2/1965. (I. 24.) IM rendelet

1. § (1) A csekk tartalmazza:

(2)¹

2. § Az az okirat, amelyből az előbbi szakaszban megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem csekk, kivéve a következő pontokban foglalt eseteket:

3. § A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn; a kibocsátás alapja olyan kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, amely szerint a kibocsátó jogosult a követeléssel csekk útján rendelkezni. Ha azonban a csekk ezeknek az előírásoknak nem felel meg, ez az okiratnak, mint csekknek, érvényességét nem érinti.

4. § Csekk tekintetében elfogadásnak nincs helye. A csekken szereplő elfogadó nyilatkozat nem írottnak tekintendő.

5. § (1) A csekk szólhat:

(2) A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta „vagy a bemutatónak” vagy ezzel azonos értelmű kifejezés szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni.

(3) Az olyan csekk, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve, bemutatóra szóló csekknek tekintendő.

6. § (1) A csekk szólhat a kibocsátó saját rendeletére.

(2) A csekk harmadik személy számlájára is kibocsátható.

(3) Nem szólhat a csekk magára a kibocsátóra, kivéve ha a csekket a kibocsátó egyik telepe bocsátja ki a másik telepének címére.

7. § A csekken szereplő kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.

8. § A csekk szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen, feltéve hogy ez a harmadik személy bank.

9. § (1) Ha a csekken a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, eltérés esetében a betűkkel kiírt összeg érvényes.

(2) Az olyan csekk, amelyen az összeg betűkkel vagy számokkal többször is szerepel, eltérés esetében a legkisebb összeg erejéig érvényes.

10. § Ha a csekken olyan személy aláírása szerepel, aki csekk-kötelezettséget nem vállalhat, vagy ha azon hamis aláírás, nem létező személy aláírása vagy olyan aláírás van, amely – bármely más okból – nem kötelezi az aláírót vagy azt a személyt, akinek nevében a csekket aláírták, ez a többi aláíró kötelezettségét nem érinti.

11. § Ha valaki csekket ír alá olyan személy képviselőjeként, akinek képviseletére nem jogosult, a csekk alapján maga válik kötelezetté; ha fizet, ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyek az állítólagos képviseltet illették volna. Ugyanez áll az olyan képviselőre, aki a képviseleti jog határait túllépte.

12. § A kibocsátó felelős a fizetésért. Minden olyan kikötést, amellyel a kibocsátó ezt a felelősséget kizárja, nem írottnak kell tekinteni.

13. § Ha a csekk a kibocsátáskor hiányos volt, és a pótlás a létrejött megállapodástól eltér, a csekkbirtokossal szemben a megállapodás megszegésére csak abban az esetben lehet hivatkozni, ha a csekkbirtokos a csekket rosszhiszeműen szerezte, vagy a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

14. § (1) A megnevezett személyre szóló csekk, akár rajta van a kifejezett „rendeletére” záradék, akár nincs, csekkátruházás (forgatmány) útján átruházható.

(2) A megnevezett személyre szóló olyan csekk, amelyen a „nem rendeletre” vagy más azonos értelmű szavak szerepelnek, csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.

(3) A csekk átruházható a kibocsátóra is vagy bármely más kötelezettre. Ezek a személyek a csekket tovább átruházhatják.

15. § (1) A csekkátruházás csak feltétlen lehet. A csekkátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni.

2) A részleges csekkátruházás semmis.

(3) A címzett részéről történő csekkátruházás ugyancsak semmis.

(4) A bemutatóra szóló csekkátruházás üres csekkátruházásként érvényes.

(5) A címzettre szóló csekkátruházás csupán mint nyugta érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a címzettnek több telepe van, és az átruházás nem annak a telepnek a javára történt, amelyre a csekk szól.

16. § (1) A csekkátruházási nyilakozatot a csekkre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.

(2) A csekkátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet, s az állhat az átruházó puszta aláírásából is (üres átruházás). Az utóbbi esetben a csekkátruházás csak akkor érvényes, ha a csekk hátlapján vagy a toldaton szerepel.

17. § (1) A csekkátruházás átruházza a csekkből eredő valamennyi jogot.

(2) Üres csekkátruházás esetén a csekkbirtokos:

18. § (1) A csekkátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a csekk kifizetéséért.

(2) A csekkátruházó megtilthatja a további csekkátruházást; ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a csekket utóbb ruházták át.

19. § Az átruházható csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a csekkátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó csekkátruházás üres. A törölt csekkátruházásokat ebből a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az üres csekkátruházásra másik csekkátruházás következik, az utóbbi csekkátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a csekket üres csekkátruházás útján szerezte meg.

20. § A bemutatóra szóló csekken szereplő csekkátruházó nyilatkozat alapján az átruházó a megtérítési igényre vonatkozó rendelkezések szerint kötelezetté válik; de ezzel az okirat nem alakul át rendeletre szóló csekké.

21. § Ha a csekk valakinek a birtokából bármi módon elvész, az új csekkbirtokos azt csak akkor köteles kiadni – legyen az bemutatóra szóló csekk vagy olyan átruházható csekk, amelyhez jogát a 19. § szerint igazolja –, ha rosszhiszeműen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanságot követett el.

22. § Csekken alapuló keresettel megtámadott személy a csekkbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik előbbi csekkbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a csekkbirtokos a csekk megyszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

23. § (1) Ha a csekkátruházás e szavakat tartalmazza: „beszedésre érvényes”, „behajtás végett”, „meghatalmazásul”, vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzést, a csekkbirtokos a csekkből eredő minden jogot gyakorolhat ugyan, de a csekket csak ilyen meghatalmazási csekkátruházással ruházhatja át.

(2) A kötelezett ebben az esetben a csekkbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.

(3) A meghatalmazási csekkátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.

24. § (1) Az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele után, úgyszintén a bemutatásra megszabott határidő eltelte után történő csekkátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.

(2) A nem keltezett csekkátruházást – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy az az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele előtt, illetve az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtt keletkezett.

25. § (1) A csekk összegének kifizetését – egészben vagy részben – csekk-kezességgel lehet biztosítani.

(2) Ezt a biztosítékot – a címzett kivételével – harmadik személy vagy a csekk egyik aláírója is nyújthatja.

26. § (1) A csekk-kezességet a csekkre vagy a toldatra kell írni.

(2) A csekk-kezességet kifejezik ezek a szavak: „kezességet vállalok” vagy más azonos értelmű kifejezés; a nyilatkozatot a kezesnek alá kell írnia.

(3) A csekk előlapjára írt puszta aláírást kezességnek kell tekinteni, kivéve a kibocsátó aláírását.

(4) A csekk-kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták.

27. § (1) A csekk-kezes kötelezettsége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta.

(2) Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt, semmis, kivéve ha ez a semmisség alaki hibából ered.

(3) Ha a csekk-kezes a csekket kifizeti a csekkből eredő jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta, valamint azokkal szemben, akik az utóbbi iránt a csekk alapján kötelezettek.

28. § (1) A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés nem írottnak tekintendő.

(2) Ha a csekket a rajta feltüntetett kiállítási nap előtt mutatják be fizetés végett, azt a bemutatás napján kell kifizetni.

29. § (1) A csekket fizetés végett nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották.

(2) Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen vagy különböző földrészeken van-e.

(3) E § alkalmazása szempontjából ugyanazon a földrészen kibocsátott és fizetendő csekknek kell tekinteni azt a csekket, amelyet európai országban bocsátottak ki, és bármelyik földközi-tengerparti országban fizetendő, vagy fordítva.

(4) A fent említett határidők attól a naptól számítanak, amely a csekken mint kiállítási nap szerepel.

30. § Ha a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani.

31. § (1) A csekknek valamely leszámolóhelyen történő bemutatása fizetés végett történő bemutatásnak számít.

(2)² Leszámolóhely az a hitelintézet, amely a csekk címzettjével létrejött megállapodása alapján a csekk fizetés végett történő bemutatásakor a csekk címzettje nevében fizetést teljesít.

32. § (1) A csekk visszavonásának hatálya csak a bemutatási határidő elteltével kezdődik.

(2) Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is teljesíthet fizetést.

33. § Sem a kiállító halála, sem a csekk kibocsátása után bekövetkező cselekvőképtelensége nem érinti a csekk hatályát.

34. § (1) A címzett fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti.

(2) A csekkbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza.

(3) Részfizetés esetében a címzett követelheti, hogy a részfizetést a csekkre feljegyezzék, és számára nyugtát adjanak.

35. § Ha a címzett átruházható csekket fizet ki, köteles vizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.

36. § (1) Ha a csekk a fizetés helyén nem használatos pénznemről szól, összegét az ország pénznemében lehet fizetni, a fizetés napjának megfelelő érték szerint. Ha a bemuatáskor nem történt fizetés, a csekkbirtokos követelheti, hogy a csekkösszeget az ország pénzében – választása szerint – akár a bemutatása napjának, akár a fizetés napjának megfelelő árfolyamon fizessék.

(2) A fizetés helyén fennálló szokás határozza meg az idegen pénznem értékét. A kibocsátó azonban kikötheti, hogy a fizetendő összeget a csekken meghatározott árfolyam szerint számítsák.

(3) Az előbbi szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetésnek meghatározott pénznemben kell történnie (effektivitási záradék).

(4) Ha a csekk olyan pénznemre szól, amelynek a kiállítás és a fizetés országában ugyanaz a neve, de más az értéke, a vélelem az, hogy a fizetési hely pénznemét értették.

37. § (1) A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti; ennek hatályát a következő határozza meg.

(2) A megjelölés a csekk előlapjára helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú.

(3) A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha vonások között a „bank” vagy azonos értelmű kifejezés szerepel; a megjelölés hatálya különleges, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.

(4) Az általános hatályú megjelölést át lehet alakítani különlegessé, de a különleges hatályú megjelelölést általánossá nem.

(5) A megjelölésnek vagy a bank nevének törlését meg nem történtnek kell tekinteni.

38. § (1) Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak vagy saját ügyfelének fizetheti ki.

(2) A különleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk beszedésével másik bankot is megbízhat.

(3) Bank áthúzással megjelölt csekket csak valamelyik ügyfelétől vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.

(4) Az olyan csekket, amelyen több különleges hatályú megjelölés szerepel, a címzett csak akkor fizetheti ki, ha a csekken legfeljebb két megjelölés van, s közülük az egyik leszámoló hely által történő beszedés céljára szolgál.

(5) Ha a címzett vagy a bank a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.

39. § (1) A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekknek készpénzben történő kifizetését úgy, hogy a csekk előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: „elszámolásra” vagy azonos értelmű kifejezést.

(2) Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít.

(3) Az „elszámolásra” kifejezés törlése meg nem történtnek tekintendő.

(4) Ha a címzett a fenti rendelkezéseket megszegi, a csekkösszeg erejéig felel az okozott kárért.

40. § (1) A csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki, és a fizetés megtagadását az alábbi módon igazolja:

(2) Az óvást közjegyző veszi fel.

41. § (1) Az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállítani.

(2) Ha a csekket a határidő utolsó napján mutatják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani.

42. § (1) A csekkbirtokos a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját – „költség nélkül” kikötés esetében pedig a bemutatás napját – követő négy munkanapon belül értesíteni köteles. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést – az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével – az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.

(2) Ha az előző bekezdés értelmében valamelyik csekk-kötelezettnek értesítést adnak, azt ugyanolyan határidőben kezesével is közölni kell.

(3) Ha valamelyik átruházó címét nem jelölte meg, vagy olvashatatlanul írta, elgendő, ha az őt megelőző átruházót értesítik.

(4) Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a csekk puszta visszaküldése útján is.

(5) Az értesítésre kötelezettnek kell bizonyítania, hogy az értesítést a megszabott időben teljesítette. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják.

(6) Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait, de a mulasztásával okozot kárért – legfeljebb a csekk összegéig – felelős.

43. § (1) A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a csekkre írt és aláírt ilyen kikötéssel: „költség nélkül”, „óvás nélkül”, vagy más, azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a csekkbirtokost az alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett óvást vétessen fel, vagy azonos hatályú nyilatkozatot állíttasson ki.

(2) Ez a kikötés nem menti fel a csekkbirtokost sem az alól, hogy a csekket a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse. A határidő elmulasztásának bizonyítása azt terheli, aki arra a csekkbirtokossal szemben hivatkozik.

(3) Ha a kikötés a kibocsátótól ered, az a csekknek minden aláírójára kihat; ha pedig valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, csak ezzel szemben érvényes. Ha a csekkbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel vagy azzal azonos hatályú nyilatkozatot állíttat ki, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezestől származik , az óvás vagy azonos hatályú nyilatkozat költsége a csekk bármelyik aláírójától behajtható.

44. § (1) A csekk-kötelezettek a csekkbirtokos iránt egyetemlegesen felelősek.

(2) A csekkbirtokos jogosult a csekk-kötelezettekkel szemben akár egyenként akár együtesen fellépni, anélkül hogy figyelembe kellene vennie kötelezettségvállalásuk sorrendjét.

(3) Ugyanez a jog illeti meg a csekk bármelyik aláíróját, ha a csekket visszaváltotta.

45. § A csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti:

46. § Aki a csekket visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti:

47. § (1) Az a kötelezett, aki ellen megtérítési igényt érvényesítettek, vagy érvényesíhetnek, a visszaváltás ellenében követelheti, hogy neki a csekket, az óvást vagy azonos értelmű nyilatkozatot és a nyugtázott számlát kiadják.

(2) Az az átruházó, aki a csekket visszaváltotta, saját csekkátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.

48. § (1) Ha a csekk bemutatása, az óvás felvétele, vagy az azonos értelmű nyilatkozat megtétele a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a határidő meghosszabbodik.

(2) A csekkbirtokos köteles az őt megelőző átruházót az erőhatalom esetéről haladéktalanul értesíteni és ezt az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára feljegyezni; egyebekben itt is alkalmazni kell a 42. § rendelkezéseit.

(3) Az erőhatalom megszüntével a csekkbirtokos köteles a csekket fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha annak helye van, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot felvétetni.

(4) Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos – akár a bemutatási határidő előtt is – az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatás, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető.

(5) Nem tekinthetők erőhatalomnak azok a tények, amelyek csak a csekkbirtokos személyét vagy azt a személyt érik, akit a csekk bemutatásával az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvételével megbízott.

49. § A bemutatóra szóló csekk kivételével több azonos példányban állítható ki minden olyan csekk, amely más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották – vagy amely a kibocsátási ország tengerentúli területén fizetendő vagy fordítva –, vagy amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki, és ott is fizetendő, vagy végül amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki, és ugyanannak az országnak másik tengerentúli területén fizetendő. Ha a csekk több példányban készült, ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; enélkül minden példányt önálló csekknek kell tekinteni.

50. § (1) A csekkpéldányok egyikére teljesített fizetés a csekk-kötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti.

(2) Az átruházó, aki a csekkpéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyek aláírásukat viselik.

51. § Ha a csekk szövegét megváltoztatták, a változtatás után aláírók a megváltozott szöveg, az előtte aláírók pedig az eredeti szöveg szerint felelősek.

52. § (1) A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.

(2) A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.

(3) Ha a jogosult a követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszüntével az elévülés folytatódik.

(4) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg.

(5) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog szabályai szerint évül el.

53. § Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.

54. § (1) Ebben a törvényben „bank”-on olyan személyek és intézmények is értendők, amelyeket a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.

(2)³ E Cím alkalmazásában a bankkal egy tekintet alá esik azon pénzügyi intézmény, amely olyan papíralapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására jogosult, amelynek kibocsátása nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak.

55. § (1) Csekk bemutatása vagy óvása csak munkanapon történhet.

(2) Ha a csekkel kapcsolatos bármilyen cselekményre, különösen a bemutatásra, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat felvételére a törvény által megszabott határidő utolsó napja törvényes munkaszüneti nap, a határidő a következő első munkanapra kitolódik. A közbeeső munkaszüneti napokat a határidőbe be kell számítani.

56. § A törvényes határidőhöz nem számít hozzá az a nap, amelyen a határidő kezdődik.

57. § Sem törvényes, sem bírói kíméleti időnek nincsen helye.

58. § (1) Valamely személynek azt a képességét, hogy csekk útján kötelezettséget vállalhasson, hazájának törvénye határozza meg. Ha ez a hazai törvény úgy rendelkezik, hogy más ország törvénye az irányadó, ezt az utóbbi törvényt kell alkalmazni.

(2) Az a személy, aki az előbbi bekezdésben megjelölt törvény szerint csekk-kötelezettség vállalására nem képes, mégis érvényesen kötelezetté válik, ha a csekket olyan ország területén írta alá, amelynek törvénye szerint őt ez a képesség megilleti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály magyar természetes vagy jogi személy csekk-képességére nem érvényes.

59. § (1) A fizetési ország törvénye határozza meg azokat a személyeket, akik csekk címzettjei lehetnek.

(2) Ha a csekk a címzett személyében rejlő ok miatt e törvény szerint érvénytelen, ez nem érinti azoknak a kötelezettségeknek érvényességét, amelyek olyan országban teljesített aláírásokon alapulnak, ahol a törvény ilyen érvénytelenségi okot nem ismer.

60. § (1) A csekkre vonatkozó nyilatkozatok alakjára annak az országnak a törvénye irányadó, amelynek területén e nyilatkozatokat aláírták. Ebből a szempontból azonban elegendő annak az alakiságnak a megtartása is, amelyet a fizetési hely törvénye ír elő.

(2) Ha a csekkre írt nyilatkozat az előbbi bekezdés értelmében nem érvényes ugyan, de megfelel a tövényeknek abban az országban, ahol a csekkre utóbb írtak valamilyen nyilatkozatot, a későbbi nyilatkozat érvényességét nem érinti az, hogy a megelőző nyilatkozat alakja szabálytalan.

61. § A csekken alapuló kötelezettségek terjedelmét annak az országnak a törvénye határozza meg, amelynek területén a nyilatkozatokat aláírták.

62. § (1) A megtérítési kereset megindításának határidejét valamennyi aláírója az okirat kiállítási helyének törvénye határozza meg.

(2) Az elévülés nyugvására vagy megszakítására vonatkozó idegen jogszabályok Magyarország területén csak akkor alkalmazhatók, ha a kötelezettre nézve az 52. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknél nem kedvezőbbekezdés.

63. § (1) A fizetési ország törvénye határozza meg, hogy:

(2)⁴

64. § Az óvás alakját és felvételének határidejét, valamint a csekkre alapozott jogok gyakorlásához vagy fenntartásához szükséges egyéb cselekmények alakját annak az országnak a törvénye szabályozza, amelynek területén az óvást fel kell vétetni, vagy a cselekményt végre kell hajtani.

65. § (1) A rendelet az 1965. évi január hó 26. napján lép hatályba.

(2)⁵