1930. évi X. törvénycikk
1930. évi X. törvénycikk
a Lengyelországgal Varsóban 1928. évi november hó 30. napján kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről.
1930.02.28.
(Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1930. évi február hó 28-án kiadott 4. számában.)
(A megerősítő okiratok Budapesten, 1930. évi január hó 29-én cseréltettek ki.)
1. § A Lengyelországgal Varsóban 1928. évi november hó 30. napján kötött békéltetőeljárási és választottbírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő :
(Hivatalos magyar fordítás.)
Békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Lengyelország között.
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója
és
Ő Nagyméltósága a Lengyel Köztársaság Elnöke,
áthatva attól a vágytól, hogy Magyarországot és Lengyelországot egymáshoz fűző barátsági kötelékeket megszilárdítsák s hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amennyire csak lehetséges, békéltető eljárás vagy választottbíráskodás útján rendezzék, elhatározták, hogy e célból szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :
1. cikk. (1) A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerülő esethez képest választottbírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyentermészetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.
(2) Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés kötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.
(3) Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.
2. cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a Szerződő Felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető Szerződő Fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választottbírósági eljárás alá kerüljön. Ezekben az esetekben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.
3. cikk. (1) A békéltetésre három tagból álló békéltetőbizottság lesz hivatva ; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki : a Magas Szerződő Felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelölik a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.
(2) Ha háromhónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a Szerződő Felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik fél részéről a biztos megnevezése vagy a Szerződő Felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.
4. cikk. (1) A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét Szerződő Fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
(2) Ha a keresetet csak az egyik fél adta be, azt haladék nélkül a másik féllel közölnie kell.
5. cikk. (1) A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
(2) A munkálat befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja, vagy azt, hogy a felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a felek nem tudtak megegyezni.
(3) A bizottságnak, ha csak a felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügyek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.
6. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltetőbizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag másként nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.
7. cikk. A Magas Szerződő Felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltetőbizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.
8. cikk. A békéltetőbizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Magas Szerződő Felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.
9. cikk. (1) A Szerződő Feleket a békéltetőbizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a Szerződő Felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek ; a Szerződő Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybevehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
(2) A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbízottaitól, tanácsadóitól és a szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akiknek megjelenését a kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.
10. cikk. A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a békéltetőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
11. cikk. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a békéltetőbizottság munkáját megkönnyítik, különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint a helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.
12. cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a Magas Szerződő Felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés, feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó, választottbírósági eljárás alá bocsáttassék.
13. cikk. (1) A Magas Szerződő Felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodás fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.
(2) A megállapodás az illető kormányok előzetes megerősítésének alávetett külön egyesség útján jön létre.
14. cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választottbírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény 51-85. cikkei nyernek alkalmazást.
15. cikk. A 12. cikk rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés, amennyiben ehhez a két Fél hozzájárul, megegyezés alapján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.
16. cikk. (1) Ha a 13. cikkben említett megállapodás a választottbírósági eljárásra irányuló kérelem közlését követő hat hónapon belül nem jön létre, a Felek a megállapodás létesítése céljából külön bizottsághoz fordulnak, amely bizottság a következő módon alakíttatik meg :
(2) Mindegyik fél megnevez két személyt, akik közül csak az egyik lehet saját állampolgára. E személyek együtt elnököt választanak. A szavazatok megoszlása esetén a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölés megtételére.
(3) A különbizottság döntése a két félre nézve kötelező.
17. cikk. A bíróság által hozott határozatot a Szerződő Felek jóhiszeműen végrehajtják.
18. cikk. A Magas Szerződő Felek a békéltető vagy választottbírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltetőbizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.
19. cikk. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és választottbírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.
20. cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választottbírósági döntés alá fognak bocsáttatni.
21. cikk. (1) A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Budapesten a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.
(2) A szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmincadik napon lép életbe.
(3) A szerződés az életbelépéstől számítandó három év tartamára köttetett.
(4) Amennyiben a határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb háromévi időtartamra hatályban marad és így tovább.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.
Kelt Varsóban, két példányban, 1928. évi november hó 30-án.
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás