1929. évi XIII. törvénycikk
1929. évi XIII. törvénycikk
a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal létesítése iránt Párisban, 1924. évi január hó 25-én kötött nemzetközi megállapodás becikkelyezéséről.
1929.04.09.
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1929. évi április hó 9-én kiadott 8. számában.)
(Magyarország megerősítő okirata Párizsban, 1929. március hó 2-ik napján tétetett le.)
1. § A Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal létesítése iránt Párizsban, 1924. évi január hó 25-én kötött nemzetközi megállapodás a hozzámellékelt szervezeti szabályzattal együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi megállapodásnak és szervezeti szabályzatnak eredeti hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos fordítás.)
Nemzetközi megállapodás Párizsban Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal létesítése iránt.
Az Argentiniai Köztársaság, Belgium, Brazilia, Bulgária, Dánia, Egyiptom, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagybritannia, Görögország, Guatemala, Magyarország, Olaszország, Luxenburg, Marokkó, Mexiko, a Monakói Fejedelemség, Németalföld, Peru, Lengyelország, Portugália, Románia, Sziám, Svédország, Svájc, a Csehszlovák Köztársaság és Tunisz Kormányai a járványos állatbetegségek tanulmányozása végett tartott nemzetközi értekezlet részéről 1921. évi május hó 27-én nyilvánított óhajhoz képest Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal szervezését hasznosnak ítélvén, elhatározták, hogy e célból megállapodást kötnek és a következőkben állapodtak meg :
1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy Párizs székhellyel Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalt alapítanak és tartanak fenn.
2. cikk. A Hivatal a Szerződő Kormányok kiküldötteiből alakított Bizottság felügyelete és ellenőrzése mellett működik. E bizottság összetételét és hatáskörét, valamint a fent említett Hivatal szervezetét és hatáskörét a jelen megállapodáshoz csatolt és annak lényeges alkotó részeként tekintett szervezeti szabályzat határozza meg.
3. cikk. A Hivatal felállításának költségeit, valamint a működésével és fenntartásával kapcsolatos évi kiadásokat a Szerződő Államoknak a 2. cikkben jelzett szervezeti szabályzatban foglalt feltételek szerint megállapított hozzájárulásaiból fedezik.
4. cikk. Az egyes Államok hozzájárulási részleteit alkotó összegeket az Államok minden év elején a Francia Köztársaság külügyminisztériumának közvetítésével fizetik be Párizsban a »Caisse des dépots et consignations« nevű hivatalnál, ahonnan ez összegek a mindenkori szükségleteknek megfelelően fognak a Hivatal igazgatójának utalványára felvétetni.
5. cikk. A magas Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot, hogy a jelen megállapodáson a gyakorlatban hasznosnak mutatkozó változtatásokat közös megegyezéssel megtegyék.
6. cikk. Azok a Kormányok, amelyek a jelen megállapodást nem írták alá, ehhez kérelmükre csatlakozhatnak. A csatlakozást diplomáciai úton kell a francia kormánnyal és ez utóbbi útján a többi Szerződő Kormányokkal hivatalosan közölni ; a csatlakozás a 3. cikkben jelzett feltételek szerint a Hivatal költségeihez való hozzájárulás kötelezettségével jár.
7. cikk. A jelen megállapodás a következő feltételek szerint fog megerősíttetni :
Minden Hatalom a lehető legrövidebb időn belül megküldi megerősítő okiratát a francia Kormánynak, amely értesíteni fogja a többi aláíró Államokat.
A megerősítő okiratok a francia Kormány irattárában maradnak letéve.
A jelen egyezmény minden aláíró Állammal szemben saját megerősítő okirata letételének napján lép életbe.
8. cikk. A jelen megállapodás hét évi időszakra köttetett. E határidő lejártával további hét-hét évi időszakra érvényben marad azon Államok között, amelyek egy évvel az egyes időszakok lejárta előtt hivatalosan nem közölték azt a szándékukat, hogy magukra nézve a megállapodás érvényét megszüntetik.
Ennek hiteléül az erre szabályszerűen meghatalmazott alulírottak a jelen megállapodást egyetlen példányban kiállították és pecsétjeikkel ellátták ; ez a példány a francia Kormány irattárában marad letéve és a Szerződő Felek részére szabályszerűen hitelesített másolatai küldetnek meg diplomáciai úton.
A fent említett példány 1924. évi április hó 30-áig bezárólag írható alá.
Kelt Párizsban, 1924. évi január hó 25. napján.
(Következnek az aláírások)
Melléklet.
A Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal szervezeti szabályzata.
1. cikk. Párizsban Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal létesül, amely a működésében résztvenni hajlandó Államoknak van alárendelve.
2. cikk. A hivatal semmiképpen sem avatkozhatik be a különböző Államok közigazgatásába.
Független annak az országnak hatóságaitól, amelynek területén van a székhelye.
Közvetlenül levelez a különböző államokban az állategészségügyi rendészetet gyakorló magasabb hatóságokkal vagy intézményekkel.
3. cikk. A francia Köztársaság Kormánya a 6. cikkben említett nemzetközi Bizottság megkeresésére meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a Hivatalt közhasznú intézménynek ismertesse el.
4. cikk. A Hivatal fő hivatása :
a) kezdeményezni és irányítani a fertőző állatbetegségek kórtanára vagy megelőzésére vonatkozó mindazokat a tanulmányokat vagy kísérleteket, amelyeknél helyénvalónak látszik nemzetközi együttműködéshez folyamodni ;
b) összegyüjteni és a kormányoknak és állategészségügyi intézményeiknek tudomására hozni a járványos állatbetegségek lefolyására és a leküzdésük végett alkalmazott eszközökre vonatkozó általános érdekű tényeket és közléseket ;
c) tanulmányozni az állategészségügyi rendészetre vonatkozó nemzetközi megállapodások tervezeteit és az ezeket a megállapodásokat aláíró Kormányoknak rendelkezésére bocsátani a végrehajtás ellenőrzésére szükséges eszközöket.
5. cikk. A Kormányok a Hivatalnak megküldik :
1. távirati úton a keleti marhavésznek, vagy a ragadós száj- és körömfájásnak addig nem fertőzött országban vagy vidéken megállapított első eseteire vonatkozó hivatalos közléseket ;
2. szabályos időközökben, a Bizottság által elfogadott minta szerint kiállított és az alábbi jegyzékben felsorolt betegségek fennforgásáról és elterjedtségéről tájékoztatást nyujtó közléseket :
keleti marhavész,
ragadós száj- és körömfájás,
ragadós tüdőlob,
lépfene,
juhhimlő,
veszettség,
takonykór,
tenyészbénaság,
sertéspestis.
A Bizottság a Kormányok jóváhagyásának fenntartása mellett fölülvizsgálhatja azoknak a betegségeknek jegyzékét, amelyekre az előző rendelkezések egyike vagy másika vonatkozik.
A Kormányok közlik a Hivatallal azokat az intézkedéseket, amelyeket a járványos állatbetegségek leküzdésére tesznek, nevezetesen azokat, amelyeket a határokon foganatosítanak a végből, hogy megvédjék területüket a fertőzött országokból származó szállítmányokkal szemben. Lehetőleg mielőbb válaszolnak a Hivatal által hozzájuk intézett felvilágosítást kérő megkeresésekre.
6. cikk. A Hivatal nemzetközi Bizottság felügyelete és ellenőrzése alatt áll, amely a résztvevő Államok által kijelölt szakképviselőkből van összeállítva, oly módon, hogy minden Államra egy-egy képviselő jusson.
7. cikk. A Hivatal e Bizottsága időközönkint, még pedig évenkint legalább egyszer összeül ; üléseinek időtartama nincs meghatározva.
A Bizottság tagjai titkos szavazással elnököt választanak, kinek megbízatása három évre szól.
8. cikk. A Hivatal működését fizetett személyzet biztosítja, mely áll :
egy igazgatóból,
szaktisztviselőkből,
a Hivatal ügykezeléséhez szükséges hivatalnokokból.
Az igazgatót a bizottság nevezi ki.
Az igazgató tanácskozási joggal vesz részt a Bizottság ülésein.
Az összes alkalmazottak kinevezése és elbocsátása az igazgató hatáskörébe tartozik, aki erről beszámol a Bizottságnak.
9. cikk. A Hivatal által összegyüjtött adatokat a résztvevő Államokkal vagy közlöny útján vagy pedig külön értesítések alakjában közlik, amelyeket vagy hivatalból, vagy megkeresésre küldenek meg.
A keleti marhavész vagy a ragadós száj- és körömfájás első eseteire vonatkozó hivatalos közléseket, mihelyt beérkeznek, távirati úton továbbítják az egyes Kormányokhoz és egészségügyi szolgálatokhoz.
A Hivatal egyébként működésének eredményeit időnkint hivatalos jelentésekben ismerteti, amelyeket a résztvevő kormányoknak megküld.
10. cikk. A Közlöny, amely havonkint legalább egyszer jelenik meg, főként tartalmazza :
1. A különböző országokban a fertőző állatbetegségekre vonatkozólag közzétett általános vagy helyi törvényeket és rendeleteket ;
2. A fertőző állatbetegségek terjeszkedésére vonatkozó értesítéseket ;
3. A világ állatállományának egészségi állapotára vonatkozó kimutatásokat ;
4. Bibliográfiai utalásokat.
A Hivatal és a Közlöny hivatalos nyelve a francia. A Bizottság elhatározhatja, hogy a Közlöny egyes részei más nyelveken adassanak ki.
11. cikk. A Hivatal működéséhez szükséges kiadásokat a megállapodást aláíró és hozzá később csatlakozó Államok viselik, amelyeknek hozzájárulása a következő osztályok szerint nyer megállapítást :
1. osztály 25 egységgel
2. osztály 20 egységgel
3. osztály 15 egységgel
4. osztály 10 egységgel
5. osztály 5 egységgel
6. osztály 3 egységgel
egységenként ötszáz frankos alapon.
Minden állam szabadon választhatja azt az osztályt, amelybe magát felvétetni óhajtja. Mindenkor módjában fog állani azonban, hogy magasabb osztályba vétesse fel magát.
12. cikk. Az évi bevételekből bizonyos összeg tartalékalap létesítésére fordíttatik. E tartalék összege, amely nem haladhatja meg az évi költségvetés összegét, elsőrendű államkötvényekben helyeztetik el.
13. cikk. A Bizottság tagjainak utazási költségei a Hivatal működésének biztosítására szolgáló alapokból megtéríttetnek. Ezenkívül minden ülésért, amelyen jelen vannak, jelenléti díjat kapnak.
14. cikk. A Bizottság megállapítja azt az összeget, amely a hivatal személyzete részére nyugdíj biztosításának elősegítése végett a költségvetés terhére évenkint előzetesen felveendő.
15. cikk. A Bizottság megállapítja az évi költségvetést és jóváhagyja a kiadásokról szóló számadást. Megállapítja a személyzet szervezeti szabályzatát, valamint a Hivatal működéséhez szükséges összes rendelkezéseket.
Ezt a szabályzatot és ezeket a rendelkezéseket a Bizottság közli a résztvevő Államokkal, amelyek beleegyezése nélkül azok nem módosíthatók.
16. cikk. A Hivatal alapjainak kezeléséről évenkint a költségvetési év lezárása után jelentést kell a résztvevő Államok elé terjeszteni.
(Következnek az aláírások.)
3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a nemzetközi megállapodásnak Magyarországgal szemben való életbelépése napjától kezdődő hatállyal lép életbe.
Ezt a törvényt a m. kir. földmívelésügyi miniszter hajtja végre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás