1956. évi 12. törvényerejű rendelet
1956. évi 12. törvényerejű rendelet
a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet tárgyában Párizsban, 1954. évi december hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának letétele Párizsban, 1955. november 30-án megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet tárgyában Párizsban, 1954. évi december hó 1. napján kelt nemzetközi egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetre
vonatkozó Egyezmény
vonatkozó Egyezmény
A Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet tagságával rendelkező Államok Kormányai figyelembe véve, hogy az alacsony hőmérséklet tudománya szünet nélkül fejlődik és a haladás, valamint a jólét új távlatait nyitja meg;
figyelembe véve, hogy a mesterséges hideg felhasználása tekintetében új területek nyíltak meg,
figyelembe véve, hogy a romlandó élelmiszerek cseréje a föld különböző államai között egyre szélesedik s ezáltal élelmezési vonatkozásban egyre hathatósabb nemzetközi együttműködést tesz lehetővé, ezen élelmiszerek kezelése és tartósítása egyúttal sokkal hatásosabb hűtőberendezéseket tesz szükségessé,
figyelembe véve, hogy a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetet létesítő 1920. június 21-én kelt Egyezmény, amelyet 1937. május 31-én módosítottak, nem felel meg többé ezen állapot folytán előidézett tudományos és technikai követelményeknek, valamint a jelenlegi gazdasági feltételeknek,
a következőkben állapodtak meg:
I. CÍM
Cél - elnevezés - székhely - feladatok
I. cikk
1. A Szerződő Felek elhatározták, hogy a hűtéssel, valamint a hűtés alkalmazásának fejlesztésével - amely az emberek jólétét növeli - kapcsolatos tudományos és technikai kérdések tanulmányozása tekintetében szoros együttműködést tartanak fenn.
2. Ebből a célból elhatározták, hogy fenntartják és támogatják a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézetet, az alábbiakban „Intézet”-et, melynek székhelye Párizsban van.
II. cikk
Az Intézet feladatköre mindenre kiterjed, ami a hűtéstechnika tanulmányozására, kivitelezésére és nemzetközi viszonylatban való hasznosítására vonatkozik, éspedig:
a) elősegíti a különböző tagállamokban a tudományos kutatások fejlődését, valamint mind nemzeti, mind nemzetközi viszonylatban előmozdítja a technikai és a gazdasági tanulmányokat;
b) gyűjti a tudományos, technikai, gazdasági értesüléseket és okiratokat, valamint a jogszabályokat;
c) elősegíti a tudomány és a technika oktatását és népszerűsítését;
d) kiad minden okiratot és tanulmányt, amelynek terjesztése hasznos lehet;
e) előmozdítja a hűtés alkalmazását, különösen mezőgazdasági, élelmezési, ipari, valamint higiéniai és egészségügyi téren;
f) javaslatot tesz a Kormányoknak és a Nemzetközi Szervezeteknek, különösen a szabályozás megjavítására és egységesítésére irányuló intézkedések tekintetében;
g) munkatervének megvalósítása érdekében az érdekelt nemzeti és nemzetközi csoportokkal összeköttetést tart fenn;
h) nemzetközi értekezleteket szervez;
i) általában minden téren előmozdítja a hűtéstechnika eszméjét és alkalmazását.
II. CÍM
Tagok
III. cikk
Az Intézet tagjai - állami minőségben - a jelen Egyezményben meghatározott jogok élvezetében és az abban meghatározott kötelezettségekkel terhelve a következők:
a) a Szerződő Államok;
b) azok a Területek, amelyeket ezen Államok a jelen Egyezmény aláírása alkalmával megjelöltek és amelyek a csatolt jegyzékbe fel vannak véve;
c) a jelen Egyezményben nem részes Államok, amennyiben az Egyezményhez csatlakoznak és csatlakozásukat a Végrehajtó Bizottság elfogadja;
d) a fent említett jegyzéken nem szereplő Területek, amennyiben a nemzetközi kapcsolatokért felelős Szerződő Államok azt bejelentik az Intézetnek és felvételüket a Végrehajtó Bizottság elfogadja.
IV. cikk
1. Abból a célból, hogy a részes Államok részére az Intézet tevékenységében való részvétel gazdaságuk jelentőségével és a hűtéstechnikai kérdések iránti érdeklődésükkel arányban legyen, a tagállamok hat csoportra oszlanak, ami különösen az anyagi hozzájárulás összege, a tárgyalásokban való szavazatok száma és a díjtalanul kapott kiadványok száma tekintetében nyilvánul meg.
2. Mindegyik tagállam meghatározza azt a csoportot, amelybe sorolását kívánja.
V. cikk
Mindegyik tagállamnak joga van legalább egy évvel előre történő bejelentés után az Intézetből kilépni vagy alacsonyabb csoportba átlépni. Magasabb csoportba átlépés bármikor megtörténhet az anyagi hozzájárulás különbözeti összegének kifizetésével.
VI. cikk
A tagállamok saját felelősségükre egészben vagy részben átruházhatják az Intézettel szemben fennálló jogaikat vagy kötelezettségeiket, valamely arra alkalmas szervezetre vagy csoportra.
VII. cikk
Mindegyik tagállam a hűtéstechnikai kérdések iránt érdeklődő tudományos, technikai, kulturális vagy gazdasági szervezeteknek az Intézet munkájába bekapcsolására fog törekedni.
VIII. cikk
Az Intézet Végrehajtó Bizottsága kivételes esetekben a hűtéstechnikai tudományban vagy iparban kivételes szerepet betöltő személyek, valamint az Intézet jótevői részére az Intézet „tiszteletbeli tagja” címet adományozhatja.
IX. cikk
1. Az Intézet Végrehajtó Bizottsága a hűtéstechnikai tudomány és ipar fejlesztésében résztvevőnek minősített szervezetek és személyek részére, amennyiben a Végrehajtó Bizottság által megállapítandó összegben és fizetési feltételek mellett időszaki rendszeres tagdíj fizetését vállalják, az Intézet „levelező tagja” címet adományozhatja.
2. A levelező tagok a jelen Egyezmény végrehajtási jegyzőkönyvében megállapított feltételek mellett megkapják az Intézet időszaki kiadványait, részt vehetnek a bizottságok munkájában és betekintést nyerhetnek az Intézet dokumentációiba.
III. CÍM
Szervek és működés
Egyetemes értekezlet
X. cikk
1. Az Intézet az Egyetemes Értekezlet felügyelete és ellenőrzése alatt működik.
2. Az Egyetemes Értekezlet hatáskörébe tartozik:
a) az Intézet működésére és munkálataira vonatkozó irányelvek megállapítása;
b) az Egyezmény végrehajtási jegyzőkönyvének megszerkesztése, amely különösen a jelen Egyezmény különböző rendelkezései alkalmazásának módozataira, a személyzet jogi helyzetére és az Egyetemes Értekezlet ügyrendjére vonatkozik;
c) a Végrehajtó Bizottság elnökének és alelnökeinek megválasztása;
d) a Technikai Tanács elnökének és alelnökeinek, valamint a Technikai Tanácsot kiegészítő bizottságok elnökeinek és alelnökeinek megválasztása.
XI. cikk
1. Az Egyetemes Értekezlet a tagállamok vagy azok helyettesítésére feljogosított szervezetek vagy csoportok által kijelölt képviselőkből áll.
2. Mindegyik tagállam képviselőinek száma
az 1. csoportban | 6
a 2. csoportban | 5
a 3. csoportban | 4
a 4. csoportban | 3
az 5. csoportban | 2
a 6. csoportban | 1
3. A valamely összejövetelen való részvételben akadályozott képviselőknek joguk van helyettesítésükre az Egyetemes Értekezlet valamely résztvevőjének meghatalmazást adni.
4. Az Egyetemes Értekezlet minden 4 évben rendes ülésszakot tart. Az Egyetemes Értekezlet egyébként akár saját elhatározásából, akár a Végrehajtó Bizottság kérelmére rendkívüli ülésszakot is tarthat.
5. Az Egyetemes Értekezlet határozatait a jelenlevő képviselők vagy helyetteseik kétharmad szótöbbséggel hozza. Mindazonáltal a Végrehajtó Bizottság elnöke, alelnökei, valamint a Technikai Bizottság tagjai megválasztásához a jelenlevő képviselők vagy helyettesek egyszerű szótöbbsége is elegendő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntő.
6. Az igazgató az Egyetemes Értekezlet titkára.
XII. cikk
1. Az Egyetemes Értekezlet rendes ülésszakának megnyitásakor elnököt választ.
2. Ugyanazt a személyt legfeljebb két egymás után következő alkalommal lehet elnökké választani.
3. Abban az esetben, ha az elnök akadályozva van valamely ülés vezetésében, a Végrehajtó Bizottság elnöke vagy valamelyik alelnöke helyettesíti.
4. Az Egyetemes Értekezlet elnöke résztvesz és tanácskozási joggal rendelkezik a Végrehajtó Bizottság, a Technikai Tanács, valamint az Igazgató Bizottság ülésein.
XIII. cikk
Az Intézet végrehajtó hatalmát a Végrehajtó Bizottság gyakorolja.
a) A Végrehajtó Bizottság feladata az Egyetemes Értekezlet által megállapított irányelvek alkalmazása.
b) Ellenőrzi az Intézet ügyvitelét.
c) Titkos szavazás útján megválasztja az igazgatót.
d) Megállapítja a költségvetést.
e) Jóváhagyja a más szervezetekkel kötendő megállapodásokat.
f) Megteszi az Intézet rendeltetésszerű működésével kapcsolatos összes intézkedéseket.
g) Kijelöli küldötteit az Igazgató Tanácsba.
h) Ezenfelül az Egyetemes Értekezlet két ülésszaka közötti időben jogosult az Egyetemes Értekezlet hatáskörébe tartozó ügyekben is ideiglenes döntéseket hozni; ezeket jóváhagyására az Egyetemes Értekezlet legközelebbi ülésszaka elé kell terjeszteni.
XIV. cikk
1. A Végrehajtó Bizottságot a tagállamok vagy azok helyettesítésére jogosult szervezetek és csoportok által kijelölt küldöttek alkotják oly módon, hogy mindegyik tagállam egy küldöttet jelöl ki.
2. Mindegyik tagállam, továbbá mindegyik helyettesítő szervezet vagy csoport egy pótküldött kijelölésére is jogosult.
3. A Végrehajtó Bizottság mindegyik tagjának annyi szavazata van, ahány képviselővel az őt kijelölő Állam az Egyetemes Értekezleten rendelkezik.
4. Az Egyetemes Értekezlet elnöke, a Technikai Bizottság elnöke és alelnökei, valamint a bizottságok elnökei tanácskozási joggal résztvesznek a Végrehajtó Bizottság ülésein.
5. A Végrehajtó Bizottság évenként egyszer rendes ülésszakra jön össze. Saját elnökének vagy az Igazgató Tanácsnak a kezdeményezésére rendkívüli ülésszakra is összeülhet.
6. A Végrehajtó Bizottság határozatait kétharmad szótöbbséggel hozza. Mindazonáltal az igazgató választásához - amennyiben az első két szavazás nem hozza meg a minősített többséget - az egyszerű szótöbbség elegendő. A Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozó egyéb választások esetében a határozatot egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.
7. Az igazgató e tisztségénél fogva egyben a Végrehajtó Bizottság titkára.
8. A Végrehajtó Bizottság ügyrendjét - amennyiben ez szükséges - az Egyezmény és a Végrehajtási Jegyzőkönyv által megjelölt keretek között maga állapítja meg.
XV. cikk
1. A Végrehajtó Bizottság elnökét, valamint 3-6 alelnökét az Egyetemes Értekezlet rendes ülésszakán választja.
2. Az elnököt és az alelnököket ugyanarra a tisztségre legfeljebb két egymás után következő alkalommal lehet megválasztani.
3. Ha az elnöknek vagy valamely alelnöknek végrehajtó bizottsági tagsága megszűnik vagy a négyéves időszak folyamán lemond, a Végrehajtó Bizottság legközelebbi ülésén helyettest választ. Az utód megbízatása a folyó négyéves időszak végeztével megszűnik.
4. A Végrehajtó Bizottság elnöke és alelnökei a Technikai Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesznek.
Az Igazgató Bizottság
XVI. cikk
1. Az Igazgató Bizottság feladata a Végrehajtó Bizottság ülései közötti időben az Egyetemes Értekezlet és a Végrehajtó Bizottság határozatai által megszabott keretben biztosítani az Intézet működését, különösen a pénzügyi kérdésekkel való foglalkozás, valamint az évi költségvetésnek a Végrehajtó Bizottság elé terjesztése.
2. Az Igazgató Bizottság a Végrehajtó Bizottság elnökéből, aki e tisztségénél fogva egyben az Igazgató Bizottság elnöke is, valamint a Végrehajtó Bizottság által négy évre választott három tagból, továbbá a Technikai Tanács által ugyancsak négy évre választott három tagból áll. A hat utóbbi tag legfeljebb két egymásutáni alkalommal választható meg.
3. Az Igazgató Bizottság az elnök kezdeményezésére évenként legalább 3 alkalommal összeül.
4. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
5. Az igazgató e tisztségénél fogva az Igazgató Bizottság titkára is.
6. Az Igazgató Bizottság - amennyiben ez szükséges - megállapítja ügyrendjét és azt jóváhagyásra a Végrehajtó Bizottság elé terjeszti.
A Technikai Tanács és a Bizottságok
XVII. cikk
1. Az Intézet munkakörébe tartozó technikai és tudományos kérdéseket a Technikai Tanács és a bizottságok tanulmányozzák.
2. A Technikai Tanács elnökből, legfeljebb három alelnökből, valamint a bizottság elnökeiből és alelnökeiből áll. Valamely bizottság elnöke vagy alelnöke nem töltheti be egyben a Technikai Tanács elnöki tisztét is.
3. A Technikai Tanács valamely ülésén való részvételben akadályozott tagjai jogosultak helyettesítésükre a Tanács más tagjának meghatalmazást adni.
4. Az Egyetemes Értekezlet elnöke, a Végrehajtó Bizottság elnöke és alelnökei tanácskozási joggal részt vehetnek a Technikai Tanács ülésein.
5. A Technikai Tanács elnökét és alelnökeit az Egyetemes Értekezlet négy évenként rendes ülésszakán a távozó Technikai Tanács javaslatára választja meg. Ugyanaz a személy legfeljebb két egymás után következő alkalommal választható meg.
6. Az Egyetemes Értekezlet ülésszakai közötti időközben a lemondott vagy működésükben akadályozott tagok helyettesítéséről a Végrehajtó Bizottság gondoskodik; az így választott új tagok megbízása a többi tagok megbízásával egy időben véget ér.
7. A Technikai Tanács évenként egyszer rendes ülésszakot tart. Az elnök kezdeményezésére vagy a tagok egyharmad részének kívánságára rendkívüli ülésszakra jön össze.
8. A határozatokat a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbséggel hozzák; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
9. Az igazgató e tisztségénél fogva egyúttal a Technikai Tanács titkára.
10. A Technikai Tanács ügyrendjét - amennyiben ez szükséges - a jelen Egyezmény és a Végrehajtási Jegyzőkönyv által meghatározott keretek között maga állapítja meg.
XVIII. cikk
1. A bizottságok számát és hatáskörét a Végrehajtási Jegyzőkönyv határozza meg.
2. Minden egyes bizottságnak elnöke, egy vagy több alelnöke, valamint egy vagy több titkára van.
3. Az elnököt és az alelnököket az Egyetemes Értekezlet rendes ülésszakán választja meg. Ugyanazt a személyt legfeljebb két egymásután következő alkalommal lehet ugyanarra a tisztségre megválasztani.
4. Ha valamely bizottságnak sem az elnöke, sem pedig az alelnökök valamelyike nem annak az Államnak állampolgára, amelynek területén a legközelebbi Nemzetközi Értekezletet tartják, a Végrehajtó Bizottság ezen Állam küldöttének javaslatára egy helyettes alelnököt jelölhet ki; ennek tisztsége az Értekezlet befejeztével megszűnik.
5. A bizottságok többi tagjait a Technikai Tanács - a tagállamok ajánlásainak figyelembevételével - a bizottságok elnökeinek javaslatára nevezi ki.
6. A titkárokat a bizottságok elnökeinek javaslatára a Technikai Tanács nevezi ki; ez utóbbi felhatalmazhatja elnökét az ülésszakok közötti időben esedékes kinevezések foganatosítására.
7. A bizottságok olyan tagját, aki két egymás után következő évben nem jelent meg a bizottság ülésein és nem vett részt annak munkájában, lemondottnak kell tekinteni.
Munkacsoportok
XIX. cikk
Az Intézetet érdeklő bizonyos kérdések megoldásának előkészítése céljából munkacsoportok alakíthatók.
Az igazgatás
XX. cikk
1. Az Intézet működését az igazgató biztosítja a tisztviselők és a segédszemélyzet segítségével.
2. Az igazgatót a Végrehajtó Bizottság titkos szavazással választja. Jogait és kötelezettségeit a Végrehajtási Jegyzőkönyv határozza meg.
3. Az igazgató e tisztségéből kifolyóan egyúttal az Egyetemes Értekezlet, a Végrehajtó Bizottság, az Igazgató Bizottság és a Technikai Tanács titkára is.
XXI. cikk
1. A tisztviselőket és a segédszemélyzetet az igazgató nevezi ki és menti fel. Jogaikat és kötelezettségeiket a Végrehajó Jegyzőkönyv határozza meg.
2. A tisztviselők kinevezése mindazonáltal csak az Igazgató Bizottság jóváhagyásával válik érvényessé.
A Nemzetközi Hűtéstechnikai Értekezlet
XXII. cikk
1. Az Intézet felelős azért, hogy a Nemzetközi Hűtéstechnikai Értekezletet rendes körülmények között négy évenként megrendezzék.
2. Az Értekezlet programját a Végrehajtó Bizottság hagyja jóvá; a szervezéssel az Intézet egy vagy több tagállama bízható meg.
Kiadványok
XXIII. cikk
1. Az Intézet a Technikai Tanács és a bizottságok tanulmányait, valamint az Igazgatóság által összegyűjtött különféle adatokat saját szerkesztésében és hivatalos nyelvein megjelenő időszaki kiadványokban teszi közzé.
2. E kiadványok bizonyos számú példányának a tagállamok közötti díjtalan szétosztása feltételeit a Végrehajtó Jegyzőkönyv állapítja meg.
3. Az Intézet feladatának teljesítése érdekében a terjesztés minden alkalmas módszerét igénybeveheti.
IV. CÍM
Anyagi eszközök
XXIV. cikk
Az Intézet a működéséhez szükséges kiadásokat a következő bevételi forrásokból fedezi:
a) A tagállamok évi rendes és rendkívüli hozzájárulásaiból;
b) az időszaki kiadványok előfizetési díjából, a kiadványok vagy okmányok eladási árából, a kiadványok nyílt teréből és általában a jelen Egyezmény keretében kifejtett bármely tevékenységéből eredő bevételből;
c) az ajándékokból, adományokból és a törvényesen reá szállott hagyományokból;
d) javainak jövedelméből.
XXV. cikk
1. A Végrehajtó Bizottság évi rendes ülésszakán megvizsgálja az előző évi zárszámadást. A következő évi költségvetést a Végrehajtó Bizottság ugyancsak évi rendes ülésszakán szavazza meg.
2. A Végrehajtó Bizottság az Igazgató Bizottságnak felhatalmazást adhat a költségvetésnek a költségvetési év folyamán történő bizonyos módosítására.
XXVI. cikk
1. A tagállamok évi rendes hozzájárulásait francia frankban vagy Franciaországban forgalomban levő oly devizában kell fizetni, amelynek beválthatóságáért az ezzel fizető Állam felelős. A hozzájárulásokat 10/31 gramm súlyú és 0,900 finomságú arany frankban kell meghatározni annak a csoportnak megfelelően, amelybe a tagállamok tartoznak, az alábbi alapokon:
----------------------------
Csoportok: Évi tagsági hozzájárulás arany frankban
----------------------------
1 | 9600
2 | 7200
3 | 4800
4 | 3200
5 | 1600
6 | 800
---------------------------
2. Az Egyetemes Értekezlet minden 4 évben rendes ülésszakán a Végrehajtó Bizottság előző évben jóváhagyott javaslata alapján ezeket a hozzájárulásokat az Intézet mindenkori tevékenységével és anyagi helyzetével arányban növelheti vagy csökkentheti.
3. A hozzájárulások új összege a következő 4 évre irányadó.
XXVII. cikk
Azok a tagállamok, amelyek több mint 2 évi hozzájárulás lefizetésével hátralékban vannak, ennek rendezéséig elvesztik a tagsággal járó jogokat, különösképpen a szavazati jogot.
V. CÍM
Vegyes rendelkezések.
XXVIII. cikk
Az Intézet az Egyesült Nemzetek Szervezetének különleges szerveivel és egyéb nemzetközi szervezetekkel kiépíti a saját céljainak és az illető szervezetek céljainak megfelelő együttműködés biztosítására szolgáló kapcsolatokat.
XXIX. cikk
Az Intézet mindegyik tagállam területén jogképességet és az érdekelt tagállamokkal való külön megállapodásokban meghatározott feltételek mellett oly jogi helyzetet élvez, amely működésének kifejtéséhez és céljainak eléréséhez szükséges.
XXX. cikk
Az Intézet hivatalos nyelve az angol és a francia.
XXXI. cikk
1. A jelen Egyezmény oly módosításai, amelyek nem érintik az Intézet alapvető céljait és nem növelik a tagállamok kötelezettségeit, az Egyetemes Értekezlet elfogadásával végrehajthatókká válnak.
2. Az Egyetemes Értekezlet által elfogadott egyéb módosításokat a tagállamoknak meg kell erősíteni. Ezek a módosítások (a XXVII. cikkben említett módosítások kivételével) a tagállamok kétharmad része által történt megerősítés után válnak végrehajthatókká azon tagállamok tekintetében, amelyek már megerősítették; azon tagállamok tekintetében pedig, amelyek utólag erősítik meg azokat, megerősítésük időpontjában.
3. A módosítási tervezeteket az igazgató minden esetben legalább 6 hónappal előbb átadja a tagállamok Kormányainak, mielőtt az Egyetemes Értekezlet megvitatásukat megkezdené.
XXXII. cikk
A jelen Egyezményt 10 év tartamára kötötték. Ezen időpont leteltekor 4 évről 4 évre hallgatólagosan meghosszabbodik.
XXXIII. cikk
A jelen Egyezmény angol és francia szövege egyaránt hiteles. Az Egyezmény értelmezésével kapcsolatban felmerülő minden jogvita vagy a Nemzetközi Bíróság joghatóságának van alávetve, vagy az Egyetemes Értekezlet által megállapított feltételek mellett választott bírósági eljárásra tartozik.
XXXIV. cikk
1. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Francia Köztársaság Kormányánál kell letenni. Az Egyezmény minden aláíró Államra nézve még a megerősítő okirat letétele napján hatályba lép.
2. Az aláíró Államok mindazonáltal megállapodhatnak abban, hogy - amennyiben azt alkotmányuk és költségvetési szabályaik lehetővé teszik - az Egyezményt ideiglenesen már az aláírástól fogva alkalmazzák.
3. A fentiek hiteléül a jó és kellő alakban talált meghatalmazásokkal ellátott Meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.”
3. § (1) Az 1-2. §-okban említett nemzetközi egyezmény a Magyar Népköztársaságra nézve 1955. november 30-án lépett hatályba.
(2)4 Az egyezmény végrehajtásáért - ügykör szerinti illetékességgel - az élelmiszeriparért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter és az energiapolitikáért felelős miniszter felelős.
1
A kihirdetés napja: 1956. június 14. A törvényerejű rendeletet a 2020: XCVIII. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte. Az Egyezmény Magyarország vonatkozásában történő megszűnésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 158. § (3) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás