1976. évi 10. törvényerejű rendelet
1976. évi 10. törvényerejű rendelet
a tudományos felszerelések ideiglenes behozatalára vonatkozó, Brüsszelben 1968. szeptember 18-án kelt vámegyezmény kihirdetéséről1
1990.12.31.
(A csatlakozásról szóló okirat letétele a Vámegyüttműködési Tanácsnál 1976. év február hó 25. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Brüsszelben 1968. szeptember 18-án kelt, a tudományos felszerelések ideiglenes behozatalára vonatkozó vámegyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett vámegyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
A tudományos felszerelések
ideiglenes behozatalára vonatkozó vámegyezmény
ideiglenes behozatalára vonatkozó vámegyezmény
Bevezetés
A Vámegyüttműködési Tanács irányításával és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közreműködésével kidolgozott jelen Egyezmény Szerződő Felei,
figyelembe véve, hogy a tudományos kutatómunka és az oktatás ügyének fejlődése a gazdasági és a társadalmi előrehaladás igen fontos tényezője,
meggyőződve arról, hogy a tudományos kutatómunka vagy az oktatás céljait szolgáló felszerelés vám- és adómentes ideiglenes behozatalára vonatkozó általános kedvezmények elfogadása ehhez hatékonyan hozzájárulhat,
a következőkben állapodtak meg:
Meghatározások
1. cikk
A jelen Egyezmény értelmében:
a) „tudományos felszerelés” kifejezésen: a tudományos kutatás vagy az oktatás céljaira használt műszereket, készülékeket, gépeket és ezek tartozékait kell érteni,
b) „behozatali vámok és adók” kifejezésen: az olyan vámokat és minden más adókat, díjakat, illetékeket és különböző költségeket kell érteni, amelyeket a behozatalkor vagy az áruk behozatalával kapcsolatban szednek be, azon adók és költségek kivételével, amelyeknek összege a nyújtott szolgáltatások megközelítő költségének szintjére van korlátozva;
c) „ideiglenes behozatal” kifejezésen: átmeneti időre történő, behozatali vámok és adók alól mentes, behozatali tilalmak és korlátozások alá nem tartozó, visszaviteli kötelezettség mellett történő behozatalt kell érteni;
d) „elismert intézmények” kifejezésen: az olyan tudományos vagy oktatási, köz-, vagy magánintézményeket kell érteni, amelyeknek célja jellegüknél fogva nem a haszonszerzés, és amelyeknek a behozatali ország illetékes hatóságai engedélyezték, hogy ideiglenesen behozott tudományos felszerelést átvegyenek;
e) „megerősítés” kifejezésen: a megerősítést, az elfogadást vagy jóváhagyást kell érteni;
f) „Tanács” kifejezésen: a Brüsszelben, 1950. december 15-én megkötött, a Vámegyüttműködési Tanács létrehozásáról szóló Egyezmény által létesített szervezetet kell érteni.
Alkalmazási terület
2. cikk
Mindegyik Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy engedélyezi
a) az olyan tudományos felszerelésnek, amelyet saját területén kizárólag a tudományos kutatás vagy az oktatás céljára kíván felhasználni;
b) a fenti a) bekezdés szerint ideiglenesen behozott tudományos felszerelés tartalék alkatrészeinek;
c) a saját területén kizárólagos tudományos kutatómunka vagy az oktatás céljára használt tudományos felszerelés karbantartására, ellenőrzésére, mérésére vagy javítására szolgáló speciális szerszámoknak
ideiglenes behozatalát.
3. cikk
A tudományos felszerelés, a tartalék alkatrészek és a szerszámok ideiglenes behozatalát a következő feltételektől lehet függővé tenni:
a) azokat elismert intézmények hozzák be, és azok használata ezen intézmények ellenőrzése és felelőssége mellett történik;
b) azokat a behozatali országban nem kereskedelmi célokra használják;
c) azokat a rendeltetésüket figyelembe véve, indokolt mennyiségben hozzák be;
d) azokat visszavitelük alkalmával azonosítani lehet;
e) azok a behozatali országban való tartásuk ideje alatt vagy külföldön lakó természetes személy, vagy egy külföldi székhellyel bíró jogi személy tulajdonában maradnak.
4. cikk
Mindegyik Szerződő Fél teljes egészében vagy részben felfüggesztheti a jelen Egyezmény alapján vállalt kötelezettségeit, amennyiben a) az ideiglenesen behozni kívánt tudományos felszereléssel, vagy b) tartalékalkatrésszel tudományos szempontból egyenértékű árut a behozatali országban is gyártanak és az ott beszerezhető.
Különleges rendelkezések
5. cikk
Mindegyik Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy minden olyan esetben, amidőn ezt lehetségesnek ítéli, nem követel biztosítékot a behozatali vámok és adók összegére, hanem megelégszik az írásbeli kötelezettségvállalással. Ilyen kötelezettségvállalás megkövetelhető minden behozatal alkalmával vagy általános érvénnyel egy meghatározott időtartamra vagy – adott esetben – az intézmény számára adott engedély tartamára.
6. cikk
1. Az ideiglenesen behozott tudományos felszerelést annak behozatalától számított hat hónapon belül vissza kell vinni. Az ideiglenes behozatali ország vámhatóságai azonban megkövetelhetik, hogy a felszerelést olyan rövid időn belül vigyék vissza, amelyet elegendőnek ítélnek meg az ideiglenes behozatal céljának eléréséhez.
2. A vámhatóságok indokolt esetben hosszabb időtartamot is engedélyezhetnek vagy az eredeti időtartamot meghosszabbíthatják.
3. Abban az esetben, ha az ideiglenesen behozott tudományos felszerelést lefoglalás miatt egészben vagy részben nem lehet visszavinni, és a lefoglalás nem magánszemély kérelmére történt, a visszaviteli kötelezettséget a lefoglalás idejére fel kell függeszteni.
7. cikk
Az ideiglenesen behozott tudományos felszerelés visszavitele egyszerre vagy több részletben történhet, bármely ilyen eljárásra illetékes vámhivatalnál és nem feltétlenül a beléptető vámhivatalnál.
8. cikk
Az ideiglenesen behozott tudományos felszerelés a visszavitel helyett egyéb vámkezelési eljárásban is kezelhető, így nevezetesen belföldiesíthető is, feltéve, hogy az ideiglenes behozatali ország törvényeiben és rendeleteiben előírt feltételeknek és alakiságoknak a vámkezelési indítványban eleget tesznek.
9. cikk
A jelen Egyezményben előírt visszaviteli kötelezettség ellenére a kellőképpen igazolt baleset következtében súlyosan megrongálódott tudományos felszerelés egészének vagy egy részének visszavitele nem követelhető, meg, amennyiben a vámhatóságok döntése szerint:
a) megfizetik az adott esetben járó behozatali vámokat és adókat;
b) vagy azt minden költségtérítés nélkül átengedik az ideiglenes behozatali ország államkincstárának;
c) vagy azokat hivatalos ellenőrzés mellett megsemmisítik, anélkül, hogy ebből az ideiglenes behozatali ország államkincstárára költségek hárulnának.
10. cikk
A fenti, 9. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni olyan alkatrészek esetében, ahol a tudományos felszerelést az ideiglenes behozatali ország területén tartózkodás alatt javítás vagy változtatás alapján más alkatrésszel pótoltak.
11. cikk
A 6–9. cikkek rendelkezéseit kell alkalmazni a 2. cikkben említett tartalék alkatrészekre és eszközökre is.
Vegyes rendelkezések
12. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél a minimumra csökkenti a jelen Egyezménnyel kapcsolatos kedvezményeket érintő vámformaságokat és a legrövidebb időn belül közzéteszi az ezen alakiságok tárgyában kiadott szabályzatokat.
2. A tudományos felszerelés behozatalakor vagy visszavitelekor végzett vámvizsgálatot és vámkezelést, amikor erre mód és lehetőség van, a felszerelés felhasználási helyén kell lefolytatni.
13. cikk
A jelen Egyezmény rendelkezései minimális kedvezményeket állapítanak meg és nem zárják ki, hogy az egyes Szerződő Felek akár egyoldalú rendelkezésekkel, akár két-, illetőleg többoldalú megállapodásokkal jelenleg vagy a jövőben nagyobb kedvezményeket nyújtsanak.
14. cikk
A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a vám- vagy gazdasági uniót alkotó Szerződő Felek területei egyetlen területnek tekinthetők.
15. cikk
A jelen Egyezmény rendelkezései nem akadályozzák a hazai törvényekben és rendeletekben előírt – közerkölcsre, közrendre, közbiztonságra, közegészségügyre vagy a szabadalmak és védjegyek védelmére vonatkozó – tilalmak és korlátozások alkalmazását.
16. cikk
A jelen Egyezmény rendelkezéseinek bármilyen megsértése, kijátszása, valótlan nyilatkozat vagy jogellenes cselekmény elkövetése, melynek következtében valamely személy (természetes vagy jogi személy), vagy felszerelés jogtalanul részesült a jelen Egyezmény által nyújtott kedvezményekben, az ilyen cselekményt elkövetővel szemben azon ország törvényeiben és rendeleteiben előírt büntető rendelkezést alkalmazhatják, amely országban az említett cselekményt elkövette, és kötelezhetik a behozatalra megállapított minden vám és adó megfizetésére.
Záró rendelkezések
17. cikk
1. A Szerződő Felek ülést tartanak akkor, amikor a jelen Egyezmény alkalmazási körülményeit szükséges megvizsgálni az Egyezmény egységes értelmezését és alkalmazását biztosító intézkedések kidolgozása érdekében.
2. Ezeket az üléseket a Tanács főtitkára hívja össze, valamely Szerződő Fél kívánságára, és ha a Szerződő Felek ellenkező értelemben nem határoznak, az üléseket a Tanács székhelyén tartják meg.
3. Üléseik eljárási szabályait a Szerződő Felek állapítják meg. A Szerződő Felek határozataikat a jelenlevő és a szavazásban résztvevő tagok szavazatainak kétharmados szótöbbségével hozzák meg.
4. A Szerződő Felek valamely kérdésben csak akkor hozhatnak határozatot, ha a jelenlevők száma a taglétszám felét meghaladja.
18. cikk
1. A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő minden vitát lehetőség szerint a Felek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni.
2. Minden vitás kérdést, amelyet közvetlen tárgyalások útján nem rendeztek, a vitában álló Felek a jelen Egyezmény 17. cikke alapján összeült Szerződő Felek elé terjesztik, melyek a vitás kérdést megvizsgálják és annak rendezésére ajánlásokat tesznek.
3. A vitában álló Felek előre megállapodhatnak abban, hogy a Szerződő Felek ajánlásait elfogadják.
19. cikk
1. A jelen Egyezmény részese lehet a Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy annak szakosított intézményeinek bármely tagállama
a) aláírással, a megerősítés fenntartása nélkül;
b) a megerősítés fenntartása mellett történt aláírás esetében a megerősítő okmány letétbe helyezésével;
c) csatlakozással.
2. A jelen Egyezmény 1969. június 30-ig a Tanács székhelyén, Brüsszelben nyitva áll a jelen cikk 1. bekezdésében említett államok részéről történő aláírásra. Ezen időpont után nyitva áll csatlakozásra.
3. Minden olyan állam, amely nem tagja a jelen cikk 1. bekezdésében említett szervezeteknek, és amelyek részére a Tanács főtitkára ebből a célból – a Szerződő Felek kérésére – felhívást küldött, az Egyezmény részesévé válhat az Egyezményhez való csatlakozással, annak életbelépése után.
4. A megerősítő vagy csatlakozási okmányokat a Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.
20. cikk
1. A jelen Egyezmény attól az időponttól számított három hónap elmúltával lép hatályba, amikor a jelen Egyezmény 19. cikkének 1. bekezdésében említett államok közül öt állam azt a megerősítés fenntartása nélkül aláírta vagy megerősítő vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte.
2. Mindazon államok esetében, akik a jelen Egyezményt megerősítés fenntartása nélkül aláírják, azt megerősítik, vagy ahhoz csatlakoznak – azt követően, hogy öt állam az Egyezményt megerősítés fenntartása nélkül aláírta, megerősítő vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezte –, a jelen Egyezmény attól az időponttól számított három hónap elmúltával lép hatályba, amikor a szóban forgó államok a megerősítés fenntartása nélkül azt aláírták, vagy megerősítő, vagy csatlakozási okmányukat letétbe helyezték.
21. cikk
1. A jelen Egyezményt meghatározatlan időre kötötték. Bármelyik Szerződő Fél azonban az Egyezményt annak – a jelen Egyezmény 20. cikk szerint történt – hatálybalépte után, bármely időpontban felmondhatja.
2. A felmondást a Tanács főtitkáránál letétbe helyezett okiratban kell bejelenteni.
3. A felmondás az azt tartalmazó okiratnak a Tanács főtitkárához történt beérkezésétől számított hat hónap lejárta után válik hatályossá.
22. cikk
1. A fenti 17. cikkben foglaltaknak megfelelően ülésező Szerződő Felek a jelen Egyezmény módosítását javasolhatják.
2. Az így javasolt bármely módosítás szövegét a Tanács főtitkára közli minden Szerződő Féllel, minden más aláíró állammal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárával és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatójával.
3. A javasolt módosítás közlésének időpontjától számított hat hónapon belül bármely Szerződő Fél közölheti a Tanács főtitkárával:
a) hogy a javasolt módosítással szemben kifogása van;
b) hogy bár szándékában áll a javasolt módosítás elfogadása, azonban országában még nem állanak fenn az elfogadáshoz szükséges feltételek.
4. Mindaddig, amíg a fenti 3. b) bekezdésben említett közlést tett Szerződő Fél a módosítás elfogadását a Tanács főtitkáránál nem jelentette be, a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat hónapos határidő lejártától számított kilenc hónapon belül ellenvetést tehet a javasolt módosításokkal kapcsolatban.
5. Ha a javasolt módosítással kapcsolatban a jelen cikk 3. és 4. bekezdése szerint ellenvetést tesznek, úgy a módosítást el nem fogadottnak kell tekinteni és az joghatállyal nem bír.
6. Ha a javasolt módosítással kapcsolatban a Szerződő Felek a jelen cikk 3. és 4. bekezdése értelmében ellenvetést nem tettek, úgy a módosítás a következő időpontoktól tekinthető elfogadottnak:
a) amennyiben egy Szerződő Fél sem tett közlést a jelen cikk 3. b) bekezdésének értelmében, úgy a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat hónapos határidő lejárta után;
b) amennyiben egy vagy több Szerződő Fél a jelen cikk 3. b) bekezdésének értelmében közlést tett, a következő két időpont közül a korábbi időpontban:
(i) abban az időpontban, amikor mindazok a Szerződő Felek, amelyek ilyen közlést tettek, értesítették a Tanács főtitkárát a javasolt módosítás elfogadásáról, ezt az időpontot a jelen cikk 3. bekezdésében említett hat hónap elteltétől kell számítani, ha minden elfogadó nyilatkozat bejelentése ezen időtartam letelte előtt történt;
(ii) a jelen cikk 4. bekezdésében említett kilenc hónap lejárta után.
7. Minden elfogadottnak tekintett módosítás attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amely időpontban azt elfogadottnak tekintették.
8. A Tanács főtitkára a lehető legrövidebb időn belül értesít minden Szerződő Felet és minden aláíró államot a jelen cikk 3. a) bekezdésének megfelelően benyújtott minden kifogásról, valamint a 3. b) bekezdés szerint tett minden bejelentésről.
Ezt követően minden Szerződő Felet és minden aláíró államot értesít arról, hogy az ilyen bejelentést tett Szerződő Fél vagy Szerződő Felek tesznek-e ellenvetést a javasolt módosítással szemben vagy elfogadják-e azt.
9. Bármely államot, amely a jelen Egyezményt megerősíti, vagy ahhoz csatlakozik, úgy tekintenek, mint amely elfogadta a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésének időpontjáig hatályba lépett módosításokat.
23. cikk
1. Bármely állam, akár a megerősítés fenntartása nélkül történt aláírás, a megerősítés vagy a csatlakozás időpontjában, akár egy későbbi időpontban bejelentheti a Tanács főtitkáránál, hogy a jelen Egyezmény hatálya kiterjed minden olyan területre vagy azon területek közül bármelyikre, amelyek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelyekért a nemzetközi felelősséget magára vállalja. Ez a bejelentés a főtitkár által történt kézhezvételtől számított három hónap eltelte után válik hatályossá, azonban az Egyezmény nem válhat alkalmazhatóvá a bejelentésben megjelölt területek vonatkozásában, mielőtt az érintett állam tekintetében nem vált hatályossá.
2. Bármely állam, amely a jelen cikk 1. bekezdése értelmében úgy nyilatkozott, hogy a jelen Egyezményt kiterjeszti bármely olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért felelős vagy amelyért a nemzetközi felelősséget magára vállalja, a jelen Egyezmény 21. cikkének rendelkezései szerint bejelentheti a Tanács főtitkárának, hogy a szóban levő területre az Egyezményt többé nem alkalmazza.
24. cikk
A jelen Egyezménnyel kapcsolatban semmilyen fenntartás nem fogadható el.
25. cikk
A Tanács főtitkára minden Szerződő Felet, a többi aláíró államot, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) főigazgatóját értesíti:
a) a jelen Egyezmény 19. cikke szerinti aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;
b) arról az időpontról, amikor a jelen Egyezmény annak 20. cikke értelmében hatályba lép;
c) a 21. cikk szerint tett felmondásokról;
d) a 22. cikk szerint elfogadottnak tekintett módosításokról, valamint azok hatálybalépésének időpontjáról;
e) a 23. cikk értelmében kapott bejelentésekről.
26. cikk
Az Egyesült Nemzetek alapokmánya 102. cikkének megfelelően a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál a Tanács főtitkárának kérésére nyilvántartásba veszik.
Melynek hiteléül a kellően felhatalmazott alulírottak a jelen Egyezményt aláírták.
Készült Brüsszelben, ezerkilencszázhatvannyolc június tizenegyedikén, francia és angol nyelvű, egyetlen példányban, amelynek mindkét nyelvű szövege egyaránt hiteles és amelyet a Tanács főtitkáránál helyeznek letétbe, aki arról a hiteles másolatokat a jelen Egyezmény 19. cikke 1. bekezdésében említett minden államnak megküldi.
3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozási okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:
„A Magyar Népköztársaság szükségesnek tartja kijelenteni, hogy az Egyezmény 23. cikke nem felel meg a nemzetközi jog elveinek és ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1960. december 14-én elfogadott, a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló nyilatkozattal (1514/XV. számú határozat), amely kimondja annak szükségességét, hogy sürgősen és feltétel nélkül véget kell vetni a gyarmatosítás minden formájának és megnyilvánulásának.”
4. § Ez a törvényerejű rendelet az 1976. év május hó 25. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.
1
A kihirdetés napja: 1976. május 22.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás