1964. évi 10. törvényerejű rendelet
1964. évi 10. törvényerejű rendelet
a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten, 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről1
1991.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétele a Duna Bizottság Igazgatójánál, Budapesten, 1963. szeptember 17-én megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten, 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről
A Szerződő Felek,
figyelembe véve a dunai hajózás rendjének tárgyában 1948. augusztus 18-án aláírt Egyezmény 14. és 16. cikkét,
figyelembe véve, hogy a Duna Bizottságot, annak tisztviselőit és a Duna Bizottságban részt vevő országok képviselőit mindegyik Szerződő Fél területén megilletik a feladataik végrehajtásához, valamint a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött Egyezményben foglalt célkitűzések megvalósításához szükséges kiváltságok és mentességek,
az alábbiakban állapodtak meg:
I. cikk
Jogi személyiség
A Duna Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi személy, és jogképessége kiterjed különösen
a) szerződések kötésére;
b) javak szerzésére, bérbevételére és elidegenítésére;
c) bírósági eljárásban való részvételre.
II. cikk
Javak, alapok, aktívák és okiratok
1. A Bizottság hivatalos helyiségei, irattára és mindenféle okiratai sérthetetlenek. A Bizottság bárhol található javai, alapjai, követelései és aktívái mentesek az államigazgatási és bírói beavatkozás minden formája alól, kivéve, ha a Bizottság valamely meghatározott esetben e mentességéről lemond.
2. A Bizottság mentes minden állami, valamint helyi egyenes adó és illeték alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kommunális és más hasonló szolgáltatásokért járó díjak megfizetésére.
3. A Bizottság a hivatali használatára szolgáló tárgyak tekintetében mentes minden vám és minden behozatali és kiviteli korlátozás alól.
4. A Bizottság feladatainak teljesítése érdekében a Szerződő Felek törvényes rendelkezéseinek figyelembevételével rendelkezik javaival, alapjaival és valutájával.
III. cikk
Közlési kedvezmények
1. A Bizottságot a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött Egyezményben részt vevő minden állam területén a postai, távirati és távbeszélő közlések elsőbbsége, díja és illetéke tekintetében legalább annyira kedvező elbánás illeti meg, mint amilyent az illető országban a diplomáciai képviseletek élveznek.
2. A Bizottságnak joga van rejtjel használatára, levelezésének futár útján vagy lepecsételt csomagban történő lebonyolítására, és ezek a diplomáciai képviseletek futárait, illetve csomagjait megillető kiváltságokat és mentességeket élvezik.
IV. cikk
Az Egyezmény tagállamainak képviselői
1. A Bizottságban részt vevő országok képviselőit és azok helyetteseit, amikor a Bizottság tevékenységével kapcsolatban tartózkodnak valamely Szerződő Fél területén, megilletik mindazok a kiváltságok és mentességek, amelyeket az illető országban a diplomáciai képviselők élveznek.
2. A Bizottság tagállamainak tanácsadóit és szakértőit, amikor a Bizottság tevékenységével kapcsolatban tartózkodnak valamely Szerződő Fél területén, a következő kiváltságok és mentességek illetik meg:
a) mentesség a letartóztatás, illetve őrizetbevétel, valamint a bírósági joghatóság alól;
b) minden irat és okmány sérthetetlensége;
c) személyes poggyászuk tekintetében ugyanazok a vámkedvezmények, amelyek az illető országban a diplomáciai képviseletek hasonló rangú munkatársait megilletik:
d) mentesség a személyes szolgálat, valamint az egyenes adók és illetékek alól az őket kinevező ország által folyósított illetményeik tekintetében.
Ha valamely adó kivetése állandó helybentartózkodástól függ, akkor az olyan időszakok, amelyek alatt az Egyezmény tagállamainak tanácsadói és szakértői az egyik Szerződő Fél területén hivatalos tevékenységük gyakorlása érdekében tartózkodnak, nem számítanak állandó helybentartózkodási időnek.
3. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek a jelen cikk 1. és 2. pontjában említett személyeket kizárólag hivatali érdekből illetik meg. Az Egyezmény minden tagállamának joga és kötelessége, hogy képviselőjének mentességéről minden olyan esetben lemondjon, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatást akadályozza, és a mentességről való lemondás nem okoz sérelmet azon céloknak, amelyek érdekében azt megadták.
4. A jelen cikk 1. és 2. pontjának rendelkezései a képviselőkre, helyetteseikre, tanácsadókra és szakértőkre nem vonatkoznak abban az országban, amelynek állampolgárai.
V. cikk
A Bizottság tisztviselői
1. A Bizottság megállapítja, hogy a jelen cikk rendelkezései a tisztviselők mely csoportjaira vonatkoznak. Az ezen csoportokba tartozó személyek nevét a Bizottság Titkárságának és szakszerveinek igazgatója közli az Egyezmény tagállamaival.
2. A Bizottság tisztviselői az Egyezmény tagállamainak területén
a) a Bizottság tevékenységével kapcsolatos hivatali működésük során végzett cselekedeteik tekintetében mentesek a bírósági és közigazgatási felelősségrevonás alól;
b) mentesek a személyes szolgálat alól;
c) a Bizottságtól élvezett illetményük tekintetében mentesek az egyenes adók és illetékek alól;
d) személyes poggyászuk tekintetében ugyanolyan vámkedvezményeket élveznek, mint az illető országban a diplomáciai képviseletek hasonló rangú munkatársai.
3. A Bizottság Titkárságának és szakszerveinek igazgatóját és helyetteseit a jelen cikk 2. pontjában meghatározott kiváltságokon és mentességeken kívül megilleti minden egyéb olyan kiváltság és mentesség, amelyet az illető országban a diplomáciai képviselők élveznek.
4. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek az abban említett személyeket kizárólag a Bizottság érdekében és a szolgálati feladataik független ellátása érdekében illetik meg. A Bizottságnak joga és kötelessége, hogy bármely tisztviselőt megillető mentességről minden olyan esetben lemondjon, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatást akadályozza, és arról a Bizottság érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.
5. A jelen cikk 2. b), 2. c) és 2. d) pontjának rendelkezései a Bizottság tisztviselőire nem vonatkoznak abban az országban, amelynek állampolgárai.
VI. cikk
Vitás kérdések szabályozása
A jelen Egyezmény alkalmazása, illetve értelmezése során esetleg felmerülő bármely vitás kérdést a vitában álló felek közös megegyezéssel rendezik.
Megegyezés hiányában a vitát a Bizottság elé terjesztik, amely a vitában álló feleknek az adott kérdés megoldására vonatkozóan ajánlásokat tesz.
VII. cikk
Záró rendelkezések
1. A jelen Egyezményt a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött 1948. évi Egyezmény tagállamai 1963. május 15-ig írhatják alá.
2. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Bizottságnál kell letenni.
3. 1963. május 15. után az Egyezményhez csatlakozhatnak a jelen cikk 1. pontjában említett államok. A csatlakozási okiratokat a Bizottságnál kell letenni.
4. Az Egyezmény az ötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letételének napján lép hatályba. Minden olyan állam számára, amely az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg, illetve ahhoz az után csatlakozik, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okirat letételének napján lép hatályba.
5. A jelen Egyezmény, amelynek orosz és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles, egy példányban készült, és a Bizottság irattárában kerül megőrzésre.
6. A Bizottság a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött 1948. évi Egyezmény minden részesének megküldi az Egyezmény megfelelő hitelesített másolatát, értesíti őket minden egyes megerősítő vagy csatlakozási okirat letételéről, és közli velük a jelen egyezmény hatálybalépésének időpontját.
Kelt Budapesten, az 1963. évi május hó 15. napján.”
(Aláírások.)
3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 1964. január 28-tól kezdődőleg kell alkalmazni.
1
A kihirdetés napja: 1964. április 18.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás