1948. évi IV. törvény
1948. évi IV. Törvénycikk
a Budapesten 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről1
1990.12.31.
(A megerősítő okiratok Belgrádban, az 1948. évi január hó 20. napján cseréltettek ki.)
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország
Országgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
1. § A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között Budapesten 1947. évi december hó 8. napján aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés eredeti magyar és eredeti szerb-horvát szövege a következő
barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási
szerződés a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv
Szövetségi Népköztársaság között
A Magyar Köztársaság Elnöke egyrészről és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége másrészről
abban a meggyőződésben, hogy az őszinte baráti kapcsolat és a szoros együttműködés a Magyar Köztársaság népe és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei tényleges érdekének felel meg, mert e népek ebben szabadságuk és függetlenségük szilárd zálogát, fejlődésük és felvirágozásuk útját látják, valamint együttműködésüket Európa e része békéjének biztosítékául és megerősítőjéül tekintik,
a második világháború tapasztalataiból kiindulva, amikor Németország az európai államok egész sorát támadta meg és szabadságukat, politikai függetlenségüket, területi épségüket veszélyeztette,
szem előtt tartva mindkét országnak a kölcsönös biztonsághoz fűződő életérdekeit,
szilárdan eltökélve, hogy minden, a népeik ellen irányuló támadás ellen együtt küzdenek és együttes erővel szembeszállnak akár a német imperializmus újjáéledési kísérletével, akár az előbbi bármilyen formában jelentkező szövetségesével, akár más bármely támadó állammal,
attól az óhajtól áthatva, hogy fennálló baráti kapcsolataikat megszilárdítsák és ünnepélyesen kinyilvánítsák azt a megingathatatlan akaratukat, hogy a jövőben együttesen kívánják védeni szabadságukat, függetlenségüket és területi épségüket, továbbá, hogy a béke megszilárdítása és a nemzetközi együttműködés érdekében kölcsönös kapcsolataikat a barátság és együttműködés szellemében rendezzék,
elhatározták, hogy e célból barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötnek és meghatalmazottaikul kijelölték:
a Magyar Köztársaság Elnöke Dinnyés Lajos urat, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét,
a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége Josip Broz-Tito marsallt, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság miniszterelnökét,
akik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után, a következőkben állapodtak meg:
1. szakasz
A Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a két ország közötti szoros együttműködés megszilárdítása céljából erőiket országaik és népeik érdekében a kipróbált és tartós barátság politikájának jegyében egyesíteni fogják.
2. szakasz
A Magas Szerződő Felek tanácskozni fognak mindazokban a fontos nemzetközi kérdésekben, amelyek a két ország, vagy a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit érintik és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya szellemében egyetértésben fognak eljárni és biztonságuk, függetlenségük és területi épségük fenntartása érdekében minden szükséges intézkedést egyetértően foganatosítanak.
3. szakasz
Abban az esetben, ha Németország, vagy bármely más állam megtámadná a Magas Szerződő Felek egyikét, hogy veszélyeztesse függetlenségét, vagy leigázza vagy területét megcsonkítsa, úgy a másik Magas Szerződő Fél a megtámadott Magas Szerződő Félnek minden rendelkezésre álló eszközzel, késedelem nélkül katonai és minden egyéb segítséget fog nyújtani.
4. szakasz
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy nem kötnek olyan szövetséget és nem vesznek részt semmiféle olyan akcióban, amely a másik Magas Szerződő Fél ellen irányul.
5. szakasz
A Magas Szerződő Felek országaik közötti gazdasági, kulturális és minden egyéb kapcsolataikat – az e célból kötött szerződések és egyezmények alapján – együttesen fogják saját tevékenységi körükben megszilárdítani.
6. szakasz
Ez a szerződés semmi vonatkozásban nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság valamely harmadik állammal szemben már magukra vállaltak. A Magas Szerződő Felek ezt a szerződést az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya szellemében fogják teljesíteni és támogatnak minden kezdeményezést, amely arra irányul, hogy a támadás tűzfészkei eltávolíttassanak, és a béke és biztonság biztosíttassék a világon.
7. szakasz
Ez a szerződés a megerősítő okiratoknak Belgrádban eszközlendő kicserélésével lép életbe, és életbelépésétől számított 20 évig marad hatályban. Ha a Magas Szerződő Felek egyike a szerződés lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítaná ki azt az óhaját, hogy a szerződést felmondja, úgy az további öt évig hatályban marad és ezentúl is mindazon ideig, amíg a Magas Szerződő Felek egyike az ötévi időszak letelte előtt egy évvel írásban fel nem mondja.
Ennek hiteléül meghatalmazottak a szerződést aláírták, és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Budapesten, az 1947. évi december hó 8. napján két-két példányban, magyar és szerb-horvát nyelven azzal, hogy mindkét szöveg hiteles.2
(Aláírások.)
3. § Jelen törvény a kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe. Végrehajtásáról a magyar kormány gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1948. február 7. Kiadatott az 1948. évi Országos Törvénytár 2. számában.
2
A szerb- horvát nyelvű szöveg közlését mellőzzük.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás