1935. évi XIX. törvénycikk
1935. évi XIX. törvénycikk
a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény becikkelyezéséről.
1935.09.24.
(A törvény kihirdetése megjelent az Országos Törvénytár 1935. évi szeptember hó 24-én kiadott 11-ik számában.)
(A megerősítő okiratok Budapesten 1935. évi augusztus hó 23-án cseréltettek ki.)
1. § A szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar és német szövege a következő :
(Eredeti magyar szöveg.)
Egyezmény
a Magyar Királyság és az Osztrák Szövetségesállam között a szellemi együttműködés tárgyában.
a Magyar Királyság és az Osztrák Szövetségesállam között a szellemi együttműködés tárgyában.
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és az Osztrák Szövetségesállam Elnöke, attól az őszinte kívánságtól vezérelve, hogy a sok évszázados sorsközösség folyamán kifejlődött kulturális kapcsolatokat a két állam között minél jobban kiszélesítsék és kifejlesszék, annak az őszinte barátságnak szellemében, amely őket az 1931. évi január hó 26-án kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés megkötése alkalmával eltöltötte, elhatározták, hogy a két állam között a szellemi együttműködés tárgyában egyezményt kötnek és e célból teljhatalmú megbizottjaikat kijelölték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg :
1. cikk. A magyar királyi kormány a Magyar Királyság és az Osztrák Szövetségesállam között a tudományos, irodalmi és művészeti kapcsolatok ápolása és különösen ezeknek történeti vonatkozásai ápolása és kutatása céljából Bécsben - miként eddig is - fenntartja kollégiumát (»Collegium Hungaricum«) és a »Gróf Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet«-et.
Az Osztrák Szövetségesállam kormánya e kapcsolatok kiépítése érdekében a bécsi tudományegyetemen egyelőre vendégtanár által ellátandó tanszéket állít fel a magyar történelem vagy irodalom számára. A magyar tudósnak e tanszék ellátására való meghívása oly módon fog megtörténni, hogy először az osztrák közoktatásügyi kormányzat a fentemlített lehetőség alapján a megfelelő szakot megállapítja, ami után a magyar királyi közoktatásügyi kormányzat legalább három alkalmas magyar tudóst, esetleg meghatározott jelölési sorrendben, megnevez, ami után az osztrák közoktatásügyi kormányzat részéről a tekintetbe jövő magyar tudós vendégtanárként való meghívása megtörténik.
2. cikk. Mindkét állam az 1935/36. tanévtől kezdve évenként 2-2, a másik állam részéről kijelölt egyetemi vagy főiskolai hallgatónak vagy fiatal tudósnak valamely főiskola látogatása céljából csereösztöndíjként a teljes tandíjmentességen kívül ingyenes elhelyezést és ellátást, vagy pedig havonta fizetendő megfelelő készpénzösszeget biztosít. A csereösztöndíjasok természetesen az illető főiskola fegyelmi szabályzatának magukat alávetni tartoznak. Ha nevezettek az elhelyezést és ellátást kollégiumban vagy diákotthonban kapják, akkor magukat az ott érvényes házirendnek is alávetni tartoznak. Mindkét államnak joga, hogy a csereösztöndíjaknak élvezetét saját hatáskörükben évről-évre meghatározott egyetemi városokra, vagy pedig csak a fővárosra korlátozzák. Mindkét állam közoktatásügyi kormányzata jogosítva van, hogy saját részéről a szükséghez képest bizonyos személyeket idejekorán visszautasítson és esetleg a tanév tartama alatt is az illetők visszarendelését kívánhassa.
Függetlenül a fentiektől, mindkét állam az 1935/36. tanévtől kezdődően összesen legfeljebb 12-12 a másik államból való egyetemi vagy főiskolai hallgatónak, akiket az kijelöl, a saját egyetemein vagy más főiskoláin a tandíjfizetés szempontjából ugyanolyan feltételeket biztosít, mint saját hallgatóinak.
A két állam közoktatásügyi kormányzata mindenkor legkésőbb július végéig közli egymással a csereösztöndíjasok nevét és személyi adatait, a csak tandíjkedvezmény szempontjából tekintetbe jövő hallgatók nevét pedig mindenkor idejekorán hozza egymás tudomására.
A két állam kölcsönösen közli egymással az általa rendezendő tudományos szaktanfolyamok tervezetét (pl. orvosok vagy mérnökök számára) és ugyancsak közli egymással a másik állam megfelelően képzett állampolgárainak e tanfolyamokon való részvételére vonatkozó feltételeit.
3. cikk. A két állam minden lehetséges módon elősegíti az egyetemek és más főiskolák nyári tanfolyamainak a másik állam egyetemi és főiskolai hallgatói, valamint végzett hallgatói részéről való látogathatását. Megfelelő kiválasztás és tájékoztatás útján gondoskodás fog történni arra vonatkozóan, hogy a másik államba küldött tanfolyamhallgatók hazájuk egyetemi ifjúságát és tudományos utánpótlását méltóan képviseljék.
Mindkét állam keresni fogja azokat az eszközöket és utakat, hogy a tanulóifjúság minél nagyobb részének a másik államra vonatkozóan megfelelő ismereteket nyujthasson és e törekvésükben a másik állam tanulóifjúsága részére kölcsönösen rendezendő nyári tábor útján egymást támogatni kívánják.
Az egyes nyári táborok rendezésének költségeit a résztvevők vagy az illető állam viselik.
A két állam között tanárok vezetése mellett kölcsönösen tanulmányutakat és kirándulásokat fognak rendezni.
Mindkét ország államvasútain az e cikkben említett zárt csoportokban utazók éppen olyan kedvezményekben fognak részesülni, mint amilyeneket az illető állam a saját tanulócsoportjainak engedélyez.
4. cikk. A két állam fővárosának tudományegyetemén, esetleg más főiskolákon is, a másik állam nyelvének tanítása céljából lektor alkalmazásáról gondoskodik. E tekintetben a fennálló előírások szerint történik intézkedés, ennek keretén belül azonban a másik állam óhajaira személyi vonatkozásban a lehetőséghez képest tekintettel lesznek.
5. cikk. Az egyetemi és más főiskolai tanárok cseréje - mindkét államban lehetőleg hasonló módon - úgy eszközöltetik, hogy lehetőleg minden tanfélévben egy-egy tanár kapjon meghívást a másik állam valamelyik főiskoláján német nyelvű meghatározott számú vendégelőadás tartására. A meghívás több főiskolán tartandó előadás tartására is vonatkozhatik.
Mindkét állam biztosítja magának azt a jogot, hogy későbbi időpontban, megállapodásuk szerint a tancserét egy egész tanfélévre (szemeszterre) kiterjesszék.
Mindegyik államnak joga a tekintetbe jövő tanárral megegyezni azokra a módozatokra nézve, amelyek mellett az illető számára a vendégelőadásokra való meghívásnak elfogadása a másik államban lehetővé válik. A meghívást eszközlő államnak jogában áll a vendégtanár részére tiszteletdíjat biztosítani.
Mindkét állam a lehetőséghez képest különleges tudományos intézeteiben a másik állam tudósai és kutatói részére munkahelyeknek biztosítását lehetővé fogja tenni.
Kilátásba vétetik esetről-esetre való megegyezés szerint az egyetemi segédtanszemélyzethez tartozóknak rövidebb időre való cseréje is.
6. cikk. A két állam időnként kölcsönösen tudomására hozza egymásnak azoknak a tudományos és irodalmi műveknek jegyzékét, amelyeknek a másik nyelvre leendő lefordítását különösen kívánatosnak tartja és kölcsönösen megnevezi azokat a személyeket, akik az egyes művek, vagy egyébként bizonyos szakirányú művek lefordítására alkalmasoknak látszanak.
Az állami befolyás alatt álló vezető szakfolyóiratokban a két állam kölcsönösen biztosítja a másik államban újonnan megjelenő tudományos és irodalmi művekről szóló ismertetések megjelentetését, amelyeket megfelelő szaktudósok írnak meg.
7. cikk. Mindkét állam részéről a tekintetbe jövő tudományos intézetek, bizottságok stb. egyetértőleg meg fogják vizsgálni, hogy mely tudományos kérdések alkalmasak arra, hogy közös kiadványok tárgyául szolgáljanak vagy megfelelő tárgykörök feldolgozása céljából a magyar és osztrák tudósok között munkaanyagként felosztassanak. Azokban az esetekben, amelyekben e vizsgálat azt eredményezi, hogy az ilyen együttműködés célszerű és kívánatos, a két állam azt a lehetőséghez képest elő fogja mozdítani.
8. cikk. Mindkét állam a tárgyuk és művészi értékük szerint erre alkalmas színdarabok előadását és az ilyen jellegű filmeknek a másik államban való bemutatását elő fogja segíteni.
9. cikk. Mindkét állam arra fog törekedni, hogy rádióállomásaik műsoraiknak bizonyos részeit kölcsönösen közvetítsék és időnként a másik állam történetéről, irodalmáról, művészetéről, zenéjéről, szokásairól és az idegenforgalom szempontjából tekintetbe jövő vidékeiről tájékoztató előadásokat rendezzenek.
10. cikk. Mindkét állam különösképpen elő fogja segíteni osztrák kiállításoknak Magyarországon, illetve magyar kiállításoknak Ausztriában való rendezését.
11. cikk. Mindkét állam gondoskodni fog a hivatalos kiadványok kölcsönös megküldéséről, továbbá azon tudományos intézetek és intézmények kiadványainak cseréjéről, amelyek állami befolyás alatt állanak.
Az e tekintetben követendő eljárást egyetértően fogják megállapítani.
12. cikk. Mindkét állam a teljes viszonosság alapján kölcsönösen megengedi a másik állam kormánymegbízással jelentkező kutatóinak az állami levéltárak anyagának felhasználását és közzétételét.
13. cikk. Jelen egyezmény a lehető legrövidebb időn belül meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Budapesten fog megtörténni. Az egyezmény a megerősítő okiratok kicserélése utáni 30. napon lép életbe.
14. cikk. Jelen egyezmény időbeli korlátozás nélkül köttetik, mindazonáltal annak felmondása a magas szerződő felek bármelyikének biztosítva marad ; az egyezmény felmondás esetén annak kézhezvétele utáni hatodik hónap elteltével hatályát veszti.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Készült két eredeti példányban, német és magyar nyelven, azzal, hogy mindkét szövegnek ugyanaz az érvénye van.
Bécs, 1935. évi március hó 4-én.
(Aláirások.)
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett egyezmény életbeléptetésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás