1971. évi 12. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság¹ és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Phenjanban az 1970. évi október hó 5. napján aláírt szerződés kihirdetéséről²

2007.01.01.

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1971. évi április hó 19. napján kicserélték)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről, Phenjanban az 1970. évi október hó 5. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„ SZERZŐDÉS

a Magyar Népköztársaság
és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között
a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és

a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége

attól az óhajtól áthatva, hogy mindkét ország szoros és tartós barátsága a jogi együttműködés területén is megerősödjék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek.

Ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

Gyenes András külügyminiszter-helyettest,

a Korei Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége

Li Man Sok külügyminiszter-helyettest,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai (természetes és jogi személyek) a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk törvényes védelmét illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél polgári, családjogi és büntetőügyekben eljáró hatóságai előtt ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket, terjeszthetnek elő kérelmeket és panaszokat, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

2. cikk

Jogsegély nyújtása

(1) A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei és állami közjegyzői polgári, családjogi és büntetőügyekben jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságok a polgári, családjogi és büntető ügyekben eljáró egyéb hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.

3. cikk

Az érintkezés módja

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok a jogsegélyforgalom során központi hatóságaik útján érintkeznek egymással, kivéve ha e Szerződés másképpen rendelkezik.

(2) A polgári, családjogi és büntetőügyekben eljáró egyéb hatóságok a jogsegély iránti megkereséseiket a 2. cikk (1) bekezdésében említett hatóságokhoz intézik, amennyiben e Szerződés egyes esetekre másként nem rendelkezik.

4. cikk

A jogsegély terjedelme

A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, különösen házkutatásra, lefoglalásra, zárlat foganatosítására, tárgyi bizonyítékok megküldésére és kiadására, felek, terheltek, tanúk, szakértők és egyéb személyek meghallgatására, bírói szemle foganatosítására, kézbesítési kérelmek elintézésére, ügyiratok megküldésére, valamint okiratok kiállítására és megküldésére.

5. cikk

A jogsegély iránti megkeresés alakiságai

(1) A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság megjelölését;

b) a megkeresett hatóság megjelölését;

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;

d) a felek, terheltek vagy elítéltek családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - lehetőség szerint - a terheltek, illetőleg elítéltek születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;

e) a jogi képviselők nevét és lakcímét;

f) a megkeresés tartalmát és a megkeresés tárgyára vonatkozó szükséges adatokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását is.

(2) A Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat aláírással és pecséttel kell ellátni.

6. cikk

Az elintézés módja

(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső hatóság államának eljárási jogszabályait is alkalmazhatja, ha ez nem áll ellentétben a belföldi jog feltétlen alkalmazást kívánó szabályaival.

(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt eljuttatja az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a kért jogsegély teljesítésének helyét és idejét.

(4) A jogsegély iránti kérelem elintézése után a megkeresett hatóság az ügyiratot a megkereső hatóságnak visszaküldi vagy közli a teljesítés akadályát.

7. cikk

A tanúk és szakértők védelme

(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, sem az eljárás tárgyát tevő bűntett, sem valamely olyan más bűntett miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntetőeljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani.

(2) Megszűnik ez a védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a meghallgató hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, egy hónapon belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét hibáján kívül nem hagyhatta el.

8. cikk

Kézbesítési kérelmek

(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a belföldi iratok kézbesítésére irányadó jogszabályok szerint teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.

(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat nemét.

(3) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg. Ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesítendő irat visszaküldésével értesíteni kell.

9. cikk

A kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni. A kézbesítést igazoló iratban fel kell tüntetni a kézbesítés idejét és helyét.

10. cikk

Kézbesítés saját állampolgárok részére

(1) Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíteni.

(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszer alkalmazásának nincs helye.

11. cikk

Okiratok hitelesítése és elismerése

(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság vagy közhitelességgel felruházott személy által ügykörén belül kiállított, felvett vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratnak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén kiállított közokiratot a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.

12. cikk

A jogsegély költségei

(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért költséget nem számíthat fel. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom következtében saját területükön felmerült költségeket.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg a megkereső Szerződő Felet illeti.

13. cikk

Tájékoztatás

A Magyar Népköztársaság Igazságügy-minisztériuma és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Bírósága kérelemre tájékoztatják egymást az államukban hatályban levő vagy hatályban volt jogszabályokról, valamint a Szerződő Felek bíróságainak jogszabály-értelmezéséről.

14. cikk

Nyelvhasználat a jogsegélyforgalomban

A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RÉSZ

I. fejezet

Jogsegély
polgári és családjogi ügyekben

Perköltségbiztosíték alóli mentesség
és a perköltség végrehajtása

15. cikk

Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép és a Szerződő Felek egyikének területén tartózkodik, nem kötelezhető semmiféle biztosíték adására, sem abból az okból mert külföldi, sem azért, mert belföldön sem lakóhelye, sem pedig tartózkodási helye nincsen.

16. cikk

(1) Ha az előző cikk alapján biztosíték letétele alól mentes felet az eljárási költségek viselésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az eljárási költségek tekintetében a végrehajtási eljárást költség- és illetékmentesen indítja meg.

(2) Az eljárási költségekhez tartoznak a 17. cikkben említett okmányok fordítása és azok hitelesítése folytán felmerült költségek is.

17. cikk

(1) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hitelesített másolatát, valamint a határozat jogerőre emelkedését és végrehajthatóságát igazoló bírói végzést.

(2) Ezeket az okmányokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.

(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy

a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e,

b) az (1) bekezdésben említett okmányok hiteles fordítással vannak-e ellátva.

18. cikk

Az eljárási költségek végrehajtására irányuló kérelmet elő lehet terjeszteni:

a) annál a bíróságnál, amely a költségre vonatkozó határozatot hozta, vagy annál, amely az ügyben első fokon határozott; a bíróság a kérelmet a Szerződés 3. cikk (1) bekezdésében megállapított módon küldi meg a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának.

b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságnál, amely a végrehajtási eljárás megindítására illetékes, feltéve, ha a kérelmező ennek a Szerződő Félnek a területén lakik.

19. cikk

(1) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül dönthet.

(2) A végrehajtási eljárás megindítására illetékes bíróság a végrehajtási eljárást a 16. cikk (2) bekezdésében említett költségek tekintetében is megindítja. Ezeket a költségeket annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága állapítja meg, amelynek területén azok felmerültek.

(3) A végrehajtási eljárás megindítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.

Költségmentesség

20. cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén a költségmentesség kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek.

(2) A költségmentesség minden eljárási cselekményre kiterjed, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.

(3) Ha a fél az egyik Szerződő Fél joga szerint költségmentesség kedvezményében részesül, az a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.

21. cikk

(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti (jövedelmi) és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai vagy konzuli hatósága állíthatja ki.

(3) Az a bíróság, amely a költségmentesség megadásáról határoz - ha szükségesnek találja -, a 3. cikkben meghatározott úton kiegészítő felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.

22. cikk

(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költségmentesség kedvezményében kíván részesülni, kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt jegyzőkönyvbe mondhatja. A bíróság a jegyzőkönyvet a 21. cikkben megjelölt bizonyítvánnyal és a fél által benyújtott egyéb mellékletekkel együtt a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához juttatja el.

(2) A jegyzőkönyvet annak a bíróságnak a nyelvén kell kiállítani, amely ezt készíti.

23. cikk

Anyakönyvi kivonatok és egyéb okiratok
megküldése

(1) Mindegyik Szerződő Fél - diplomáciai úton előterjesztett kérelemre - köteles a másik Szerződő Fél részére megküldeni az anyakönyvi kivonatokat, a képesítésre és a szolgálati időre vonatkozó okiratokat, valamint olyan egyéb okiratokat, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyes jogait és érdekeit érintik.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat a másik Szerződő Félnek diplomáciai úton, fordítás nélkül, költség- és illetékmentesen kell megküldeni.

Személyi jog

24. cikk

Jog- és cselekvőképesség

A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.

25. cikk

Holtnaknyilvánítás

(1) Valamely személy holtnaknyilvánítására, illetőleg a halál tényének megállapítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életbenlétére utaló legutolsó adatok szerint állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja, illetőleg halálának tényét megállapíthatja, ha

a) a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingó vagy ingatlan vagyonára öröklési igényt kíván érvényesíteni,

b) a kérelmet az eltűnt házastársa terjeszti elő, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor az előbbi Szerződő Fél területén lakik.

Családi jog

26. cikk

A házasság felbontása
és érvénytelenné nyilvánítása

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága által a házasság felbontása, érvénytelenné nyilvánítása, illetőleg a házasság létezésének vagy nem létezésének megállapítása tárgyában hozott jogerős határozatát a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni, ha a határozat jogerőre emelkedésekor legalább az egyik házastárs annak a Szerződő Félnek állampolgára volt, amelynek bírósága a határozatot hozta és ha a másik Szerződő Fél illetékes bírósága az ügy érdemében megelőzőleg nem hozott jogerős határozatot.

(2) Ezt a rendelkezést a Szerződés hatálybalépése előtt keletkezett határozatok tekintetében is alkalmazni kell.

Szülők és gyermekek közötti jogviszony

27. cikk

A származás megállapítására, valamint a származás vélelmének a megdöntésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek születésekor állampolgára volt.

28. cikk

A szülők és gyermekek közötti egyéb jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek állampolgára.

29. cikk

(1) A Szerződés 27. és 28. cikkében említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok hozatalára azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára.

(2) Ha mind a felperes, mind pedig az alperes ugyanannak a Szerződő Félnek a területén lakik, ennek a Szerződő Félnek a bírósága is eljárhat; a 27. és 28. cikk rendelkezéseit ebben az esetben is meg kell tartani.

Örökbefogadás

30. cikk

(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.

(2) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, az örökbefogadásnak meg kell felelnie mindkét Szerződő Fél jogszabályainak.

(3) Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél, az örökbefogadó pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadáshoz - amennyiben erre a gyermek hazai joga szerint szükség van - be kell szerezni a gyermek, valamint törvényes képviselője vagy a gyermek illetékes hazai hatóságának hozzájárulását.

31. cikk

Az örökbefogadásról szóló határozatok meghozatalára azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára. A Szerződés 30. cikke (2) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek a területén a házastársak közös lakó- vagy tartózkodási helye van vagy legutoljára volt.

32. cikk

A 30. és 31. cikk rendelkezéseit az örökbefogadás megszűnésére is megfelelően alkalmazni kell.

Gyámság és gondnokság

33. cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben e Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.

(2) A gyámság és gondnokság létesítésének, illetőleg megszüntetésének feltételeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt, illetőleg gondnokolt állampolgára.

(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy a gondnokot kirendelte.

(4) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.

(5) Az egyik Szerződő Fél területén lakó gyámolt vagy gondnokolt gyámjául vagy gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, ha annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámságot, illetőleg a gondnokságot el kell látnia és kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeinek a legjobban megfelel.

34. cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Félnek olyan állampolgára érdekében, akinek lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos hatósági intézkedés szükséges, a másik Szerződő Fél hatósága erről a szóban levő személy hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul értesíti.

(2) Sürgős esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a körülményeknek megfelelően ideiglenes intézkedéseket (elhelyezés, tartás, gondozás) tehet, ezekről azonban a szóban levő személy hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezek az intézkedések a diplomáciai vagy konzuli képviselet, illetőleg a 33. cikk (1) bekezdésében említett hatóság eltérő intézkedéséig maradnak hatályban.

35. cikk

(1) A hazai hatóság felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy olyan személy tekintetében, akinek lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, a gyámságot vagy a gondnokságot gyakorolja. E jogkör átruházása akkor válik hatályossá, ha a megkeresett hatóság a gyámság vagy gondnokság gyakorlását elvállalja és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(2) Az (1) bekezdés alapján eljáró hatóság saját államának jogszabályát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban ilyen esetben is a kiskorú vagy a gondnokolt hazájának jogszabályai irányadók. Ez a hatóság a cselekvőképtelen személy személyállapotát érintő határozatok hozatalára nem jogosult; megadhatja azonban a gyámolt, illetőleg gondnokolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.

Öröklési jog

36. cikk

Egyenlő elbánás elve

Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakban való törvényes vagy végrendeleti öröklés, valamint a végrendeletek alkotása és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél területén a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek.

37. cikk

Az alkalmazandó jog

Az öröklési jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

38. cikk

Hagyaték átszállása az államra

Ha az örökhagyó után örökösök nem maradtak, az öröklésről mindegyik lemondott, az örökséget visszautasította, vagy öröklési képességét elvesztette, az ingatlan arra a Szerződő Félre száll, amelynek területén fekszik, az ingóságok pedig azt a Szerződő Felet illetik, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

39. cikk

Végrendelet

(1) A végrendeletet alaki kellékeire annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a végrendelkező a végrendelet alkotásakor állampolgára volt. Elegendő azonban, ha megtartották annak a Szerződő Félnek a jogszabályait, amelynek területén a végrendeletet alkották. Ezeket a rendelkezéseket a végrendelet visszavonására is alkalmazni kell.

(2) A végrendelet alkotására és visszavonására való képesség, továbbá az akarathiány joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó az akaratkijelentés idején állampolgára volt.

40. cikk

Joghatóság hagyatéki ügyekben

(1) Az ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet - annak a Szerződő Félnek hatósága jogosult, amelynek az örökhagyó elhalálozásakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlanhagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására annak a Szerződő Félnek a hatósága jogosult, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell az öröklési perekben is.

(4) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó hagyaték teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére a hagyatéki eljárást a másik Szerződő Fél hatósága folytatja le, ha ebbe valamennyi ismert helyen lakó vagy tartózkodó örökös beleegyezik.

41. cikk

Értesítés a halálesetről

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes hatóság haladéktalanul köteles a halálesetről az elhunyt hazájának diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíteni, és vele mindazt közölni, ami az örökösökre, hagyományosokra, azoknak lakó- vagy tartózkodási helyére és címére, a hagyaték állagára és az esetleges végrendeletre vonatkozóan előtte ismeretes. Az említett hatóság hasonló értesítést küld abban az esetben is, ha arról szerez tudomást, hogy az elhunyt után harmadik államban maradt hagyaték.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ennek a Szerződő Félnek a területén hal meg és az örökhagyó után a másik Szerződő Fél állampolgára örökösként vagy hagyományosként van érdekelve, az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága a halálesetről az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét.

42. cikk

A diplomáciai vagy konzuli képviselet jogköre

(1) A Szerződő Felek diplomáciai vagy konzuli képviselete a másik Szerződő Fél hatósága előtt hagyatéki ügyekben saját állampolgárai képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat, ha ezek az állampolgárok távol vannak és meghatalmazottjuk nincsen.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, s ott sem lakó-, sem tartózkodási helye nem volt, a nála talált tárgyakat minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének rendelkezésére kell bocsátani.

43. cikk

Végrendelet kihirdetése

A végrendeletet annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága hirdeti ki, amelynek területén a végrendelet van. A végrendelet másolatát és a kihirdetésről szóló jegyzőkönyv másolatát - kérelemre a végrendelet eredeti példányát is - az örökhagyó hazája illetékes hatóságának meg kell küldeni.

44. cikk

A hagyaték biztosítása

(1) Annak a Szerződő Félnek hatósága, amelynek területén a második Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, köteles a hagyatéki vagyon megőrzésére és kezelésére a szükséges intézkedéseket a belföldi jog szerint megtenni.

(2) A másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A képviselet az intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazottja útján közreműködhet, kérésére a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.

45. cikk

A hagyaték kiszolgáltatása

(1) Ha az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyatéki vagyontárgyak eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó olyan örökösnek vagy hagyományosnak kell kiadni, aki az eljárásban nem vett részt és meghatalmazottat sem nevezett meg, az ingó hagyatékot vagy a befolyt összeget az utóbbi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiszolgáltatni.

(2) A hagyatéki ügyben eljáró hatóság akkor rendeli el a hagyaték kiszolgáltatását a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek, ha

a) az örökhagyó örököseinek, hagyományosainak és hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek területén a hagyatéki vagyontárgyak találhatók;

b) ha az örökösödési adót vagy illetéket kifizették, illetőleg biztosították;

c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez szükséges engedélyt megadták.

46. cikk

Határozatok elismerése és végrehajtása

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy gyámhatósága által nem vagyonjogi ügyben e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően hozott jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén minden további eljárás nélkül el kell ismerni, feltéve, ha a másik Szerződő Fél valamely bírósága vagy gyámhatósága az ügyben korábban jogerős határozatot nem hozott. Ezt a rendelkezést a jelen Szerződés hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett határozatokra is alkalmazni kell.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén polgári és családjogi ügyekben a vagyonjogi igények tekintetében a Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős bírói határozatokat a másik Szerződő Fél területén el kell ismerni és végre kell hajtani. Ez a rendelkezés a bűnügyekben érvényesített polgári jogi igény tekintetében hozott jogerős bírói határozatokra is vonatkozik.

47. cikk

(1) A végrehajtási eljárás megindítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtási eljárást le kell folytatni.

(2) A kérelmet az ügyben első fokon eljárt bírósághoz vagy - amennyiben a kérelmező a másik Szerződő Fél területén tartózkodik - ennek a Szerződő Félnek illetékes bíróságához kell benyújtani. Az első fokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a Szerződés 3. cikkében meghatározott módon a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához továbbítja.

48. cikk

A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a bírói határozat teljes kiadmányát; a határozat jogerejét és végrehajthatóságát, ha az a kiadmányból nem tűnik ki, a bíróságnak külön igazolnia kell;

b) igazolást arról, hogy a perbe nem bocsátkozott alperes vagy meghatalmazottja legalább egy ízben kellő időben és szabályszerűen bírói idézést vett kézhez;

c) az a) és b) pontban említett iratok hiteles fordítását.

49. cikk

A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a kérelmezőt megidézheti, tőle felvilágosítást kérhet vagy hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság az adóst is meghallgathatja a végrehajtási kérelem felől és felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól, amely a határozatot hozta.

50. cikk

(1) A végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtás történik.

(2) A végrehajtási eljárás megindításáról határozó bíróság előtt az adós mind a végrehajtás megengedhetősége, mind a bíróság által a megítélt követelés tekintetében olyan kifogásokat is előterjeszthet, amelyek annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek a területén a határozatot hozták.

51. cikk

A bírói határozatok végrehajtásának
megtagadása

(1) A bírói határozatok végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) a végrehajtani kért határozat nem jogerős;

b) az alperes vagy az a személy, aki ellen a végrehajtani kért határozatot hozták, azért nem bocsátkozott a perbe, mert részére vagy meghatalmazottjának kellő időben, szabályszerűen és e Szerződés rendelkezéseinek megfelelő módon nem kézbesítettek idézést;

c) ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelynek a területén a határozat elismerését és végrehajtását kérik, korábban már jogerős határozatot hozott. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha azok a körülmények, amelyek alapján a korábbi határozat a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen megváltoztak.

52. cikk

A végrehajtási költségek tekintetében annak a Szerződő Félnek jogszabályai irányadók, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.

53. cikk

A Szerződés 46-52. cikkének rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.

II. fejezet

Bűnügyi jogsegély

54. cikk

Kiadatási kötelezettség

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket e Szerződésben meghatározott feltételek mellett kérelemre büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kiadják.

(2) Kiadatásnak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint bűntett és egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy más súlyosabb büntetéssel büntetendő (a továbbiakban: kiadatási bűntett).

55. cikk

A kiadatás megtagadása

Kiadatásnak nincs helye, ha

a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;

b) a kiadni kért személy a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követte el;

c) a kiadatást olyan bűntett miatt, illetőleg olyan ítélet alapján kérik, amelynek büntethetősége, illetőleg végrehajthatósága a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint elévülés folytán vagy más törvényes okból megszűnt;

d) a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűntett miatt ítéletet hoztak vagy a büntetőeljárást érdemi okból megszüntették.

56. cikk

A büntetőeljárás kötelező átvétele

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére saját joguk szerint büntetőeljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a megkereső Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követtek el. A kérelemhez csatolni kell a bűntett leírását tartalmazó iratokat, továbbá a bűntett elkövetésére vonatkozó bizonyítékokat.

(2) A büntetőeljárás megindítására irányuló kérelmet magyar részről vádemelés előtt a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze, vádemelés után a Magyar Népköztársaság igazságügy-minisztere, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről pedig vádemelés előtt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfőbb ügyésze, vádemelés után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Bírósága terjeszti elő.

(3) A megkeresett Szerződő Fél értesíti a másik Szerződő Felet a büntetőeljárás eredményéről és amennyiben az ügyben jogerős ítéletet hoztak, az ítélet másolatát is megküldi.

57. cikk

Kiadatási kérelem

(1) A büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez csatolni kell a jogerős ítélet hiteles másolatát, valamint azoknak a jogszabályoknak a teljes szövegét is, amelyek alapján a bűncselekményt minősítették. Amennyiben az elítélt büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat is közölni kell.

(2) A büntetőeljárás lefolytatására irányuló kiadatási kérelemhez mellékelni kell az elfogatóparancs hiteles másolatát, a bűncselekmény tényállásának leírását, valamint a bűntett minősítésére és a büntetési tételre vonatkozó jogszabály szövegét; ha a bűntett vagyoni kárt okozott, ennek összegét is meg kell jelölni.

(3) Magánindítványra üldözendő bűntett esetén a kiadatási kérelemben meg kell jelölni a magánindítvány előterjesztésének időpontját. Amennyiben valamelyik Szerződő Fél joga a magánindítvány előterjesztésére határidőt állapít meg, az erre vonatkozó jogszabályt közölni kell.

(4) A kiadatási kérelemhez - lehetőség szerint - mellékelni kell a kiadni kért személy személyleírását, közölni kell személyi adatait, állampolgárságát, tartózkodási helyét, valamint meg kell küldeni fényképét és ujjlenyomatát is.

(5) A megkereső Szerződő Fél nem köteles a kiadni kért személy bűnösségére vonatkozó bizonyítékokat a kérelemhez mellékelni.

58. cikk

A kiadatási kérelem kiegészítése

Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.

59. cikk

Kiadatási letartóztatás

A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Félnek a kiadni kért személy letartóztatása iránt haladéktalanul intézkednie kell, kivéve, ha e Szerződés értelmében kiadatásnak nincsen helye.

60. cikk

Ideiglenes kiadatási letartóztatás

(1) Az olyan személyt, akit e Szerződés alapján ki kell adni, a kiadatási kérelem megérkezése előtt is le lehet tartóztatni, ha azt a megkereső Szerződő Fél arra hivatkozással kéri, hogy a szóban forgó személy ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, illetőleg jogerős ítéletet, vagy más bírói határozatot hoztak. Az ilyen kérelem posta, távíró, távbeszélő vagy rádió útján is előterjeszthető.

(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai ilyen kérelem nélkül is letartóztathatják a területükön tartózkodó olyan személyt, aki tudomásuk szerint a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján történt ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.

61. cikk

A kiadatási letartóztatás megszüntetése

(1) A megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti, ha a megkereső Szerződő Fél az 58. cikknek megfelelően részére megállapított határidőn belül a kiadatási kérelem kiegészítéséhez szükséges adatokat nem közli.

(2) A 60. cikk alapján letartóztatott személyt szabadon lehet bocsátani, ha a kiadatási kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldésétől számított két hónap alatt nem érkezik meg.

62. cikk

A kiadatás elhalasztása

Ha a megkeresett Szerződő Fél területén a kiadni kért személy ellen más bűntett miatt büntetőeljárás van folyamatban vagy más bűntett miatt elítélték, a kiadatás elhalasztható mindaddig, amíg az eljárást megszüntették, az ítéletet végrehajtották vagy a büntetést elengedték.

63. cikk

Ideiglenes átadás

(1) A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére a kiadni kért személyt a 62. cikkben említett esetben is ideiglenesen át lehet adni, ha a kiadatás elhalasztása a bűntett elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené.

(2) Az ideiglenesen átadott személyt annak az eljárási cselekménynek befejeztével, amelynek céljára átadták, haladéktalanul vissza kell szállítani.

64. cikk

Eljárás több állam kiadatási kérelme esetén

Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.

65. cikk

A kiadott személy felelősségrevonásának
korlátai

(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntetőeljárás alá nem vonható, a rá kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik állam részére ki nem adható.

(2) Nincsen szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha

a) a kiadott személy annak a Szerződő Félnek területét, amelynek részére kiadták, a büntetőeljárás befejezése, elítéltetése esetén pedig büntetésének kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyta el; az említett határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;

b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda újból visszatért.

66. cikk

Átadás

A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és idejét. A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha őt a megkereső Szerződő Fél a kitűzött időponttól számított egy hónapon belül nem veszi át.

67. cikk

Ismételt kiadatás

Ha a kiadott személy a büntetőeljárás megindítása alól bármilyen módon kivonja magát és a megkeresett Szerződő Fél területére visszatér, őt újabb kérelemre az 57. cikkben említett iratok megküldése nélkül is ki kell adni.

68. cikk

Átszállítás

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiadott, ennek a Szerződő Félnek a kérelmére saját területükön átszállítják. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást e Szerződés rendelkezései értelmében nem kell engedélyezni.

(2) Átszállítás iránti megkeresést ugyanúgy kell előterjeszteni és felszerelni, mint a kiadatási kérelmet.

(3) Az átszállítás módját, útvonalát és egyéb feltételeit a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel állapítják meg.

69. cikk

A büntetőeljárás eredményének közlése

A Szerződő Felek a kiadott személy elleni büntetőeljárás eredményéről egymást értesítik. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet másolatát meg kell küldeni.

70. cikk

Érintkezés kiadatási és átszállítási ügyekben

A terheltek kiadatásával és átszállításával, valamint a letartóztatott személyek átszállításával (71. cikk) kapcsolatos ügyekben a Magyar Népköztársaság igazságügy-minisztere, illetőleg legfőbb ügyésze és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, illetőleg legfőbb ügyésze érintkezik egymással.

71. cikk

Letartóztatott személyek átszállítása

(1) Ha olyan személyt kell tanúként az egyik Szerződő Fél területén kihallgatni, aki a másik Szerződő Fél területén letartóztatásban van, a Szerződő Feleknek a Szerződés 70. cikkében említett hatóságai a letartóztatott személyt a megkereső Szerződő Fél területére átszállíttathatják azzal a feltétellel, hogy az átszállított személyt letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után mielőbb vissza kell szállítani.

(2) Ha olyan személy tanúkénti kihallgatása válik szükségessé, aki harmadik államban van letartóztatásban, a megkeresett Szerződő Fél területén az átszállítást ennek a Szerződő Félnek a Szerződés 70. cikkében említett hatóságai engedélyezik. Ez esetben a Szerződés 7. cikkének rendelkezéseit alkalmazni kell.

72. cikk

Egyes tárgyak kiadása

(1) Azokat a tárgyakat, amelyek a terhelthez a kiadatási bűntett következtében kerültek, valamint minden egyéb tárgyat, amely az ügyben bizonyítékul használható fel, a megkereső Szerződő Fél részére még abban az esetben is át kell adni, ha a terhelt kiadatása halála miatt vagy egyéb okból nem foganatosítható.

(2) A megkeresett Szerződő Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha ezekre más büntetőeljárásban még szükség van.

(3) Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a tárgyakat a büntetőeljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett annak a Szerződő Félnek, amely ezeket kiadta, vissza kell adni.

73. cikk

Bűnügyi jogsegély megtagadása

A Szerződő Felek nem nyújtanak egymásnak bűnügyi jogsegélyt, ha azt olyan bűntettel kapcsolatban kérik, amely miatt kiadatásnak nincs helye.

74. cikk

Ítéletek közlése

(1) A Szerződő Felek évenként kölcsönösen közlik egymással a másik Szerződő Fél állampolgárai ellen bűnügyekben hozott jogerős ítéleteket. A közlés úgy történik, hogy a Szerződő Felek az ítéletek rendelkező részéről szóló másolatot küldik meg egymásnak.

(2) A Szerződő Felek kérelemre kölcsönösen közlik egymással azoknak a személyeknek büntetett előéletére vonatkozó adatokat, akik korábban a megkeresett Szerződő Fél területén laktak és ellenük a megkereső Szerződő Fél területén büntetőeljárás indult.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a Szerződő Felek - lehetőség szerint - az elítéltek ujjlenyomatait is megküldik egymásnak.

(4) A Szerződő Felek az (1) és (2) bekezdésben említett adatokat e Szerződés 3. cikkében meghatározott módon közlik egymással.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. cikk

E Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

76. cikk

(1) A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és hatálybalépésétől számított tíz éven át marad érvényben.

(2) Ha az említett időtartam lejárta előtt tizenkét hónappal a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a Szerződést felmondja, az határozatlan ideig marad hatályban és attól a naptól számított tizenkét hónap elteltével veszti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.

77. cikk

E Szerződés két példányban, mindkét példány magyar, koreai és orosz nyelven készült. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az orosz szöveg az irányadó.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottjai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt, Phenjanban, az 1970. évi október hó 5. napján.

(Aláírások.)”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi május hó 19. napjától kell alkalmazni.

(2)³ E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.⁴

Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.

A kihirdetés napja: 1971. június 29.

A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 161. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

⁴

Végrehajtására lásd a 3/1971. (IX. 9.) IM rendeletet.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek