1967. évi 16. törvényerejű rendelet
1967. évi 16. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság2 Kormánya között a légi járatok tárgyában Budapesten, 1966. évi április hó 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről3
1991.01.01.
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1966. évi szeptember hó 29. napján megtörtént.)4
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa5 a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a légi járatok tárgyában Budapesten, 1966. évi április hó 27. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya
között a légijáratok tárgyában
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya
között a légijáratok tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy tovább mélyítsék együttműködésüket a polgári légiközlekedés területén és fejlesszék kölcsönös légijárataikat, elhatározták a jelen Egyezmény megkötését. Ebből a célból meghatalmazottakat kinevezték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után megállapodtak az alábbiakban:
1. cikk
A jelen Egyezmény és Függeléke alkalmazása céljából az alábbi kifejezések értelmezése a következő:
(1) A Magyar Népköztársaság esetében a „légügyi hatóság” kifejezésen a Közlekedés- és Postaügyi Miniszter, illetve az a hatóság értendő, amely az említett miniszternek a polgári légiközlekedéssel kapcsolatos jelenlegi feladatai ellátására megbízást kap;
a Csehszlovák Szocialista Köztársaság esetében a „légügyi hatóság” kifejezésen a „Közlekedési Minisztérium - Polgári Légügyi Igazgatóság”, illetve az a hatóság értendő, amely az említett igazgatóság jelenlegi feladatainak ellátására megbízást kap.
(2) A „megállapodásszerű járatok” és a „meghatározott útvonalak” a jelen Egyezmény Függelékében rögzített nemzetközi légijáratokat és légiútvonalakat jelentik.
(3) A „kijelölt vállalat” az olyan légiközlekedési vállalatot jelenti, amelyet a Szerződő Felek a megállapodásszerű járatok üzemeltetésére bejelentenek egymásnak.
2. cikk
A Szerződő Felek a jelen Egyezményben és Függelékében meghatározott jogokat adják meg egymásnak abból a célból, hogy a megállapodásszerű járatokat a meghatározott útvonalakon megnyissák és üzemeltessék. A járatokat azonnal, vagy - a jogosított Szerződő Fél kívánsága szerint - későbbi időpontban lehet megnyitni.
3. cikk
(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetésére egy vagy több légiközlekedési vállalatot jelölhetnek ki.
(2) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés fenntartásával, a kijelölést kézhez vevő Szerződő Fél haladéktalanul megadja a kijelölt vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága megkövetelheti a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalattól annak igazolását, hogy alkalmas a nemzetközi légijáratokra hatályos jogszabályok és előírások betartására.
4. cikk
(2) A nemzetközi repülést végző légijárműveknek az egyik Szerződő Fél területére való belépését vagy az onnan való kilépését, valamint az e Szerződő Fél területén való üzemeltetését meghatározó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának légijárműveire is alkalmazandók.
(2) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat légijárműveinek utasai, személyzete és áruja tekintetében a másik Szerződő Fél területére történő érkezésekor és annak elhagyásakor be kell tartani azokat a jogszabályokat és előírásokat, amelyek az utasoknak, a személyzetnek és az árunak e területre való belépését, illetve az onnan való kilépését szabályozzák.
5. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat légijárművei, továbbá a fedélzetükön levő szokásos felszerelés, pótalkatrész, üzem- és kenőanyag, valamint fedélzeti készlet (beleértve az élelmiszert, italt és dohányneműt) a másik Szerződő fél területére érkezéskor és a kivitelkor vám-, adó- és illetékmentességet élvez e Fél vámelőírásainak betartása mellett.
(2) A nyújtott szolgáltatásokért járó díjak és illetékek kivételével azonos feltételek mellett vám-, adó- és illetékmentességet élvez:
a) az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának légijárművei által a megállapodásszerű járatok üzemeltetéséhez vételezett üzem- és kenőanyag abban az esetben is, ha ez az anyag annak a Szerződő Félnek a területe fölötti repüléshez szükséges, amelynek a területén vételezik;
b) az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatának légijárművei részére a másik Szerződő Fél területén vételezett, a nemzetközi légiforgalomban szükséges fedélzeti készlet e másik Szerződő Fél területén hatóságilag engedélyezett keretben;
c) az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata által a másik Szerződő Fél területére bevitt, a nemzetközi légiforgalomban használt légijárművek javítási és karbantartási munkáihoz szükséges pótalkatrész és földi műszaki berendezés.
(3) Az egyik Szerződő Fél kirakathatja a másik Szerződő Fél vámhatóságának hozzájárulásával, annak területén a nemzetközi légiforgalomban használt légijárművei fedélzetén levő szokásos felszerelést, üzem- és kenőanyagot, pótalkatrészt, valamint egyéb készletet. E felszerelés, anyag és készlet visszaszállításáig vagy vámkezeléséig az említett vámhatóság felügyelete alatt marad, de a tulajdonos vállalat rendelkezésére áll.
(4) Az egyik Szerződő Fél területére a fenti bekezdések értelmében mentességgel bevitt felszerelés, berendezés, készlet és anyag csak e Szerződő Fél vámhatóságának hozzájárulásával idegeníthető el.
(5) A légijármű fedélzetén az utasoknak eladásra szánt ún. apró fogyasztási cikkek, mint: cigaretta, ital, illatszer stb. vám-, adó- és illetékmentesek.
(6) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata tevékenységéhez szükséges, értékesítésre nem kerülő propaganda- és egyéb anyag a másik Szerződő Fél területére való bevitelkor a kölcsönösség alapján vám-, adó- és illetékmentességet élvez.
6. cikk
(1) A kölcsönösség elve alapján mindkét Szerződő Fél saját területén teljes adómentességet nyújt a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának a nemzetközi légiforgalomból származó haszon és bevétel után.
(2) Mindkét Szerződő Fél repülőtereinek és berendezéseinek használati díját az illetékes hatóságok által megállapított díjtételek szerint kell felszámítani.
7. cikk
Mindkét Szerződő Fél kijelölt vállalata légiközlekedési tevékenysége mértékével arányos létszámú műszaki és kereskedelmi személyzetet tarthat a másik Szerződő fél területén.
8. cikk
(1) A meghatározott útvonalakon üzemeltetett megállapodásszerű járatok célja az, hogy megfelelő kihasználási mutató megőrzése mellett olyan forgalmi kapacitást teremtsenek, amely az illető útvonalon tapasztalt és ésszerűen előrelátható forgalmi igénynek megfelel.
(2) A meghatározott útvonalakon szolgáltatott forgalmi kapacitást a jelen cikk (1) bekezdésében foglalt alapelvnek megfelelően a kijelölt vállalatok közötti megállapodás útján kell meghatározni; e megállapodás a két Szerződő Fél légügyi hatóságainak jóváhagyására szorul.
9. cikk
A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél alkalmazott menetrendekben a Szerződő Felek kijelölt vállalatainak kell megállapodniuk. Az így megállapított menetrendeket tervezett életbeléptetésük napja előtt jóváhagyásra a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni.
10. cikk
(1) A megállapodásszerű járatokra érvényes díjszabás meghatározása az alábbiak szerint történik:
a) az olyan többoldalú megállapodás alapján, amelynek a Szerződő Felek, vagy - adott esetben - a kijelölt vállalatok részesei; illetve
b) a két Szerződő Fél kijelölt vállalatainak megegyezése alapján az olyan járatok tekintetében, melyekre a fenti a) bekezdésben említett többoldalú megállapodás nem terjed ki. A díjszabás megállapításánál figyelembe kell venni minden lényeges tényezőt, mint az üzemeltetési költségeket, a járatok fontosabb jellemzőit és a többi légiközlekedési vállalat tarifáit.
(2) A kijelölt vállalatok által a fenti (1) bekezdés szerint megállapított díjszabás a Szerződő Felek légügyi hatóságainak jóváhagyására szorul.
(3) Ha valamely díjszabást az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt eljárás szerint nem lehet meghatározni, a díjszabásban a Szerződő Felek légügyi hatóságai egyeznek meg.
11. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelesek területükön a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata bajbajutott légijárművének minden lehető segítséget megadni.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatának légijárművét a másik Szerződő Fél területén baleset éri, az utóbbi Szerződő Fél a baleset okainak kiderítésére vizsgálatot indít és erről az első Szerződő Fél illetékes hatóságát azonnal értesíti. Az első Szerződő Fél illetékes hatósága szakértőit a kivizsgálásban való részvételre kiküldheti. A vizsgálatot folytató Szerződő Félnek a másik Szerződő Féllel a vizsgálatról készült jelentést és megállapításait közölnie kell.
12. cikk
A Szerződő Felek légügyi hatóságai szükség szerint közvetlenül érintkezésbe lépnek és tanácskozást folytatnak egymással abból a célból, hogy az Egyezmény és Függeléke végrehajtásával kapcsolatban szoros együttműködést teremtsenek. Bármelyik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére a tanácskozást a kérés kézhezvételétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni.
13. cikk
Az Egyezmény és Függelékének értelmezéséből vagy végrehajtásából a Szerződő Felek között felmerülő kétséget vagy vitát a Szerződő Felek légügyi hatóságaik közvetlen tárgyalásai révén rendezik; ha ezek eredménytelenek, a nézeteltérést diplomáciai úton kell megoldani.
14. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél bármikor javaslatot tehet a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezmény vagy Függeléke módosítására. A javasolt módosításra vonatkozó tárgyalást a javaslat benyújtásától számított hatvan napon belül kell a két Szerződő Fél között megkezdeni; a tárgyalást a két Szerződő Fél légügyi hatóságai egymás között folytathatják le.
(2) Az Egyezmény módosítása a Szerződő Felek közötti diplomáciai jegyzékváltás keltétől lép hatályba.
(3) Az Egyezmény Függelékét a Szerződő Felek légügyi hatóságai módosíthatják; az ilyen módosítás a légügyi hatóságok megállapodásában rögzített időponttól lép hatályba.
15. cikk
Az egyik Szerződő Fél bármikor közölheti a másik Szerződő Féllel a jelen Egyezmény felmondására vonatkozó szándékát. Ilyen esetben az Egyezmény attól a naptól számított egy év elmúltával veszti hatályát, mikor a felmondó értesítést a másik Szerződő Fél kézhez vette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megegyezéssel vissza nem vonják.
16. cikk
(1) Ez az Egyezmény azon a napon lép hatályba, mikor a Szerződő Felek diplomáciai jegyzékváltásban kölcsönösen értesítik egymást, hogy az Egyezményt illetékes szerveik jóváhagyták.
(2) Ennek az Egyezménynek a hatálybalépésével a Magyar Köztársaság Kormánya és a Csehszlovák Köztársaság Kormánya között a légijáratok tárgyában 1947. június 9-én Prágában kötött Egyezmény hatályát veszti.
Készült Budapesten, 1966. április 27-én, két-két példányban, magyar és cseh nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hivatalos.”
(Aláírások.)
3. § Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1966. évi szeptember hó 29. napjától kell alkalmazni.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A Csehszlovák Köztársaság államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
3
A kihirdetés napja: 1967. június 17.
4
A törvényerejű rendeletet a 39/2000. (III. 24.) Korm. rendelettel kihirdetett Megállapodás 21. cikk (2) bekezdése a Szlovák Köztársaság tekintetében hatályon kívül helyezte.
5
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás