Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

1/1976. OTvH határozat

1/1976. OTvH határozat

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet létesítéséről1

1976.03.24.

A természetvédelemről szóló 1961. évi 18. számú törvényerejű rendeleten és a végrehajtásáról kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. számú rendeleten alapuló jogkörömben meghoztam az alábbi

határozatot.

1. Védetté nyilvánítom, és tájvédelmi körzetnek jelölöm ki Csongrád megyében, Pusztaszer és a Tisza között fekvő, a csatolt vázrajzon (1. sz. melléklet) feltüntetett területeket.

2. A védetté nyilvánított terület neve: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK).

3. A TK a természetvédelemről szóló 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet alkalmazása szempontjából országos jelentőségű érték.

4. A TK Csongrád megyében, Hódmezővásárhely, Szeged (Algyő) és Szentes városok, valamint Baks, Csanytelek, Dóc, Felgyő, Ópusztaszer, Pusztaszer, Sándorfalva, Szatymaz és Tömörkény községek közigazgatási területén fekszik, földnyilvántartási adatainak összesítését a 2. sz. melléklet tartalmazza.

5. A TK területe: 22 226 hektár.

6. A TK természetvédelmi törzskönyvi száma: 122 /TK/76.

7. A TK rendeltetése:
a) Őrizze meg a táj jellegzetes képét és jelentős természeti értékeit:
– a szikes tavakat, szikes legelőket, réteket,
– a Tisza hullámterének egy részét,
– ezeknek az élőhelyeknek a természetes növénytársulásait és állatvilágát.
b) Biztosítsa a védett madarak háborítatlan fészkelését, táplálkozását és vonulását.
c) Alakítsa ki a mezőgazdasági táj és a természetes élőhelyek összhangját.
d) Őrizze meg a táj történelmi és kultúrtörténeti értékeit:
– az államalapításnak és a földosztásnak emlékhelyeit,
– a középkori építészetünk emlékeit.
e) Biztosítsa a tudományos kutatáshoz szükséges természeti feltételeket.
f) A természetes környezet megőrzésével tegye lehetővé az ember számára a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
g) Segítse a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és idegenforgalmat.

8. Szigorúan védett területek:
– Sasér és az atkai Tisza holtágnak a folyóvíz és a védtöltés közötti szakasza,
– a Tisza hullámterének az erdőgazdasági üzemterv szerint Csanytelek 11 D jelzésű, Labodár elnevezésű erdőrészlete,
– a pusztaszeri Büdösszék,
– a szegedi Fehértó XI. és XII. számú halastavai.
A TK-ból szigorúan védett terület 1013 hektár.

9. Alapvető védelmi előírások:
a) A TK fenntartásgát, kezelését, fejlesztését, tudományos kutatását összehangoltan és tervszerűen kell végezni.
b) A TK területén nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely a táj jellegét, védett növény- és állatvilágát, valamint a TK rendeltetésének betöltését zavarja, vagy veszélyezteti.
c) A TK természetes növény- és állatvilágát meg kell őrizni. Fokozott figyelmet kell fordítani a növény– és állatvilág természetes tenyészőhelyének, illetve élőhelyének fenntartására, szükség szerinti helyreállítására.
d) A TK területén megengedhető gazdálkodási (mező-, erdő-, rét-, legelő-, nád-, vad-, hal- és vízgazdálkodási) és egyéb tevékenységet a természet és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.
e) A TK részletes védelmi, kezelési és fejlesztési szabályait az OTvH az érintett szervek bevonásával, a 3. sz. mellékletben foglalt irányelvek, illetőleg részletes előírások szerint készített kezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg. A Szabályzat kiadásáig a védelem és kezelés kérdéseiben, az irányelvekben (3. sz. melléklet) foglalt előírások szerint kell eljárni.

10. A TK természetvédelmi kezelésével a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőséget bízom meg. A TK fenntartásával és természetvédelmi kezelésével kapcsolatos költségeket a MÉM Szegedi Állami Erdőrendezőség költségvetésében kell előirányozni és biztosítani.

11. Egyéb rendelkezések:
a) A TK rendeltetését érintő, már korábban jóváhagyott területrendezési, fejlesztési, mező-, erdő-, vad-, hal– és egyéb gazdálkodási, valamint vízgazdálkodási, idegenforgalmi stb. közép– és hosszú távú terveket felül kell vizsgálni és szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításukat.
b) A TK határvonalát határjelekkel kell megjelölni. A megfelelő helyeken „Tájvédelmi körzet" feliratú, továbbá útmutató, tájékoztató, figyelmeztető táblákat kell kihelyezni.
c) A TK területén levő földrészletek védetté nyilvánítását a földhivataloknak az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetniök.
d) A TK magában foglalja az alábbi, korábban védetté nyilvánított természetvédelmi területeket:

Törzskönyvi szám

Határozatszám

Teljes neve

Terület (ha)

1/TT/39

113559/39

Szegedi
Fehértó

1600

24/TT/51

535/51

Sasér

87

84/TT/66

1927/65

Pusztaszeri
Büdösszék

443

Elrendelem a fenti természetvédelmi területeknek a Természetvédelmi Törzskönyvből – a TK törzskönyvi bejegyzésével egyidejű – törlését.
e) E határozatban foglalt előírások és tilalmak megszegőivel szemben a vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
f) E határozat a Tanácsok Közlönyében történő közzététel napján lép hatályba és ellene fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes szépségű tájrésze Pusztaszer és a Tisza közötti terület. A mezőgazdasági területek között szikes-tavak, időszakos vadvizek, szikes legelők, erdőfoltok vannak ritka madárvilággal.
A Tisza ligeterdőkkel, rétekkel, vizekkel borított hullámtere változatos növény– és állatvilága mellett, a Tisza-szabályozás valóságos szabadtéri múzeuma.
Fészkelő madárvilágán kívül megfelelő pihenő- és táplálkozó helyet nyújt a Kárpátmedencén keresztülvonuló madarak nagy tömegének. E terület vizei, változatos élőhelyei a madárvonulás szempontjából európai jelentőségűek.
Pusztaszer és környéke a magyar történelemben jelentős események színhelye volt. Itt történt a magyar államalapításnak egyik jelentős eseménye és itt kezdődött 1945-ben a második honfoglalás, a földosztás.
A természeti, történelmi és kultúrtörténeti értékek egyaránt indokolják a nagyobb területen, átfogó természetvédelmi intézkedésekkel a tájvédelmi körzet létesítését.

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet védelmet igénylő értékei:

1. Növényvilág

A TK területén szikes-puszták, szikes-tavak, a Tisza hullámtere, erdők, halastavak jellemző növényvilágából számos társulás és faj védelmet érdemel.
A fonalas szittyó (Juncus bufonius ssp. ranarius) egyik alfaja eddigi ismereteink szerint hazánkban egyedül a pusztaszeri Büdösszéken fordul elő. A szikes-tavak és puszták magas sótartalmú szolonyeces és szoloncsákos talajain sóspusztai növények alkotnak társulásokat: a kamilla (Matricaria chamomilla), a bárányparéj (Camphorosma annua), a sófű (Suaeda maritima), a bajuszpázsit (Crypsis aculeata), a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), a sóvirág (Limonium gmelini), a sziki ballangó (Salsola soda), a sziki útifű (Plantago maritima), a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus) stb. A tiszai hullámtérben a fűzesek, hazai nyárasok aljnövényzetében az erdei szőlő (Vitis silvestris) még nagyobb területeken található. A Tisza holtágaiban, kubikgödreiben a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a tündérfátyol (Nymphoides peltata), a tavirózsa (Nuphar luteum), a partszéleken a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) színfoltjai idézik a folyószabályozás előtti mocsárvilág emlékeit. A holtágakat borító sulyomszőnyeg (Trapa natans) növényföldrajzi érdekesség Közép-Európában.

2. Állatvilág

A TK területén a Délkelet-Alföldre jellegzetes állatvilág tenyészik, vagy talál bőséges táplálékot, alkalmas pihenőhelyet. Az egyes állatcsoportok közül elsősorban a madárvilág jelentősége kiemelkedő. Az élőhelyekre jellegzetes fészkelők és tömeges átvonulók között számos olyan – Európa-szerte veszélyeztetett, vagy ritkafaj is előfordul, amelynek megtartása nagy feladatot ró a magyar természetvédelemre.
A szikespuszták és szikestavak életterében a pusztaszeri Büdösszék és a szegedi Fehértó Sándorfalvával határos területei jelentik a szoloncsákos talajra jellemző élőhelyet. Az időszaki vízállásokkal borított szikespuszta elsősorban mint fészkelőhely jelentős. Jellemző – telepesen költő – madarai a gulipán (Recurvirostra avozetta), a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a széki lile (Charadrius alexandrinus), a piroslábú cankó (Tringa totanus), a goda (Limosa limosa), a bibic (Vanellus vanellus), valamennyi hazánkban költő vadrécefaj és a tó nádasaiban egy viszonylag ritka gémfajunk, a bölömbika (Botaurus stellaris). A Büdösszék őszi és tavaszi vonulásidőben látványos madárgyülekezések színhelye. Ilyenkor sokezres seregekben időznek itt a különböző vadréce és lúdfajok, a lile, cankó, szalonka és partfutó madarak népes csapatai.
A homokpuszták mozaikszerűen keverednek a szikes talajféleségekkel. A homokos talajok gyér növényzetű élőhelyeinek madara az ugartyúk (Burhinus oedicnemus) és a parlagi pityer (Anthus campestris).
A halastavak, a szegedi Fehértó és a csanyteleki Csaj-tó különleges szerepet töltenek be a dél-alföldi madárvonulásban. A Tisza vonala Közép-Európa egyik legfontosabb és legforgalmasabb madárvonulási útja. A tömegesen vonuló madarak számára különösen vonzó pihenő, gyülekező és táplálkozó-terület kínálkozik az ilyenkor többnyire lehalászás alatt levő, vagy feltöltésre váró halastavak sekély vizű, zátonyos életterében. A mesterséges halastó szerepe elsősorban az aszályos időszakokban jelentős, amikor a természetes szikes tavak kiszáradnak és az átvonuló vadlúd, réce vagy partimadár seregek csak a halastavakon találják meg életfeltételeiket. Ez a különleges adottság a szegedi Fehér-tónak már évtizedek óta nemzetközi hírnevet biztosított.
A halastavak a madárvonulásban betöltött szerepük mellett mint fészkelőhelyek is figyelemre méltóak. A szegedi Fehértó XI. számú halastaván levő Koromsziget Közép-Európa legnépesebb dankasirály (Larus ridibundus) telepének nyújt otthont, ahol számos halász csér (Sterna hirundo) mellett hazánkban egyedül itt fészkel három-négy párban a délkelet-európai tengerpartokra jellemző szerecsensirály (Larus melanocephalus). A tavak nádszegélyei, nádszigetei szintén jó költőhelyek. Fészkelői a vörös gém (Ardea purpurea), üstökös gém (Ardeola ralloides), valamennyi hazánkban honos vöcsökfaj, a barkós cinege (Panurus biarmicus), nádi tücsökmadár (Locustella lusciniodes) és sitke (Lusciniola melanopogon).
A Tisza hullámtere füzes-nyárfás ligeterdőivel, rétek, kubiktavak, holtágak alkotta életterével változatos fészkelési lehetőségéket nyújt a madárvilágnak. A magas erdőállományok legjellemzőbb madarai a gémfajok. Sasérben és Labodárban a kis kócsag (Egretta garzetta), az üstökös gém (Ardeola ralloides), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a szürke gém (Ardea cinerea) és a labodári erdőben még a kanalas gém (Platalea leucorodia) költ közös fészkelőtelepen. Egyes években a réti sas (Haliaeetus albicilla) is megtelepedik. A száz év körüli botolófűz-állományok gazdag odulakó faunának nyújtanak otthont. Elterjedten fészkel itt a seregély (Sturnus sturnus), a kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus), a macskabagoly (Strix aluco), az erdei fülesbagoly (Asio otus) és a kuvik (Athene noctua). A hullámtéri rétek kedvelt récefészkelő helyek.
A Tisza a saséri partvonal kedvező adottságaival és a folyómeder alkalmas kiképzésével két jellemző állat életterét biztosítja. A meredek partoldalban tömegesen tenyészik a tiszavirág (Palingenia longicauda). E jellemző kérészfaj az utóbbi években a vízszennyezések következtében már majdnem kipusztult az ország területéről. Itt még nagy tömegben található. Ugyancsak megbecsült természeti adottság a kecsege (Acipenser ruthenus) saséri ivóhelye, mely e veszélyeztetett ritka halfaj hazai tenyészetét elősegíti. Az atkai Tisza-holtágban egyes években rendkívüli bőségben mutatkozó vándorkagyló (Dreissena polymorpha) a késő őszi madárvonulás idején a tengeri récefajok sajátos táplálékát és így e madarak tartós itttartózkodását biztosítja.
A pusztai erdőfoltok szintén kedvező fészkelőhelyek. Több helyen alakult ki kékvércse (Falco vespertinus) telep, de gyakori a szalakóta (Coracias garrulus), és előfordul a ritka fekete (Dryocopus martius) és szürke harkály (Picus canus).

3. A mezőgazdasági táj értékei

A TK jelentős része mezőgazdálkodással hasznosított terület, amely tanyavilágával, mezőgazdasági üzemeivel változatos, tetszetős kultúrtáj.
A TK változatos arculatával alkalmas egy olyan környezetvédelmi mintaterület kialakítására, amely mezőgazdasági hasznosítása mellett egyúttal egészséges, az urbanizációs ártalmakat ellensúlyozó, látnivalókban gazdag környezetet is tud biztosítani.

4. Történelmi és kultúrtörténeti emlékek

Ópusztaszer község határa az államalapításnak és a felszabadulást követő második honfoglalásnak, a földosztásnak történelmi emlékhelye. A védett környezet kialakítása itt társadalmi igény, amely nagy bel- és külföldi látogatottságra tart számot. A hely történelmi emlékezetessége mellett kultúrtörténeti szempontból is jelentős az ópusztaszeri Árpád-emlékmű szomszédságában feltárt, a XIII. század elejéről származó, a török időkben ismételten újjáépített román stílusú templom és monostor romjaival. Az ásatások középkori építészetünk értékes emlékeit tárták fel.
A tiszai életforma emlékeinek bemutatására a közel százéves mindszenti komp és a rév környezete különösen alkalmas. A TK keleti határán húzódó Tisza-hullámtér nemcsak természeti értéket jelent, hanem egyúttal a Tisza szabályozás emlékeit is őrzi.
A védetté nyilvánítást megelőző helyszíni szemlén és tárgyalásokon az érdekelt hatóságok, vállalatok, termelőszövetkezetek és szervek a védetté nyilvánítással és a tervezett védelmi előírásokkal egyetértettek. A védetté nyilvánítást akadályozó vélemény, illetve tényező nem merült fel.
A határozatban leírt terület, illetve értékek megfelelnek az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet 2. §-ában meghatározott azon természetvédelmi tárgyaknak, amelyeket az 1. § előírása szerint védelem alá kell helyezni, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.
Jelen első fokú határozat hozatalát a 12/1971. (IV. 1.) Korm. sz. rendelet 1. § (3) bekezdése, a fellebbezés kizárását pedig az 1957. évi IV. tv. 47. § b) pontja, illetőleg a tv. 87. §-a biztosítja.

Rakonczay Zoltán s. k.,
az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke

Az 1/1976. sz. OTvH elnöki határozat 1, sz. melléklete


Az 1/1976. sz. OTvH elnöki határozat 2. sz. melléklete


A.) Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területének megoszlása községhatárok és művelési ágak szerint

 

Község

Szántó

Rét

Szőlő

Kert

Gyümölcsös

Legelő

Nádas

Erdő

Művelés alól kivett terület

Belterület

Összesen

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

Algyő

853

0112

–

3359

–

–

–

–

–

8698

6

9318

3

7874

140

1533

68

0221

–

–

1073

1121

Baks

2690

3163

91

6892

2

6174

 

3341

7

1315

682

8452

22

4159

517

7763

323

7883

212

2265

4338

9142

Csanytelek

511

5231

20

3444

32

8577

–

–

1

6419

174

5327

2

4572

186

3037

257

3830

–

–

1187

0437

Dóc

1614

0179

31

0775

2

2849

–

–

6

1137

343

5662

7

2155

556

0739

211

6495

72

0715

2771

9991

Felgyő

–

–

5

6867

–

–

–

–

–

–

–

–

4

5325

274

1967

15

8509

–

–

300

2668

Hódmezővásárhely

301

9571

5

7615

–

–

–

–

8

8616

16

7125

9

9857

103

6001

66

0689

–

–

512

9474

Ópusztaszer

997

3921

49

6218

66

6282

–

–

2

4300

587

6226

–

–

145

2016

126

4581

–

–

1975

3544

Pusztaszer

742

4709

143

7251

54

4304

–

–

19

3377

671

7859

–

7190

23

4448

125

0214

–

–

1780

9352

Sándorfalva

1964

5591

107

0176

1

7927

–

–

2

3065

910

9865

1

0013

467

4887

265

9326

–

–

3721

0850

Szatymaz

375

7415

7

8706

16

8316

–

–

13

2564

168

4514

147

4277

–

3679

1429

6667

–

–

2159

6138

Szentes

61

4739

1

0639

3

7757

–

–

1

5002

–

5852

–

1061

17

5152

6

1909

–

–

92

2111

Tömörkény

644

3729

37

7673

4

6522

–

–

1

1367

312

9642

5

6629

180

0701

841

6496

–

–

2028

2759

Összesen

10756

8360

501

9615

185

8708

–

3341

64

5860

3876

9842

205

3112

2612

1929

3737

6820

284

2980

22226

0567

Összesen hektárra
kerekítve

10.757

502

186

–

65

3.877

205

2.612

3.738

284

22.226

B.) Pusztaszeri Tájvédelmi körzet területének megoszlása tulajdonosként (kezelőként, használóként)

 

Tulajdonos, kezelő, használó

Szántó

Rét

Szőlő

Kert

Gyümölcsös

Legelő

Nádas

Erdő

Művelés alól kivett terület

Összesen

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ha

m2

ÁLLAMI TULAJDON

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Községi tanácsok

37

1252

4

0160

–

1619

–

–

2

4041

12

4771

–

–

11

9301

282

9821

351

0965

Állami gazdaságok

1024

7682

31

9323

–

–

–

–

6

8508

467

5348

131

1345

90

9422

1502

4271

3255

5899

Állami erdőgazdaságok

21

2870

4

7296

–

–

–

–

 

1406

19

1155

4

5325

1885

7972

15

6700

1951

2724

Vízügyi szervek

56

3667

45

5452

–

–

–

3341

1

4269

13

8768

–

–

318

3800

583

9806

1019

9103

KPM

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

60

1500

60

1500

Egyéb állami

35

9334

18

4499

–

–

–

–

 

5798

605

8868

24

1718

19

2000

33

2668

737

4845

Állami tulajdon összesen:

1175

4805

104

6730

–

1619

–

3341

11

3982

1118

8910

159

8388

2326

2495

2478

4766

7375

5036

SZÖVETKEZETI TULAJDON

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdasági termelő-szövetkezetek

9285

7999

394

2044

164

0282

–

–

40

0568

2712

8412

45

4724

283

2252

1168

1669

14093

7950

Magántulajdon

295

5556

3

0841

21

6807

–

–

13

1310

45

2520

–

–

2

7182

91

0385

472

4601

Belterület

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

284

2980

Összesen: I.

10756

8 360

501

9615

185

8 708

–

3 341

64

5 860

3 876

9 482

205

3 112

2 612

1929

3737

6820

22 226

0567

Összesen hektárra kerekítve

10 757

502

186

–

65

3 877

205

2 612

3 738

22 226

Irányelvek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kezeléséhez

1. Tervek jóváhagyása, engedélyezési eljárás

a) A Fehértó–Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (továbbiakban: TK) területét vagy rendeltetését érintő tervek jóváhagyásához, illetve módosításához, hatósági engedélyek kiadásához az OTvH hozzájárulása szükséges.
Az engedélyek kiadásáról az engedélyező hatóság egyidejűleg tájékoztatja az OTvH-t.
b) A TK rendeltetését érintő, már jóváhagyott rendezési és egyéb terveket és hatósági engedélyeket az illetékes hatóságnak az OTvH bevonásával felül kell vizsgálni, szükség esetén el kell végezni a TK rendeltetésének megfelelő módosításokat.

2. Földhasználat

a) A TK területén művelési ág megváltoztatásához, valamint földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének módosításához az OTvH előzetes hozzájárulása szükséges.
b) A legelő, rét, nádas és erdő művelési ágak, valamint a művelés alól kivett terület csoportjában a mocsarak, az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek elsődlegesen szolgálják a TK rendeltetését, ezért ezek művelési ágának megváltoztatásához csak kivételes esetben és csak a TK érdekeinek megfelelően lehet hozzájárulni.
c) A korábban földhivatali engedély nélkül megváltoztatott művelési ágakat felül kell vizsgálni, és intézkedni kell a TK rendeltetésének megfelelő művelési ág kialakításáról.

3. Területfelhasználás, létesítmények elhelyezése

a) A TK területén minden területfelhasználás, telekalakítás, létesítmények elhelyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) A TK szigorúan védett területein csak természetvédelmi rendeltetésű létesítmények helyezhetők el.
c) A TK területén az épületek külső megjelenésében lehetőleg a táj jellegének megfelelő népi építészeti formákat kell alkalmazni.

4. Közlekedés szabályozása

a) A TK területén a közlekedés csak a közutakon, illetőleg erre a célra kijelölt dűlőutakon megengedett.
b) Az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak a termelési, kezelési és hatósági feladatokat ellátó járművekre.
c) A természeti értékek bemutatására szolgáló utakat, ösvényeket, víziutakat a természetvédelmi kezelőszerv a terület kezelőjével, használójával egyetértésben állapítja meg.
d) Látogatók csak a kijelölt utakon közlekedhetnek.
e) A TK vizein motorcsónakkal közlekedni nem szabad.
f) Az e) pontban foglalt közlekedési korlátozás nem vonatkozik a halastavakon üzemi, és a TK vizein hatósági vagy természetvédelmi feladatokat ellátó járművekre.
g) A közlekedés szabályozását, korlátozását útmutató táblákon kell a TK területére belépőkkel, illetve látogatókkal ismertetni.

5. Vízügyi előírások

a) A TK területén fokozott figyelmet kell fordítani a védett természeti állapot fenntartását szolgáló talaj és felszíni vízháztartás és vízminőség biztosítására.
b) A TK vízrendezését úgy kell megoldani, hogy:
– toxikus anyagok a TK területére ne kerülhessenek,
– a vízszintingadozás a madarak fészkelését és fiókanevelését ne veszélyeztesse.
c) A TK-ra kiható vízügyi munkák, vízi létesítmények és vízhasználat engedélyezéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
d) A TK területére szennyvizet rávezetni nem szabad. A szigorúan védett területre szennyvizet még tisztított állapotban sem szabad rávezetni.
e) A TK szigorúan védett területein levő szikes tavakat és mocsarakat meg kell óvni minden olyan hatástól, mely a talaj és a víz szikes állapotát megváltoztathatja.
f) A csatornák létesítése, tisztítása és kotrása során, valamint a műszaki létesítmények építése alkalmával kikerülő földet egyenletesen elterítve kell elhelyezni, és gondoskodni kell a táj jellegének megfelelő növény telepítéséről.
g) A TK vízügyi kezelését az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged) az OTvH-val egyetértésben végzi.

6. Legelők, rétek kezelése

a) A legelők, rétek és kaszálók művelési águknak megfelelően továbbra is hasznosíthatók.
b) A réteket és legelőket feltörni vagy fásítani csak az OTvH hozzájárulásával szabad.
c) A védett madarak fészkelésének zavartalansága érdekében a természetvédelmi kezelőszerv korlátozhatja a legeltetést, kaszálást. A korlátozások helyét és időpontját a természetvédelmi kezelőszerv esetenként közli az érdekeltekkel.
d) A szigorúan védett területeken levő legelők szerves- és műtrágyázása tilos, öntözésükre – amennyiben az természetvédelmi érdekbe nem ütközik – az OTvH adhat esetenként engedélyt.
e) A d) pontban foglalt szerves- és műtrágyázási korlátozás nem vonatkozik a szegedi Fehértó XI. és XII-es egységére.

7. Erdők, fásítások kezelése

a) A szigorúan védett területen levő erdőket az erdészeti üzemtervben természetvédelmi rendeltetésre kell besorolnia. Az itt levő fűzállományt botolni nem szabad.
b) Az a) pontban nem érintett erdők továbbra is elsődlegesen a fatermesztés célját szolgálják. A termelési célú erdők kezelése során a természeti értékeket legkevésbé zavaró módszereket, eljárásokat (magasabb vágás-érettségi kor, kis terjedelmű vágásterület, sarjaztatás, felújításnál lehetőleg őshonos fafajok stb.) kell alkalmazni.
c) A TK területén levő erdők kezelését a MÉM Erdőrendezési Főosztálya az OTvH-val egyetértésben készített erdészeti üzemtervben szabályozza.

8. A vadon élő állatok és növények védelme

a) A TK vadon élő állatvilágának – a vadászható vadfajok, valamint a halászható és horgászható halfajok kivételével – minden faja védett, azokat elpusztítani, vagy gyűjteni, élettevékenységükben zavarni nem szabad. A madarak tojásait, fiókáit kiszedni, károsítani tilos.
b) A TK szigorúan védett területeire költési, fiókanevelési időben belépni, ott tartózkodni, fényképezni, filmezni, hangfelvételt készíteni vagy megfigyelést végezni csak az OTvH engedélyével szabad.
c) A TK szigorúan védett területein és a halastavakon állattenyésztő telep és vadrécenevelő telep nem létesíthető.
d) A TK-ban üzemelő mezőgazdasági munkagépeket az állatok szaporodási és utódnevelő időszakában vadriasztó berendezésekkel kell ellátni. A szigorúan védett területek és mesterséges halastavak fölött mezőgazdasági repülőgépek nem üzemeltethetők.

9. A vadállomány természetvédelmi kezelése

a) Nem szabad vadászni:
– a TK szigorúan védett területein és azok 1 km-es körzetében;
– a szegedi Fehértó valamennyi halastaván;
– az E 5-ös számú műút, a Szatymaz–sándorfalvai műút, a Sándorfalva–szegedi műút és Szeged város körtöltésével bezárt területrészen;
– a Csaj tó halastórendszerének III–VIII–IX. és X. számú tóegységein;
– és szeptembertől áprilisig minden hónap középső szombat és vasárnapján a Csaj tó egész területén.
b) Az a) pontban megjelölt területeken a túlszaporodott fajok gyérítéséről a természetvédelmi kezelőszerv gondoskodik. Kivételt képez a halastavak töltéseit károsító pézsmapocok, amelynek állomány-apasztását a természetvédelmet kezelő szükség szerint szabályozza.
c) A TK egyéb területein a vadállomány kezelését a vadászatra jogosultnak a természetvédelmi szempontok figyelembevételével, a biológiai egyensúly fenntartását szolgáló „Vadállomány természetvédelmi kezelési terve” szerint kell végezni. A tervkészítés alapelveit a MÉM Vadászati és Halászati Főosztálya az OTvH-val egyetértésben állapítja meg. A vadállomány természetvédelmi kezelésének tervét az OTvH a MÉM fenti főosztályával egyetértésben hagyja jóvá.
d) A TK területén csak a vadállomány természetvédelmi kezelési tervében meghatározott vadkilövést, befogást szabad 'végezni.
e) A vadállomány természetvédelmi kezelése keretében végezhető kártékony vadfajok ritkítása során a kevésbé szelektív eljárásokat (csapdázás, mérgezés) nem szabad alkalmazni.
Túlszaporodott varjúfélék mérgezését indokolt esetben az OTvH engedélyezi.

10. Horgászat, halászat

a) A TK szigorúan védett területein és a saséri Tisza szakaszon a horgászat tilos.
b) A Tisza egyéb szakaszain és a holtágakban a halászat és a horgászat megengedett.
c) Elektromos halászat a TK szabad vizein nem végezhető.

11. Halastavak kezelése

a) A szegedi Fehértó halastórendszerén augusztus 1-től egy-egy tóegységet váltakozva nyári lehalászással kell hasznosítani. Lehalászás után a tómederben zátonyos, sekély vízállást kell biztosítani. A nyáron lehalászott tóegységet október 15-től szabad üzemi szintre feltölteni.
b) A Csaj tó halastórendszerének IX. és X-es sz. egységein március 1. és július 31. időközében a vízszintet oly módon kell szabályozni, hogy az a tavak szigetein levő madárfészkelő helyeket ne veszélyeztesse.
c) A TK területén levő halastavak az a) és b) pontban részletezett korlátozás mellett továbbra is rendeltetésszerűen üzemeltethetők.

12. Nádasok és egyéb vízi növények kezelése

a) A TK területén levő nádasok elsősorban természeti értékek fenntartását és a védett madarak háborítatlan fészkelését szolgálják.
b) A nád aratását és felújítását az OTvH a gazdálkodó szervek bevonásával szabályozza. A nád aratását és kiszállítását november 1. és február 15. között kell elvégezni.
c) A szegedi Fehértó halastórendszerének III. sz. tóegységén levő nádasokban a gémtelep zavartalanságát biztosítani kell. Az itt levő nádszigeteken a fészkelés érdekében 3–5 éves „avas nádasokat” kell kialakítani, fenntartani. Ennek előmozdítására a nádat szakaszosan kell aratni. Gondoskodni kell a hat évnél idősebb „avas nádasok” letermeléséről.
d) A sás, gyékény és egyéb vízinövényzet kaszálását, gyűjtését a madárvilág védelmének biztosítása mellett a természetvédelmi kezelőszerv engedélyezheti. Halastavakon a haltenyésztésre káros vízinövényzet irtásának időpontját esetenként egyeztetni kell a természetvédelmi kezelővel.
e) A TK területén a nádégetés tilos. E tilalom alól a b) pontban kitermelésre engedélyezett időszakban az OTvH felmentést adhat.

13. Szántók, legelők, gyümölcsösök, szőlők

a) A TK területén levő szántók, legelők, szőlők, gyümölcsösök – a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett – továbbra is művelési águk szerint hasznosíthatók.
b) A védett állapotot befolyásoló, új termelési mód alkalmazásához az OTvH előzetes hozzájárulása szükséges.

14. Növényvédelem

a) A szükséges növényvédelmi munkákat a mindenkor érvényben levő növényvédelmi előírások pontos betartásával kell végezni.
b) A TK szigorúan védett területein és valamennyi mesterséges halastavon a növényvédő szerek használata tilos.

15. Bányászat

a) A TK területén bányanyitáshoz és üzemeltetéséhez az OTvH hozzájárulása szükséges.
b) A TK területén folytatott szénhidrogén-kutatást, kitermelést és elszállítást a Nehézipari Minisztérium és az OTvH együttesen szabályozza.

16. Tanyavilág, agrártörténeti hagyományok ápolása

Az agrártörténeti és néprajzi szempontból fennmaradásra érdemes tanyavilág jellegzetes emlékeit, a parasztság – szociális követelményekkel összeegyeztethető – hagyományos életformáját a TK területén lehetőséghez mérten meg kell őrizni és fenn kell tartani. A megőrzendő tanyákat a Csongrád megyei Tanács illetékes osztályával egyetértésben kell kijelölni.

17. Tájrekonstrukció, tájvédelem

a) A TK területén a táj természetes jellegét zavaró, nem üzemeltetett létesítményeket (használatlan épületek, kikapcsolt csatornák, árkok, felhagyott szántók) meg kell szüntetni és a táj jellegét vissza kell állítani.
b) A szigorúan védett területeken fokozott figyelmet kell fordítani a vonalas létesítményekkel (vezetékek, utak, csatornák stb.) kapcsolatos tájvédelemre. Az ilyen létesítmények elsősorban a szigorúan védett területen kívül vagy rejtetten (erdőszegély takarásban) helyezhetők el.
c) A Tisza hullámterének a TK-be tartozó szakaszán az árvízvédelmi követelményekkel összhangban arra kell törekedni, hogy ott a további erdő- és mezőgazdasági hasznosítás a folyószabályozás idején keletkezett, sajátos környezet fokozatos visszaállítását eredményezze.
d) A TK területén a táj szépségét zavaró létesítményeket takaró-fásítással kell eltakarni A szigorúan védett területeken légvezetéket alkalmazni tilos.

18. Tudományos kutatás, oktatás

a) A TK területén a természetvédelmi érdekkel egyeztetett zavartalan feltételeket kell biztosítani a természeti értékek kutatásához, feltárásához.
b) Fokozott figyelmet kell fordítani a TK fenntartását, természetvédelmi kezelését és fejlesztését szolgáló kutatások előmozdítására.
c) A kutatások összehangolása és a természeti értékek háborítatlansága érdekében a TK területén kutatás, kísérlet, megfigyelés és gyűjtés végzéséhez az OTvH engedélye szükséges.
d) A c) pontban engedélyezett tevékenység végzését a természetvédelmi kezelőszervvel előre közölni kell.

19. Látogatás, idegenforgalom

a) A TK szigorúan védett területe és a szegedi Fehértó halastórendszere csak az OTvH vagy a természetvédelmi kezelőszerv esetenként vagy meghatározott időre adott engedélyével látogatható. A belépési engedélyhez kötött területekre a termelésben és természetvédelemben foglalkoztatott személyek engedély nélkül beléphetnek.
b) A TK természeti, történelmi és kultúrtörténeti értékeinek széles körű megismertetése a védelemmel összehangolt látogatás szervezését kívánja meg.
c) Ki kell dolgozni a TK látogatásának szabályait.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére