1971. évi 5. törvényerejű rendelet
1971. évi 5. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között Phenjanban 1970. október 5-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten 1971. március 16-án megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között Phenjanban az 1970. évi október hó 5. napján aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:
„ KONZULI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság
és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
között
és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
között
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége
attól a törekvéstől vezetve, hogy a két állam közötti baráti kapcsolatokat tovább szélesítsék és a konzuli kapcsolatokat fejlesszék,
elhatározták, hogy konzuli egyezményt kötnek és ebből a célból meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Gyenes Andrást, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének helyettesét,
a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlésének Elnöksége
Li Man Sok-ot, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének helyettesét,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után megállapodtak az alábbiakban:
Konzuli képviselet létesítése; a konzul,
a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai
kinevezése, valamint működésük megszűnése
a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai
kinevezése, valamint működésük megszűnése
1. cikk
(1) A jelen Egyezmény értelmében mindkét Szerződő Fél létesíthet konzulátust a másik Szerződő Fél területén.
(2) A konzulátus székhelyét, rangját és a konzuli kerületet minden esetben a fogadó és a küldő állam közötti megállapodás alapján határozzák meg.
(3) A konzulátus székhelyének, rangjának és a konzuli kerületnek a megváltoztatása a küldő és a fogadó állam közötti megállapodás útján történik.
2. cikk
(1) A jelen Egyezmény alkalmazásában „konzulátus”-on főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus és konzuli ügynökség, „konzul”-on pedig főkonzul, konzul-alkonzul és konzuli ügynök értendő, akit a konzulátus vezetésével megbíztak.
(2) „Konzuli tisztviselő” minden olyan személy, akit a konzul mellett konzuli feladatok végzésével bíztak meg.
(3) A „konzulátus munkatársa” a konzulátuson igazgatási vagy műszaki feladatokat végző vagy a konzuli személyzetet kisegítő minden személy.
(4) „Családtagok” a konzul, a konzuli tisztviselő és a konzulátus munkatársa házastársa, valamint az általuk eltartott kiskorú gyermek.
3. cikk
(1) A konzul kinevezése előtt a küldő állam diplomáciai úton minden esetben megszerzi a fogadó állam hozzájárulását.
(2) A küldő állam diplomáciai úton eljuttatja a konzuli pátenst a fogadó állam Külügyminisztériumának.
(3) A konzuli pátensen fel kell tüntetni a konzul nevét, rangját, a konzulátus székhelyét és a konzuli kerületet.
(4) A konzul akkor kezdheti meg működését, amikor a fogadó államtól exequaturt kapott.
(5) A fogadó állam az exequatur megadása előtt is engedélyezheti a konzul ideiglenes működését.
4. cikk
(1) Ha a konzul feladatainak ellátásában akadályozva van, vagy ha a hivatala nincs betöltve, a konzuli teendőket ideiglenesen valamelyik konzuli tisztviselő, illetőleg a küldő államnak a fogadó államban működő másik konzulátusának vezetője vagy diplomáciai képviseletének munkatársa is elláthatja.
A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott személy nevét előzetesen közölni kell a fogadó állam Külügyminisztériumával.
(2) A jelen cikk (1) bekezdése értelmében meghatalmazott személyt a jelen Egyezmény által a konzul részére elismert előjogok, kiváltságok és mentességek illetik meg.
5. cikk
(1) A küldő állam a szükséges számú személyzetet küldheti a konzulátusra.
(2) A konzul és a konzuli tisztviselő csak a küldő állam polgára lehet.
A fogadó állam területén nem foglalkozhatnak kereskedelemmel és nem folytathatnak egyéb szakmai tevékenységet.
(3) A Szerződő Felek nem ismerik el a tiszteletbeli konzulokat.
(4) A konzulátus munkatársai lehetnek akár a küldő, akár a fogadó állam polgárai.
6. cikk
A konzul, a konzuli tisztviselő és a konzulátus munkatársa akkor szünteti be működését, ha visszahívják, működési engedélyét visszavonják, vagy a fogadó állam értesíti a küldő államot arról, hogy már nem tekinti a konzulátus tagjának.
Konzuli jogkör
7. cikk
(1) A konzul és a konzuli tisztviselő a konzuli kerületben védelemben részesíti a küldő állam, valamint annak polgárai és jogi személyei jogait és érdekeit, előmozdítja a küldő és a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatainak fejlesztését, a két ország közötti baráti kapcsolatok elmélyítését, továbbá segítséget és támogatást nyújt a küldő állam polgárainak.
(2) A jelen Egyezményben meghatározott konzuli és a két Fél közötti megállapodás alapján a konzulátusra háruló egyéb feladatok, valamint a konzulnak és konzuli tisztviselőnek biztosított jogok csak a fogadó állam törvényeinek tiszteletben tartásával végezhetők, illetőleg gyakorolhatók.
8. cikk
A konzul és a konzuli tisztviselő az alábbi feladatok végzésére jogosult:
(1) Nyilvántartást vezet a küldő államnak állandó vagy ideiglenes jelleggel a konzuli kerületben lakó polgárairól.
Ez a rendelkezés nem mentesíti a küldő állam polgárait a fogadó állam törvényeinek és rendelkezéseinek tiszteletben tartása, valamint a külföldiek bejelentésére vonatkozó kötelezettség alól.
(2) Útlevelet és egyéb útiokmányt állít ki a küldő állam polgárai részére és vízumot ad a küldő államba utazó személyeknek.
(3) Külön meghatalmazás nélkül képviseli a küldő állam polgárait a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt, ha ezek távollét folytán vagy más okból nem képesek kellő időben megvédeni jogaikat és érdekeiket.
E jog gyakorlása azonban nem sértheti a fogadó államnak a bírói szervek előtti képviseleti jogra vonatkozó törvényeit és rendelkezéseit.
(4) A fogadó állam jogszabályainak megtartása mellett gyámsági és gondnoksági intézkedéseket tehet a küldő állam kiskorú, illetőleg cselekvőképtelen polgárai érdekeinek védelmében.
9. cikk
A konzul és a konzuli tisztviselő - ha erre a küldő állam felhatalmazza - jogi és egyéb megbízásokat adhat a küldő államnak állandó vagy ideiglenes jelleggel a fogadó állam területén élő polgárai számára, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival.
10. cikk
(1) A fogadó állam törvényeinek keretei között, a konzul és a konzuli tisztviselő - a konzulátus helyiségében, saját lakásán, a küldő állam polgárainak lakásán, vagy a küldő állam felségjelét viselő repülőgépen - az alábbi cselekmények végzésére jogosult:
(a) átveszi, írásba foglalja és hitelesíti a küldő állam polgárainak nyilatkozatait;
(b) átveszi, írásba foglalja és hitelesíti a küldő állam polgárainak végrendeleteit;
(c) átveszi, írásba foglalja és hitelesíti a küldő állam polgárainak a küldő állam területén joghatással járó nyilatkozatait és jogi aktusait, amennyiben ezek nem vonatkoznak a fogadó állam területén fekvő ingatlanokra és nem sértik a szóban forgó ingatlanokra vonatkozó jogszabályokat;
(d) igazolja a küldő állam polgárai nyilatkozatainak pontos dátumát, hitelesíti az azokon szereplő aláírásokat, továbbá hitelesíti a küldő állam bíróságaitól vagy egyéb hatóságaitól származó iratokon szereplő aláírásokat és pecsétet;
(e) hitelesíti - a küldő állam polgárai kérésére - a nyilatkozatok másolatát, fordítását és kivonatát;
(f) a küldő állam polgáraitól vagy azok részére iratokat és vagyontárgyakat megőrzésre átvesz. Az átvett iratok és vagyontárgyak a fogadó államból csak annak jogszabályai szerint vihetők ki.
(2) A jelen cikk (1) bekezdés (a)-(e) pontjában említett nyilatkozatok ugyanolyan jogérvénnyel és bizonyító erővel rendelkeznek a fogadó államban, mint az annak illetékes hatósága, vagy bírói szervei által hitelesített vagy felülhitelesített nyilatkozatok.
11. cikk
(1) A konzul és a konzuli tisztviselő - saját államának törvényei szerint - anyakönyvezheti a küldő állam polgárainak születését, házasságát és halálát, továbbá kiállíthatja az ezzel kapcsolatos bizonyítványokat.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem mentesítik az érdekelt személyeket a fogadó állam törvényeiben előírt megfelelő bejelentési kötelezettség alól.
(3) A fogadó állam illetékes helyi hatóságai haladéktalanul értesítik a küldő állam konzulátusát a küldő állam polgárának haláláról.
12. cikk
(1) A fogadó állam illetékes szervei, ha annak területén a küldő állam polgárának hagyatéka marad hátra, saját államuk törvényei szerint gondoskodnak a hagyaték megőrzéséről. E szervek haladéktalanul értesítik a küldő állam konzulátusát a fogadó állam területén levő hagyatékról, ha az a küldő állam polgárainak öröklési jogait érinti.
(2) A konzul és a konzuli tisztviselő intézkedéseket tehet az (1) bekezdésben említett hagyatéki vagyon leltárba vételére és biztosítására, s a fogadó állam törvényes rendelkezéseinek megtartása mellett közreműködhet a küldő állam polgárai öröklési jogának érvényesítésében.
A konzul és a konzuli tisztviselő figyelemmel kísérheti az említett intézkedések foganatosítását.
13. cikk
(1) A konzul és a konzuli tisztviselő segítséget nyújthat a küldő állam felségjelét viselő repülőgépnek, személyzete tagjainak és utasainak.
(2) Ha a küldő állam felségjelét viselő repülőgépet szerencsétlenség éri vagy az kárt szenved, a konzul és a konzuli tisztviselő jogosult haladéktalanul intézkedni a személyzet, az utasok és a rakomány megmentése végett, illetőleg ehhez a fogadó állam hatóságainak segítségét kérni.
14. cikk
A konzul és a konzuli tisztviselő végzi a küldő állam által rábízott egyéb cselekményeket - amennyiben a fogadó állam törvényei nem tiltják, illetőleg a fogadó állam nem ellenzi -, valamint a küldő és a fogadó állam közötti hatályos nemzetközi megállapodásokban meghatározott feladatokat.
A konzulátus mentességei és kiváltságai
15. cikk
(1) A konzulátus épületére kitűzhető a küldő állam címeres felirata és a konzulátus elnevezése.
(2) A küldő állam lobogója kitűzhető a konzulátus épületére és a konzul által hivatalos tevékenysége során használt közlekedési eszközökre.
16. cikk
A konzuli helyiségek és a konzul lakása sérthetetlenek.
A fogadó állam hatóságai nem léphetnek be a konzuli helyiségekbe és a konzul lakásába, kivéve, ha ahhoz a konzul hozzájárul.
17. cikk
A konzuli feladatok ellátására szolgáló helyiségek, a konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, lakása mentesek mindennemű adó alól, kivéve a tényleges szolgáltatások díját, ha ezek a helyiségek, illetőleg lakások a küldő vagy a fogadó állam tulajdonában állanak.
18. cikk
(1) A konzuli irattár mindenkor sérthetetlen. Személyi iratok nem tarthatók a konzuli irattárban.
(2) A konzul és a konzuli tisztviselők hivatalos iratai sérthetetlenek és nem tekinthetők meg.
19. cikk
(1) A fogadó állam megengedi és védelemben részesíti a küldő állam konzulátusának szabad érintkezését a küldő állam kormányával, valamint bárhol levő diplomáciai képviseletével és más konzulátusával.
Ebből a célból a konzulátus minden megfelelő eszközt felhasználhat, ideértve a diplomáciai és konzuli futárokat, valamint a rejtjeles és nem rejtjeles üzeneteket is.
(2) A konzuli poggyász és a konzulátus hivatalos levelezése sérthetetlen, azokat sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad.
(3) A konzuli futárt el kell látni a személyazonosságát igazoló és a konzuli poggyászt alkotó csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal. A konzuli futár csak a küldő állam polgára lehet. Feladatának teljesítése során a konzuli futár a fogadó állam védelme alatt áll és személyi sérthetetlenséget élvez.
20. cikk
A rábízott feladatok végzése során a konzul és a konzuli tisztviselő - a jelen Egyezmény értelmében - közvetlenül fordulhat a konzuli kerület helyi hatóságaihoz és segítségüket kérheti.
21. cikk
A konzulátus a fogadó állam területén olyan díjakat szedhet, amelyeket a konzuli cselekményekért a küldő állam törvényei előírnak.
A konzulra, a konzuli tisztviselőkre
és a konzulátus munkatársaira vonatkozó
mentességek és kiváltságok
és a konzulátus munkatársaira vonatkozó
mentességek és kiváltságok
22. cikk
A fogadó állam minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai számára biztosítsa tevékenységük végzésének lehetőségét és a jelen Egyezmény rendelkezéseiben meghatározott mentességeket és kiváltságokat.
23. cikk
(1) A konzul és a konzuli tisztviselők, valamint a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, a konzuli feladatok ellátása során végzett cselekményeik tekintetében nem tartoznak a fogadó állam bírói vagy államigazgatási joghatósága alá.
(2) A konzul, a konzuli tisztviselő, valamint a konzulátus munkatársa, aki a küldő állam polgára, nem tartóztatható le és személyi szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható, kivéve ha a fogadó állam területén súlyos bűncselekményt követett el.
24. cikk
(1) A konzult, a konzuli tisztviselőket, valamint a konzulátus munkatársait, akik a küldő állam polgárai, fel lehet hívni arra, hogy bírói vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek.
Ha a konzul és a konzuli tisztviselő, valamint a konzulátus munkatársa, aki a küldő állam polgára, megtagadja a tanúvallomást, vele szemben semmilyen kényszerintézkedés vagy egyéb szankció nem alkalmazható.
(2) A tanúvallomást kérő hatóság köteles elkerülni, hogy a konzult, a konzuli tisztviselőt, valamint a konzulátus munkatársát, aki a küldő állam polgára, feladatai teljesítésében akadályozza. E hatóság a konzul, a konzuli tisztviselő, valamint a konzulátus munkatársa, aki a küldő állam polgára, tanúvallomását annak lakásán vagy a konzuli helyiségben is felveheti, vagy írásbeli nyilatkozat formájában is elfogadhatja.
(3) A konzul, a konzuli tisztviselők, valamint a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, nem kötelesek tanúvallomást tenni olyan kérdésekről, amelyek feladataik teljesítésével vagy feladataikkal kapcsolatosak.
Nem kötelesek bemutatni a hivatalos levelezést vagy a konzuli irattár egyéb anyagait.
25. cikk
(1) A konzul, a konzuli tisztviselők, valamint a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, a fogadó államban mentesek mindennemű katonai jellegű kötelezettség, rendszabály vagy szolgáltatás alól.
(2) A konzul, a konzuli tisztviselők, valamint a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, ugyancsak mentesek a fogadó államban a külföldiek nyilvántartásával, ott-tartózkodásával és mozgásával kapcsolatos kötelezettségek alól.
26. cikk
(1) A fogadó állam lehetővé teszi:
(a) a konzulátus hivatalos használatára, és
(b) a konzul és a konzuli tisztviselők személyes használatára szolgáló cikkek vámmentes behozatalát. Ez a kedvezmény megilleti a konzulátusnak a küldő állam honosságával bíró munkatársait is az első berendezkedése céljára behozott tárgyakat illetően.
(2) A konzulnak és a konzuli tisztviselőnek a vele együtt érkező útipoggyássza mentes a vámvizsgálat alól.
27. cikk
A konzul, a konzuli tisztviselő és a konzulátus munkatársa, aki a küldő állam polgára, adó- és illetékmentességet élvez a küldő állam törvényei szerint járó illetménye tekintetében.
28. cikk
A 25. és 26. cikk rendelkezései a konzul, a konzuli tisztviselők és a konzulátus munkatársai, akik a küldő állam polgárai, családtagjaira is kiterjednek.
Záró rendelkezések
29. cikk
A jelen Egyezményben biztosított mentességeket és kiváltságokat élvező személyek kötelesek tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit.
30. cikk
(1) A diplomáciai képviselet tagjait a konzuli feladatok végzése esetén is megilletik a diplomatáknak biztosított mentességek és kiváltságok. Ez a rendelkezés a konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott diplomatára is vonatkozik.
(2) A konzuli feladatokat ellátó diplomata nevét közölni kell a fogadó állam Külügyminisztériumával.
31. cikk
A jelen Egyezménynek a küldő állam polgáraira vonatkozó rendelkezéseit adott esetben a küldő állam honosságával bíró jogi személyekre is értelemszerűen alkalmazni kell.
32. cikk
(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni, s az a megerősítő okiratok Budapesten történő kicserélésének napján lép hatályba.
(2) Ez az Egyezmény öt évig marad érvényben. Ha az Egyezményt valamelyik Szerződő Fél az érvényességi határidő lejárta előtt hat hónappal nem mondja fel, az Egyezmény hatálya további ötéves időszakokra meghosszabbodik.
Ez az Egyezmény Phenjanban az 1970. évi október hó 5. napján készült két példányban, mindkettő magyar, koreai és orosz nyelven. Mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az orosz nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások.)”
3. §3 Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. március 16-ától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1971. április 8.
3
A 3. § a 2006: CIX. törvény 161. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás