1960. évi 25. törvényerejű rendelet
1960. évi 25. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és az Albán Népköztársaság2 között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Tiranában, 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződés kihirdetéséről3
2007.01.01.
(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1960. évi szeptember hó 27. napján cserélték ki.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság és az Albán Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Tiranában 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti:
2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
„ SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság
és az Albán Népköztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről
és az Albán Népköztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége
attól az óhajtól áthatva, hogy mindkét ország szoros és tartós barátsága a jogi együttműködés terén is megerősödjék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély szerződést kötnek.
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Jogvédelem
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai (természetes és jogi személyek) a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk törvényes védelmét illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.
2. cikk
Jogsegély nyújtása
(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és bűnügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.
3. cikk
Az érintkezés módja
A jogsegélyforgalom során a Szerződő Feleknek a 2. cikkben említett hatóságai központi hatóságaik útján érintkeznek egymással, kivéve ha a jelen Szerződés másképpen rendelkezik.
4. cikk
A jogsegély terjedelme
A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, különösen házkutatásra, lefoglalásra, zárlat foganatosítására, tárgyi bizonyítékok megküldésére és kiadására, felek, terheltek, tanúk, szakértők és egyéb személyek meghallgatására, bírói szemle foganatosítására, kézbesítési kérelmek elintézésére, ügyiratok megküldésére, valamint okiratok kiállítására és megküldésére.
5. cikk
A jogsegély iránti megkeresés alakiságai
(1) A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság megjelölését;
b) a megkeresett hatóság megjelölését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;
d) a felek, terheltek vagy elítéltek családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - lehetőség szerint - a terheltek születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;
e) a jogi képviselők nevét és lakcímét;
f) a megkeresés tartalmát és a teljesítéshez szükséges adatokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását is.
(2) A jelen Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.
(3) A Szerződő Felek a jogsegély iránti megkeresésekhez kétnyelvű űrlapokat használnak, amelyeknek a szövegét közlik egymással.
6. cikk
Az elintézés módja
(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső hatóság államának eljárási jogszabályait is alkalmazhatja, ha ez nem áll ellentétben a belföldi jog kötelező rendelkezéseivel.
(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt eljuttatja az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a kért jogsegély teljesítésének helyét és idejét.
(4) A jogsegély iránti kérelem elintézése után a megkeresett hatóság az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi vagy közli a teljesítés akadályát.
7. cikk
A tanúk és szakértők védelme
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, sem az eljárás tárgyát tévő bűntett, sem valamely oly más bűntett miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntetőeljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt kiszabott büntetést sem lehet végrehajtani.
(2) Megszűnik ez a védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a kihallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, egy héten belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét hibáján kívül nem hagyhatta el.
8. cikk
Kézbesítési kérelmek
(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a belföldi iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.
(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat nemét.
(3) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.
9. cikk
A kézbesítés igazolása
A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni. A kézbesítést igazoló iratban fel kell tüntetni a kézbesítés idejét és helyét.
10. cikk
Kézbesítés saját állampolgárok részére
(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíteni.
(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.
11. cikk
A jogsegély költségei
(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért költséget nem számíthat fel. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom következtében saját területükön felmerült költségeket.
(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a behajtó Szerződő Felet illeti.
12. cikk
Tájékoztatás
A Szerződő Felek igazságügy-minisztériumai kérelemre tájékoztatják egymást az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint a Szerződő Felek illetékes bíróságainak jogszabály-értelmezéséről.
13. cikk
Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban
A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.
14. cikk
Okiratok hitelesítése és elismerése
(1) Az egyik Szerződő Fél valamely hatósága által ügykörén belül kiállított, felvett vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség.
(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiállított közokiratnak tekintendő okiratokat a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.
II. RÉSZ
KÜLÖNÖS RÉSZ
Jogsegély polgári és családjogi ügyekben.
Perköltség-biztosíték alóli mentesség
és a perköltség végrehajtása
Perköltség-biztosíték alóli mentesség
és a perköltség végrehajtása
15. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető semmiféle biztosíték adására, sem abból az okból, mert külföldi, sem azért, mert belföldön sem lakóhelye, sem pedig tartózkodási helye nincsen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti a Szerződő Felek állampolgárait, ha olyan állam területén laknak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek kölcsönös végrehajtást biztosító szerződése van.
16. cikk
(1) Ha az előző cikk alapján biztosíték letétele alól mentes felet az eljárási költségek viselésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az eljárási költségek tekintetében a végrehajtási eljárást költség- és illetékmentesen indítja meg.
(2) Az eljárási költségekhez tartoznak a 17. cikkben említett okmányok fordítása és azok hitelesítése folytán felmerült költségek is.
17. cikk
(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hiteles másolatát, valamint a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát igazoló bírói végzést.
(2) Ezeket az okmányokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy
a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e,
b) a jelen cikk (1) bekezdésében említett okmányok hiteles fordítással vannak-e ellátva.
18. cikk
A másik Szerződő Fél területén az eljárási költségek végrehajtására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni:
a) annál a bíróságnál, amely a költségre vonatkozó határozatot hozta vagy annál, amely az ügyben első fokon határozott; a bíróság a kérelmet megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának,
b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes.
19. cikk
(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül dönt.
(2) A végrehajtási eljárás megindítására illetékes bíróság a végrehajtási eljárást a 16. cikk (2) bekezdésében említett költségek tekintetében is megindítja. Ezeket a költségeket annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága állapítja meg, amelynek területén azok felmerültek.
(3) A végrehajtási eljárás megindítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.
Költségmentesség
20. cikk
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a költségmentességben, illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezményben, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek. Ezek a kedvezmények minden eljárási cselekményre kiterjednek, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.
21. cikk
(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.
(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli hatósága állíthatja ki.
(3) Az a bíróság, amely a költségmentesség megadásáról határoz - ha szükségesnek találja - a 3. cikkben meghatározott úton kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.
22. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó más kedvezményben vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, eziránti kérelmét a lakó- vagy - tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság a jegyzőkönyvet a 21. cikkben megjelölt bizonyítvánnyal és a fél által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt eljuttatja a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához.
(2) A jegyzőkönyvet annak a bíróságnak a nyelvén kell kiállítani, amely ezt készíti.
(3) A költségmentesség megadása iránti kérelemmel együtt a kereset vagy az eljárás megindítására irányuló egyéb kérelem is jegyzőkönyvbe mondható.
23. cikk
Anyakönyvi kivonatok és egyéb okiratok
megküldése
megküldése
(1) Mindegyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - köteles a másik Szerződő Fél részére megküldeni az anyakönyvi kivonatokat, képesítésre és a szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgáraink személyes jogait és érdekeit érintik.
(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat a másik Szerződő Félnek diplomáciai úton, fordítás nélkül, költség- és illetékmentesen kell megküldeni.
Személyi jog
24. cikk
Cselekvőképesség
A személy cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.
25. cikk
Eltűntnek vagy holtnaknyilvánítás
és a halál tényének megállapítása
és a halál tényének megállapítása
(1) Valamely személy eltűntnek vagy holtnak nyilvánítására, illetőleg a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek ez a személy életbenlétére utaló legutolsó adatok alkalmával állampolgára volt.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága a másik Szerződő Fél állampolgárát eltűntnek vagy holtnak nyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha
a) a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingó vagy ingatlan vagyonára örökjogi igényt kíván érvényesíteni,
b) a kérelmet az eltűnt házastársa terjeszti elő, feltéve, hogy e kérelem benyújtásakor az előbbi Szerződő Fél területén lakik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben az eltűnt személyt az eltűnéskor fennállott állampolgárságának joga szerint kell eltűntnek vagy holtnak nyilvánítani.
Családi jog
26. cikk
A házasság törvényes előfeltételei
(1) A házasságkötés törvényes előfeltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az illető házasuló állampolgára.
(2) A házasságkötés törvényes előfeltételének kell tekinteni az illetékes hatóságok részéről a külföldivel kötendő házassághoz szükséges engedélyt is, ha annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a házasuló állampolgára, az ilyen engedély megadását megkívánja.
27. cikk
A házasságkötés alakiságai
(1) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.
(2) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtti házasságkötés alakiságaira a diplomáciai vagy konzuli képviselőt küldő állam joga irányadó.
28. cikk
A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyai
(1) A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastársak állampolgárai.
(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy utoljára volt.
29. cikk
A házasság felbontása és érvénytelenné
nyilvánítása
nyilvánítása
(1) A házasság felbontására és érvénytelenné nyilvánítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és általában azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a kereset megindításakor a házastársak állampolgárai voltak. Ha a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, a perben ennek a Szerződő Félnek a bíróságai is eljárhatnak; az eljáró bíróság annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazza, amelynek a házastársak állampolgárai.
(2) Ha a házasság felbontására vagy érvénytelenné nyilvánítására irányuló kereset megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságainak van joghatósága, amelynek területén a házastársak laknak. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
(3) Ha a házasság felbontására vagy érvénytelenné nyilvánítására irányuló kereset megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és egyikük az egyik, másikuk pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, az eljárásra mindkét szerződő Fél bíróságainak joghatósága van; az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
Szülők és gyermekek közötti jogviszony
30. cikk
A szülők és a gyermekek közötti jogviszonyra - ideértve a származás megállapítását, valamint a származás vélelmének megdöntését - annak a Szerződő Félnek jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.
31. cikk
(1) A 30. cikkben említett jogviszonyra vonatkozó határozatok hozatalára azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára.
(2) Ha mindkét peres fél lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén van, e Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van.
Örökbefogadás
32. cikk
(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.
(2) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél hatályos jogszabályainak.
(3) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél, az örökbefogadó pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadáshoz - amennyiben erre a gyermek hazai joga szerint szükség van - be kell szerezni a gyermek hozzájárulását, továbbá be kell szerezni a gyermek törvényes képviselőjének vagy a gyermek hazája illetékes hatóságának hozzájárulását.
33. cikk
Az örökbefogadásról szóló határozatok meghozatalára azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára. A 32. cikk (2) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy állandó tartózkodási helye van vagy legutoljára volt.
34. cikk
A 32. és 33. cikk rendelkezéseit az örökbefogadás megszűnésére is megfelelően alkalmazni kell.
Gyámság és gondnokság
35. cikk
(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és annak a Szerződő Félnek a hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.
(2) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy gondnokot kirendelte.
(3) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.
36. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Félnek olyan állampolgára érdekében, akinek lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos hatósági intézkedés szükséges, a másik Szerződő Fél hatósága erről a szóban levő személy hazai hatóságát haladéktalanul értesíti.
(2) Sürgős esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a körülményeknek megfelelően ideiglenes intézkedéseket (elhelyezés, tartás, gondozás) tehet, ezekről azonban a szóban levő személy hazai hatóságát haladéktalanul tájékoztatnia kell. Ezek az intézkedések a 35. cikk (1) bekezdésében említett hatóság eltérő intézkedéséig maradnak hatályban.
37. cikk
(1) A hazai hatóság felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy olyan személy tekintetében, akinek lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, a gyámságot vagy a gondnokságot gyakorolja. Az átruházás akkor válik hatályossá, ha a megkeresett gyámhatóság az átruházott jogkört elvállalja és erről a megkereső hatóságot értesíti.
(2) Az (1) bekezdés alapján eljáró hatóság saját államának jogszabályát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban ilyen esetben is a kiskorú vagy gondnokolt hazájának jogszabályai irányadók. Ez a hatóság a cselekvőképtelen személy személyállapotát érintő határozatok hozatalára nem jogosult, megadhatja azonban a gyámolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.
Öröklési jog
38. cikk
Egyenlő elbánás elve
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakban való törvényes vagy végrendeleti öröklés, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek.
39. cikk
Az alkalmazandó jog
(1) Az ingó hagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlan hagyaték öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a területén az ingatlan fekszik.
40. cikk
Végrendelet
(1) A végrendelet alaki kellékeire annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a végrendelkező a végrendelet alkotásakor állampolgára volt. Elegendő azonban, ha megtartották annak a Szerződő Félnek a jogszabályait, amelynek területén a végrendeletet alkották. Ezeket a rendelkezéseket a végrendelet visszavonására is alkalmazni kell.
(2) A végrendelet alkotására és visszavonására való képesség, továbbá az akarathiány joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt. Ez a jog irányadó arra is, hogy az örökhagyó milyen formában végrendelkezhet.
41. cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben
(1) Az ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet - annak a Szerződő Félnek illetékes hatóságai jogosultak, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.
(2) Az ingatlanhagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek illetékes hatóságai jogosultak, amelynek területén az ingatlan fekszik.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az öröklési joggal kapcsolatos perekben is.
(4) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó hagyaték teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére a hagyatéki eljárást a másik Szerződő Fél hatósága folytatja le, ha ebbe valamennyi örökös beleegyezik.
42. cikk
Értesítés a halálesetről
(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes hatóság haladéktalanul köteles a halálesetről az elhunyt hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíteni és vele mindazt közölni, ami az örökösökre, hagyományosokra, azoknak lakó- vagy tartózkodási helyére és címére, a hagyaték állagára és az esetleges végrendeletre vonatkozóan előtte ismeretes. Az említett hatóság hasonló értesítést küld abban az esetben is, ha arról szerez tudomást, hogy az elhunyt után harmadik államban maradt hagyaték.
(2) Ha a hagyaték az egyik Szerződő Fél területén nyílik meg és kiderül, hogy az örökös vagy hagyományos a másik Szerződő Fél állampolgára, erről a helyi hatóság a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul értesíti.
43. cikk
A diplomáciai vagy konzuli képviselet jogköre
(1) A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseletei a másik Szerződő Fél hatóságai előtt hagyatéki ügyekben saját állampolgáraik képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhatnak, ha az illető állampolgárok vagy azok meghatalmazottai nincsenek jelen.
(2) az egyik Szerződő Fél állampolgára átmenetileg tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála található tárgyakat minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének rendelkezésére kell bocsátani.
44. cikk
Végrendelet kihirdetése
(1) A végrendeletet annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága hirdeti ki, amelynek területén a végrendelet van. A végrendelet másolatát és a kihirdetésről szóló jegyzőkönyv másolatát - kérelemre a végrendelet eredeti példányát is - az örökhagyó hazája illetékes hatóságának meg kell küldeni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról készült jegyzőkönyv tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
45. cikk
A hagyaték biztosítása
(1) Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyatéki vagyon megőrzésére és kezelésére a szükséges intézkedéseket a belföldi jog szerint megtenni.
(2) A másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A képviselet az intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazottja útján közreműködhetik, kérésére a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.
46. cikk
A hagyaték kiszolgáltatása
(1) Ha az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyatéki vagyontárgyak eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén tartózkodó örökösöknek kell átadni, az ingó hagyatékot vagy a befolyt összeget az utóbbi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiszolgáltatni.
(2) A hagyatéki ügyben eljáró hatóság akkor rendeli el a hagyaték kiszolgáltatását a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, ha
a) az örökhagyó hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek területén a hagyatéki vagyontárgyak találhatók;
b) ha az örökösödési adót és illetéket kifizették vagy biztosították;
c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg az eladásból befolyt összeg átutalásához szükséges engedélyt megadták.
Határozatok elismerése és végrehajtása
47. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy gyámhatósága által nem vagyonjogi ügyben a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően hozott jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni, feltéve, ha a másik Szerződő Fél valamely bírósága vagy gyámhatósága az ügyben korábban jogerős határozatot nem hozott. Ezt a rendelkezést a jelen Szerződés hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozatokra is alkalmazni kell.
(2) Az egyik Szerződő Fél területén polgári és családjogi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős bírói határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni és végre kell hajtani. Ez a rendelkezés a bíróságok által a bűnügyekben érvényesített polgári jogi igény tekintetében hozott jogerős határozatokra is vonatkozik.
48. cikk
(1) A határozatok végrehajthatósága tekintetében annak a Szerződő Félnek illetékes bírósága határoz, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.
(2) A kérelmet az ügyben első fokon eljárt bírósághoz vagy a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához kell benyújtani. Az elsőfokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához továbbítja.
49. cikk
A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell:
a) a bírói határozat teljes kiadmányát; a határozat jogerejét és végrehajthatóságát, ha az a kiadmányból nem tűnik ki, a bíróságnak külön igazolnia kell;
b) igazolást arról, hogy a perbe nem bocsátkozott alperes vagy meghatalmazottja legalább egy ízben kellő időben és szabályszerűen bírói idézést vett kézhez;
c) a kérelem és a jelen cikk a) és b) pontjában említett okiratok hiteles fordítását.
50. cikk
A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a kérelmezőt megidézheti, tőle felvilágosítást kérhet vagy hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság az adóst is meghallgathatja a végrehajtási kérelem felől és felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.
51. cikk
(1) A végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtás történik.
(2) A végrehajtási eljárás megindításáról határozó bíróság előtt az adós mind a végrehajtás megengedhetősége, mind a bíróság által megítélt követelések tekintetében a védekezésnek azokat a jogi eszközeit is igénybe veheti, amelyek annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek a területén a határozatot hozták.
52. cikk
A bírói határozatok végrehajtásának megtagadása
A bírói határozatok végrehajtását meg kell tagadni, ha
a) a végrehajtani kért határozat nem jogerős;
b) az alperes vagy az a személy, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem bocsátkozott a perbe mert részére vagy meghatalmazottjának kellő időben, szabályszerűen és a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő módon nem kézbesítettek idézést;
c) a bírói határozat ellentétes ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon, annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban hozott jogerős határozattal, amely Szerződő Félnek a területén a határozatot elismerni és a végrehajtást foganatosítani kellene. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha azok a körülmények, amelyek alapján a korábbi határozat a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen megváltoztak.
53. cikk
A végrehajtási költségek tekintetében annak a Szerződő Félnek jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.
54. cikk
A jelen Szerződés 47-53. cikkeinek rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.
Bűnügyi jogsegély
55. cikk
Kiadatási kötelezettség
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket a jelen Szerződésben meghatározott feltételek mellett kérelemre büntető eljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kiadják.
(2) Kiadatásnak oly cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint bűntett és a Szerződő Felek jogszabályai szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy más súlyosabb büntetéssel büntetendő (a továbbiakban: kiadatási bűntett).
56. cikk
A kiadás megtagadása
Kiadatásnak nincs helye, ha
a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;
b) a kiadni kért személy a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követte el;
c) a kiadatást oly bűntett miatt, illetőleg olyan ítélet alapján kérik, amelynek büntethetősége, illetőleg végrehajthatósága a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint elévülés folytán vagy más törvényes okból megszűnt;
d) a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél bírósága ugyanazon bűntett miatt már jogerős vagy nem jogerős ítéletet hozott vagy a büntető eljárást érdemi okból megszüntették.
57. cikk
A büntető eljárás kötelező átvétele
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére saját joguk szerint büntető eljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a megkereső Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követtek el. A kérelemhez csatolni kell a bűntett leírását tartalmazó iratot, továbbá a bűntett elkövetésére vonatkozólag rendelkezésre álló bizonyítékokat.
(2) Vádemelés előtt a büntető eljárás megindítására irányuló kérelmet az egyik Szerződő Fél legfőbb ügyésze a másik Szerződő Fél legfőbb ügyészéhez intézi. Vádemelés után a kérelmet az egyik Szerződő Fél igazságügy-minisztere a másik Szerződő Fél igazságügy-miniszterének küldi meg.
(3) A megkeresett Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a büntető eljárás eredményéről és amennyiben az ügyben jogerős ítéletet hoztak, az ítélet másolatát is megküldi.
58. cikk
Érintkezés kiadatási ügyekben
Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek igazságügy-minisztériumai közvetlenül érintkeznek egymással.
59. cikk
A kiadatási kérelem
(1) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet hiteles másolatát, valamint annak a jogszabálynak a teljes szövegét is, amelynek alapján a bűncselekményt minősítették. Amennyiben az elítélt büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.
(2) A büntető eljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez mellékelni kell az elfogatóparancs hiteles másolatát, a bűncselekmény tényállásának leírását, valamint a bűntett minősítésére vonatkozó jogszabály szövegét; ha a bűntett vagyoni kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.
(3) A kiadatási kérelemhez - lehetőség szerint - mellékelni kell a kiadni kért személy személyleírását, közölni kell személyi adatait, állampolgárságát, tartózkodási helyét, valamint meg kell küldeni fényképét és ujjlenyomatát is.
(4) A megkereső Szerződő Fél nem köteles a kiadni kért személy bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat a kérelemhez mellékelni.
60. cikk
A kiadatási kérelem kiegészítése
Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.
61. cikk
Kiadatási letartóztatás
A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek a kiadni kért személy letartóztatása iránt haladéktalanul intézkednie kell, kivéve, ha a jelen Szerződés értelmében kiadatásnak nincsen helye.
62. cikk
Ideiglenes kiadatási letartóztatás
(1) Az olyan személyt, akit a jelen Szerződés alapján ki kell adni, a kiadatási kérelem megérkezése előtt is le lehet tartóztatni, ha azt a megkereső Szerződő Fél arra hivatkozással kéri, hogy a szóban forgó személy ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetőleg jogerős ítéletet, vagy más bírói határozatot hoztak. Az ilyen kérelem posta, távíró, távbeszélő vagy rádió útján terjeszthető elő.
(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai ilyen kérelem nélkül is letartóztathatják a területükön tartózkodó olyan személyt, aki tudomásuk szerint a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján történt ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.
63. cikk
A kiadatási letartóztatás megszüntetése
(1) A megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti, ha a megkereső Szerződő Fél a 60. cikknek megfelelően részére megállapított határidőn belül a kiadatási kérelem kiegészítéséhez szükséges adatokat nem közli.
(2) A 62. cikk alapján letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a kiadatási kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldésétől számított két hónap alatt nem érkezik meg.
64. cikk
A kiadatás elhalasztása
Ha a megkeresett Szerződő Fél területén a kiadni kért személy ellen más bűntett miatt büntető eljárás van folyamatban vagy más bűntett miatt elítélték, a kiadatás elhalasztható mindaddig, amíg az eljárást megszüntették, az ítéletet végrehajtották vagy a büntetést elengedték.
65. cikk
Ideiglenes átadás
(1) A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére a kiadni kért személyt a 64. cikkben említett esetben is ideiglenesen át lehet adni, ha a kiadatás elhalasztása a bűntett elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené.
(2) Az ideiglenesen átadott személyt annak az eljárási cselekménynek befejeztével, amelynek céljára átadták, haladéktalanul vissza kell szállítani.
66. cikk
Eljárás több állam kiadatási kérelme esetén
Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.
67. cikk
A kiadott személy felelősségrevonásának
korlátai
korlátai
(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntető eljárás alá nem vonható, a rá kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik állam részére ki nem adható. Nem lehet megtagadni a büntető eljárás lefolytatásához a hozzájárulást a megkereső Szerződő Fél területén elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a jelen Szerződés értelmében kiadatási kötelezettség áll fenn.
(2) Nincsen szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha
a) a kiadott személy annak a Szerződő Félnek területét, amelynek részére kiadták, a büntető eljárás befejezése, elítéltetése esetén pedig büntetésének kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el; az említett határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;
b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda újból visszatért.
68. cikk
Átadás
A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és idejét. A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha őt a megkereső Szerződő Fél a kitűzött időponttól számított 15 napon belül nem veszi át.
69. cikk
Ismételt kiadatás
Ha a kiadott személy a büntetőeljárás megindítása alól bármilyen módon kivonja magát és újra a megkeresett Szerződő Fél területén tartózkodik, őt újabb kérelemre az 59. cikkben említett iratok megküldése nélkül is ki kell adni.
70. cikk
Átszállítás
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiadott, ennek a Szerződő Félnek a kérelmére saját területükön átszállítják. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást a jelen Szerződés rendelkezései értelmében nem kell engedélyezni.
(2) Az átszállítás iránti megkeresést ugyanúgy kell előterjeszteni és felszerelni, mint a kiadatási kérelmet.
(3) A megkeresett Szerződő Fél hatóságai az átszállítást a nekik legmegfelelőbb módon foganatosítják.
71. cikk
A büntetőeljárás eredményének közlése
A Szerződő Felek a kiadott személy elleni büntető eljárás eredményéről egymást értesítik. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet másolatát meg kell küldeni.
72. cikk
Letartóztatott személyek átszállítása
(1) Ha a tanúként idézett személy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban van és ellene még nem emeltek vádat, ennek a Szerződő Félnek a legfőbb ügyésze elrendelheti a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítását. Vádemelés után átszállításáról a megkeresett Szerződő Fél igazságügy-minisztere dönt. Az átszállított személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után mielőbb vissza kell szállítani.
(2) Ha a megkereső Szerződő Fél hatósága olyan személyt kíván tanúként kihallgatni, aki harmadik államban van letartóztatásban, a megkeresett Szerződő Fél területén az át- és visszaszállítást ennek a Szerződő Félnek az igazságügy-minisztere engedélyezi. Ez esetben a jelen Szerződés 7. cikkének rendelkezéseit alkalmazni kell.
73. cikk
Egyes tárgyak kiadása
(1) Azokat a tárgyakat, amelyek a bűntetteshez kiadatási bűntett következtében kerültek vagy a tárgyak ellenértékét, valamint minden egyéb tárgyat, amely az ügyben bizonyítékul használható fel, a megkereső Szerződő Fél részére még abban az esetben is át kell adni, ha a bűntettes kiadatása annak halála miatt vagy egyéb okból nem foganatosítható.
(2) A megkeresett Szerződő Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha ezekre más büntető eljárásban még szükség van.
(3) Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a büntető eljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett annak a Szerződő Félnek, amely ezeket kiadta, vissza kell adni.
74. cikk
Bűnügyi jogsegély megtagadása
A Szerződő Felek nem nyújtanak egymásnak bűnügyi jogsegélyt, ha azt olyan bűntettel kapcsolatban kérik, amely miatt kiadatásnak nincs helye.
75. cikk
A büntetések közlése
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást az egyik Szerződő Fél bíróságai által a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletekről. A tájékoztatás úgy történik, hogy a Szerződő Felek központi bűnügyi nyilvántartó hatóságai a nyilvántartásokról készült kivonatokat megküldik egymásnak.
(2) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak és ügyészségeinek megkeresésére a másik Szerződő Fél központi bűnügyi nyilvántartó hatósága a nyilvántartás adatairól díjmentes tájékoztatást ad.
(3) Az (1) és (2) bekezdés esetén a Szerződő Felek központi bűnügyi nyilvántartó hatóságai - lehetőség szerint - az elítéltek ujjlenyomatait is megküldik egymásnak.
III. RÉSZ
Záró rendelkezések
76. cikk
A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.
77. cikk
(1) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és hatálybalépésétől számított öt éven át marad érvényben.
(2) Ha az említett időtartam lejárta előtt hat hónappal a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a Szerződést felmondja, az határozatlan ideig marad hatályban és attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.
78. cikk
A jelen Szerződés két eredeti példányban magyar és albán nyelven készült. Mindkét példány egyaránt hiteles.
Ennek hitelül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Tiranában, az 1960. évi január hó 12. napján.”
(Aláírások.)
3. §5 A szerződés 3. cikkében említett központi hatóság: az igazságügyért felelős miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész.
4. §6 Ez a törvényerejű rendelet az 1960. évi október hó 28. napján lép hatályba. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik.7
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
Az Albán Népköztársaság elnevezése Albán Köztársaságra változott.
3
A kihirdetés napja: 1960. október 19.
4
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
5
A 3. § a 2006: CIX. törvény 158. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
6
A 4. § a 2006: CIX. törvény 158. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
7
Végrehajtására lásd a 114/1960. (IK. 20.) IM utasítást.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás