274/1951. számú OTT határozat
274/1951. számú OTT határozat
1951.10.19.
M á s o l a t !
Az Országos Természetvédelmi Tanács 274/1951. sz. határozata1
Az Országos Természetvédelmi Tanács a 4235/1949. MT. sz. rendelet 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján a Magyar Államkincstár tulajdonában a Sajóvölgyi Állami Erdőgazdaság kezelésében és Kelemér község határában lévő Nagy- és Kismohos tavakat, mint a maguk nemében egészen egyedülálló természeti ritkaságokat, az 1935:IV. tc. 212. §-ának hatálya alá eső természetvédelmi területté nyilvánítja.
A védetté nyilvánítás kiterjed Kelemér község határában lévő 855 helyrajzi számú parcellának természetben és melléklet térképen megjelölt 3 kh. 1100 n. öl területére.
Végrehajtási utasítás
A védetté nyilvánítással kapcsolatban az Országos Természetvédelmi Tanács a következőket rendeli el:
1./ A védett terület: határát állandósítani kell.
2./ A védett területen és a tavak felé hajló hegyoldalakon mindennemű talajmunka csak az Országos Természetvédelmi Tanács előzetes írásbeli engedélye alapján végezhető.
3./ A védett területen mindennemű fahasználat és minden mellékhasználat tilos! Csak a szárazfák termelhetők ki, ezeknek kitermelésére az Országos Természetvédelmi Tanács előzetes engedélyét ki kell kérni. A kitermett faanyag csak a védett terület határán kívül készletezhető.
4./ A védett terület növényeit megrongálni, fák ágait letördelni, növényeit leszedni vagy tövestől kitépni szigorúan tilos!
5./ A használati tilalomra való rendelkezést az erdőgazdasági üzem tervben fel kell jegyezni.
A védetté nyilvánított terület törzskönyvi száma: 236.
M e g o k o l á s
A Bükk hegység és a Tornai Karszt közötti harmadkori halomvidéken terülnek el a maguk nemében hazánk egyedülálló természeti ritkaságai, a Keleméri Nagy- és Kismohos tavak. Mindkettő tőzegmohaláp.
A Szovjetunió északi területein számos tőzegmohaláp van, a Kárpátok tövében hasonló lápok már csak elszórtan fordulnak elő, míg minálunk az említett két mohostó az egyedüli ilyen kifejlődésű képződmény. Mindkettő hegycsuszás, un. suvadás folytán keletkezett lefolyástalan mélyedésben alakult ki, és pedig a Nagymohos-tó a jégkor végén, míg a Kismohos-tó jóval később.
A láp tőzegrétegeiben kitűnően konzerválódott az azóta eltelt korszakok erdeinek virágpora, melyekből az egykori erdők összetételét állapíthatjuk meg. Ezeknek a tavaknak tőzegrétegei a jégkor végétől kezdve napjainkig őrzik a magyar erdők fejlődésének történetét. A végrehajtott vizsgálatok megállapították, hogy a lápok keletkezése idején még csak fenyő és nyír tenyészett ezen a területen, a jégkor elmúltával a melegigényes lombfák: tölgy, hárs, szil stb. alkottak erdőket és csak a bronzkori emberrel egyidejűleg léptek fel a gyertyánostölgyes és bükkös erdők. Mindez az éghajlat változásával teljesen párhuzamosan haladt.
Hazánkban ilyen teljességgel sehol sem ismerhettük meg az éghajlat és az erdők fejlődéstörténetét.
Emellett a mohostavak tájképileg is rendkívüliek. A fakózöld sárga és vörösesszínű tőzegmohaszőnyeg fölött fehértörzsű lápi nyírek meredeznek.
Mivel a láp részben uszó láp, a. bentjárók léptei nyomán még a nyírfák is ingadozni kezdenek. A lápokon mint „élő-kövület” több jégkori maradvány található. Országunkban egyedül itt fordul elő a sarkvidék-környéki és havasi-alhavasi területek sásféléje a hüvelyes gyapjusás (Eriophorum vaginatum). A hat tőzegmoha-faj közül sehol az országban ennyi nincs együtt. Az egyiknek (Sphangnum medium) itt van egyedüli előfordulási helye. További ritka jégkori maradvány növények a kihalófélben levő, de itt bőven tenyésző (Nephrodium cristatum) és a fülesfűz (Salix aurita). Ritkább növények még: Betula pubescens, Care lasiocarpa, Polytrichum strictum, Carex elongata, Nephrodium thelyteris, Calamagrostis canescens és Menyantes trifoliata.
Mindkét mohos-tó még ma is ősi, eredeti természeti állapotában van, védetté nyilvánításuk feltétlenül indokolt.
Erről értesítést nyernek:
l./ Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Főosztálya, Budapest.
2./ Borsod-A-Z. megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályának Erdészeti Csoportja, Miskolc.
3./ Sajóvölgyi Állami Erdőgazdaság, Sajószentpéter.
4./ Erdőközpont, Budapest, Kunfi Zsigmond u. 38-40.
5./ Természettudományi Múzeum Növénytára, Városliget Mezőgazdasági Múzeum.
Budapest, 1951. X. 19.
Dr. Vadász Elemér s. k.
kétszeres Kossuth-díjas akadémikus,
egyetemi tanár
az országos Természet védelmi Tanács elnöke
A másolat hiteléül:
/Vas Judit/
Miskolc, 1982. jan. 25.
1
A határozatot a 6/1986. (VIII. 21.) OKTH rendelkezés 4. §-a hatályon kívül helyezte 1986. augusztus 21. napjával.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás