103/1967. (IK 5.) IM utasítás

1. § (1) A szerződés 3. cikkében foglaltakhoz képest a bolgár hatóságokhoz intézett, kézbesítésre vagy egyéb jogsegélyre irányuló megkereséseket a bíróságok és közjegyzők, valamint a polgári és családjogi ügyekben eljáró egyéb hatóságok (pl. gyámhatóság) az igazságügyminiszterhez, az ügyészségek, valamint a bűnügyekben eljáró egyéb hatóságok (pl. rendőrség) pedig a legfőbb ügyészhez terjesztik fel.

(2) A bolgár hatóságoktól érkező jogsegély iránti megkereséseket az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész továbbítja a megkeresés teljesítésére illetékes magyar hatósághoz. Ez a hatóság a megkeresés teljesítése folytán keletkezett iratokat - kézbesítés esetén a címzett által aláírt tértivevényt - vagy a megkeresés teljesítésének esetleges akadályáról szóló értesítést az igazságügyminiszterhez, illetőleg a legfőbb ügyészhez terjeszti fel.

2. § (1) A magyar bíróságok és közjegyzők a jogsegélyforgalom során a kézbesítési kérelemhez az I. számú, egyéb jogsegély iránti kérelemhez a II. számú nyomtatványt (kétnyelvű űrlapot) használják, míg a bolgár hatóságoktól érkező, kézbesítésre vagy egyéb, jogsegélyre irányuló megkeresésekre a választ a III. számú nyomtatvány (kétnyelvű űrlap) felhasználásával adják meg [5. cikk (2) bek.]. Az űrlapokat a bíróságoknak és közjegyzőknek az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi osztályától esetenként kell igényelniük.

(2) Az űrlapok rovatait magyar nyelven kell kitölteni, azok szövegét szükség esetén ki lehet egészíteni, de ha a megfelelő kiegészítés nehézségbe ütközik, a megkereső levelet, illetve a válasziratot az űrlapok mellőzésével is el lehet készíteni. Az így elkészített irathoz fordítást csatolni nem kell.

3. § (1) A bolgár hatóságokhoz kézbesítés végett megküldött iratokat fordítással ellátni általában nem kell; ha a magyar hatóság az iratoknak a bolgár jogszabályokban meghatározott módon (kényszer útján) való kézbesítését kéri, ebben az esetben az iratok bolgár nyelvű fordítását csatolni kell [szerződés 8. cikk (1) bek.]. A fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával (Budapest, VI., Bajza u. 52.) kell elkészíttetni.

(2) A magyar hatóságokhoz bolgár vagy orosz nyelven intézett jogsegély iránti megkeresés lefordításáról - ha erre szükség van - a magyar hatóság gondoskodik. A fordítás költségeit a megkeresett hatóság költségvetésének terhére kell elszámolni. Nem kell fordítást készíttetni, ha az idegen nyelvű iratot a hatóság valamelyik dolgozója megérti.

4. § (1) A bolgár hatóságoktól az Igazságügyi Minisztérium útján érkező kézbesítési kérelmeket a járásbíróságok teljesítik. A kézbesítési eljárásra a szerződés 8-9. cikkében, valamint a 43/1953. (VIII. 20.) MT² rendeletben és az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott 13/1953. (IK 17.) IM-KPM-BM [korábban 500/1953. (IK 17.) IM] számú utasításban foglaltak irányadók.

(2) A szerződés 10. cikke értelmében, a Bolgár Népköztársaságban lakó magyar állampolgárok részére a magyar diplomáciai vagy konzuli hatóság útján is lehet iratokat kézbesíteni. Ezt a kézbesítési módot elsősorban abban az esetben célszerű igénybe venni, ha magyar külképviseletnél dolgozó személy részére kell iratokat kézbesíteni.

5. § (1) A magyar hatóság a jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a válaszirathoz csak a kért bizonyítás-felvételt tartalmazó iratokat (jegyzőkönyv, szakértői vélemény stb.), valamint a bolgár hatóság megkeresésének esetleges mellékleteit csatolja. A válasziratban a megkereső bolgár hatósággal közölni kell a megkeresés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek összegét. A megkeresést, valamint az ennek teljesítése során a magyar hatóságnál keletkezett egyéb iratokat nem kell a megkereső hatóságnak megküldeni. A bizonyítás-felvételt tartalmazó iratról másolatot kell visszatartani.

(2) A megkeresett bolgár hatóság által foganatosított megkeresés teljesítése során felmerült és közölt költségek megfizetésére (előlegezésére) a magyar hatóság a felet - feltéve, hogy költségmentesség nem illeti meg - a saját eljárási szabályai szerint az állam javára kötelezi, és végrehajtásáról hivatalból gondoskodik. A bíróság ilyen esetben a költségmentesség folytán előlegezett összegek behajtására vonatkozó szabályok szerint jár el.

(3) A levélben közölt költségeket a nem-kereskedelmi jellegű fizetések elszámolásánál alkalmazandó árfolyam szerint kell forintra átszámítani.

6. § A szerződés végrehajtása során a hagyatéki eljárásról szóló, a 2/1963. (III. 17:) IM rendelettel, a 2/1969. (I. 21.) IM rendelettel, a 2/1972. (II .3.) IM rendelettel, az 1/1975. (IX. 17.) IM rendelettel és a 3/1978. (III. 16.) IM rendelettel módosított 6/1958. (VII. 4.) IM rendelete (a továbbiakban: R.) a szerződésben és ebben az utasításban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) Bolgár állampolgárnak Magyarországon bekövetkezett haláláról a leltárelőadó (R. 3. §) a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti [szerződés 35. cikk (1) bekezdése]. Az értesítést a R. 2. sz. mintájának megfelelően kell elkészíteni.

(2) Ha magyar állampolgár hagyatéki ügyében örökösként vagy hagyományosként olyan bolgár állampolgár érdekelt, aki a Bolgár Népköztársaság területén is lakik, erről a leltárelőadó a szerződés 35. cikk (1) bekezdésében foglalt adatok feltüntetésével a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát értesíti [szerződés 35. cikk (2) bekezdés].

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében akkor is kell adni értesítést, ha az örökös vagy hagyományos személyi adatai egyáltalán nem, vagy csak részben ismeretesek.

(4) Ha a halálesetet a közjegyzőnek jelentették be, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát a közjegyző értesíti.

8. § Ha a hagyatéki eljárás lefolytatására a szerződés 34. cikke értelmében a bolgár hatóságnak van joghatósága és az illetékes bolgár hatóságtól a szerződés 35. cikkének (2) bekezdése alapján kapott értesítés a belföldi örökös vagy hagyományos személyi adatait egyáltalán nem, vagy csak részben tartalmazza, az örökös vagy hagyományos felkutatására irányuló intézkedéseket a Pénzintézeti Központ teszi meg.

9. § (1) A közjegyző a bolgár állampolgár után Magyarországon maradt végrendelet és annak kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv másolatát az illetékes bolgár hatósághoz való továbbítás céljából az igazságügyminiszterhez terjeszti fel (szerződés 37. cikke).

(2) A szerződés 37. cikkében foglaltakat a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról készült jegyzőkönyv tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a végrendelet hátrahagyásával belföldön meghalt magyar állampolgár után a Bolgár Népköztársaságban maradt hagyaték tekintetében az eljárás lefolytatására a szerződés 34. cikke értelmében bolgár hatóságnak van joghatósága, a leltárelőadó vagy közjegyző az igazságügyminiszterhez tett jelentéséhez [R. 82. §-ának (1) bekezdése] a végrendelet és annak kihirdetéséről készült jegyzőkönyv másolatát is csatolja.

10. § (1) Ha a leltárelőadó vagy a közjegyző arról szerez tudomást, hogy Magyarországon meghalt bolgár állampolgár után belföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt, a hagyatékot a R.-ben meghatározott módon leltározni kell, a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges, halasztást nem tűrő intézkedéseket pedig haladéktalanul meg kell tenni. A leltárelőadó vagy a közjegyző a tett intézkedésekről egyidejűleg a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének konzuli osztályát közvetlenül értesíti. Ha a hagyaték biztosítása vagy kezelése céljából további, vagy nem haladéktalanul foganatosítandó intézkedésekre, illetve a már megtett intézkedések módosítására van szükség, erről a nagykövetség konzuli osztályát még oly időben kell értesíteni, hogy annak módja legyen az intézkedések foganatosításánál közreműködni [szerződés 38. cikk (2) bekezdése].

(2) Abban az esetben, ha a bolgár állampolgár után belföldön ingóhagyaték maradt, a közjegyző a R. 83. §-a (1) bekezdésének megfelelő hirdetményt bocsát ki.

(3) Ha a hirdetményben megszabott határidőn belül belföldi hitelezők az ingóhagyatékkal szemben öröklési, vagy más polgári jogi címen igényt jelentettek be, erről a közjegyző a Bolgár Népköztársaság konzuli osztályát értesíti, a hagyatéki ingóságokat pedig az illetékes hatóság döntéséig visszatartja. Ha ez a hatóság közli, hogy a belföldi érdekeltek követelését kielégítették, vagy biztosították, illetőleg ha az illetékes hatóság az érdekeltek igényét elutasította, továbbá ha az örökösök a köztartozásokat kiegyenlítették (biztosították), a közjegyző az ingóságokat - a Magyar Nemzeti Bank engedélyének beszerzése után - a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetsége konzuli osztályának rendelkezésére bocsátja.

(4) A hagyaték kiszolgáltatására vonatkozóan a szerződés 39. cikkében foglaltak irányadók, tekintet nélkül arra, hogy a hagyatéki eljárást bolgár vagy magyar hatóság folytatta-e le.

11. § Ha a szerződés 48., illetve 57. cikke alapján a Bolgár Népköztársaságban végrehajtandó határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelmet magyar bírósághoz nyújtják be, a bíróságnak az iratok továbbítása előtt ellenőriznie kell, hogy a kérelemhez csatolták-e a szerződés 49., illetőleg 56. cikkében írt mellékleteket, valamint, hogy a kérelmet és mellékleteit ellátták-e fordítással.

12 § (1) A szerződés 52. cikkének c) pontja alapján a határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, “ha azt az igényt, amelyre a határozat vonatkozik, annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek az adós állampolgára, nem lehet érvényesíteni”. Ha tehát például olyan bolgár bírói ítélet végrehajtását kérik, amelyben a bolgár bíróság magyar állampolgárral szemben a kereset előterjesztését megelőző hat hónapnál régebbi időre ítélt meg tartásdíjat, a magyar bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a jogosultat a követelés érvényesítésében nem terheli-e a Csjt. 68, §-ában említett mulasztás. Ha erre vonatkozóan az ítélet adatokat nem tartalmaz és a végrehajtás iránti kérelemhez sem csatoltak megfelelő bizonyítékokat, a bíróságnak a szerződés 50. cikke alapján ezek pótlása iránt a határozatot hozó bolgár bíróságot meg kell keresnie. Ha ennek eredményeként a magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás terhelte, az ítélet végrehajtását a kereset előterjesztését megelőző hat hónapnál régebbi időre szóló tartásdíjra nézve meg kell tagadni.

(2) A szerződés 51. cikkének (1) bekezdésére figyelemmel az ilyen ügyekben a Vht 5. §-ának (2) bekezdését is alkalmazni kell. E szerint, ha a végrehajtást a kérelem előterjesztését megelőző hat hónapnál régebbi időre eső tartásdíj behajtására is kérik, az (1) bekezdésben említett eljárást kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kérelem előterjesztésétől visszamenőleg számított hat hónapra, munkabérre (egyéb járandóságra) vezetett végrehajtás esetén pedig a jövőben esedékes tartásdíjra nézve is a végrehajtást az (1) és (2) bekezdésben említett kérdések vizsgálatára tekintet nélkül haladéktalanul el kell rendelni.

13. § A magyar hatóságok a bolgár állampolgárok személyi állapotát érintő jogerős határozatok kiadmányát diplomáciai úton történő továbbítása céljából [szerződés 63. cikk (2) és (3) bekezdés] az illetékes főfelügyeleti hatósághoz terjesztik fel. A határozatban azt is fel kell tüntetni, hogy az eljáró hatóság a bolgár állampolgár állampolgárságát milyen adatok alapján állapította meg.

14. § Ha a bolgár állampolgár belföldön kiadatási bűntettet követett el és utána a Bolgár Népköztársaság területére távozott, az iratokat - az ügy állásához képest - vádemelés előtt az ügyész a legfőbb ügyészhez, vádemelés után pedig a bíróság az igazságügyminiszterhez terjeszti fel [szerződés 80. cikk (3) bekezdés]. A további eljárásra a 124/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 1. §-ában,³ illetve a 7/1973. Legf Ü utasítás 66. pontjában⁴ foglaltak az irányadók.

15. § Ha a Bolgár Népköztársaság területén tartózkodó személy kiadatása válik szükségessé, az ügyésznek, illetve a bíróságnak a Be 389. §-ában,⁵ valamint az igazságügyminiszter 124/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás 1. §-ában,⁶ illetve a 7/1973. Legf Ü utasítás 66. pontjában⁷ foglaltak szerint kell eljárnia.

16. § (1) A szerződés 69. cikkének (2) bekezdésében említett esetben a letartóztatást foganatosító hatóság a letartóztatásról a legfőbb ügyésznek haladéktalanul jelentést tesz. Erről a legfőbb ügyész az igazságügyminisztert értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóság a 69. cikk (2) bekezdése alapján elrendelt letartóztatás megszüntetése előtt nyolc nappal az igazságügyminiszterhez felterjesztést intéz annak közlése végett, hogy a szabályszerű kiadatási kérelem megérkezett-e.

17. § (1) A Bolgár Népköztársaság által kiadott személy ellen indított büntetőeljárást befejező jogerős határozat két kiadmányát az ügyben első fokon eljárt magyar bíróság az igazságügyminiszterhez haladéktalanul felterjeszti. Ha az ügyben a másodfokú bíróság is eljárt, ebben az esetben mind az első fokú, mind a másodfokú bíróság érdemi határozatának kiadmányát is fel kell terjeszteni (szerződés 77. cikk).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazandók akkor is, ha a bíróság a Bolgár Népköztársaság illetékes hatóságának kívánságára magyar állampolgár ellen folytatott le büntetőeljárást (szerződés 80. cikke).

18. § (1) Minden olyan esetben, amikor a kért jogsegély teljesíthetősége tekintetében kétség merül fel, a bíróság és a közjegyző az igazságügyminiszter, az ügyész pedig a legfőbb ügyész állásfoglalását kéri.

(2) Az igazságügyminiszter, illetőleg a legfőbb ügyész állásfoglalását kell kérni akkor is, ha a szerződés joghatóságot vagy az anyagi jogot meghatározó rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében kétség merül fel.

19. § Ez az utasítás kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1967. évi március hó 11. napjától kezdődően kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1953. évi augusztus hó 8. napján kelt magyar-bolgár polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés (1954. évi 2. tvr.) hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 6/1954. (IK 4.) IM utasítás.