1971. évi 18. törvényerejű rendelet
1971. évi 18. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában Khartoumban, az 1970. évi augusztus hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A megerősítő okiratok kicserélése Khartoumban, az 1971. évi április hó 28. napján megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között területeik között és azon túl való légijáratok létesítése tárgyában Khartoumban, az 1970. évi augusztus hó 23. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság
és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között
területeik között és azon túl való légijáratok
létesítése tárgyában
és a Szudáni Demokratikus Köztársaság között
területeik között és azon túl való légijáratok
létesítése tárgyában
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szudáni Demokratikus Köztársaság Kormánya
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a kereskedelmi repülés, mint a népeket összekötő közlekedési eszköz és népek közötti baráti megértés és jóindulat hordozója napról napra nagyobb lehetőségeket kínál;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy kívánatos a két ország közötti, és azon túli, az egyenlőség és a viszonosság alapján légijáratokat szervezni és így a polgári repülés területén meglevő kapcsolataikat erősíteni,
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy a fenti célokból Egyezményt kössenek,
AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:
I. cikk
Az Egyezmény szempontjából:
a) az „Egyezmény” szó jelenti az Egyezményt és a hozzátartozó Függelékeket, ha csak az Egyezmény más értelemben nem rendelkezik;
b) a „légügyi hatóságok” kifejezés a Magyar Népköztársaság esetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztert, és azt a személyt vagy szervet jelenti, amely felhatalmazást kapott az említett Miniszter vagy hasonló szervek jelenlegi teendőinek ellátására; és a Szudáni Demokratikus Köztársaság esetében a Honvédelmi Minisztert, és azt a személyt vagy szervet, amely felhatalmazást kapott az említett Miniszter, vagy hasonló szervek jelenlegi teendőinek ellátására;
c) a „terület” szó egy állammal kapcsolatban az állam felségjoga alá tartozó földterületet, az odatartozó parti vizeket és a felette elhelyezkedő légteret jelenti;
d) a „légijárat” szó olyan nemzetközi menetrendszerű repülést jelent, amelyet légijármű végez utasok, posta, vagy áru fuvarozása céljából;
e) a „megállapodásszerű légijáratok” kifejezés ennek az Egyezménynek alapján üzemeltethető menetrendszerű légijáratokat jelenti;
f) a „meghatározott útvonalak” kifejezés jelenti az idetartozó Függelék megfelelő szakaszában megállapított légiútvonalakat, amelyeken a megállapodásszerű légijáratokat lehet üzemeltetni;
g) a „nem kereskedelmi célú leszállás” olyan leszállást jelent, amely nem utasok, áru, vagy posta felvétele, illetve leadása miatt történik;
h) a „kijelölt légiközlekedési vállalat” kifejezés olyan légiközlekedési vállalatot jelent, amelyet a Szerződő Felek légügyi hatóságai az Egyezmény III. cikkével összhangban jelöltek ki és engedélyezték.
II. cikk
(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat az idetartozó Függelék megfelelő Szakaszában a meghatározott útvonalakon légijáratok létesítése céljából.
(2) A jelen Egyezmény rendelkezéseitől függően mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatai a meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok üzemeltetése alatt a következő jogokat élvezik:
a) leszállás nélkül átrepülnek a másik Szerződő Fél területén;
b) nem kereskedelmi célból leszállhatnak a mondott területén; és
c) a jelen Egyezmény Függelékében az arra az útvonalra vonatkozóan megállapított pontokon a mondott területen leszállásokat végezhetnek azzal a céllal, hogy utasokat, árut és postát a nemzetközi forgalomban kirakhassanak és felvehessenek.
(3) E cikk (2) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy jogot adna az egyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak a másik Szerződő Fél területén utasok, áru, vagy posta ellenszolgáltatás, vagy díjazás ellenében történő szállítására, a másik Szerződő Fél területének egy másik pontjára történő rendeltetéssel.
III. cikk
(1) A Szerződő Felek a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egy-egy légiközlekedési vállalatot jelölhetnek ki a másik Szerződő Félhez intézett írásos értesítésben.
(2) A kijelölés kézhezvételekor a másik Szerződő Fél köteles indokolatlan késedelem nélkül, de e cikk (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseitől függően, a kijelölt légiközlekedési vállalatnak a megfelelő üzemeltetési engedélyt megadni.
(3) Az egyik Szerződő Fél légügyi hatósága, mielőtt az üzemeltetési engedélyt a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatának megadná, megkívánhatja a vállalattól annak kielégítő igazolását:
a) hogy eleget tesz az azokban a jogszabályokban és előírásokban meghatározott feltételeknek, amelyeket az ilyen hatóságok a légijáratok üzemeltetésére rendszeresen és ésszerűen alkalmaznak; és
b) hogy tulajdonának túlnyomó része, valamint tényleges ellenőrzése a másik Szerződő Félnek, vagy a Fél állampolgárainak a kezében van.
(4) A Szerződő Feleknek jogában áll visszatartani az üzemeltetési engedélyt, ha nem bizonyosodtak meg arról, hogy a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat megfelel a fenti (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.
(5) Mihelyt eleget tettek a jelen cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, az így kijelölt és engedélyezett légiközlekedési vállalat bármikor megkezdheti a megállapodásszerű járatok üzemeltetését, feltéve azonban, hogy a járat díjszabását a jelen Egyezmény VI. cikkének rendelkezéseivel összhangban megállapították és a díjszabások arra a járatra vonatkozóan hatályba léptek.
IV. cikk
(1) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy az üzemeltetési engedélyt visszavonják, vagy az Egyezmény II. cikkében meghatározott jogoknak a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalat által való gyakorlását felfüggesszék, illetve olyan feltételeket szabjanak, amelyeket ezeknek a jogoknak a gyakorlásával kapcsolatban szükségesnek ítélnek:
a) bármely esetben, amikor nem bizonyosodtak meg afelől, hogy az említett légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó többsége és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél, vagy a Szerződő Fél állampolgárainak kezében van, vagy
b) ha az említett légiközlekedési vállalat a jogokat nyújtó Szerződő Fél jogszabályait és előírásait nem tartja be, vagy
c) ha a légiközlekedési vállalat egyéb módon nem az ebben az Egyezményben előírt feltételeknek megfelelően üzemeltet.
(2) A fenti (1) bekezdésben körülírt jog gyakorlására csak azután kerülhet sor, ha az egyik Szerződő Fél ilyen szándékáról a másik Szerződő Felet értesítette, és a Szerződő Felek légügyi hatóságai közötti tanácskozás az említett értesítés keltétől számított negyvenöt (45) napon belül nem vezetett megegyezéshez.
V. cikk
(1) A nemzetközi légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek a Szerződő Felek területére való belépésére és onnan való távozására vagy a légijárműveknek a Szerződő Felek területén való üzemeltetésére és kormányzására vonatkozó jogszabályok és előírások a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatok légijárműveire is vonatkoznak, és a légijárművek a másik Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való távozáskor és az e területen való tartózkodás alatt az említett jogszabályokat és előírásokat betartani kötelesek.
(2) Az egyik Szerződő Félnek a légijárművön fuvarozott utasok, személyzet, áru és posta területükre való bocsátására és onnan való távozására vonatkozó jogszabályait és előírásait - így a belépésre, kezelésre, bevándorlásra, útlevélre, vámra és vesztegzárra vonatkozó szabályokat - a Szerződő Fél területére való belépéskor, az onnan való kilépéskor és az e területen való tartózkodás alatt a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat légijárművein fuvarozott utasok, személyzet, áru és posta tekintetében is be kell tartani.
VI. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a másik Szerződő Fél területére irányuló vagy onnan eredő menetrendszerű járatán történő fuvarozás során alkalmazott díjtételeit megfelelő szinten kell megállapítani, kellő figyelmet szentelve az összes lényeges tényezőnek, mint: üzemeltetési költségek, ésszerű haszon, az egyes járatok jellegzetességei (gyorsaság, és kényelem), valamint a nemzetközi szervezetek által kialakított vagy ajánlott díjtételek.
(2) A fenti (1) bekezdésben hivatkozott díjtételekben a két Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának kell megállapodnia.
(3) Ha a kijelölt légiközlekedési vállalatok valamely díjtételben nem tudnak megállapodni, a Szerződő Felek légügyi hatóságai kötelesek megkísérelni, hogy a nézeteltérést az Egyezmény XVIII. cikkének rendezései szerint oldják meg.
(4) Ha a díjtételeket e cikk rendelkezéseivel összhangban határozták meg, a díjak mindaddig hatályban maradnak, míg ugyancsak a jelen cikknek megfelelően új díjtételeket nem állapítottak meg.
VII. cikk
A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél alkalmazott menetrendekben a Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak kell megállapodniok. Az így egyeztetett menetrendeket biztonsági, forgalmi és üzemeltetési szempontból való jóváhagyás céljából a Szerződő Felek légügyi főhatóságai elé kell terjeszteni tervezett életbeléptetésük előtt legalább harminc (30) nappal; kivételes esetben ezt a határidőt az említett hatóságok egyetértésével csökkenteni lehet.
VIII. cikk
(1) A kijelölt légiközlekedési vállalatoknak a másik Szerződő Fél területére érkező légijárműveit megfelelő felség- és lajstromjelekkel kell ellátni; légijárművek fedélzetén az alábbi okmányokat kell tartani:
a) lajstromozási bizonyítvány;
b) légialkalmassági bizonyítvány;
c) a személyzet minden tagja részére megfelelő szakszolgálati igazolvány vagy engedély;
d) fedélzeti napló vagy bármely más ezt helyettesítő okmány;
e) a légijármű rádióállomásainak üzemeltetési engedélyei;
f) a légijármű fedélzetén uralkodó közegészségügyi állapot, az utasok neve, a fuvarozott áru fajtája és mennyisége bejelentésére szolgáló előírt okmányok.
(2) A Szerződő Felek elfogadják és érvényesnek ismerik el a másik Szerződő Fél által kiállított vagy érvényesített légialkalmassági bizonyítványokat és szakszolgálati igazolványokat.
(3) A Szerződő Felek fenntartják a jogot, hogy ne ismerjék el érvényesnek a saját állampolgáraik részére a másik Szerződő Fél által kiadott szakszolgálati igazolványokat vagy engedélyeket.
IX. cikk
(1) A Szerződő Felek saját területükön a repülőterek, valamint a rádiós, meteorológiai és egyéb repülésirányító berendezéseik és szolgáltatásaik igénybevételét a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata részére biztosítani kötelesek.
(2) Az egyik Szerződő Fél hatóságai és egyéb intézményei a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a repülőterek, valamint a repülésirányító berendezések és szolgáltatások igénybevételéért csak az illetékes hatósága által megállapított és közzétett díjszabás szerinti illetékeket és díjakat számíthatják fel.
X. cikk
Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén képviseleteket állíthat fel és tarthat fenn. Az ilyen képviseleteket megfelelő ügyviteli és műszaki személyzettel lehet ellátni, de a személyzet tagjai csak az egyik, vagy a másik Szerződő Fél állampolgárai lehetnek.
XI. cikk
(1) A Szerződő Felek megadják egymás kijelölt légiközlekedési vállalatainak azt a jogot, hogy a másik Szerződő Fél területén szerzett, kiadásaikat meghaladó bevételüket főirodájuknak átutalhassák. Az ilyen átutalásokat azonban azon Szerződő Fél deviza szabályainak megfelelően kell elvégezni, amelynek területén a bevételezés történt.
(2) Ha a Szerződő Felek között a fizetések rendezésére külön megállapodás van hatályban, a fenti (1) bekezdés szerinti átutalásra az ilyen Megállapodásban foglalt előírások az irányadók.
XII. cikk
(1) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatainak a nemzetközi légiforgalomban üzemeltetett légijárművei a másik Szerződő Fél területére való érkezésük, a területen való tartózkodásuk, valamint az onnan való távozásuk alkalmával mentesek minden vám, szemledíj, valamint egyéb hasonló díj és illeték alól.
(2) Az üzem- és kenőanyag, a pótalkatrészek, a fedélzeti felszerelés és készlet (beleértve az élelmiszereket, italokat, dohányt és az utasoknak a légijármű fedélzetén kisebb mennyiségben eladásra szánt használati cikkeket) az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, a területén való tárolás és a területről való kivitel alkalmával mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól, ha a cikkek a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárművein, illetve légijárművei által való használatra rendeltek.
(3) Az irodai felszerelés, a bútorzat, az üzleti papírok és okmányok (beleértve a jegyeket, légifuvarleveleket és csereutalványokat), valamint a reklámanyag az egyik Szerződő Fél területére való érkezés, a területen való tárolás és a területről való kivitel alkalmával mentes a fenti (1) bekezdésben említett díjak és illetékek alól, ha a cikkek a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalatának a használatára rendeltek.
(4) A mentességet nyújtó Szerződő Fél megkívánhatja, hogy az előző bekezdések alapján mentesített cikkeket a területén megfelelő vámellenőrzés alatt tartsák.
(5) A jelen cikk alapján adott mentesség nem alkalmazható az olyan tárgyakra vagy anyagokra, amelyeket az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén nem rendeltetésszerűen használ.
XIII. cikk
(1) Ha valamelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárműve bajba jut, kényszerleszállást végez, vagy balesetet szenved a másik Szerződő Fél területén, az utóbbi köteles a körülményektől függően és amennyire megvalósíthatónak ítéli:
a) felkutatni a hiányzó vagy eltűnt légijárművet;
b) intézkedéseket tenni a bajbajutott légijármű leszállásának elősegítésére;
c) minden szükséges segítséget megadni az eseménytől sújtott légijármű személyzetének és utasainak;
d) megóvni az eseménytől sújtott légijárművön fuvarozott postát, poggyászt és árut, mielőbb továbbítani rendeltetési helyükre az árut és postát;
e) megvédeni a légijárművet és a kijelölt légiközlekedési vállalat egyéb tulajdonát;
f) megőrizni a bizonyítékokat az esemény kivizsgálása céljából.
(2) Az a Szerződő Fél, amelynek a területén az esemény történt, köteles arról a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát azonnal értesíteni és saját hatósága ellenőrzése mellett engedélyezni, hogy a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának és a légijárművet üzembentartó kijelölt légiközlekedési vállalatának képviselői az (1) bekezdésben említett esemény színhelyét meglátogassák, és ott segítséget nyújtsanak.
(3) Ha a kényszerleszállás vagy baleset halált okozott, vagy súlyos testi sérüléssel járt, vagy ha a légijárműben vagy felszínen tetemes kárt idéz elő, illetve ha a légijármű vagy a repülésirányítás súlyos műszaki hibájára utal, az a Szerződő Fél, amelynek területén az esemény történt, köteles haladéktalanul az esemény körülményeinek felderítését célzó vizsgálatot indítani, és egyidejűleg a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát felhívni, hogy küldje ki a kivizsgálásnál jelenlevő s abban közreműködő képviselőit. Bármelyik Szerződő Fél kérésére a légijárművet gyártó cég képviselőit is meg kell hívni a kivizsgálásban való közreműködésre. A kivizsgálást végző Szerződő Fél az eseményről készült jegyzőkönyvet és a kivizsgálás eredményét közölni köteles a másik Szerződő Féllel.
XIV. cikk
(1) Mindkét Szerződő Fél légiközlekedési vállalatai számára az illetékesség alá eső területek közötti meghatározott útvonalakon a megállapodásszerű járatok üzemeltetése céljából egyenlő és méltányos lehetőségeket kell biztosítani.
(2) A megállapodásszerű járatok üzemeltetésénél mindegyik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak tekintetbe kell venniök a másik Szerződő Fél légiközlekedési vállalatainak az érdekeit, nehogy indokolatlanul befolyásolják azokat a járatokat, amelyeket az utóbbi ugyanazon útvonalak egészén, vagy részén üzemeltet.
(3) A Szerződő Felek kijelölt légiközlekedési vállalatai megállapodásszerű járatainak szigorúan alkalmazkodni kell a közönség meghatározott útvonalakra vonatkozó szállítási igényeihez és elsőrendű céljuk ésszerű terhelési tényezők alapján megfelelő kapacitást biztosítani, amely kielégíti a folyamatos és ésszerű előrelátható utas, áru és posta szállítási igényeket, amelyek a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területe és a forgalom utolsó rendeltetési helyét képező ország között jelentkeznek.
(4) Olyan államok területén, amelyek nem részesei ennek az Egyezménynek, a meghatározott útvonalakon levő pontokon utasok, áru és posta felvétele és letétele vonatkozásában a fuvarozást a kapacitásra vonatkozó általános elvekkel való összhangban úgy kell megállapítani, hogy:
a) megfeleljen a kiindulási és a rendeltetési hely országa közötti forgalmi igényeknek;
b) azon terület forgalmi igényeinek, amelyen áthalad a légijármű, miután figyelembevették ezen területre kiterjedő államok légiközlekedési vállalatai által létesített más szállítási járatokat; és
c) a direkt légijáratok üzemeltetésének a követelményeit.
XV. cikk
Az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a másik Szerződő Fél területén levő ponton eltérő kapacitású légi járművet csak úgy állíthat üzembe, hogy
a) a kapacitásváltozás a gazdaságosság szempontjából indokolt;
b) az első Szerződő Fél területén levő végállomáshoz távolabb eső szakaszon üzemeltetett légi jármű kapacitása kisebb, mint a közelebb eső szakaszon közlekedtetett légijárműé;
c) a kisebb kapacitású légijármű a menetrend szerint is csatlakozzék a nagyobb kapacitású légijárműhöz; a kisebb kapacitású légijármű úgy érkezzék a csatlakozási pontra, hogy a nagyobb kapacitású légijárműnek átadható, illetve attól átvehető forgalmat szállítson; a két légi jármű egymáshoz viszonyított kapacitását elsősorban e szempont szerint kell meghatározni;
d) megfelelő nagyságú átmenő forgalom létezzék;
e) a kapacitásváltozásra a jelen Egyezmény XV. cikkének rendelkezései legyenek irányadók.
XVI. cikk
Mindegyik Szerződő Fél légügyi hatóságai kérésre a másik Szerződő Fél légügyi hatóságát olyan időszakos vagy más statisztikai adatszolgáltatással köteles ellátni, amit ésszerűen meg lehet kívánni az első Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által a megállapodásszerű járatokon nyújtott kapacitás ellenőrzésének céljából. Ezeknek az adatoknak magukban kell foglalni minden tájékoztatást, amely szükséges a megállapodásszerű járatokat üzemeltető légiközlekedési vállalatok által szállított forgalom nagyságának és az ilyen forgalom kiindulási és rendeltetési helyeinek a meghatározásához.
XVII. cikk
(1) A Szerződő Felek légügyi hatósága a szoros együttműködés szellemében időről időre tanácskozni fognak annak érdekében, hogy az Egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását és kielégítő betartását biztosítsák; az említett hatóságok a fenti cél által megkívánt mértékben kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2) A Szerződő Felek bármikor kérhetik, hogy az Egyezmény értelmezése, alkalmazása és módosítása, valamint az Egyezménnyel kapcsolatban felmerülő bármilyen vitás kérdés tárgyában tanácskozhassanak. A tanácskozást a kérést benyújtó Szerződő Fél diplomáciai úton eljuttatott értesítésének vételétől számított hatvan (60) napon belül kell megkezdeni - kivéve ha a kérést az Egyezmény IV. cikke (2) bekezdése alapján nyújtják be, amikor a határidő a kérés átvételétől számított húsz (20) nap.
(3) Ha a vitás kérdésben a Szerződő Felek légügyi hatóságai a fenti (2) bekezdés alapján folytatott tárgyalások során nem tudnak megegyezni, a nézeteltérést diplomáciai úton kell rendezni.
XVIII. cikk
(1) Az alábbi (2) bekezdésben foglaltak fenntartásával, ennek az Egyezménynek a módosításai és kiegészítései a diplomáciai jegyzékváltásban történt megerősítéssel lépnek hatályba.
(2) Az Egyezmény Függelékének kiegészítései és módosításai a Szerződő Felek légügyi hatóságainak a megállapodásával lépnek hatályba.
(3) Ha mindkét Szerződő Fél általános többoldalú légiközlekedési egyezményhez csatlakozik, akkor ennek a többoldalú egyezménynek a rendelkezései a jelen Egyezmény ellenére is érvényesülnek és ezt az Egyezményt a többoldalú egyezménynek megfelelően módosítani kell.
XIX. cikk
Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, amíg az egyik Szerződő Fél az Egyezmény felmondásának szándékáról diplomáciai úton nem értesíti a másik Szerződő Felet. Ebben az esetben az Egyezmény attól a naptól számított tizenkét (12) hónap elmúltával veszti hatályát, hogy a másik Szerződő Fél az értesítést kézhezvette, hacsak a felmondó értesítést az említett határidő lejárta előtt közös megállapodással vissza nem vonják.
XX. cikk
(1) A jelen Egyezmény megerősítésre szorul, és a megerősítés okiratait ki kell cserélni Khartoumban, mihelyt lehetséges.
(2) A jelen Egyezmény az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazható és véglegesen a megerősítési okmányok kicserélésével lép hatályba.
(3) Ha a megerősítésről szóló okmányokat az aláírás napjától számított 24 hónapon belül nem cserélik ki, bármelyik Szerződő Fél hatálytalaníthatja a jelen Egyezmény ideiglenes alkalmazását a másik Szerződő Félhez szóló hat hónapos írásos felmondás által.
Ennek hiteléül az alulírottak, akik kormányuktól megfelelő felhatalmazást kaptak, a jelen Egyezményt aláírták.
Másodpéldánnyal készült Khartoumban, 1970. augusztus 23. napján, magyar, angol és arab nyelven, mind a három szöveg egyenlően hiteles; azonban eltérés esetén az angol szöveg az irányadó.
(Aláírások.)”
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi április hó 28. napjától kell alkalmazni.
(2)3 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1971. augusztus 21.
3
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 161. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás