1972. évi 7. törvényerejű rendelet
1972. évi 7. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti árufuvarozás tárgyában Budapesten, az 1970. évi február hó 23. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(A kormányjóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1971. évi december hó 1. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között a nemzetközi közúti árufuvarozás tárgyában Budapesten, az 1970. évi február hó 23. napján aláírt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„ EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya
és Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyság Kormánya között
a nemzetközi közúti árufuvarozásról
és Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királyság Kormánya között
a nemzetközi közúti árufuvarozásról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya
attól az óhajtól vezetve, hogy az országaik közötti és országaikon áthaladó nemzetközi közúti árufuvarozást elősegítse
a következőkben állapodott meg:
1. cikk
Ennek az Egyezménynek az értelmezése szempontjából:
a) a „fuvarozó” kifejezés olyan természetes vagy jogi személyt jelent, akit akár Magyarországon, akár az Egyesült Királyságban a vonatkozó belföldi jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően felhatalmaztak arra, hogy közúton bér vagy ellenszolgáltatás ellenében, illetve saját számlára árukat fuvarozzon (szállítson) és aki ilyeneket fuvaroz (szállít);
b) a „jármű” kifejezés olyan gépi meghajtású közúti járművet jelent, amelyet:
(i) áruknak közúton történő fuvarozására szerkesztettek vagy alkalmassá tettek és használnak;
(ii) valamelyik Szerződő Fél területén tartanak nyilván; és
(iii) időlegesen abból a célból vittek be a másik Szerződő Fél területére, hogy e terület valamely pontjáról, illetve e területen keresztül árukat fuvarozzon;
valamint az olyan más járműhöz kapcsolható pótkocsit vagy félpótkocsit, amely megfelel az e bekezdés (i)-(iii) pontjában megállapított feltételeknek;
c) a „terület” kifejezés az Egyesült Királysággal kapcsolatban Angliát, Wales-t, Skóciát és Észak-Írországot jelenti;
d) a „terület” kifejezés Magyarországgal kapcsolatban a Magyar Népköztársaság területét jelenti.
2. cikk
Jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően:
a) az egyik Szerződő Fél területén működésre feljogosított fuvarozó jogosult a másik Szerződő Fél területére vagy területéről, illetve e területen át nemzetközi közúti árufuvarozást végezni;
b) az egyik Szerződő Fél területén működésre feljogosított fuvarozó jogosult - abból a célból, hogy fuvarozásra árut vegyen fel - a másik Szerződő Fél területére üres járművel belépni.
3. cikk
Jelen Egyezmény rendelkezései nem értelmezhetők úgy, mintha megengednék:
a) magyar fuvarozók részére, hogy olyan árukat fuvarozzanak, amelyeket valamely Nagy-Britannia és Észak-Írország területén levő helyen raknak fel és valamely más, e területen levő helyen szolgáltatnak ki; vagy
b) brit fuvarozók részére, hogy olyan árukat fuvarozzanak, amelyeket valamely a Magyar Népköztársaság területén levő helyen raknak fel és valamely más, e területen levő helyen szolgáltatnak ki.
4. cikk
(1) Az egyik Szerződő Fél területén működésre feljogosított fuvarozónak a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően végzett közúti árufuvarozáshoz - az ezen Egyezmény 5. cikkében meghatározott esetek kivételével - az Egyezmény 7. cikkében említett illetékes hatóság engedélyével kell rendelkeznie.
(2) Minden engedély egy a másik Szerződő Fél területére irányuló oda- és visszaútra vagy e területen áthaladó egy oda- és visszaútra jogosít.
(3) Az engedély mintáját a Szerződő Felek illetékes hatóságai közösen állapítják meg.
5. cikk
Nincs szükség a jelen Egyezmény 4. cikke szerinti engedélyre:
a) megsérült járművek fuvarozásához;
b) műtárgyak fuvarozásához;
c) kizárólag hirdetési és nevelési célokat szolgáló tárgyak és felszerelés esetenkénti fuvarozásához;
d) színházi, zenei, film- vagy cirkuszi előadások, illetve sportrendezvények, kiállítások vagy vásárok, rádió-, televízió- és filmfelvételek céljára szolgáló tárgyak oda-, illetve visszafuvarozásához;
e) vásári és kiállítási áruk fuvarozásához;
f) holttestek fuvarozásához;
g) átköltözködési ingóságok fuvarozásához, ha azt különleges személyzetet és felszerelést alkalmazó vállalatok végzik;
h) az olyan gépjárművekkel végzett árufuvarozáshoz, amelyek összsúlya (a pótkocsit beleértve) nem haladja meg a 6000 kg-ot;
i) nem emberi táplálkozás célját szolgáló állati tetemek fuvarozásához;
j) a saját számlára végzett szállításokhoz, feltéve, hogy a járművön a saját számlára történő szállítás tényét igazoló megfelelő okmányt visznek.
6. cikk
(1) Egyik Szerződő Fél sem adhat ki, bármely naptári éven belül, a megállapított számot (kontingenst) meghaladó számú engedélyt. A kontingenst a két Szerződő Fél illetékes hatóságai közös egyetértésben állapítják meg.
(2) A Szerződő Felek illetékes hatóságai megfelelő számú érvényes, kitöltetlen engedélyt küldenek egymásnak.
7. cikk
Jelen Egyezmény értelmezése szempontjából az illetékes hatóságok:
a) az Egyesült Királyságban, a Közlekedési Minisztérium;
b) a Magyar Népköztársaságban, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium.
8. cikk
(1) Azok a járművek:
a) amelyeket valamelyik Szerződő Fél területén tartanak nyilván;
b) amelyeket e területen lakhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonát képezik;
c) amelyeket nemzetközi árufuvarozás során időlegesen abból a célból visznek a másik Szerződő Fél területére, hogy ott árut szolgáltassanak ki vagy e terület valamely pontján árut vegyenek fel, illetve e területen át árut fuvarozzanak,
mentesek azok alól az adók és díjak alól, amelyeket e területen a jármű közlekedése vagy birtoklása és az e területen végzett mindennemű fuvarozási tevékenység alapján szednek.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett mentesség nem vonatkozik az üzemanyag-fogyasztást terhelő adókra vagy az úthasználati díjakra (különleges hidak, alagutak, kompok vagy útszakaszok használatáért szedett külön díjak).
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett mentesség a Szerződő Felek területén addig érvényes, amíg az e bekezdésnek megfelelő járművek behozatali illetékek és behozatali adók fizetése nélküli bevitelére e területen érvényben levő vámrendelkezéseknek eleget tesznek.
9. cikk
Jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően az egyik Szerződő Fél fuvarozói, ha a másik Szerződő Fél területén tartózkodnak, kötelesek megtartani az e területen érvényes, a közúti fuvarozásra és közúti közlekedésre, valamint a munkaidőre és a leghosszabb vezetési időtartamra vonatkozó jogszabályokat és előírásokat.
10. cikk
(1) Ha az egyik Szerződő Fél fuvarozója, miközben a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, ennek az Egyezménynek bármely rendelkezését megsérti, akkor e Szerződő Fél illetékes hatósága (anélkül, hogy ez az e területen alkalmazható bármilyen jogkövetkezmény tekintetében előzetes állásfoglalást jelentene) a másik Szerződő Fél illetékes hatóságait erről tájékoztathatja.
(2) Bármely e cikk (1) bekezdésében említett egyezménysértés esetében, annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amelynek területén az egyezménysértés történt, felkérheti a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy:
a) intézzen figyelmeztetést e fuvarozóhoz annak közlésével, miszerint minden további egyezménysértés azzal járhat, hogy az e fuvarozó birtokában levő, vagy általa üzemeltetett járművekre az engedélyt erre a területre meghatározott időtartamra megtagadják; vagy
b) értesítse a fuvarozót a megtagadásról.
(3) Az az illetékes hatóság, amelyhez ilyen kérést intéznek, köteles annak eleget tenni és a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát a megtett intézkedésről - amint az ésszerűen lehetséges - értesíteni.
11. cikk
Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságának kérésére a másik Szerződő Fél illetékes hatósága köteles megadni minden vonatkozó információt, amely a jelen Egyezmény hatálya alá eső forgalom fejlődéséről elvárhatóan beszerezhető. Az egyik illetékes hatóság kívánságára a két illetékes hatóság képviselői kölcsönösen alkalmas időpontban találkoznak jelen egyezmény - beleértve a 6. cikkben említett kontingenst - alkalmazási tapasztalatainak felülvizsgálása céljából.
12. cikk
(1) Ez az Egyezmény az azt a napot követő harmincadik napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást, hogy az Egyezménynek saját területükön történő hatálybaléptetéséhez szükséges intézkedéseket megtették.
(2) Ez az Egyezmény a hatálybalépést követő egy évig marad hatályban. Ezután hatálya folytatódik mindaddig, amíg azt az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett, hat hónapra szóló felmondással fel nem mondja.
Ennek tanúságául alulírottak kormányaik kellő meghatalmazása alapján jelen Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Budapesten 1970. február 23. napján, magyar és angol nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások.)”
3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1972. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.
(2)4 A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1972. május 4.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 3. § (2) bekezdése a 2006: CIX. törvény 161. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás