• Tartalom

1968. évi 29. törvényerejű rendelet

1968. évi 29. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság2 Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről Bukarestben 1968. február 1-jén megkötött Egyezmény kihirdetéséről3

2007.01.01.

(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1968. évi július hó 19. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között vámügyekben történő együttműködésről Bukarestben 1968. február 1-jén megkötött Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:


„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya
között a vámügyekben történő együttműködésről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezetve, hogy a vámeljárásoknak, valamint az import-, export- és tranzitáruk forgalmának, továbbá az utasforgalom ellenőrzésének meggyorsításával és egyszerűsítésével a két ország között a vámügyek területén az együttműködést kiszélesítsék és erősítsék, vámegyüttműködési Egyezmény megkötését határozták el.
Ebből a célból meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. cikk

Az Egyezmény értelmében
a) a „szállítóeszköz külső vámellenőrzése” alatt a szállítóeszköz, az alkalmazott zárak és azonossági jelek sértetlenségének a vámszervek által történő ellenőrzését kell érteni;
b) „behozatali vámok letétbehelyezése” alatt a behozatali vám kifizetésének biztosítása céljából bizonyos összegnek pénzben vagy értékpapírban történő ideiglenes letétbehelyezését kell érteni;
c) „átlépő vámhivatal” alatt az egyik Szerződő Félnek bármelyik határvámhivatalát kell érteni, ahol a szállítóeszközök a Szerződő Fél területére be- vagy onnan kilépnek;
d) „közös vámpont” alatt a Szerződő Felek egyikének területén létesített, a nemzetközi forgalom számára megnyitott helyeket kell érteni, ahol mindkét fél vámszervei az ebből a célból megkötött Egyezmény alapján végzik vámellenőrzési tevékenységüket;
e) „szállítóeszköz” alatt vasúti kocsikat, hajókat, légijárműveket, közúti járműveket és szállítótartályokat kell érteni;
f) „közúti jármű” alatt kell érteni bármilyen közúti gépjárművet és minden pótkocsit vagy félpótkocsit, amely arra a célra szolgál, hogy a járműhöz csatolják;
g) „szállítótartály” alatt olyan szállítóeszközt (keret, mozgatható tartály vagy hasonló eszköz) kell érteni, amely:
(i) állandó jelleggel bír és elég tartós ahhoz, hogy ismételt használatra alkalmas legyen;
(ii) különleges szerkezetű az egy vagy több szállítóeszközzel végzett áruszállításnak a ki- és berakás mellőzésével történő megkönnyítés céljából;
(iii) olyan szerkezettel van ellátva, ami különösen az egyik szállítóeszközből a másikba történő átrakását megkönnyíti;
(iv) könnyen megtölthető és kiüríthető;
(v) legfeljebb 1m3 belső űrtartalommal rendelkezik;
a „szállítótartály” sem a szokásos csomagolást, sem a járműveket nem foglalja magában.

2. cikk

A Szerződő Felek az országaik közötti kereskedelmi forgalomban bármilyen szállítóeszközzel behozott áruk vámkezelésénél elismerik a kiviteli ország vámszervei által végzett vámellenőrzést.
Az előző bekezdésben említett vámellenőrzést a kiviteli ország vámszervei - a behozatali ország vámrendelkezéseit is figyelembe véve - kémpróbaszerűen vagy tételesen végzik.

3. cikk

Azokat a tranzitárukat, amelyek az egyik Szerződő Fél területére a másik Szerződő Fél területéről beérkeznek és amelyeket a kiviteli ország vámszervei által lezárt szállítóeszközben fuvaroznak, az átlépő vámhivataloknál nem vonják vámvizsgálat alá, ha azokat belterületi vámhivatalhoz vagy tranzitáruként egy másik országba továbbítják.
Az átlépő vámhivataloknál nem vonják vámellenőrzés alá az egyik Szerződő Félnek azokat az exportáruit sem, amelyek a másik Szerződő Fél területén tranzitáruk.

4. cikk

Azt a szállítóeszközt, amelyben az árukat fuvarozzák, az átlépő vámhivataloknál külső vámellenőrzés alá vonják. A Szerződő Felek vámszervei kölcsönösen elismerik az alkalmazott zárakat vagy azonossági jeleket, de saját záraikat vagy azonossági jeleiket is alkalmazhatják.
Minden esetben, amikor megállapítják, hogy a határra érkezett szállítóeszközök vagy az alkalmazott zárak sérültek, a Szerződő Felek határvámszervei a saját jogszabályaiknak megfelelően elvégzik a vámellenőrzést.
A behozatali ország vámszervei, ha szükségesnek tartják, egyéb esetben is vámellenőrzés alá vonhatják az importszállítmányokat.

5. cikk

Az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén vasúton, repülőgépen vagy hajón tranzitutasként átutazó állampolgárait és azok csomagjait általában nem vonják vámvizsgálat alá. A tranzitutasok azonban kötelesek bejelenteni a magukkal vitt, behozatali vagy kiviteli tilalom alá eső tárgyakat.
Az előző bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az egyik Szerződő Fél vámszervei érvényesnek ismerhetik el a másik Szerződő Fél vámszervei által kiadott vagy láttamozott vámokmányokat.

6. cikk

Az egyik Szerződő Fél területén nyilvántartott azok a közúti járművek, amelyeket a másik Szerződő Fél területére legfeljebb hat hónapi időtartamra ideiglenesen visznek be, vagy amelyek a másik Szerződő Fél területén áthaladnak, mentesülnek:
a) a behozatali vámok letétbehelyezése és
b) az ideiglenes behozatali vagy tranzit vámeljárások alól, kivéve azokat a közúti járműveket, amelyek:
(i) a másik Szerződő Fél területén tanulmány végzése, szakképzés, technikai segítségnyújtás és más hasonló célból tartózkodó természetes személyek; illetőleg
(ii) azon jogi személyek, amelyeknek képviseletében a jelen cikk (i) pontjában említett személyek tevékenységüket kifejtik
tulajdonát képezik,
- ezek részére a jelen cikk a) és b) pontjában meghatározott kedvezményeket a Szerződő Felek saját jogszabályaikban meghatározott időtartamra adják meg.

7. cikk

Az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező jogi személyek szállítótartályai, amelyeket a másik Szerződő Fél területére ideiglenesen visznek be, vagy amelyek a másik Szerződő Fél területén áthaladnak, mentesülnek:
a) a behozatali vámok letétbehelyezése és
b) vámokmány benyújtása alól. A szállított árut kísérő okmányokban fel kell tüntetni a megtöltött szállítótartályok jelét, tartalmát és számát.

8. cikk

A Szerződő Felek vámigazgatásai szabályozni fogják a közös vámpontokon a vámszervek tevékenységét.
A Szerződő Felek vámigazgatásai megállapodhatnak a közös vámpontokon a vámellenőrzés együttes elvégzésére.
A Szerződő Feleknek a közös vámpontokon működő vámszervei a vámkezelést saját országaik rendelkezései szerint végzik.

9. cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei megállapodást köthetnek az áru- és utasforgalom, valamint a szállítóeszközök vámellenőrzésének egyszerűsítésére és meggyorsítására.

10. cikk

A Szerződő Felek vámigazgatásai együttműködésük elmélyítése, valamint ezen Egyezmény előírásainak lehető legjobb végrehajtása érdekében vegyes vámbizottságot alakítanak, amely, szükség esetén, de legalább évente egyszer a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság területén felváltva ülésezik.
A vegyes vámbizottság hat tagból áll, mindegyik vámigazgatás ebből a célból három-három tagot jelöl ki.

11. cikk

A jelen Egyezmény előírásai nem érintik kétoldalú kapcsolataikban az olyan kötelezettségek teljesítését, amelyeket a két Szerződő Fél többoldalú vámegyezményekben vállalt magára.

12. cikk

Ezt az Egyezményt a Szerződő Felek jogszabályaikban előírt eljárásnak megfelelően jóvá kell hagyni és a jóváhagyásról szóló jegyzékváltás keltétől számított hatvanadik napon lép hatályba.
Ez az Egyezmény a hatálybalépéstől számított öt évig érvényes és érvényessége automatikusan meghosszabodik újabb egyéves időszakokra, feltéve, hogy egyik Szerződő Fél sem jelenti be írásban hat hónappal bármely érvényességi időszak lejárta előtt, hogy annak meghosszabbítását nem kívánja.
Készült Bukarestben, 1968. február 1-jén két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.”

(Aláírások.)

3. §5 E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1968. szeptember 17. napjától kell alkalmazni. Az Egyezmény végrehajtásáról a az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

1

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

2

A Román Szocialista Köztársaság elnevezése Romániára változott.

3

A kihirdetés napja: 1968. október 6.

4

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.

5

A 3. § a 2006: CIX. törvény 160. § (1) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére