1970. évi 31. törvényerejű rendelet
1970. évi 31. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Marokkói Királyság között a légi szállítások tárgyában Rabatban, 1967. évi március hó 21. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítésről szóló jegyzékváltás az 1970. évi május hó 4. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Marokkói Királyság között a légiszállítások tárgyában Rabatban, 1967. évi március hó 21. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:
„EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Marokkói királyság
között a légiszállítások tárgyában
között a légiszállítások tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya
és
Őfelsége Marokkó Királyának Kormánya
attól az óhajtól vezérelve, hogy elősegítsék a Magyar Népköztársaság és a Marokkói Királyság közötti légiszállítások fejlődését és hogy a lehető legnagyobb mértékben folytassák a nemzetközi együttműködést e téren, kinevezték e célból teljhatalmú megbízottaikat, akik miután kicserélték kellő formában talált meghatalmazásaikat, az alábbiakban állapodtak meg:
1. cikk
A Szerződő Felek megadják egymásnak a jelen Egyezményben meghatározott jogokat a csatolt Függelékben felsorolt nemzetközi polgári légi összeköttetések létesítése céljából.
2. cikk
A jelen Egyezmény és Függeléke alkalmazása szempontjából:
(1) Az „egyezmény” szó jelenti az Egyezményt és a hozzá tartozó Függeléket.
(2) A „légügyi hatóságok” kifejezés jelenti:
- a Magyar Népköztársaság esetében a „közlekedés- és postaügyi minisztert” vagy bármely személyt vagy szervet, amelyet a Magyar Népköztársaság Kormánya az említett miniszter jelen teendőinek ellátásával megbíz;
- a Marokkói Királyság esetében: „a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, Légügyi Igazgatóságot” vagy bármely más személyt, vagy szervet, amelyet felhatalmaznak azon teendők ellátására, melyek e téren hatáskörébe tartoznak.
(3) A „terület” szó egy állammal kapcsolatban az állam felségjoga alá tartozó földterületet, az oda tartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti;
(4) A „légijárat” szó olyan nemzetközi menetrendszerű vagy nem-menetrendszerű nemzetközi repülést jelent, amelyet légi jármű végez utasok, posta és áru fuvarozása céljából;
(5) A „menetrendszerű járat” kifejezés kijelölt légiközlekedési vállalat által üzemeltetett olyan rendszeres légijáratot jelent, amelynek közlekedését előre meghirdetett, egy menetrendi időszakra vonatkozó menetrend szabályozza;
(6) A „nem-menetrendszerű járat” kifejezés kijelölt légiközlekedési vállalat által alkalmanként üzemeltetett légijáratot jelent;
(7) A „megállapodásszerű légijárat” kifejezés az Egyezmény alapján üzemeltethető menetrendszerű és nem-menetrendszerű légijáratokat jelenti;
(8) A „meghatározott útvonalak” kifejezés jelenti az Egyezmény Függelékei megfelelő részében megállapított légi útvonalakat, amelyeken a megállapodásszerű légijáratokat üzemeltetni lehet;
(9) A „nem-kereskedelmi célú leszállás” olyan leszállást jelent, amely nem utasok, áru, vagy posta felvétele, illetve leadása miatt történik;
(10) A „kijelölt légiközlekedési vállalat” kifejezés olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet a Szerződő Felek légügyi hatóságai az Egyezmény 3. cikkével összhangban jelöltek ki és engedélyeztek.
3. cikk
(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben.
(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, de e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak kielégítő igazolását,
a) hogy eleget tesz az azokban a jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek, amelyeket e hatóság a légijáratok üzemeltetésére rendszeresen és ésszerűen alkalmaz; és
b) hogy tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Félnek vagy e Fél állampolgárainak a kezében van.
(4) A Szerződő Feleknek jogában áll visszatartani az üzemeltetési engedélyt, ha nem bizonyosodtak meg arról, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata megfelel a fenti (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(5) A megállapodásszerű légijáratokat a fentiek szerint kijelölt és engedélyezett légiközlekedési vállalat belátása szerint teljes egészében vagy részben, azonnal vagy később indíthatja meg.
4. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatai által használt és a másik Szerződő Fél területére bevitt légijárművek, valamint a légijárművek kizárólagos használatára szánt üzem- és kenőanyagok, pótalkatrészek, fedélzeti felszerelés és készlet és az anyag általában, melyek ezen légijárművekkel együtt kerülnek behozatalra és kivitelre, mentesek ezen utóbbi területen minden vám-, illetve egyéb olyan díjak és illetékek alól, melyeket áruk behozatalánál, kivitelénél és tranzitálásakor szednek.
(2) A fenti (1) bekezdésben megjelölt légijárművek használatára szolgáló üzem- és kenőanyagok, pótalkatrészek, szokásos felszerelés és fedélzeti készlet mentesek a másik Fél területére való érkezésükkor vagy arról való indulásukkor a vámilletékek, szemledíjak, vagy egyéb hasonló díjak és illetékek alól.
(3) Az egyik Szerződő Fél kijelölt vállalatai által használt légijárművek fedélzetére a másik Szerződő Fél területén felvett és onnan kivitt üzem- és kenőanyagok mentesek maradnak a vámilletékek, fogyasztási adók és egyéb nemzeti díjak és illetékek alól.
(4) Az egyik Szerződő Fél területén levő repülőtereknek és egyéb repüléssel kapcsolatos berendezéseknek használatáért a másik Szerződő Fél légijárművei által fizetendő díjak és más adók és illetékek nem lehetnek magasabbak, mint azok, amelyeket hasonló nemzetközi járatokban üzemeltetett azonos típusú idegen légijárművek fizetnek.
5. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat saját nélkülözhetetlen műszaki és ügyviteli személyzetet tarthat a másik Szerződő Fél azon repülőterein és városaiban, ahol saját képviseletet szándékozik fenntartani. Abban az esetben, ha egy kijelölt vállalat lemond arról, hogy saját szervezettel rendelkezzék a másik Szerződő Fél területén, az esetleges munkákkal - amennyire ez lehetséges - a másik Szerződő Fél repülőtereinek, vagy kijelölt vállalatának személyzetét bízza meg.
(2) A Szerződő Felek által kijelölt vállalatok képviselői és azok helyettesei csak az egyik vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
6. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárműveit a másik Szerződő Fél területét érintő repülések esetén a nemzetközi repülésekre előírt megkülönböztető felségjelekkel, lajstromozási bizonyítvánnyal, légialkalmassági bizonyítvánnyal és egyéb olyan fedélzeti okmánnyal kell ellátni, melyeket a Szerződő Felek légügyi hatóságai előírnak, valamint a rádióberendezések üzemeltetési engedélyeivel. A pilótáknak és a személyzet egyéb tagjainak az előírásszerű bizonyítványokkal kell rendelkezniük.
(2) Az egyik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesnek elismert fenti okmányokat érvényesnek kell elismerni a másik Szerződő Fél területén.
(3) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a saját területük feletti közlekedésben a saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél vagy bármely más állam által kiadott szakszolgálati igazolványokat és engedélyeket.
7. cikk
(1) A nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek az egyik Szerződő Fél területére való belépésére és onnan való távozására, valamint a légijárműveknek az adott Szerződő Fél területén való tartózkodás alatt ezek üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél vállalatának légijárműveire is vonatkoznak.
(2) Az utasok, személyzet és az áru feladói kötelesek személyesen vagy nevükben és számukra eljáró harmadik személy útján betartani mindegyik Szerződő Fél területén a légiutasok, személyzet vagy áru belépésére, ott-tartózkodására és távozására vonatkozó jogszabályokat és előírásokat, így a belépésre, távozásra, útlevél- és vámvizsgálatra és egészségügyi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat és előírásokat.
8. cikk
(1) A Szerződő Felek mindegyike fenntartja a jogot, hogy ideiglenesen semmissé nyilvánítsa, vagy visszavonja a jelen Egyezmény Függelékében említett jogokat, ha nem rendelkezik elegendő bizonyítékkal arról, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége vagy tényleges ellenőrzése ugyanezen Szerződő Fél, annak állami szervei vagy állampolgárai birtokában van, vagy ha a kijelölt légiközlekedési vállalat nem tartja be a 7. cikkben meghatározott törvényeket és rendelkezéseket, vagy ha nem tesz eleget azon feltételeknek, melyek alapján a jelen Egyezmény értelmében jogokat nyert.
(2) A Szerződő Felek e joggal csak az alábbi 10. cikknek megfelelően folytatandó konzultáció után élhetnek, hacsak az üzemeltetés azonnali beszüntetése, vagy korlátozó intézkedések azonnali alkalmazása nem válik szükségessé a törvények és rendelkezések újabb megsértésének megelőzése érdekében.
9. cikk
A megállapodásszerű járatok repülésbiztonságának érdekében a Szerződő Felek biztosítják a másik Szerződő Fél légijárművei számára a rádió-, fényjelző és meteorológiai eszközök használatát, valamint a repülések végrehajtásához szükséges egyéb szolgáltatásokat. A Szerződő Felek közlik egymással az ezen eszközökkel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a területük felett követendő útvonalra és az olyan kitérő és rendeltetési repülőterekre vonatkozó információkat, amelyeken a légijárművek leszállást hajthatnak végre.
10. cikk
(1) A Szerződő Felek bármelyike bármikor kérheti, hogy a jelen Egyezmény értelmezése, alkalmazása, vagy módosítása tárgyában a Szerződő Felek illetékes légügyi hatóságai tanácskozzanak.
(2) A tanácskozást legkésőbb a kérés vételétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni.
(3) A jelen Egyezménynek a légügyi hatóságok által történő módosításait diplomáciai jegyzékváltással kell megerősíteni.
(4) A Függelékben szereplő útvonaltáblázatokon feltüntetett útvonalakat a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti megegyezéssel lehet a jelen Egyezmény érvényességének teljes tartama alatt módosítani.
(5) A jelen Egyezmény értelmezésével, vagy alkalmazásával kapcsolatos nézeteltéréseket a két Szerződő Fél légügyi hatóságai közvetlen tárgyalásai útján kell rendezni. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a nézeteltérést diplomáciai úton kell rendezni.
11. cikk
(1) A Szerződő Felek által kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a jelen Egyezménynek megfelelően végzett légiszállításaiból adódó elszámolásai a Szerződő Felek között érvényben levő fizetési egyezményben meghatározott eljárás szerint történnek.
(2) A kijelölt légiközlekedési vállalatok jogot nyernek arra, hogy a fent említett egyezmény értelmében őket illető összegeket szabadon átutalhassák.
(3) Az egyik Szerződő Fél vállalata által elért haszon mentes mindenféle adó vagy illeték alól a másik Szerződő Fél területén.
12. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműve bajba jut, kényszerleszállást végez vagy balesetet szenved, a másik Szerződő Fél területén, az utóbbi köteles, a körülményektől függően és amennyire megvalósíthatónak ítéli:
a) felkutatni a hiányzó vagy eltűnt légijárművet;
b) intézkedéseket tenni a bajba jutott légijármű leszállásának elősegítésére;
c) minden szükséges segítséget megadni az eseménytől sújtott légijármű személyzetének és utasainak;
d) megóvni az eseménytől sújtott légijárművön fuvarozott postát, poggyászt és árut;
mielőbb továbbítani rendeltetési helyükre az árut és postát;
e) megvédeni a légijárművet és a kijelölt légiközlekedési vállalat egyéb tulajdonát;
f) megőrizni a bizonyítékokat az esemény kivizsgálása céljából.
(2) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát azonnal értesíteni és saját hatóságai ellenőrzése mellett engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának és a légijárművet üzemben tartó kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői az (1) bekezdésben említett esemény színhelyét meglátogassák, és ott segítséget nyújtsanak.
(3) Ha a kényszerleszállás vagy baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy ha a légijárműben vagy felszínen tetemes kárt idéz elő, illetve ha a légijármű vagy a repülésirányítás súlyos műszaki hibájára utal, az a Szerződő Fél, amelynek területén az esemény történt, köteles haladéktalanul az esemény körülményeinek felderítését célzó vizsgálatot indítani, és egyidejűleg a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát felhívni, hogy küldje ki a kivizsgálásnál jelen levő, s abban közreműködő képviselőit. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg kell hívni a kivizsgálásban való közreműködésre. A kivizsgálást végző Szerződő Fél az eseményről készült jegyzőkönyvet és a kivizsgálás eredményét közölni köteles a másik Szerződő Féllel.
(4) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata köteles a másik Szerződő Félnek a jelen cikk alapján az utóbbi által végzett szolgáltatásokból az egyéb tevékenységből eredő költségeit és kiadásait megtéríteni.
13. cikk
A Szerződő Felek által a jelen Egyezménynek megfelelően kijelölt légiközlekedési vállalatok a megállapodásszerű járatok tekintetében az alábbi jogokat élvezik:
(1) A másik Szerződő Fél területe leszállás nélküli átrepülésének joga.
(2) A másik Szerződő Fél területén való nem kereskedelmi célú leszállás joga.
(3) Utasok, posta és áru az említett területen, a csatolt Függelékben felsorolt útvonalakon és pontokon nemzetközi forgalomban történő felvételének és leadásának joga.
14. cikk
(1) A jelen Egyezmény Függeléke I. táblázatában feltüntetett útvonalakon, a magyar terület és marokkói terület közötti járatok üzemeltetése a két ország alapvető és elsődleges joga.
(2) E járatok üzemeltetése során:
a) a kapacitást egyenlően kell elosztani a magyar és marokkói vállalatok között az alábbi c) bekezdés fenntartásával;
b) a minden egyes útvonalon felkínált teljes kapacitást az ésszerűen várható szükséglettel kell összhangba hozni. Az ezen útvonalakon jelentkező, előre nem látható, vagy átmeneti forgalmi igények kielégítése érdekében a kijelölt légiközlekedési vállalatoknak maguknak kell dönteniük az ezen ideiglenes forgalomnövekedés lebonyolítása érdekében teendő megfelelő intézkedésekről. Ezekről azonnal beszámolnak saját országuk légügyi hatóságainak, amelyek, ha ezt szükségesnek tartják tanácskozhatnak;
c) abban az esetben, ha a Szerződő Felek egyike sem kívánná hasznosítani az egyik, vagy több útvonalon számára meghatározott szállítási kapacitás egy részét, vagy egészét, megállapodhat a másik Szerződő Féllel a tekintetben, hogy átruházza utóbbira egy meghatározott időre a rendelkezésére álló szállítási kapacitás egészét vagy egy részét az előirányzott határokon belül. Az a Szerződő Fél, amely jogainak egészét, vagy részét átruházta, a szóban forgó időszak leteltével azokat visszaveheti.
15. cikk
(1) A jelen Egyezmény Függeléke II. útvonaltáblázatában szereplő útvonalak mindegyikén a megállapodásszerű járatok elsőrendű célja ésszerű kihasználási koefficiens mellett olyan kapacitás felkínálása, amely megfelel a szóban forgó járatokat üzemeltető vállalatot kijelölő Szerződő Fél területéről származó, vagy területére irányuló nemzetközi légiforgalom normális és ésszerűen előrelátható szükségleteinek.
(2) Mindazonáltal az egyik Szerződő Fél által kijelölt vállalat a jelen cikk (1) bekezdésében megjelölt teljes kapacitás keretein belül eleget tehet a meghatározott útvonalakon fekvő harmadik államok területe és a másik Szerződő Fél területe közötti forgalom igényeinek, amennyiben ezen igényeket a helyi és regionális járatok nem elégítik ki.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt kapacitáson felül többlet-kapacitást lehet kiegészítőleg felkínálni ahányszor az útvonalon fekvő országok forgalmi igényei ezt indokolják.
16. cikk
(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatok mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságaival legkésőbb 30 nappal a megállapodásszerű járatok üzemeltetésének megkezdése előtt közölniük kell a szállítás jellegét, az alkalmazott repülőgépek típusát és a tervezett menetrendeket. Ugyanezen szabály érvényes a későbbi változásokra.
(2) Mindegyik Szerződő Fél légügyi hatósága a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának kérésére rendelkezésre bocsát olyan rendszeres, vagy egyéb statisztikai adatokat, amelyeket a felkínált kapacitás felülvizsgálata érdekében ésszerűen meg lehet kívánni. Az ilyen statisztikáknak tartalmazniuk kell a forgalom nagyságának, valamint annak kiindulási és rendeltetési helyeinek meghatározásához szükséges összes adatokat.
17. cikk
(1) A megállapodásszerű járatokon alkalmazandó díjtételek megállapítása lehetőség szerint a kijelölt légiközlekedési vállalatok megegyezése útján történik.
(2) Az ily módon megállapított díjtételeket jóváhagyás céljából a Szerződő Felek légügyi hatóságai elé kell terjeszteni, tervezett életbeléptetésük előtt legalább harminc nappal; különleges esetekben ezt a határidőt az említett hatóságok egyetértésével csökkenteni lehet.
(3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok valamely díjtételben nem tudnak a fenti (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megállapodni, vagy ha a Szerződő Felek egyike a fenti (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően elé terjesztett díjtétellel nem értene egyet, mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságainak törekedniük kell kielégítő rendezés elérésére.
18. cikk
A kiegészítő és charter-járatok az érdekelt légiközlekedési vállalat e célból benyújtott előzetes kérelme esetén hajthatók végre; az említett kérelmet legalább 24 órával a légijármű indulása előtt kell az illetékes légügyi hatóságokhoz benyújtani. Mindazonáltal a fentebb említett járatok nem érinthetik hátrányosan a megállapodásszerűen végrehajtott menetrendszerű járatok forgalmát.
19. cikk
A jelen Egyezmény aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazható; hatályba lép, amint a két Szerződő Fél kölcsönösen értesíti egymást arról, hogy eleget tett saját alkotmányjogi előírásainak és mindaddig hatályban marad, míg a Szerződő Felek egyike értesíti a másik Szerződő Felet az Egyezmény felmondására irányuló szándékáról. Felmondás esetén az Egyezmény a másik Szerződő Fél értesítésétől számított tizenkét hónappal veszti érvényét.
Készült Rabatban, 1967. március 21-én két francia eredeti példányban.
(Aláírások.)”
3. §3 Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1970. évi május hó 4. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1970. augusztus 23.
3
A 3. § a 2006: CIX. törvény 161. § (1) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás