1962. évi 9. törvényerejű rendelet
1962. évi 9. törvényerejű rendelet
a Duna halászati hasznosítására vonatkozólag Bukarestben, 1958. január 29. napján kötött egyezmény kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának a Román Népköztársaság3 Kormányánál való letétbe helyezése 1961. december 18. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Duna halászati hasznosítására vonatkozólag Bukarestben, 1958. január 29. napján kötött egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1.§-ban említett egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége5, a Bolgár
Népköztársaság6, a Román Népköztársaság7, a Jugoszláv
Szövetségi Népköztársaság8 kormányai között a Duna
halászati hasznosítására vonatkozólag kötött
Népköztársaság6, a Román Népköztársaság7, a Jugoszláv
Szövetségi Népköztársaság8 kormányai között a Duna
halászati hasznosítására vonatkozólag kötött
„ EGYEZMÉNY
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányai
a jövőben, közösen érdekeltek lévén, a Duna folyó haltartalékainak ésszerű kihasználásában és növelésében,
és felismerve az együttműködés szükségességét az intenzív haltenyésztés tudományos alapjainak kidolgozásában és a halászat szabályozásában,
elhatározták ennek az egyezménynek a megkötését.
1. cikk
A Szerződő Felek a dunai halászatot a fennhatóságuk alá tartozó teljes Duna-szakasz hosszában, egészen a Fekete-tenger torkolatáig, beleértve a Duna-deltát is, az egyezményben foglaltak szerint szabályozzák.
2. cikk
A Szerződő Felek mindegyike halászati jogát a Dunának a saját országhatárai által határolt vizein gyakorolja.
3. cikk
Ennek az egyezménynek a hatálya kiterjed a Duna folyam vizére, beleértve a torkolatát is, a Duna mellékfolyóira, addig a határig, ameddig a Duna maximális áradása terjed, a Szerződő Felek területén levő és a Dunával állandóan vagy ideiglenesen összeköttetésben levő tavakra, limánokra és a Duna árterületében levő folyóágakra, beleértve a torkolati térséget is.
4. cikk
A Szerződő Felek ennek az egyezménynek a hatálybalépésével egyidejűleg a területükre eső Duna-szakaszon és a 3. cikkben felsorolt egyéb vizeken az egyezményhez mellékelt, és annak szerves részét alkotó Dunai Halászati Szabályzatot is hatályba léptetik, illetőleg alkalmazzák.
5. cikk
A Szerződő Felek a Dunán és a 3. cikkben felsorolt vizeken meliorációs és haltenyésztési munkálatokat végeznek a természetes szaporodási viszonyok, a növekedés és az ipari szempontból értékes haltartalékok normális felújításának megjavítására.
Ha a Dunán hidrotechnikai létesítményeket, különösen olyan gátakat építenek, amelyek a folyó hidrológiai és hidrobiológiai rendszerét megváltoztatnák, a létesítményeket építő és üzemben tartó Szerződő Felek idejében kötelesek olyan intézkedési tervet kidolgozni, és az építéssel egyidőben végrehajtani, amely biztosítja a halak normális vándorlását.
Egyidejűleg a Szerződő Felek olyán haltenyésztési eljárásokat végeznek, amelyek az értékes halfajok normális szaporodását és fejlődését az ilyen létesítmények alatt levő folyószakaszokon a szóban forgó létesítmények építésének eredményeként teremtett új környezeti viszonyok között biztosítják.
A dunai haltenyésztési és hidromelioráclós létesítmények építési és üzemeltetési költségeinek fedezését minden egyes esetben az érdekelt országok közötti megegyezés szabályozza.
6. cikk
Az ebben az egyezményben meghatározott vizeken az értékes halfajok tartalékainak fokozása céljából, a halfajok, különösen a tokfélék részére szükség szerint mesterséges haltenyésztő állomásokat létesítenek.
7. cikk
A Szerződő Felek intézkedéseket dolgoznak ki és hajtanak végre abból a célból, hogy a Duna vizét és a 3. cikkben felsorolt egyéb vizeket a halakra és egyéb vízi szervezetekre káros csatornavizek, továbbá az iparvállalatok és a városi közművek derítetlen szennyvizei és egyéb anyagai ne szennyezzék, úgyszintén intézkednek a robbantási munkák szabályozásáról.
8. cikk
Az okszerű halgazdálkodás, és az értékes halak normális szaporodásának és védelmének biztosítása érdekében a Szerződő Felek kölcsönösen és időben tájékoztatják egymást a halak fogásáról és vonulásáról az ebben az egyezményben szereplő vizekben.
9. cikk
A halgazdaság, haltenyésztés és a Duna-medence hidrobiológiája területén végzett tudományos-műszaki együttműködés erősítése céljából a Szerződő Felek egymással a megfelelő tudományos-műszaki egyezmények keretében működnek együtt.
10. cikk
Tudományos kutatómunkák céljából a Szerződő Felek a Vegyesbizottság javaslata alapján, és minden egyes esetben az érdekelt országok közötti megegyezés szerint, az egyezményben részt vevő országok bármelyikének Duna-szakaszán közös kísérleti halászatot végezhetnek.
11. cikk
Az ennek az egyezménynek az alkalmazásával kapcsolatos intézkedések kidolgozása és koordinálása végett Vegyesbizottság létesül. Ebbe a Bizottságba a Szerződő Felek mindegyike az egyezmény hatálybalépése után három hónapon belül két-két képviselőt jelöl ki. A Szerződő Felek kormányai a Vegyesbizottságba delegált képviselőiknek a nevét egymással diplomáciai úton közlik.
A Vegyesbizottság évenként legalább egyszer a Szerződő Feleik mindegyikének a területén felváltva ül össze.
A Vegyesbizottság alapszabály alapján működik. Ezt a Vegyesbizottság az ennek az egyezménynek hatálybalépése és a Szerződő Felek kormányai részéről történt megerősítése után az első ülésszakon fogja kidolgozni.
A Vegyesbizottság összehívásának helyét és ülésszámának időpontját a Bizottság előzetesen határozza meg.
12. cikk
A Vegyesbizottság feladatai:
1. az ennek az Egyezménynek alapján a dunai haltartalékok felújítására és a halászat szabályozására vonatkozó összehangolt intézkedések kidolgozása;
2. javaslattétel a Szerződő Felek számára a Dunai Halászati Szabályzat megváltoztatására vagy kiegészítésére vagy határozat hozatalára olyan kérdésekben, amelyekre nézve ezt a Halászati Szabályzat előirányozza;
3. a Szerződő Felek között kölcsönös tájékoztatás megszervezése az egyezmény végrehajtása tekintetében;
4. a dunai halgazdálkodás tanulmányozására irányuló tudományos kutatómunka terveinek koordinálása; ezeket a tudományos kutatómunkákat a Szerződő Felek illetékes intézményei együttesen vagy külön-külön végzik;
5. az ennek az egyezménynek végrehajtása céljából a Vegyesbizottsággal mindegyik Szerződő Fél által közlendő statisztika1 adatok jellegének és terjedelmének meghatározása;
6. egyéb olyan ügyek, amelyeknek megvizsgálását a Szerződő Felek a Vegyesbizottságra bízzák.
13. cikk
A Vegyesbizottság a Szerződő Feleknek a hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatokat tehet.
A Vegyesbizottság javaslatai, valamint a 12. cikkben felsorolt ügyekben hozott határozatai e Bizottság által elfogadottnak tekintendők, ha azokat a Bizottságban képviselt összes államok képviselői megszavazzák.
14. cikk
A halászat szabályozására irányuló intézkedések kiterjesztése, és az értékes halfajok tartalékainak a Duna más szakaszain való növelése céljából ehhez az egyezményhez más Duna menti államok is csatlakozhatnak.
15. cikk
Ez az Egyezmény nem akadályozza a dunai halászat kérdéseire vonatkozóan a Szerződő Felek közötti vagy a Szerződő Felek és más Duna menti államok közötti kétoldalú egyezmények megkötését, ha azok nincsenek ellentétben az ebben az Egyezményben előirányzott halászati szabályokkal, és a halvédelem érdekeivel.
16. cikk
Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény az utolsó megerősítési okmánynak a Román Népköztársaság Kormányánál való letétele napján lép hatályba. Az Egyezmény eredeti példányát a Román Népköztársaság Kormánya fogja megőrizni.
A Román Népköztársaság Kormánya jegyzékben értesíti az összes Szerződő Felek Kormányait az utolsó megerősítési okmány letételének napjáról.
17. cikk9
Ez az Egyezmény öt évre köttetett, és automatikusan meghosszabbodik újabb öt-öt éves időtartamokra azon Szerződő Felekre nézve, amelyek hat hónappal az egyes érvényességi időtartamok lejárta előtt nem közlik írásban a Román Szocialista Köztársaság Kormányával a felmondási szándékukat.
18. cikk
A Román Népköztársaság Kormánya gondoskodik arról, hogy ez az egyezmény az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál bejegyeztessék.
Ennek az egyezménynek hiteles másolatait a Román Népköztársaság Kormánya az Egyezményben részt vevő összes többi országnak megküldi.
Készült Bukarestben, 1958. január 29-én, egy orosz, bolgár, román és szerb-horvát nyelvű példányban. Mindegyik szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások.)”
3. §10 Felhatalmazást kap a halgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az egyezmény mellékletét képező Dunai Halászati Szabályzatot, valamint annak esetleges módosításait rendelettel közzétegye.
4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1961. december 18. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.
(2)11 E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a halgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1962. május 16.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
A Román Szocialista Köztársaság elnevezése Romániára változott.
4
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
5
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
6
A Bolgár Népköztársaság elnevezése Bolgár Köztársaságra változott.
7
A Román Szocialista Köztársaság elnevezése Romániára változott.
8
A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
9
A 17. cikk szövegét az 1981: 7. törvényerejű rendelettel kihirdetett Jegyzőkönyv 1. cikke állapította meg.
10
A 3. § a 2006: CIX. törvény 158. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
11
A 4. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 158. § (6) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás