1930. évi I. törvénycikk
1930. évi I. törvénycikk
a Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.
1930.06.14.
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1930. évi június hó 14-én kiadott 1. számában.)
1. § A Törökországgal Budapesten 1929. évi január hó 5. napján kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott birósági szerződés a hozzátartozó jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződésnek és jegyzőkönyvnek eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos magyar fordítás.)
Semlegességi békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Törökország között.
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és a Török Köztársaság Elnöke áthatva a vágytól, hogy a két ország között fennálló baráti kötelékeket megerősítsék és hogy az általános béke fenntartásához hozzájáruljanak, elhatározták, hogy semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést kötnek és meghatalmazottaikat e célból kijelölték ;
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik bemutatása után, a következő rendelkezésekben állapodtak meg :
1. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy semmiféle olyan politikai vagy gazdasági természesű szövetségbe és semmiféle olyan alakulatba nem lépnek, amely egyikük ellen irányul.
2. cikk. Ha a Magas Szerződő Felek egyikét békés magatartása ellenére egy vagy több más hatalom megtámadja, a másik Fél az összeütközés egész tartama alatt megőrzi semlegességét.
3. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természesű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton, megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek közt érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.
4. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választottbírósági eljárás alá bocsáttassék.
5. cikk. A békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva.
6. cikk. Jelen szerződés nem nyer alkalmazást azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetközi jognak megfelelően a szuverénitás jogára vonatkoznak.
A Magas Szerződő Felek mindegyike egyoldalúlag írásbeli nyilatkozatban állapítja meg, vajjon a kérdés a szuverénitás jogának körébe tartozik-e.
7. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.
8. cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése napján - a kicserélés a legrövidebb időn belül Angorában fog megtörténni - lép életbe.
A szerződés életbelépésétől számítandó öt év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb ötévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Budapesten, 1929. évi január hó 5. napján.
Jegyzőkönyv
a békéltető és választott bírósági eljárás szabályozása tárgyában ; melléklet a Magyarország és Törökország között kötött semlegességi, békéltető eljárási és választott bírósági szerződéshez.
I. Békéltető eljárás.
1. cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltetőbizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.
Ha három hónapi határidőn belül attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére vonatkozó szándékát a másikkal közölte, a másik Fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.
2. cikk. A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt haladék nélkül a másik Féllel közölnie kell.
3. cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon, minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A bizottságnak, ha a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül kell befejeznie.
4. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltetőbizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. A vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag máskép nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. október 18-án kötött egyezmény III. cikkének (Nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.
5. cikk. A Magas Szerződő Felek megállapodásának hiányában a békéltetőbizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.
6. cikk. A békéltetőbizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.
7. cikk. A Szerződő Feleket a békéltetőbizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden oly személytől, akiknek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.
8. cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezése hiányában a békéltetőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
9. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltetőbizottság munkáját megkönnyítik s különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.
II. Választott bírósági eljárás.
10. cikk. A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
A megállapodás a Szerződő Felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.
11. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.
12. cikk. A jelen szerződés 4. cikkében szabályozott rendelkezések nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék, a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.
13. cikk. Ha a jelen jegyzőkönyv 10., illetőleg 12. cikkében említett megállapodás a választott bírósági eljárás kérését tartalmazó hivatalos közlést követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a Szerződő Felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.
14. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.
III. Általános rendelkezések.
15. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ebben az esetben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.
16. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.
17. cikk.
Mindegyik Szerződő Fél maga viseli saját költségeit, valamint a békéltető és választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.
Kelt Budapesten, 1929. évi január hó 5. napján.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás