1971. évi 7. törvényerejű rendelet
1971. évi 7. törvényerejű rendelet
a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában Moszkvában, 1970. július hó 10. napján aláírt Egyezmény és az Egyezményhez csatolt Bank— Alapszabály kihirdetéséről1
2007.01.01.
(A Magyar Népköztársaság2 megerősítő okiratának letétele Moszkvában, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Titkárságán 1971. január hó 19. napján megtörtént)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Nemzetközi Beruházási Bank megalapítása tárgyában, Moszkvában, 1970. július hó 10. napján aláírt Egyezményt és az Egyezményhez csatolt Bank-Alapszabályt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és az Egyezményhez csatolt Bank-Alapszabály hivatalos magyar fordítása a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Nemzetközi Beruházási Bank megalapításáról
A Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányai, szem előtt tartva a Szerződő Felek népgazdaságai fejlesztésének érdekeit, az alábbiakban állapodtak meg:
I. cikkely
Megalapítják a Nemzetközi Beruházási Bankot, a továbbiakban „Bank”.
A Bank alapító tagjai a Szerződő Felek.
A Bank tagjai sorába más országok is felvehetők. Más országoknak a Bankba történő belépése rendjét a jelen Egyezmény XXIII. cikkelye határozza meg.
A Bank tevékenységét a Bank valamennyi tagországának teljes egyenjogúsága és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján folytatja.
A Bank székhelye Moszkva város.
A Bank a következő rendelkezéseknek megfelelően alakul meg és végzi tevékenységét.
II. cikkely
A Bank alapvető feladata hosszú- és középlejáratú hitelek nyújtása, elsősorban a nemzetközi szocialista munkamegosztással, a termelésszakosítással és kooperációval, a nyers- és fűtőanyagbázis közös érdekű bővítésére történő ráfordításokkal, a Bank tagországai gazdasági fejlődése szempontjából kölcsönös érdeket képviselő, a gazdaság más ágazataiban létesítendő objektumok építésével összefüggő intézkedésekre, valamint az országok nemzetgazdasági fejlődését szolgáló objektumok építésére és egyéb, a Bank Tanácsa által megállapításra kerülő, a Bank feladatainak megfelelő célokra.
Működése során a Banknak abból kell kiindulnia, hogy biztosítsa a források hatékony felhasználását, garantálja a kötelezettségeivel kapcsolatos fizetőképességét, és szigorú felelősséget vállaljon az általa nyújtott hitelek visszafizettetését illetően.
A Bank által meghitelezendő objektumoknak meg kell felelniük a legmagasabb tudományos-műszaki színvonalnak, biztosítaniuk kell a kiváló minőségű termékek gyártását a világpiaci szintnek megfelelő legkisebb ráfordítással és áron.
A Bank hiteleket nyújt néhány tagország érdekében álló intézkedésre és objektumok építésére, amennyiben hosszú lejáratú egyezmények vagy más megállapodások vannak intézkedések megtételére és objektumok építésére, valamint az ezen objektumok által a tagországok kölcsönös érdekében előállított termékek értékesítésére, figyelembe véve a Bank tagországai népgazdasági terveinek koordinációjával kapcsolatos ajánlásokat is.
A Bank tevékenységének szerves kapcsolatban kell lennie a szocialista gazdasági együttműködés további fejlesztését, a tagállamok gazdasági fejlettségi szintjeinek közelítését és fokozatos kiegyenlítődését célzó intézkedések rendszerével, betartva azt az elvet, hogy a Bank hiteleit nagyfokú hatékonysággal használják fel. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával való megegyezés alapján a Bank részt vesz a közös érdekű beruházások tekintetében a tagországok nemzetgazdasági terveinek koordinálásával kapcsolatos kérdéseknek a KGST megfelelő szervei által történő megvizsgálásában.
III. cikkely
1. A Bank alaptőkéjét egy milliárd transzferábilis rubel összegben állapítják meg. Az alaptőkét kollektív valutában (transzferábilis rubelben) és konvertibilis devizákban vagy aranyban képzik.
A transzferábilis rubel aranytartalma 0,987412 gramm színarany.
2. A Szerződő Felek alaptőke-hozzájárulásait (kvótáit) kölcsönös áruforgalmuk export-volumenéből kiindulva az alábbi összegben állapítják meg:
Bolgár Népköztársaság 4
85,1 millió transzferábilis rubel
Magyar Népköztársaság5
83,7 millió transzferábilis rubel
Német Demokratikus Köztársaság6
176,1 millió transzferábilis rubel
Mongol Népköztársaság7
4,5 millió transzferábilis rubel
Lengyel Népköztársaság8
121,4 millió transzferábilis rubel
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége9
399,3 millió transzferábilis rubel
Csehszlovák Szocialista Köztársaság10 129,9 millió transzferábilis rubel.
Az alaptőke-hozzájárulások (kvóták) összegére a tagországok meghatalmazott bankjai a Banknak kötelezvényt adnak.
3. Az alaptőkét 70%-ban transzferábilis rubelben, 30%-ban pedig konvertibilis devizákban vagy aranyban képzik.
4. A Szerződő Felek az első alaptőke-hozzájárulást a Bank megalapításakor 175 millió transzferábilis rubel összegben teljesítik. A második hozzájárulást 175 millió transzferábilis rubel összegben a Bank tevékenységének második éve folyamán teljesítik.
Az alaptőke fennmaradó részét a Bank műveletei fejlődésének és a Bank eszközszükségleteinek a figyelembevételével, a Bank Tanácsa által meghatározott rendben és határidőre fizetik be.
5. Az alaptőkét a Bank tagországai Kormányainak egyetértésével, a Bank Tanácsának ajánlása alapján lehet felemelni. A megfelelő hozzájárulások rendjét és határidejét a Bank Tanácsa határozza meg.
6. Az alaptőke új tagnak a Bankba történő felvétele esetén is emelkedik az új tag alaptőke-hozzájárulásának (kvótájának) összegével. A befizetés összegét, módját és határidejét a Bank Tanácsa állapítja meg az illető országgal egyetértésben.
IV. cikkely
A Bank tartaléktőkét képez.
A Bank saját speciális alapokat képezhet.
A tartaléktőke és a saját speciális alapok képzésének és felhasználásának céljait, mértékét, határidejét és feltételeit a Bank Tanácsa határozza meg.
V. cikkely
A Bankban az érdekelt országok forrásainak terhére speciális alapok képezhetők.
VI. cikkely
A Bank kollektív valutában (transzferábilis rubelben), az érdekelt országok nemzeti valutáiban és konvertibilis devizákban eszközöket vonhat be, finánc- és bankhitelek, valamint kölcsönök felvétele, közép- és hosszúlejáratú betétek elfogadása útján, továbbá más formákban.
A Bank Tanácsa határozatot hozhat, hogy a Bank kamatozó kölcsönkötvényeket bocsásson ki, amelyek a nemzetközi devizapiacokon kerülnek elhelyezésre.
A kölcsönkötvények kibocsátásának feltételeit a Bank Tanácsa állapítja meg.
VII. cikkely
1. A Bank hosszú- és középlejáratú hiteleket nyújt a jelen Egyezmény II. cikkelyében előirányzott célokra.
2. Hiteleket nyújt:
a) a Bank tagországainak olyan bankjai, gazdasági szervezetei és vállalatai számára, amelyeket a tagországok hivatalosan felhatalmaztak a hitelek felvételére;
b) a tagországok gazdasági tevékenységgel foglalkozó nemzetközi szervezetei és vállalatai számára;
c) más országok bankjai és gazdasági szervezetei számára a Bank Tanácsa által meghatározott rendben.
3. A Bank garanciákat adhat a Bank Tanácsa által meghatározott rendben.
VIII. cikkely
A hiteltervezés rendjét, a maximális lejáratokat, a hitelek nyújtásának, igénybevételének és törlesztésének, a garanciák nyújtásának, valamint a hitel- és garanciakikötések megszegése esetében a szankciók alkalmazásának feltételeit az Alapszabály és a Bank Tanácsának határozatai szabályozzák.
IX. cikkely
A Bank ideiglenesen szabad eszközeit elhelyezheti más bankoknál, valutát, aranyat és értékpapírt vásárolhat és adhat el, továbbá egyéb, a Bank céljainak megfelelő bankműveleteket végezhet.
X. cikkely
A Bank tevékenységét rentabilitásának biztosításával végzi.
XI. cikkely
A Bank jogosult arra, hogy együttműködjék a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szerveivel, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal és a tagországok más gazdasági szervezeteivel.
A Bank az egyenjogúság alapján érintkezésbe léphet és üzleti kapcsolatokat létesíthet nemzetközi pénzügyi, hitel- és egyéb nemzetközi intézményekkel, továbbá más bankokkal.
E kapcsolatok jellegét és formáit a Bank Tanácsa határozza meg.
XII. cikkely
Az országok részvétele a Bankban és a Bank tevékenysége semmiképpen sem akadályozhatja, hogy a Bank tagországai egymással, valamint más országokkal, nemzetközi pénzügyi- és bankszervezetekkel közvetlen pénzügyi és egyéb üzleti kapcsolatokat létesítsenek és fejlesszenek.
A Bank hitelműveletei nem helyettesítik a kétoldalú kormányközi gazdasági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmények alapján történő hitelnyújtás gyakorlatban alkalmazott elveit és rendjét.
XIII. cikkely
1. A Bank jogi személy.
A Bank a jelen Egyezmény és a Bank Alapszabálya rendelkezéseinek megfelelő funkciói betöltéséhez és céljai eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkezik.
2. Minden egyes tagország területén a Bankot, továbbá az országoknak a Tanácsban résztvevő képviselőit és a Bank tisztségviselőit megilletik azok a kiváltságok és mentességek, amelyek szükségesek a jelen Egyezményben és a Bank Alapszabályában meghatározott funkciók betöltéséhez és célok eléréséhez. A fenti kiváltságokat és mentességeket a jelen Egyezmény XV., XVI. és XVII. cikkelye határozza meg.
3. A Bank annak az országnak a területén, ahol székhelye van, valamint más országok területén fiókokat és képviseleteket nyithat.
A jogi kapcsolatokat a Bank és a között az ország között, amelynek területén a Bank székhelye, fiókjai és képviseletei vannak, megfelelő megállapodások szabályozzák.
4. A Bank kötelezettségeiért vagyona erejéig felel.
A Bank nem felel a tagországok kötelezettségeiért, valamint a tagországok sem felelnek a Bank kötelezettségeiért.
XIV. cikkely
A Bank tevékenységét a jelen Egyezmény, az Egyezményhez csatolt Bank-Alapszabály, továbbá a Bank által saját hatáskörén belül kiadandó szabályok határozzák meg.
A Bank tevékenysége további fejlesztésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági együttműködés elmélyítésének érdekeiből kiindulva a Bank Alapszabályában módosítások végezhetők a Bank tagországai Kormányainak beleegyezésével, a Bank Tanácsának ajánlása alapján.
XV. cikkely
1. A Bank vagyona, aktívái és okmányai, hollétüktől függetlenül, valamint a Bank műveletei mentesek mindenfajta adminisztratív és bírósági beavatkozástól, kivéve azokat az eseteket, amikor a Bank maga mond le a mentességről. A Banknak, valamint a Bank fiókjainak és képviseleteinek helyiségei, a Bank minden tagországának területén sérthetetlenek.
2. A Bank a Bank tagországainak területén:
a) mentes az összes állami és helyi egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közszolgáltatásokért, valamint más szolgáltatásokért járó fizetésekre;
b) mentes a hivatali célokat szolgáló tárgyak behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és korlátozások alól;
c) élvezi a Bank minden egyes tagországának területén mindazokat a kedvezményeket, amelyek az adott országban a diplomáciai képviseleteket a soronkívüliség, a postai, távíró- és távbeszélődíjak, valamint díjszabások tekintetében megilletik.
XVI. cikkely
1. Az országoknak a Bank Tanácsába akkreditált képviselőit hivatali kötelezettségeik teljesítése során a Bank minden egyes tagországának területén a következő kiváltságok és mentességek illetik meg:
a) mentesség a személyes letartóztatás vagy őrizetbevétel, valamint a bíróságok joghatósága alól minden olyan ténykedésükkel kapcsolatban, amelyet képviselői minőségükben végezhetnek;
b) az összes iratok és okmányok sérthetetlensége;
c) személyi poggyászaikra ugyanazok a vámkedvezmények, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú munkatársait az adott országban megilletik;
d) mentesség a személyes szolgálat, továbbá az őket kinevező ország által kifizetett összegek utáni egyenes adók és illetékek alól.
2. A jelen cikkelyben előírt kiváltságokat és mentességeket az említett személyek kizárólag szolgálati érdekből élvezik. A Bank valamennyi tagországának joga és kötelessége lemondani képviselőjének mentességéről minden esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat.
3. A jelen cikkely 1. pontjának rendelkezései nem vonatkoznak a képviselőnek azon ország szerveivel való kapcsolatára, amelynek a képviselő állampolgára.
XVII. cikkely
1. A Bank Tanácsa a Bank Ügyvezetősége Elnökének előterjesztésére megállapítja a Bank azon tisztségviselőinek körét, akikre a jelen cikkely előírásai vonatkoznak. Ezeknek a tisztségviselőknek a nevét a Bank Ügyvezetőségének Elnöke rendszeres időközökben közli a Bank tagországainak illetékes szerveivel.
2. A Bank tisztségviselői szolgálati kötelezettségeik teljesítésekor a Bank minden egyes tagországának területén:
a) mentesülnek a büntetőjogi és adminisztratív felelősségrevonás alól mindazon cselekmények tekintetében, amelyeket tisztségviselői minőségükben követnek el;
b) mentesek a személyes szolgálatok alól, valamint a Bank által részükre kifizetett munkabér utáni egyenes adók és illetékek alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Bank azon tisztségviselőire, akik annak az országnak az állampolgárai, ahol a Bank, annak fiókjai és képviseletei vannak;
c) személyi poggyászaik tekintetében ugyanazokat a vámkedvezményeket élvezik, amelyek a diplomáciai képviseletek hasonló rangú tagjait az adott országban megilletik.
3. A jelen cikkelyben meghatározott kiváltságok és mentességek a Bank tisztségviselőit kizárólag szolgálati érdekből illetik meg.
A Bank Ügyvezetősége Elnökének joga és kötelessége lemondani a Bank tisztségviselőinek mentességéről minden olyan esetben, amikor a mentesség, megítélése szerint, akadályozza az igazságszolgáltatást és a mentességről való lemondás nem sérti a mentesség megadásánál szem előtt tartott célokat. Az Ügyvezetőség Elnöke és tagjai tekintetében a mentességről való lemondás joga a Bank Tanácsát illeti meg.
XVIII. cikkely
A Bank tisztségviselői szolgálati kötelezettségeik teljesítésekor nemzetközi tisztségviselő személyként tevékenykednek. Kizárólag a Banknak vannak alárendelve és függetlenek országaik bármely szervétől és hivatali személyétől. A Bank minden egyes tagországának tiszteletben kell tartania e kötelezettségek nemzetközi jellegét.
XIX. cikkely
A Bank tevékenységének általános irányítását végző legfelsőbb igazgatási szerv – a Bank Tanácsa.
A Bank Tanácsa a Bank összes tagországának képviselőiből áll, akiket ezeknek az országoknak a Kormányai neveznek ki.
A Tanácsban a Bank minden egyes tagországának egy szavazata van, függetlenül a Bank alaptőkéjéhez való hozzájárulásának mértékétől.
A Tanács a Bank tevékenységének a Bank Alapszabályában felsorolt elvi kérdéseiben egyhangúlag, más kérdésekben pedig legalább 3/4 minősített szótöbbséggel hozza határozatait. Emellett a Bank Tanácsa akkor határozatképes, ha a Tanács ülésén a Bank tagországai legalább 3/4 részének a képviselői jelen vannak.
XX. cikkely
A Bank végrehajtó szerve a Bank Ügyvezetősége.
Az Ügyvezetőség beszámolási kötelezettséggel tartozik a Bank Tanácsának.
Az Ügyvezetőség az Ügyvezetőség Elnökéből és annak három helyetteséből áll, akiket a Bank Tanácsa a tagországok állampolgáraiból öt évre nevez ki.
Az Ügyvezetőség fő feladata a Bank tevékenységének irányítása az Egyezménynek, az Alapszabálynak és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően.
Az Ügyvezetőség Elnöke a Bank és az Ügyvezetőség operatív tevékenységének közvetlen irányítását végzi az egyszemélyi vezetés elve alapján, az Alapszabályban és a Bank Tanácsa határozataiban részére biztosított hatáskörön és jogkörön belül.
XXI. cikkely
A Bank tevékenységének ellenőrzésére Ellenőrző Bizottságot hoznak létre, amelyet a Bank Tanácsa nevez ki.
XXII. cikkely
A Bankkal szemben fennálló igényeket attól az időtől számított két éven belül lehet érvényesíteni, amikor a keresetlevél benyújtásához való jog megnyílt.
XXIII. cikkely
A jelen Egyezményhez csatlakozni és a Bank tagjai sorába belépni szándékozó bármely ország hivatalos nyilatkozatot nyújt be a Bank Tanácsához, amelyben kijelenti, hogy egyetért a Bank tevékenységének céljaival és alapelveivel, egyben magára vállalja a jelen Egyezményből és a Bank Alapszabályából eredő kötelezettségeket.
A Bank tagjainak sorába való felvételről a Bank Tanácsa határoz.
A Bank Tanácsa által új országnak a Bank tagjai sorába való felvételéről hozott határozat megfelelően hitelesített másolatát megküldik az adott országnak és a jelen Egyezmény letéteményesének. Attól a naptól számítva, amikor a letéteményes megkapta az említett okmányt és a csatlakozásról szóló okmányt (nyilatkozatot) az adott ország az Egyezményhez csatlakozottnak, és a Bank tagjai sorába felvettnek számít, amiről is a letéteményes értesíti a Bank tagországait és a Bankot.
XXIV. cikkely
Minden egyes ország lemondhat a Bankban való tagságáról és a jelen Egyezményben való részvételéről, ha erről a Bank tanácsát legalább hat hónappal előbb értesíti. Az említett határidőn belül rendezni kell a Bank és a megfelelő ország között a kölcsönös kötelezettségekből eredő kapcsolatokat.
Az országoknak a Bankból történő kilépéséről a Tanács hivatalosan értesíti a jelen Egyezmény letéteményesét.
XXV. cikkely
A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és azon a napon lép hatályba, amikor az utolsó Szerződő Fél átadja megerősítő okmányát a jelen Egyezmény letéteményesének.
Az Egyezmény azonban 1971. január 1-jétől ideiglenesen alkalmazásra kerül akkor is, ha addig a jelen cikkely első bekezdésének megfelelően nem lép hatályba.
XXVI. cikkely
A jelen Egyezményt csak a Bank valamennyi tagországának egyetértésével lehet megváltoztatni.
Az Egyezmény érvényét veszti, ha a tagországok legalább 2/3-a bejelenti a Banktól való kilépését a jelen Egyezmény XXIV. cikkelyének megfelelően és az Egyezmény felmondását.
Ebben az esetben a Bank tevékenysége a Bank Tanácsa által meghatározott időpontban és rendben szűnik meg.
XXVII. cikkely
A jelen Egyezményt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának adják át megőrzésre, amely ellátja az Egyezmény letéteményesének funkcióit.
Kelt Moszkvában, 1970. július 10-én, egy példányban, orosz nyelven.
A jelen Egyezmény hiteles másolatait a letéteményes valamennyi Szerződő Félnek megküldi.
(Aláírások.)
A Nemzetközi Beruházási Bank
Alapszabálya
Alapszabálya
A Nemzetközi Beruházási Bankot a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányai közötti Egyezmény alapján hozták létre.
Általános rendelkezések
1. cikk
A Nemzetközi Beruházási Bank – a továbbiakban „Bank” – hosszú- és középlejáratú hitel- és más bankműveleteket szervez és végez a Nemzetközi Beruházási Bank megalapításáról szóló Egyezménynek (a továbbiakban „Egyezmény”) és Alapszabályának megfelelően.
2. cikk
A Bank jogi személy, elnevezése: „Nemzetközi Beruházási Bank”.
A Bank céljait és feladatait, jogképességét, ezen belül jogkörét és felelősségének körét, a Bank tevékenységének jogi szabályozására, valamint a Bank, a tagországok tanácsbeli képviselői és a Bank tisztségviselői által élvezett kiváltságokra és mentességekre vonatkozó rendelkezéseket az Egyezmény és a Bank Alapszabálya határozza meg.
A Bank jogosult arra, hogy
a) hatáskörében nemzetközi és más egyezményeket kössön, valamint bármilyen ügyletet lebonyolítson;
b) vagyont szerezzen, béreljen és elidegenítsen;
c) bírósági és választottbírósági szervek előtt fellépjen;
d) székhelyének országa, valamint más országok területén fiókokat és képviseleteket nyisson;
e) rendelkezéseket és szabályokat adjon ki a hatáskörébe tartozó kérdésekben;
f) egyéb tevékenységet fejtsen ki a Bankra bízott feladatok teljesítése céljából.
3. cikk
A Bank kötelezettségeiért vagyona erejéig felel.
A Bank nem felel a tagországok kötelezettségeiért, valamint a tagországok sem felelnek a Bank kötelezettségeiért.
4. cikk
A Banknak „Nemzetközi Beruházási Bank” feliratú bélyegzője van. A fiókoknak és képviseleteknek, továbbá a kiszolgáló részlegeknek ugyanilyen feliratú bélyegzőjük van, kiegészítve a fiók, a képviselet vagy a megfelelő részleg megnevezésével.
5. cikk
A Bank szavatolja ügyfelei és levelezői műveleteinek, okiratainak, számláinak és betéteinek titkosságát.
A Bank tisztségviselői és más munkatársai kötelesek a Bank, továbbá a Bank ügyfelei és levelezői műveleteinek, okiratainak, számláinak és betéteinek titkosságát megőrizni.
Tagság
6. cikk
A Bank alapító tagjai az Egyezményt aláíró és ratifikáló országok.
A Bank tagjai közé felvehetők más országok is.
A Bank tagjai sorába belépni szándékozó bármely ország hivatalos nyilatkozatot nyújt be a Bank Tanácsához, amelyben kijelenti, hogy egyetért a Bank tevékenységének céljaival és alapelveivel, egyben magára vállalja az Egyezményből és a Bank Alapszabályából eredő kötelezettségeket.
A Bank tagjainak sorába való felvételről a Bank Tanácsa határoz.
Minden egyes ország lemondhat a Bankban való tagságáról, ha erről a Bank Tanácsát legalább hat hónappal előbb értesíti. Az említett határidőn belül rendezni kell a Bank és a megfelelő ország között a kölcsönös kötelezettségekből eredő kapcsolatokat.
7. cikk
Ha a tagországok intézményei vagy szervezetei megszegik az Egyezmény vagy a Bank Alapszabálya rendelkezéseit, többek között, ha nem tesznek eleget a Bankkal szemben fennálló kötelezettségeiknek, a Bank Tanácsa erről tájékoztatja a tagországok illetékes szerveit, és szükség esetén – ezen országok Kormányait.
A Bank forrásai
8. cikk
A Bank forrásait a tagországok által a Bank alaptőkéjébe történő befizetések, az érdekelt országok által létrehozott saját speciális alapjaikba történő befizetések, a Bank tagországaitól és a nemzetközi devizapiacokon eszközök felvétele, a Bank nyeresége egy részének a tartaléktőkébe és a Bank saját speciális alapjaiba történő helyezése útján képezik.
9. cikk
A Bank alaptőkéje egy milliárd transzferábilis rubel. Az alaptőkét kollektív valutában (transzferábilis rubelben) és konvertibilis devizákban vagy aranyban képezik.
Az alaptőkét az Egyezményben és a Bank Alapszabályában előirányzott célokra használják fel és az a Bank kötelezettségeinek biztosítékául szolgál.
Az alaptőkét fel lehet emelni az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.
Az alaptőkebefizetéseket az Egyezmény rendelkezéseinek és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően kell teljesíteni.
Az alaptőkébe befizetést teljesítő országnak a Bank tanúsítványt ad, amely az általa teljesített befizetés bizonyítékául és igazolásául szolgál.
Valamely országnak a Bankból történő kilépése esetén az alaptőkébe teljesített befizetéseinek összegét figyelembe veszik az adott ország és a Bank között fennálló kölcsönös kötelezettségekből eredő kapcsolatok rendezésénél.
10. cikk
A Bank tartaléktőkét képez, továbbá képezhet saját speciális alapokat. A Bank tartaléktőkéjét és saját speciális alapjait a Bank nyereségéből képzik.
11. cikk
A Bankban az érdekelt országok forrásainak terhére speciális alapok képezhetők, többek között objektumoknak a tagországokban történő közös építésére szolgáló hitelalap és a fejlődő országoknak nyújtott gazdasági és műszaki segítséggel kapcsolatos intézkedésekre szolgáló hitelalap.
A speciális alapok képzésének és funkcionálásának célját, mértékét, feltételeit és rendjét az érdekelt országok és a Bank közötti megfelelő megállapodásokban határozzák meg.
12. cikk
A Bank kollektív valutában (transzferábilis rubelben), az érdekelt országok nemzeti valutáiban és konvertibilis devizákban eszközöket vonhat be finánc- és bankhitelek, valamint kölcsönök felvétele, közép- és hosszúlejáratú betétek elfogadása útján, továbbá más formákban.
A Bank Tanácsa határozatot hozhat, hogy a Bank kamatozó kölcsönkötvényeket bocsásson ki, amelyek a nemzetközi devizapiacokon kerülnek elhelyezésre.
A kölcsönkötvények kibocsátásának feltételeit a Bank Tanácsa állapítja meg.
A Bank hitelműveletei
13. cikk
A Bank hosszú- és középlejáratú hiteleket nyújt a saját és a bevont eszközök terhére az Egyezményben feltüntetett hiteligénylőknek, a Bank és a hiteligénylő között egyeztetett valutákban az Egyezményben megszabott célokra, részt vesz – más bankintézményekkel együtt – az ilyen hitelek nyújtásában és garanciákat ad a gazdasági szervezetek és vállalatok kötelezettségeire, a Bank Tanácsa által megállapított rendben.
14. cikk
Az Egyezményben előirányzott intézkedések meghitelezése a folyó és távlati hiteltervek alapján történik. A hiteltervek összeállításának rendjét a Bank Tanácsa határozza meg.
15. cikk
A Bank hiteleket nyújt úgy, hogy a hitelfelvevők saját eszközeikkel részt vesznek a finanszírozásban – egyes esetekben pedig – az objektum teljes értékére.
A hiteleknek a Bank által történő nyújtását és garantálását minden egyes esetben megfelelő megállapodásban rögzítik.
A hitelmegállapodásban előirányozzák a meghitelezendő objektum nagyfokú hatékonyságát jellemző gazdasági kritériumokat, a hitel nyújtásának, igénybevételének és törlesztésének feltételeit.
Hiteleket elsősorban a nagyobb hatékonyságot biztosító objektumokra kell nyújtani.
A gazdasági hatékonyság kritériumaihoz tartoznak: az objektum építésénél a legmagasabb műszaki színvonal biztosítása, a meghitelezésre kerülő objektumban a termelés optimális volumenének elérése, az adott ágazat vonatkozásában az optimális megtérülési idő betartása, olyan termékek kibocsátása, amelyek megfelelnek a világpiaci minőségi szabványoknak és a világpiaci áraknak; a termeléshez szükséges nyersanyagbázis és a termék értékesítési piacának megléte; az objektumok építésének időtartama, valamint más gazdasági-, pénzügyi- és bank-kritériumok, amelyeket a beruházás jellegétől és rendelkezésétől függően a Bank Tanácsa állapít meg.
A Bank szakértői véleményt adhat, szakértői véleményezésre kiadhatja a tervjavaslatot, a műszaki dokumentációt és a költségvetést saját belátása szerint, vagy a megfelelő nemzeti szervezeteknek vagy nemzetközi szakértői csoportoknak. A szakértői véleményezéshez szükséges anyagokat és adatokat a hitelt igénybe vevő útján biztosítják.
A hitelek nyújtásánál és a garanciák adásánál a Bank biztosítékokat követelhet.
A hitelek nyújtásának és törlesztésének rendjét, a biztosítékokat, valamint azokat az általános feltételeket, amelyeket a hitelmegállapodásokban elő kell írni, a Bank Tanácsa állapítja meg.
16. cikk
A középlejáratú hiteleket általában 5 évi, a hosszúlejáratú hiteleket pedig maximálisan 15 évi időtartamra nyújtják.
17. cikk
A Bank által nyújtott hitel törlesztését a hitelfelvevő a hitelmegállapodásban meghatározott törlesztési terv alapján, a hitelidőtartamon belül teljesíti. A törlesztés általában legkésőbb a meghitelezett objektumnak a hitelmegállapodásban rögzített üzembehelyezési időpontjától számított hat hónap eltelte után kezdődik.
A hitelt általában abban a valutában törlesztik, amelyben a hitelt nyújtották, vagy – a Bank és a hitelfelvevő közötti egyeztetés alapján – más valutákban.
18. cikk
1. A Bank megteszi a szükséges intézkedéseket a hitel- és garanciaeszközök célszerű felhasználásának, valamint az említett eszközök felhasználása hatékonyságának biztosítására. E célból a Bankot az alábbiakra hatalmazzák fel:
a) a hitel- és garanciaműveleteknél csak az általa megkötött megállapodásokban előirányzott költségekre engedje meg az eszközök kiadását.
b) állandóan ellenőrizze a hitelmegállapodások feltételeinek betartását, mind az építkezés előkészítő időszakában, mind pedig a hitelfelvevő által eszközölt építés és hiteltörlesztés folyamán;
c) a szükséges ellenőrzés céljából saját szakértőit, továbbá nemzetközi szakértői csoportoknak a Bank által bevont szakértőit küldje a helyszínre mind az előkészítés időszakában, mind pedig az építkezés kivitelezésének és a hitel törlesztésének időszakában. Ilyen esetekben az illető országok segítséget nyújtanak az említett szakértőknek funkcióik teljesítésében és kijelölhetik képviselőiket az említett ellenőrzésben való részvételhez.
2. Ha a hitelfelvevő megszegi a megállapodás feltételeit, a Banknak az alábbi szankciók alkalmazására van joga:
a) korlátozza vagy teljesen megszünteti a hitelfolyósítást a hitelfelvevő részére;
b) felemeli a hiteligénybevétel után járó kamatok mértékét a megállapodás feltételeinek a hitelfelvevő általi megszegése időtartamára;
c) az ilyen hitelfelvevőkkel vagy garanciavállalóikkal szemben igényt támaszt a megfelelő összegeknek a Bank részére történő visszafizetésére, ha pedig a hitelfelvevőknek és garanciavállalóiknak a Banknál vezetett számláin eszközeik vannak, e számlákról határidő előtt lehívásokat eszközöl;
d) a Bank érdekeit védő egyéb lehetséges intézkedéseket foganatosít a Bank Tanácsa által meghatározott elveknek megfelelően.
A hitelezés korlátozása és megszüntetése a Bank Tanácsa által megállapított rendben történik.
Azokat az intézkedéseket vagy szankciókat, amelyeket a Bank a hitelmegállapodás vagy a Bank javára adott garancia feltételeinek megszegése esetén alkalmaz majd, a megfelelő megállapodásban vagy a garanciában határozzák meg.
Ha a hitelfelvevő a hitelmegállapodás feltételeit, vagy a garanciavállaló a garancia feltételeit jelentősen megszegi, a Bank erről értesíti a hitelfelvevő vagy a garanciavállaló országa illetékes szerveit, szükség esetén pedig – az illető ország Kormányát.
A Bank egyéb műveletei
19. cikk
A Bank ideiglenesen szabad eszközöket helyezhet el más bankoknál, valutát, aranyat és értékpapírt adhat el és vásárolhat, valamint egyéb, a Bank céljainak megfelelő bankműveleteket végezhet.
Kamatok és díjak
20. cikk
A nyújtott hitelek után a Bank kamatot szed be.
A felvett eszközök után a Bank kamatot fizet. A Bank a garanciaműveletek után, valamint ügyfelei és levelezői egyéb megbízásainak teljesítéséért jutalékot és más díjat szed be.
A Bank kamatpolitikájának fő elveit, valamint a jutalék- és más díjak meghatározásának elveit a Bank Tanácsa állapítja meg.
A kamatpolitikai elvek meghatározásánál a Bank Tanácsa abból indul ki, hogy a kamatlábakat differenciálni kell a hitelek lejárata és a valuták neme szerint.
A Bank igazgatása
A Bank Tanácsa
21. cikk
1. A Bank tevékenységének általános irányítását végző legfelsőbb igazgatási szerv – a Bank Tanácsa.
A Bank Tanácsa a Bank összes tagországának képviselőiből áll, akiket ezeknek az országoknak a Kormányai neveznek ki.
A Tanácsban a Bank minden egyes tagországának egy szavazata van, függetlenül a Bank alaptőkéjéhez való hozzájárulásának mértékétől.
2. A Tanács szükség szerint, de legalább évente kétszer tart ülést.
3. A Tanács ülésein sorrendben elnököl a Bank minden egyes tagországának képviselője.
A Bank Tanácsának ügyrendjét maga a Tanács határozza meg.
22. cikk
1. A Bank Tanácsa:
a) meghatározza a Bank tevékenységének általános irányát a hitelezés, eszközbevonás és a Bank kamatpolitikája kérdéseiben, a Bank műveletei utáni jutalékok és más díjak megállapításának elveit, a tagországok bankjai és más bankok, nemzetközi pénzügyi, banki és más hasonló szervezetek közötti együttműködés elveit;
b) az Ügyvezetőség elnökének javaslatai alapján jóváhagyja a Bank által meghitelezendő objektumok jegyzékét, feltüntetve a hitelek összegét objektumonként, továbbá megállapítja azokat az általános feltételeket, amelyeket a Bank által megkötendő hitelmegállapodásokban elő kell irányozni. Emellett a Tanács az objektumok jegyzékében külön megállapít egy általános keretösszeget, amelyen belül az Ügyvezetőségnek joga van hiteleket nyújtani, valamint megállapítja az Ügyvezetőség által objektumonként nyújtható hitelek felső határát;
c) jóváhagyja a hitelterveket, az éves beszámolót, a mérleget és a Bank nyereségének felosztását, a Bank szervezetét és státuslistáját, valamint az adminisztratív-igazgatási költségvetését;
d) kinevezi a Bank Ügyvezetőségének elnökét és tagjait;
e) kinevezi a Bank Ellenőrző Bizottsága elnökét és tagjait, meghallgatja az Ellenőrző Bizottság beszámolóit és azokról határozatot hoz;
f) határozatot hoz a Bank fiókjainak és képviseleteinek megnyitásáról a tagországokban és más országokban, továbbá tevékenységük megszüntetéséről.
g) jóváhagyja a Bank munkafeltételeiről szóló Szabályzatot, valamint más, a Bank és a munkatársak közötti kölcsönös kapcsolatokat meghatározó szabályokat;
h) határozatokat hoz a tartaléktőke és a saját speciális alapok képzésének és felhasználásának céljairól, mértékéről, határidejéről és feltételeiről, valamint az érdekelt országok speciális alapjainak a Bankban történő képzése általános rendjéről;
i) ajánlásokat tesz:
– a Bank alaptőkéjének felemelésére;
– a Bank Alapszabályának módosítására;
j) határozatokat hoz:
– kölcsönkötvények kibocsátásáról;
– a Bank új tagjainak felvételéről;
– a Bank alaptőkéjéhez való befizetések rendjéről és határidejéről;
– a Bank tevékenysége megszüntetésének idejéről és rendjéről;
k) az Egyezményből és a Bank Alapszabályából eredő olyan egyéb funkciókat tölt be, amelyek a Bank céljainak és feladatainak eléréséhez szükségesek.
2. A Bank Tanácsa egyhangúlag hozza határozatait az alábbi kérdésekben:
– az éves beszámolónak, a mérlegnek és a Bank nyeresége felosztásának jóváhagyása;
– ajánlások megtétele a Bank alaptőkéjének felemelésére;
– az országok alaptőkébe való befizetéseinek rendje és határideje;
– kölcsönkötvények kibocsátása;
– a Bank fiókjainak és képviseleteinek nyitása és megszüntetése;
– az Ügyvezetőség elnökének, az Ügyvezetőség tagjainak, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak kinevezése;
– a Bank új tagjainak felvétele;
– ajánlások megtétele a Bank Alapszabályának módosítására;
– a Bank felszámolásának rendje és ideje, az Egyezmény XXVI. cikkelyének megfelelően.
Egyéb kérdésekben a Bank Tanácsa minősített legalább 3/4 szótöbbséggel hoz határozatot.
3. A Bank Tanácsának jogában áll, hogy a Bank Alapszabálya által a Tanács hatáskörébe utalt egyes kérdéseket döntésre az Ügyvezetőségnek átadjon.
A Bank Ügyvezetősége
23. cikk
A Bank végrehajtó szerve a Bank Ügyvezetősége. Az Ügyvezetőség beszámolási kötelezettséggel tartozik a Bank Tanácsának.
Az Ügyvezetőség az Ügyvezetőség elnökéből és annak három helyetteséből áll, akiket a Bank Tanácsa a Bank tagországainak állampolgáraiból öt évre nevez ki.
Az Ügyvezetőség fő feladata a Bank tevékenységének irányítása az Egyezménynek, az Alapszabálynak és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően.
Az Ügyvezetőség elnöke a Bank és az Ügyvezetőség operatív tevékenységének közvetlen irányítását végzi az egyszemélyi vezetés elve alapján a Bank Alapszabályában, valamint a Bank Tanácsa határozataiban részére biztosított hatáskörön és jogkörön belül.
Az Ügyvezetőség elnökének hatáskörébe tartozik:
a) a Bank Alapszabályának és a Bank Tanácsa határozatainak megfelelően rendelkezés a Bank összes vagyonával és eszközeivel;
b) a Bank Tanácsa által jóváhagyott hiteltervek megvalósítása;
c) szabad eszközök bevonására és elhelyezésére vonatkozó munka megszervezése;
d) a meghitelezendő objektumok jegyzékének a Bank Tanácsa elé való terjesztése megfelelő indoklással;
e) határozatok hozatala beruházási objektumok finanszírozására történő hitelnyújtásról a Bank Tanácsa által számára biztosított hitelkereten belül;
f) határozatok hozatala garanciák nyújtásáról a Bank Tanácsa által számára biztosított hatáskörön belül;
g) a kamatlábak, a hitel- és garancianyújtás feltételeinek megállapítása a Bank Tanácsa által meghatározott elvekből és általános feltételekből kiindulva;
h) a szükséges anyagok és javaslatok előkészítése a Bank Tanácsa által történő megvizsgálás céljából;
i) a Bank képviselete, továbbá a Bank nevében igények és keresetek előterjesztése a bírósághoz és a választottbírósághoz;
j) utasítások kiadása és határozatok hozatala a Bank tevékenységének operatív kérdéseiben;
k) megállapodások, kötelezvények, meghatalmazások aláírása a Bank nevében;
l) a Bank, valamint más bankok és szervezetek közötti üzleti és levelezői kapcsolatok megszervezése és lebonyolítása;
m) a Bank hitel- és más bankműveletek végrehajtási rendjére vonatkozó szabályainak és utasításainak jóváhagyása, a Bank Tanácsa által meghatározott elveknek megfelelően;
n) a Bank munkatársainak kinevezése és felmentése, az Ügyvezetőség tagjainak kivételével, a belső ügyrend jóváhagyása, a munkabér meghatározása, a Bank Tanácsa által jóváhagyott státuslistának és az adminisztratív-igazgatási költségvetésnek megfelelően és a kiemelkedő munkatársak jutalmazása;
o) a Bank kiszolgáló és technikai személyi állományához tartozó munkatársak létszámának és fizetésének megállapítása a Tanács által erre a célra jóváhagyott béralapon belül, és ezen munkatársak elosztása a Bank főosztályai és osztályai között;
p) a Bank tisztségviselőinek felhatalmazása a Bank nevében történő fellépésre, megállapodások, kötelezvények és meghatalmazások aláírására;
r) egyéb, az Egyezményből, a Bank Alapszabályából és a Bank Tanácsa határozataiból eredő feladatok teljesítése.
A b), c), d), e), f), g), h), l), m), o) pontokban felsorolt kérdésekben az Ügyvezetőség elnöke e kérdéseknek a Bank Ügyvezetősége ülésein történt megvitatása után hoz határozatokat.
A kérdéseknek az Ügyvezetőség ülésein történt megvitatása eredményeit jegyzőkönyvben rögzítik.
Abban az esetben, ha egyes ügyvezetőségi tagok nem értenek egyet az Ügyvezetőség elnöke által hozott határozattal, igényelhetik véleményük jegyzőkönyvben történő rögzítését, és ha szükségesnek tartják, ezt a Bank Tanácsának tudomására hozhatják.
Az Ügyvezetőség tagjai meghatározott munkaterületeket irányítanak és felelősséggel tartoznak az Ügyvezetőség elnökének.
24. cikk
Az Ügyvezetőség elnöke, az Ügyvezetőség tagjai és a Bank más tisztségviselői szolgálati kötelezettségeik teljesítésekor nemzetközi tisztségviselő személyként tevékenykednek. A Banknak vannak alárendelve és függetlenek azon ország bármely szervétől és hivatalos személyeitől, amelynek állampolgárai.
A Bank tevékenységének ellenőrzése
25. cikk
A Bank tevékenységének ellenőrzését, beleértve a Bank Tanácsa határozatai teljesítésének, az éves beszámolónak, a pénztárnak és a vagyonnak, a könyvelésnek, a számvitelnek és a Bank, valamint fiókjai és képviseletei ügyintézésének ellenőrzését, a Bank Tanácsa által öt évre kinevezett, az Ellenőrző Bizottság elnökéből és három tagjából álló Ellenőrző Bizottság végzi.
Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai a Bankban nem tölthetnek be semmilyen tisztséget.
Az ellenőrzések megszervezését és rendjét a Bank Tanácsa állapítja meg.
Az Ügyvezetőség elnöke az Ellenőrző Bizottság rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges összes anyagot.
Az Ellenőrző Bizottság beszámolóit a Bank Tanácsa elé kell terjeszteni.
A Bank szervezete
26. cikk
A Banknak főosztályai és osztályai vannak, valamint lehetnek fiókjai és képviseletei.
A Bank szervezeti felépítését a Bank Tanácsa határozza meg.
A Bank személyi állományát a Bank tagországainak állampolgárai töltik be a Bank munkafeltételeiről szóló Szabályzatnak megfelelően.
A viták eldöntésének rendje
27. cikk
A Bankkal szemben fennálló igényeket attól az időtől számított két éven belül lehet érvényesíteni, amikor a keresetlevél benyújtásához való jog megnyílt.
28. cikk
A Bank és az ügyfelei között felmerülő vitákat a felek megegyezése szerint választottbíróság dönti el, amelyet vagy a működő választottbíróságok közül választanak, vagy pedig újonnan alakítanak.
Az említett megállapodás hiányában a vitát eldöntés céljából a Bank székhelye országának Kereskedelmi Kamarája mellett működő választottbíróságnak kell átadni.
Számadás
29. cikk
A Bank Gazdasági éve január 1-jétől december 31-ig bezárólag tart.
Az éves mérlegeket a Bank Tanácsa által meghatározott rendben hozzák nyilvánosságra.
Önálló elszámolás
és a Bank nyereségének felosztása
és a Bank nyereségének felosztása
30. cikk
A Bank tevékenységét az önálló elszámolás elve alapján végzi, rentabilitásának biztosítása mellett.
A Bank tiszta nyereségét az éves beszámoló jóváhagyása után a Bank Tanácsának határozata szerint osztják fel. A nyereség felhasználható tartaléktőke, saját speciális alapok képzésére; felosztható a tagországok között és felhasználható más célokra.
Az Alapszabály módosításának rendje
31. cikk
Az Egyezmény XIV. cikkelyének megfelelően a Bank Alapszabályát módosítani lehet a Bank tagországai kormányainak egyetértésével, a Bank Tanácsának ajánlására.
32. cikk
A Bank Alapszabályának módosítására vonatkozó javaslatokat a Bank minden egyes tagországa, továbbá a Bank Ügyvezetősége terjeszthet a Tanács elé megvizsgálásra.
A Bank tevékenységének megszüntetése
33. cikk
A Bank működése megszüntethető az Egyezmény XXVI. cikkelyében foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A Bank működése megszüntetésének és ügyei felszámolásának határidejét és rendjét a Bank Tanácsa állapítja meg.”
3. §11 E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1971. január hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni. Végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1971. május 5. A törvényerejű rendeletet a 2015: XLI. törvény 10. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte 2015. április 25. napjával.
2
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A Bolgár Népköztársaság elnevezése Bolgár Köztársaságra változott.
5
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
6
A Német Demokratikus Köztársaság államisága megszűnt.
7
A Mongol Népköztársaság elnevezése Mongol Köztársaságra változott.
8
A Lengyel Népköztársaság elnevezése Lengyel Köztársaságra változott.
9
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
10
A Csehszlovák Köztársaság államisága megszűnt. Az államutódlást külön megállapodások rendezik.
11
A 3. § a 2006: CIX. törvény 161. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás