hatalmi körének korlátai közt s a jelen egyezményben emlitett feltételek alatt meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az emlitett egyezmény végrehajtása tiszteletben tartassék.
Abban az esetben, ha az egyptomi kormány nem rendelkeznék erre elegendő eszközökkel, tartozik a császári ottomán kormányhoz fordulni, mely meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy ezen felhivásnak eleget tegyen és értesiteni fogja az 1885. márczius 17-iki londoni nyilatkozványt aláirt többi hatalmasságokat s ha szükséges, ez ügyben velük fog tanácskozni.
A IV., V., VII. és VIII. czikkek határozatai nem képeznek akadályt azon intézkedésekre nézve, melyek a jelen czikk értelmében alkalmazásba vétetni fognak.
X. CZIKK.
Hasonlóképen nem képeznek akadályt a IV., V., VII. és VIII. czikk határozatai azon intézkedésekre nézve, melyeket Ő Felsége a szultán és Ő Fensége a khédive, Ő császári Felsége nevében és a firmánok által engedélyezett határok közt kényszerülve volnának alkalmazásba venni, hogy saját erejükkel Egyptom védelmét és a közrend fentartását biztositsák.
Abban az esetben, ha Ő császári Felsége a szultán vagy Ő Fensége a khédive kényszerülve volnának a jelen czikkben előrelátott kivételekkel élni, erről a londoni nyilatkozványt aláirt hatalmasságok a császári ottomán kormány által értesittetni fognának.
Hasonlóképen magától értetődik, hogy a szóban levő négy czikknek határozatai semmi esetben sem fognak akadályt képezni azon intézkedésekre nézve, melyeknek alkalmazását a császári ottomán kormány szükségesnek fogná tartani, hogy saját ereje által biztositsa azon többi birtokainak védelmét, melyek a Vörös-tenger keleti partján feküsznek.
XI. CZIKK.
Az intézkedéseknek, melyek a jelen egyezmény IX. és X. czikkeiben emlitett esetekben foganatba fognak vétetni, a csatorna szabad használatát nem szabad akadályozniok.
Ugyancsak ezen esetekben tiltva lesz az is, hogy a VIII-ik czikk határozatai ellenére állandó erőditvények emeltessenek.
XII. CZIKK.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy az egyenlőség elvének a csatorna szabad használatát illetőleg, alkalmazása folytán - mely elv a jelen szerződés egyik alapját képezi - közülök egyike sem fog törekedni arra, hogy akár területi vagy kereskedelmi előnyöket, akár kiváltságokat érjen el azon nemzetközi megállapodások utján, melyek a csatornára vonatkozólag netán a jövőben létre fognának jönni. Törökországnak, mint területi hatalomnak, jogai azonban megóva maradnak.
XIII. CZIKK.
A jelen szerződés határozataiban világosan megemlitett kötelezettségeken kivül Ő császári Felsége a szultánnak felségjogai, valamint a khédive Ő Fenségének jogai és kiváltságai, ugy, mint azok a firmánokban meg vannak állapitva, csorbulást semmiben sem szenvednek.
XIV. CZIKK.
A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a jelen egyezményből származó kötelezettségekre nézve az általános Suez-csatornai társulat engedély-okmányai hatályának tartama korlátot nem szab.
XV. CZIKK.
A jelen szerződés határozatai nem képeznek akadályt az Egyptomban hatályban levő egészségügyi intézkedésekre nézve.
XVI. CZIKK.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezményt közlik azon államokkal, melyek azt alá nem irták, azokat a hozzájárulásra felhiván.
XVII. CZIKK.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitési okmányok egy hónap leforgása alatt vagy ha lehet, még előbb Konstantinápolyban ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül az illető meghatalmazottak azt aláirták és czimeres pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Kontstantinápolyban az ezernyolczszáznyolczvannyolczadik év október hava huszonkilenczedik napján.
(Aláírások)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás