1968. évi 34. törvényerejű rendelet
1968. évi 34. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Svájci Államszövetség között a menetrendszerű légiközlekedés tárgyában Budapesten, 1967. évi július hó 19. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről2
2007.07.01.
(A megerősítésről szóló jegyzékváltás az 1968. évi július hó 22. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a menetrendszerű légiközlekedés tárgyában Budapesten, 1967. évi július hó 19. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Svájci
Államszövetség között menetrendszerű
légiközlekedés tárgyában
Államszövetség között menetrendszerű
légiközlekedés tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya
és
a Svájci Szövetségi Tanács
attól az óhajtól vezérelve, hogy a légiközlekedés területén a nemzetközi együttműködést fokozzák,
attól az óhajtól vezérelve, hogy országaik területe között és azokon túl a menetrendszerű légiösszeköttetések bővítése céljából egyezményt kössenek,
kijelölték teljhatalmú és e célra kellő felhatalmazással ellátott megbízottaikat, akik a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
A jelen Egyezmény és Függeléke alkalmazása szempontjából:
a) az „Egyezmény” kifejezés jelenti az Egyezményt és a hozzátartozó Függeléket;
b) a „légügyi hatóságok” kifejezés jelenti a Magyar Népköztársaság esetében a közlekedés- és postaügyi minisztert és Svájc esetében a Szövetségi Légügyi Hivatalt, vagy mindkét esetben azt a személyt, vagy szervet, amelyet megbíznak azon feladatok ellátásával, melyeket jelenleg az említett hatóságok látnak el;
c) a „terület” kifejezés egy állammal kapcsolatban jelenti az állam felségjoga alá tartozó földterületet, az odatartozó parti vizeket és felette elhelyezkedő légteret;
d) a „Légijárat” kifejezés olyan nemzetközi menetrendszerű vagy nem-menetrendszerű nemzetközi repülést jelent, amelyet légijármű végez utasok, posta vagy áru fuvarozása céljából;
e) a „megállapodásszerű légijárat” kifejezés az Egyezmény alapján üzemeltethető légijáratokat jelenti;
f) a „meghatározott útvonalak” kifejezés jelenti az Egyezmény Függelékében megjelölt útvonalakat, amelyeken a megállapodásszerű légijáratokat üzemeltetni lehet;
g) a „nem kereskedelmi célú leszállás” kifejezés olyan leszállást jelent, amely nem utas, áru vagy posta felvétele, illetve leadása céljából történik;
h) a „kijelölt vállalat” kifejezés jelenti azt a légiközlekedési vállalatot, amelyet a jelen Egyezmény 3. cikkének megfelelően a Szerződő Felek egyike kijelölt a megállapodásszerű légijáratok üzemeltetése céljából.
2. cikk
(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat a megállapodásszerű légijáratoknak a jelen Egyezmény Függelékében meghatározott útvonalakon való üzemeltetésére.
(2) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően mindegyik Szerződő Fél kijelölt vállalata a megállapodásszerű légijáratok üzemeltetése során az alábbi jogokat élvezi:
a) a másik Szerződő Fél területe feletti leszállás nélküli átrepülés jogát;
b) az említett területen nem kereskedelmi célból történő leszállás jogát;
c) utasoknak, árunak és postának az említett területen a Függelékben meghatározott pontokon nemzetközi forgalomban való felvétele és leadása jogát.
(3) Ezen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatának arra, hogy ellenszolgáltatásért a másik Szerződő Fél területén olyan utast, árut, vagy postát vegyen fel, akinek, illetve amelynek rendeltetése az utóbbi Szerződő Fél területének egy másik helysége.
3. cikk
(1) Mindkét Szerződő Félnek jogában áll, hogy a megállapodásszerű légijáratok üzemeltetése céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot kijelöljön. Ez a kijelölés az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságának a másik Szerződő Fél légügyi hatóságához intézendő írásos értesítés tárgyát képezi.
(2) Az a Szerződő Fél, amely a kijelölésről szóló értesítést megkapta, a jelen cikk (3) és (4) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával, késedelem nélkül megadja a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalatnak a szükséges üzemeltetési engedélyt.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai megkövetelhetik a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalattól annak bizonyítását, hogy képes eleget tenni az említett hatóságok által rendszerint alkalmazott és a nemzetközi légijáratok üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokban és rendelkezésekben előírt feltételeknek.
(4) Mindkét Szerződő Félnek joga van a jelen cikk (2) bekezdésében említett üzemeltetési engedély megadását visszautasítani, vagy a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogoknak a kijelölt vállalat részéről történő gyakorlását általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötni, ha az említett Szerződő Fél nem látja biztosítottnak, hogy az említett vállalat tulajdonának jelentős része és tényleges ellenőrzése a vállalatot kijelölő Szerződő Fél, vagy annak állampolgárai birtokában van.
(5) Az üzemeltetési engedélynek a jelen cikk (2) bekezdése szerint történt kézhezvétele után a kijelölt vállalat bármely időpontban megkezdheti a megállapodásszerű járatok üzemeltetését, feltéve, hogy a jelen Egyezmény 11. cikke rendelkezéseinek megfelelően megállapított díjszabás ezen járat tekintetében érvényben van.
4. cikk
(1) Mindegyik Szerződő Félnek jogában áll az üzemeltetési engedélyt visszavonni, vagy a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata által történő gyakorlását ideiglenesen felfüggeszteni, vagy olyan feltételeket szabni, amelyeket ezen jogok gyakorlása szempontjából szükségesnek ítél:
a) abban az esetben, ha nem látja biztosítottnak, hogy az illető vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a kijelölő Szerződő Fél, vagy állampolgárai birtokában van, vagy
b) abban az esetben, ha ez a vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait vagy előírásait nem tartja be, vagy
c) ha a vállalat más módon nem a jelen Egyezményben és annak Függelékében előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
(2) Hacsak a jelen cikk (1) bekezdésében kilátásba helyezett visszavonás, ideiglenes felfüggesztés, vagy feltételek meghatározása nem válik feltétlenül szükségessé a további törvény- és szabálysértések megakadályozása céljából, az ilyen jog gyakorlására legkorábban 45 nappal később kerülhet sor és feltéve, hogy a másik Szerződő Féllel folytatott tanácskozás nem vezetett megegyezéshez ezen határidőn belül.
5. cikk
(1) A kijelölt vállalatok a Szerződő Felek területei közötti megállapodásszerű járatok üzemeltetése során egyenlő és méltányos lehetőségeket élveznek.
(2) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt vállalata tekintetbe veszi a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának érdekeit, oly módon, hogy ez utóbbi vállalat megállapodásszerű járatait ne befolyásolja indokolatlanul.
(3) A kijelölt vállalatok által felkínált szállítási kapacitásnak meg kell felelnie a forgalmi igényeknek.
(4) A megállapodásszerű járatok elsődleges célja, hogy olyan szállítási kapacitást kínáljanak, amely megfelel a vállalatot kijelölő Szerződő Fél területe és a meghatározott útvonalakba eső pontok közötti forgalmi igényeknek.
(5) Mindkét kijelölt vállalatnak azt a jogát, amelynek alapján a másik Szerződő Fél területe és harmadik államok területei között nemzetközi forgalomban szállításokat bonyolíthat le a két Szerződő Fél által a légiközlekedés rendezett fejlődése érdekében meghatározott általános alapelvekkel összhangban és oly módon kell gyakorolni, hogy a férőhely-kínálat megfeleljen:
a) a vállalatot kijelölő Szerződő Fél területére és területéről fennálló forgalmi keresletnek;
b) az érintett területek forgalmi keresletének, figyelemmel a helyi és területi járatokra;
c) a megállapodásszerű járatok gazdaságos üzemeltetés követelményeinek.
6. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata nemzetközi forgalomban üzemeltetett légijárművei, valamint ezek szokásos felszerelése, a fedélzetükön levő üzem- és kenőanyag-tartalékok, valamint fedélzeti készletek, beleértve az élelmiszereket, italokat és dohányneműket is, mentesek minden vám-, szemledíj-, és egyéb adók és illetékek alól a másik Szerződő Fél területére való érkezésükkor, feltéve, hogy az említett felszerelések, tartalékok és készletek mindaddig a légijárművek fedélzetén maradnak, amíg újra kivitelre nem kerülnek.
(2) Ugyancsak mentesek az említett adók, költségek és illetékek alól, az elvégzett szolgáltatásokért fizetendő díjak kivételével:
a) az egyik Szerződő Fél területén az ezen Szerződő Fél hatósága által meghatározott mennyiségig a légijármű fedélzetére felvett és a másik Szerződő Félnek nemzetközi vonalakon üzemeltetett légijárműve fedélzetén történő felhasználásra szánt készletek;
b) az egyik Szerződő Fél területére abból a célból bevitt és a nemzetközi vonalakon üzemeltetett légijárművek karbantartására, vagy javítására szolgáló pótalkatrészek és fedélzeti felszerelések;
c) a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata által nemzetközi vonalakon üzemeltetett légijárművek ellátására szolgáló üzem- és kenőanyagok még abban az esetben is, ha azokat a repülésnek azon Szerződő Fél területe feletti részén használják fel, ahol a szóban forgó anyagokat a fedélzetre felvették;
d) az üzleti és forgalmi papírok és okmányok, valamint a reklámanyag az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, a területen való tárolás és a területről való kivitel alkalmával.
(3) Az egyik Szerződő Fél légijárművei fedélzetén levő szokásos fedélzeti felszerelést, valamint termékeket és készleteket a másik Szerződő Fél területén csak az utóbbi Fél vámhatóságainak hozzájárulásával lehet kirakni. Ilyen esetben ezek az említett hatóságok ellenőrzése alá vonhatók mindaddig, amíg újrakivitelre nem kerülnek, vagy a vámszabályoknak megfelelő más rendelkezést nem kapnak.
7. cikk
Az egyik Szerződő Fél területén keresztül utazó és a repülőtér számukra fenntartott területét el nem hagyó utasokat, poggyászt és árut csak nagymértékben egyszerűsített vámellenőrzésnek vetik alá. A közvetlen tranzitban fuvarozott poggyász és áru mentes a vámilleték és más hasonló díjak alól.
8. cikk
(1) Az egyik Szerződő Félnek a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijárműveknek a saját területére való belépésére és onnan való távozására, valamint ezen légijárműveknek az említett terület feletti repüléseire vonatkozó jogszabályait és előírásait a másik Szerződő Fél által kijelölt vállalatra is alkalmazni kell.
(2) Az egyik Szerződő Félnek a légiutasok, személyzet, áru vagy posta területükre való belépésére, ott-tartózkodására és távozására vonatkozó jogszabályait és előírásait - így a belépéssel, távozással, kivándorlással és bevándorlással, vámmal és vesztegzárral kapcsolatos formalitásokra vonatkozóakat - a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata légijárművein, fuvarozott utasokra, személyzetre, árura és postára is alkalmazni kell, míg ezek az említett területen tartózkodnak.
(3) A jelen cikk (1) és (2) bekezdésében említett jogszabályok és előírások alkalmazása során egyik Szerződő Fél sem tesz olyan intézkedést, amely a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatát hátrányosan érintené saját kijelölt vállalatához viszonyítva.
(4) Az egyik Szerződő Fél repülőtereinek és más rendelkezésre bocsátott berendezéseinek használatáért a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata az illetékes hatóságok által megállapított és közzétett díjszabás szerinti illetékeket tartozik fizetni. A fent említett és a svájci kijelölt vállalat által Magyarországon fizetendő illetékek a kölcsönösség elve szerint nem lehetnek magasabbak azoknál az illetékeknél, melyeket a magyar kijelölt vállalat tartozik fizetni Svájcban azonos szolgáltatásokért.
9. cikk
(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a másik Szerződő Fél területére érkező légijárműveit megfelelő felség- és lajstromjelekkel, valamint az alábbi okmányokkal kell ellátni:
a) lajstromozási bizonyítvány;
b) légialkalmassági bizonyítvány;
c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány, vagy engedély;
d) fedélzeti napló vagy azt helyettesítő okmány;
e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélyei;
f) az egyik vagy másik Szerződő Fél által előírt egyéb okmányok.
(2) Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati igazolványokat és engedélyeket érvényességük ideje alatt a másik Szerződő Fél is érvényesnek ismeri el.
(3) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél vagy bármely más Állam által kiadott szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket.
10. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata képviseleteket tarthat fenn a másik Szerződő Fél területén. Ezek a képviseletek megfelelő üzemeltetési, műszaki és adminisztratív személyzetből állhatnak; mindazonáltal a képviseletek állandó tagjai csak az egyik vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
(2) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalata a másik Szerződő Fél területén folytatott kereskedelmi tevékenységeiben (képviselet, annak helyiségei és működtetése, eladások elősegítése, repülőjegyek eladása és cseréje, helyfoglalás, propaganda stb.) ugyanazon jogokat és lehetőségeket élvez, mint amelyeket az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél kijelölt vállalata élvezhet. Ezek a tevékenységek elvileg azon Szerződő Fél légügyi hatóságának jóváhagyásától függnek, amelynek a területén ezt a tevékenységet folytatják.
11. cikk
(1) A megállapodásszerű járatokra vonatkozó díjtételek ésszerű szinten kerülnek megállapításra, figyelembe véve minden lényeges tényezőt, beleértve az üzemeltetési költségeket, méltányos nyereséget, az egyes járatok jellegzetességeit és azokat a díjtételeket, amelyeket más légiközlekedési vállalatok alkalmaznak.
(2) A jelen cikk (1) bekezdésében említett díjtételeket, lehetőség szerint a két Szerződő Fél érdekelt kijelölt vállalata kölcsönös megállapodása révén kell megállapítani. A kijelölt vállalatoknak, amennyire csak lehetséges, az e tárggyal szokásosan foglalkozó nemzetközi szervezet által kidolgozott díjszabás-megállapítási eljárás igénybevételével kell ezt a megállapodást elérniük.
(3) Az ily módon megállapított díjtételeket jóváhagyás végett a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni, legkésőbb 30 nappal tervezett hatálybalépésük előtt. Különleges esetekben ezt a határidőt csökkenteni lehet, feltéve, hogy az említett hatóságok ehhez beleegyezésüket adják.
(4) Ha a kijelölt vállalatoknak nem sikerült megállapodniuk, vagy az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága nem hagyja jóvá a díjtételeket, akkor a Szerződő Felek légügyi hatóságai igyekezni fognak a díjtételt közös megállapodással megállapítani.
(5) Egyetértés hiányában a nézeteltérést az alábbi 19. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell rendezni.
(6) A fenti rendelkezések szerint meghatározott díjtételek mindaddig hatályban vannak, amíg be nem vezették az ugyancsak a jelen cikknek megfelelően megállapított új díjtételeket.
12. cikk
A légijáratok üzemeltetésénél alkalmazott menetrendeket a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai állapítják meg. Ezeket a menetrendeket jóváhagyás céljából a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni tervezett életbeléptetésük előtt legalább 30 nappal; kivételes esetben ezt a határidőt az említett hatóságok egyetértésével csökkenteni lehet.
13. cikk
(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy szavatolják a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának, hogy az utasok, poggyász, áru és posta szállításából eredő és területükön szerzett bevételi többletet a hivatalos árfolyamon szabadon átutalhatja.
(2) A kijelölt légiközlekedési vállalatnak a másik Szerződő Fél területén szerzett bevétele mentes minden olyan adó és illeték alól, amelyet a másik Szerződő Fél a jövedelem után egyébként kiróhat.
(3) Amennyiben a Szerződő Felek között a fizetéseket és adóügyeket külön megállapodások szabályozzák, úgy ezeket a különmegállapodásokat kell alkalmazni.
14. cikk
A megállapodásszerű járatok üzemeltetésének biztosítása érdekében mindegyik Szerződő Fél saját területén lehetővé teszi a másik Szerződő Fél kijelölt vállalatának a repülőterek, valamint a rádió-, meteorológiai szolgálatok és repülésbiztonsági berendezések tekintetében rendelkezésére álló eszközök igénybevételét.
15. cikk
A Szerződő Felek légügyi hatóságai kérésre közlik egymással a megállapodásszerű járatok forgalmának nagyságára vonatkozó időszakos statisztikai adataikat, vagy más annak megfelelő tájékoztatást.
16. cikk
A Szerződő Felek légügyi hatóságai a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak egymással és tájékoztatni fogják egymást abból a célból, hogy megbizonyosodjanak a jelen Egyezményben lefektetett elvek betartásáról és az Egyezmény céljainak kielégítő módon történő megvalósításáról. E tanácskozásnak a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül kell megkezdődnie.
17. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműve bajba jut, kényszerleszállást végez, vagy balesetet szenved a másik Szerződő Fél területén, az utóbbi köteles, a körülményektől függően és amennyire ez lehetséges:
a) felkutatni a hiányzó vagy eltűnt légijárművet;
b) intézkedéseket tenni a bajbajutott légijármű leszállásának elősegítésére;
c) minden szükséges segítséget megadni az eseménytől sújtott légijármű személyzetének és utasainak;
d) megóvni az eseménytől sújtott légijárművön fuvarozott árut, poggyászt és postát, mielőbb továbbítani rendeltetési helyükre az árut és postát;
e) megvédeni a légijárművet és a kijelölt vállalat egyéb tulajdonát;
f) megőrizni a bizonyítékokat az esemény kivizsgálása céljából.
(2) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát azonnal értesíteni és saját hatóságai ellenőrzése mellett engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának és a légijárművet üzembentartó kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői az (1) bekezdésben említett esemény színhelyét meglátogassák, és ott segítséget nyújtsanak.
(3) Ha a kényszerleszállás vagy baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy ha a légijárműben vagy a felszínen tetemes kárt idéz elő, illetve ha a légijármű vagy a repülésirányítás súlyos műszaki hibájára utal, az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles haladéktalanul az esemény körülményeinek felderítését célzó vizsgálatot indítani, és egyidejűleg a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát felhívni, hogy küldje ki a kivizsgálásnál jelenlevő s abban közreműködő képviselőit. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg kell hívni a kivizsgálásban való közreműködésre. A kivizsgálást végző Szerződő Fél az eseményről készült jegyzőkönyvet és a kivizsgálás eredményét közölni köteles a másik Szerződő Féllel.
(4) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata köteles a másik Szerződő Félnek az utóbbi által a jelen cikk alapján végzett szolgáltatásokból és egyéb tevékenységből eredő költségeit és kiadásait megtéríteni.
18. cikk
(1) Ha az egyik vagy a másik Szerződő Fél kívánatosnak tartja a jelen Egyezmény bármely rendelkezésének módosítását, kérheti, hogy tanácskozhassék a másik Szerződő Féllel. E tanácskozásnak a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell kezdődnie. A jelen Egyezmény bármely módosítása hatályba lép, mihelyt mindkét Szerződő Fél kölcsönösen értesíti egymást arról, hogy a nemzetközi egyezmények kötésére és hatálybalépésére vonatkozó alkotmányjogi előírásainak eleget tett.
(2) Az Egyezmény Függelékeinek módosításai közvetlenül a Szerződő Felek légügyi hatóságainak megállapodásával történhetnek. Diplomáciai jegyzékváltással történő megerősítés után lépnek hatályba.
19. cikk
A jelen Egyezmény vagy Függeléke értelmezésével, vagy alkalmazásával kapcsolatos minden nézeteltérést elsősorban a légügyi hatóságoknak kell rendezniük. Sikertelenség esetén a nézeteltérést diplomáciai úton kell rendezni.
20. cikk
Ha mindkét Szerződő Fél általános többoldalú légiközlekedési egyezményhez csatlakozik, akkor ennek a többoldalú egyezménynek a rendelkezései a jelen Egyezmény ellenére is érvényesülnek és ezt az Egyezményt a többoldalú egyezménynek megfelelően módosítani kell.
21. cikk
Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásának szándékáról diplomáciai úton nem értesíti a másik Szerződő Felet. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított 12 hónap elmúltával veszti hatályát, amikor a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással vissza nem vonják.
22. cikk
A jelen Egyezmény aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazható; hatályba akkor lép, amikor a két Szerződő Fél kölcsönösen értesítette egymást arról, hogy eleget tett nemzetközi egyezményei kötésére és hatálybalépésére vonatkozó alkotmányjogi előírásainak. Helyettesíteni fogja:
a) a Svájc és a Magyar Királyság közötti légiforgalmat szabályozó 1935. évi június 18-i Ideiglenes Egyezményt;
b) a két ország menetrendszerű légijáratai üzemeltetése során felhasznált üzemanyagok kölcsönös vámmentesítéséről szóló 1941. évi június 19./november 27-i Ideiglenes Megállapodást;
c) a légügyi hatóságok között létrejött 1959. évi január 23-i Különmegállapodást.
Ennek hiteléül a két Szerződő Fél meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, 1967. július 19-én két példányban francia nyelven.”
(Aláírások.)
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1968. évi július hó 22. napjától kezdődően kell alkalmazni.
(2)4
(3)5 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1968. december 7.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 16. pontja hatályon kívül helyezte.
5
A 3. § (3) bekezdése a 2006: CIX. törvény 160. § (1) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás