1955. évi 15. törvényerejű rendelet
a nők politikai jogaira vonatkozóan New Yorkban, 1953. évi március hó 31. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről1
1991.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratainak letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, New Yorkban, 1955. január 20-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a nők politikai jogaira vonatkozóan New Yorkban, az 1953. évi március hó 31. napján kelt nemzetközi egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
(Hivatalos magyar fordítás.)
megvalósítani kívánva a férfiak és nők egyenjogúságának az Egyesült Nemzetek Alapokmányában biztosított elvét,
elismerve minden személy jogát ahhoz, hogy állama közügyeinek irányításában közvetlenül vagy szabadon választott képviselők útján részt vegyen; egyenlő feltételek mellett lépjen közalkalmazásba, és az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rendelkezéseinek megfelelően egyenlő jogokat kívánva biztosítani a férfiaknak és a nőknek a politikai jogok élvezetében és gyakorlásában,
miután elhatározták, hogy ebből a célból egyezményt kötnek, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A nők minden választáson a férfiakkal egyenlő feltételek mellett, minden megkülönböztetés nélkül, szavazati joggal rendelkeznek.
A nők minden nyilvánosan választott, a hazai törvényhozásnak megfelelően alakult szervbe a férfiakkal egyenlő feltételek mellett, minden megkülönböztetés nélkül választhatók.
A nőknek a férfiakkal egyenlő feltételek mellett, minden megkülönböztetés nélkül, azonos joguk lesz mindennemű közalkalmazásra és a hazai törvényhozásnak megfelelő köztevékenység gyakorlására.
1. § A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezete minden egyes Tagállamának és minden olyan Államnak, amelyet erre a közgyűlés felhívott.
2. § Az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letenni.
1. § A jelen Egyezmény a IV. cikk 1. §-ában meghatározott valamennyi Állam számára csatlakozásra nyitva áll. 2. § A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétele útján történik.
1. § A jelen Egyezmény a hatodik megerősítő vagy csatlakozási okirat letételétől számított kilencvenedik napon lép hatályba. 2. § Minden olyan Állam számára, amely a hatodik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétele után erősíti meg az Egyezményt vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az illető Állam által történő letételétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.
Ha valamely Állam az aláírás, a megerősítés vagy a csatlakozás időpontjában a jelen Egyezmény valamely cikkével kapcsolatban fenntartással él, a fenntartás szövegét a Főtitkár minden olyan Állam tudomására hozza, amely az Egyezménynek részese vagy részesévé válhat. Minden olyan Állam, amely nem fogadja el az említett fenntartást, a közléstől számított (vagy attól a naptól, amelyen az Egyezmény részesévé vált) kilencven napon belül közölheti a Főtitkárral, hogy nem fogadja el a fenntartást. Ebben az esetben az Egyezmény az illető Állam és a fenntartást tevő Állam között nem lép hatályba.
1. § Minden szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához címzett írásbeli közléssel felmondhatja a jelen Egyezményt. A felmondás a Főtitkárhoz juttatott közlés időpontjától számított egy év leteltével válik hatályossá. 2. § A jelen Egyezmény hatályát veszti attól az időponttól kezdve, amikor egy olyan felmondás válik hatályossá, amely a felek számát hatnál kevesebbre csökkenti.
A jelen Egyezmény magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerződő Állam között felmerült olyan vitát, amelyet tárgyalások útján nem lehetett rendezni, a vitában érdekelt bármelyik Fél kérésére döntés céljából a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni, feltéve, hogy az érdekelt Felek az elintézés egyéb módjában nem állapodtak meg.
Az Egyesült Nemzetek Főtitkára minden Tagállamot és minden, a jelen Egyezmény IV. cikkének 1. §-ában meghatározott Államot értesít: a) az aláírások megtörténtéről és a megerősítő okiratoknak a IV. cikknek megfelelő letételéről,
b) a csatlakozási okiratoknak az V. cikknek megfelelő letételéről,
c) a jelen Egyezménynek a VI. cikk értelmében való hatálybalépése időpontjáról,
d) a VII. cikk alapján kézhez vett értesítésekről és közlésekről,
e) a VIII. cikk 1. §-a alapján kézhez vett felmondásokról, f) a VIII. cikk 2. §-a alkalmazásából eredő megszűnésről.
1. § A jelen Egyezményt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezete irattárában kell letenni.
2. § Az Egyesült Nemzetek Főtitkára minden Tagállamnak és a IV. cikk 1. §-ában meghatározott Államnak meg fogja küldeni az Egyezmény hitelesített másolatát. Ennek hiteléül a Kormányaik által kellően meghatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt, amelyet aláírásra New Yorkban, ezerkilencszázötvenhárom március harmincegyedikén nyitottak meg, aláírták.
A Magyar Népköztársaság az említett Egyezményt az alábbi fenntartásokkal írta alá, illetve erősítette meg:
„A Magyar Népköztársaság Kormánya kijelenti, hogy nem ért egyet a VII. cikk utolsó mondatában foglaltakkal és megállapítja, hogy a fenntartás jogi következménye abban áll, hogy az Egyezmény a fenntartást tevő Állam és az Egyezmény minden más aláírója között hatályban van és kivételt egyedül az a rész képez, amelyre a fenntartás vonatkozik.
A Magyar Népköztársaság Kormánya nem ismeri el magára nézve kötelezőnek a IX. cikk rendelkezéseit, amelyek értelmében a jelen Egyezmény magyarázatával vagy alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerült viták a vitákban érdekelt bármely Fél kérelmére a Nemzetközi Bíróság döntésének vannak alávetve és kijelenti, hogy valamely vitának a Nemzetközi Bíróság döntésének való alávetéséhez minden esetben a vitában érdekelt összes Felek hozzájárulása szükséges.”
3. § Az 1. és 2. §-okban említett nemzetközi egyezmény a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. évi április hó 20. napján lépett hatályba.