1949. évi 16. törvényerejű rendelet
a Román Népköztársasággal1 az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
1. § A Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kötött egyezmény megerősítő okiratai Bukarestben az 1949. évi szeptember hó 2. napján kicseréltettek. Ennélfogva az egyezmény az 1949. évi október 2. napján hatálybalépett.
2. § Az Egyezmény eredeti magyar és román nyelvű szövege a következő:
a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között
az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében
a kettős adóztatás elhárítása tárgyában
A Magyar Köztársaság Elnöke
és a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének
Elnöksége
abban a kölcsönös meggyőződésben, hogy mindkét nép érdeke a jószomszédi viszony és az azonos politikai irányvonal szellemében minél inkább megerősíteni a két népi demokrácia között fennálló baráti kötelékeket, elhatározták, hogy az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítását egyezmény útján szabályozzák és ebből a célból a következőkben állapodtak meg:
A jelen Egyezmény célja a Szerződő Felek adóalanyainak az egyenesadókkal, valamint az öröklési illetékekkel való kettős megadóztatásának elhárítása. A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az adók és illetékek megállapítása, beszedése és behajtása szempontjából a másik Szerződő Fél állampolgárát ugyanolyan elbánásban részesítik, mint a saját állampolgárt.
(1) A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából egyenesadók azok a közvetlen adók, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai értelmében az állam vagy a közjogi testületek javára jövedelmi vagy hozadéki adók címén járnak, még akkor is, ha a kivetés pótadó alakjában történik.
(2) Öröklési illetéknek (adóknak) azokat az illetékeket (adókat) kell tekinteni, amelyek a Szerződő Felek jogszabályai értelmében a haláleset folytán átszálló javak után járnak.
(1) Az egyenesadókat abban az államban kell kivetni, beszedni és behajtani, amelyik államban a jövedelem (bevétel) megvalósul, avagy ahol a jövedelem (bevétel) elérésére irányuló tevékenységet kifejtik.
(2) Az öröklési illetéket (adót) abban az államban kell kiszabni, beszedni és behajtani, amelynek területén a haláleset folytán átszálló javak vannak, függetlenül az örökhagyó lakhelyétől, illetőleg attól, hogy a hagyaték hol nyílott meg.
(3) Jogok és jogosítványok ott esnek öröklési illeték alá, ahol azok gyümölcsöztetnek.
(1) A Szerződő Felek pénzügyminisztériumai az Egyezmény alkalmazása során esetleg felmerülő kételyeket a megértés szellemében egymással közvetlenül fogják rendezni.
(2) A Szerződő Felek pénzügyminisztériumai a területükön érvényben levő adónemekről évenként, illetőleg a szükséghez mérten kimutatást fognak egymásnak küldeni.
A jelen Egyezmény rendelkezéseit az 1949. évi április hó 1. napjától kezdődő időszakra megállapított vagy megállapítható egyenesadókra, illetőleg azokra az öröklési illetékekre kell alkalmazni, amelyek az 1949. évi március hó 31. napját követő időpontban megnyílt hagyatékok után járnak.
A jelen Egyezmény megerősítő okiratait Bukarestben kell kicserélni.
A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított egy hónap múlva lép hatályba és ettől a naptól számított tíz éven át marad érvényben.
Ha tizenkét hónappal az említett időtartam lejárta előtt a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy az Egyezmény hatályát megszüntetni kívánja, az kötelező marad attól a naptól számított egy év elteltéig, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.
Készült Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven.”
3. §3 Az Egyezmény végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.4
