1922. évi XIII. törvénycikk.
1922. évi XIII. törvénycikk.
Magyarország belépéséről az irodalmi és művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba.
1922.02.14.
(Magyarország csatlakozása Bernben 1922. évi február hó 14-én jelentetett be a Svájci Szövetség kormányának.)
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1922. évi február hó 25-én kiadott 4. számában.)
1. § Magyarország belép az irodalmi és a művészeti művek védelmére alakult berni nemzetközi Unióba oly módon, hogy minden fenntartás nélkül hozzájárul az irodalmi és a művészeti művek védelmére az 1908. évi november hó 13-án Berlinben létrejött módosított berni egyezményhez és az ehhez 1914. évi március hó 20-án Bernben megállapított pótjegyzőkönyvhöz.
Az előbbi bekezdésben kimondott belépés megvalósításához szükséges végrehajtási és átmeneti rendelkezéseket a m. kir. minisztérium teszi meg.
2. § Az 1. § 1. bekezdésében említett módosított berni egyezménynek és a hozzátartozó pótjegyzőkönyvnek, valamint a módosított berni egyezmény 25. és 27. cikkében idézett korábbi egyezményes okmányoknak, úgymint : az 1886. évi szeptember hó 9-én Bernben kelt egyezménynek, a hozzátartozó pótcikknek és záró jegyzőkönyvnek, az 1896. évi május hó 4-én Párizsban kelt pótokmánynak és értelmező nyilatkozatnak szövege a következő :
I.
(Hivatalos fordítás.)
Módosított berni egyezmény az irodalmi és a művészeti művek védelmére.
Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében ; Ő Felsége a Belgák királya ; Ő Felsége Dánország királya ; Ő Felsége Spanyolország királya ; a Francia Köztársaság elnöke ; Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyság királya, India császára ; Ő Felsége Olaszország királya ; Ő Felsége Japán császára ; Libéria köztársaság elnöke ; Ő királyi Fensége Luxemburg nagyhercege, Nassau hercege ; Ő Fensége Monaco fejedelme ; Ő Felsége Norvégország királya ; Ő Felsége Svédország királya ; a Svájci Szövetség szövetségtanácsa ; Ő Fensége a Tuniszi bey :
egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogokat a lehető leghathatósabb és a lehető legegyöntetűbb módon védelemben részesítsék,
elhatározták, hogy az 1886. évi szeptember hó 9-én Bernben kelt egyezménynek s az ezen egyezményhez tartozó pótcikknek és záró jegyzőkönyvnek, valamint az 1896. évi május hó 4-én Párizsban kelt pótokmánynak és értelmező nyilatkozatnak módosítása céljából egyezményt kötnek.
Ennek következtében kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig :
(következik a meghatalmazottak megnevezése.)
Ezek a meghatalmazottak közölték egymással szabályszerű alakban talált meghatalmazásaikat és azután a következő cikkekben állapodtak meg :
1. cikk. A szerződő országok az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogok védelme végett Unióban egyesülnek.
2. cikk. Ez a kifejezés : »irodalmi és művészeti művek« magában foglalja az irodalom, a tudomány vagy a művészet minden termékét, tekintet nélkül külső megjelenésének módjára vagy alakjára, úgymint : a könyveket, füzeteket és más írói műveket ; a színműveket vagy zenés színműveket, azokat a koreografiai műveket és némajátékokat, amelyek színrehozásának módja írásban vagy másként meg van örökítve ; a szöveges vagy szövegtelen zeneműveket ; a rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés és kőnyomás alkotásait ; a szövegképeket (illusztrációkat), térképeket ; a földrajzi, helyrajzi (topografiai), építészeti vagy tudományos vonatkozású terveket, vázlatokat és plasztikai műveket.
Fordítások, alkalmazások (adaptálások), zenei átdolgozások (arrangement) és valamely irodalmi vagy művészeti műnek egyéb átalakításai, valamint különböző művek gyűjteményei - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek.
A szerződő országok kötelesek a fentemlített művek védelmét biztosítani.
Az iparművészeti alkotások annyiban részesülnek védelemben, amennyiben az egyes országok saját törvényei azt megengedik.
3. cikk. A jelen egyezmény alkalmazást nyer a fényképészeti művekre és a fényképezéshez hasonló eljárásokkal előállított művekre. A szerződő országok kötelesek a most említett művek védelmét biztosítani.
4. cikk. Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerzők, akár meg nem jelent, akár először az Unió valamelyik országában megjelent művekre nézve a mű származásának országán kívül eső többi országban azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy ezután megadnak, valamint azokat a jogokat is, amelyeket a jelen egyezmény külön megad.
Az említett jogok élvezése és gyakorlása nincs semmiféle alakszerűséghez kötve és független attól, vajjon a mű élvez-e védelmet származásának országában. Ennélfogva - a jelen egyezményben foglalt rendelkezéseken kívül - a védelem terjedelme, valamint a szerző jogainak érvényesítésére biztosított védelmi eszközök tekintetében kizárólag annak az országnak törvényei irányadók, ahol a védelmet igénylik.
A mű származásának országául kell tekinteni : meg nem jelent műveknél a szerző hazáját, megjelent műveknél azt az országot, ahol a mű először jelent meg, az Unió több országában egyidejűleg megjelent műveknél pedig ezek közül az országok közül azt, amelynek törvényei a legrövidebb tartalmú védelmet adják. Olyan műveknél, amelyek egyidejűleg az Unión kívül álló valamelyik országban és az Unióba tartozó valamelyik országban jelentek meg, kizárólag az utóbbi országot kell a származás országának tekinteni.
Megjelent művek alatt a jelen egyezmény értelmében a kiadott műveket kell érteni. Színmű, zenés színmű vagy zenemű előadása, művészeti alkotás kiállítása és építészeti mű kivitele (felépítése) nem megjelenés.
5. cikk. Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó oly szerzők, akik műveiket először az Unió egy másik országában jelentetik meg, az utóbbi országban ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a belföldi szerzők.
6. cikk. Azok a szerzők, akik az Unió egyik országának kötelékébe sem tartoznak ugyan, de műveiket először az Unió valamelyik országában jelentetik meg, ebben az országban ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a belföldi szerzők, az Unió többi országában pedig a jelen egyezmény adta jogokat.
7. cikk. A jelen egyezménnyel adott védelem időtartama a szerző életére és a szerző halála után ötven évre terjed.
De abban az esetben, ha az említett időtartamot az Unió valamennyi országa egyöntetűen nem fogadná el, az időtartamra annak az országnak törvénye irányadó, ahol a védelmet igénylik és ez az időtartam nem haladhatja túl a mű származásának országában megállapított időtartamot. Ehhez képest a szerződő országok csak abban a mértékben kötelesek az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni, amennyiben az saját jogukkal összhangban van.
A fényképészeti műveknél és a fényképezéshez hasonló eljárásokkal előállított műveknél, a hátrahagyott (posthumus) műveknél, a névtelen vagy álnevű műveknél a védelem időtartamára annak az országnak törvénye irányadó, ahol a védelmet igénylik, de ez az időtartam nem haladhatja túl a mű származásának országában megállapított időtartamot.
8. cikk. Meg nem jelent művek szerzői, ha az Unió valamelyik országának kötelékébe tartoznak, továbbá először az Unió valamelyik országában megjelent művek szerzői az Unió többi országában az eredeti műre vonatkozó joguknak egész időtartama alatt kizárólagos jogot élveznek arra nézve, hogy műveiket lefordítsák vagy műveik fordítását másoknak megengedjék.
9. cikk. Az Unió valamelyik országának hírlapjaiban vagy folyóirataiban megjelent tárcaregényeket, elbeszéléseket és bármily tárgyú, akár irodalmi, akár tudományos, akár művészeti jellegű minden egyéb művet a többi országban a szerzők beleegyezése nélkül utánnyomni nem szabad.
A tárcaregények és az elbeszélések kivételével minden hírlapi cikk más hírlapban utánnyomható, ha utánnyomását kifejezetten meg nem tiltották. De ebben az esetben is a forrást meg kell jelölni ; e kötelezettség megszegésének következményeit annak az országnak törvényei szabják meg, ahol a védelmet igénylik.
A jelen egyezménnyel adott védelem nem terjed ki a napi hírekre és vegyes apróságokra, amelyek egyszerű közléseket tartalmaznak.
10. cikk. Abban a tekintetben, hogy szabad-e irodalmi vagy művészeti műveknek részeit oktatás céljára szolgáló vagy tudományos jellegű kiadványokat vagy pedig szemelvénygyűjteményekbe (kresztomatiákba) átvenni, az Unió országainak törvényei, továbbá az említett országok között már fennálló vagy később létrejövő külön megállapodások irányadók.
11. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései alkalmazást nyernek színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadására, akár megjelentek ezek a művek, akár nem.
Színművek vagy zenés színművek szerzői az eredeti műre vonatkozó joguknak időtartama alatt műveik fordításának nem engedélyezett nyilvános előadása ellen védelemben részesülnek.
A szerzők avégből, hogy a jelen cikknek megfelelő védelmet élvezzék, nem kötelesek műveik megjelenésekor nyilvános előadásukat megtiltani.
12. cikk. A jelen egyezmény alkalmazásának szempontjából a meg nem engedett utánképzések közé tartoznak különösen az irodalmi vagy művészeti műnek nem engedélyezett közvetett felhasználásai, úgymint : alkalmazások (adaptálások), zenei átdolgozások (arrangement), regénynek, elbeszélésnek vagy költeménynek átalakításai színdarabbá és viszont stb., ha mindezek nem egyebek, mint a kérdéses mű utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, amelyek nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek új eredeti mű jellegét.
13. cikk. Zeneművek szerzőinek kizárólagos joguk van arra, hogy megengedjék : 1. ezeknek a műveknek átvitelét oly készülékekre, amelyek ily művek mechanikai előadására szolgálnak, 2. az említett művek nyilvános előadását ilyen készülékekkel.
A jelen cikk alkalmazásának szempontjából az egyes országok saját törvényei fenntartásokat és feltételeket szabhatnak meg, de minden ilyen természetű fenntartásnak és feltételnek hatálya kizárólag arra az országra szorítkozik, amely azokat megállapította.
Az 1. bekezdés rendelkezésének nincs visszaható ereje és ennélfogva nem alkalmazható az Unió valamelyik országában oly művekre, amelyek ebben az országban a jelen egyezmény életbelépése előtt jogosan vitettek át mechanikai készülékekre.
A jelen cikk 2. és 3. bekezdése alá eső átvitt művek, ha az érdekelt felek engedélye nélkül oly országba hozatnak be, ahol tilalomba ütköznek, az utóbbi országban zárlat alá vehetők.
14. cikk. Irodalmi, tudományos vagy művészeti művek szerzőinek kizárólagos joguk van arra, hogy műveiknek mozgófényképészeti utánképzését és mozgófényképészeti nyilvános előadását megengedjék.
Mozgófényképészeti termékek az irodalmi vagy művészeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek, ha a szerző a színrealkalmazás módjában van a bemutatott események csoportosításában a műnek egyéni és eredeti jelleget adott.
Irodalmi, tudományos vagy művészeti műnek mozgófényképészeti utánképzése - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - eredeti mű gyanánt részesül védelemben.
Az előbbi rendelkezések a mozgófényképezéshez hasonló bármely más eljárással előállított utánképzésre vagy termékre is alkalmazást nyernek.
15. cikk. Ahhoz, hogy a jelen egyezmény alapján védett művek szerzőit az ellenkező bebizonyításáig ilyenekül tekintsék és hogy ehhez képest ők a szerzői jogot bitorlókat az Unió egyes országainak bíróságainál űldözhessék, elégséges, hogy nevük a művön a szokásos módon fel legyen tüntetve.
Névtelen vagy álnevű műveknél a kiadót, akinek a neve a művön fel van tüntetve, feljogosítottnak kell tekinteni a szerzőt illető jogok érvényesítésére. Ugyanezt a kiadót minden további bizonyítás nélkül a névtelen vagy álnevű szerző jogutódának kell tekinteni.
16. cikk. Az Unió mindazon országainak illetékes hatóságai, ahol az eredeti műnek törvényes védelemre van joga, zárlat alá vehetik a mű bármely bitorolt példányát.
Ugyanezekben az országokban olyan országokból származó példányok is zárlat alá vehetők, amely országokban a mű nem esik védelem alá vagy megszűnt védelmet élvezni.
A zárlat alá vétel az egyes országok saját törvényeinek megfelelő módon megy végbe.
17. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései semmiképen sem érinthetik az Unióba tartozó egyes országok kormányainak azt a jogát, hogy oly műveknek vagy termékeknek terjesztését, előadását vagy kiállítását, amelyekre nézve az illetékes hatóságoknak e részben hatáskörük van, törvényhozási vagy közigazgatási úton engedélyhez köthessék, ellenőrizhessék vagy el is tilthassák.
18. cikk. A jelen egyezmény alkalmazást nyer mindazokra a művekre, amelyek az egyezmény életbelépésének időpontjában származásuk országában még nem váltak a védelmi időtartam lejárta miatt szabadokká.
De ha valamely mű abban az országokban, ahol a védelmet igénylik, az erre a műre nézve addig irányadó védelmi időtartam lejárta miatt már szabaddá vált, ugyanabban az országban újból nem nyerhet védelmet.
Ennek az elvnek alkalmazása az Unió országai között e részben már fennálló vagy később létrejövő külön egyezményekben foglalt rendelkezések hiányában az egyes országok mindegyike maga szabályozza önmagára nézve az emlitett elv alkalmazásának módozatait.
Az előbbi rendelkezések akkor is alkalmazást nyernek, ha valamely ország újonnan csatlakozott az Unióhoz és akkor is, ha a védelem időtartama a 7. cikk alkalmazásával meghosszabbíttatik.
19. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései nem akadályozzák azt, hogy igényelhető legyen oly kedvezőbb rendelkezések alkalmazása, amelyeket az Unió valamelyik országának törvényei a külföldiek javára általánosságban megállapítanak.
20. cikk. Az Unió országainak kormányai fenntartják azt a jogukat, hogy egymás között oly külön megállapodásokat létesíthessenek, amelyek a szerzők javára szélesebb körű jogokat nyújtanak, mint aminőket az Unió ad vagy amely megállapodások a jelen egyezménnyel ellentétben nem álló egyéb rendelkezéseket tartalmaznak. A fennálló megállapodásoknak azok a rendelkezései, amelyek a most említett feltételeknek megfelelnek, hatályban maradnak.
21. cikk. Továbbra is fennmarad az a nemzetközi hivatal, amely »Az irodalmi és a művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája« címen fennáll.
Ez az Iroda a Svájci Szövetség kormányának fennhatósága alatt áll ; ez a kormány szabályozza az Iroda szervezetét és felügyel működésére.
Az említett Iroda hivatalos nyelve a francia.
22. cikk. A Nemzetközi Iroda gyűjti, rendezi és közzéteszi mindazokat a különféle adatokat, amelyek az irodalmi és a művészeti művek szerzői jogára vonatkoznak. Tanulmányozza az Uniót érdeklő közhasznú kérdéseket és az egyes kormányok részéről rendelkezésére bocsátott hivatalos okmányok felhasználásával az Unió tárgyát érintő kérdésekkel foglalkozó francia nyelvű folyóiratot szerkeszt. Az Unió országainak kormányai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az említett Irodát közös egyetértéssel egy vagy több más nyelvű kiadásnak közzétételére hatalmazzák fel, ha ezt a tapasztalatok szükségesnek mutatnák.
A Nemzetközi Iroda mindenkor rendelkezésre áll az Unió tagjainak avégből, hogy nekik megadja az irodalmi és a művészeti művek védelmére vonatkozó kérdésekre nézve azokat a részletes felvilágosításokat, amelyekre szükségük lehet.
A Nemzetközi Iroda igazgatója a hivatal működéséről évenkint jelentést tesz, amelyet az Unió valamennyi tagjával közölnek.
23. cikk. A nemzetközi Unió Irodájának költségeit a szerződő országok közösen viselik. Újabb határozatig ezek a költségek évenkint nem haladhatnak túl hatvanezer franknyi összeget. Ezt az összeget szükség esetében a 24. cikkben említett valamelyik értekezleten egyszerű határozattal fel lehet emelni.
Avégből, hogy az egyes országok járulékát a költségek fentemlített teljes összegéhez meg lehessen állapítani, a szerződő országok és azok, amelyek később csatlakoznak az Unióhoz, hat osztályba soroztatnak ; mindegyik osztály meghatározott számú egység arányában járul hozzá a költségekhez, úgymint :
az 1. osztály 25 egység, a 2. osztály 20 egység, a 3. osztály 15 egység, a 4. osztály 15 egység, az 5. osztály 5 egység, a 6. osztály 3 egység arányában.
Ezeket a tényező számokat minden egyes osztály országainak számával kell szorozni és az így nyert szorzatok összege adja azt az egységszámot, amellyel az összes költségeket osztani kell. A hányados mutatja a költségegység nagyságát.
Mindegyik országainak csatlakozása alkalmával ki kell jelenteni, hogy a fentemlített osztályok közül melyikhez kíván tartozni.
A svájci kormány állítja össze az Iroda költségvetését, ellenőrzi az Iroda kiadásait, utalványozza a szükséges előlegeket és elkészíti az évi záró számadást, amelyet valamennyi többi kormánnyal közöltet.
24. cikk. A jelen egyezményt időnkint felül lehet vizsgálni avégből, hogy azt az Unió rendszerének tökéletesítésére alkalmas javításoknak vessék alá.
Az ily természetű kérdéseket, valamint azokat is, amelyek más szempontokból érintik az Unió fejlődését, értekezleteken kell tárgyalni, amelyekre egymásután az Unió egyes országaiban fognak az Unió országainak kiküldöttjei egybegyűlni. Annak az országnak kormánya, ahol ilyen értekezletet tartani fognak, a nemzetközi Iroda közreműködésével előkészíti az értekezlet munkálatait. Az Iroda igazgatója jelen van az értekezletek ülésein és a tanácskozásokban szavazati jog nélkül részt vesz.
A jelen egyezmény bárminő megváltoztatása csak abban az esetben válik hatályossá az Unióra nézve, ha ahhoz az Unióba tartozó országok egyhangúlag hozzájárultak.
25. cikk. Az Unióba nem tartozó azok az államok, amelyek a jelen egyezményben szabályozott jogok törvényes védelmét biztosítják, kívánságukra csatlakozhatnak az Unióhoz.
Az ilyen csatlakozást írásban kell bejelenteni a Svájci Szövetség kormányánál, amely azt valamennyi többi kormánnyal közli.
A csatlakozás önmagában véve a jelen egyezményben megállapított valamennyi kötelezettség elvállalásával és a benne megállapított valamennyi kedvezmény élvezésével jár. De a csatlakozás alkalmával meg lehet jelölni az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezménynek vagy az 1896. évi május hó 4-én kelt pótokmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyekkel a csatlakozó állam a jelen egyezmény megfelelő rendelkezéseit, legalább egyelőre, helyettesíteni kívánja.
26. cikk. A szerződő országoknak mindig jogukban áll a jelen egyezményhez gyarmataik vagy külbirtokaik tekintetében csatlakozni.
Evégből vagy általános nyilatkozatot tehetnek, amely szerint a csatlakozás minden gyarmatukra vagy birtokukra kiterjed vagy pedig kifejezetten megnevezhetik azokat a gyarmatokat vagy birtokokat, amelyekre a csatlakozás kiterjed vagy végül arra is szorítkozhatnak, hogy azokat a gyarmatokat vagy birtokokat jelölik meg, amelyek a csatlakozásból kirekesztvék.
Az említett nyilatkozatot írásban kell bejelenteni a Svájci Szövetség kormányánál, amely azt valamennyi többi kormánnyal közli.
27. cikk. A jelen egyezmény a szerződő államok viszonyában egymás között helyettesíteni fogja az 1886. évi szeptember hó 9-én Bernben kelt egyezményt, beleértve az ugyanazon a napon kelt pótcikket és záró jegyzőkönyvet is, továbbá helyettesíteni fogja az 1896. évi május hó 4-én kelt pótokmányt és értelmező nyilatkozatot. A most idézett egyezményes okmányok hatályban maradnak azokkal az államokkal szemben, amelyek a jelen egyezményt nem erősítik meg.
A jelen egyezményt aláíró államok a megerősítő okiratok kicserélése alkalmával kijelenthetik, hogy egyik vagy másik vonatkozásban továbbra is azoknak az egyezményeknek rendelkezéseit kívánják magukra nézve kötelezőkül meghagyni, amelyeket korábban írtak alá.
28. cikk. A jelen egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Berlinben legkésőbb az 1910. évi július hó 1-én kell kicserélni.
Mindegyik szerződő fél a megerősítő okiratok kicserélése végett csak egy iratot ad át, amelyet a többi országok ily irataival együtt a Svájci Szövetség kormányának levéltárában kell elhelyezni. Viszont mindegyik fél a megerősítő okiratok kicseréléséről szerkesztett s az abban résztvett meghatalmazottaktól aláírt jegyzőkönyvnek egy példányát kapja.
29. cikk. A jelen egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése után három hónap mulva lép életbe és hatályban marad meg nem határozott ideig, felmondás esetében pedig a felmondás napjától számított egy év elteltéig.
A felmondást a Svájci Szövetség kormányához kell intézni. A felmondásnak csak a felmondó országra nézve lesz hatása ; az Unió többi országára nézve az egyezmény továbbra is hatályban marad.
30. cikk. Azok az államok, amelyeknek törvényhozása a jelen egyezmény 7. cikkének 1. bekezdésében megszabott ötven éves védelmi időtartamot állapítja meg, erről a Svájci Szövetség kormányát írásbeli nyilatkozatban fogják értesíteni, amelyet az utóbb említett kormány nyomban az Unió valamennyi többi államával fog közölni.
Ugyanígy kell eljárni azon államok tekintetében, amelyek a 25., 26. és 27. cikkek értelmében tett fenntartásokról a jövőben lemondanak.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Berlinben az ezerkilencszáznyolcadik évi november hó 13. napján, egyetlen példányban, amely a Svájci Szövetség kormányának levéltárában tétetik le s amelyről a szerződő országok diplomáciai úton kapnak hitelesített másolatokat.
(Következnek az aláírások.)
Pótjegyzőkönyv
az 1908. évi november hó 13-án kelt módosított berni egyezményhez.
az 1908. évi november hó 13-án kelt módosított berni egyezményhez.
Az irodalmi és a művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe tartozó országok az 1908. évi november hó 13-án kelt egyezmény hatályosságának fakultativ megszorítására óhajtván engedélyt adni, közös egyetértéssel a következő jegyzőkönyvben állapodtak meg :
1. Ha az Unióba nem tartozó valamely ország nem védi kielégítő módon az Unióba tartozó valamelyik ország kötelékébe tartozó szerzők műveit, ebben az esetben az 1908. évi november hó 13-án kelt egyezmény rendelkezései semmiben sem érinthetik az illető szerződő országnak azt a jogát, hogy megszoríthassa oly művek védelmét, amelyeknek szerzői az illető mű első megjelenésekor az említett idegen ország alattvalói vagy polgárai voltak és nem laknak tényleg az Unió valamelyik országában.
2. A jelen jegyzőkönyvben a szerződő államoknak megadott jog ez államok minden egyes tengerentúli birtokát is megilleti.
3. A fenti 1. pont értelmében kimondandó bárminő megszorítás nem érintheti azokat a jogokat, amelyeket valamely szerző az Unió valamelyik országában megjelent műre nézve az említett megszorítás hatálybalépése előtt már megszerzett.
4. Azok az államok, amelyek a szerzők jogainak védelmét a jelen jegyzőkönyv értelmében meg fogják szorítani, ezt bejelentik a Svájci Szövetség kormányánál írásbeli nyilatkozatban, amelyben meg kell jelölniök azokat az országokat, amelyekkel szemben a védelem megszorítás alá esik, továbbá azokat a megszorításokat, amelyeknek az ezen országok kötelékébe tartozó szerzők műveit alávetik. A Svájci Szövetség kormánya ezt nyomban közölni fogja az Unió valamennyi többi államával.
5. A jelen jegyzőkönyvet meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Bernben a jegyzőkönyv keltétől számított legfeljebb tizenkét havi határidőn belül kell letenni. A jegyzőkönyv e határidő eltelte után egy hónap mulva lép életbe és olyan s addig tartó hatálya lesz, mint az egyezménynek, amelyre vonatkozik.
Ennek hiteléül az Unió kötelékébe tartozó országok meghatalmazottai aláírták a jelen jegyzőkönyvet, amelyről az Unióba tartozó országok kormányainak mindegyike kap egy-egy hitelesített másolatot.
Kelt Bernben, az 1914. évi március hó 20-án, egyetlen példányban, amely a Svájci Szövetség levéltárában van letéve.
(Következnek az aláírások.)
II.
(Hivatalos fordítás.)
Az 1886. évi szeptember hó 9-én Bernben kelt
egyezmény
az irodalmi és a művészeti művek védelmére nemzetközi Unió alakítása tárgyában.
egyezmény
az irodalmi és a művészeti művek védelmére nemzetközi Unió alakítása tárgyában.
Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya, Ő Felsége a Belgák királya, Ő katholikus Felsége Spanyolország királya nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynéja, a Francia Köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyság királynője, India császárnője, Haiti köztársaság elnöke, Ő Felsége Olaszország királya, Libéria köztársaság elnöke, a Svájci Szövetség szövetségtanácsa, Ő Felsége a Tuniszi bey,
egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogokat a lehető leghathatósabb és a lehető legegyöntetűbb módon védelemben részesítsék,
elhatározták, hogy evégből egyezményt kötnek és kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig :
(következik a meghatalmazottak megnevezése.)
Ezek a meghatalmazottak közölték egymással szabályszerű alakban talált meghatalmazásaikat és azután a következő cikkekben állapodtak meg :
1. cikk. A szerződő országok az irodalmi és a művészeti művekre vonatkozó szerzői jogok védelme végett Unióban egyesülnek.
2. cikk. Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerzők vagy jogutódaik a többi országokban, akár az említett országok egyikében megjelent, akár meg nem jelent műveikre nézve azokat a jogokat élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy ezután adnak.
Az említett jogok élvezése azoknak a föltételeknek és alakszerűségeknek teljesítésétől függ, amelyeket a mű származása országának törvényei megszabnak ; a többi országban nem haladhatja az túl a származás országában nyújtott védelem időtartamát.
A mű származásának országául azt az országot kell tekinteni, ahol a mű először jelent meg vagy ha a mű egyidejűleg az Unió több országában jelent meg, ezek közül azt az országot, amelynek törvényei a legrövidebb tartamú védelmet adják.
Meg nem jelent műveknél a szerző hazáját kell a mű származásának országául tekinteni.
3. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései nyernek alkalmazást az Unió valamelyik országában megjelent oly irodalmi vagy művészeti művek kiadóira is, amely művek szerzője az Unión kívül álló valamely országnak kötelékébe tartozik.
4. cikk. Ez a kifejezés »irodalmi és művészeti művek« magában foglalja a könyveket, füzeteket és más írói műveket ; a színműveket vagy zenés színműveket, a szöveges vagy szövegtelen zeneműveket ; a rajz, festés, szobrászat, metszés alkotásait ; a kőnyomatokat, a szövegképeket (illusztrációkat), a térképeket ; a földrajzi, helyrajzi (topografiai), építészeti vagy általában tudományos vonatkozású terveket, vázlatokat és munkákat : szóval az irodalom, a tudomány vagy a művészet mindennemű termékét, amely a nyomtatás vagy a többszörözés akárminő módja útján megjelenhet.
5. cikk. Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerzők vagy jogutódaik az eredeti műnek az Unió valamelyik országában történt megjelenésétől számított tíz év elteltéig az Unió többi országban kizárólagos jogot élveznek arra nézve, hogy műveiket lefordítsák vagy műveik fordítását másoknak megengedjék.
Folytatásokban megjelenő munkáknál a tíz éves időtartam csak az eredeti mű utolsó folytatásának megjelenésétől kezdődik.
Olyan műveknél, amelyek időközönkint megjelent több kötetből állanak, továbbá irodalmi vagy tudományos társaságok vagy magánegyének részéről kiadott jelentéseknél vagy füzeteknél mindegyik kötetet, jelentést vagy füzetet külön műnek kell tekinteni a tíz éves időtartam szempontjából.
A jelen cikkben szabályozott esetekben a védelem időtartama kiszámításánál megjelenési nap gyanánt a munka megjelenési éve december 31. napját kell tekinteni.
6. cikk. Jogosult fordítások az eredeti művekkel egyenlő védelemben részesülnek. Ennélfogva ezek a fordítások nem engedélyezett utánnyomásuk ellen az Unióba tartozó országokban a 2. és a 3. cikkben megállapított védelmet élvezik.
Oly műre nézve, amelyre nézve a fordítás joga szabad, a fordító természetesen nem ellenezheti, hogy ugyanazt a művet más írók is lefordítsák.
7. cikk. Az Unió valamelyik országában hírlapokban vagy folyóiratokban megjelent cikkek az Unió többi országában eredetiben vagy fordításban utánnyomhatók, hacsak a szerzők vagy a kiadók az utánnyomást kifejezetten meg nem tiltották. Folyóiratoknál az is elég, ha a tilalom a folyóirat minden egyes számának elején általánosságban fel van tüntetve.
Az említett tilalmat semmi esetre sem lehet alkalmazni a napi politika körébe tartozó cikkekre vagy napi hírek és vegyes apróságok utánnyomására.
8. cikk. Abban a tekintetben, hogy szabad-e irodalmi vagy művészeti művekből részeket oktatás céljára szolgáló vagy tudományos jellegű kiadványokba vagy pedig szemelvénygyűjteményekbe (kresztomatiákba) átvenni, az Unió országainak törvényei és az említett országok között már fennálló vagy később létrejövő külön megállapodások irányadók.
9. cikk. A 2. cikk rendelkezései alkalmazást nyernek színművek vagy zenés színművek nyilvános előadására, akár megjelentek ezek a művek, akár nem.
Színművek vagy zenés színművek szerzői kizárólagos fordítási joguknak időtartama alatt műveik fordításának nem engedélyezett nyilvános előadása ellen védelemben részesülnek.
A 2. cikk rendelkezései ugyancsak alkalmazást nyernek a meg nem jelent vagy olyan zeneművek nyilvános előadására is, amelyek megjelentek ugyan, de amelyeknek szerzője a mű címlapján vagy elején a nyilvános előadást kifejezetten megtiltotta.
10. cikk. A jelen egyezmény alkalmazásának szempontjából a meg nem engedett utánképzések közé tartoznak különösen az irodalmi vagy művészeti művek nem engedélyezett közvetett felhasználásai, amelyeket különféle neveken, úgymint alkalmazások, zenei összeállítások stb. néven szoktak megjelölni, ha mindezek nem egyebek, mint a kérdéses mű utánképzései ugyanabban az alakban vagy más alakban oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, amelyek nem lényegesek és nem adják meg az utánképzésnek eredeti új mű jellegét.
A jelen cikk alkalmazásánál az Unió különféle országainak bíróságai természetesen figyelembe fogják venni, ha csak helye van, a saját idevonatkozó törvényeikben foglalt fenntartásokat.
11. cikk. Ahhoz, hogy a jelen egyezmény alapján védett művek szerzőit az ellenkező bebizonyításáig ilyenekül tekintsék és hogy ehhez képest ők a szerzői jogi bitorlásokat az Unió egyes országainak bíróságainál üldözhessék, elégséges, hogy nevük a művön, szokásos módon fel legyen tüntetve.
Névtelen vagy álnevű műveknél a kiadót, akiknek neve a művön fel van tüntetve, feljogosítottnak kell tekinteni a szerzőt illető jogok érvényesítésére. Ugyanezt a kiadót minden további bizonyítás nélkül a névtelen vagy álnevű szerző jogutódának kell tekinteni.
Egyébként a bíróságok előforduló esetben az illetékes hatóságtól kiállított olyan tanusítvány felmutatását követelhetik, amely megállapítja, hogy a származás országának törvényeiben a 2. cikk értelmében megszabott alakszerűségek teljesültek.
12. cikk. Az Unióhoz tartozó azokban az országokban, amelyekben az eredeti műnek törvényes védelemre van joga, a műnek oda bevitt bármely bitorolt példánya zárlat alá vehető.
A zárlat alá vétel az egyes országok saját törvényeinek megfelelő módon megy végbe.
13. cikk. A jelen egyezmény rendelkezései természetesen semmiképen sem érinthetik az Unióhoz tartozó egyes országok kormányainak azt a jogát, hogy oly műveknek és termékeknek terjesztését, előadását vagy kiállítását, amelyekre nézve az illetékes hatóságoknak e részben hatáskörük van, törvényhozási vagy közigazgatási úton engedélyhez köthessék, ellenőrizhessék vagy el is tilthassák.
14. cikk. A jelen egyezmény - közös megállapodással meghatározandó fenntartások és feltételek mellett - alkalmazást nyer mindazokra a művekre, amelyek az egyezmény életbelépésének időpontjában származásuk országában még nem váltak szabadokká.
15. cikk. Az Unió országainak kormányai természetesen fenntartják azt a jogukat, hogy egymás között egyenkint oly külön megállapodásokat létesíthessenek, amelyek a szerzők vagy jogutódaik javára szélesebb körű jogokat nyújtanak, mint aminőket az Unió ad, vagy amelyek egyéb olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a jelen egyezménnyel nincsenek ellentétben.
16. cikk. Nemzetközi hivatal szerveztetik ezen a néven : »Az irodalmi és a művészeti művek védelmére alakult nemzetközi Unió Irodája.«
Ez az Iroda, amelynek költségeit az Unió valamennyi országának kormányai viselik, a Svájci Szövetség központi igazgatóságának fennhatósága s felügyelete alatt áll. Az említett Iroda hatáskörét az Unió országai közös egyetértéssel állapítják meg.
17. cikk. A jelen egyezményt időnkint felül lehet vizsgálni avégből, hogy azt az Unió rendszerének tökéletesítésére alkalmas javításoknak vessék alá.
Az ily természetű kérdéseket, valamint azokat is, amelyek más szempontokból érintik az Unió fejlődését, értekezleteken kell tárgyalás alá venni, amelyekre egymásután az Unió egyes országaiban fognak az Unió országainak kiküldöttei egybegyűlni.
A jelen egyezmény bárminő megváltoztatása természetesen csak az esetben válik hatályossá az Unióra nézve, ha ahhoz az Unióba tartozó országok egyhangulag hozzájárultak.
18. cikk. Azok az országok, amelyek a jelen egyezményben nem vettek ugyan részt, de amelyek saját területükön a jelen egyezményben szabályozott jogok törvényes védelmét biztosítják, kívánságukra csatlakozhatnak az egyezményhez.
Az ilyen csatlakozást írásban kell bejelenteni a Svájci Szövetség kormányánál, amely azt valamennyi többi kormánnyal közli.
A csatlakozás önmagában véve a jelen egyezményben megállapított valamennyi kötelezettség elvállalásával és a benne megállapított valamennyi kedvezmény élvezésével jár.
19. cikk. A jelen egyezményhez csatlakozó országoknak bármikor jogukban áll az egyezményhez gyarmataik vagy külbirtokaik tekintetében is csatlakozni.
Evégből vagy általános nyilatkozatot tehetnek, amely szerint a csatlakozás összes gyarmataikra vagy birtokaikra kiterjed, vagy pedig kifejezetten megnevezhetik azokat a gyarmatokat vagy birtokokat, amelyekre a csatlakozás kiterjed, vagy végül arra is szorítkozhatnak, hogy azokat a gyarmatokat vagy birtokokat jelölik meg, amelyek a csatlakozásból kirekesztvék.
20. cikk. A jelen egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése után három hónap mulva lép életbe és hatályban marad meg nem határozott ideig, felmondás esetében pedig a felmondás napjától számított egy év elteltéig.
A felmondást ahhoz a kormányhoz kell intézni, amely a csatlakozások átvételével meg van bízva. A felmondásnak csak a felmondó országra nézve lesz hatása ; az Unió többi országára nézve az egyezmény továbbra is hatályban marad.
21. cikk. A jelen egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Bernben legkésőbb egy éven belül kell kicserélni.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Bernben, az ezernyolcszáznyolcvanhatodik évi szeptember hó kilencedik napján.
(Következnek az aláírások.)
Pótcikk.
A meghatalmazottak, akik egybegyűltek, hogy aláírják az irodalmi és a művészeti művek védelmére szolgáló nemzetközi Unió alakítására vonatkozó egyezményt, a következő pótcikkben állapodtak meg, amelyet ugyanakkor kell megerősíteni, amikor az egyezményt, amelyre vonatkozik :
A mai napon kötött egyezmény semmiképen sem érinti a szerződő országok között ezidőszerint fennálló egyezmények fennmaradását, amennyiben ezek az egyezmények a szerzők és jogutódaik javára szélesebb körű jogokat nyújtanak, mint aminőket az Unió ad vagy amennyiben egyéb oly rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a jelen egyezménnyel nincsenek ellentétben.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak a jelen pótcikket aláírták.
Kelt Bernben, az ezernyolcszáznyolcvanhatodik évi szeptember hó kilencedik napján.
(Következnek az aláírások.)
Záró jegyzőkönyv.
A mai napon kelt egyezmény aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak a következőket jelentették ki és állapították meg :
1. A 4. cikk tekintetében megállapodás jött létre aziránt, hogy azok a szerződő országok, amelyek nem tagadják meg a fényképészeti művekből a művészeti művek jellegét, kötelezik magukat, hogy a fényképészeti műveket a mai napon kötött egyezmény életbelépésétől kezdve részesíteni fogják az egyezmény rendelkezéseinek kedvezményeiben. A nevezett országok egyébiránt az említett művek szerzőit, a fennálló vagy később létrejövő nemzetközi megállapodásokon kívül csak abban a mértékben kötelesek védelemben részesíteni, amelyben azt saját törvényeik megengedik.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy valamely védett műnek engedélyezett fényképfelvétele a jogosultak között létrejött magánjogi szerződések korlátain belül az összes szerződő országokban az említett egyezménynek megfelelő törvényes védelemben részesül mindaddig, amíg ugyanazon mű utánképzési joga általában fennáll.
2. A 9. cikk tekintetében megállapodás jött létre aziránt, hogy azok a szerződő országok, amelyeknek törvényei szerint a koreografiai művek a zenés színművek közé tartoznak, kifejezetten részesítik a koreografiai műveket a mai napon kötött egyezmény kedvezményeiben.
Egyszersmind egyetértés áll fenn arra nézve, hogy az előbbi rendelkezés alkalmazása tekintetében esetleg felmerülő viták az illetékes bíróságok döntése alá tartoznak.
3. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy olyan készülékek előállítását és eladását, amelyek védett zenei dallamok mechanikai előadására szolgálnak, nem lehet zeneművek bitorlását megállapító ténynek tekinteni.
4. A 14. cikkben említett közös megállapodás következőképen határoztatik meg :
Az egyezmény életbelépésének időpontjában még szabaddá nem vált művekre nézve az egyezmény azon rendelkezések szerint nyer alkalmazást, amelyeket a már fennálló vagy később létrejövő külön egyezmények e részben tartalmaznak.
Ha az Unió egyes országai között ilyen rendelkezések hiányzanak, az egyes országok mindegyike saját törvényeiben szabályozza önmagára nézve a 14. cikkben foglalt elv alkalmazásának módozatait.
5. Az egyezmény 16. cikkében említett Nemzetközi Iroda szervezetét szabályzat fogja megállapítani, amelynek elkészítésével a Svájci Szövetség kormánya bizatik meg.
A Nemzetközi Iroda hivatalos nyelve a francia lesz.
A Nemzetközi Iroda fogja gyűjteni, rendezni és közzétenni mindazokat a különféle adatokat, amelyek az irodalmi és művészeti művek szerzői jogára vonatkoznak. Tanulmányozni fogja az Uniót érdeklő közhasznú kérdéseket és az egyes kormányok részéről rendelkezésére bocsátott hivatalos okmányok felhasználásával az Unió tárgyát érintő kérdésekkel foglalkozó francia nyelvű folyóiratot fog szerkeszteni. Az Unió országainak kormányai fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az említett Irodát közös egyetértéssel egy vagy több más nyelvű kiadásnak közzétételére hatalmazzák fel, ha ezt a tapasztalatok szükségesnek mutatnák.
A Nemzetközi Iroda mindenkor rendelkezésére fog állani az Unió tagjainak avégből, hogy nekik megadja az irodalmi és művészeti művek védelmére vonatkozó kérdésekre nézve azokat a részletes felvilágosításokat, amelyekre szükségük lehet.
Annak az országnak kormánya, ahol értekezletet tartani fognak, a Nemzetközi Iroda közreműködésével előkészíti az értekezlet munkálatait.
Az Iroda igazgatója jelen lesz az értekezletek ülésein és a tanácskozásokban szavazati jog nélkül részt fog venni. Az igazgató a hivatal működéséről évenkint jelentést fog tenni, amelyet az Unió valamennyi tagjával közölnek.
A nemzetközi Unió Irodájának költségeit a szerződő országok közösen viselik. Újabb határozatig ezek a költségek évenkint nem haladhatnak túl hatvanezer franknyi összeget. Ezt az összeget szükség esetében a 17. cikkben említett valamelyik értekezleten egyszerű határozattal fel lehet emelni.
Avégből, hogy az egyes országok járulékát a költségek fentemlített teljes összegéhez meg lehessen állapítani, a szerződő országok és azok, amelyek esetleg később csatlakoznak az Unióhoz, hat osztályba fognak soroztatni ; mindegyik osztály meghatározott számú egység arányában járul hozzá a költségekhez, úgymint :
az 1. osztály 25 egység, a 2. osztály 20 egység, a 3. osztály 15 egység, a 4. osztály 10 egység, az 5. osztály 5 egység, a 6. osztály 3 egység arányában.
Ezeket a tényező számokat minden egyes osztály országainak számával kell majd szorozni és az így nyert szorzatok összege fogja adni azt az egységszámot, amellyel az összes költségeket osztani kell. A hányados fogja mutatni a költségegység nagyságát.
Mindegyik országnak hozzájárulása alkalmával ki kell jelentenie, hogy a fentemlített osztályok közül melyikhez kíván tartozni.
A svájci kormány fogja az Iroda költségvetését összeállítani, az Iroda kiadásait ellenőrizni, a szükséges előlegeket utalványozni és ő fogja elkészíteni az évi záró számadást, amelyet valamennyi többi kormánnyal közöltet.
6. A következő értekezlet Párizsban lesz az egyezmény életbelépésétől számított 4-6 éven belül.
Időpontját a francia kormány fogja a jelzett időhatáron belül a Nemzetközi Iroda meghallgatása után meghatározni.
7. Megállapodás jött létre aziránt, hogy a megerősítő okiratoknak a 21. cikkben említett kicserélése végett mindegyik szerződő fél csak egy iratot ad át, amelyet a többi országok ilyen irataival együtt a Svájci Szövetség kormányának levéltárában kell elhelyezni. Viszont mindegyik fél a megerősítő okiratok kicseréléséről szerkesztett s az abban résztvett meghatalmazottaktól aláírt jegyzőkönyvnek egy példányát veszi át.
A jelen záró jegyzőkönyv, amelyet a mai napon kelt egyezménnyel egyidejűleg kell megerősíteni, a most említett egyezménynek kiegészítő része gyanánt fog tekinteni és ugyanolyan ereje, hatálya és tartama lesz, mint az egyezménynek.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak az egyezményt aláírásukkal látták el.
Kelt Bernben, az ezernyolcszáznyolcvanhatodik évi szeptember hó kilencedik napján.
(Következnek az aláírások.)
(Hivatalos fordítás.)
Az 1896. évi május hó 4-én kelt
pótokmány
az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezmény 2., 3., 5., 7., 12. és 20. cikkeinek és az ahhoz tartozó záró jegyzőkönyv 1. és 4. pontjainak módosítása tárgyában.
pótokmány
az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezmény 2., 3., 5., 7., 12. és 20. cikkeinek és az ahhoz tartozó záró jegyzőkönyv 1. és 4. pontjainak módosítása tárgyában.
Ő Felsége a Német Császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében, Ő Felsége a Belgák királya, Ő Felsége Spanyolország királya nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynéja, a Francia Köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyság királynője India császárnője, Ő Felsége Olaszország királya, Ő királyi Fensége Luxemburg nagyhercege, Ő Fensége Monaco fejedelme, Ő Fensége Montenegro fejedelme, a Svájci Szövetség szövetségtanácsa, Ő Fensége a Tuniszi bey, mindnyájan áthatva attól az óhajtól, hogy az irodalmi és művészeti művekre vonatkozó szerzői jogokat egyre hathatósabb és egyöntetűbb módon részesítsék védelemben elhatározták, hogy az említett művek védelmére nemzetközi Unió alakítása tárgyában az 1886. évi szeptember hó 6-án aláírt egyezményhez pótokmányt állapítanak meg és kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig :
(következik a meghatalmazottak megnevezése.)
1. cikk. Az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt nemzetközi egyezmény a következőképen módosíttatik :
I. - 2. cikk. A 2. cikk 1. bekezdése ekként fog hangzani :
»Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerzők vagy jogutódaik a többi országokban, akár meg nem jelent, akár először az említett országok egyikében megjelent műveikre nézve azokat a jogokat élvezik, amelyekre a vonatkozó törvények a belföldieknek most vagy ezután megadnak.«
Azonkívül a 2. cikk a következő 5. bekezdéssel egészíttetik ki :
»A hátrahagyott (posthumus) művek szintén a védett művek közé tartoznak.«
II.- 3. cikk. A 3. cikk ekként fog hangzani ;
»Azok a szerzők, akik az Unió egyik országának kötelékébe sem tartoznak, de irodalmi vagy művészeti műveiket először az Unió valamelyik országában jelentetik meg, a most említett művekre nézve a berni egyezmény és a jelen pótokmány adta jogokat fogják élvezni.«
III. - 5. cikk. Az 5. cikk 1. bekezdése ekként fog hangzani :
»Az Unió valamelyik országának kötelékébe tartozó szerzők vagy jogutódaik az Unió többi országában az eredeti műre fennálló jognak egész időtartama alatt kizárólagos jogot élveznek arra nézve, hogy műveiket lefordítsák vagy műveik fordítását másoknak megengedjék. De a kizárólagos fordítási jog megszűnik, ha a szerző az eredeti mű első megjelenésétől számított tíz éven belül e jogát nem érvényesítette azzal, hogy az Unió valamelyik országában megjelentetett fordítást oly nyelven, aminő nyelven a védelmet igényelné.«
IV. - 7. cikk. A 7. cikk ekként fog hangzani :
»Az Unió valamelyik országának hírlapjaiban vagy folyóirataiban közzétett tárcaregényeket, valamint elbeszéléseket a többi országban a szerzők vagy jogutódaik engedélye nélkül utánnyomni nem szabad.
»Ugyanez áll a hírlapok és a folyóiratok egyéb cikkeire is, ha a szerzők vagy a kiadók abban a hírlapban vagy folyóiratban, amelyben a cikkeket közlik, kifejezetten kijelentik, hogy az utánnyomást megtiltják. Folyóiratoknál elég, ha a tilalom minden egyes szám elején általánosságban fel van tüntetve.
»Ha a tilalom hiányzik, az utánnyomás szabad ; de a forrást meg kell jelölni.
»A tilalmat semmiesetre sem lehet alkalmazni a napi politika körébe tartozó cikkekre, napi hírekre és vegyes apróságokra.«
V. - 12. cikk. A 12. cikk ekként fog hangzani :
»Az Unió mindazon országainak illetékes hatóságai, ahol az eredeti műnek törvényes védelemre van joga, zárlat alá vehetik a mű bármely bitorolt példányát.
»A zárlat alá vétel az egyes országok saját törvényeinek megfelelő módon megy végbe.«
VI. - 20. cikk. A 20. cikk 2. bekezdése ekként fog hangzani :
»A felmondást a Svájci Szövetség kormányához kell intézni. A felmondásnak csak a felmondó országra nézve lesz hatása ; az Unió többi országára nézve az egyezmény továbbra is hatályban marad.«
2. cikk. Az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezményhez tartozó záró jegyzőkönyv a következőképen módosíttatik :
I. - 1. pont. Ez a pont ekként fog hangzani :
»1. A 4. cikk tekintetében a következő megállapodás jött létre :
A. - Az Unió azon országaiban, amelyek nem csupán az építészeti terveket, hanem magukat az építészeti műveket is védelemben részesítik, a most említett művek élvezni fogják a berni egyezmény és a jelen pótokmány rendelkezéseiben foglalt kedvezményeket.
B. - A fényképészeti művek és a hasonló eljárásokkal előállított művek annyiban élvezik az említett okmányok rendelkezéseiben foglalt kedvezményeket, amennyiben azt az egyes országok saját törvényei megengedik és oly mértékben, aminőben ezek a törvények a hasonló belföldi műveket részesítik.
Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy valamely védett művészeti műnek jogosított fényképfelvétele a jogosultak között létrejött magánjogi szerződések korlátain belül, az Unió valamennyi országában a berni egyezménynek és a jelen pótokmánynak megfelelő védelemben részesül mindaddig, amíg ugyanazon mű utánképzési joga általában fennáll.«
II. - 4. pont. Ez a pont ekként fog hangzani :
»4. A 14. cikkben említett közös megállapodás következőképen határoztatik meg :
A berni egyezménynek és a jelen pótokmánynak alkalmazása tekintetében azokra a művekre nézve, amelyek az említett okmányok életbelépésének időpontjában még nem váltak szabadokká, az e részben már fennálló vagy később létrejövő külön egyezmények rendelkezései lesznek irányadók.
Ha az Unió egyes országai között ilyen egyezményes rendelkezések hiányzanak, az egyes államok mindegyike maga szabályozza önmagára nézve a 14. cikkben foglalt elv alkalmazásának módozatait.
A berni egyezmény 14. cikkének és a záró jegyzőkönyv jelen pontjának rendelkezései a jelen pótokmányban biztosított kizárólagos fordítási jogra ugyancsak alkalmazást nyernek.
A fentemlített átmeneti rendelkezések az Unióra vonatkozó új csatlakozások esetében is alkalmazást nyernek.«
3. cikk. Az Unió azon országai, amelyek a jelen pótokmányban nem vettek részt, ahhoz bármikor csatlakozhatnak. Ugyanez áll azokra az országokra is, amelyek utólagosan csatlakoznak az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezményhez. Evégből elég lesz írásbeli bejelentést intézni a Svájci Szövetségtanácshoz, amely az ilyen hozzájárulást viszont a többi kormányokkal fogja közölni.
4. cikk. A jelen pótokmánynak ugyanolyan és addig tartó hatálya lesz, mint az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezménynek.
A jelen pótokmányt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Párizsban, mihelyt csak lehetséges, de legkésőbb egy éven belül kell kicserélni.
A jelen pótokmány a most említett kicserélés után három hónap mulva fog életbelépni azokra az országokra nézve, amelyek megerősítették.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak a pótokmányt aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt egyetlen példányban Párizsban, az 1896. évi május hó 4. napján.
(Következnek az aláírások.)
Az 1896. évi május hó 4-én kelt
nyilatkozat
az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt berni egyezmény és az 1896. évi május hó 4-én Párizsban aláírt pótokmány egyes rendelkezéseinek értelmezése tárgyában.
nyilatkozat
az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt berni egyezmény és az 1896. évi május hó 4-én Párizsban aláírt pótokmány egyes rendelkezéseinek értelmezése tárgyában.
Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Monaco, Montenegro, Norvégország, Svájc és Tunisz alulírott meghatalmazottai, akiket illető kormányaik erre szabályszerűen felhatalmaztak, az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt berni egyezmény és a mai napon kelt pótokmány értelmezésére nézve a következőkben állapodtak meg :
1. Az egyezmény 2. cikkének 2. bekezdése szerint a fentidézett két okmány biztosította védelem egyedül attól függ, hogy a mű származásának országában teljesüljenek azok a feltételek és alakszerűségek, amelyeket az említett ország törvényei megszabnak. Ugyanez vonatkozik a módosított záró jegyzőkönyv 1. B. pontjában említett fényképészeti művek védelmére is.
2. Megjelent művek alatt az Unió valamelyik államában kiadott műveket kell érteni. Ennélfogva valamely színmű, zenés színmű vagy zenemű előadása, valamely művészeti mű kiállítása a fentidézett két okmány értelmében nem megjelenés.
3. Valamely regény átalakítása színdarabbá vagy valamely színdarab átalakítása regénnyé a 10. cikk rendelkezései alá esik.
Az Unióhoz tartozó azok az országok, amelyek a jelen nyilatkozatban nem vettek részt, ehhez kívánságukra bármikor csatlakozhatnak. Ugyanez vonatkozik azokra az országokra is, amelyek akár csak az 1886. évi szeptember hó 9-én kelt egyezményhez, akár az említett egyezményhez és egyúttal az 1896. évi május hó 4-én kelt pótokmányhoz is csatlakoznak. Evégből elég lesz írásbeli bejelentést intézni a Svájci Szövetségtanácshoz, amely az ilyen csatlakozást viszont a többi kormánnyal fogja közölni.
A jelen nyilatkozatnak ugyanolyan és addig tartó hatálya lesz, mint azoknak az okmányoknak, amelyekre vonatkozik.
A jelen nyilatkozatot meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat Párizsban az említett okmányokra nézve elfogadott alakban, mihelyt csak lehetséges, de legkésőbb egy éven belül kell kicserélni.
Ennek hiteléül az egyes meghatalmazottak a nyilatkozatot aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt egyetlen példányban Párizsban, az 1896. évi május hó 4. napján.
(Következnek az aláírások.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás