1969. évi 30. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének2 Kormánya között a légi közlekedésről szóló, Budapesten, 1968. évi december hó 2. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről3
2007.01.01.
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1969. évi július hó 26. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa4 a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a légiközlekedésről szóló, Budapesten, 1968. évi december hó 2. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének
Kormánya között a légiközlekedésről5
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya, a továbbiakban „Szerződő Felek”,
a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten, 1967. szeptember 7-én aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződéssel összhangban,
attól az óhajtól vezetve, hogy elősegítsék a két ország közötti együttműködés további fejlődését és erősítését a légiközlekedés terén,
az alábbiakban állapodtak meg:
Az Egyezmény és Függelékének alkalmazásánál a következő kifejezések az alábbiakat jelentik:
a) az „Egyezmény” - az Egyezményt és annak Függelékét, amely annak elválaszthatatlan része, ha az Egyezmény másképpen nem rendelkezik;
b) a „polgári légügyi hatóság” a Magyar Népköztársaság vonatkozásában a közlekedés- és postaügyi minisztert, illetve azt a személyt vagy szervet, amelyet a Magyar Népköztársaság Kormánya az említett miniszter jelenlegi teendőinek ellátásával megbíz; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége vonatkozásában pedig a polgári repülésügyi minisztert, illetve azt a személyt vagy szervet, amelyet a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya az említett miniszter jelenlegi teendőinek ellátásával megbíz;
c) a „terület” - az állam felségjoga alá tartozó szárazföldi területet, az ahhoz tartozó parti vizeket, belső vizeket, és ezek légterét;
d) a „légivonal” - minden menetrendszerű és nem- menetrendszerű légivonalat, amely utasok, poggyász, áru- és postaküldemények légijárműveken történő szállítására szolgál;
e) a „menetrendszerű járat” - a kijelölt légiközlekedési vállalat rendszeres, előzetesen egyeztetett és közzétett menetrendnek megfelelő légijáratát;
f) a „nem-menetrendszerű járat” - a légiközlekedési vállalat menetrenden kívüli légijáratát;
g) a „megállapodás szerinti légivonal” - azokat a légivonalakat, amelyeket az Egyezmény alapján üzemeltetnek;
h) a „meghatározott útvonalak” - az Egyezmény Függelékében megjelölt útvonalakat, amelyeken a megállapodás szerinti légiforgalmi vonalakat üzemeltetik;
i) a „nem-kereskedelmi célú leszállás” - olyan leszállást, amelynek más a célja, mint utasok, poggyász, áru- és postaküldemények felvétele, illetve leadása;
j) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” - olyan légiközlekedési vállalatot, amelyet a Szerződő Fél a megállapodás szerinti légivonalak üzemeltetésére kijelöl.
Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek az Egyezmény Függelékében felsorolt jogokat, és kijelöli a Függelékben megnevezett légiközlekedési vállalatát a megállapodás szerinti légijáratok üzemeltetésére.
(1) Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy ideiglenesen felfüggessze vagy visszavonja az Egyezmény Függelékében felsorolt jogokat, abban az esetben, ha a kijelölt légiközlekedési vállalat nem tartja be az Egyezményben előírt feltételeket.
(2) Ezzel a joggal csak a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai közötti előzetes tanácskozás után lehet élni.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen a kijelölt légiközlekedési vállalatok rendelkezésére bocsátanak minden meglevő, szükséges műszaki eszközt és szolgálatot, hogy biztosítsák a megállapodás szerinti légijáratokon a légijárművek repülésének biztonságát.
(2) A légijárművek megállapodás szerinti légivonalakon történő repülésének irányait mindegyik Szerződő Fél önállóan állapítja meg a saját területén. A közös államhatár átrepüléseinek kapuit a Szerződő Felek közötti egyeztetés útján kell megállapítani.
(3) A repülési irányok, valamint a kitérő repülőterek meghatározásánál, lehetőség szerint, figyelembe kell venni a megállapodás szerinti légivonalak lehető leggazdaságosabb üzemeltetési feltételeit.
(4) A Szerződő Felek polgári légügyi hatóságainak illetékességi körébe tartozik minden olyan kérdés, melynek tárgya a repülés biztonságának megvalósítása, illetve a repülések végrehajtásából eredő felelősség.
(1) Az üzem- és kenőanyagok, a pótalkatrészek, valamint egyéb anyagok; felszerelések; reklám-, tájékoztatási továbbá a kijelölt légiközlekedési vállalatok kereskedelmi és műszaki jellegű nyomdai anyagai, úgyszintén azok a gépjárművek, melyeket az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata, kizárólag saját szükségleteire, a másik Szerződő Fél területére szállít vagy szállított, mentesek a vám-, adó- és egyéb más illetékek alól, amíg e Szerződő Fél területén vannak.
(2) A megállapodás szerinti légivonalakon üzemeltetett légijárművek, továbbá az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárművének fedélzetén levő üzem- és kenőanyagtartalékok, pótalkatrészek, felszerelések, valamint élelmiszerek, beleértve az italokat, dohányárukat, valamint az emléktárgyakat, a másik Szerződő Fél területén mentesek a vám-, átvizsgálási és egyéb illetékek alól, ha az említett tartalékokat és anyagokat az ilyen légijárművek a repülés ideje alatt használják, kivéve a másik Szerződő Fél területén történő elidegenítés esetét.
(1) Az egyik Szerződő Félnek a nemzetközi repülések végrehajtására, a területére való belépésre és kilépésre, a légijárművek üzemeltetésére és repülésére vonatkozó jogszabályait és előírásait kell alkalmazni a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatainak légijárműveire, amíg ezek e Szerződő Fél területén tartózkodnak.
(2) Az egyik Szerződő Félnek azokat a jogszabályait és előírásait, amelyek a légijárművek utasainak, személyzetének, poggyászának, rakományainak és postaküldeményeinek, a területére történő érkezését, valamint távozását szabályozzák, nevezetesen az útlevél-, vám-, valuta- és egészségügyi alakiságokat kell alkalmazni a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárműveinek utasaira, személyzetére, poggyászára, rakományaira és postaküldeményeire, amikor ezek ennek a Szerződő Félnek a területére érkeznek vagy onnan távoznak.
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata légijárműveinek a másik Szerződő Fél területére történő repülései alkalmával rendelkezniük kell az államuknak a nemzetközi repülésekre megállapított felségjeleivel, lajstromozási, légialkalmassági bizonyítvánnyal és a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai által előírt egyéb fedélzeti okmányokkal, valamint a rádió berendezésekre vonatkozó engedéllyel. A pilótáknak és a személyzet többi tagjának rendelkezniök kell a szükséges érvényes igazolványokkal.
(2) Az egyik Szerződő Fél által kiadott, vagy érvényesnek elismert, az e cikk (1) bekezdésében felsorolt valamennyi okmányt a másik Szerződő Fél érvényesnek ismeri el.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat, hogy ha az egyikük területén a másik Szerződő Fél légijárműve bajba jut, annak előbbi megad minden olyan segítséget, amelyet gyakorlatilag lehetségesnek talál, lehetővé teszi saját hatóságainak ellenőrzése mellett, a másik Szerződő Fél hatóságai, illetve kijelölt légiközlekedési vállalata képviselői részére az esemény színhelyének megtekintését és megteszi a körülmények által megkívánt segítségnyújtási intézkedéseket.
(2) Kényszerleszállás, vagy más esemény kapcsán, mindegyik Szerződő Félnek késedelem nélkül meg kell adnia minden szükséges segítséget a másik Szerződő Fél bajba jutott légijárművének, a légijármű személyzetének és utasainak, úgyszintén intézkedéseket kell tennie a légijármű fedélzetén szállított poggyász, áru- és postaküldemények megőrzésére és azokat rendeltetési helyükre más szállító eszközökkel a lehető leggyorsabban továbbíttatni kell. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek azt a légiközlekedési vállalatot terhelik, melynek érdekében ezek az intézkedések történtek.
(3) Ha kényszerleszállás vagy más esemény kapcsán a légijármű vagy annak felszerelése súlyos rongálást szenved; haláleset vagy személyi sérülés történik, valamint ha a föld felszínén anyagi kár következik be, annak a Szerződő Félnek a polgári légügyi hatósága, melynek területén ez az esemény történt, azonnal vizsgálatot kezd és egyidejűleg javasolja a másik Szerződő Fél polgári légügyi hatóságának, hogy jelölje ki megfigyelőit, akik ennél a vizsgálatnál jelen lehetnek. Az a Szerződő Fél, amelyik a vizsgálatot folytatja, tartozik mielőbb a másik Szerződő Fél polgári légügyi hatóságának rendelkezésére bocsátani a vizsgálati jelentés másolatát és a vizsgálat eredményét.
A repülőterek - beleértve azok berendezését, műszaki és más eszközöket, szolgáltatásokat - használatáért járó díjakat és illetékeket, valamint a navigációs, hírközlési eszközök és szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat az illető országban megállapított díjtételeknek megfelelően, azoknak a vonatkozó két- és többoldalú egyezményeknek figyelembevételével kell szedni, amely Egyezményeknek a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai vagy kijelölt légiközlekedési vállalatai részesei.
Az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a légijárművek részére nyújtandó földi műszaki szolgáltatások minden kérdését, valamint a megállapodás szerinti légivonalak üzemeltetésével kapcsolatos kereskedelmi kérdéseket, többek között a repülések menetrendjét, a forgalom gyakoriságát, a repülőgéptípusokat, valamint a pénzügyi elszámolások rendjét a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai közvetlenül határozzák meg.
A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai közötti minden elszámolás a Szerződő Felek pénzügyi kapcsolatait szabályozó hatályos fizetési megállapodások rendelkezéseinek megfelelően történik.
A Szerződő Felek semminemű adóztatásnak, vagy korlátozásnak nem vetik alá a kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a megállapodás szerinti vonalak üzemeltetéséből eredő bevételeit.
(1) A megállapodás szerinti légivonalakon történő fuvarozásért felszámítható díjakat a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai egyeztetik, azoknak a megállapodásoknak megfelelően, amelyeknek a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai vagy kijelölt légiközlekedési vállalatai részesei.
(2) Az ily módon egyeztetett díjakat a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságainak, belső szabályaik szerint, jóvá kell hagyniuk.
(3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok a díjak meghatározása tekintetében nem állapodnak meg, a díjakat a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai egyeztetik.
A kijelölt légiközlekedési vállalatok megállapodás szerinti légivonalakon végzett légiszállításainak terjedelmét e vonalaknak a Szerződő Felek területén levő pontjai közötti légiszállítások szükségletei határozzák meg. Ebben a vonatkozásban a kijelölt légiközlekedési vállalatoknak az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvéből kell kiindulniok.
Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata jogot kap arra, hogy a másik Szerződő Fél területén olyan létszámú műszaki és kereskedelmi személyzetet tartson, amely megfelel az általa végzett munka mennyiségének.
Az Egyezmény 15. cikkében megjelölt személyeknek, valamint a kijelölt légiközlekedési vállalatoknak légijárművei személyzete tagjainak a Szerződő Felek állampolgárainak kell lenniük, ha a Szerződő Felek erre vonatkozóan másként nem állapodnak meg.
A Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai szükség szerint, de évenként legalább egyszer, tanácskoznak az Egyezmény rendelkezései végrehajtásának biztosítása céljából, többek között a 14. cikkben meghatározott feltételek teljesítéséről, úgyszintén az Egyezmény gyakorlati alkalmazásával és végrehajtásával összefüggő más kérdésekről.
Ha az Egyezmény valamely rendelkezésének értelmezése, vagy alkalmazása tekintetében bármilyen véleménykülönbség keletkezik, azt a polgári légügyi hatóságok közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. Ha a tárgyalások nem vezetnek kölcsönös megegyezésre, akkor a véleménykülönbséget diplomáciai úton kell rendezni.
(1) Mindegyik Szerződő Fél bármikor javasolhatja a másik Szerződő Félnek az Egyezmény általa célszerűnek tartott módosítását. A javasolt módosításról folytatandó tárgyalásokat a Szerződő Feleknek az egyik Szerződő Fél erre vonatkozó értesítésének átadásától számított hatvannapos határidő lejárta előtt kell megkezdeni és a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai között közvetlenül lehet folytatni.
(2) Az Egyezmény módosításai az erre vonatkozó diplomáciai jegyzékváltáskor lépnek hatályba.
Az Egyezmény Függelékét a Szerződő Felek polgári légügyi hatóságai megállapodással módosíthatják.
Ez az Egyezmény, hatálybalépése után, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között a Magyarország és a Szovjetunió közötti rendszeres légiközlekedés létesítéséről szóló, 1955. február 11-én aláírt Egyezmény és a vele kapcsolatos okmányok helyébe lép.
(1) Az Egyezmény meghatározatlan időre szól.
(2) Ha az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Féltől írásbeli értesítést kap az Egyezmény felmondásáról, az Egyezmény ettől a naptól számítva még tizenkét hónapig marad hatályban.
(1) Ez az Egyezmény aláírásának napján ideiglenesen hatályba lép.
(2) Az Egyezmény a Szerződő Felek jóváhagyásról szóló diplomáciai jegyzékváltása napján lép végérvényesen hatályba.
Ennek hiteléül alulírottak, Kormányaik meghatalmazásából, az Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, az 1968. évi december hó 2. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven azzal, hogy mindkét nyelvű szöveg egyformán hiteles.”
3. §6 Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1969. évi június hó 26. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.