1968. évi 11. törvényerejű rendelet
1968. évi 11. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és India Kormánya között a légi járatok tárgyában Új-Delhiben, 1966. évi február hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése Budapesten, az 1966. évi december hó 16. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság Kormánya és India Kormánya között a légijáratok tárgyában Új-Delhiben, 1966. évi február hó 23. napján aláírt és december hó 16. napján hatályba lépett Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és India
Kormánya között a légijáratok tárgyában
Kormánya között a légijáratok tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya
és
India Kormánya
FIGYELEMBEVÉVE, hogy a kereskedelmi repülés, mint a népeket összekötő közlekedési eszköz és népek közötti baráti megértés és jóindulat hordozója napról napra nagyobb lehetőségeket kínál;
FIGYELEMBEVÉVE, hogy kívánatos a két ország között és azokon túl az egyenlőség és a viszonosság alapján légijáratokat szervezni és így a polgári repülés területén meglevő kapcsolataikat erősíteni;
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy a fenti célokból Egyezményt kössenek:
AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:
I. cikk
Az Egyezmény szempontjából, hacsak a szövegösszefüggés mást nem kíván meg:
a) a „légügyi hatóság” kifejezés a Magyar Népköztársaság esetében a közlekedés- és postaügyi minisztert, és India esetében a polgári repülés főigazgatóját, illetve azt a személyt, vagy szervet jelenti, amelyet az említett miniszter, illetve főigazgató jelenlegi teendőinek ellátásával megbíznak;
b) a „terület” szó egy Állammal kapcsolatban az Állam felségjoga alá tartozó földterületet, az odatartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti;
c) a „légijárat” szó olyan menetrendszerű légijáratot jelent, amelyet légijármű végez utasok, posta vagy áru fuvarozása céljából;
d) a „nem-kereskedelmi célú leszállás” olyan leszállást jelent, amely nem utasok, áru, vagy posta felvétele, illetve leadása miatt történik;
e) a „megállapodásszerű légijárat” kifejezés az Egyezmény alapján üzemeltethető légijáratokat jelenti;
f) a „meghatározott útvonal” kifejezés az Egyezmény Függelékében megállapított azokat a légiútvonalakat jelenti, amelyeken a megállapodásszerű légijáratokat üzemeltetni lehet;
g) a „kijelölt vállalat” kifejezés olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága az Egyezmény III. cikkével összhangban írásban kijelölt a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának.
II. cikk
(1) A Szerződő Felek megadják egymásnak a jelen Egyezményben meghatározott jogokat abból a célból, hogy a Függelékben megjelölt útvonalon légijáratokat tarthassanak fenn.
(2) A jelen Egyezmény rendelkezéseitől függően, a Szerződő Felek által kijelölt egy-egy vállalat a menetrendszerű járatok tekintetében az alábbi jogokat élvezi:
a) leszállás nélkül átrepülhet a másik Szerződő Fél területe felett;
b) nem-kereskedelmi célból leszállhat a másik Szerződő Fél területén; és
c) megállapodásszerű járatnak meghatározott útvonalon való üzemeltetése során leszállhat a másik Szerződő Fél területének abban a helységében, amelyet a jelen Egyezmény Függeléke az említett útvonal szempontjából feltüntet, és ott nemzetközi forgalomban fuvarozott, az első Szerződő Fél területéről, vagy harmadik állam területéről induló, illetve oda irányuló utasokat, árut és postát felvehet, illetve leadhat.
(3) E cikk (2) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél vállalatának a másik Szerződő Fél területén olyan utas, áru vagy posta felvételére, akinek, illetve amelynek rendeltetése az utóbbi Szerződő Fél területének egy másik helysége.
III. cikk
(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egy-egy vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben.
(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, de e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak kielégítő igazolását:
a) hogy eleget tesz az e hatóságok által a légijáratok üzemeltetésére rendszeresen alkalmazott jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek;
b) hogy tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Félnek vagy e Fél állampolgárainak a kezében van.
(4) Mindkét Szerződő Félnek jogában áll az üzemeltetési engedélyt visszatartani, ha nem bizonyosodott meg arról, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata megfelel a fenti (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(5) A megállapodásszerű légijáratokat a fentiek szerint kijelölt és engedélyezett vállalat döntése szerint azonnal vagy később indíthatja meg, feltéve, hogy a jelen Egyezmény rendelkezéseinek eleget tett.
IV. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél fenntartja a jogot, hogy az üzemeltetési engedélyt visszavonja, vagy az Egyezmény II. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata által való gyakorlását felfüggessze, illetve olyan feltételeket szabjon, amelyeket a jogok gyakorlásával kapcsolatban szükségesnek ítél:
a) ha kétség támad afelől, hogy az említett vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél, vagy e Szerződő Fél állampolgárainak kezében van-e; vagy
b) ha az említett vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és előírásait nem tartja be; vagy
c) ha a vállalat egyéb módon nem az ebben az Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
(2) A fenti (1) bekezdésben körülírt jog gyakorlására csak azután kerülhet sor, hogy az egyik Szerződő Fél ilyen szándékáról a másik Szerződő Felet értesítette és a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti tanácskozás az említett értesítés keltétől számított negyvenöt (45) napon belül nem vezetett megegyezéshez; ennek ellenére a fenti (1) bekezdésben foglalt jogokat a tanácskozást megelőzően is gyakorolni lehet, ha az üzemeltetés azonnali felfüggesztésére vagy a feltételek meghatározására a jogszabályok és előírások, illetve a jelen Egyezmény rendelkezései további megsértésének elkerülése végett szükség van.
V. cikk
(1) A nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek a Szerződő Felek területére való belépésére és onnan való távozására, valamint e légijárműveknek a Szerződő Felek területén való üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat légijárműveire is vonatkoznak. A Szerződő Felek légijárművei a másik Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való távozáskor és az e területen való tartózkodás alatt az említett jogszabályokat és előírásokat betartani kötelesek.
(2) Az egyik Szerződő Félnek azokat a jogszabályait és előírásait, amelyek a légijármű fedélzetén levő utasoknak, személyzetnek, árunak és postának a területére való bebocsátására és onnan való távozására vonatkoznak - így a belépésre, kezelésre, bevándorlásra, útlevélre, vámra és vesztegzárra vonatkozó szabályokat - a Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való kilépéskor és az e területen való tartózkodás alatt a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat légijárművei fedélzetén levő utasok, személyzet, áru és posta tekintetében is be kell tartani.
VI. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatának a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan eredő menetrendszerű járatán történő fuvarozás során alkalmazott díjtételeit megfelelő szinten kell megállapítani, kellő figyelemmel az összes lényeges tényezőre, mint: üzemeltetési költségek, ésszerű haszon és az egyes járatok jellegzetességei (így a gyorsaság és kényelem).
(2) A fenti (1) bekezdésben hivatkozott díjtételekben a két Szerződő Fél kijelölt vállalatának kell megállapodnia.
(3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok valamely díjtételben nem tudnak megállapodni, a Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a nézeteltérést az Egyezmény XVII. cikkének megfelelően rendezzék.
(4) Ha a díjtételeket a cikk rendelkezéseivel összhangban határozták meg, a díjak mindaddig hatályban maradnak, míg ugyancsak a jelen cikknek megfelelően új díjtételeket nem állapítottak meg.
VII. cikk
(1) A felkínált kapacitásban, a járatok gyakoriságában, valamint a járatok jellegzetességeiben (tehát, hogy bevégződnek-e másik Szerződő Fél területén, illetve túlhaladnak-e azon) a kijelölt vállalatoknak kell megállapodniuk a XV. cikkben foglalt elveknek, valamint a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően. Az említett megállapodást a két Szerződő Fél légügyi hatóságának jóvá kell hagyni.
(2) A bármelyik Szerződő Fél kijelölt vállalata által kínált kapacitás vagy üzemeltetett járatgyakoriság növelésében először a kijelölt vállalatoknak kell megállapodniuk. E megállapodást a légügyi hatóságoknak a két Fél területe közötti, és az együttesen megállapítandó egyéb forgalmi igényre vonatkozó becslés alapján jóvá kell hagyniuk. Az új megállapodás érvénybe lépéséig a korábbi kapacitás és gyakoriság az irányadó.
(3) A kijelölt vállalatok megállapodásszerű járatai megindításának és üzemeltetésének összhangban kell lennie a kijelölt vállalatok közötti kereskedelmi megállapodással; e megállapodást az illetékes légügyi hatóságnak jóvá kell hagynia.
(4) Ha a Szerződő Felek kijelölt vállalatai nem tudnak megegyezni olyan kérdésben, melynek rendezéséhez a jelen cikk értelmében megállapodásukra szükség van, a Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a kérdésben maguk állapodjanak meg.
(5) A jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően megállapított kapacitást, járatgyakoriságot és járatjellegzetességet (tehát, hogy a járat bevégződik-e a másik Szerződő Fél területén, illetve túlhalad-e azon) a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti levélváltásban kell rögzíteni.
(6) A Szerződő Felek kötelesek utasítani kijelölt vállalatukat, hogy a megállapodásszerű járatok megnyitása előtt a lehető legkorábban közöljék a másik Szerződő Fél légügyi hatóságával az üzemeltetni kívánt légijármű típust, a menetrendet, a díjtáblázatot és a megállapodásszerű járatok üzemeltetésére vonatkozó minden olyan tájékoztatást, amelynek alapján a légügyi hatóságok megállapíthatják, hogy az ebben az Egyezményben meghatározott előírásoknak megfelelően eleget tettek-e. Az ebben a bekezdésben megállapított követelmények a megállapodásszerű járatok megváltoztatására értelemszerűen alkalmazandók.
VIII. cikk
(1) A kijelölt vállalatoknak a megállapodásszerű járatokat üzemeltető légijárműveit megfelelő felség- és lajstromjelekkel kell ellátni; a légijárművek fedélzetén az alábbi okmányokat kell tartani:
a) lajstromozási bizonyítvány;
b) légialkalmassági bizonyítvány;
c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány vagy engedély;
d) fedélzeti napló vagy azt helyettesítő okmány;
e) a légijármű rádióállomásának üzemeltetési engedélye;
f) ha a nemzeti előírások megkövetelik, utaslista;
g) ha a légijármű árut szállít, árujegyzék és részletes árunyilatkozat;
h) ha a légijármű különleges fajtájú árut szállít, az erre a célra szükséges engedély.
(2) A Szerződő Felek elfogadják és érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket, de fenntartják a jogot, hogy a területük feletti repülés céljából ne ismerjék el érvényesnek a hazai jogszabályok értelmében saját állampolgárnak tekintett személyek részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket.
IX. cikk
(1) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata részére a megállapodásszerű járatok biztonságos és rendszeres üzemeltetéséhez szükséges berendezések használatát biztosítani kötelesek. A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél a légijárművek és a nemzetközi légiközlekedés tekintetében fogadott szabványokat, ajánlott gyakorlatokat, eljárásokat és jelzéseket a lehetőség határán belül alkalmazni és követni kell.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatóságai és egyéb intézményei a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának a repülőterek, valamint a repülésirányító berendezések és szolgáltatások igénybevételéért csak az illetékes saját hatósága által megállapított és közzétett díjszabás szerinti illetékeket és díjakat számíthatják fel.
X. cikk
Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseleteket állíthat fel és tarthat fenn. Az ilyen képviseleteket megfelelő ügyviteli és műszaki személyzettel lehet ellátni, de a személyzet tagjai csak az egyik, vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
XI. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának azt a jogot, hogy az első Szerződő Fél területén szerzett bevételeinek a kiadásait meghaladó egyenlegét főirodájához átutalhassa. Az átutalásnak azonban annak a Szerződő Félnek a devizaszabályai szerint kell történnie, amelynek területén a bevétel keletkezett.
(2) Ha a Szerződő Felek közötti fizetéseket külön megállapodás rendezi, a fenti (1) bekezdés szerinti átutalásokra e megállapodás rendelkezéseit alkalmazni kell.
XII. cikk
(1) A Szerződő Felek kijelölt vállalatainak a nemzetközi forgalomban üzemeltetett légijárművei mentesek a vám, szemledíj, és minden hasonló díj és illeték alól a másik Szerződő Fél területére való érkezéskor, az e területen való tartózkodás alatt és az erről a területről való távozáskor.
(2) Az üzemanyag, a kenőanyag, a tartalék alkatrészek, a légijármű felszerelés és készlet (beleértve az élelmet, italt, dohányt, és a repülőgép fedélzetén az utasoknak korlátozott mennyiségben eladásra kínált használati cikkeket) az egyik Szerződő Fél területére való érkezéskor, e területen és a területről való kiszállításkor mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól, ha e felszerelés, anyag és készlet a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalat légijárművének használatára, illetve a légijármű fedélzetén való használatra rendelt.
(3) A jelen cikk alapján mentesített felszerelést, anyagot és készletet a mentességet nyújtó Szerződő Fél területén vámellenőrzés alatt lehet tartani.
XIII. cikk
Oly mértékben, amely mértékben ez a jelen Egyezmény alapján üzemeltetett légijáratokra alkalmazható és amennyiben nem ellentétes bármely Szerződő Fél jogszabályával vagy előírásával, a Chicagóban 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény és valamennyi Függeléke rendelkezéseit a Szerződő Felek jelenlegi fogalmazásukban betartani kötelesek.
XIV. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt vállalatának légijárműve kényszerleszállást végez vagy balesetet szenved a másik Szerződő Fél területén, annak a Szerződő Félnek a légügyi hatósága, amelynek a területén az esemény történt, köteles haladéktalanul tájékoztatni az esemény jellegzetességeiről és körülményeiről a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát és minden olyan segítséget megadni, amelyre a személyzetnek vagy az utasoknak szüksége lehet.
(2) Ha a kényszerleszállás vagy baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy a légijárműben jelentős kárt idézett elő, annak a Szerződő Félnek a légügyi hatósága, amelynek területén az esemény történt, a fentieken kívül köteles:
a) a bizonyítékok megóvását, valamint a légijármű és tartalma - beleértve a postát, poggyászt és árut - megőrzését biztosítani;
b) azonnal engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatósága, valamint az eseménytől sújtott légijárművet üzemeltető vállalat igazolt képviselői a légijárművet felkereshessék;
c) az esemény körülményeinek megállapítása céljából vizsgálatot lefolytatni;
d) a másik Szerződő Fél légügyi hatósága és vállalata számára teljes mértékben lehetővé tenni, hogy a kivizsgálásban képviseltessék magukat;
e) ha a másik Szerződő Fél légügyi hatósága kéri, a légijárművet és tartalmát az eredeti állapotban meghagyni (amennyire ez az adott esetben megvalósítható) mindaddig, amíg a légijárművet az említett hatóság képviselői nem tekintették meg;
f) a légijárművet és tartalmát rendelkezésre bocsátani, mihelyt a kivizsgálásra már nem szükségesek;
g) amint elkészült, a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának a kivizsgálás jegyzőkönyvét megküldeni.
XV. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél kijelölt vállalatának minden tekintetben méltányos és egyenlő lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy a két Fél területe között és azon túl nemzetközi forgalmat bonyolítson le.
(2) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata köteles a megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata érdekeit oly módon figyelembe venni, hogy ez utóbbinak az azonos útvonal egészén vagy egyrészén közlekedtetett járatait méltánytalan módon ne befolyásolja.
XVI. cikk
A Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának havi bontásban olyan statisztikát küldeni, amely a légijárataikon a másik Szerződő Fél területére, területéről és területén keresztül fuvarozott forgalmat részletezi. A statisztikának a forgalom kiindulási és rendeltetési országát, valamint felvételének és leadásának helyét fel kell tüntetnie. A statisztikát kérésre, a lehető legkorábban kell rendelkezésre bocsátani.
XVII. cikk
(1) A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását és kielégítő betartását biztosítsák; az említett hatóságok a fenti cél által megkívánt mértékben kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2) A Szerződő Felek bármikor kérhetik, hogy a jelen Egyezmény értelmezése, alkalmazása és módosítása, valamint az Egyezménnyel kapcsolatban felmerülő bármilyen vitás kérdés tárgyában tanácskozzanak. A tanácskozást attól a naptól számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni, hogy a kérést a tárgyalásra felhívott Szerződő Fél diplomáciai úton kézhezvette, kivéve ha a kérést az Egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése értelmében vett értesítésre közlik, amikor a fenti határidő húsz (20) nap.
(3) Ha a vitás kérdésben a Szerződő Felek légügyi hatóságai a fenti (2) bekezdés alapján folytatott tárgyalások során nem tudnak megegyezni, a nézeteltérést a Szerződő Feleknek kell rendezniük.
XVIII. cikk
(1) Az alábbi (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a jelen Egyezmény módosításai és kiegészítései a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítéssel lépnek hatályba.
(2) Az Egyezmény Függelékeinek kiegészítései és módosításai a Szerződő Felek légügyi hatóságainak a megállapodásával lépnek hatályba.
(3) Ha mindkét Szerződő Fél általános többoldalú légiközlekedési egyezményhez csatlakozik, ezt az Egyezményt a többoldalú egyezménynek megfelelően módosítani kell.
XIX. cikk
Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásának szándékáról diplomáciai úton nem értesíti a másik Szerződő Felet. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított tizenkét (12) hónap elmúltával veszti hatályát, hogy a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással vissza nem vonják.
XX. cikk
Ezt az Egyezményt a Szerződő Felek vonatkozó államjogi szabályainak megfelelően meg kell erősíteni, és az Egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba.
Készült New Delhiben, 1966. február 23-án hat példányban, két-két példány magyar, hindi, illetve angol nyelven; mindhárom szöveg egyenlő hatállyal bír, de az értelmezésben mutatkozó eltérés esetében az angol szöveg a hiteles.”
(Aláírások.)
3. §4 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1968. április 30.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § a 2006: CIX. törvény 160. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás