114/1960. (IK 20.) IM utasítás

1. § (1) A szerződés 3. cikkében említett központi hatóság: az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész (1960. évi 25. számú törvényerejű rendelet 3. §-a).

(2) Az albán hatóságokhoz intézett kézbesítésre vagy egyéb jogsegélyre irányuló megkereséseket a bíróságok és közjegyzők, valamint a polgári és családjogi ügyekben eljáró egyéb hatóságok (pl. gyámhatóság) az igazságügyminiszterhez, az ügyészségek, valamint a bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok (pl. rendőrség) pedig a legfőbb ügyészhez terjesztik fel.

(3) Az albán hatóságoktól érkező jogsegély iránti megkereséseket az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész továbbítja a megkeresés teljesítésére illetékes magyar hatósághoz. Ez a hatóság a megkeresés teljesítése folytán keletkezett iratokat - kézbesítés esetén a címzett által aláírt tértivevényt - vagy a megkeresés teljesítésének esetleges akadályáról szóló értesítést az igazságügyminiszterhez, illetőleg a legfőbb ügyészhez terjeszti fel.

2. § (1) A magyar bíróságok és közjegyzők a jogsegélyforgalom során a kézbesítési kérelemhez az I. számú, egyéb jogsegély iránti kérelemhez a II. számú űrlapot használják, az albán hatóságoktól érkező kézbesítésre vagy egyéb jogsegélyre irányuló megkeresésekre pedig a választ a III. számú űrlap felhasználásával adják meg. Az űrlapokat a bíróságoknak és közjegyzőknek az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi osztályától esetenként kell igényelniük.

(2) Az űrlapok rovatait magyar nyelven kell. kitölteni. Az űrlapok szövegét szükség esetén ki lehet egészíteni, ha azonban a megfelelő kiegészítés nehézségekbe ütközik, a megkeresőlevelet, illetőleg a válasziratot az űrlapok mellőzésével is el lehet készíteni.

3. § (1) A magyar és albán hatóságok közötti jogsegélyforgalomban az iratokhoz nem kell a megkeresett hatóság nyelvén készült fordítást csatolni. Fordításra szükség van, ha a magyar hatóság a szerződés 8. cikkének (1) bekezdése értelmében az iratot az albán jogszabályban meghatározott módon (kényszer útján) kéri kézbesíttetni, valamint ennek az utasításnak 6. és 12. §-ában említett esetekben.

(2) A magyar bírósághoz, közjegyzőhöz vagy ügyészséghez albán nyelven intézett jogsegély, iránti megkeresés és mellékletei lefordításáról a megkeresett magyar hatóság gondoskodik; a fordítás költségeit az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a Legfőbb Ügyészség költségvetése terhére kell elszámolni.

4. § Az albán hatóságoktól érkező kézbesítési kérelmeket a magyar járásbíróságok (városi, kerületi bíróságok) teljesítik. A kézbesítési eljárásra a szerződés 8-9. cikkében, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) MT számú rendelet² és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 13/1953. (IK 17.) IM-KPM-BM számú [korábbi szám: 500/1953. (IK 17.) IM] utasításban foglaltak az irányadók.

5. § (1) A bíróságok, közjegyzők és ügyészségek a jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a válaszirathoz csak a kért bizonyításfelvételt tartalmazó iratokat (jegyzőkönyv, szakértői vélemény stb.), valamint a megkereső albán hatóság megkereső levelének esetleges mellékleteit csatolják. A válasziratban a megkereső albán hatósággal közölni kell a megkeresés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megkeresőlevelet, valamint a megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar hatóságoknál keletkezett egyéb iratokat nem kell a megkereső hatóságnak megküldeni. A bizonyításfelvételt tartalmazó iratról másolatot kell visszatartani.

(2) Ha a megkeresett albán hatóság közli a megkereső magyar hatósággal az általa foganatosított megkeresés teljesítése során felmerült költségeket, a magyar hatóság a költségek megfizetésére (előlegezésére) a felet saját eljárási szabályai szerint az állam javára kötelezi és végrehajtásáról hivatalból gondoskodik. A bíróság ilyen esetben a költségmentesség folytán előlegezett összegek behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el. A behajtott összeget a megkereső magyar hatóság költségvetése javára kell elszámolni.

6. § A szerződés 16. cikkében említett eljárási költségek megfizetésére kötelező jogerős bírói határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a határozatnak bírói aláírással és pecséttel, valamint jogerősségi záradékkal ellátott kiadmányát, úgyszintén a szerződés 16. cikkének (2) bekezdésében említett költségek jegyzékét. A kérelmet, valamint az ahhoz csatolt iratokat a végrehajtást kérőnek hiteles albán nyelvű fordítással kell ellátnia.

7. § A szerződés végrehajtása során a hagyatéki eljárásról szóló, a 2/1963. (III. 17.) IM számú rendelettel, a 2/1969. (I. 21.) IM számú rendelettel, a 2/1972. (II. 3.) IM számú rendelettel, az 1/1975. (IX. 17.) IM számú rendelettel és a 3/1978. (III. 16.) IM számú rendelettel módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelettel az ebben az utasításban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) Albán állampolgárnak Magyarországon bekövetkezett haláláról a községi, városi vagy kerületi tanács végrehajtó bizottságának leltárelőadója (a továbbiakban: leltárelőadó), az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti [szerződés 42. cikk (1) bekezdés]. Az értesítést a 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 2. számú mintájának megfelelően kell elkészíteni.

(2) Ha Magyarországon magyar vagy más, nem albán állampolgár örökhagyó után megnyílt hagyatékban örökösként vagy hagyományosként albán állampolgár is érdekelt, erről a leltárelőadó az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát a szerződés 42. cikkének (1) bekezdésében foglalt adatok feltüntetésével értesíti [szerződés 42. cikk (2) bekezdés].

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében akkor is értesítést kell adni, ha az örökös vagy hagyományos személyi adatai egyáltalában nem, vagy csak részben ismeretesek.

(4) Ha a halálesetet a közjegyzőnek jelentették be, az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát az (1)-(3) bekezdésben foglaltak értelmében a közjegyző értesíti.

9. § Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás lefolytatására a szerződés 41. cikke értelmében albán hatóságnak van joghatósága, és az illetékes albán hatóságtól a szerződés 42. cikke alapján kapott értesítés a belföldi örökös vagy hagyományos személyét egyáltalán nem, vagy csak részben tartalmazza, az örökös vagy hagyományos felkutatására irányuló intézkedéseket a Pénzintézeti Központ teszi meg.

10. § (1) Ha a leltárelőadó vagy a közjegyző arról szerez tudomást, hogy Magyarországon meghalt albán állampolgár után belföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt, a hagyatékot a 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendeletben meghatározott módon leltározni kell, valamint a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges halasztást nem tűrő intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. A leltárelőadó vagy a közjegyző a tett intézkedésekről egyidejűleg az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti. Ha a leltárelőadó vagy a közjegyző megállapítása szerint a hagyaték biztosítása vagy kezelése céljából további vagy nem haladéktalanul foganatosítandó intézkedésekre, illetőleg a már megtett intézkedések módosítására van szükség, erről az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát még oly időben értesíti, hogy a nagykövetség konzuli osztályának módja legyen az intézkedések foganatosításánál közreműködni [szerződés 45. cikk (2) bekezdés].

(2) Amennyiben albán állampolgár után belföldön ingó hagyaték maradt, a közjegyző a 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 83. §-a (1) bekezdésének megfelelő hirdetményt bocsát ki.

(3) Ha a hirdetményben megszabott határidőn belül belföldi érdekeltek az ingó hagyatékra öröklési jogcímen vagy más polgári jogi címen igényt jelentettek be, erről a közjegyző az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát értesíti, a hagyatéki ingóságokat pedig az illetékes hatóság döntéséig visszatartja. Ha ez a hatóság közli, hogy a belföldi érdekeltek követelését kielégítették vagy biztosították, illetőleg, ha az illetékes hatóság az érdekeltek igényét elutasította, továbbá, ha az örökösök a köztartozásokat kielégítették vagy biztosították, a közjegyző az ingóságokat - a Magyar Nemzeti Bank engedélyének beszerzése után - az Albán Népköztársaság budapesti nagykövetsége konzuli osztályának rendelkezésére bocsátja.

(4) A szerződés 46. cikkében foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a biztosítási intézkedéseken túlmenően a hagyatéki eljárás lefolytatására a szerződés 41. cikke értelmében a magyar közjegyzőnek van joghatósága.

11. § (1) A közjegyző albán állampolgár után Magyarországon maradt végrendelet és annak kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv másolatát - kérelemre a végrendelet eredeti példányát is - az illetékes albán hatósághoz történő továbbítás céljából az igazságügyminiszterhez terjeszti fel (szerződés 44. cikk).

(2) Abban az esetben, ha belföldön végrendelet hátrahagyásával meghalt magyar állampolgár után az Albán Népköztársaság területén maradt hagyaték tekintetében az eljárás lefolytatására a szerződés 41. cikke értelmében albán hatóságnak van joghatósága, a leltárelőadó vagy a közjegyző az igazságügyminiszternek tett jelentéséhez [6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 82. §-ának (1) bekezdése] a végrendelet és annak kihirdetéséről készült jegyzőkönyv másolatát is csatolja.

12. § A szerződés 48. cikkének (2) bekezdése alapján az első fokon eljárt magyar bíróságnál előterjesztett végrehajtási kérelemhez a végrehajtást kérőnek csatolnia kell a határozatnak bírói aláírással és pecséttel, valamint jogerősségi záradékkal ellátott kiadmányát. Amennyiben az Albán Népköztársaság területén lakó adós nem bocsátkozott perbe, a bíróság a végrehajtási kérelemhez eredetben vagy hiteles másolatban csatolja azokat az iratokat, amelyekből kitűnik, hogy az adósnak vagy meghatalmazottjának legalább egy ízben kellő időben és szabályszerűen bírói idézést vagy fizetési meghagyást kézbesítettek. A kérelmet és mellékleteit a végrehajtást kérőnek hiteles albán nyelvű fordítással kell ellátnia.

13. § Ha albán állampolgár Magyarországon kiadatási bűntettet követett el, és utána az Albán Népköztársaság területére távozott, az iratokat - az ügy állásához képest - vádemelés előtt az ügyész a legfőbb ügyészhez, vádemelés után pedig a bíróság az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A további eljárásra a 124/1973. (IK 1974. 1. sz.) IM sz. utasítás 1. §-a,³ illetőleg a 7/1973. Legf Ü sz. utasítás 66. pontja⁴ az irányadó.

14. § Abban az esetben, ha az Albán Népköztársaság területén tartózkodó személy kiadatása válik szükségessé, az ügyésznek, illetőleg a bíróságnak a Be 389. §-ában,⁵ valamint a 7/1973. Legf Ü sz. utasítás 66. pontjában,⁶ illetőleg a 124/1973. (IK 1974. 1. sz.) IM sz. utasítás 1. §-ában⁷ foglaltak szerint kell eljárnia.

15. § (1) Az Albán Népköztársaság által kiadott személy ellen indított büntető eljárást befejező jogerős határozat két kiadmányát az ügyben első fokon eljárt magyar bíróság az igazságügyminiszterhez haladéktalanul felterjeszti. Ha az ügyben a másodfokú bíróság is eljárt, mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság érdemi határozatát fel kell terjeszteni (szerződés 71. cikk).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha a bíróság az Albán Népköztársaság illetékes hatóságának kívánságára magyar állampolgár ellen folytatott le büntető eljárást (szerződés 57. cikk).

16. § A szerződés 62. cikkének (2) bekezdésében említett esetben a letartóztatást foganatosító hatóság a letartóztatásról a legfőbb ügyésznek haladéktalanul jelentést tesz. Erről a legfőbb ügyész az igazságügyminisztert értesíti.

17. § (1) Minden olyan esetben, amidőn a kért jogsegély teljesíthetősége tekintetében kétség merül fel, a bíróság és a közjegyző az igazságügyminiszter, az ügyész pedig a legfőbb ügyész utasítását kéri.

(2) Az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész állásfoglalását kell kérni akkor is, ha a szerződésnek joghatóságot vagy az anyagi jogot meghatározó rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében kétség merül fel.

18. § Ennek az utasításnak a rendelkezéseit az 1960. évi október hó 28. napjától kezdve kell alkalmazni.