1967. évi 23. törvényerejű rendelet
1967. évi 23. törvényerejű rendelet
az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1947. november 21-én kelt Egyezmény kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 csatlakozási okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek főtitkáránál 1967. augusztus 2-án megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 az Egyesült Nemzetek szakosított intézményeinek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban 1947. november 21-én kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ EGYEZMÉNY
a szakosított intézmények kiváltságairól és mentességeiről
Az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1947. november 21-én hagyta jóvá.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1946. február 13-án határozatot fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezete és különféle szakosított intézményei kiváltságainak és mentességeinek lehetséges egységesítéséről;
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és a szakosított intézmények között tanácskozások folytak a fenti határozat végrehajtásával kapcsolatban;
A fentiek alapján a Közgyűlés 1947. november 21-én elfogadott 179 (II) sz. határozatával jóváhagyta az alábbi Egyezményt, melyet elfogadás végett a szakosított intézményeknek és csatlakozás végett az Egyesült Nemzetek minden tagjának és minden más olyan államnak megküldött, amely egy vagy több szakosított intézménynek tagja.
I. cikk
Értelmezések és az Egyezmény hatálya
1. bekezdés. Az Egyezmény szempontjából:
(i) a „standard záradékok” kifejezés a II-IX. cikk rendelkezéseire vonatkozik.
(ii) a „szakosított intézmények” alatt;
a) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet;
b) az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete;
c) az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete;
d) a Nemzetközi Polgári Légiforgalmi Szervezet;
e) a Nemzetközi Pénzügyi Alap;
f) a Világbank ;
g) az Egészségügyi Világszervezet;
h) az Egyetemes Postaügyi Unió;
i) a Nemzetközi Távközlési Unió; és
j) minden egyéb, az Alapokmány 57. és 63. cikke értelmében az Egyesült Nemzetekkel kapcsolatban álló szervezet értendő.
(iii) Az „Egyezmény” bármely szakosított intézmény vonatkozásában azokat a standard záradékokat jelenti, amelyek az illető intézmény által a 36. és 38. bekezdés értelmében megküldött függelék végleges vagy módosított szövege alapján módosultak.
(iv) A III. cikk szempontjából a „javak és tulajdon” szavak egyaránt vonatkoznak azokra a javakra és arra a vagyonra, amelyeket valamely szakosított intézmény szervezeti funkcióinak előmozdítása érdekében kezel.
(v) Az V. és VII. cikk szempontjából a „tagok képviselői” kifejezés alatt a küldöttségek összes képviselői, helyettes képviselői, tanácsadói, műszaki szakértői és titkárai értendők.
(vi) A 13., 14., 15. és 25. bekezdésekben „a szakosított intézmény által összehívott ülések” kifejezés (1) a szakosított intézmény közgyűlésének és (bármilyen elnevezésű) végrehajtó szervének az üléseit; (2) bármely alkotmányos bizottságának az üléseit; (3) az általa összehívott bármely nemzetközi konferenciának az üléseit; és (4) bármelyik ilyen szerv minden bizottságának üléseit jelenti.
(vii) „Főigazgató” elnevezés alatt az adott szakosított intézmény vezető főtisztviselője értendő, akár főigazgatói, akár más címet visel.
2. bekezdés. Az ebben az Egyezményben részes államok azon szakosított intézmény vonatkozásában; amelyre ennek az Egyezménynek a hatálya a 37. bekezdés értelmében kiterjed, az illető intézménynek - illetve az ilyen intézménnyel kapcsolatban - a standard záradékokban szereplő kiváltságokat és mentességeket az ott meghatározott feltételek szerint megadják az e záradékok minden módosításának fenntartásával, amelyet az intézményre vonatkozó és a 36. vagy 38. bekezdés értelmében megküldött függelék végleges (vagy módosított) szövegének rendelkezései tartalmaznak.
II. cikk
Jogi személyiség
3. bekezdés. A szakosított intézményeknek jogi személyiségük van. Jogképességük kiterjed: (a) szerződések kötésére; (b) ingatlan és ingó javak megszerzésérére elidegenítésére; (c) bírói eljárás kezdeményezésére.
III. cikk
Javak, vagyon és tulajdon
4. bekezdés. A szakosított intézményeket, azok bárhol található és bárkinek birtokában levő javait és tulajdonát a joghatóság alól mentesség illeti, kivéve ha arról valamely meghatározott esetben kifejezetten lemondott. A mentességről való lemondás azonban nem terjed ki a végrehajtás alóli mentességre.
5. bekezdés. A szakosított intézmények helyiségei sérthetetlenek. A szakosított intézmények bárhol található és bárkinek a birtokában levő javai és tulajdona mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás, kisajátítás, illetve a végrehajtási, közigazgatási, bírósági vagy törvényhozási kényszer bármely más formája alól.
6. bekezdés. A szakosított intézmények levéltárai és általában a birtokukban, illetőleg kezelésükben levő okiratok őrzési helyükre való tekintet nélkül sérthetetlenek.
7. bekezdés. A szakosított intézmények minden pénzügyi ellenőrzésre, szabályozásra vagy fizetési halasztásra való tekintet nélkül:
a) vagyonnal, arannyal és bármiféle devizával rendelkezhetnek és bármely pénznemben lehet folyószámlájuk;
b) vagyonukat, aranyukat, illetve devizájukat egyik országból a másik országba vagy bármely ország területén szabadon átutalhatják és a birtokukban levő devizákat bármely más pénznemre átválthatják.
8. bekezdés. Minden szakosított intézmény a fenti 7. bekezdésben biztosított jogainak gyakorlásában az Egyezményben részes államok kormányainak előterjesztéseit olyan mértékben veszi tekintetbe, amelyben megítélése szerint ilyen előterjesztéseknek saját sérelme nélkül helyt adhat.
9. bekezdés. A szakosított intézmények, tulajdonuk, jövedelmeik és egyéb javaik:
a) mentesek minden egyes adó alól; mindazonáltal a szakosított intézmények önként értetődően nem kérik olyan adók alóli mentesítésüket, amelyek nem haladják meg a közüzemi szolgáltatások egyszerű ellenértékét;
b) mentesek minden vám és minden behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól a szakosított intézmények által hivatalos használatukra behozott vagy kivitt tárgyak tekintetében; mindazonáltal a mentesség felhasználásával behozott cikkeket azon ország területén, ahová behozták, önként értetődően nem szabad eladni hacsak nem az ezen ország kormánya által megállapított feltételek mellett;
c) mentesek minden vám és minden behozatali vagy kiviteli tilalom és korlátozás alól kiadványaik tekintetében.
10. bekezdés. Bár a szakosított intézmények elvileg nem igénylik az ingó vagy ingatlan javak árába beszámított fogyasztási illeték vagy forgalmi adó alól való mentesítésüket, mégis, ha hivatalos használatukra jelentősebb bevásárlásokat eszközölnek, amelyeknek ára ilyen természetű adókat és illetékeket foglal magában, az Egyezményben részes államok, amikor csak lehetséges, megfelelő igazgatási intézkedéseket tesznek ezen adók és illetékek összegének elengedésére vagy visszatérítésére.
IV. cikk
Közlési könnyítések
11. bekezdés. Minden szakosított intézményt hivatalos közlései tekintetében az Egyezményben részes minden állam területén legalább olyan kedvező elbánás illet meg, amilyen elbánást a szóban forgó állam kormánya a posta, kábeltáviratok, táviratok, rádiótáviratok, fényképtáviratok, távbeszélő közlések és más közlések elsőbbsége, díja és illetéke, valamint a sajtó és a rádió tájékoztatására szánt közlések díja tekintetében bármely más kormánynak, illetve diplomáciai képviseletének engedélyez.
12. bekezdés. A szakosított intézmények hivatalos levelezése és más hivatalos közlései tekintetében cenzúrát alkalmazni nem lehet.
A szakosított intézményeknek joguk van rejtjel alkalmazására, valamint saját levelezésüknek a diplomáciai futárokkal és csomagokkal azonos kiváltságokat és mentességeket élvező futárok és lepecsételt csomagok útján való továbbítására és vételére.
E bekezdés rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy azok az Egyezményben részes állam és valamely szakosított intézmény közötti megállapodáson alapuló megfelelő biztonsági óvintézkedések foganatosítását kizárják.
V. cikk
A tagok képviselői
13. bekezdés. A tagoknak valamely szakosított intézmény által összehívott ülésekre küldött képviselői e tisztségük gyakorlásának, valamint az ülés színhelyére való utazásuknak és onnan való visszatérésüknek ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesek a letartóztatás vagy fogvatartás, valamint személyes poggyászuk lefoglalása alól, továbbá hivatalos minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésük tekintetében mentesek mindennemű joghatóság alól;
b) valamennyi iratuk és okiratuk sérthetetlen;
c) joguk van rejtjel használatához és okiratoknak, illetve levelezésnek futár útján vagy lepecsételt csomagokban való vételéhez;
d) saját személyük és házastársuk azokban az országokban, amelyeket tisztségük gyakorlása közben felkeresnek, vagy amelyeken átutaznak, mentes mindennemű bevándorlást korlátozó szabály, a külföldiek bejelentésére vonatkozó minden előírás, valamint minden honvédelmi szolgálati kötelezettség alól;
e) a fizetési eszközökre és azok beváltására vonatkozó korlátozások tekintetében ugyanazok a kedvezmények illetik meg őket, mint idegen kormányoknak ideiglenes hivatalos kiküldetésben levő képviselőit;
f) személyes poggyászuk tekintetében ugyanazokat a mentességeket és kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai.
14. bekezdés. Avégből, hogy a szakosított intézmények által összehívott üléseken a tagok képviselőinek tisztségük betöltésében teljes szólásszabadságot és teljes függetlenséget biztosítsanak, az e minősítésükből folyó szóbeli vagy írásbeli fellépésük, illetve eljárásuk tekintetében a joghatóság alóli mentesség ezeket a személyeket azután is megilleti, miután megbízatásuk véget ért.
15. bekezdés. Abban az esetben, ha valamely adó esedékessége az adóalany tartózkodási idejétől függ, azt az időtartamot, amely alatt a tagoknak a szakosított intézmények által összehívott ülésekre küldött képviselői e tisztségük gyakorlása végett tartózkodnak valamely tagállam területén, a tartózkodási időbe nem lehet beszámítani.
16. bekezdés. A tagok képviselőit a kiváltságok és mentességek nem személyes előnyükre, hanem a szakosított intézményekkel kapcsolatos tisztségük független betöltésének biztosítása érdekében illetik meg. Ebből következően a tagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is képviselőjének mentességéről minden olyan esetben lemondani, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és amikor arról a mentesség céljának sérelme nélkül le lehet mondani.
17. bekezdés. A 13., 14., 15. bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni olyan állam hatóságaival szemben, amelynek a képviselő állampolgára, vagy amelynek képviselője, illetőleg képviselője volt.
VI. cikk
Tisztviselők
18. bekezdés. Minden szakosított intézmény kijelöli a tisztviselőknek azokat a csoportjait, amelyekre e cikk, valamint a VIII. cikk rendelkezései vonatkoznak. Ezt az illető intézményre vonatkozóan közli az Egyezményben részes összes államok kormányaival és az Egyesült Nemzetek főtitkárával. Az e csoportokba tartozó tisztviselők nevét megfelelő időszakonként közölni kell a fent említett kormányokkal.
19. bekezdés. A szakosított intézmények tisztviselői:
a) hivatalos minőségükben végzett (mind szóbeli, mind írásbeli) ténykedésük tekintetében mentesek a joghatóság alól;
b) a szakosított intézményektől kapott minden illetményük és járandóságuk tekintetében adómentességet élveznek az Egyesült Nemzetek Szervezete tisztviselőivel azonos feltételek mellett;
c) házastársukkal és eltartott családtagjaikkal együtt mentesek a bevándorlást korlátozó szabályok és a külföldiek bejelentésére vonatkozó előírások alól;
d) a fizetési eszközök beváltása tekintetében ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai;
e) nemzetközi válság idején házastársukkal és eltartott családtagjaikkal együtt hazatérésük tekintetében ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai;
f) hivataluknak az illető országban első ízben történő átvétele alkalmával berendezési tárgyaikat és értékeiket vámmentesen hozhatják be.
20. bekezdés. A szakosított intézmények tisztviselői mentesek minden honvédelmi szolgálati kötelezettség alól, feltéve, hogy ez a mentesség annak az államnak a vonatkozásában, melynek állampolgárai, a szakosított intézmények azon tisztviselőire korlátozódik, akiket a szakosított intézmény főigazgatója által összeállított és az illető állam által jóváhagyott jegyzék név szerint megjelöl.
A szakosított intézmények egyéb tisztviselőinek honvédelmi szolgálatra történő behívása esetén az állam az illető szakosított intézmény kérelmére olyan mértékű szolgálati halasztást engedélyez, amely szükséges ahhoz, hogy az érdemi munka folytatásának megszakítását elkerüljék.
21. bekezdés. A 19. és 20. bekezdésben meghatározott kiváltságok és mentességek mellett minden szakosított intézmény főigazgatóját, valamint a távolléte alatt nevében eljáró bármely tisztviselőt saját személye, házastársa és kiskorú gyermekei tekintetében ugyanazok a kiváltságok, mentességek, mentesítések és kedvezmények illetik meg, amelyeket a nemzetközi jog értelmében a diplomáciai követek élveznek.
22. bekezdés. A tisztviselőket a kiváltságok és mentességek kizárólag a szakosított intézmények érdekében és nem saját személyes előnyükre illetik meg. Minden szakosított intézménynek joga és kötelessége lemondani valamely tisztviselő mentességéről minden olyan esetben, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatás menetét akadályozná és amikor arról a szakosított intézmény érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.
23. bekezdés. Minden szakosított intézmény a tagállamok illetékes hatóságaival mindenkor együttműködik az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése és a rendőrhatósági intézkedések megtartásának biztosítása, valamint az ebben a cikkben felsorolt kiváltságokkal, mentességekkel és kedvezményekkel való visszaélések elkerülése érdekében.
VII. cikk
Kiváltságokkal való visszaélés
24. bekezdés. Ha az Egyezményben részes állam úgy véli, hogy az Egyezményben biztosított valamely kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés esete forog fenn, akkor a szóban forgó állam és az illető szakosított intézmény között tanácskozást folytatnak, hogy megállapítsák, történt-e visszaélés, és - ha igen -, hogy a visszaélés megismétlődésének megakadályozását megkíséreljék. Ha az ilyen irányú tanácskozások nem vezetnek az Egyezményben részes állam és a szakosított intézmény számára kielégítő eredményre, a kiváltsággal vagy mentességgel való visszaélés megállapításának kérdését a 32. bekezdés értelmében a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni. Ha a Nemzetközi Bíróság visszaélés megtörténtét állapítja meg, a visszaélés által érintett, az Egyezményben részes államnak az illető szakosított intézmény értesítése után jogában áll az intézmény vonatkozásában a visszaélés tárgyát képező kiváltság vagy mentesség kedvezményét visszavonni.
25. bekezdés. 1. A tagoknak a szakosított intézmények által összehívott ülésekre küldött képviselőit e tisztségük gyakorlásának, valamint az ülés színhelyére való utazásuknak és onnan való visszatérésüknek ideje alatt, valamint a 18. bekezdés alapján kijelölt tisztviselőket hivatalos minőségükben kifejtett ténykedésük miatt a helyi hatóságok nem kényszeríthetik annak az országnak az elhagyására, amelynek területén tisztségüket gyakorolják. Abban az esetben azonban, ha ilyen személy az illető országban hivatalos megbízatásának körén kívül eső tevékenysége során követ el visszaélést a tartózkodással kapcsolatos kiváltság tekintetében, az érintett ország kormánya távozásra kényszerítheti, az alábbiak fenntartásával:
2. (I) A tagok képviselői, vagy a 21. bekezdés alapján diplomáciai mentességet élvező személyek csak az illető országba akkreditált diplomáciai követekre érvényes diplomáciai eljárásnak megfelelően kényszeríthetők az ország elhagyására.
(II) Olyan tisztviselő esetében, akire a 21. bekezdés nem vonatkozik, kiutasítási határozatot csak a szóban forgó ország külügyminiszterének jóváhagyásával lehet hozni, amire csak az illető szakosított intézmény főigazgatójával való tanácskozás után kerülhet sor; továbbá, ha a tisztviselő ellen kiutasítási eljárás indult, a szakosított intézmény főigazgatója jogosult az eljárásban részt venni annak a személynek a képviseletében, aki ellen az eljárás folyik.
VIII. cikk
Utazási igazolvány
26. bekezdés. A szakosított intézmények tisztviselői jogosultak az Egyesült Nemzetek utazási igazolványainak használatára, éspedig azoknak az ügyrendi szabályozásoknak az alapján, amelyeket az Egyesült Nemzetek főtitkára dolgoz ki a szakosított intézmények illetékes szerveivel, amely intézmények utazási igazolványok kiadására esetleg külön felhatalmazást kapnak. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az Egyezményben részes államokat minden ilyen ügyrendi szabályozásról értesíti.
27. bekezdés. Az Egyezményben részes államok a szakosított intézmények tisztviselői részére kiállított ENSZ utazási igazolványokat érvényes útiokmányként elismerik és elfogadják.
28. bekezdés. Az említett utazási igazolványok tulajdonosainak (esetleg szükséges) beutazási engedély iránti kérelmét, ha ahhoz igazolást mellékelnek arról, hogy a szakosított intézmény megbízásából utaznak, a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálják. Az utazási igazolványok tulajdonosainak gyors utazását ezenkívül is megkönnyítik.
29. bekezdés. A 28. bekezdésben említettekhez hasonló kedvezményeket nyújtanak a szakértőknek és más olyan személyeknek, akik - bár nem rendelkeznek az Egyesült Nemzetek utazási igazolványával igazolják, hogy valamely szakosított intézmény megbízásából utaznak.
30. bekezdés. A szakosított intézmények főigazgatói, ezek helyettesei, osztályvezetői és más olyan tisztségviselői, akik a szakosított intézmények osztályvezetőjével legalább egyenlő rangban vannak, ha az Egyesült Nemzetek utazási igazolványával és a szakosított intézmények megbízásából utaznak, ugyanazokat az utazási kedvezményeket élvezik, mint a diplomáciai képviseletek megfelelő rangú tagjai.
IX. cikk
Jogviták rendezése
31. bekezdés. Minden szakosított intézmény megfelelő eljárásmódot állapít meg:
a) a szerződések tekintetében vagy egyéb magánjogi ügyekben felmerülő jogviták rendezésére, amelyekben a szakosított intézmény félként van érdekelve;
b) azoknak a jogvitáknak a rendezésére, amelyekben a szakosított intézmény oly tisztviselője érdekelt, aki hivatali állásánál fogva mentességet élvez, ha a mentességről a 22. bekezdés alapján nem mondtak le.
32. bekezdés. Az Egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden jogvitát a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni, feltéve, hogy a felek az adott esetben más eljárásmódban nem egyeznek meg. Ha egyfelől valamely szakosított intézmény, másfelől valamely tag között keletkezik jogvita, akkor az Alapokmány 96. cikke és a Bíróság Alapszabályzatának 65. cikke, valamint az Egyesült Nemzetek és az illető szakosított intézmény közötti megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján minden felmerült jogi kérdésben tanácsadó véleményt kell kérni. A Bíróság véleményét a felek ügydöntőnek fogadják el.
X. cikk
Függelékek és az Egyezménynek
az egyes szakosított intézményekre történő
alkalmazása
az egyes szakosított intézményekre történő
alkalmazása
33. bekezdés. A standard záradékok mindegyik szakosított intézményre vonatkoznak minden olyan módosítás fenntartásával, amelyet a 36. és 38. bekezdés értelmében az illető intézményre vonatkozó függelék végleges (vagy módosított) szövege előír.
34. bekezdés. Az Egyezmény rendelkezéseit mindegyik szakosított intézmény vonatkozásában az alapokmány szerinti hatáskörének figyelembevételével kell értelmezni.
35. bekezdés. Az 1-9. sz. függeléktervezetek az azokban megnevezett szakosított intézményre vonatkozó javaslatok. Az 1. bekezdésben név szerint nem említett szakosított intézmény esetében az Egyesült Nemzetek főtitkára az ilyen intézménynek a Gazdasági és Szociális Tanács által ajánlott függeléktervezetet küld.
36. bekezdés. Mindegyik függelék végleges szövegének az tekintendő, amelyet az illető szakosított intézmény alkotmányos eljárásának megfelelően jóváhagyott. Minden szakosított intézmény az általa jóváhagyott függelék egy másolatát megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának, és a függelék ettől kezdve a 35. bekezdésben említett tervezet helyébe lép.
37. bekezdés. Az Egyezmény mindegyik szakosított intézményre nézve akkor válik hatályossá, amikor az intézmény a rá vonatkozó függelék végleges szövegét az Egyesült Nemzetek Főtitkárának megküldte és őt arról tájékoztatta, hogy a szóban forgó függelékkel módosított standard záradékokat elfogadja és kötelezi magát arra, hogy végrehajtja a 8., 18., 22., 23., 24., 31., 32., 42. és 45. bekezdéseket (a 32. bekezdés minden olyan módosításának fenntartásával, amelyet azért kellett alkalmazni a függelék végleges szövegén, hogy az összhangba kerüljön az intézmény alapokmányával), valamint a függelék minden olyan rendelkezését, amelyből az intézményre kötelezettségek származnak. A főtitkár az Egyesült Nemzetek Szervezete valamennyi tagállamához és a szakosított intézmények egyéb tagállamaihoz eljuttatja a jelen bekezdés alapján neki megküldött összes függelékek és a 38. bekezdés alapján megküldött módosított függelékek hiteles másolatait.
38. bekezdés. Abban az esetben, ha a végleges függeléknek a 36. bekezdés alapján történt megküldése után valamely szakosított intézmény alkotmányos eljárásának megfelelően a függelékhez módosításokat fogad el, a függelék módosított szövegét megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának.
39. bekezdés. Ezen Egyezmény rendelkezései semmilyen formában nem korlátozhatják vagy sérthetik azokat a kiváltságokat és mentességeket, melyeket bármely szakosított intézmény részére valamely állam annál fogva biztosított vagy ezután biztosít, hogy a szakosított intézmény székhelye vagy regionális hivatala ennek az államnak a területén van. Az Egyezmény nem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármely részes állam és szakosított intézmény között kiegészítő megállapodások kötését az Egyezmény rendelkezéseinek kiigazításáról vagy az abban biztosított kiváltságok és mentességek kiterjesztéséről vagy korlátozásáról.
40. bekezdés. A szakosított intézmény által az Egyesült Nemzetek főtitkárának a 36. bekezdés (illetve módosított függelék esetében a 38. bekezdés) értelmében megküldött függelék végleges szövegével módosított standard záradékoknak önként értetődően összhangban kell állniuk az illető intézmény akkor érvényben levő alapokmányának rendelkezéseivel, amennyiben pedig ennek érdekében az alapokmány módosítása válik szükségessé, az ilyen módosítást az intézmény alkotmányos eljárásának megfelelően már a végleges (vagy módosított) függelék megküldése előtt hatályba kell léptetni.
Ezen Egyezmény hatálya nem szünteti meg és nem csorbítja a szakosított intézmény alapokmányának rendelkezéseit, sem azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyekkel az intézmény egyébként rendelkezik, s amelyeket megszerez, illetve amelyek reá hárulnak.
XI. cikk
Záró rendelkezések
41. bekezdés. Az Egyesült Nemzetek tagjának és (a 42. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával) a szakosított intézmény tagállamának ezen Egyezményhez való csatlakozása a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál való letétbe helyezésével történik és a letétbe helyezés napján lép hatályba.
42. bekezdés. Minden érdekelt szakosított intézmény az Egyezmény szövegét a vonatkozó függelékekkel együtt megküldi tagjai közül azoknak, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és felhívja őket, hogy reá nézve csatlakozzanak az Egyezményhez, az intézményre vonatkozó csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál vagy a szakosított intézmény főigazgatójánál való letétbe helyezésével.
43. bekezdés. Az Egyezményben részes minden állam csatlakozási okiratában megjelöli azt a szakosított intézményt vagy intézményeket, amelyre vagy amelyekre nézve kötelezettséget vállal az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására. Az Egyezményben részes minden állam az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett utólagos írásbeli bejelentéssel kötelezettséget vállalhat az Egyezmény rendelkezéseinek egy vagy több további szakosított intézményre nézve történő alkalmazására. Az erről szóló bejelentés a főtitkár által történő kézhezvétele napján lép hatályba.
44. bekezdés. Ez az Egyezmény valamely szakosított intézmény és az Egyezményben részes állam között akkor lép hatályba, amikor az a 37. bekezdés értelmében az illető intézményre nézve hatályossá vált és a részes állam a 43. bekezdés értelmében kötelezettséget vállalt az Egyezmény rendelkezéseinek az illető intézményre történő alkalmazására.
45. bekezdés. Az Egyesült nemzetek főtitkára az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tagját, valamint a szakosított intézmények minden tagját és ezek főigazgatóit a 41. bekezdés alapján hozzá érkezett minden csatlakozási okirat letétbe helyezéséről és a 43. bekezdés alapján megküldött utólagos bejelentésekről tájékoztatja. Minden szakosított intézmény főigazgatója az Egyesült Nemzetek főtitkárát és az illető intézmény tagjait a 42. bekezdés értelmében nála letett minden csatlakozási okirat letétbe helyezéséről tájékoztatja.
46. bekezdés. Abban az esetben, ha bármely állam nevében csatlakozási okiratot vagy utólagos bejelentést helyeznek letétbe, az illető állam saját jogszabályai szerint léptetheti hatályba az Egyezménynek a fent említett csatlakozási okiratban vagy bejelentésekben megjelölt intézményekre vonatkozó összes függelékek végleges szövegével módosított rendelkezéseit.
47. bekezdés. 1. Ezen bekezdés 2. és 3. pontjában foglalt rendelkezések fenntartásával az Egyezményben részes minden állam kötelezi magát, hogy az Egyezményt a csatlakozási okiratban vagy utólagos bejelentésében megjelölt minden szakosított intézményre mindaddig alkalmazza, amíg az illető intézményre egy módosított Egyezmény vagy függelék nem válik hatályossá és az említett állam a módosított Egyezményt vagy függeléket el nem fogadta. Módosított függelék esetében az elfogadás az államok részéről az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett bejelentés útján történik és a főtitkár által történő kézhezvétel napján lép hatályba.
2. Az Egyezményben részes minden állam azonban, amely nem vagy már nem tagja valamely szakosított intézménynek, az Egyesült Nemzetek főtitkárának és az illető intézmény főigazgatójának írásbeli bejelentést tehet arról, hogy meghatározott időponttól kezdve, de legkorábban a bejelentés kézhezvétele után három hónappal az Egyezményben biztosított kedvezményeket az illető intézménytől meg szándékozik vonni.
3. Az Egyezményben részes minden állam minden olyan szakosított intézménytől, amelynek az Egyesült Nemzetekkel való kapcsolata megszűnik, megvonhatja a jelen Egyezményben biztosított kedvezményeket.
4. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az e bekezdés rendelkezései alapján megküldött minden bejelentésről az Egyezményben részes valamennyi tagállamot tájékoztatja.
48. bekezdés. Az Egyezményben részes államok egyharmadának kérésére az Egyesült Nemzetek főtitkára konferenciát hív össze az Egyezmény módosítása tárgyában.
49. bekezdés. Az Egyesült Nemzetek főtitkára az Egyezmény másolatát minden szakosított intézménynek és az Egyesült Nemzetek minden tagállama kormányának megküldi.”
3. §4 E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1967. augusztus 2-ától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az ügykör szerint érdekelt miniszterekkel egyetértésben a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1967. szeptember 7. A törvényerejű rendeletet a 2021: LXI. törvény 6. §-a hatályon kívül helyezte 2021. június 4. napjával.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § a 2006: CIX. törvény 159. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás